ELŐTERJESZTÉS. A képviselő testület február 15 i ülésére

Átírás

1 4. ELŐTERJESZTÉS A képviselő testület február 15 i ülésére Tárgy: Tiszaug Község Önkormányzata évi költségvetéséről szóló rendelete Ikt. szám: 91 13/2011. Előterjesztés jellege: Rendelet tervezet Határozat tervezet Beszámoló Tájékoztató Melléklet: Előterjesztés Döntés: minősített többséget igényel (Ötv. 15. (1) bek. alapján, figyelemmel a 10. (1) bek. d) pontjára) Előterjesztő: Sinka Ferenc, polgármester Készítette: Szabóné Gazsi Márta Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság, Törvényességi észrevétel: Nincs Dr. Lipka Klaudia s.k.

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló 2010.évi CLXIX. törvény december 30. napján került kihirdetésre. A jogalkotó a törvényt az államháztartásról szóló 1992.XXXVIII.törvény ( a továbbiakban: Áht.) 28. -a alapján alkotta meg. Tiszaug Község Önkormányzata évi költségvetéséről szóló rendelettervezetét és annak részletes szöveges indoklását az alábbiak szerint terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé: Az elmúlt évek során mindig azzal számoltunk és terveztünk, hogy a megnövekedett terheket fedezni tudjuk állami támogatásból és a saját bevételekből. Ennek végrehajtása azonban csak úgy lehetséges, ha az említett két forrás mellett állami támogatást kapunk forráshiányunkra, egyéb más forrás után nézünk (pénzügyi vállalkozástól hitelfelvétel), pályázatokat nyújtunk be, valamint takarékossági intézkedések bevezetése nélkülözhetetlen. 1. A központi költségvetési politika hatása az önkormányzati gazdálkodásra Az önkormányzatnál a évi gazdálkodási feladatok végrehajtását alapvetően meghatározzák a 2010-ben hozott bérpolitikai és szociális intézkedések, kötelezettségvállalások. Mindezek következtében az önkormányzatok költségvetési tervezése kapcsán az alábbi problémák prognosztizálhatók: A saját bevételek növelésének kényszere egyik kiemelt jellemzőjévé válik a tervezésnek. Az új helyi források bevonhatósága az elkövetkező években egyre inkább korlátok közé fog szorulni. Az adóbevételek növelésének lehetőségei behatároltak. A legjelentősebb helyi adóbevétel az iparűzési adó tekintetében hozott helyi rendeleti módosítás hatásai, bevételcsökkentés 2010-ben prognosztizálható évben további adócsökkenés várható a telekadó 10.- Ft/m 2 -es csökkentésének köszönhetően. A vagyoni bevételek növelésének korlátot szab az elidegeníthető vagyontárgyak egyre csökkenő köre. Az Önkormányzatnak mobilizálható vagyona már rendkívüli mértékben lecsökkent. A működési kiadások csökkentésének kényszere és az ezzel összefüggő feladat szűkítés-, racionalizálás elemi feltételévé válik az önkormányzati gazdálkodásnak. A felhalmozási kiadások részarányának növelése érdekében a működési kiadások csökkentésének lehetőségeit egyre intenzívebben kell, hogy kihasználja az önkormányzat. Az állami források szűkössége, a saját bevételek növelésének korlátai felértékelik a költségvetésekhez kapcsolódó külső források szerepét, egyrészt a hiteleket, másrészt a pályázati lehetőségeket. A tervezési bizonytalanságok miatt kiemelt szerepet kell biztosítani az óvatos tervezésnek és gazdálkodásnak évben első lépésként tettünk takarékossági intézkedéseket. Ezek közé tartozott a 16/2003.(II.20.) számú képviselő-testületi határozattal az óvoda egy csoporttá alakítása, amely dolgozói létszámcsökkentést is jelentett. A létszámcsökkentéseket végrehajtottuk február 1. napjától kezdődően a háziorvosi szolgálatot vállalkozásba adtuk ki, ezzel is középtávon csökkentve az önkormányzat terheit szeptember 01. napjától az alsó osztályok is Lakitelekre járnak át iskolába ezzel is- középtávon csökkentve az

3 3 önkormányzat terheit. Ebben a helyzetben a évi költségvetés peremfeltételeit a saját bevételek növelése, a hitelfelvétel minimalizálása (esetleges elkerülése) és a takarékosság kényszere alakítja mind a működési mind a felhalmozási kiadásoknál A évi települési költségvetési politika rendező- és irányelvei, költségvetési tervezési feladatok Az előző évi tervezéshez hasonlóan a települési költségvetési politika irányelveinek kialakításánál abból kellett kiindulni, hogy az önkormányzat által megoldandó feladatok pénzügyi feltételei a központi költségvetési támogatás és az átengedett központi adók meghatározó nagyságrendje miatt döntő mértékben ugyanazokra a követelményekre kell, hogy épüljenek, mint amelyek az államháztartás egészében is érvényesülnek. Kiemelt jelentőséggel bír - a feladatbővülések és a hozzárendelt állami források szűkössége miatti ellentmondás feloldása érdekében az önkormányzati saját bevételek reális tervezése, illetve a bevételi korlátok miatt a belső tartalékok feltárása. A költségvetés készítés során figyelembe kell venni a már előzőleg elfogadott és elindított programokat, valamint a településpolitikai célok megvalósulását. Ez utóbbi alapdokumentuma a Gazdasági Program. Figyelemmel az önkormányzati költségvetési gazdálkodást befolyásoló tényezőkre, a rövid-és középtávú elképzelésekre, a évi tervezési irányelveket a következőkben határozzuk meg: A pénzügyi stabilitás, a költségvetési egyensúly biztosításának elve A költségvetési egyensúly és a pénzügyi stabilitás biztosításának követelménye, a év költségvetési tervezésének fontos kritériuma. Az egyensúly biztosítását nem csak a tervezéskor, hanem a végrehajtás során is érvényre kell juttatni, és folyamatosan ellenőrizni. Az egyensúly biztosításában a bevételek reális és a kiadások szigorú megtervezésén túl kiemelt jelentősége lesz a tervezett hitel összegének. A hitelfelvételi összeget a jogszabályi szinten előírt hitelképességi korlát behatárolja. Szigorú költségvetési fegyelem mellett ez évben is lehetséges a hitelfelvétel mellőzése. Azt az elvet, miszerint hitel működési kiadást ne finanszírozzon a évi költségvetés tervezésénél sem lehetett tartani. A feladatok végrehajtásához, a költségvetési mérleg egyensúlyának megteremtéséhez szükséges működési hitel beállítása is a költségvetésbe Takarékos gazdálkodás és a belső tartalékok feltárásának elve Az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű elhatárolása, az államháztartás reformja ugyan későbbi időszakra tolódott el, de az önkormányzatnál elodázhatatlan a feladat-ellátási rendszer felülvizsgálata. Az önkormányzatnál szükségszerű egyes önkormányzati feladatok felülvizsgálata annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a leghatékonyabb és ugyanakkor költségtakarékos működési formák. Ennek hatására változhat egyrészt a klasszikus költségvetési szervek formájában működő és gazdálkodó intézményi kör, másrészt a társaságok által végzett feladatok és szervezeti keretei Az egységesség, a teljesség elve Az egységesség elve azt jelenti, hogy nem szabad továbbra sem lehetőséget adni arra, hogy az egységes költségvetés ágazati költségvetésekre, mellékköltségvetésekre vagy különféle alapokra bontódjon. Nem zárjuk ki azonban annak lehetőségét, hogy meghatározott bevételek teljesítéséhez meghatározott kiadásokat rendeljünk, de ezek a kiadások csak a bevételek

4 4 teljesülése után valósulhatnak meg. A teljesség elve azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt meg kell tervezni a év költségvetésében A részletesség elve A költségvetési terv készítésénél törekedtünk arra, hogy az előirányzatokat úgy tervezzük, hogy azok várható megvalósítása tartalmában feleljen meg az adott célnak. Az előirányzatok jelentős részét teljes részletességgel kellett megtervezni a számviteli nyilvántartásoknak megfelelő bontásban és a jogszabályi előírásoknak megfelelően A bevételek reális tervezésének elve A bevételek egységesen fedezik a kiadásokat. Az ágazatok nem finanszírozható többletigényei nem jelenhetnek meg a költségvetésben, csak a bevételekkel fedezett kiadási tételek kerültek a rendeletbe. A bevételek megtervezése mind hivatali, mind pedig intézményi szinten csak reálisan teljesíthető, de nem alultervezett szinten történhet. Az intézmények működési bevételeinek kialakításához elemeztük az előző évi tényadatokat, a évi eredeti és módosított előirányzatokat, az év végi bevételeket, és az intézmények által meghatározott évi bevételi összegeket. Ezek ismeretében kerültek véglegezésre az egyeztető tárgyalásokon a saját bevételek az intézményeknél. Az átvett pénzeszközök közül csak a megállapodással, szerződéssel alátámasztott bevételeket lehet a költségvetésbe beállítani A vagyongazdálkodás elve A vagyonrendelet többszöri módosítása tisztább feltételrendszert teremtett a vagyongazdálkodás területén. Továbbra is egyre fontosabb szerepet kap az önkormányzati finanszírozásban a saját vagyon hasznosításából származó bevétel, ezért szükséges a piacszerű vagyongazdálkodás erősítése, a vagyon megőrzése, illetve növelése. A működési költségvetés bevételei 2011-ben is korlátozottak, ezért a felhalmozási kiadások fedezetét a vagyon egy részének értékesítése biztosítja. Elsősorban a kiadásokkal járó, hasznot nem hozó vagyon elemek értékesítése jöhet számításba ( pl.: építési telkek, Szolgáltatóház). Azt az elvet kell kialakítani, hogy a vagyoni típusú értékesítésből származó bevétel csak vagyoni jellegű kiadásokat, illetve felhalmozási kiadást finanszírozzon A külső források feltárásának és megszerzésének elve A kormányzati támogatásokkal és a saját bevételekkel szemben álló kötelezettségek, valamint a saját bevételek növelésének korlátai miatt továbbra is fontos szerep jut a különböző külső források bevonásának a gazdálkodásban. A külső források két jellegzetes típusa a hitel, illetve a pályázatokon elnyerhető támogatások évben is nagy hangsúlyt kap a pályázatokon való részvétel A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az említett törvény 3.számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az fent említett törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

5 5 Működőképességük megőrzése az Ötv ának (1) bekezdése alapján kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6.számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok. A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által évre bevallott Nemzeti Adó-Vám Hivatal (a továbbiakban NAV) által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. A települési önkormányzatot az előbbi bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg Az illetékek és más bevételek szabályozása A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni a települési önkormányzatok által beszedett személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a függetlenül a jogerősen kiszabást végző szervtől az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv a költségminimum megelőlegezésére nem köteles A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai A kiegészítő rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, rendelkezési állási támogatás az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. -a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel A költségvetéssel kapcsolatos vegyes és átmeneti rendelkezések: A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 43. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap évben forint(, ami az előző évhez képest nem változot)t. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 66. -ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatokhoz tartozó az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő legkisebb szorzószámokat a 2011.évre a fenti törvény 17.számú melléklete tartalmazza. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 69. -ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2011.évben forint. (az előző évhez képest nem változott) A Szoctv ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége évben forint. A Szoctv.50/A (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2011.évben forint. A Szoctv. 50/A (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege évben 6000 forint.

6 6 A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül beleértve a létszámkeretet is köteles gazdálkodni, valamint köteles átnézni az ellátandó feladatok és az állományi létszámok kapcsolatát és lehetőség szerint létszámcsökkentést végrehajtani. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi jutalmazási célú felhasználásának mértéke az éves költségvetési törvényben meghatározott kivétellel a Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó szerveknél nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át. A személyi juttatásokban bekövetkezett változásokat a törvény szerinti kötelezően előírt soros előrelépések valamint a törvény által előírt közalkalmazotti bértábla minimum adandó összege, köztisztviselők központilag meghatározott illetményalap összegével számított illetményei teszik ki. Éves szinten nagyon nagy terhet ró az Önkormányzatra az illetmények kiadásai, valamint esetenként egy-egy jubileumi jutalom kifizetése. 2. Bevételek alakulása: ( számú melléklet) A Községi Önkormányzat 2011.évi várható bevételét Ft-ban tervezzük, melyből Ft működési hitel (forráshiány). ( 2009.évben a bevételi főösszeg: Ft volt, amelyből a forráshiány összege: Ft, évben a bevételi főösszeg: Ft volt, amelyből a forráshiány összege: Ft volt.) Az év során törekedni kell a hiány pótlására pályázati úton, vagy pedig bevétel növelésével, ha ez nem sikerülne az Önkormányzatnak a hiány mértékével csökkenteni kell a kiadási oldalt. A központi költségvetésből állami támogatás jogcímén: Ft bevétel tervezhető. (3.számú melléklet) ( 2010.évben Ft bevétel volt tervezhető) A 2010.évi CLXIX. törvény 3.számú mellékletében meghatározott normatív hozzájárulásokból a következő feltételek fennállása esetén illeti meg az önkormányzatot bevétel: (feltüntetve csak a Tiszaug községre vonatkozó normatívák, a számozás megegyezik a törvényben meghatározott sorszámokkal, ezért az előterjesztésünkben nem folyamatos) 1.Települési önkormányzatok feladatai a. Település-üzemeltetési, igazgatási sport- és kulturális feladatai Fajlagos összeg: forint/fő, de legalább forint. 5. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok fajlagos összeg: forint/fő A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a KEKKH által január havi állapotra számított, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg. Önkormányzatunk támogatása: 39 fő x Ft/fő = forint 10. Pénzbeli szociális juttatások fajlagos összeg: forint/fő A hozzájárulás a Szoctv. és a Gyvt. alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és a különféle járulék-és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közfoglalkoztatás szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik. E feladatok különösen

7 7 a) A Szoctv 37. %-ához, (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szadbályozott rendszeres szociális szegélynek a Szoctv. 32/B. -ában szabályozott időskorúak járadékának, a Szoctv. 55/A. -ában szabályozott adósságcsökkentési támogatásnak, a Szoctv. 38. (2) és (5) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásnak a Szoctv. 55/A. (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- és áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségeinek 10%-ához, b) december 31-én hatályos Szoctv. 37. (1) bekezdése, valamint a 37/C. (4) bekezdése alapján december hónapra járó, január hónapban kifizetendő rendelkezésre állási támogatásnak a 20%-ához, továbbá a Szoctv. 35 (1) bekezdése alapján folyósított bérpótló juttatásnak a 20%-ához c) A Szoctv. 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékának 25%-ához d) A december 31-én hatályos Szoctv a alapján a közcélú munka december hónapra járó, január hónapban kifizetendő munkabér és közterheinek 5%-ához e) A közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrész, a Gyvt ában szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Szoctv. 43/B. -ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjbiztosítási járuléka, a Szoctv. 38.-ának (9) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a Szoctv ának (3) bekezdésében szabályozott közgyógyellátás után fizetendő térítés, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérsékletének vagy elengedésének forrásához A mutatószám kialakításában: 10%-os súllyal a Gyvt. 20/A. -ának (1) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban, valamint a 20/B. -ának (4) bekezdése szerinti pótlékban részesülők november havi és Július havi együttes létszámadataiból számított átlaga, 35%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben és rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott számának június és szeptember havi együttes létszámadataiból számított átlaga, 20%-os súllyal a Szoctv. 38. (2) és (5) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási támogatásban részesülőknek a június szeptember havi együttes létszámadatokból számított átlaga, 20%-os súllyal a közcélú munkán foglalkoztatottak számának június és szeptember havi együttes létszámadatiból számított átlaga, 15%-os súllyal a éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának évi adóbevallások összesítése alapján számított Lakosságszámon belüli aránya szerepel. Normatív hozzájárulás összege: ,- Ft 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési költségeihez kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen: - a Szoctv a alapján meghatározott családsegítés

8 8 - a Gyvt ában meghatározott, a gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. -ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 41. -nak (4) bekezdése szerinti napközbeni ellátás, valamint a 44. -ában meghatározott házi gyermekfelügyelet működtetése a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg. ab) A hozzájárulásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a et. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg a törvényben meghatározott képlet szerint. A normatív állami támogatás összege családsegítés esetében: Ft A normatív állami támogatás összege gyermekjóléti szolgálat esetében: Ft c) Szociális étkeztetés Fajlagos összeg: Ft/fő A hozzájárulás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg 19 fő x Ft = Ft d) Házi segítségnyújtás Fajlagos összeg: Ft/fő A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti. 23 fő x = Ft f) Időskorúak nappali ellátás Fajlagos összeg: Ft/fő A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. -a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn. A hozzájárulást az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. 22 fő x = Ft 12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés ac) demens betegek bentlakásos intézményi ellátása fajlagos összeg: forint/fő A hozzájárulást igénybe vehetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv.-ban szabályozott módon az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. (2) bekezdése szerinti bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológia Szakkollégium által befogadott demencia centrum demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tal. Állami támogatás összege: 7 fő x = b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben bca) Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása

9 9 A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv-ben szabályozott módon időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv-ben szabályozott módon tartanak fenn. bca) fajlagos összeg: forint/fő 23 fő x = Ft 2010.évi CLXIX. törvény 8.számú melléklete alapján a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai II. Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz 1. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Előirányzat: ,5 millió forint A támogatás a) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv. 32/B. -ában szabályozott időskorúak járadékára, a Szoctv. 55/A. alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 38. (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, valamint a Szoctv. 55/A. (3) bekezdése szerinti előfizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának, b) A Szoctv. 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának, c) A december 31-én hatályos Szoctv a alapján a közcélú munka december hónapra járó január hónapban kifizetendő munkabér és közterheinek 95%-ának, d) A december 31-én hatályos Szoctv. 37. (1) bekezdése, valamint a 37/C. (4) bekezdése alapján december hónapra járó, január hónapban kifizetendő rendelkezésre állási támogatásra, továbbá a Szoctv. 35. (1) bekezdése alapján folyósított bérpótló juttatásra kifizetett összeg 80%-ának, e) A Szoctv. 43/A. -ának (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának valamint a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhö6 kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára f) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. -a szerinti óvodáztatási támogatás 100%- alapján történik. Központi költségvetésből való utólagos igénylésre szolgál. 2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Előirányzat: 363,3 millió forint Fajlagos összeg: forint/fő A támogatást azok a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. -ának (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen résztvevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a továbbképzési

10 10 kötelezettségének eleget tett személy jutalmazására, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható. A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. Az év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerinti és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2012.július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjának az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. sz. mellékletében meghatározott időpontig történik.. A támogatás összege: 12 fő x Ft/fő = Ft Az önkormányzat és a részben önálló intézményei, egyéb intézményei saját bevételeiként a tervezés folyamán minden olyan lehetséges forrást áttekintettek és feltártak, amelyeket biztonsággal tudunk teljesíteni a 2011.év folyamán. A helyi iparűzési adóból származó bevételünk az iparűzési adóerőképesség összege központilag számított adat az Önkormányzat adóügyi főmunkatársának felülvizsgálatával módosított összeg amely: Ft. Ennek értelmében a tervezhető összegnek a számított adattal meg kell egyeznie. A gépjárműadó bevételünket a módosított jogszabály, valamint a rendelkezésre álló gépjármű tulajdonosok adataiból számítva Ft-ot tervezünk. Adókedvezmény a gépjárműadó vonatkozásában fordulhat elő, a súlyos mozgáskorlátozottak esetében. Az e körbe tartozó gépjármű tulajdonosok már élvezik e kedvezményt, a nem kell további kedvezményt adni. Építményadó bevételünk tervezett összege: Ft évben bevezetésre került az telekadó, amelyet a képviselő-testület 2010.évben 10 Ft/m 2 -el csökkentette tervezhető összege: Ft. Adóelengedés 2011.évben nem realizálódik, erre irányuló kérelem nem érkezett. Késedelmi pótlék és mulasztási bírságból származó bevételünknek meghatározása nagyon nehéz, hiszen nem látható előre, hogy az adófizetők ki lesz az, mekkora összeggel, aki határidőig nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének. Így a tervezett összeg: Ft. Földbérbeadásból származó bevételünk: Ft. (ez nem az önkormányzati területek bérbeadása) Helyszíni bírság bevételünk megtervezése nagyon nehézkes, hiszen előre nem láthatjuk éves szinten, mennyi összegű bírságot szab ki a rendőrség a lakosságra. Az elmúlt év tapasztalatai és a fent leírtak ismeretében ennek összegét Ft-ban tervezzük. Háziorvosi szolgálat. Ezen a szakfeladaton jelenik meg az orvosi ügyeletnek átadott pénzeszköz, mely feladatot Emergency Service Kft lát el és a 236/2010. (XII.8.) képviselő-testületi határozat értelmében Dr. Mészáros József házi orvosnak átadott pénzeszköz. Művelődési központok, házak tevékenysége A művelődési ház nagytermének és az előtér árusok és egyéb rendezvények számára való bérbeadása, valamint az új szárny bérbeadása jelent ezen a szakfeladaton bevételt. Ebben az évben nem tervezzük a bérleti díjak további emelését, hiszen az árusok ezen összeget is soknak találják és nem cél a kereskedők elriasztása.

11 11 Földbérbeadás (gyep, szántó) tekintetében több haszonbérleti szerződéssel rendelkezünk, amelyek 2011.évi előírásai és az elmúlt évek tartozásait számbavétele után Ft összeggel számolhatunk. Fénymásolásból származó bevételünket Ft-ban határoztuk meg a tervezetben évtől kezdődően a falunapi vendéglátó egységek kipakolásáért, a kereskedők piactéren történő árusításáért, valamint a Holt-Tisza parton víziállásokkal (stégekkel) rendelkező tulajdonosoktól közterületfoglalási díjat (mederhasználati díj) szedünk, amelynek összege a 2011.év tekintetében: Ft bevétel A vállalkozási tevékenység évben is működik. Az üdültetés és a lapkiadás Ft. 3. A költségvetés évi tervszámainak kialakítása A évi költségvetés tervszámai az előző pontokban meghatározott alapelveken és feltételrendszeren, mint alapvető információs bázison alapulnak. Kiindulásként a képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepción kívül az intézményi felmérésekben szereplő információkat, képviselő-testületi határozatokat, kötelezettségvállalásokat vettük figyelembe. Az egyeztetéseket a költségvetési szervek esetében önálló és részben önálló intézmény szerint tételesen, egyedileg végeztük. Az egyeztető tárgyalásokon a hivatalvezetés mellett az érintett intézmény vezetője, a Pénzügyi csoport tagja vett részt. Az egyeztető tárgyalásokon véglegezett előirányzatokat a költségvetés főszámainak ismeretében a működési hiány csökkentésére - szükséges volt változtatni. 4. Kiadások alakulása: (24, 25.számú melléklet) Kiadási főösszeg: Ft 1/1. zöldterület kezelés Ezen szakfeladatra tartoznak a máshová be nem sorolt mezőgazdasági szolgáltatások, így: a parkosítás, zöldterületek gondozása, közterületeken füvesítés, faápolás, stb. 1 fő falukertész alkalmazásával számolunk, a község közterületeinek rendben tartása céljából. Az illetménytábla figyelembevételével került meghatározva az illetménye a minimálisan adható összeggel, ebben az évben minimálbérrel számolva. A dologi kiadások tekintetében a legfontosabb kiadásokkal számoltunk a szűkös anyagi helyzet miatt. 1/2 Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása Az önkormányzat a helyi közutak, hidak, alagutak létesítésével és felújításával kapcsolatos bevételeit és kiadásait tervezheti és számolhatja el ezen a szakfeladaton. A község területén lévő közutak, utak esetleges meghibásodása, kátyúzása céljából tervezhetünk itt kiadást 1/3. Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Az Önkormányzat polgármesteri hivatala, a közös képviselő-testület hivatala tevékenységével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat kell ezen a szakfeladaton tervezni és elszámolni. A költséghely az apparátus személyi juttatásait, annak járulékait, valamint a hivatal egyéb kiadásait tartalmazza. A köztisztviselői illetményalapra vonatkozóan javasoljuk a törvény által meghatározott minimum összeg elfogadását, amely 2011.évben Ft. A köztisztviselők

12 12 illetményének megállapítása a köztisztviselők illetményalapjának törvényben meghatározott mértékével, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvényben meghatározott szorzószámok mértékével került meghatározásra. A polgármester illetménye a 2000.évi XLIV. törvénnyel módosított 1994.évi LXIV. törvény alapján megállapított szorzószám, valamint a köztisztviselői illetményalap figyelembevételével történt, amelyről a Képviselő-testület a 247/2007.(XII.19.) számú képviselő-testületi határozattal döntött. Egyéb juttatások mértéke is a törvényi előírásoknak és a képviselői határozatban foglaltak értelmében cafetéria mértéke 2011-es költségvetési törvény értelmében maximum bruttó Ft lehet. A felmerült dologi kiadások jelentős része olyan jellegű, amely a kötelezően elengedhetetlen feladatellátásokhoz kapcsolódik, valamint a település lakosságának ügyeihez kapcsolódik. Jelentős kiadással jár a szükséges nyomtatványok beszerzése, sokszorosítása (nyugtatömb, pénztárbizonylatok, csekkek nyomtatása, egyéb nyomtatványok, igénylőlapok stb.). 1/5. Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az önkormányzatoknak a helyi közlekedés támogatásával, piaci és vásári tevékenységgel összefüggő és egyéb városi és községgazdálkodási szolgáltatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. A közvilágítással és köztemető-fenntartással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat nem itt, hanem a és szakfeladaton kell tervezni és elszámolni. Működési célú pénzeszközátadás címén tervezzük egyszer a helyi sportegyesület, polgárvédelem, Vöröskereszt támogatását, stb., valamint a Tisza menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulásnak utalandó támogatási összeget, amely Ft. Non-profit szervezetek támogatása az elmúlt évivel megegyező összeg, értesítést a tagdíjak változásáról nem kaptunk. A víz-és csatornadíjakon a közkifolyók által fogyasztott vízdíjakat január 01.napjáig, amelyek jelentősek, egyéb üzemeltetési kiadásokon mindent, amely a község területén üzemeltetés, fenntartás problémát jelent. 1 fő intézményi takarítót alkalmazunk 8 órában ezen a költséghelyen, valamint 1 fő természetvédelmi őrt és 1 fő festő. A béreken, járulékain túl tervezzük az önkormányzat tulajdonában lévő kisgépek (fűnyíró, kistraktor, egyéb), személyautó üzemeltetéséhez szükséges anyagok, eszközök, alkatrészek beszerzési költségeit, amelyet pontosan nem tudunk megtervezni, hiszen előre nem láthatók a szükséges beszerzések mennyisége. 1/6. Köztemető fenntartási feladatok Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a helyi önkormányzatok köztemető fenntartásával kapcsolatos bevételeit és kiadásait. Tervezendő feladat a rezsiköltségen kívül még a fűnyírás, a hóltakarítás költségei, évben ÁNTSZ ellenőrzés több hiányosságot tárt fel ezek egy részének kiküszöbölésére is kell kiadást terveznünk. Ezen a költséghelyen bevételként jelentkezik a sírhely megváltás díjai, valamint az újraváltás megfizetése is. Jelentős bevételt jelentene, ha az újra nem váltott de esedékes sírhelyek megváltásra kerülnének. Emellett az éppen aktuális temetkezési vállalkozók ravatalozó használati díjat fizetnek az Önkormányzathoz a temetkezések alkalmával. 1/7. Közvilágítási feladatok Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a helyi önkormányzatok közvilágítási feladataival kapcsolatos bevételeit és kiadásait. Az utcai közvilágítási égők után fizetendő díjat tartalmazza kizárólag, mely továbbra is jelentős terhet ró az Önkormányzatra éves szinten.

13 13 1/9. Háziorvosi szolgálat február 1.napjától az egészségügyi szolgáltatás ellátására dr. Mészáros Józseffel megbízási szerződés köttetett. Kiadásként jelentkezik az orvosi ügyeletnek átadott pénzeszköz és a házi orvosnak átadott pénzeszköz Terveink szerint: Ft-ot jelentenek a felmerülő kiadások. 1/10. Fogorvosi ellátás július óta betöltött ezen a szakfeladaton jelentősebb kiadással nem számolunk, mivel az OEP finanszírozást adjuk csak át. 1/11. család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a védőnők tevékenységének bevételeit és kiadásait. Jelenleg heti 8 órában alkalmazunk védőnőt megbízási szerződéssel. A feladatellátáshoz elengedhetetlenül szükséges eszközök beszerzése van tervezve (oltóanyagok, nyomtatványok, egyéb). 1/12. Időskorúak járadáka Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az időskorúak járadékát 1/13. Rendszeres szociális segély, Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az aktív korú munkanélküliek munkanélküli jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyét, rendelkezési állási támogatását. 1/14. átmeneti segély Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az eseti folyósításra megállapított lakásfenntartási támogatást és átmeneti segélyt. 1/15. Rendkívüli gyermekvédelmi ellátások Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint a helyi önkormányzat által szociális rendeletében szabályozott egyéb gyermekeknek járó eseti juttatásokat. 1/16. ápolási díj A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén biztosított rendszeres anyagi hozzájárulással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 25%-át kell megtervezni a kifizetendő összegnek. Az igazgatási főelőadó számításai alapján 25% 1/17Lakásfenntartási támogatás normatív alapon A szociális rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaik viseléséhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén nyújtott rendszeres támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 1/18Temetési segély Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint nyújtott temetési segéllyel kapcsolatos kiadások és bevételek szerepelnek. 1/19Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személyek részére jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az egészségügyi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó

14 14 kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat tartalmazza. 1/20Köztemetés Itt kell megtervezni és elszámolni jogszabályban meghatározott feltételek szerint az elhunyt személynek az eltemettetésre köteles személy hiányában a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat által történő eltemettetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. 1/21. Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése A sportintézmények, sportlétesítmények (sportöltöző) üzemeltetésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat kell ezen a szakfeladaton tervezni és elszámolni. 1/22. Művelődési központok, házak tevékenysége Napi 8 órás alkalmazott illetményével és járulékaival számolunk, a művelődési ház rezsiköltségével illetve a közvetlen kiadásaival. Bevétel esetében a terembérleti díjakból befolyt összeget lehet tervezni. 2. Berecz Skolasztika Szociális Intézmény, mint részben önálló intézmény 2/1. időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása, demens betegek bentlakásos ellátása Ezen a szakfeladaton kell megtervezni és elszámolni az időskorúak, szenvedélybetegek, vagy egyéb betegségben kivéve a fogyatékosokat szenvedők ápoló-gondozó otthoni ellátásához, valamint a rehabilitációs intézményi ellátáshoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat. Az engedélyezett férőhely 30 fő. Az intézmény kihasználtsága éves szinten is 100%-os. Az alkalmazottak illetménye és egyéb juttatása összességében jelentős, de csak az esetleges soros előrelépéseket építettük be a költségvetésünkbe. Munkáltatói döntésen alapuló juttatást nem tervezünk, hiszen az Önkormányzat saját forrásból nem tud bért kitermelni. Jubileumi jutalomra egy dolgozó sem szerez jogosultságot évben. Élelmiszer beszerzés keretében tervezzük a 30 fő ellátott élelmezési kiadásai. Gyógyszer, vegyszer beszerzés tekintetében az ellátottak számára szükséges beszerzésekkel számoltunk a évi teljesített kiadás, az áremelkedések figyelembevételével. Az egyéb dologi kiadások az intézmény és az ellátandó feladatok figyelembevételével lettek betervezve, valamint az intézmény fenntartásának költségeit (rezsi költség) terveztük. 2/2.Házi segítségnyújtás Itt kell tervezni a házi gondozó szolgálatok által végzett azon tevékenység bevételeit és kiadásait, amely a rászorulók részére a lakásukon történő gondozással összefüggésben merül fel. 2 fő házi gondozó és 1 fő egyéb kisegítő van alkalmazva. Dologi kiadások tekintetében az ellátáshoz szükséges feltételeknek megfelelő költségeket tervezzük: üzemorvos díja, kerékpárjavítás, stb. 2/3.Nappali szociális ellátás Ezen a költséghelyen számolunk a nappali gondozásra szoruló időskorúak részére fenntartott klubok és egyéb nappali intézmények tevékenységével kapcsolatban felmerülő bevételeket és kiadásokat. 2 fő gondozó bérét tervezzük ezen a költséghelyen. A nappali ellátáshoz is kapcsolódnak dologi kiadások, amelyek azonban nagyon szűken lettek számítva a költségvetésre tekintettel.

15 15 2/4. Családsegítés A családsegítő szolgáltatások, családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekjóléti központok tevékenységével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat kell ezen a szakfeladaton megtervezni. 0,25 fő foglalkoztatott személlyel van betöltve az állás. Szükséges az álláshely betöltése és a szolgálat üzemeltetése, hiszen a normatív támogatás igénybevételének feltétele a családsegítő szolgálat működtetése. Ehhez egyéb dologi kiadásokra is szükség lesz, amelyek beszerzésével számoltunk. 2/5. Szociális étkeztetés A szociális étkeztetésben részesülők ellátásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat kell itt megtervezni. Ettől az évtől számba vesszük a rászoruló lakosságot, hiszen az étkeztetésük támogatására állami normatívát folyósítanak részünkre igénylés útján. Jelenleg 19 fő rászorulóval számolunk, de a tényleges igényfelmérést követően pótigénylésre van lehetőség, amellyel igény esetén élni is fogunk. 2/6.Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Az előző szakfeladatokba nem sorolható egyéb szállásnyújtás nélkül szociális és gyermekjóléti szolgáltatások bevételeit és kiadásait kell ezen a szakfeladaton tervezni és elszámolni. 0,25 fő foglalkoztatott személlyel van betöltve az állás Dologi kiadások felmerülnek, azokat is figyelembe vettük a tervezés során. 2/7. Óvodai intézményi étkeztetés Az óvodába történő étkeztetés kiadásai bevételei szerepelnek ezen a szakfeladaton évi intézményi létszámgazdálkodás Tiszaug Község Önkormányzatának 2009.évi költségvetési évében megállapított létszámkeret 33 fő, amellyel az intézmények a 2.számú mellékletben meghatározott keretek között gazdálkodhatnak. Az 1.számú mellékletben meghatározott címrend szerinti létszámadatok részletezése. 1. Polgármesteri Hivatal önálló intézmény 13,5 fő 1/1. Zöldterület-kezelés fogalmi körében 1 fő falukertész alkalmazhatunk a község területén lévő közparkok, közterületek rendben tartása céljából. Télen hóltakarítási munkálatokat végez az intézmények területén és a közterületeken. (Jelenleg üres álláshely.) 1/3. Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége elnevezésű szakfeladaton 6 fő köztisztviselő + 1 fő polgármester alkalmazása szükséges és lehetséges. Évente 1 alkalommal a területileg illetékes Kormány Hivatalnál adategyeztetés történik a létszám betartásával kapcsolatosan. 1/4. Város- és községgazdálkodási szolgáltatáson belül értjük az 1 fő intézménytakarítót, aki 8 órában az önkormányzat épületének takarítását végzi, 1 fő gépkezelőt, valamint 1 fő festő, mázoló, esetenként autóvezetőt. 1/9. Háziorvosi szolgálatnál létszámot nem tervezünk, mivel a háziorvos vállalkozásban látja el a feladatot 1/11. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás esetén az ellátottak számának figyelembevételét tekintve heti 8 órában alkalmazunk védőnőt megbízási szerződéssel. Ez a létszámkeretünkben 0,5 főt jelent. 1/17. Művelődési központok házak, tevékenysége szakfeladaton 1 fővel számolunk. 1/18. üdültetés 1 fővel számolunk.

16 16 2. Berecz Skolasztika Szociális Intézmény részben önálló intézmény 19,5fő 2/1. Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás keretében az ellátottak gondozásához 13 fő van engedélyezve, amelynek felhasználásáról az intézményvezető dönt. Az ellátottak gondozásához szükséges ápoló-gondozók, 1 fő intézményvezető, takarító, mosóvasaló-varrónő stb. alkalmazása. 2/2. Házi segítségnyújtás keretében szükséges 3 fő házi gondozónőt alkalmazni. 2/3. Nappali szociális ellátás keretében 2 fő gondozónő alkalmazása szükséges előírás szerint. 2/4. Családsegítés keretében központonként 0,25 fő családsegítő alkalmazása szükséges. 2/5. Szociális étkeztetés 1 fő alkalmazásával számolhatunk 2/6. Gyermekjóléti szolgálat keretében 0.25 fő alkalmazására van lehetőség. Működési célú pénzeszközátadás A Tiszazug Települések Szövetsége, Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, valamint az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület felé tagdíjat fizetünk, melynek összegének emelkedéséről nem kaptunk tájékoztatást. Ennek megfelelően a évben közölt adatok alapján terveztünk. Közoktatási Intézményi Közös Társulás részére az Általános Iskola és Óvoda kiadás és bevétel közötti különbözetét, amely Ft. Társadalmi szervezetek támogatása keretében tervezzük a Tiszaug SC futballcsapat-, a polgárvédelem-, és a rendőrség támogatását Ft keretösszeggel. Felhalmozási célú pénzeszközátadás Lakáshoz jutás támogatása évben nem adható állami támogatásból, saját költségvetésünkből pedig nem tudjuk finanszírozni, így ilyen kiadással nem számolunk. A 28.számú melléklet tartalmazza a 2011.évre vonatkozó előirányzat felhasználási ütemtervet. Az előirányzat felhasználási ütemterv összességében, valamint intézményenkénti bontásban is megmutatja a tervezett bevételek és kiadások alakulását éves szinten. A rendelkezésre álló forrás teljes összegére ütemezéssel számba vettük a tervezett bevételt és kiadást. Az Önkormányzat ebben az évben sem tudta az állami bevételekből és a saját bevételeiből finanszírozni a kiadási igényeket, kénytelenek voltunk hiányt tervezni: Ft összegben. A hiány fedezetére teljes egészében külsőforrásból hitelfelvétellel kell megoldanunk, mivel a költségvetési törvény 6. melléklete alapján már ÖNHIKI-re évek óta nem pályázathatunk az egyéb támogatás, pedig megszűnt. Az éves költségvetési tervezetet, annak tételeit csak a Képviselő-testület módosíthatja az eddig megszokott formában és módon: 3 havonta, részletesen. Tiszaug, február 9. Sinka Ferenc polgármester

17 17 TISZAUG KÖZSÉG ÖKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET../2011.(II.16.) RENDELETE Tiszaug Község Önkormányzat évi költségvetésének megállapításáról Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.) 28. -a alapján, valamint a Magyar Köztársaság 2010.évi CLXIX. törvényben foglaltaknak megfelelően, Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2003. (VI.25.) önkormányzati rendelet 55. (3) bekezdés a) pontjában megjelölt Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Tv. 77. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Tiszaug Önkormányzat Képviselő-testülete a Tiszaug Önkormányzat évi költségvetésének bevételi főösszegét Ft-ban kiadási főösszegét Ft-ban tervezett működési hitel összeg: Ft-ban állapítja meg. 2. (1) A Községi Önkormányzat és intézményei címrendjét az 1.számú melléklet tartalmazza. (2) Az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként a 2.számú melléklet tartalmazza. (3) A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 2011.évben jogcímenkénti részletezését a 3.számú melléklet tartalmazza. (4) Települési önkormányzatok feladatai részletes bemutatását a 4.számú melléklet tartalmazza. (5) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai részletes bemutatását az 5.számú melléklet tartalmazza. (6) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása bemutatását a 6.számú melléklet tartalmazza. (7) A Községi Önkormányzat normatív hozzájárulásait a 7.számú melléklet tartalmazza. (8) Berecz Skolasztika Szociális Intézmény önállóan működő intézmény állami támogatásait a 8.számú melléklet tartalmazza. (9) Működési célú pénzeszközátadás társadalmi szervezeteknek bemutatását a 9.számú melléklet tartalmazza. A helyi civil szervezetek, kulturális egyesületek támogatására

18 18 meghatározott keret felosztását az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozza meg. (10) Polgármesteri Hivatal /igazgatási tevékenység/ évi költségvetési kiadási főösszegeit a 10.számú melléklet tartalmazza. (11) Berecz Skolasztika Szociális Intézmény évi költségvetési kiadási főösszegeit a 11.számú melléklet tartalmazza. (12) Kimutatást a évi várható adóelengedésekről és adókedvezményekről a 12. számú melléklet tartalmazza. (13) Felhalmozási célú pénzeszközátvételt a 13.számú melléklet tartalmazza. (14) Felhalmozási és tőke jellegű bevételeket a 14.számú melléklet tartalmazza. (15) Felhalmozási célú pénzeszközátadásról a 15.számú melléklet tartalmazza. (16) Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltását és vásárlását a 16.számú melléklet tartalmazza. (17) Intézményi beruházásokat a 17.számú melléklet tartalmazza. (18) Felújítást a 18.számú melléklet tartalmazza. (19) Előző évekről áthúzódó kiadásokat 2011.évre a 19.számú melléklet tartalmazza. (20) Céltartalékot a 20.számú melléklet tartalmazza. (21) évi Önkormányzati bevételek alakulását a 21.számú melléklet tartalmazza. (22) Berecz Skolasztika Szociális Intézmény évi költségvetési bevételi főösszegeit 22. számú melléklet tartalmazza. (23) Tiszaug Község Önkormányzata 2011.évi költségvetési bevételeit a 23.számú melléklet tartalmazza. (24) Tiszaug Község Önkormányzata évi költségvetési kiadásait a 24.számú melléklet tartalmazza. (25) Berez Skolasztika Szociális Intézmény évi költségvetés kiadási főösszegeit a 25.számú melléklet tartalmazza. (26) Önkormányzati összevont mérleget évre a 26.számú melléklet tartalmazza. (27) Önkormányzati összevont mérleget évre (normatíva szakfeladatra bontásával) a 27.számú melléklet tartalmazza. (28) Előirányzat felhasználási ütemtervet évre a 28.számú melléklet tartalmazza.

19 19 3. (1) Elkülönítetten az EU-s előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat nem tervezünk. (2) Az Áht. 74. (2) bekezdése értelmében az önkormányzati szintű előirányzat évközi megváltoztatásával kapcsolatos esetleges hatáskört Ft összeghatárig a Képviselőtestület a polgármesterre átruházza. (3) Az intézményfinanszírozás rendje keretében a kötelezettségvállalást a önállóan működő intézményben intézményvezetőre átruházta illetve az egyéb esetekben a polgármesterre. (4) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetükben a Polgármesteri Hivatal előirányzat módosító jogkörének meghatározása az Ámr. 67. (6) bekezdése értelmében a Képviselő-testület Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza. (5) Az Ámr. 207., 213. értelmében az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványának elszámolására a tárgyévet követő április 31-ig az Áht. 82. értelmében Képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egyidőben hagyja jóvá. (6) A önállóan működő költségvetési szervek fel nem használt költségvetési előirányzatát az a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja. (7) Az Áht. 8/A. (1), (2) bekezdés szerint az évközi szabad pénzeszközök hasznosítás szabályai illetve pénzintézetnél történő lekötésével kapcsolatos eljárás rendje a Képviselőtestület hatásköre. A költségvetési többlet felhasználása, a költségvetési hiány finanszírozásának módjára zárszámadáskor a Képviselő-testület dönt. (8) Az Áht. 8/A (1), (2)bekezdés szerint az évközben keletkező hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatáskörök a Képviselő-testület illeti meg. (9) Az Áht. 8/A. (1) bekezdés és a 108. szerint Ft értékhatárt meg nem haladó kisebb karbantartási, felújítási munkák elvégzésére, végrehajtásának jogosultja és felelőse a polgármester. Ezt az értékhatárt meghaladó vagyonnal kapcsolatos tárgyévi aktuális teendők jogosultja a Képviselő-testület, aki nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevők bízza meg a végrehajtással kapcsolatos teendők végrehajtásával. (10) Az Áht. 100/F. (6) bekezdés szerint a helyi önkormányzat költségvetési szerve által 30 napon túl elismert tartozásállományának mértéke eléri az eredeti kiadási előirányzat 10%át, vagy egyébként eléri a Ft mértékét és 3 hónap időtartamát, az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. (11) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható, és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el, kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat. (12) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható, kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket.

20 20 4. (1) A Képviselő-testület felhatalmazza az önkormányzat költségvetési intézményeit és a Polgármesteri Hivatalt az előirt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére. (2) A költségvetési szerv a költségvetésben meghatározott előirányzat-csoportoktól, kiemelt előirányzatoktól e költségvetési rendeletben foglaltak szerint térhet el. (3) A költségvetési intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása nem vonhatja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, a saját bevételek befolyásával arányosan teljesíthetők, azaz a bevételek csökkenése esetén a kiadásokat is csökkenteni kell. (5) A költségvetési szerv támogatása csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő kiadásokra használható fel. (6) Az önkormányzat felügyelete alatt álló intézményeknél év közben a működést veszélyeztető rendkívüli sürgős kiadás esetén az intézmények vezetői a veszélyelhárítás érdekében intézkednek a gazdaságosság szem előtt tartásával, a rendkívüli kiadásokat a munkák megkezdése előtt a fenntartó önkormányzat felé kötelesek írásban jelezni. (7) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részéről évközben lemondott normatívák összege az adott intézmény finanszírozását csökkenti. 5. A költségvetés végrehajtásának szabályai (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. (2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit. 6. (1) A feladat elmaradásából származó személyi és dologi megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor. (2) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. 7. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (1) A költségvetés végrehajtását az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében a polgármesteri hivatal köteles ellenőrizni, az éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.