A biotranszformációs lépések áttekintése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biotranszformációs lépések áttekintése"

Átírás

1 A biotranszformációs lépések áttekintése gyógyszermolekula erősen lipofil lipofil poláros hidrofil metabolikusan stabil felhalmozódás (zsírszövet) I. fázis bioaktiváció vagy inaktiváció oxidáció, redukció, hidrolízis kiválasztás epével II. fázis poláros bioinaktiváció konjugáció hidrofil extracelluláris mobilizáció keringés vérplazmával kiválasztás vizelettel

2 A biotranszformációs lépések áttekintése gyógyszermolekula erősen lipofil lipofil poláros hidrofil metabolikusan stabil felhalmozódás (zsírszövet) I. fázis bioaktiváció vagy inaktiváció oxidáció, redukció, hidrolízis kiválasztás epével II. fázis poláros bioinaktiváció konjugáció hidrofil extracelluláris mobilizáció keringés vérplazmával kiválasztás vizelettel

3 A biotranszformáció II fázisának reakciói I. Konjugációs reakciók Exogén szubsztrát funkciós csoportja Kofaktor Enzim A reakció helye Glükuronsavas konjugáció -H, -CH, -H 2, -H, -SH, -CH UDPGA Glükuronil transzferáz (GT) Sima endoplazmás retikulum Szulfát konjugáció aromás-h/h 2 -CH PAPS Szulfotranszferáz Citoszol Glicin konjugáció aromás-h 2, -CH KoenzimA Glicin Aminosavaciltranszferáz Mitokondrium Acetilálás aromás/alifás-h 2, Acetil koenzima -, -acetil hidrazinok, -S 2, H 2 transzferáz Citoszol (van mikroszómális is) Metilálás aromás-h, H 2, H Adenozil-S- Metiltranszferáz Citoszol -SH metionin (van mikroszómális is) Glutation konjugáció epoxid, szerves haloid Redukált glutation Glutation transzferáz Citoszol (van mikroszómális is) II. em konjugációs reakciók enzimjei: epoxid hidrolázok, glioxalázok, karboxilészterázok

4 A kevert funkciójú oxidáz rendszer elhelyezkedése a sima endoplazmás retikulumban kofaktorok xenobiotikum fp1, fp2: flavoproteinek b5: citokróm b 5

5 A glükuronsav uridin difoszfát szintézise (nagy energiatartalmú molekula) pirofoszforiláz glükóz-1-p + UTP UDP-glükóz glikogén + PPi UDP-glükóz AD + dehidrogenáz ADH + H + UDP-glükuronsav CH H H H UDP

6 A fenol glükuronsavas konjugációja H H + H CH H H P H P H CH 2 H H CH H H H + UDP

7 A glükuronsavas konjugáció jellemzői Gyors (endoplazmatikus retikulumban, MF komplexhez kapcsolódva) Gyakori (a gyógyszer molekulák jelentős részénél végbemegy) em mutat telítődést Egy gyógyszer molekulára több glükuronid csoport is kerülhet (több poláros csoport esetén) H csoporton, vagy H 2 csoporton (-glükuronid)

8 Morfin glükuronidjai Morfin-6-glükuronid- hatékonyabb, mint az eredeti molekula Morfin-3-glükuronid-hatástalan

9 A fenol átalakulása fenilszulfáttá S ATP APS + ATP szulfuriláz APS foszfokináz APS + PPi (pirofoszfát) (adenozin-foszfoszulfát, pirofoszfát) PAPS + ADP (foszfo-adenozin-foszfo-szulfát) H 2 H P + CH 3 S 2 - S 3 H + PAP P - H -

10 Szulfát konjugáció jellemzői Bizonyos szubsztrát-specificitás (fenolok, alkoholok, szteroidok) Az exogén szubsztrátok poláros csoportjai: aromás H, aromás amin, szerves sav Telíthető (a szulfát készlet véges) A 2. leggyakoribb II.fázis reakció Általában a citoszolban zajlik A szulfotranszferáz enzimnek (ST) sok izozimje van

11 Aminosav konjugáció Leggyakrabban glicin konjugáció, de előfordul más aminosavval történő konjugáció is em az endogén szubsztrát (glicin) hanem a kofaktor koenzima kerül aktivált állapotba Mitokondriumokban zajlik (Aminosav aciltranszferázok)

12 Acetilálás Funkciós csoportok: alifás, aromás aminok, amidok, hidrazinok, szulfamidok Enzimek:-acetil transzferáz, -acetil transzferáz A reakció helyszíne: citoszol

13 Metilálás Funkciós csoportok: hidroxil, amino csoport Kofaktor:adenozil-S-metionin (nagy energiájú metil donor) Enzimek: metil-transzferázok A reakció helyszíne: citoszol, endoplazmás retikulum

14 Glutation konjugáció glutation: tripeptid, gamma-glutamilciszteinil-glicin, GS Veszélyes molekulákat alakít át merkaptúrsavvá (kevés gyógyszermolekula konjugálódik glutationnal)

15 Glutation konjugáció: Cl SG Cl Cl GSH 2 3,4-dikloro-nitrobenzol 2 GS = glutation csoport Br GSH H SG bróm-ciklohexán ciklohexén

16 Epoxid átalakulása merkaptursavvá glutation konjugációval ADPH [] H H GSH H SG H H H H H S CH 2 CH H H H + - H 2 S CH 2 CH

17 A II. fázis nem konjugációs reakciói Epoxid hidrolázok Glioxalázok Karboxilészterázok által katalizált reakciók

18 Epoxidok eliminációja epoxid hidroláz enzim segítségével Pl. Brómbenzolból brómbenzol 3,4 epoxid jön létre (I.fázis), ami epoxid hidroláz enzim segítségével brómbenzol 3,4 hidrodiollá alakul. A reakció első lépéseként az enzim aktivál (deprotonál) egy vízmolekulát.

19 A biotranszformáció II. fázisa Általában bioinaktivációt jelent Kivételes esetben aktiváció is történhet: elekrofil gyökök keletkezhetnek.

20 Karbónium és nitrénium ion képződése benzilalkohol és hidroxámsav szulfátkonjugátumából benzil-alkohol H S 3 - R 3 CH S4 2- R 3 karbónium ion R - + :u- R H R + H 2 H H H u H u hidroxámsav R 2 R 2 S R 3 + S4 2- R 3 nitrénium ion

21 Thiiránium ion keletkezése dibróm etán glutationos konjugációja után GSH Br CH 2 CH 2 GSH - transzferáz Br CH 2 CH 2 H 2 C S + CH 2 Br GS G

22 Aromás aminok inaktivációja a májban és reaktivációja a hugyhólyagban MÁJ H glükuronid H 2 H H UDPGA Hugyhólyag glükuronid H H H+ H elektrofil, reaktiv intermedier glükuronsav

23 Tiol képződése cisztein glutation konjugátumából H H R S - -liáz R SH R S H H H 3 + -acetilezés R S - H 2 glutation konjugátum ( -Glu - Cys - Gly) H Cl Cl Cl Cl Cl Cl Cl Cl Cl Cl Cl SH R R - SH

24 Egy molekula metabolizmusának vizsgálata Rádioaktív jelöléssel ellátott molekulával végzett in vivo állatkísérletek In vitro kísérletek

25 A dimethachlor metabolikus átalakulása (18 azonosított metabolit) CH 2 -CH 2 -- C-CH 2 Cl CGA Glutathione Pathway CH 2 -CH 2 -- C-CH 2 -S-Cys-Glu MET 4G Glutathione Pathway H C-CH 2 -S-CH 2 -CH MET 11U CH H-C- CH 2 -CH 2 H C-CH 2 Cl MET 3U / MET 5U* = MET 5G* = MET 6G* = MET 7G* = MET 8G* CH 2 H CH 2 -CH 2 -- C-CH 2 Cl MET 9U* = MET 9G* CH 2 -CH 2 -- C-CH 2 H Glutathione Pathway postulated intermediate CH 2 -CH 2 -- CH C-CH 2 -S-CH 2 -CH MET 2G = MET 3G H 2 CH 2 -CH 2 H CH C-CH 2 -S-CH 2 -CH H-C- MET 6U = MET 8U CH 2 -CH C-CH 2 H MET 7U CH 2 -CH C- MET 10aG CH 2 H CH 2 -CH 2 H C-CH 2 Cl MET 16U** CH 2 -CH 2 -- CH C-CH 2 -S-CH 2 -CH MET 4U = MET 1G H-C- CH 2 -CH 2 H C-CH 2 -S- MET 2U / MET 10dG* CH 2 -CH 2 C-CH 2 H MET 1U Glutathione Pathway CH 2 H CH 2 -CH 2 H C-CH 2 -S-CH 2 -CH CH CH 2 H CH 2 -CH 2 H C- oxalic acid derivatives H-C- CH 2 -CH 2 -- C-CH 2 -S- CH 2 -CH 2 H C-CH 2 -S- MET 18U / MET 10cG* MET 14U = MET 15U MET 17U MET 13U CH 2 -CH 2 H C-CH 2 -S 2 - MET 10U / MET 12U* Cys: cysteine Glu: glutamic acid * excreted as glucuronic acid derivative ** excreted as hydroxymethyl-glucuronic acid conjugate

26 Faj A biotranszformációt befolyásoló tényezők Fajon belüli genetikai különbségek Életkor Élettani állapot Külső tényezők (egyéb gyógyszerek, élelmiszerek, élvezeti cikkek)

27 A fenol glükuronsavas és szulfátos konjugációjának aránya néhány fajnál Glükuronid konjugáció (%) Szulfát konjugáció (%) Macska 0 87 Ember Patkány yúl Disznó 100 0

28 Amfetamin biotranszformációja nyúl, patkány tengerimalac és kutya esetében nyúl tengerimalac tengerimalac nyúl H konjugátumok H 2 patkány konjugátumok kutya H H konjugált fenolok H 2

29 A biotranszformáció I. fázisának reakciói az életkor függvényében

30 Születés előtti hatások A thalidomid története 1953 szintézis, Chemie Grünenthal forgalmazás kezdete

31 Thalidomide S: nyugtató hatású R: torzkeltő (teratogén)

32 Thalidomide babies

33

34 A tragédia okai Faji különbségek egér: Szuperoxid keletkezés glutation- konjugáció ember: Szuperoxid keletkezés glutation- konjugáció Életkor okozta különbségek a magzat metabolizáló képessége kialakulatlan (hiányzik)

35 éhány példa a biotranszformációs folyamatokat befolyásoló külső tényezőkre Környezeti tényezők Inszekticidek, herbicidek, nehézfémek, ipari szennyező anyagok Étrendi tényezők Indolok, dohánytermékek, marihuána termékek, alkoholfogyasztás, pirolízis termékek, a táplálék egyes alkotórészei (nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok, fehérjék, lipidek, szénhidrátok

36 efron éhány bifenil molekulasúlya és kiválasztási útja patkányban Kiválasztás útja (%) Anyag Molekulatömeg Vese Fécesz Bifenil monoklórbifenil ,4 -diklórbifenil ,4,5,2,5 -pentaklórbifenil ,3,6,2,3,6 -hexaklórbifenil Referencia: H. B. Mattheus in: Introduction to Biochemical Toxicology (1960)

37 Enterohepatikus körforgás

Toxikológiai ismeretek 1.

Toxikológiai ismeretek 1. Toxikológiai ismeretek 1. A biotranszformáció I. fázisa Dr. Pálovics Ágnes Tel.: 309-1000/1112 mellék e-mail: PalovicsA@mgszh.gov.hu Toxikológia Anyag jellemzői- Xenobiotikum Élő szervezet tulajdonságai

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

Biotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Biotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Biotranszformáció Csala Miklós Semmelweis Egyetem rvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet direkt bilirubin hem (porfirin) X koleszterin X epesavak piruvát acil-koa citoplazma piruvát

Részletesebben

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező

Részletesebben

III+IV. METABOLIZMUS+EXKRÉCIÓ =ELIMINÁCIÓ

III+IV. METABOLIZMUS+EXKRÉCIÓ =ELIMINÁCIÓ METABOLIZMUS (avagy biotranszformáció): a gyógyszerek kémiai transzformációja - a metabolitok többnyire vízoldékonyabbak lesznek (=jobban exkretálhatók) - többnyire (de nem mindig!) együtt jár a hatás

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Disztribúció Az eloszlás definíciója Eloszlás alatt azt a folyamatot értjük, amikor a gyógyszer a szisztémás keringésből a szövetekbe

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2 10. Előadás zerves vegyületek kénatommal Példák: ZEVE VEGYÜLETEK KÉATMMAL CH 2 =CH-CH 2 ---CH 2 -CH=CH 2 diallil-diszulfid (fokhagyma olaj) H H H szacharin merkapto-purin tiofén C H2 H szulfonamid (Ultraseptyl)

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

A koleszterin és az epesavak bioszintézise A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Máj j szerepe az anyagcserében

Máj j szerepe az anyagcserében Máj j szerepe az anyagcserében Funkciói Központi szerep az anyagcsere szabályozásban és energiatranszferben Bioszintézis: glükóz, plazmafehérjék Tárolás: glikogén, fémionok, vitaminok Detoxifikáció: biotranszformáció,

Részletesebben

BIOTRANSZFORMÁCIÓS ENZIMEK VIZSGÁLATA BIOTRANSZFORMÁCIÓS ENZIMEK VIZSGÁLATA

BIOTRANSZFORMÁCIÓS ENZIMEK VIZSGÁLATA BIOTRANSZFORMÁCIÓS ENZIMEK VIZSGÁLATA BITRASZFRMÁIÓS EZIMEK VIZSGÁLATA 13. GYAKRLAT 13. GYAKRLAT BITRASZFRMÁIÓS EZIMEK VIZSGÁLATA 1. Anilin hidroxiláz aktivitásának mérése Végpontos kolor-teszt Bevezetés A citokróm P450 hem-proteinek, kivéve

Részletesebben

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek 1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)

Részletesebben

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív

Részletesebben

A pályázat keretében a következő kérdéseket kívántuk részleteiben vizsgálni:

A pályázat keretében a következő kérdéseket kívántuk részleteiben vizsgálni: A glikogenolízis és glukoneogenezis utolsó, közös lépését katalizáló glukóz-6-foszfatáz egy enzimrendszer, melyben a katalitikus alegység kevéssé specifikus, különböző foszfátésztereket tud hasítani és

Részletesebben

A máj klinikai kémiája

A máj klinikai kémiája A máj klinikai kémiája 1. Intermedier anyagcsere 2. Biotranszformáció Jelentős funkcionális tartalék Egyszerű funkcionális tesztek nem mindig érzékenyek pl. plazma bilirubin Máj enzimek: érzékenyebbek

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai

Részletesebben

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:

Részletesebben

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier

Részletesebben

Alkoholmetabolizmus. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Alkoholmetabolizmus. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Alkoholmetabolizmus Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Piruvát fermentációja élesztő-gombában Előnye az ember számára: kelt tészták, kenyér,

Részletesebben

BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓK BIOMIMETIKUS MODELLEZÉSE

BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓK BIOMIMETIKUS MODELLEZÉSE Ph. D. ÉRTEKEZÉS BILÓGIAI XIDÁCIÓK BIMIMETIKUS MDELLEZÉSE Balogh György Tibor Készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia Tanszékén, a CII RT. övényvédőszer Üzletág, Kémiai Kutatólaboratóriumában

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

In vitro módszerek alkalmazása a gyógyszerfejlesztésben

In vitro módszerek alkalmazása a gyógyszerfejlesztésben In vitro módszerek alkalmazása a gyógyszerfejlesztésben PhD. értekezés Szakács Tünde Témavezető: Dr. Vereczkey László MTA doktora Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont, Kémiai Intézet Farmakobiokémiai

Részletesebben

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban. Doktori tézisek. Dr. Révész Katalin. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban. Doktori tézisek. Dr. Révész Katalin. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban Doktori tézisek Dr. Révész Katalin Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Csala Miklós egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Metabolikus transzformációk mechanizmusa és sztereokémiája

Metabolikus transzformációk mechanizmusa és sztereokémiája Metabolikus transzformációk mechanizmusa és sztereokémiája Perjési Pál Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás

Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás kockázatát mérik fel. Annak érdekében, hogy az anyavegyületével

Részletesebben

Név: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

Név: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!

Részletesebben

Az AS nitrogénjének eltávolítása

Az AS nitrogénjének eltávolítása AMINOSAV ANYAGCSERE Az AS nitrogénjének eltávolítása 1. Hidrolízis (NH 3 eltávolítás az Asn és Gln amid csoportjából) 2. Transzamináció (amino és oxo csoport cseréje; AS és ketosav párok, transzamináz

Részletesebben

AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK

AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil

Részletesebben

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH 2 Glicin C 3 Alanin C 3 Valin 3 C Leucin 2 2 2 C 3 Izoleucin 2 zerin 2 Treonin 2 Tirozin 2 Cisztein Metionin Aszpartát 2 C 3 2 Glutamát 2 2 Aszparagin 2 Glutamin 2 Arginin 2 2 2 2 2 Lizin isztidin Fenilalanin

Részletesebben

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető

Részletesebben

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban Doktori értekezés Dr. Révész Katalin Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Csala Miklós egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás Enzimek acetilkolin-észteráz! Enzimek! [s -1 ] enzim víz carbonic anhydrase 6x10 5 10-9 karbonikus anhidráz acetylcholine esterase 2x10 4 8x10-10 acetilkolin észteráz staphylococcal nuclease 10 2 2x10-14

Részletesebben

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018 1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J

Részletesebben

Az arzén toxicitás metabolikus háttere

Az arzén toxicitás metabolikus háttere Az arzén toxicitás metabolikus háttere Zárójelentés a kutatási eredményekről OTKA T 97 számú kutatási pályázat (3-6), témavezető: Dr. Gregus Zoltán HÁTTÉR. Az arzén egy ősidők óta ismert méreg első helyen

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275 Az endoplazmás retikulum piridin-nukleotid rendszerének redox változásai: összefüggés az elhízással, a 2-es típusú diabetes-szel és a metabolikus szindrómával Bevezetés A prohormonnak tekinthető kortizon

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

Molekuláris biológiai alapok

Molekuláris biológiai alapok Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Molekuláris biológiai alapok Sarang Zsolt Dimenziók a biológiában Fehérjék (kb. 50 ezer különböző fehérje a szervezetben 21 féle aminosavból épül fel) Élő szervezetek

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő

Részletesebben

Aromás vegyületek II. 4. előadás

Aromás vegyületek II. 4. előadás Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek

Részletesebben

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során Az aminosavak átalakulása a feldolgozás és tárolás során A fehérjék hőkezelése aminosavak deszulfurálódása, dezaminálódása, izomerizációja,

Részletesebben

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált

Részletesebben

A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban

A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban PhD értekezés tézisek Varsányi Marianne 2005 Témavezető: Dr. Bánhegyi Gábor Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Témavezető neve: Dr. Csala Miklós A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Háttér A glutation (GSH) és a glutation diszulfid

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Enzim-katalizált (biokatalitikus) reakcióutak tervezése. Schönstein László Enzimtechnológiai Fejlesztő Csoport Debrecen, November 11.

Enzim-katalizált (biokatalitikus) reakcióutak tervezése. Schönstein László Enzimtechnológiai Fejlesztő Csoport Debrecen, November 11. Enzim-katalizált (biokatalitikus) reakcióutak tervezése Schönstein László Enzimtechnológiai Fejlesztő Csoport Debrecen, 2016. November 11. ENANTIOMEREK JELENTŐSÉGE A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN Mik az enantiomerek?

Részletesebben

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz

Részletesebben

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas

Részletesebben

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia

Részletesebben

A koenzim Q10 fél évszázados története

A koenzim Q10 fél évszázados története A koenzim Q10 fél évszázados története A koenzim Q10 a sejtek optimális működéséhez nélkülözhetetle A koenzim Q10 (KoQ10) vitaminszerű vegyület. Az ubikinonok k 1 / 8 A Nobel-díjas Dr. Peter Mitchell Kémiailag

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Szerves anyagok vizsgálata II. (174-176. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag: Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. A harasztok, a nyitvatermők, a zárvatermők jellemzői (rendszer, felépítés, szaporodás) A növényi sejtek és szövetek, a gyökér : felépítése,

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI PH.D. ÉRTEKEZÉS AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI RENDSZER VIZSGÁLATA NEHÉZFÉM KEZELÉST KÖVETŐEN PONTYBAN ÉS STREPTOZOTOCIN-INDUKÁLTA DIABÉTESZES PATKÁNY MODELLBEN JANCSÓ ZSANETT TÉMAVEZETŐ:

Részletesebben

Purin nukleotidok bontása

Purin nukleotidok bontása Dr. Sasvári MáriaM Purin nukleotidok bontása 24 1 Purin nukleotidok bontása AMP B r -p 5 nukleotidáz GMP P i adenozin (6-amino) ADA 2 adenozin deamináz 3 B r guanozin P i inozin (6-oxo) P i PP P i purin

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben