A 2012/7. SZÁM TARTALMA. Szenci O., Nagy K., Takács L., Mádl I., Bajcsy Á. Cs.: A menedzsment

Átírás

1 A 2012/7. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Szenci O., Nagy K., Takács L., Mádl I., Bajcsy Á. Cs.: A menedzsment szerepe a halvaszületések előfordulási gyakoriságára egy hazai holstein-fríz gazdaságban / 387 KISÁLLAT Jakab Cs., Szabára Á., Pazár P., Szabó Z.: A házinyúl endometrialis adenocarcinomájának patológiája. Irodalmi áttekintés és esetismertetés / 395 VADON ÉLŐ ÁLLAT Bernát B., Berkényi T., Mándoki M., Gál J.: Salmonella Typhimurium okozta petetüsző-elfajulás kékfüles fácánban (Crossoptilon auritum). Esetismertetés / 403 KEDVENCÁLLAT Balogh É., Nagy Sz., Gál J.: Ismeretlen oktanú zúzógyomorizomatrophia, emésztési zavar és következményes senyvesség koklas fácánban (Pucrasia macrolopha). Esetismertetés / 407 Halász N., Fábián A., Vincze Z., Gál J.: Helytelen tartási körülmények miatt jelentkező kiszáradás kínai bambuszsiklóban (Elaphe porphyracea nigrofasciata). Esetismertetés / 411

2 Kubik N., Lipka Zs., Rétfalvi T.: Veséből kiinduló, in situ carcinoma hullámos papagájban (Melopsittacus undulatus). Esetismertetés / 414 KÍSÉRLETES SEBÉSZET Zahár Á., Kocsis Gy., Lengyel B., Puskás G., Laki M., Hajdú M., Antal I.: Hosszú hatóanyag-leadású antibiotikus csontgraftok alkalmazása állatkísérletes osteomyelitis modellben. Másodközlés / 417 MIKOLÓGIA Kovács M.: A mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai. Irodalmi áttekintés / 423 BIOTERRORIZMUS Lakner Z., Kasza Gy., Ózsvári L.: A bioterrorizmus története és jelentősége / 433 ÁLLATVÉDELEM Jurkovich V., Fóris B., Végh Á.: Az állatjóllét értékelésének lehetőségei tejtermelő tehenészetekben. Irodalmi összefoglalás / 442 KÖNYVISMERTETÉS Gálfi P., Csikó Gy., Jerzsele Á.: Állatorvosi gyógyszertan. III. (Soós T.) / 394 Szenci O. Nagy K. Takács L. Mádl I. Bajcsy Á. Cs.:

3 A MENEDZSMENT SZEREPE A HALVASZÜLETÉSEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGÁRA EGY HAZAI HOLSTEIN-FRÍZ GAZDASÁGBAN A tehénészetekben előforduló halvaszületések számát több tényező befolyásolhatja (ellés lefolyása, genotípus, állomány mérete stb.). Az elletőmesterek szerepét azonban, főleg a nagy létszámú tejtermelő tehenészetekben, a szakirodalom eddig nem hangsúlyozta. A szerzők célja az volt, hogy felmérjék, milyen kockázati tényezőt jelenthet az elletőmesterek motivációja a halvaszületések alakulását illetően egy magyarországi nagyüzemi gazdaságban. Vizsgálatuk eredménye szerint az elletőmesterek motivációjának javításával szignifikánsan csökkent a halvaszületés előfordulási gyakorisága. Ezt úgy érték el, hogy a vezetőség fokozott figyelmet szentelt a halvaszületések számának csökkentésére, kamerás megfigyelési rendszert és teljesítmény alapú bérezést vezettek be. A három vizsgált tehenészet közül két esetben szignifikánsan csökkent a halvaszületések előfordulása (B tehenészetben 7,6%-ról 5,0%-ra, C tehenészetben pedig 8,2%-ról 6,1%-ra, a három tehenészetben együttesen pedig 7,7%-ról 5,5%-ra). Az A tehenészetben a halvaszületések számát illetően az évek során nem volt szignifikáns változás, bár valamennyire itt is csökkent a halvaszületések előfordulási aránya (5,7%-ról 4,9%-ra). A vizsgált három év alapján az eredmények egyértelműen megerősítik az elletőmesterek motivációja növelésének a halvaszületések előfordulására gyakorolt közvetett hatását.

4 Jakab Cs. Szabára Á. Pazár P. Szabó Z.: A HÁZINYÚL ENDOMETRIALIS ADENOCARCINOMÁJÁNAK PATOLÓGIÁJA. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ÉS ESETISMERTETÉS A szerzők összefoglalják a házinyúl endometrialis adenocarcinomájának kórtani jellemzőit. Klinikopatológiai esetismertetéssel, makroszkópos, mikroszkópos felvételekkel illusztrálják irodalmi áttekintésüket. Vizsgálatuk során egy 6 éves nőstény házinyúlban állapítottak meg szolid/tubularis szövettani típusú endometrialis adenocarcinomát peritonealis, májbeli, lépbeli és tüdőbeli áttétekkel. A 28% Ki-67 proliferációs indexű daganat pancitokeratin-pozitivitást mutatott. Bernát B. Berkényi T. Mándoki M. Gál J.: SALMONELLA TYPHIMURIUM OKOZTA PETETÜSZŐ-ELFAJULÁS KÉKFÜLES FÁCÁNBAN (CROSSOPTILON AURITUM). ESETISMERTETÉS A szerzők egy kifejlett kékfüles fácán (Crossoptilon auritum) tojóban Salmonella Typhimurium okozta petetüsző-elfajulást, ennek következtében a petefészekben kialakuló hormonális inaktivitást, aminek következményeként az aktív ivari működés elmaradását állapították meg. A fácántyúk fején, a vele együtt tartott dürgő, nemi aktivitásának a csúcsán levő kakas agresszivitásából eredően, a

5 bőrben átható folytonossági hiány és vérzések keletkeztek a lágy szövetekben. Balogh É. Nagy Sz. Gál J.: ISMERETLEN OKTANÚ ZÚZÓGYOMORIZOM-ATROPHIA, EMÉSZTÉSI ZAVAR ÉS KÖVETKEZMÉNYES SENYVESSÉG KOKLAS FÁCÁNBAN (PUCRASIA MACROLOPHA). ESETISMERTETÉS A szerzők egy 2 éves, 812 g testtömegű, hím koklas fácánban (Pucrasia macrolopha) a zúzógyomor izomállományának sorvadásával, így a zúzógyomorfal izomrétegének jelentős elvékonyodásával járó sorvadást találtak, annak ellenére, hogy a zúzógyomor üregében megfelelő mennyiségben volt zúzókavics. A madár vékony- és vastagbele, az emésztési zavar következtében, nagy mennyiségű, emésztetlen magot (köles és búza) tartalmazott. A nem megfelelő emésztés és a felszívódási zavar együttesen a fácán lefogyását, senyvesség kialakulását okozta. Halász N. Fábián A. Vincze Z. Gál J.: HELYTELEN TARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK MIATT JELENTKEZŐ KISZÁRADÁS KÍNAI BAMBUSZSIKLÓBAN (ELAPHE PORPHYRACEA NIGROFASCIATA). ESETISMERTETÉS A szerzők egy másfél hónapos kínai bambuszsiklóban (Elaphe porphyracea nigrofasciata) súlyos fokú, elhullásra vezető kiszáradást

6 állapítottak meg. A nagy folyadékvesztéshez a viszonylag magas terráriumi hőmérséklet és az alacsony légnedvesség-tartalom vezetett. Kubik N. Lipka Zs. Rétfalvi T.: VESÉBŐL KIINDULÓ, IN SITU CARCINOMA HULLÁMOS PAPAGÁJBAN (MELOPSITTACUS UNDULATUS). ESETISMERTETÉS A szerzők egy 15 éves, tojó, hullámos papagájban a bal oldali veséből kiinduló, primer, áttétet nem képező carcinomát állapítottak meg, amely növekedése során a testüregben nyomást gyakorolt a légzőszervekre. A nehezített légzés különösen a madár mozgása közben jelentkezett. Zahár Á. Kocsis Gy. Lengyel B. Puskás G. Laki M. Hajdú M. Antal I.: HOSSZÚ HATÓANYAG-LEADÁSÚ ANTIBIOTIKUS CSONTGRAFTOK ALKALMAZÁSA ÁLLATKÍSÉRLETES OSTEOMYELITIS MODELLBEN. MÁSODKÖZLÉS Szerzők olyan biodegradábilis antibiotikum-tartalmú csontgraft létrehozását tűzték ki célul, ami hosszú időn keresztül (4 6 hét) képes leadni környezetébe a hatóanyagot. A létrehozott vankomicintartalmú gyógyszerhordozó rendszerrel dúsított csontgraftok alkalmazhatóságát, hatékonyságát és antimikrobás hatását vizsgálták nyúl MRSA osteomyelitis modellben. A kísérletekhez 40 felnőtt új-zélandi nyulat használtak, amelyeket három csoportba osztottak. A negatív kontrollcsoportban nem indukáltak osteomyelitist, a vivőanyag

7 biodegradábilitását, a befogadó csontágy szöveti reakcióját vizsgálták nem-infekt környezetben. A második csoportban autológ spongiosa- és vankomicines gyógyszerhordozó rendszer keverékével töltötték ki az üreget. A harmadik csoportban csak spongiosakitöltés történt. 6 héttel a műtétet követően a kísérleti állatok szövettani, laboratóriumi és radiológiai vizsgálata szerint a vankomicines gyógyszerhordozó rendszer kifejtette hatását, a csontosodást nem gátolta és az osteomyelitis meggyógyult. Az újonnan kifejlesztett vankomicines csontgraft technológia nyulakban biodegradábilisnak bizonyult, MRSAval okozott osteomyelitis esetében hatékony helyi antibiotikus hatást tudott kifejteni. Kovács M.: A MIKOTOXINOK ÁLLAT- ÉS HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -tárolás és -forgalmazás szinte minden szakaszában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem iktathatók ki a táplálékláncból, mindenképpen fontos megismerni tulajdonságaikat, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Általában több mikotoxin együttes hatásával kell számolni (multitoxikus hatás), az ezek közötti szinergista, antagonista vagy additív hatások ma még kevéssé ismertek. A mikotoxinok növényi eredetű élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel (pl. korpában gazdag kenyérrel, müzlivel,

8 gyümölcslevekkel, sörrel, kávéval) közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy már évszázadokkal korábban leírtak súlyos járványokat. A szerző közleményében néhány, mikotoxinokra visszavezethető egészségkárosító hatást ismertet. Ezek: rákkeltő hatás (aflatoxinok, fumonizinek, ochratoxin A), immunszuppresszív, lipidperoxidációt és apoptózist fokozó hatás, szaporodási zavarok (zearalenon, trichotecének) és idegrendszeri bántalmak (ochratoxin A, fumonizin B 1 ). A mikotoxinok humán-egészségügyi veszélyét elsősorban a toxinnal szennyezett élelmiszer elfogyasztása jelenti. Nem hanyagolható el azonban az a kockázat sem, amelyet a mikotoxin- (stachybotryotoxin, ochratoxin A) tartalmú kisebb szennyeződések belélegzése jelenthet (foglalkozási ártalom). Lakner Z. Kasza Gy. Ózsvári L.: A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE Az élő szervezetek fegyverként történő felhasználása végigkíséri az emberiség történetét. Napjainkban a globális feszültségek éleződése, számos nemzetállam működésképtelensége és a kis intenzitású konfliktusok tömegessé válása megnöveli a biológiai terrorcselekmények kockázatát még Magyarországon is. Egy esetleges biológiai terrortámadás esetén az állatorvosok a védekezés első vonalában küzdő kulcsszereplőkké válnak, mert az emberi fertőző betegségek mintegy 60%-a zoonosis és az élelmiszerlánc könnyen

9 támadható célpontot jelent. Ezért a cikkben a szerzők áttekintik a bio-, agro-, és élelmiszer-terrorizmus fogalmi rendszerét, történetét, jövőbeli fejlődési irányait, valamint a bioterrorizmusnak az élelmiszerláncot, a közegészségügyet, a gazdaságot és a társadalom egészét érintő lehetséges hatásait. Jurkovich V. Fóris B. Végh Á.: AZ ÁLLATJÓLLÉT ÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI TEJTERMELŐ TEHENÉSZETEKBEN. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS Szerzők az állatjóllét vizsgálatának különböző szempontjait, mérésének jelentőségét, lehetőségeit és a tejtermelő tehenészetekben leggyakrabban használt állatjólléti minősítő rendszereket mutatják be.