A 2012/5. SZÁM TARTALMA. Pajor F., Weidel, W., Németh Sz., Gulyás L., Bárdos L., Polgár J. P.,

Átírás

1 A 2012/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Ózsvári L., Muntyán J., Berkes Á.: A légzőszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban / 259 KECSKE Pajor F., Weidel, W., Németh Sz., Gulyás L., Bárdos L., Polgár J. P., Póti P.: A szomatikus sejtszám és a tejtermelés, a beltartalmi összetétel, valamint egyes fizikai tulajdonságok közötti összefüggések vizsgálata magyar parlagi kecskefajtában / 265 KISÁLLAT Fialkovičová, M., Mardzinová, S., Karasová, M., Faixová, Z., Hluchý, M., Zöldág L., Buleca, J. jr.: A hyperadrenocorticismus (Cushing-kór) gyógykezelése. Esetleírás / 271 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG Laczay P.: Élelmiszer-bioterrorizmus. Irodalmi áttekintés / 280 GYÓGYSZERTAN Csikó Gy., Jerzsele Á.: Pradofloxacin, új generációs fluorokinolon a kisállatgyógyászatban / 289 MIKROBIOLÓGIA

2 Szmolka A., Fortini, D., Villa, L., Carattoli, A., Anjum, M. F., Nagy B.: Kinolonrezisztencia-plazmidok molekuláris epidemiológiai jellemzése sertés eredetű, multirezisztens, kommenzalista E. coli törzsekben / 297 LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ Visnyei L.: Kisállatok utaztatása európai országokba / 309 AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK Sterczer Á., Bajcsy Á., Cs., Jerzsele Á.: Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia (Az Állatorvos-tudományi kutatások 2011-ben, az akadémiai beszámolók tükrében) / 312 Ózsvári L. Muntyán J. Berkes Á.: A LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK (BRD) ÁLTAL OKOZOTT VESZTESÉGEK A SZARVASMARHATARTÁSBAN A szerzők a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján összefoglalják a szarvasmarhák légzőszervi megbetegedése (BRD) előfordulását, a befolyásolt termelési mutatókat és azok megváltozásának mértékét, valamint ezek alapján megbecsülik a BRD által okozott éves veszteségek nagyságát állományszinten és országosan. Magyarországon a BRD által okozott átlagos becsült összes veszteség meghaladja az 1,7 milliárd Ft-ot (6,2 millió euró) évente. Egy ezer fejőstehenet tartó tehenészetben a BRD több mint 5,3 millió Ft (19,5 ezer euró) becsült éves veszteséget okoz, ami

3 átlagtehenenként 5300 Ft (19 euró) veszteséget jelent. A BRD visszaszorítása jelentősen hozzájárulhat a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségének növeléséhez, ezért a BRD hátterében álló főbb kórokozók ellen specifikus védekezést is alkalmazni kell. Pajor F. Weidel, W. Németh Sz. Gulyás L. Bárdos L. Polgár J. P. Póti P.: A SZOMATIKUS SEJTSZÁM ÉS A TEJTERMELÉS, A BELTARTALMI ÖSSZETÉTEL, VALAMINT EGYES FIZIKAI TULAJDONSÁGOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA MAGYAR PARLAGI KECSKE FAJTÁBAN A szerzők a magyar parlagi kecskék (n=30) tejtermelését, a termelt tej összetételét, valamint egyes fizikai tulajdonságainak alakulását értékelték a szomatikus sejtszámmal összefüggésben egy Győr-Moson- Sopron megyei kecskefarmon. A tejmintákat a laktációs tejtermelés elején, közepén és végén, reggeli és esti fejéskor vették. A vizsgálatok során szárazanyag-, zsírmentes szárazanyag-, tejzsír-, tejfehérje- és tejcukortartalmat, a ph-értéket, a savfokot, a szomatikus sejtszámot és az összes baktériumszámot határozták meg. A tejmintákat 4 csoportba osztották a szomatikus sejtszám szerint: <400 ezer, ezer, ezer, >3501 ezer. Pozitív (P<0,01) összefüggés mutatkozott a szomatikus sejtszám és a fehérjetartalom (r=0,30), valamint a ph-érték (r=0,41) között. Negatív összefüggést mutattak ki a szomatikus sejtszám és a tejcukor (r= 0,41), a savfok (r= 0,33) és a napi tejmennyiség (r= 0,64) között. A

4 szomatikus sejtszám pozitív összefüggést mutatott az összes baktériumszámmal (r=0,65; P<0,001). Eredményeik szerint a szomatikus sejtszám nagysága lényeges hatással van a termelt kecsketej mennyiségére, összetételére, fizikai és higiéniai tulajdonságaira. Fialkovičová, M. Mardzinová, S. Karasová, M. Faixová, Z. Hluchý, M. Zöldág L. Buleca, J. jr.: A HYPERADRENOCORTICISMUS (CUSHING-KÓR) GYÓGYKEZELÉSE. ESETLEÍRÁS A szerzők a Cushing-kór két, kismértékben eltérő klinikai esetét, annak az egészségi állapottal összefüggő szövődményeit ismertetik eredményes trilosztános gyógykezelést követően. Az egyik esetben, egy 4 éves francia bulldognál a bőrtünetek főleg a hát és a nyak felső részén, calcinosis és enyhe fokú pyoderma formájában mutatkoztak meg. A másik esetben, egy 9 éves törpe spicc szukánál a bőrhegesedések és főleg a bővizelés, a sok vízivás és a fokozott étvágy volt jellemző. Mindkét esetben a trilosztán (Vetoryl) kapszulával végzett gyógykezelés eredményes volt, amit jelzett, hogy nemcsak az endokrinológiai és a biokémiai vizsgálatok értékei, hanem a klinikai tünetek is javultak. Az esetismertetés a kutyák Cushing-kórjának megállapításával, trilosztános gyógykezelésével és a hozzá társuló megbetegedésekkel (húgykövesség, pancreatitis) foglalkozik. Laczay P.:

5 ÉLELMISZER-BIOTERRORIZMUS. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az élelmiszerek, ill. az élelmiszer- és ivóvízellátó rendszerek szándékos, terrorista célú szennyezése különböző biológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai ágensekkel valós veszélyt jelent világszerte. Az élelmiszer-bioterrorizmus az előbbieken belül az élelmiszerek, ill. az élelmiszer- és ivóvízellátó rendszerek elleni azon terrorista cselekményeket jelöli, amelyeket biológiai ágensek, így baktériumok, vírusok, paraziták, ill. baktériumtoxinok felhasználásával követnek el. A szerző a közleményben áttekintést nyújt az élelmiszerek szándékos szennyezésére igénybe vehető biológiai ágensekről, azok esetleges terrorista célú alkalmazásának lehetőségeiről. Csikó Gy. Jerzsele Á.: PRADOFLOXACIN, ÚJ GENERÁCIÓS FLUOROKINOLON A KISÁLLATGYÓGYÁSZATBAN Az antibakteriális hatású kinolonszármazékokat közel fél évszázada alkalmazzák a gyógyászatban. A kinolonok csoportjába nagyszámú hatóanyag tartozik. Ezek közül napjainkban is sokat igénybe vesznek a különböző bakteriális fertőzések ellen. A spektrumuk alapján egyre újabb generációkba sorolt fluorokinolonok jelentősége az állatgyógyászatban is folyamatosan nő. A korai kinolonok, az ún. első generációs hatóanyagok jobbára csak az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok ellen voltak hatásosak. A második és harmadik generációs szerek már számos

6 Gram-negatív, továbbá néhány Gram-pozitív baktérium és egyes intracelluláris kórokozók ellen is hatékonyak. A legújabb, negyedik generációs fluorokinolonok rendkívül széles antibakteriális spektrumú hatóanyagok. A már említetteken túl, a Gram-pozitív kórokozók, valamint anaerob baktériumok számos faja ellen is hatnak. A széles körű hatékonyság mellett a modern kinolonok további lényeges előnye, hogy a farmakokinetikai és toxikológiai tulajdonságaik is kedvezőbbek. A szerzők, irodalmi adatok alapján mutatják be a kinolonokat, és ezen belül részletesebben a pradofloxacint, amely a negyedik generációba sorolt, új állatgyógyászati fluorokinolon. A kinolonok baktériumellenes aktivitásának ismertetése mellett kitérnek a fontosabb farmakokinetikai tulajdonságaikra, alkalmazásuk biztonságára és az eddig megismert jelentősebb klinikai alkalmazásukra kutya és macska vonatkozásában. Szmolka A. Fortini, D. Villa, L. Carattoli, A. Anjum, M. F. Nagy B.: KINOLONREZISZTENCIA-PLAZMIDOK MOLEKULÁRIS EPIDEMIOLÓGIAI JELLEMZÉSE SERTÉS EREDETŰ, MULTIREZISZTENS, KOMMENZALISTA E. COLI TÖRZSEKBEN A szerzők áttekintik a Gram-negatív enteralis baktériumok kinolonrezisztenciájának főbb mechanizmusait, különös tekintettel a plazmid által közvetített mechanizmusokra. Mivel a hazai állatorvosi szakirodalomban idevonatkozó magyar nyelvű leírás nem található, röviden ismertetik az itt alkalmazott molekuláris epidemiológiai módszereket is: multilókuszszekvencia-tipizálás (MLST), DNS-

7 microarray és PCR-re alapozott plazmidreplikon-tipizálás (PBRT), amelyeket egyéb, ismert módszerekkel (PCR, plazmidanalízis, klónozás, szekvenálás) kiegészítve jellemezték a plazmidon kódolt kinolonrezisztencia-géneket hordozó, sertés eredetű E. coli törzseket és azok plazmidjait. A fenti enteralis baktériumok plazmidon kódolt kinolonrezisztenciájáért (PMQR) részben az ún. qnr gének felelősek, amelyek mind a humán-, mind az állategészségügyben egyre gyakoribbak, gyakorlati jelentőségüket viszont nem vagy alig ismerjük. Jelen közleményben ismertetik a SZMOLKA és mtsai (38) által publikált idevonatkozó adatokat, amelyek szerint a sertés eredetű, PMQR gének közül a qnrs génnel jellemezhető multirezisztens, kommenzalista E. coli törzseket vizsgálták, amelyek egy romániai sertéstelep választás előtti, egészséges malacainak bélsarában 34%-os gyakorisággal fordultak elő. Közülük random módon kiválasztott, hat qnrs1 E. coli törzset, MLSTtipizálással három új MLST típusú klónként azonosítottak. Konjugációs plazmidtranszfert követően a qnrs1 plazmidokat PBRT-rendszerben tipizálták. Megállapították, hogy a plazmidok mind IncN típusú replikonnal rendelkeznek, és élelmiszer-termelő állatokban, az első ilyen replikon típusú qnrs1 plazmidok. A qnrs1 gén genetikai környezete egy csirke eredetű Salmonella Infantis plazmid és humán klinikai E. coli izolátumok IncN plazmidjainak qnrs1 gént tartalmazó régiójával mutatott átfedést, jelezvén hogy a humán és állati eredetű Salmonella és E. coli törzsek qnrs1 plazmidjai egymással kompatibilisek, s így zoonotikus jelentőségűek lehetnek.