SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

Átírás

1 Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 1 (5) SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN BEVEZETÉS Kertészné Györffy Eszter Báder Péter Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék A selejtezésnek igen nagy hatása van a tehenészet nyereségére. A túl sok vagy túl kevés selejtezés egyaránt negatív hatást gyakorolhat az állomány termelési és tenyésztési paramétereire. A túl sok kényszerű selejtezés csökkenti a tenyésztői szempontból szükséges selejtezés lehetőségét, ami azt jelenti, hogy a tenyésztő nem tudja azokat az egyedeket kiselejtezni amelyek valamilyen oknál fogva nem gazdaságosan termelnek.. A nem megfelelő időben történő selejtezés, a nem megfelelő tehén selejtezése, vagy túl sok tehén selejtezése drasztikus hatással van a tejtermelő ágazat hosszú távú életképességére. A termelés egyre intenzívebb növelése és a modern tartástechnológiák az állatok nagyobb igénybevételét, egészségi állapotának fokozatos leromlását idézték elő. A selejtezett tehenek átlagos életkora nagymértékben csökkent az utóbbi évtizedekben.. A tehénveszteség mértékének és okainak kiderítése nagyon fontos feladat. A tervszerű selejtezés (szelekció) a tenyésztői munka fontos eszköze, és az állomány genetikai képességeinek javítását szolgálja. Vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy a hazai szarvasmarhaállományt reprezentáló üzemekben hogyan alakulnak a selejtezési arányok, az egyedek milyen okból esnek ki, milyen okból történik a selejtezés, valamint, hogy a holstein-fríz vérhányad növekedésével hogyan változnak a selejtezési arányok. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A tehénkiesés lehet elhullás, kényszervágás és selejtezés, mindhárom esetnek igen sok oka lehet. Legtöbb tehénnél több különböző ok vezet a selejtezéshez. Bascom és Young (1998) vizsgálatai szerint a tehenek 35%-a legalább két ok miatt került selejtezésre, 11%-uk három vagy több ok miatt. A selejtezési döntés komplex kérdés. A tenyésztőnek sok tényezőt kell figyelembe venni, mint pl. az életkor, a laktációs stádium, a küllem, a tejtermelési és a reprodukciós teljesítmény, egészség amikor eldönti, hogy a tehenet selejtezi-e vagy sem.(beadeau 1995) A selejtezési döntést gazdasági faktorok is befolyásolják, mint a tejár, a selejtezett tehén ára és az utánpótlás lehetősége. Mc Cullogh és mtsai. (1996). Allaire és mtsai (1976) szerint elsősorban a selejtezés okai a reprodukciós problémák, egészségi okok, és az alacsony termelés. Christensen és mtsai (1984) egy között végzett munkájukban rangsorolták a kiesési okokat. Leggyakoribb selejtezési ok a meddőség volt, ezt követte az alacsony termelés, majd a tőggyel kapcsolatos problémák és a sántaság. Az arányok az utóbbi évtizedekben nem változtak. Alberta állam (DHI, 1992) tenyésztésellenőrzés alá vont tehénállományának selejtezési okainak csoportosítása szerint 1992-ben a legnagyobb arányban (23.2%) az alacsony termelés szerepelt, ezt követte a meddőség (17,9%), majd a masztitisz 12%-al. A tőgyproblémák aránya 6,8%, lábbetegségek 5%, a betegség miatti selejtezés pedig 4,6 % volt. Öregség (öregkor) miatt 3,1 %-os selejtezés történt. Beaudeau és Seegers (1996) 79 gazdaságot vizsgált 5 éven keresztül. A selejtezési sorrend a következő volt: meddőség 29%, alacsony tejtermelés 17%, tőgyprobléma 12% egyéb egészségi probléma 11%. Esslemont és Kossaibati (1997) 50 holstein-fríz állományt vizsgált Angliában. Az átlagos selejtezés 22%-os volt. A vizsgálatok alapján azt is megállapították, hogy a laktáció

2 Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 2 (5) száma befolyásolja a selejtezési arányokat, mert selejtezetteknek 54%-a a negyedik laktáció végén került ki a termelésből. Grabowsky és mtsai (1997) által vizsgált holstein-fríz állományban a leggyakrabban szaporodásbiológiai problémák fordultak elő. Bascom (1998) vizsgálatában a selejtezési okokat rangsorolva a termékenységi zavarok álltak az első helyen, a termelés miatti a második és a masztitisz miatti selejtezés a harmadik helyen. Bascom és Young (1998) vizsgálatai alapján a leggyakoribb, elsődleges selejtezési ok a reprodukciós probléma volt (20%), a második leggyakoribb selejtezési okként pedig a masztitisz (15%) szerepelt. Alacsony tejtermelés miatti selejtezés 14%-ban fordult elő, az elhullott egyedek százalékos aránya 13%-ot tett ki. A tőgyprobléma 8%-al szerepelt. Slipka és mtsai (1996) a selejtezési okok megoszlását vizsgálva a következő eredményeket kapták: alacsony tejtermelés (33,54%), meddőség (27,34%), idős kor (13,12%), tőgybetegség (8,12%). A fiatalabb teheneknél leggyakrabban az alacsony tejtermelés miatt, idősebb teheneknél pedig a meddőség miatt selejteztek. Számos szakirodalom alapján az is megállapítható, hogy a küllem, a szomatikus sejtszám és a vetélés azok a selejtezési okok amelyeknek az aránya igen kicsi. A selejtezési arány szignifikáns hatást gyakorol az állomány gazdaságosságára.(radke és Lloyd (2000). McCullogh és Delorenzo (1996) szerint az optimális selejtezési arány %. Rogers és mtsai(1988) szerint a javasolt optimális selejtezési arány a nyereségességet figyelembe véve 25-30%. Lehenbauer és mtsai (1998) arról számoltak be, hogy a selejtezési politika igen nagy hatással bír a tehenészet gazdasági teljesítményére. Ennek ellenére gyakran a selejtezési döntéseket nem programba rendezetten hozzák, és emellett sok múlik az egyéni intuíciókon. Fontos lehet tehát annak felderítése is, hogy milyen a kapcsolat a termelt tejmennyiség, a tartástechnológia, a fajta és a betegséggyakoriság között. A hazai szakirodalomban is selejtezési okok közül legnagyobb arányban a meddőség fordul elő. Török (1986) vizsgálatai szerint a meddőség miatti selejtezési százalék 39,8. Bozó (1987) 31,8%-os, Lehőcz (1987) 57,5-70,0 %-os, Enyedi és Szuromi (1985) 29,9-40,4%-os, Stefler és mtsai(1988) 37,9-39,2%-os Báder (1996) 28-42%-os selejtezési arányról számoltak be. Enyedi és Szuromi (1987) vizsgálatai szerint a tőgyhiba miatti selejtezési arány 10,8-5,7%. Török (1986) 8%-ot, Bozó (1987) 6,1%-ot Báder (1996) pedig 15-10%-ot állapított meg. Szilasi (1981) a hazai ellenőrzött tehénállományoknál 22,1 %-ban jelöli meg a kevés tej miatti selejtezettek számát, Pálházy (1984) 21,7%-ban, Török (1986) 21,4 %-ban, Báder(1996) pedig 19-13%-ban. A hivatkozott szerzők szerint a lábhiba miatti selejtezés nem éri el az 5%-ot. A kényszervágás százalékos aránya a hazai viszonylatban 9-25 % között alakul, az elhullás pedig 10 % alatti. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat során 22 gazdaságban elemeztük a magyar tarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok (F 1, R 1, R 2, R 3, R 4 ) selejtezési okait. A vizsgálatokban olyan egyedek szerepeltek, amelyek 1975 és 1999 között termeltek. A vizsgált gazdaságok tehenészeti telepeinek tartástechnológiája kötött és kötetlen rendszerű volt.

3 Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 3 (5) A következő selejtezési és kiesési okokat vizsgáltuk: - Selejtezés meddőség miatt - Selejtezés alacsony tejtermelés miatt - Selejtezés tőgybetegség miatt - Selejtezés tőgyhiba miatt - Selejtezés lábszerkezeti hiba miatt - Elhullás - Kényszervágás EREDMÉNYEK Az 1.sz táblázat a kiesési, selejtezési okok megoszlását mutatja genotípusonként. 1. táblázat. A kiesési okok alakulása genotípusonként. Kiesési ok Genotípusok F1 R1 R2 R3 R4 Hf Gyenge termelés 26% 19% 19% 15% 12% 10% Meddőség 33% 38% 35% 34% 32% 43% Kényszervágás 9% 11% 12% 11% 14% 11% Elhullás 13% 14% 15% 15% 15% 20% Lábhiba 2% 2% 2% 1% 1% 1% Tőgyhiba 6% 4% 2% 1% 1% 5% Tőgybetegség 1% 2% 5% 9% 12% 2% Létszám A vizsgálatok alapján a leggyakoribb selejtezési ok mindegyik genotípusnál a meddőség volt (33-43%). Ezt követi a gyenge tejtermelés miatti selejtezés (10-26%). Az elhullás miatt kiesett egyedek aránya 13-20%, a kényszervágás miatt kiesettek aránya 9-14%- ot tett ki. Tőgyhiba miatt selejtezték az állomány 1-6%-át, tőgybetegség miatti selejtezés az egyedek 1-12%-nál történt. A lábhiba miatt az állomány 1-2 %-át selejtezték. A fajtaátalakító keresztezés során a holstein-fríz vérhányad növekedésével az alacsony tejtermelés és, a tőgyhiba miatt selejtezettek aránya csökken. A meddőség, az elhullás és a láb probléma, lábhiba miatti selejtezések arányában nem volt különbség az egyes genotípusok között. A kényszervágás és a tőgybetegség miatt selejtezett tehenek aránya a holstein-fríz vérhányad növekedésével párhuzamosan nőtt. A keresztezett genotípusok esetében az alacsony tejtermelés miatti selejtezés nagyobb arányú mint a holstein-fríznél, viszont a meddőség és az elhullás a holstein-fríz genotípusnál fordul elő nagyobb arányban. A kényszervágás és a lábhiba mint kiesési ok egyforma arányban fordul elő tisztavérű és keresztezett állományok esetében. A tőgyhiba és a tőgybetegség esetében viszont az első keresztezett nemzedékek eredményei egyeznek meg a holstein-fríz egyedek eredményeivel. Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan is, hogy a teljesített laktációk száma (a tehén életkora) befolyásolja-e a selejtezés arányát illetve alakulását. A 1. sz. ábra a kiesési, selejtezési okok alakulását szemlélteti teljesített laktációnként a fajtaátalakító keresztezés első nemzedékénél (F 1-es genotípus).

4 Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 4 (5) 1. ábra Az F1-es genotípus kiesési okainak megoszlása % Lakt Lakt. 5.< Lakt Tejtermelés Meddő Kényszerv. Elhullás Lábprobl. Tőgyhiba Tőgybetegs. Az alacsony tejtermelés miatti selejtezés a laktációk előrehaladtával csökken, a későbbi laktációkban nem ez az elsődleges ok a selejtezésre. A meddőség miatti selejtezés már az első laktációban is igen magas százalékban történik, ez később kellene, hogy jelentkezzen. Idősebb korban gyakoribb az elhullás, kényszervágás. Láb és tőgybetegség a későbbi laktációkban nagyobb százalékban fordul elő. A 2.sz. ábra a kiesési, selejtezési okok alakulását mutatja teljesített laktációnként a fajtaátalakító keresztezés ötödik nemzedékénél (R 4 -es genotípus). 2. ábra Az R4-es genotípus kiesési okainak megoszlása % Lakt Lakt. 5.< Lakt Tejtermelés Meddő Kényszerv. Elhullás Lábprobl. Tőgyhiba Tőgybetegs. Az R 4 -es a genotípusnál már kevesebb a gyenge tejtermelés miatti selejtezés, ami azt jelenti, hogy a tejtermelésben érvényesült a holstein-fríz fajta kedvező hatása. A meddőség miatti magas selejtezési arány sajnos megmarad. Mivel jóval "finomabb" tejelőjellegű genotípusról van szó, emelkedik a kényszervágás miatti kiesés, az elhullás, és ugrásszerűen megnő a tőgybetegség miatti selejtezés is.

5 Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 5 (5) Összefoglalásképpen megállapítható, hogy igen nagy figyelmet kell fordítani a fajta genetikai igényeinek (tartás, fejés, takarmányozás) kielégítésére, hiszen csak megfelelő környezetben tudják az egyedek a genetikai képességeiket realizálni. Csökkenteni kell azokat a befolyásoló tényezőket, melyek a selejtezési veszteségeket okozzák, mert ezek a veszteségek forintba kifejezve igen nagy összegeket tesznek ki.