A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT.

Átírás

1 A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT A konferencia honlapja: A konferencia megrendezését a TÁMOP B.2-13/ (A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hzálózatának fejlesztése) projekt támogatja

2 Szervezőbizottság Tóth Péter (elnök) Ősz Rita Duchon Jenő Fónagy-Bicskei Ildikó Várszegi Ágnes Helyszín Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1081 Budapest, Népszínház u. 8. (a Blaha Lujza térnél) Időpont november 20. A konferencia megrendezését a TÁMOP B.2-13/ (A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hzálózatának fejlesztése) projekt támogatja 1

3 Program 8:30-9:00 Regisztráció 9:00-10:00 Megnyitó, plenáris előadások 10:00-11:45 I-II. szekció előadásai 12:00-13:45 III-IV. szekció előadásai 13:45-14:30 Ebéd 14:30-16:30 V-VI. szekció előadásai 16:30-16:40 A konferencia zárása Részletes program Megnyitó, plenáris előadás Időpont: november 20. 9:00-10:00 Helyszín: 1081 Budapest, Népszínház u. 8. II. emelet :00 Köszöntő. Beszámoló a TÁMOP B.2-13/ számú projekt keretében megvalósuló kutatásokról Tóth Péter, főigazgató (ÓE TMPK) 9:25 Ősz Rita, nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes (ÓE) K-MOOC az Óbudai Egyetemen 9:45 Oklevelek átadása Tóth Péter, főigazgató (ÓE TMPK) 2

4 SZEKCIÓ ELŐADÁSOK I. SZEKCIÓ Új kihívások a szakmai tanárképzésben Időpont: november :00-11:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Benedek András Előadások: Benedek András - Vidékiné Reményi Judit - Balogh Andrásné Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Műszaki Pedagógia Tanszék A tanuló tanár (Álom vagy valóság?) Bacsa-Bán Anetta Dunaújvárosi Főiskola - Tanárképző Központ Merre tovább Tanárképző Központ? Fűzi Beatrix Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A tanári szerepfejlesztő módszerek kutatása Gubán Gyula - Kadocsa László Dunaújvárosi Főiskola - Tanárképző Központ Módszerek a szaktanári gyakorlatban Suplicz Sándor* - Katona-Kis Viktória** *Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ **Óbudai Egyetem - Rektori Hivatal, Oktatási Igazgatóság A szakmai tanári minőség indikátorainak vizsgálata Tordai Zita Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Leendő mérnöktanárok mentálhigiénés állapotának felmérése 3

5 II. SZEKCIÓ Empirikus kutatások a szakképzésben, megújuló szakképzés Időpont: november :00-11:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Holik Ildikó Előadások: Pogátsnik Monika Óbudai Egyetem - Alba Regia Műszaki Kar A pályaorientáció és a pályaattitűd értelmezésbeli sokszínűsége Pesti Csilla Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Vajdasági magyar középiskolások logikus gondolkodásának vizsgálata Pejić Aleksandar ICBTech, Szabadka Tanulási stílus vizsgálata a vajdasági magyar digitális nemzedék körében Váraljai Mariann Pécsi Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar Technológiahasználat hatása a hallgatói jólétre az oktatási folyamat során Molnár György - Sik Dávid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Műszaki Pedagógia Tanszék Új közösségi alapú tanulási formák a BME bázisán - gyakorlatok és tapasztalatok Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola - Tanárképző Központ Lehetőség vagy problémák? Milyen változásokat követel meg a szakképző intézményektől a szakképzési törvény 4

6 III. SZEKCIÓ Változó oktatás és képzés Időpont: november :00-13:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Köpeczi-Bócz Tamás Előadások: Köpeczi-Bócz Tamás Budapesti Corvinus Egyetem A differenciálás jelentősége a szakiskolai lemorzsolódás csökkentésében Mihályi Krisztina - Csillik Olga Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ Animáció-készítés az oktatásban: tanári és tanulói kompetencia-fejlesztés, a módszer szakképzési vonatkozásai Sass Judit - Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ Kihívások: Változó tanulók - változó módszerek változó tanárszerepek Daruka Magdolna Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ Új tanulói generációk: sajátosságok, igények módszertani javaslatok fókuszpontjai Kovács Katalin Budapesti Corvinus Egyetem - Tanárképző Központ Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása Gombos Norbert Szent István Egyetem - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék Sajátos nevelési igényű tanulók helyzete a mezőgazdasági szakképzésben Miről árulkodnak a pedagógiai programok? 5

7 IV. SZEKCIÓ Adaptív oktatás, tanulási dimenziók Időpont: november :00-13:45 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Tóth Béláné Előadások: Tóth Béláné Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Szakmódszertani kísérletek a mérnöktanár képzés szolgálatában Tóth Péter Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Térlátás fejlesztése és mérése online környezetben Mohácsi Márta Nyíregyházi Főiskola A tanulás dimenziói és tanulási modellek értelmezése egy konvergencia régió középiskoláiban Bodáné Kendrovics Rita - Soósné Berecz Márta Óbudai Egyetem - Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Pedagógiai módszerek a projektoktatásban a Vízminőség-védelem tantárgy példáján Végh Ágnes Budapesti Gazdasági Főiskola - KVIK Kísérlet a közép- és felsőfokú képzés közti szakadék áthidalására matematikából Melisné Nagy Márta Szent István Egyetem - GTK TTI Pedagógia és Pályatervezés Tanszék Agrár-mérnöktanár hallgatók mikrotanításainak tapasztalatai 6

8 V. SZEKCIÓ Új tanulási formák és módszerek, infokommunikációs attitűd Időpont: november :30-16:30 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Tóth Péter Előadások: Buda András Debreceni Egyetem - Neveléstudományok Intézete A jövő iskolája, az iskola jövője Duchon Jenő NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete Nemhagyományos kurzusszervezés Moodle rendszer alatt V. Szűcs Imola Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneoktatás online? - Lehetőségek és korlátok Námesztovszki Zsolt* - Esztelecki Péter** - Kőrösi Gábor** *Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar ** Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Az online tanulás lehetőségei és nehézségei Námesztovszki Zsolt* - Kiss Gábor** * Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar **Óbudai Egyetem - Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar A szerbiai és magyarországi hallgatók IKT ismereteik vizsgálata önbevallásos kérdőív segítségével Szabó Zoltán László Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Málna PC a középiskolában 7

9 VI. SZEKCIÓ Pedagógiai innovációk az oktatásban Időpont: november :30-16:30 Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. II. em Elnök: Maior Enikő Előadások: Maior Enikő Partiumi Keresztény Egyetem English Language Teaching at Partium Christian University Czékus Géza Újvidéki Egyetem - Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Száz évvel ezelőtt született dr. Sturc Béla Simonics István - Holik Ildikó Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Információfeldolgozási technikák hatékonyságának vizsgálata a mentortanárok képzésében Makó Ferenc Óbudai Egyetem - Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok szerepe a tanári kompetenciák fejlesztésében Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem - BTK Tanárképző Intézet A jezsuiták szeretetszolgálata a kötelező iskolai közösségi szolgálat kontextusában Fülöp Márta Marianna BETISZK Ismét tanulok! - Új, kompetencia alapú tanulási technikák megismerése informatikai alapismeretek elsajátításában c. 30 órás fejlesztőprogram 8

10 ÖSSZEFOGLALÓK Bacsa-Bán Anetta Dunaújvárosi Főiskola, Tanárképző Központ Merre tovább Tanárképző Központ? A Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjában nagy hagyományai a szakmai tanárképzésnek vannak, melyek során immár 45 éve képezünk szakembereket elsősorban mérnöktanárokat, műszaki pedagógusokat a város és a térség számára. Az utóbbi néhány évben azonban a közismereti tanárképzés irányába is jelentős lépéseket tettünk, melyhez leginkább a TÁMOP B.2. projekt járult hozzá. A projekt keretében újragondoltuk magunkat és újrafogalmaztuk feladatainkat is. A régió hatalmas pedagógus potenciállal, értékekkel és mindig megújulásra, megújításra vágyó szellemi tőkével rendelkezik. A Tanárképző Központ és a keretein belül létrejött Térségi Pedagógiai Központ ezért új feladatokkal és egyben kihívásokkal is találta magát szembe. A pedagógusok elvárásainak feltérképezése mellett, igyekszünk azoknak meg is felelni, így a teljes járási tankerület pedagógusainak részvételével (mintegy 450 pedagógus kollégával) szakmai napot szerveztünk, melynek ezentúl évenkénti folyamatos megrendezése is biztosítja a minőséget képzésünkben. A térségi igények szerint formáltuk/formáljuk szakvizsgás képzéseinket, rövidciklusú képzéseket is indítunk számukra (PBL, mediáció, coaching, SPSS használat), help desket működtetünk kutatásmódszertani, szakmódszertani témákban. A közismereti pedagógusok tevőlegesen is részeseivé váltak hétköznapjainknak: a pedhalo.duf.hu oldalon kommunikálunk egymással, szakmai tapasztalatot és anyagot cserélünk, fórumozunk és egyéb szakmai támogatást nyújtunk számukra. Elégedettségük - melyet vizsgálatunk alátámaszt - garancia számunkra a minőséget illetően. Benedek András - Vidékiné Reményi Judit - Balogh Andrásné Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Pedagógia Tanszék A tanuló tanár (Álom vagy valóság?) A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének igénye a nemzetközi oktatás- és szakképzés-politika stratégiai kérdése az oktatás és a munka világát egyaránt érintő drasztikus változások miatt. A vonatkozó helyzet hazai felmérése időszerű, különösen a szakmai pedagógusképző intézmények oldaláról, mert ezeknek az intézményeknek kell legrugalmasabban a (tovább)képzési igényekre válaszokat találniuk, figyelembe véve a hazai szakképzésben oktatók pedagógiai és szakmai fejlődésének legújabb sajátosságait. Az erre irányuló egy éves kutatás első fázisáról (célkitűzések, eszközök, eredmények stb.) számol be az előadás. Az empíriából illetve a hazai és nemzetközi helyzetleírásokból kiinduló kutatás először annak a felmérését célozza meg, hogy a szakképző intézményekben dolgozók szakiskolákban és szakközépiskolákban dolgozó szakmai tanárok és szakoktatók - hogyan élik meg a szakmai kettősség kérdését, milyen mértékben jellemző a pedagógiai és a szakmai fejlődés kölcsönhatása, illetve elkülönülése, vannak-e a két területnek közös szegmensei, továbbá, hogy megmutatkozik-e ez a kettősség a munkakultúra és az iskolai kultúra területén. 9

11 Először a folyamatos szakmai fejlődés definícióját szükséges értelmezni, különös hangsúllyal a folyamatos szóra, hiszen a kifejezés az angol pedagógiai szaknyelvből került szószerinti fordítással a magyarba. A szakképző intézményekben dolgozók esetében ez a fejlődés specifikus, hiszen párhuzamosan két szakmai területen is elvárás: a tanított szakmában, illetve a pedagógia szakterületén. A kutatás első fázisának alapvető célkitűzése az elmúlt tíz év tendenciáinak feltárása annak kiderítésére, hogy: Egyértelműen elkülöníthető-e két fejlődési útvonal, és ha igen, vannak-e metszéspontok (hagyományosan a módszertan volt a metszéspont, ami feltehetően kiegészült az IKT és az idegen nyelv területén folyó változatos továbbképzésekkel)? Melyek a továbbképzés hagyományos, illetve új formái (szakirányú továbbképzések, célzott tanfolyamok, pályázatokban, illetve projektekben való részvétel, egyéni szakmai megbízások a munka világából, promóciós céges továbbképzések, mobilitás, tantárgy- és/vagy szakmaváltás stb.)? Leírható-e a szakmai fejlődés az igény motiváció eredmény dimenzióiban (az igény motiváció - eredmény kölcsönhatásban álló dimenziók, amelyek többek között az alábbi jellemzőkben nyilvánulnak meg: követelményszint, sikeresség-sikertelenség érzése, lemorzsolódás-kiégés, szakmai azonosulás stb.)? Az előadás bemutatja a kutatás első fázisának konkrét eredményeit, amelyeket a szakmai tanárképzésben részvevő gyakorló szakképző iskolai tanárok illetve szakoktatók kérdőíves felmérése hozott. Ezen eredmények a nemzetközi tendenciák és a hazai problémák tükrében értelmezendők. Bodáné Kendrovics Rita - Soósné Berecz Márta Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Környezetmérnöki Intézet Pedagógiai módszerek a projektoktatásban a Vízminőség-védelem tantárgy példáján A Környezetmérnök alapképzés fejlesztésének jövőbeni célja a gyakorlatorientáltabb oktatás megvalósítása, figyelembe véve a munkaadók, és a hallgatók sajátosságait. A kötött tanórai beosztás (pl. a tantervben rögzített heti két óra gyakorlat), valamint a magas hallgatói csoportlétszámok (25-30 fő) leginkább a hagyományos oktatási módszerek (pl. előadás, magyarázat) alkalmazására adnak lehetőséget, háttérbe szorítva a munkáltató módszereket. A készségek, képességek fejlesztése így nem elég hatékony, a hallgatók kevésbé motiváltak, nem tud kialakulni az a belső, önszabályozó motiváció, mely az ismeretek további, egyéni úton történő megszerzéséhez, így a szakmai továbbfejlődésükhöz szükségesek. A tanulmány megoldásként javasolja alkalmazni, és konkrét példán keresztül - Vízminőségvédelem tantárgy bemutatja a projektoktatást és az azon belül alkalmazott pedagógiai módszereket, az általuk elérhető eredményeket. A projektoktatás, mint a Környezetpedagógia jellemző oktatási stratégiája megteremti a kompetencia alapú képzést, hozzájárul a környezettel szembeni felelős, környezettudatos magatartás, továbbá a mérnöki tevékenységhez elengedhetetlen rendszerszemlélet kialakításához. 10

12 Buda András Debreceni Egyetem, Neveléstudományok Intézete A jövő iskolája, az iskola jövője Napjainkban egyre többször hangzik el, hogy a jövő egyik kulcsa az oktatás lehet. A téma egyaránt megjelenik a szakmai, illetve a magán beszélgetésekben, és számos elképzelés látott már napvilágot különböző dokumentumokban is. Az iskola jövője különösen érdekli a jelenleg pályán dolgozó pedagógusokat, illetve az oda készülő tanárjelölteket. A Debreceni Egyetem tanár szakos hallgatói képzésük alatt számos dolgozatot készítettek a Pedagógiai folyamat 1. tantárgy keretein belül A jövő iskolája címmel. Az előadásban a dolgozatokból megrajzolható képeket fogjuk bemutatni. A tartalomelemzés módszerével vizsgált dolgozatokat három kategóriába lehetett sorolni. Az első csoport munkái nehezen szakadnak el napjaink gyakorlatától. Bemutatják a jövőbelinek gondolt tanári szerepeket, a szülőkkel való kapcsolattartás módjait, a tanárok által alkalmazásra kerülő új módszereket, IKT eszközöket, de az elképzelések döntő többsége már most is jelen van az iskolák egy részében. A második csoportba tartozó dolgozatok a fantázia szülöttei, melyek a jövő intézményeként mai szemmel talán eltúlzott, néha álomvilágszerű iskolákat írnak le, majdani realitásukat most még nem lehet megítélni. A dolgozatok harmadik csoportja pedig olyan elképzeléseket mutat be, melyek napjaink tendenciáiból, haladónak gondolt megoldásaiból indulnak ki. Ezen munkák többsége kiemelten kezeli az iskola infrastruktúráját. A modern, jól felszerelt iskolákban, olyan tereket vizionálnak a szerzők, amelyek mind az egyén, mind pedig a közösség fejlődését adekvát módon segítik. A leendő tanárok figyelembe veszik, hogy egyre csökkenő tendenciát mutat a tanulók száma, ezért valószínűsítik az osztályok kisebb létszámát, melyekben az oktatási módszerek megváltozása mellett könnyebbé és változatosabbá válik a kapcsolattartás a szülőkkel is. A szerzők nagy hangsúlyt fektetnek az informatika és a testnevelés óraszámok megváltozására, abból kiindulva, hogy a diákok többsége napjainkban nagyon sok időt tölt el a számítógép előtt ülve. A számítástechnika rohamos fejlődése következében ugyanakkor a hallgatók szerint nőni fog az e-learning szerepe, és megjelenik majd a holografikus óratartás is, a tankönyveket pedig felcserélik azon hordozható eszközök, melyeken a diákok tárolhatják az adott tantárgyak teljes anyagát. Czékus Géza Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia Száz évvel ezelőtt született dr. Sturc Béla Sturc Béla neve a vajdasági oktatásban és a tudományos életben is ismert. Az évtizedek során a közoktatási környezetünk és a biológia tanítása sokban Sturc Bálától függött. Javaslatait elfogadták a tanmenetek kidolgozásakor, tankönyveit mintegy másfél évtizedig használták a harmadikos tanulók. Ezt a tankönyvet öt nyelvre lefordították, azaz az akkori hivatalos vajdasági nyelvek mindegyikére. Példamutató volt, amit a szemléltetés terén nyújtott. Az oktatás mellett tudományos munkássága is jelentős. A környezetvédelmet szívügyének tartotta. Akkora tekintély volt, hogy az épülő Belgrád-Horgos autóút nyomvonalát az ő javaslatára változtatták meg! Munkánkban a száz éve született jeles pedagógust mutatjuk be, példát mutatva a pályakezdő pedagógusoknak. 11

13 Daruka Magdolna Budapesti Corvinus Egyetem, Tanárképző Központ Új tanulói generációk: sajátosságok, igények módszertani javaslatok fókuszpontjai A közelmúltban és napjainkban zajló környezeti változások jelentős mértékben befolyásolják és átstrukturálják a társadalmi-gazdasági életünk valamennyi területét, magatartásunkat szabályozó formális és informális intézményeket. Az általuk teremtett térben és időben megjelenő kihívások és reagálási lehetőségek, kényszerek módosítják a társadalom szereplőinek igényeit, preferencia- és értékrendszerét, attitűdjeit, problémakezelési és megoldási módszereit. Természetesen ezek a változások nem hagyják érintetlenül egyik legfontosabb társadalmi intézményünket, az iskolát sem. Az iskolarendszerbe belépő újabb és újabb évfolyamok már a felsőoktatást is elérve - egyre inkább rádöbbentenek minket arra, hogy az oktatási intézményeinkben is valami újnak, valami másnak vagyunk tanúi, mint korábban, ahol régi rutinjaink, módszertani eszközeink már nem működnek a megszokott hatékonysággal. Ki kell lépnünk komfortzónánkból! Új tanulási környezet formálódik, amelyben a régi és új találkozása nyomán kibontakozó problémák kikényszerítik a tanulási-tanítási folyamat szereplőinek alkalmazkodását. Mára már világossá vált, hogy az ezt követő hangsúlyeltolódások minőségében változtatják meg tanári szerepeinket, napi munkánkat, magát az iskolát. Jelen előadás célja a szakirodalom áttekintése és a gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatni az úgynevezett digitális nemzedék, vagy netgeneráció főbb jellemzőit. A kapott összegezés alapján rámutatok arra, hogy hogyan hasznosíthatók e generációs jellemzők a módszertani paradigmaváltásban, mely fókuszpontokra célszerű támaszkodni javaslataink kidolgozásakor. Mindezek során jól láthatóvá válik, hogy a környezeti változások nyomán kialakuló generációs jellemzők hogyan törik meg a tradicionális iskolarendszer ellenállását, hogyan eredményezik a passzív tanulói szerepkör, a megszokott tanítási-tanulási keretek felbomlását és az IKT eszközök megjelenését, beépülését nemcsak az otthoni, de az iskolai tanulási környezetbe is, kikényszerítve módszertani kultúránk fejlődését. Duchon Jenő NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete Nemhagyományos kurzusszervezés Moodle rendszer alatt Hagyományosan a képzési keretrendszerekben minden egyes tanulói csoport külön kurzusban jelenik meg. Azonban ez nem minden esetben előnyös megoldás, hiszen számos esetben az azonos tartalmú kurzusok elburjánzásához vezethet, amely ráadásul rengeteg redundáns tartalommal látja el a rendszert, feleslegesen növelve annak adatbázis, illetve tárhely méretét. Ráadásul megakadályozza, hogy a kurzussal már végzett hallgatók a későbbiek során is hozzáférjenek egy esetlegesen már frissített jegyzet anyagához. Előadásomban bemutatásra kerül, hogyan oldható meg ez a probléma megfelelő csoportszervezéssel. Az előadás során egy, a gyakorlatban már kipróbált módszer kerül bemutatásra, hiszen a NAV Moodle rendszerében évek óta az ismertetésre kerülő metódus szerint történik a képzések megtámogatása. 12

14 Fülöp Márta Marianna BETISZK Ismét tanulok! - Új, kompetencia alapú tanulási technikák megismerése informatikai alapismeretek elsajátításában c. 30 órás fejlesztőprogram Az Ismét tanulok! - Új, kompetencia alapú tanulási technikák megismerése informatikai alapismeretek elsajátításában c. 30 órás fejlesztőprogram HEFOP Belvárosi TISZK Kht. pályázatára készült 2007-ben. Fejlesztője: Fülöp Márta Marianna. Az Ismét tanulok! fejlesztőprogram egy tanulási készséget, egyéni- és a társas tanulást fejlesztő foglalkozássorozat, amely tanulási kudarccal küszködő fiatal felnőttek, illetve az iskolarendszerből már hosszú ideje kikerült felnőttek számára készült, és tanulmányaik újbóli megkezdése előtt egy bevezető, ráhangoló tréningként végezhető el. A program épít a célcsoport céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket, önbizalmat és önállóságot fejleszt, sikerélményt nyújt. Fejleszti a kulcskompetenciákat, a gondolkodási- és a megismerési képességeket. A foglalkozások informatikai alapismeretek témakörre épülnek. Megerősítik azt az informatikai tudást, amely elengedhetetlen a tanulmányok újbóli folytatásához, az online információ kritikus befogadásához és feldolgozásához, a hatékony tanuláshoz. A témák feldolgozása változatos tanítási-tanulási keretekben, változatos módszerek (a Szakiskolai Fejlesztési Programban kidolgozott Szakma Módszertár módszerei; Kagan-féle kooperatív struktúrák) és IKT eszközök kipróbálásával történik. A foglalkozások feladatai differenciálás és öndifferenciálás révén lehetővé teszik, hogy a résztvevők motivációjuk és előzetes tudásuk szerint, a megismerés különböző szintjein kapcsolódhatnak be. A tréningprogram ilyen módon, minden résztvevő számára fejlődést eredményez. Az előadásban bemutatom a tananyagfejlesztést, a fejlesztőprogram tanári kézikönyvét és a tanulói csomagot, valamint két tanórás blokkokra lebontva, a fejlesztési (foglalkozási) terveket, feladatokat, módszereket. Kitérek a projekt kidolgozása óta egy Mellékletben folyamatosan bővülő feladat- és módszergyűjteményre. Fűzi Beatrix Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ A tanári szerepfejlesztő módszerek kutatása A tanárok személyiség-fejlesztésétől korábban azt remélték, hogy jelentős pozitív hatást gyakorol majd a tanári minőségre. A személyiség-fejlesztő programok, tréningek azonban szinte alig hoztak a tanári minőségben is megnyilvánuló, kimutatható eredményeket. (Bagdy, 1996) A tanári munka minőségének megállapítására és fejlesztésére irányuló kutatásaink rámutattak, hogy a tanári minőséget meghatározó elemek három rétegbe tömörülnek. A legmélyebb réteg az érzelmi-kapcsolati minták szintje. Erre épül a tanár szerepéről alkotott elképzelése, szerepmodellje, amely a kognitív szint alapját képezi. (Suplicz, 2012; Fűzi, 2012) Az érzelmi-kapcsolati minták nehezen hozzáférhetőek, ugyanakkor a szerepmodell és a kognitív szint mozgósítása könnyebb. Nem vált ki ellenállást, mert nem kívánja a személyiség megváltoztatását, csak a tanári szerepben megnyilvánuló elemekkel foglalkozik. 13

15 A tanárok többsége nem tartozik sem a kiemelkedő, sem a legrosszabb tanárok közé és eddigi kutatási eredményeink szerint az őket jellemző problémák éppen a szerepmodell szintjén vannak. (Suplicz-Fűzi, 2013) A tanári szerepmodell fejlesztésében rejlő lehetőségeket az is jelzi, hogy kutatásaink szerint a tanár saját szerepéről alkotott felfogása tantermi eredményességére is kimutatható hatást gyakorol. Az Óbudai Egyetem mérnöktanár-képzésének pedagógiai-pszichológiai tárgyai keretében számos olyan tartalmi és módszertani elemet vezettünk be, melyek feltételezéseink szerint a tanári szerepmodell fejlesztéséhez érzelmi és kognitív elemekkel járulnak hozzá. Ezek hatását 2010-ben és 2011-ben már vizsgáltuk. A TÁMOP B.2-13/ számú projekt keretében szerepfejlesztő módszereink hatásának kutatására és fejlesztésére ismét lehetőség nyílt. A konferencia során első eredményeinkről számolunk be. Gombos Norbert Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet Pedagógia és Pályatervezés Tanszék Sajátos nevelési igényű tanulók helyzete a mezőgazdasági szakképzésben Miről árulkodnak a pedagógiai programok? A mezőgazdasági szakképzés korábban sem különösebben magas társadalmi rangja az elmúlt két évtizedben tovább romlott. A középiskolák expanziója, valamint a felsőoktatási hallgatói létszám jelentős bővülése a szakképző iskolák igen komoly térvesztését okozta. A szakképzési intézmények, különösen a mezőgazdasági szakképzés középfokú iskoláinak tanulói összetétele megváltozott: a társadalmi hierarchia alacsonyabb szintjén lévő rétegek gyermekei, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő, gyengébb tanulmányi eredményeket elérő diákok vették célba ezeket az intézeteket, amelyeknek nyilván alkalmazkodniuk kellett ehhez a helyzethez. A mezőgazdasági szakképzésben tehát igen nagy számban jelentek meg a sajátos nevelési igényű tanulók, akiknek a fejlesztése egyéni, individualizált, az átlagostól jelentősen eltérő pedagógiai, didaktikai körülményeket (stratégiákat, szervezési módokat, módszereket, eljárásokat és eszközöket) igényel. Jelen vizsgálatunkban alapvető célként tűztük ki annak bemutatását, hogy a mezőgazdasági szakképzés hazai intézményrendszere milyen módon igazodott a fentebb vázolt igen komoly kihívásokhoz. Fel kívántuk tárni, hogy a mezőgazdasági szakképzést folytató intézmények miképpen ismerték fel e problémákat, illetve milyen speciális pedagógiai eljárásokat alkalmaznak a sajátos nevelési igényű tanulók differenciált, egyéni fejlesztésének megvalósítása céljából. A fentiekben vázolt célok eléréséhez a mezőgazdasági szakképző intézmények nevelési, oktatási, képzési gyakorlatát kívántuk feltárni, a dokumentumelemzés módszerével. Forrásként a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák alapdokumentumait, az intézmények pedagógiai programjait használtuk. Kutatási céljaink tekintetében meghatározónak tekintettük e dokumentumok elemzését, aminek segítségével remélhetőleg reprezentatív képet kapunk a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről a mezőgazdasági szakképzésben. 14

16 Gubán Gyula - Kadocsa László Dunaújvárosi Főiskola, Tanárképző Központ Módszerek a szaktanári gyakorlatban A tanári felkészítés, a módszertani kultúra fontosságát számos hazai és nemzetközi kutatás hangsúlyozza. Az Európai Unió oktatáspolitikai szakembereinek tanulmányaiban kiemelten jelennek meg a 21. század pedagógusaitól elvárt kompetenciák, közöttük a tanítással összefüggő módszertani ismeretek. Előadásunkban bemutatunk egy kutatást, amelynek hipotézise az volt, hogy a közismereti és szakmai tanárok nagy része zömmel a hagyományos tanárközpontú módszereket alkalmazza, kevésbé ismeri a differenciált fejlesztéshez szükséges újszerű módszertani megoldásokat, vagy ha ismeri, nem alkalmazza a gyakorlatban. A kutatás során országos és regionális adatokra támaszkodva több mint 3000 pedagógus kollégát kerestünk meg az on-line kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívre összesen 539 válasz érkezett. A kutatás keretében egy olyan modell módszereit, eszközeit válogattuk össze, amely egy további reprezentatív kutatás megszervezéséhez és annak végrehajtásához is tapasztalatokat nyújt. Előadásunkban kiemelt figyelmet fordítunk a kutatás gerincét jelentő alkalmazott tanítási módszerek, a csoportmunka, a projektmunka, a problémamegoldással kapcsolatos módszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok ismertetésére. Bemutatjuk a tanórai differenciálás, a tanóra eredményessége, a tanítás infrastruktúrájával, a tanulási környezet alakításával a tanári értékeléssel kapcsolatos véleményeket. Kitérünk azokra a válaszokra, amelyek a válaszadók korábbi oktatási tapasztalatairól - hogyan, milyen módszerekkel történt képzésük - szólnak. Kutatásunk eredményei alapján nemcsak nagyobb mintán fogunk további vizsgálatokat végezni, hanem a kapott válaszokat felhasználjuk a tanárképzés tartalmainak, módszereinek hatékonyabbá tételére, a tanárképzés kimeneti eredményeinek optimalizálására. Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem, BTK, Tanárképző Intézet A jezsuiták szeretetszolgálata a kötelező iskolai közösségi szolgálat kontextusában 2012 óta Empátia, állampolgári kompetenciák, önkéntes motivációk, intézményi stratégiák és modellértékű gyakorlatok munkacímmel folytatok vegyes módszerű kutatásokat Miskolc 28 érettségit adó iskolájában. Kutatásom fő célja, hogy feltárja a hátterét az iskolai közösségi szolgálat hazai beágyazhatóságának, megvizsgálva a hozzá kapcsolódó motivációkat, attitűdöket, tapasztalatokat, elköteleződéseket és egyéb indíttatásokat; mindezt szociális, kulturális, gazdasági, oktatási háttérspektrumra lebontva. A kutatás másik fontos célja a közösségi szolgálat technikai és tartalmi vonatkozásainak alapos megvizsgálása, több szempontú leírása, a pedagógiai gyakorlat számára hatékonyan hasznosítható speciális jellegzetességek és általánosítható tapasztalatok összegzése, mindezek által helyi és országos szinten az iskolákban folyó munka segítése. Jelen előadásban egy modellértékű gyakorlatot szeretnék bemutatni. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban működő szeretetszolgálatot a kulturális antropológia módszereire építve vizsgáltam: másfél év alatt közel 40 órányi résztvevő megfigyelést végeztem (összesen 15

17 20 helyszínen), ebből 25 órában a diákokkal közösen szeretetszolgálatot végeztem, továbbá 38 félig strukturált interjút vettem fel, illetve dokumentumokat, hang-, kép- és videó anyagokat gyűjtöttem, készítettem. A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kovács Katalin Budapesti Corvinus Egyetem, Tanárképző Központ Változó tanárszerep a gyakorlatban: egy dán módszer magyarországi adaptációs tapasztalatainak bemutatása A dán Aarhus Egyetem az Animation Workshop céggel együttműködve kifejlesztett egy olyan oktatási módszert, amelyben a diákok animációs alkotási folyamatokon keresztül dolgozzák fel a különböző tananyagokat. Nem művészi alkotások előállítása a cél (az oktatás kereteihez képest az túl időigényes lenne), hanem a filmkészítés örömének átélése. Az animációkészítés fejleszti kreativitásukat, elmélyíti tudásukat, bővíti műveltségüket, lehetőséget ad az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetésére. Tanulási eszközként rendkívüli módon motiválja a diákokat, pozitívan hat a tanulmányaikra és eredményesebbé teszi egyéni fejlődésüket is, emellett számos kompetenciát együttesen fejleszt. A módszer fejlesztése és iskolai kipróbálása 2005-ben indult, és három egymást követő Leonardo projektben valósult meg. Ez idő alatt dán, észt, spanyol, francia és angol iskolákban tesztelték az eljárást. Az eredeti fejlesztőkkel együttműködve, szintén egy Leonardo projekt keretében 2012-ben kezdődött el az animáció készítés módszertanának magyarországi kipróbálása. Az Európai Bizottság által támogatott Animated Classwork elnevezésű Leonardo innovációtranszfer projekt koordinátora a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központja. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt célja, a módszer hazai adaptációjának támogatása mellett, szakképzésben történő kipróbálása is. A projekt megvalósításában részt vevő 30 pedagógus tanártovábbképzés keretében készült fel a megváltozott tanári szerepre, hogy tanácsadóként, facilitátorként tudja támogatni a diákok kreatív, alkotó tevékenységét. A továbbképzések célja, hogy a pedagógusok alkalmassá váljanak a hagyományos ismeretátadó szerepkörből egy tanulást támogató, szerepkör ellátására. Nem az eszközt és a megvalósítás módját kell a tanulók kezébe adni, hanem olyan feladatokat kell kitalálni, amelyek megoldásához az eszközeik használatának segítségével kénytelenek végiggondolni, felkutatni és elolvasni olyan tartalmakat, amelyek egyébként a tananyag részét képezik. A facilitátornak a célok meghatározásában, a munkaformák megadásában, illetve a szabályok előzetes lefektetésében, a megvalósítás, valamint az értékelés támogatásában van elengedhetetlen szerepe. Az előadás keretében összegezzük a hazai kipróbálás tapasztalatait, eredményeit és a módszertani megközelítésből kiindulva fogalmazzuk meg a megváltozott tanári szerephez kapcsolódó kompetenciákat és készségeket. 16

18 Köpeczi-Bócz Tamás Budapesti Corvinus Egyetem A differenciálás jelentősége a szakiskolai lemorzsolódás csökkentésében Magyarországon a 6-15 éves korosztályban a szegénységgel veszélyeztetettek aránya ra elérte a 40%-ot (Eurostat adatsor), a jelenlegi tendenciák változatlansága esetén 2020-ra a korosztályban többségben lesznek a szegénységgel veszélyeztetett gyermekek, melyből következően tovább növekszik a ténylegesen hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya is. A különböző intézménytípusokat vizsgálva a óvodák és általános iskolák mellett a szakiskolákban mérünk rendkívül magas 30% feletti hátrányos helyzetű tanulói arányt. A gimnáziumok és szakközépiskolák esetében a HH tanulók aránya a jóval csekélyebb 5-10 % között változik. Következésképpen a jelenleg működő 497 szakiskola tanulója és a szegénységgel veszélyeztetett 6-15 éves korosztály között meglévő korreláció szerint a középiskolába lépő nemzedékek tovább súlyosbítják a szakiskolákon jelenleg is meglévő szociális nyomást. Ezek a folyamatok pedig tovább erősítik az amúgy is magas szakiskolai lemorzsolódási arányt, mely elleni küzdelmet Magyarország is felvállalta a 2020-as stratégiája keretében akkor, amikor a korai iskolaelhagyás arányát 10% alá vállalta csökkenteni. Ezt a célértéket pedig csak úgy lehet teljesíteni, ha szakiskolákban is erősítjük a pedagógiai kultúrát és eszköztárat. A szakiskolák látszólag a gazdasági igényeket közvetlenül kielégíteni hivatott, gyakorlatorientált képző intézmények, a valóságban azonban a szakiskolák olyan társadalmi találkozási helyek, ahol nem a gazdasági, hanem a társadalmi kihívások kerülnek a középpontba. A szakiskolák legfontosabb eszköze az egyéni fejlesztéseket középpontba helyező differenciált pedagógiai eszközökben rejlik. A differenciálás olyan fejlődési utakat jelölhet ki, melyek nem csak a tanulókra, hanem azok családjára is hatással lehet. A tanulók egyéni fejlesztésére irányuló figyelem, a tanulás egyénre szabott segítése, az egyéni és rugalmas tanulási útvonalak, valamint a tanuló igényeire fókuszáló tanítás alapvető része kell, legyen a szakiskolai képzésnek. Egyben hatékony eszköze a korai iskolaelhagyás, a lemorzsolódás elleni küzdelemnek. Megfelelő beavatkozással elkerülhetők azok a helyzetek, ahol a fiatalok tanulási nehézségek vagy sajátos élethelyzetekben adódó nehézségek miatt szakítják meg tanulmányaikat. (Preventing early school leaving in Europe, EC Ecorys 2013) A differenciáló pedagógiai kultúra alapvető része az úgynevezett korai iskola elhagyás jelzőrendszere (Early School Leaving, ESL), melynek hazai kialakítását számos EU ajánlás és jó gyakorlat segíti. Alkalmazásukkal és a fenntartók, iskolavezetők, pedagógusok és a gyakorlati képzést biztosító vállalkozások együttes erőfeszítéseivel, hatékonyan segíthetők a lemorzsolódás elleni szakpolitikák, és javítható a képzések minősége. Az így kialakuló eszközrendszerek pedig a homogén szakképzési modellből folyamatosan átvezethetik a szakiskolákat a differenciáló pedagógiák és oktatás szervezési módszerek világába. 17

19 Maior Enikő Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia English Language Teaching at Partium Christian University In my paper I want to speak about the teaching of English language at the Faculty of Economics. The role of English language has become more functional than ever before. Professional English is needed desperately but the question arises can we teach these students? Are we able to fulfill their needs? These are the questions that I want to answer in my paper. Makó Ferenc Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ Mentortanárok szerepe a tanári kompetenciák fejlesztésében A pedagógus pályára való felkészülésnek, a gyakorlótanításnak, sőt vezetőtanári vélemények szerint a későbbi szakmai fejlődésnek is kulcsfontosságú tényezője a mentortanár. A gyakorlatvezető mentortanár a tanárképzés folyamatában betöltött exponált szerepét a gyakorlattal való mindennapos kapcsolatának köszönheti. Pályatapasztalata, kialakult rutinja folytán a tanárjelöltekben bizalmat ébreszt, modellértékű személyiség és a szakmai fejlesztésben is meggyőződés-formáló. Maga a támogató-segítő funkció is összetett, hiszen a tanári kompetenciaterületek elsajátítására és fejlesztésére irányuló szakmai segítségnyújtás mellett személyes pártfogásra, a közösségi és szakmai szocializációra ugyancsak szükség van. A tanári identitás megerősítése, a folyamatos szakmai fejlődés támogatása is kiemelt fontosságú a felkészítés során. A mentori munka funkcióját tekintve, alapvetően két megközelítést különböztethetünk meg. Egyrészt tekinthetjük úgy, hogy a mentornak célirányosan irányítania kell a jelölt munkáját. Ez esetben konkrét tanácsokkal és javaslatokkal kell támogatnia a hallgató munkáját. Másrészt megközelíthetjük a mentor feladatát úgy is, hogy elő kell segítenie a tanárjelölt önreflexiós készségeinek fejlődését. Utóbbi esetben a mentor és a jelölt közötti interperszonális kapcsolatok kerülnek előtérbe. (Egyfajta Pigmalyon szerepet tölt be.) Elsősorban tehát arra ösztönzi a hallgatót, hogy a saját tapasztalatok analizálása útján formálja a személyes stílusát. Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjában 2010-től folytatott gyakorlatvezető mentortanár képzés keretében, napjainkig, több mint 100 gyakorló vezetőtanár, illetve mentortanár vett részt - nyomon követett módon - a mentorálási folyamatok tervezésében, tanári kompetencia-fejlesztő programokban és az iskolai mentorálási gyakorlatokon. A tanárképzés gyakorló és bázisintézményeiben rögzített mentortervek, kompetenciafejlesztési terek elemzésével, továbbá strukturált interjú módszer használatán alapuló kiscsoportos feldolgozáson alapulva a kutatás feltárta és bemutatta az iskolai mentorálás speciálás folyamatait, a tipikus mentortámogatási igényeket, a mentortanári szerepeket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat, továbbá rámutat a megoldásra váró nehézségekre is. A tanárképzésben megszerezhető kompetenciákra vonatkozóan A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneteli követelményeiről szóló (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete (a tanárképzésben szerezhető tudás, 18

20 készségek, képességek megfogalmazása), valamint a Nemzeti alaptanterv és a szakképzés szakmacsoportos kerettanterveinek együttes elemzésével vizsgálatra kerültek a tanárjelöltekkel szemben támasztott kimenti standardok. Mentortanári csoportvélemények bemutatásával értékelésre kerül a kimenti kompetencia-követelmények és a pályakezdő pedagógusokkal szemben támasztott elvárások teljesíthetősége. Melisné Nagy Márta Szent István Egyetem, GTK TTI, Pedagógia és Pályatervezés Tanszék Agrár-mérnöktanár hallgatók mikrotanításainak tapasztalatai A mikrotanítási gyakorlat olyan egyéni tanítási gyakorlat, amelyet a tanár szakos hallgatók laboratóriumi körülmények között folytatnak. A laboratóriumi körülmény ebben az esetben azt jelenti, hogy a tanítást olyan egyszerűsített, de valósághű helyzetben kell elvégezni, amelyben kedvező feltételek vannak biztosítva a tanárjelölt számára ahhoz, hogy készségeit, a tanulmányai során megszerzett ismeretei és tapasztalatai alapján tanári tevékenységét kipróbálja és tökéletesítse. Kedvező feltételeket jelent a csökkentett tanítási idő (kb perc), a tanulók kis száma (6-8 általános iskolai, vagy középiskolai tanuló, vagy akár a csoporttársak) és az, hogy a tanítás befejezése után, a tanításról készített videofilm segítségével azonnali visszacsatolásra nyílik lehetőség, amely során a vezetőtanár segítségével elemzéssel, értékeléssel erősödnek meg a jó, illetve javíthatók a kevésbé eredményes pedagógiai készségek. A gyakorlat része a tervezés, felkészülés, a tanítás és a tanítási folyamat elemzése. A Szent István Egyetemen az agrár-mérnöktanár képzés során a mikrotanítás a komplex és az összefüggő pedagógia gyakorlatot előzi meg, ezzel is segítve a hallgatók felkészülését a tanítási gyakorlatokra. Az előadás során a következő kérdések mentén kerül bemutatásra a hallgatók mikrotanításainak elemzése: Milyen módszereket preferálnak a mikrotanítás során a hallgatóink? Milyen eszközöket használnak? Milyen gátló és segítő tényezők jelennek meg hallgatók számára a mikrotanítás során? Milyen önértékelés jellemző a hallgatókra a mikrotanítással kapcsolatban? Mennyire segíti a mikrotanítás a felkészülést a tanítási gyakorlatra? Mihályi Krisztina - Csillik Olga Budapesti Corvinus Egyetem, Tanárképző Központ Animáció-készítés az oktatásban: tanári és tanulói kompetencia-fejlesztés, a módszer szakképzési vonatkozásai Az animáció-készítés oktatási célú alkalmazása során a tanulók csoportmunkában animációs kisfilmeket készítenek, amelyek célja egy-egy adott tananyagrészlet feldolgozása. Az animációs filmek megalkotásához elengedhetetlen, hogy a diákok a szóban forgó tananyagot alaposan megismerjék, tudásukat rendszerezzék, mondandójukból modellt és történetet alkossanak, és mindezt egymással együttműködve, a különböző személyiségű és érdeklődésű tanulóknak megfelelő szerep- és munkamegosztásban valósítsák meg (Gjedde, 2007). Mindezek hozzájárulnak a kommunikációs, a társas, a digitális kompetencia-fejlesztéshez, a 19

21 kreativitás növeléséhez és a kritikus gondolkodás kialakításához, amelyek a 21. században előfeltételei a munkaerő-piaci boldogulásnak (OECD, 2013). A módszer alkalmazása tantárgyfüggetlen, alapvetően bármilyen téma feldolgozására használható. Az animáció-készítés oktatásban történő alkalmazásával Európában a dániai Aalborg Egyetem egy kutató csoportja kezdett foglalkozni 2005-ben. Magyarországi kipróbálásával és hazai adaptálásával 2012 ősze óta foglalkozunk a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központjában. Egy nemzetközi együttműködésben megvalósuló kísérletben Magyarországról 30 tanár és körülbelül 300 tanuló vesz részt. A tanártovábbképzések és az iskolai kipróbálás során azt vizsgáljuk, hogy milyen a pedagógusok és a tanulók attitűdje a módszerrel kapcsolatban, hogyan képesek a tanárok a módszer által megkívánt facilitátori szerepbe belehelyezkedni, milyen a módszer motivációs ereje, mutatkozik-e különbség a fentiekben tanulási és kognitív stílusok mentén a tanárok, illetve a tanulók esetében, illetve hogyan alkalmazható a módszer speciális célcsoportok (mint például hátrányos helyzetű, alulmotivált tanulók) esetében. Ez utóbbi kapcsolódik a módszer szakképzésben történő alkalmazhatóságához, illetve az adaptációs lehetőségek feltérképezéséhez is. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a módszer mind a motiváció, mind a transzverzáis készségek fejlesztése szempontjából eredményes. A motivációs hatás a szakképzésben tanuló, hátrányos helyzetű fiatalok esetében különösen kiemelendő. A kognitív stílusok mentén felismert különbségek a tudatos csoportképzés aspektusa szempontjából értelmezhetők. Mohácsi Márta Nyíregyházi Főiskola A tanulás dimenziói és tanulási modellek értelmezése egy konvergencia régió középiskoláiban A pedagógiai diszciplína újabb kutatási területei közé tartozik a tanulási környezet és a tanulásmódszertan dimenzióinak feltárása. Napjainkban a nemzetközi környezet és a tudásalapú gazdaság fontosságát hangsúlyozva, alapvetően három tanulási modell (Dahllöf, Mező: IPOO, Tóth: információfeldolgozási) alapján szeretném bemutatni és elemezni a tanulás hatását és értékét egy kiválasztott kulcskompetencia alapján, egy hazai konvergencia régió középiskoláiban. Az empirikus vizsgálattal alátámasztott kutatás 2012 és 2014 között készült. Molnár György - Sik Dávid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, GTK, Műszaki Pedagógia Tanszék Új közösségi alapú tanulási formák a BME bázisán - gyakorlatok és tapasztalatok Az előadás az új tanuláselméletekhez is illeszkedő IKT alapú modern tanulási formák feltérképezését tűzi ki célul a BME hallgatói bázisára építve. Ennek keretében a szerzők kísérletet tesznek a mai, korszerű tanulási környezetek feltérképezésére, a nappali és a levelező hallgatók tanulási szokásainak összegyűjtésére, s a gyakorlatban használt IKT és hálózati alapú megoldások felderítésére. A megfigyelésen, a strukturált interjún és a megfelelő információs csatornák elemzésén alapuló felmérés célcsoportját egyfelől a levelezős, másrészt nappali hallgatói bázis adja, mintegy N=200 fő. A vizsgálat során 20

22 feltárásra került többek között a hallgatói információcsere és eszközhasználati módszerek, a közösségi oldalak, levelezőlisták használati szokásai is. Námesztovszki Zsolt* - Esztelecki Péter** - Kőrösi Gábor** *Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia **Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia Az online tanulás lehetőségei és nehézségei Tanulmányunk a manapság egyre népszerű online tanulás és MOOC szolgáltatások lehetőségeit, hátrányait és kiteljesedésük akadályait vizsgálja. Munkánk során kitérünk az online tanulás és a tanulási környezet jellegzetességeire (MOODLE, Edmodo, Khan Academy, MOOC szolgáltatások, közösségi oldalak). Az egyes környezetek előnyeinek kihangsúlyozásával és a hiányosságok elvetésével, valamint kiküszöbölésével megpróbálunk egy olyan követelményrendszert kialakítani, amely alapja lehet egy oktatási keretrendszer kifejlesztésének. Empirikus vizsgálatok segítségével vizsgáljuk a követelményrendszer és a megalkotott modell létjogosultságát. Námesztovszki Zsolt* - Kiss Gábor** *Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia **Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar A szerbiai és magyarországi hallgatók IKT ismereteiek vizsgálata önbevallásos kérdőív segítségével Az előadás célja egyrészt áttekintést adni a két ország informatikai-oktatási gyakorlatáról, betekintést nyerve annak eredményességébe is, másrészt felmérni a felsőoktatásban résztvevő hallgatók IKT ismereteit. Mindezek hozzájárulnak egy, az informatika-oktatásra fókuszáló összehasonlító pedagógiai kutatás alapjainak megfogalmazásához. Pejić Aleksandar ICBTech, Szabadka, Szerbia Tanulási stílus vizsgálata a vajdasági magyar digitális nemzedék körében Az utolsó két évtizedben lezajlott rohamos digitalizáció kétségtelenül nagy változásokat hozott a mindennapi életben. Megváltozott a tanulási-tanítási folyamat is, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az oktatás szerves részévé váltak. Megfogalmazódik a kérdés, hogy a digitális nemzedéknél hogyan alakulnak a tanulásszerzés módjai. Nemzetközi és hazai kutatások sokasága vizsgálta az IKT eszközök és a tanulási stílus kapcsolatrendszerét már eddig is (Kétyi, 2010, 2011; Duchon, 2013; Jangholi, 2013; Gülbahar Alper, 2011). Jelen kutatás tárgya a tanulási stílus vizsgálata a digitális generációhoz tartozó vajdasági magyar középiskolások körében. A két évet átfogó mérések eredményeinek elemzése és értékelése megtörtént. A két mérés között eltelt egy év lehetővé tette a vertikális longitudinális vizsgálatot is. Az eddigi kutatásaink (Pejić, 2014) eredményei azt mutatják, hogy a vajdasági magyar középiskolásoknál a Kolb-féle tanulási stílus dimenziói közül a gyakorlati alkalmazás változott a leginkább az idő folyamán. 21

23 A kutatás célja hogy megállapítsa, milyen tanulási preferenciákkal rendelkeznek a vajdasági magyar középiskolások, és hogy feltárja az egyéni különbségeket. A kutatás további célja az idősíkban való elemzés, amely két irányban történt. A vizsgálat során megfigyeltük, hogyan változtak a tanulási stílusok jellemzői (a tanulási változók és a differencia-változók) egy-egy korosztályt végigkísérve az idő folyamán. Ez az elemzés választ tud adni azokra a kérdésekre, hogy vajon az iskola típusa ezáltal a tanítási módszerek, a gyakorlati órák mennyisége befolyásolja-e a diákok tanulási stílusát, és ha igen, akkor milyen módon, és mennyire jelentősen. Statisztikai elemzéseket végeztünk arról, hogy melyek azok a dimenziók, és változók, amelyek a leginkább változékonyak az időben. Az idősíkban való vizsgálat másik elemzése ugyanazon korosztályok megfigyelésére irányult különböző időpontokban, kétszer, szintén egy év időintervallumában. Vertikálisan összevetettük a két év mérési eredményeit. A végrehajtott statisztikai elemzések arra a kérdésre adhatnak választ, hogy a társadalomban folyó digitalizálási folyamatok hogyan hatnak a tanulók tanulási stílusára, milyen irányban, és mekkora mértékben. Valószínű, hogy minden újabb generáció (évfolyam a középiskolában) egyre inkább támaszkodik a multimédiás eszközökre az ismeretszerzésben, és egyre inkább használja azokat. Kutatásunk eredményei megmutatják, hogy a tanulási stílus változóknak milyen a dinamikájuk az idő síkjában, tehát a kutatás olyan információkkal szolgál a tanulásban és a tanításban résztvevők számára, amely rámutat arra, hogy a digitális nemzedéknél milyen gyakran szükséges a tanulási stílus felmérését újra elvégezni. Pesti Csilla Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia Vajdasági magyar középiskolások logikus gondolkodásának vizsgálata Az oktatási rendszer eredményességére az oktatáspolitikai intézkedések hosszútávon hatással vannak, ezért rendkívül fontos, hogy azok empirikus kutatásokra épülve tervezett hatást váltsanak ki. A nemzetközi kutatási eredmények mögött rejlő miértek megválaszolása érdekében elengedhetetlen a különböző országos, egy régióra, vagy akár egy intézményre vonatkozó mérések időszakos elvégzése. A fent leírtakra alapozva a kutatás célja a logikus gondolkodás fejlettségének vizsgálata a tanulmányok előrehaladtával, illetve a tanulási stílussal és egyéb tanulási jellemzőkkel való összevetése vajdasági magyar középiskolások körében. A pedagógiai alapokon nyugvó empirikus kutatás során egy kétéves méréssorozat keretén belül a Raven-féle Standard Progresszív Mátrix, a Kolb-féle tanulási stílus meghatározására szolgáló kérdőív, valamint egy, a tanulási szokásokat feltáró kérdőív került alkalmazásra mérőeszközként. A vizsgálat eredményei szerint a tanulók logikus gondolkodásában fejlődés mutatatható ki, és jelentős különbség figyelhető meg e jellemző alakulásában az iskola típusától függően. A csökkenő tendenciát mutató tanulók háromnegyede szakközépiskolai, s csupán egynegyede gimnáziumi tanuló, míg a növekvő tendenciát mutatóknál ez az arány kiegyenlítődik. A tanulási stílus és a logikus gondolkodás kapcsolatának vizsgálata két stílus vonatkozásában szolgál olyan eredménnyel, mely figyelembe vételével a tanár hatékonyabban végezheti munkáját. 22