A SOKORÓPÁTKAI EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT HAGYOMÁNYŐRZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A SOKORÓPÁTKAI EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT HAGYOMÁNYŐRZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 Tartalom 1.BEVEZETŐ NEVELÉSI KONCEPCIÓ, FELFOGÁS Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek: Az óvónői minta Alkotó együttműködés a családokkal GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép: Óvodakép: A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM Célja, feladatai Az érzelmi nevelés A szocializálódást segítő nevelés Óvodai ünnepnapok: Jeles napok, ünnepnapok Természetóvó jeles napok Az egészséges életmódra nevelés Értelmi nevelés Anyanyelvi nevelés AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában Játék Mozgás Az esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek Irodalom: vers, mese Zene: ének, zene, énekes játék Vizuális tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka A környezet esztétikája KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS A környezet és a néphagyományőrzés Környezeti nevelés és néphagyomány-ápolás Környezetvédelem

3 6.4. Környezetalakítás MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A KAPCSOLATRENDSZEREK SZEREPE A PROGRAMBAN GYERMEKVÉDELEM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER MŰKÖDÉSE EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE MELLÉKLETEK

4 A legtöbb amit a gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. Johann Wolfgang von Goethe 1.BEVEZETŐ Nevelésünk célja: népünk jellegzetes hagyományainak megismertetése, megszerettetése tevékenységek által. A Pedagógiai Programunkat a minősített NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM alapján, intézményünk sajátosságait figyelembe véve alakítottuk ki. A program sajátossága, hogy az óvodai nevelést a néphagyomány- ápolás érzelemre ható eszközrendszerével gazdagítja. Hat a gyermekre, alakítja a családok szemléletmódját, egy emberléptékű kapcsolatrendszerben működik. Nevelési programunk elkötelezettséget vállal az óvodai nevelés értékei és időtálló hagyományai, az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyság mellett. 1 Programunkba a népi kultúra azon elemeit építettük be, amelyek igazodnak a gyermekek életkori-, fejlődési sajátosságaihoz és mindennapi életüket gazdagítják. Felismertük a gyökerek" éltető szükségletét, az átadás, az újrateremtés felelősségteljes kötelességét. Célunk, hogy az intézményben folyó nevelőmunka ismert és elismert legyen az óvodát használók (gyermekek, szülők) az óvodát fenntartó az óvodában dolgozók körében. 1 Néphagyományőrző Óvodai Program,

5 "A hagyomány minden embernek visszaadja önmagát." (Hamvai) 2.NEVELÉSI KONCEPCIÓ, FELFOGÁS 2.1.Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek: Eszmei értékek Erkölcsi-, interperszonális magatartás értékek Kulturális értékek humanizmus az én tisztelete hagyomány tisztelete, ápolása demokratizmus a másság elfogadása a természetes környezet védelme nyitottság, őszinteség, ember és környezet szeretet harmóniája udvariasság az élet tisztelete a család, a haza tisztelete, a kultúra iránti szeretete érzékenység felelősség tudat Hiszünk abban, hogy a 2-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak, mely kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. A program az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány-ápolással, a természetszeretettel. Mindez alkalmanként kiegészül a család aktív közreműködésével. 2 Mit nevezünk néphagyománynak? "Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket 2 NOP, Gödöllő

6 egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot. Ezt hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezzük."(kósa- Szemerkényi, 1975). Hitvallásunk fontos eleme, hogy az ünnepelni tudás" képességének alakítását a néphagyományápolás, a természet és a társak szeretetére nevelés elősegíti. A gyermek örömmel vesz részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, számára az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyermeket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései (ünnepi jelképek) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a gyermekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok másság"-át a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az ünnepelni tudás" képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, így az óvoda megteremti a családokkal való együttműködés sajátos formáit. Életrend. A néphagyományőrző szemléletű nevelés nem csak a népművészet értékeinek megőrzésére vállalkozik. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetők azok az értékek, amelyek újra felhasználásra alkalmasak. Ez egy olyan komplex nevelési rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. A programban az optimális környezet - a tárgyi és személyi feltételeken túl - egy gyermekközpontú életrendet jelent. Az életrend elemei: a rugalmas, folyamatos napirend, a családias, részben osztott életkorú gyerekcsoport, a differenciált, integrált bánásmód, az érző, alkotó nevelőtestület, a nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség. 3 Az életrend elemei egymással kölcsönkapcsolatban állnak. Ebben az életrendben a gyerek központi tevékenységformája a játék. A gyerek a játék által fejlődik és fejleszthető, ami a néphagyományőrző program gazdag eszköz- és 3 NOP, Gödöllő

7 hatásrendszerében kiteljesedik. Az óvoda légköre, pedagógiai klímája". A gyermeket óvodánkban elfogadó, szeretetteljes megerősítő légkör veszi körül. Az óvodában dolgozók - közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályzók betartásával - egy olyan belső szokásrendszert alakítottak ki, amely derűs összhangot, biztonságot áraszt. Magatartásunk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet. Egész lényük példát mutat, viselkedésünk mintát ad. A jeles napokon, ünnepeken, óvodai szintű kirándulásokon (Szüret,Szent Mihály napja, Kisasszony napja, Idősek napja, Szent Márton nap,lucázás, Mikulás, karácsony,regölés,újév köszöntés,farsang, Kiszebáb égetés, Kirándulások, Népdal éneklő-versmondó verseny,gyermeknap )bizonyítjuk, hogy mennyire fontosak számunkra a hagyományok, népi ünnepek. Óvodaképünket is a néphagyományőrzés szellemében alakítottuk. Az óvodába lépve, a természetes anyagokból készült dekoráció látványa kellemes nyugalmat, belső harmóniát teremt Az óvónői minta. Az óvónő a néphagyományőrző szemlélettel azonosul és így elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a program megvalósításához szükségesek. 7

8 Biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát, tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv" kifejező eszközeit. Kezdeményező, elfogadó a nevelési folyamatban, követi és tiszteletben tartja az egyes gyermek és a család haladási irányát, ütemét. Segítségnyújtása egyénre szabott, amit drámapedagógiai szemlélete is segít. Nevelési tevékenysége tudatos, abban a hagyományőrzés, a családokkal való együttműködés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik Alkotó együttműködés a családokkal. Az óvodában folyó néphagyomány-ápolás hatása a családok szemléletmódjában tartalmi változásokat idéz elő. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Ezáltal az óvodai neveléshez olyan hiteles többletet adunk, amellyel kiegészítjük és teljessé tesszük a gyermeki személyiség kibontakozását. A családokkal igyekszünk minél jobb kapcsolatot kialakítani, fenntartani. Hisszük, hogy a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, s azt is, hogy az óvoda megteremtheti a családokkal való együttműködés sajátos formáit, s általa család és óvoda összhangja mind tökéletesebbé válik. Ennek érdekében az Egészség hetünk záró napjára, előadásokra, Adventi délutánra, vásárra, Húsvéti családi délelőttre hívjuk a szülőket. A TÁMOP / sz. pályázat, melynek címe: Együtt a gyermekek harmonikus fejlődéséért pontosan a szülők bevonását támogatja, hogy minél több óvodai programba kapcsolódjanak be. Összegzés. A néphagyományőrzés a teljes nevelési folyamatot áthatja. Beépül a gyerek, a felnőtt teljes tevékenységrendszerébe. Gazdagítja családokkal való együttműködést. Programjaink megválasztásában, majd tartalommal való megtöltésekor az alábbi idézet bölcsességét tartjuk szem előtt: 8

9 Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében Rudolf Steiner 3.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 3.1.Gyermekkép: Gyermekképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: Minden gyermek egyedi, egyszeri és megismételhetetlen individum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk. A szabad játék elsődlegessége érvényesül az élmények feldolgozását támogató környezetben. A nemi szerepek határainak tágítása a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett. Nevelőmunkánk eredményeképpen azt szeretnénk, hogy az eltöltött óvodás évek alatt olyan gyermeki személyiség fejlődjön, aki Tele van élményekkel, nyitott minden új információra. Önálló, kiegyensúlyozott. Tud nevetni, felfedezni, rácsodálkozni. Együttműködő, alkalmazkodó és segítőkész. Kötődik a hagyományokhoz, szereti és óvja a természetet. Játékon keresztül bontakoztatja ki önmagát, általa teljesedik ki. Nálunk minden gyermek befogadásra, elfogadásra, segítő támogatásra talál, ahol a különbözőség érték és nem akadály. 9

10 Óvodánkban a különböző kultúrából érkező gyermekek által képviselt hagyományok megismerése élményt jelent. Itt a gyermek természetesnek veszi, könnyen elfogadja, és tiszteletben tartja a különbözőségeket, hiszen sajátosságait megismeri. Óvodánkban van sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Alapító okiratunknak megfelelően felvállaljuk nevelésüket Óvodakép: Óvodaképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: Nevelésünk alapvető feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben mindenki számára első a gyermek. Óvó, védő szeretettel vigyázzuk minden lépését, elképzelését, tevékenységét. Fontos az óvónő és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Hiszen attól fogadnak el gondoskodást, aki őszinte, hiteles, tapintatos, elfogadó. Legfőbb tevékenységi forma a játék, mely az egész óvodai nevelést átszövi. A játék a gyermeknek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása, alkalom számtalan ismeretszerzésre, tapasztalatai gazdagítására. A teljes gyermeki személyiség fejlesztését változatos tevékenységek biztosításán keresztül érjük el, törekedve az életszerűségre és az életközelségre. Az óvodai élet megszervezésénél figyelünk a közös élmények és tevékenységek jelenlétére. Az együttlétek, az így szerzett élmények, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytartás, önzetlenség. A szociokulturális háttér figyelembe vételével az egyéni bánásmód lehetőségével fejlesztjük a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. 10

11 Az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. Hangsúlyt fektetünk az optimális feltételek biztosítására, hiszen ez minden eredmény alapja. Nevelési célunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése - az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének - a szabad játék elsődlegességének biztosításával. Minden gyermeknek biztosítjuk, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Az óvodánkban dolgozó pedagógusok maximális bizalommal vannak a gyermeki fejlődés iránt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a készségfejlesztés, a pedagógiai intézkedések, az adott gyermek személyiségéhez igazítottak legyenek, vagyis az egyéni bánásmód érvényesüljön a gyermeki szükségletek kielégítése során is. A halmozottan hátrányos helyzetű- és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását kiemelten kezeljük. Olyan légkört teremtünk, ahol a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése létjogosultságot szerez. A gyermek jelzéseire komoly figyelmet szánunk, hiszen gyakran ezek nem könnyen érthetőek. Értelmezésük, a mögöttük lévő szükségletek feltárása központi feladatunk. A családokkal való együttműködés, a családok segítése-erősítése munkánk alappillére. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja, bánásmódja ennek a pozitív viszonynak létrejöttét, fenntartását segíti. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszerre és az ehhez kapcsolódó tárgyi környezet kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Meg kell felelnünk a Zöld óvoda címnek, hiszen második alkalommal érdemeltük ki. Az intézményünkben nevelkedő gyermek az óvodáskor végére a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs-csoporttárs. 11

12 "A gyökerei védik meg a fát a viharban a kidőléstől, a mélybe nyúló gyökerek táplálják, a gyökerek teszik lehetővé, hogy nagyra nőjön, hogy dús koronáját büszkén emelje a magasba. Az ember közösségek számára a gyökeret a hagyomány, a közös történelem, a közös emlékezet jelenti. A hagyományokból gazdagodnak a nemzetek, az országok, a falvak. ( Kovács Béla Sándor) 4. A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM 4.1. Célja, feladatai A program célja: A gyermek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével. A gyermekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására. További törekvéseink: -Biztonságérzet megalapozása, önbizalom erősítés, szocializáció elősegítése -Emocionális nevelés a néphagyományőrzés hatékony eszközével. -Cselekvéssel szerzett, érzelmekre ható tapasztalatszerzés -Ünnepelni tudás képességének megalapozása -Lehetőségek tárháza a személyiség teljes kibontakozásához -Elmélyült játék -Természetszeretet, természetvédelem A társadalom számára testben - lélekben egészséges, erkölcsös, tisztességes, becsületes generáció nevelése rendkívül fontos. 4 4 NOP, Gödöllő

13 A gyermek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése az óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatnak tekintünk. Programunk fontos kiindulópontja, hogy a néphagyományőrzés érzelmeket kiváltó hatásából fakadóan az érzelmi nevelés mindhárom területet áthatja. A gyerek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése az anyanyelvi neveléstől szintén elválaszthatatlan. A néphagyományőrzés érzelmi hatástöbblete, az örömökkel átélt aktivitás, az egészségnevelés, a szocializálódás, az értelemfejlesztés mozgató ereje. Ez vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszerünket. A néphagyományőrzésbe ágyazódó gyermeki tevékenységformák: a játék, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, az esztétikai tevékenységek. Óvodai nevelésünkben a néphagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. Óvónő a nevelési program folyamatában A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelés folyamatába illesztése. Néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit. Elősegíti a gyermekek és a szülők hagyományokhoz való kötődését. A néphagyományőrzés elemeit az óvoda környezetalakításában megjeleníti. A folyamatos napirendbe és a játéktevékenységbe ágyazottan tervezi,szervezi ahagyományőrző tevékenységeket. Közös családi és óvodai - programokat szervez. 13

14 A nevelési program személyiségfejlesztő hatása Megismeri a közös alkotás örömét és a múlt értékeit. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik. Felelősséget érez környezetéért. Megalapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretet. "A kisgyermekkel mindent elérhetünk személyes példa és tett által." (Brunszvik T.) 4.2. Az érzelmi nevelés A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyermeket ért hatások mikéntjét, egyben további értelmi aktivitásának motiváló erejévé válnak. Az érzelem- kifejezés egy része veleszületett. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni, és kezelni. Ezért is nagy a környezetében élők, az őt nevelők felelőssége. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásol- ják.fontos, hogy az újonnan óvodába kerülő gyermekeket és szüleiket már a befogadás időszakában pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Óvodáskorban az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban nyilvánul meg, illetve még néhány együttélési szabály betartásában. Pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása stb. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás támogatása. Az érzelmi nevelés célja A gyermek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése. A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. 14

15 Az érzelmi nevelés feladata A gyermek szeretve érezze magát. Az érzelmi nevelés megvalósítása az egyetemes emberi értékek figyelembevételével. Kiegyensúlyozott életmód nyújtása. Szokás és normarendszer megalapozása. A gyermek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Az óvodában dolgozó felnőttek az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket segítsék. Az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja modell értékű legyen. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez az interakciós kultúra létrehozása. Az értékrend megalapozása érdekében a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosítása. Az önkifejezés formáinak minél sokrétűbb megvalósítása. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, megismerése. Az emberi munka produktumainak megbecsülésére, a hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, -szokások, -gondolkodás, -értékrend, -döntési képességek fejlesztésével. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztése. 15

16 Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése (pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával) a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. A készség- és képességfejlesztés érdekében tett pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséhez igazítottak, mindig a gyermeki személyiség kielégítését szolgálók. A gyermek kiegyensúlyozott érzelmi fejlődése szempontjából elengedhetetlen a nem pedagógusokkal történő összehangolt munka. Az anyanyelvi, és- értelmi fejlesztés biztosítása. A gyermek érdekében tett segítségnyújtás során a családhoz illesztett megoldások keresése. A gyermek önálló véleményalkotásra ösztönzése, döntési képességfejlődésének elősegítése. A testi- lelki és szociális érettség elérése a sikeres iskolai munka érdekében. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel való fejlesztése az eredményesség érdekében. A szülőföldhöz való érzelmi kötődés tartalmának kimunkálása (jeles nap, hagyomány ). Óvónő az érzelmi nevelés folyamatában Ismerje meg, és értse meg a gyermekek érzelmi világát, a családi hátteret.(érzelmi intelligencia) Alkalmat és lehetőséget teremt a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletek kielégítésével, - a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, - a "kötődés"- szükséglet kielégítésével, - a megerősítő, elfogadó magatartásával, - az értékek, élmények nyújtásával. - a néphagyomány-ápolás eszközrendszerével az intellektuális érzelmek tudatos fenntartásával. 16

17 Az érzelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása - képes érzelmeinek kifejezésére, kezelésére, - érzelmileg kiegyensúlyozott, - érzelmeit vállalja, - képes az igazmondásra, - van önbizalma, - vidám és jó kedélyű, - megbízható, - ismeri és érti óvónője metakommunikációs jelzéseit, - segítséget nyújt az arra rászoruló társának Összegzés: A néphagyományőrzés az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a programon. A változatos cselekvések gyakorlása során a gyermeket érzelmi életvitelében megerősíti, érzelmeit vállalóvá neveli. Mindez az óvoda és a családtagok együttműködésében és kölcsönhatásában valósul meg A szocializálódást segítő nevelés "A gyerek szocializációja a szülők egész személyiségének és nem nevelési intencióinak függvénye" állítja dr. Buda Béla 5 (1988.). A szocializálódás alapja a gyerek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. A szocializálódást segítő nevelés célja - Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonság jegyek. - "Kiegyensúlyozott, boldog gyerek - állapot" létrehozása. A szocializálódást segítő nevelés feladata - ölelő" szeretettel átsegíteni a gyermeket a kapcsolatfelvétel folyamatában, 5 Dr Buda Béla:A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei,

18 - a közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet hatására a gyermek biztonságérzetének kialakítása, - a jeles- és ünnepnapok nyújtotta lehetőségek kihasználása a szocializáció megalapozásának folyamatában, - a hagyományőrző tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit. Óvónő a szocializálódást segítő nevelési folyamatban 1. Befogadás időszaka: Az óvoda szem előtt tarja, hogy az óvoda elfogadása függ: a családtól (mennyire készítették fel a gyereküket, milyen az anyagyerek kapcsolat), az óvónők személyiségétől, a gyerek személyiségétől, a gyerek előzetes elválási élményeitől, a gyerek önállósági fokától. 1.a. Előkészítő teendők Kompetens személyek rögzítése: szülő, óvodapedagógus. Szerepelvárások tisztázása a szülőkkel. A lassúbb pszichés fejlődés ne legyen az óvodai felvétel gátja. A befogadás előkészítése az óvodába később kerülő gyermekeknél is érvényesül. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése. Befogadási terv készítése minden egyes gyermekre. Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel, a gyermekek otthonukban történő meglátogatása az óvodai élet megkezdése előtt. 1.b. A befogadási időszak ütemezése, szervezése Beszélgetéssel, játékkal egybekötött beiratkozáskor a csoportszoba, az udvar megismertetése. Óvodába hívogató délután 2 éves kortól, mindig a beiratkozás előtt.szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai élet bemutatása, 18

19 Szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai élet bemutatása, átadás, búcsúzás körülményeinek megbeszélése, alapvető feladatok. Lehetőség felajánlása a szülő és a gyermek részére az óvodába tett ismerkedő látogatásokra. Családlátogatás, az ott tapasztaltak alapján - szükség esetén - iránymutatás segítő-támogató szándékkal. 1.c. A gyermekek fogadása A csoport feltöltésének ütemezése: először a bölcsődés korúak, majd a harmadik életévüket betöltő gyermekek fogadása. Az óvodába történő befogadás a családból 1.d. A beszoktatás módja Apás-anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása. Az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése. Kedvenc játék behozásának lehetősége. Fontos, hogy mindig biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljunk a gyermekekhez. Az óvodapedagógusok fő törekvése a befogadás folyamatában, hogy a gyermekek elfogadják. A szülőtől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás megkönnyítése a fő feladat. Olyan mértékű segítségnyújtás, melyre a gyermeknek valóban szüksége van. Az óvónő további fontos feladatai: - szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyermekhez elfogadó odafordulással segít az átállás folyamatában - a csoportban lévő gyermekek felkészítése az új társak fogadására, - folyamatos érzelmi ingereket nyújt: testközelség, báb használat, ölbeli játékok, népi mondókák, dalok ismételgetésével a kölcsönös bizalom, biztonságérzet megalapozása, A gyermek megfigyelése a befogadás időszakában, melyet a beilleszkedési adatlapon rögzítünk. - miként szokta meg az új környezetet, - hogyan reagált a szülőtől való elválásra, - magára talált-e a játékban, - hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel,gyermekekkel 19

20 - hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, - mi okozott számára örömet vagy nehézséget, 1.e. Együttlét a mindennapokban: A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. reggeli érintős kapcsolatteremtés,helyzetgyakorlatok, drámapedagógia a csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segíti elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait, a mindennapok tevékenységformáiban lehetőséget nyújt a viselkedési, az udvariassági formák gyakorlására, közös élmények szervezése - csoporttal, az egész óvodával - séták, különböző helyi nevezetességek megtekintése, kirándulás, a részben osztott életkorú csoportösszetétel lehetőségeinek kihasználása az elfogadás, az alkalmazkodás és a segítségnyújtás területein, a különleges bánásmódot igénylő gyermeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti. lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez fontosak. A szociális funkció gyakorlása közben az óvodapedagógus abból indul ki, hogy a kialakított képességek, készségek is csak akkor tudnak felszínre kerülni, ha gyerekek társas kapcsolataikban is fejlettek, és különböző szerepeikben is megtalálják a helyüket. Véleményüket, érdeküket megpróbálják képviselni. Adódó konfliktusaikat segítséggel vagy anélkül próbálják megoldani. mintaadás 20

21 4.4.Óvodai ünnepnapok: A néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei: Az óvodába lépés napja. Születésnap: a gyermek középpontba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. Csoporton belül ünnepeljük a gyermekeket. Dallal, verssel, apró kis ajándékkal kedveskedünk az ünnepeltnek. Ők viszonzásul süteménnyel,üdítővel viszonozzák figyelmességünket. A szeptember eleje óta újonnan érkező gyermekek már otthonosan mozognak az óvoda épületében, megszokták a körülöttük ricsajozó társaikat. Kezd kialakulni, ki kinek a társaságában szeret lenni, kivel jó együtt építeni, rajzolgatni, a világ nagy dolgairól eszmecserét folytatni. Nagy feladat az újonnan érkezőknek, de a régebbi óvodásoknak is a kapcsolatok kialakítása, megtartása, a szocializáció útjának taposása. Ezért, mikor már mindenki jól érzi magát az óvodában, nyárbúcsúztató délutánt szervezünk. (szeptember vége-október elje)játszunk, énekelünk, barkácsolunk, a szülők pedig beszélgethetnek egy tea mellett. Olyan ismerkedős délután ez. Egy jól összekovácsolódott szülői közösség nagy segítsége az óvodapedagógusoknak. Szeptember 29. Benedek Elek születésnapja, melynek kapcsán nagyon sok ismert mesét elevenítünk meg, illusztrálunk, dramatizálunk. Szülői értekezletek-kerekasztal formában. Az Egészség-hét Az egész évben történő ismeretnyújtás és elsajátítás kiemelt szakasza a novemberben zajló Egészség-hét projektünk, mely egyike intézményünk Jó gyakorlatainak. Ebben az időszakban kiemelten foglalkozunk az emberi testtel, az egészséges táplálkozás és életmód alapjaival. Azonban az egyhetes Egészség hét tevékenységsorozatait már számos ismeretnyújtó bemutató,tevékenykedtetés, ráhangolódás, előadás előzi meg. Fogápolási bemutató Életmód-tanácsadó, pszichológus előadása Egészséges ételek készítése 21

22 Közös mozgás szülőkkel, gyerekekkel Gyermekek munkáinak kiállítása Márciusban a középső- és nagycsoportos korú gyermekek szüleit nyílt nap keretében várjuk az óvodába. Lehetőséget adunk arra, hogy felmérjék gyermekük helyét, képességeit a csoporton belül. Megismerhesstünkék mindennapjainkat. Március 15-e vonulós, zászlós játékai, a közös éneklés, minden gyermek számára mély élményt nyújtanak. Az ünneplést csákóhajtogatás és zászlókészítés előzi meg. Helyi sajátosságként a gyermekek megismerkednek az 1848/1849-es események sokorópátkai hőseivel a Kutassy-testvérek történetével. Végül a hősök tiszteletére állíttatott kopjafánál helyezzük el zászlóinkat, kokárdáinkat. Anyák napja: a gyermekek nagy lelkesedéssel, erős érzelmi aktivitással készülnek édesanyjuk, nagymamájuk köszöntésére.már hetekkel előbb verseket, dalokat tanulnak, süteményt sütnek, teát készítenek megvendégelésükre. Saját maguk által barkácsolt apró ajándéktárgyakkal lepik meg őket. Az ünnepnap akkor teljesedik 22

23 ki, mikor az ajándékkészítés, vendégvárásra készülődés után a gyermekek, szülők együtt ünnepelnek. Gyermeknap: Május közepén (május 15. a családok világnapja) gyereknappal egybekötött családi délelőttöt szervezünk. Különböző finomságokkal (pizza, gyümölcstorta ) kedveskedünk a gyermekeknek és szüleiknek. Addig az óvodaudvaron vidám vetélkedők, versenyek, erőpróbák keretében mutathatják meg a családok ügyességüket. A legjobbak jutalomban részesülnek. Nagyon jó dolog látni, hogy a naponta rohanó emberek egymással beszélgetnek, jól érzik magukat. Minden évben más- más érdekes meglepetés műsort is kitalálunk, hogy még emlékezetesebb legyen ez a nap. Évzáró, ballagás:a kicsik és a nagycsoportosok évzáró műsorát és a búcsúztatót a Kultúrházban tartjuk, ahol az év folyamán tanult mondókákat, verseket, énekeket, dalos játékokat mutatják be. A nagycsoportosok ünnepi búcsúzó műsorral, tarisznyával a vállukon köszönnek el az óvodától, az óvoda dolgozóitól és az itt maradó társaiktól. Mindannyiunk ünnepe ez. Tanévzáró az iskolában: Minden évben az iskolai tanévzáróra meghívást kapnak a leendő első osztályosok, majd ünnepélyes formában bevezetik őket a nyolcadik osztályos, az évben ballagó tanulók. 4.5.Jeles napok, ünnepnapok A népszokásőrző jeles napok eseményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Lényege: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál, cselekvésre késztet. Az újra visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermek életében, erősödik a valahová tartozás érzése. Szüreti mulatság: Erre szeptember-október hónapban egy délelőtt kerül sor.közeli gazdához megyünk szüretelni. Szőlőt szedünk, szemezünk, darálunk, préselünk, majd édes mustot kóstolunk. Bepillanthatunk a borkészítés fortélyaiba, megismerhetjük a használatos eszközöket(puttony, daráló, szemező, prés, hordó)a kiscsoportos korúak a szüretre, szüreti munkákra hívó dalokkal, versekkel, mondókákkal készülnek, amit előadnak a többieknek, majd ők is megkóstolják az édes mustot. 23

24 Szeptember 29. Szent Mihály-nap A Szent Mihály napi vásárok, a kiforrt újbor, az őszi munkák utáni megpihenés ideje.vásári forgatagot, piacot rendezünk be az óvodába. Előkerülnek a népi mesterségek: fafaragó, takács, kelmefestő, kosárfonó, fazekas, mézeskalácskészítő, gyertyaöntő, bőrműves stb.. Elárusító pultokat állítunk fel, majd vásárosat játszunk. A lányok ruhákat próbálnak, a fiúk ostort pattogtatnak. A vásári mulatság sem maradhat el, előre betanult táncot adunk elő, majd mindenki improvizálhat kedvére. Október 26. Dömötör napja Dömötör a jószágtartók és pásztorok patrónusa, védőszentje. Jelentős pásztorünnep volt a múltban, Juhászújévnek is nevezik. A Dömötör napi hideg szél előre jelzi a telet. A Mihály napot a Dömötör napot össze is lehet kapcsolni. Az emberi életpálya következő nagy fordulója az esküvő és a lakodalom. Ennek gyakorlatát még rögzítette Barsi Ernő néprajzkutató, tanár úr. Nagyvonalakban a következők szerint zajlott. A leány 16 éves korában lépett eladósorba. A fiúból akkor lett legény, mikor az idősebb társainak áldomást fizetett a kocsmában (azaz megvette a legénypoharat). Ettől kezdve járhatott a lányokhoz. Az ismerkedés a fonóban és a fosztóban történt. A kapcsolt mélyülését jelképezték: májfa állítás a választott lánynak, mely szokás ma is él, locsolkodás-a választott lány megöntözése. Tiszta zsebkendő a legénynek szombat esténként, melyet egy hét múlva adott vissza. Párválasztásban a döntő szó mindig az apát illette. Az eljegyzés, a kézfogó volt, melyet rendszerint este 6-7 óra 24

25 között tartottak meg. A menyasszony értékes kendőt nyújtott a vőlegénynek, mintegy zálogul az adott szó visszavonhatatlanságára. Külön vőfélyt kértek föl a menyasszony és a vőlegény részéről, akik három nappal az esküvő előtt elkezdték a vendéghívást. Az egyházi esküvő délben zajlott le. A menyasszony bő fehér szoknyát, hímzett selyem vállkendőt, rövid fátylat viselt. Az ebédet a menyasszonyos háznál tartották. Novemberben alakodalomra készül az óvodánk. A régi világban is késő ősszel tartották ezt a fontos ünnepet, mikor már a betakarítási munkálatokkal végeztek az emberek. Menyasszonynak, vőlegénynek nagy megtiszteltetés lenni, alapos válogatás után kerül kihirdetésre a pár. A lakodalmi előkészületek után sor kerül az esküvőre, majd a mulatságra és az evésre, ivásra. Négy hét alatt készítjük fel lelkünket a karácsonyra. A felkészülés részeseivé szeretnénk tenni a szülőket, testvéreket is. Adventi délutánra hívjuk őket, ahol megteremtjük annak lehetőségét, hogy érzelmileg töltődjenek. Itt gyújtjuk meg a folyosón elhelyezett adventi koszorú első gyertyáját is közös éneklés mellett. Ekkor kezdődik már hagyományos Adventi- vásárunk. A vendéglátás után apró ajándékok barkácsolásával zárjuk a délutánt, ahol kicsik és nagyok egyaránt elmélyülten tevékenykedhetnek, jókat beszélgethetnek. Mikulásvárás hagyománya is régi keletű. Óvodánkban a titokzatos várakozás hangulatában egyik nap az óvó nénik bábelőadást tartanak. Másnap a Mikulás a délelőtt folyamán ajándékkal teli zsákkal, zenés műsorral, krampuszokkal érkezik. A gyerekek csoportonként egy-egy dallal és verssel köszöntik. A Mikulás cserébe mindenkinek mond néhány kedves szót, és átadja ajándékát mindhárom óvoda kisgyermekeinek. December 13. Luca nap: Beszélgetünk a gyermekekkel ehhez a különleges naphoz tartozó népszokásokról. Megtanuljuk a kotyolást. Majd a nagyok kendőkbe, sapkákba, mindenféle mókás ruhába öltöznek, s zörögve-csörögve a kiscsoportosokhoz bekérezkedve jókívánságokat kántálnak, miközben szalmát hintenek a földre. A sok jót finomságokkal hálálják meg, melyet közösen fogyasztunk el. A Luca napi búzaültetés is programunk. Minden gyermek ültet magának és családjának egy-egy tejfölös pohárba. Naponta megnézzük, lelkesen gondozzuk, mikor kifejlődött becsomagoljuk, s a karácsonyi ünnepség napján hazavisszük. Mézeskalácssütés:Igazi ünnepet varázsol illatával és ízével. Adventi kalendárium is készíthető belőle. A gyermekek lázas izgalommal szaggatják az általuk 25

26 legszebbnek tartott formát, majd lelkesedésüket a díszítésben bontakoztatják ki igazán. Karácsony, az Őszidő Nyugdíjas Klubbal: Már hagyomány, hogy az Idősek napi szereplést úgy viszonozzák a falu aranykorú emberei, hogy reggelire hívnak minden kisóvodást és előadják Jézus születésének történetét. Igazi örömünnep ez mindannyiunk számára, majd közös énekléssel, beszélgetéssel, ajándékozással tesszük meghittebbé az ünnepet. Karácsony az óvodában: A karácsonyt mindig a szülőkkel, nagyszülőkkel, az óvoda dolgozóival, kisgyermekekkel együtt ünnepeljük az óvoda tornatermében. Reggel halk zeneszó, karácsonyfa várja az érkezőket. Tízórai után meggyújtjuk az adventi koszorú negyedik gyertyáját, s kezdetét veszi az ünnep. A kicsik énekelnek, verselnek, majd délután a nagyok óvodás társaiknak, az óvoda dolgozóinak, s a meghívott vendégeknek betlehemest adnak elő. A műsor végén újra a karácsonyfa köré gyűlünk és együtt énekelünk. Újév köszöntése a nagycsoportosokkal. Farsangi vigasságok: Februárban kerül megrendezésre. A nagyok busóálarcokat készítenek maguknak, ismerkednek a busójárás történetével, s a kicsiknek is bemutatkoznak jelmezeikbe. Az ünnep csúcspontja a farsangi bál. A bál előtti napon az óvó nénik dramatizálása igazi hangulatteremtés a gyermekek számára. A gyermekek egyéni jelmezbe öltöznek, amit jelmezes felvonulás követ. Az egész nap báli hangulatban telik, sok-sok tánccal, eszem-iszommal. Kiszézés, kiszebáb égetés: A tél búcsúztatása, elégetése a tavasz köszöntése, igazi élmény a gyermekek számára. Húsvét:Húsvéti családi délelőttöt szervezünk. Ekkor látogat el hozzánk a húsvéti nyuszi, majd a szülőkkel vidám, kellemes együttlét következik. Majális: Az óvoda gyermekei reggel krepp papírszalagokkal díszítik az óvoda udvarára felállított májfát,majd tízórai után körbejárjuk tavaszi dalokat énekelve, dalos játékokkal játszva, majd az udvaron folytatódik a közös játék. Pünkösd-köszöntés: Kiskirályné járásból áll A játék négy fő mozzanata: 1. négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét.2. Egy 26

27 házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét; 3. az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét; 4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. Ezen kívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés a királyné kosarából Természetóvó jeles napok A gyermek érzelmein át ismerkedik az élővilággal; az állatok, a növények világával. Október 4.Állatok világnapja: Az állatszeretet és állatvédelem alapvető etikai kérdés. Vidéki gyermekek lévén szerencsére sok meghívást kapunk családokhoz háziállatok helyszíni megfigyelésére. Ezt kiegészítve a világnap alkalmából az egyik évben az egész óvoda ellátogat a győri állatkertbe. Október elseje az Idősek világnapja. Az idős emberek elfogadása, tisztelete óvodai nevelésünk lényeges eleme. Hiszen gyökereink bennük rejlenek Sokorópátkán már évek óta nagyon jól működik az Idősek Klubja, jó viszonyt ápolunk, gyakran hívjuk egymást vendégségbe. Október hónapban köszöntjük őket, amelyet ők nagy- nagy szeretettel fogadnak, s még nagyobb hálával viszonoznak. Föld napja: A természet közeliség eszmeiségének része a természet védelme is. Földünk, a kék bolygó ünnepén mi is fokozottabb figyelmet szentelünk arra, hogy elérjük, a természet óvása minden ember számára alapfeladat! Április 21-én óvodai szintű kirándulást szervezünk(mindhárom óvodával) a közeli erdőbe vagy a Bakonyba. 27

28 Térségi rajzverseny szervezése kilenc óvoda meghívásával Sokorópátka helyszínen. Virágültetés, melyet a gyerekek végeznek a felnőttek segítségével. Későbbiekben folyamatosan figyelemmel kísérjük az általunk ültetett növények fejlődését. Gondozzuk, ápoljuk, védjük a palántákat. Természetvédelmi világnap (június 5.):Kirándulásunk célja ekkor mindig a vízpart. Ez könnyen elérhető, hiszen Gic községben (itt van egy tagóvodánk) található egy horgásztó, mely kiválóan alkalmas arra, hogy megismerhessük a vízi, és a vízpart növény- és állatvilágát. A felnőtt hittel teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi az alkalmakat a gyermek számára. az ünnepi készülődések élményeit a felnőttek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi, ezt a hitelességet erősíti az óvónő (óvodai dolgozók) öltözékükkel és az ünnepnapok másságával, az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket helyezi előtérbe, egyes ünnepek előkészítésébe bevonja a szülőket, alkalmat teremt a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére. 28

29 A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása Összegzés kialakul a jeles napokon másképp" viselkedés vágya, a mindennapokban az önkipróbálási vágy szükséglete alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, képes a különbözőség elfogadására, alakul toleranciája. elsajátítja a társas viselkedés normáit: együttérző, segítőkész, önzetlen, önfegyelemre képes, kitartó, udvarias, illemtudó, figyelmes, a máshol való viselkedés, a vendégfogadás, a kulturált étkezés alapformáit, stb. az együttélés során gyakorolja, képes magáévá tenni, a közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a biztonságérzetet. A gyerek pozitív szocializálódását derűs, vidám felnőttek segítik. A nevelés eszközeit tudatosan gazdagítjuk a hagyományápolás érzelemfokozó eszközeivel. A családok bevonása, a közös készülődések fokozzák a gyerek örömérzését. A hagyományápolásból fakadó együttélés egy olyan biztonságérzetet sugárzó légkört teremt, amely védelmet nyújt, és alapul szolgál a gyerek teljes kibontakoztatásához. 29

30 4.7.Az egészséges életmódra nevelés A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai (emberi, földrajzi). A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely a bölcsődében, majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A kiegyensúlyozott, derűs gyerek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Az egészséges életmódra nevelés célja A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség- és testkulturálismagatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása. Az egészséges életmódra nevelés feladatai a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása. egészséges óvodai környezet folyamatos szinten tartása és fejlesztése, épület: csoportszoba, bútorzat, gyermekek által használt eszközök, játékok, kézműves- és élősarok, öltöző, mosdó, udvar: homokozó, ivócsap, mozgásfejlesztő eszközök, babaház, virágoskert, madáretető, a helyes életritmus megteremtése a folyamatossággal, életkori sajátosságok, egyéni fejlettség figyelembevétele, az egészséges táplálkozás, testápolás, mozgás, edzés, pihenés igényének megteremtése, érzékeny, allergiás gyermekek egyéni táplálkozási szokásainak figyelembe vétele, folyamatos együttműködés az óvoda gyermekorvosával és a védőnőjével, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, speciális gondozó -és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógus 30

31 társakkal együttműködve,(gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógy testnevelő) az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség elérése. Óvónő az egészséges életmódra nevelés folyamatában -A szokásokat, szabályokat kialakítja (ügyel a helyes WC használat, kézmosás rendjének betartására, a fogkefét nedves állapotban használtatja, ivóvizet a gyermek számára bármikor könnyen elérhetővé teszi, stb.) -ismerje az otthoni szokásokat, életritmust a harmonikus, egészséges életrend érdekében rendszeresen szellőztet a csoportszobában, télen a párologtatót használja, -a használatos eszközöket, játékokat - csoportban, mosdóban, öltözőben - úgy helyezi el, hogy azt a gyermek bármikor könnyen elérheti, -a mindennapokban kielégíti a gyermekek mozgásigényét, amit népi sportjátékokkal kiegészít, minden évszakban alkalmat teremt a napi levegőzésre - udvar, séta, kirándulás, -a balesetveszély lehetséges módjait azonnal megszünteti -segíti, megalapozza a gyermekgondozási szokásrendszerének kialakítását - táplálkozás, testápolás, öltözködés, edzés, pihenés, a heti rendbe beiktatja a túra - és gyümölcsnapot -a tevékenységek végzéséhez megfelelő ruházatot ad - napos-, kézműves-, kötény,ünnepi ruha, -megteremti a nyugodt pihenés, alvás légkörét, -öltözködésével, megjelenésével, segítségnyújtásával mintát ad, -gyümölcsnap, heti egyszer otthonról hoznak a gyermekek gyümölcsöt, ez általában a testnevelés foglalkozás idejére esik Az egészség életmódra nevelés, gondozás, személyiségfejlesztő hatása -önállóan: esztétikusan étkezik, tisztálkodik, öltözködik, használja a WC-t, fésülködik, beköti a cipőjét, 31

32 -felméri mennyit képes megenni, kiszolgálja önmagát - terít, ételt vesz, leszedi az asztalt, -vigyáz ruhája és közvetlen környezete tisztaságára, rendjére, -testileg edzett, jó állóképességű, -igényli a levegőzést, fürdőzést, -szeret kirándulni, a természetben lenni, -a mozgásfejlesztő játékeszközökön magabiztosan mozog, -jelzi, ha baleset forrására lel, -táplálkozásában a zöldség- gyümölcs fogyasztás meghatározó. Összegzés Azonos szemléletmóddal szabályozzuk az óvoda helyiségeinek, udvarának berendezését. Kialakításában a szülők egyetértése és aktív közreműködése meghatározó szerepet játszik. Nagyon fontos az óvodai környezetben az összhang megteremtése, amely tükrözi az óvoda hagyományőrzésből fakadó sajátos arculatát. Az egészséges élettér így szolgálja a program célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermek egészséges testi fejlesztésének lehetőségét. Az egészséges gyerek a biztonságos derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik: vidám, érdeklődő, aktív. Ami a gyerekkoromból kimaradt, az végérvényesen, örökre elveszett. Azt senki sem fogja utánam hozni, azért senki sem kárpótolhat. (Feldmár András) 4.8. Értelmi nevelés A gyerek tevékenységének az állandóságát érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során a gyerekben kellemes érzelem támad. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyermek ami iránt érdeklődik, törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm készteti az újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi - mozgásos sémák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete. A gyerek értelmi képességei fejlődnek. 32

33 Az értelmi nevelés célja A gyerek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése. Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyereket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Integrált, differenciált nevelés Az értelmi nevelés feladata - A kognitív képességek fejlesztése: megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás. - A játékba ágyazott - hagyományőrző tevékenységek - változatos cselekvéseken alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeinek megvalósítása. - Családdal együttműködve kialakítani az egyes gyermekhez igazodó módszereket. - A sajátos nevelési igényű - lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, elhanyagolt vagy kiemelkedő képességű gyermekek nevelése. Óvónő az értelmi nevelés folyamatában - optimális feltételrendszer megteremtése, - folyamatosan fejleszti a gyermek személyiségét, - élményeket nyújt, amelyek különböző érzelmi hatásokat vált ki a gyermekből, amelyek megerősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket, - a gyermek Én" képét fejleszti, kialakulását segíti, - hagyományőrző, közösen átélhető tevékenységeket szervez a jeles-, az ünnep- és a mindennapokban, - a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szakember segítségét kéri - logopédus, pszichológus, gyógy- és fejlesztőpedagógus. Az értelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása - a spontán vagy szervezett tevékenységekben aktívan részt vesz, - az átélt közös alkotó tevékenységek fejlesztik a gyerek értelmi képességeit, intellektuális élményeket kelt bennük, ez sikerre motiváló erő, - a sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb és újra átélésre ösztönöz, 33