Alapítvány a Közösségi Hálózatokért. Alapító Okirat

Átírás

1 Alapítvány a Közösségi Hálózatokért Alapító Okirat 1. Az Alapító neve: Neve: Szegedi Törvényszék Székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér Az Alapítvány neve: Alapítvány a Közösségi Hálózatokért Az Alapítvány angol nyelvű neve: Foundation for Community Network Az Alapítvány rövid neve: Közháló Alapítvány Az Alapítvány angol nyelvű rövid neve: ComNet Foundation 3. Az Alapítvány célja és tevékenységei: A határozatlan időre létrehozott Alapítvány legfontosabb céljai: közösségi hálózatok (közösségi Internet hozzáférést nyújtó szervezetek, különösen teleházak, Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, emagyarország pontok, más az információs társadalom fejlesztésében közreműködő egyéb szervezetek és közösségi Internet hozzáférési pontok) fejlesztése digitális befogadás és esélyegyenlőség elősegítése Az Alapítvány a évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil. tv.) 34. -a alapján a következő közhasznú tevékenységeket kívánja folytatni az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan: 1. Képességfejlesztési, ismeretterjesztési és az ezzel összefüggő képzésfejlesztési, oktatási, tanácsadási tevékenység a teleházak munkatársai, ügyfelei, ügyfeleink és hátrányos helyzetű rétegek számára; Felnőttképzési tevékenység folytatása, iskolarendszeren kívüli képzés biztosítása, felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások végzése, egyéb oktatási tevékenység folytatása különös tekintettel az Info Kommunikációs Technikai (digitális) esélyteremtés, ifjúságsegítés, a vidékfejlesztéssel kapcsolatos és vállalkozás segítés témakörökre. A képzési, ismeretterjesztési tevékenységgel kapcsolatban szakkönyvek, (tankönyvek) értékesítése. Teleházak és teleházakat működtető civil szervezetek tevékenységével, szolgáltatásaival, képzéssel kapcsolatos kutatás, tananyag-fejlesztési feladatok ellátása (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz X. cikk) (1); évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről; évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 7.)

2 2. Közösségek és közösségi színterek, hálózati együttműködésének támogatása, közösségszervezés, önszerveződő képesség támogatása, információszolgáltatás, tanácsadás, képzésszervezés, tájékoztatás, rendezvény szervezés, kutatás az IKT adta eszközök segítségével. (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. a)-b) 3. Szociális esélyegyenlőséggel, fogyatékkal élők és időskorúak támogatásával kapcsolatos információ szolgáltatás, tanácsadás, képzésszervezés, tájékoztatás, rendezvény szervezés, kutatás az IKT adta eszközök segítségével (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz XIX) cikk; 1993.évi III. tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/c 4. Gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet. Információ szolgáltatás, felkereső szolgáltatások (autóbuszos) tanácsadás, képzésszervezés, tájékoztatás az adott témakörben (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 8.,15 ). 5. Munkaerő piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, vonatkozó tevékenység szakmai irányítása. (1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. a)-g)) 6. Helyi esélyegyenlőségi emberi és állampolgári jogok védelméről szóló információ közvetítésben tanácsadásban, képzésekben, rendezvényeken, a közszolgáltatásokhoz szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása (különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, kisebbségben élők, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára), olyan intézkedések, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. (2003. évi CXXV.tv az egyenlő elbánásról és az esélyegyenlőségről előmozdításáról 5, 31 ); évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. a)-i; Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz XV. cikk (2), (3)). 7. Egészségmegőrzéssel, egészséges életmóddal, sporttal, rendszeres testmozgással, kapcsolatos információ szolgáltatás, tanácsadás, képzés és rendezvény szervezés, tájékoztatás, kutatás az IKT adta eszközök alkalmazásával. Elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása. Egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz XX) cikk, 1997.évi CLIV. tv az egészségügyről 35, 36, 37, ; évi I. tv. a sportról 49. c)- e), q); évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 4.,15.). 8. Környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információ szolgáltatás, tanácsadás, képzés és rendezvény szervezés, tájékoztatás, kutatás az IKT adta eszközök alkalmazásával (KÖTHÁLÓ) évi LIII. tv a környezet védelmének általános szabályairól 54.,55, évi LXXXI. tv a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a 2

3 döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 4. cikk); évi LIII. tv. a természet védelméről 64. (1); Magyarország Alaptörvénye Alapvetés P cikk (1)). 9. A környezet és az egészség védelméhez kapcsolódóan, a parlagfű elleni védekezésben való részvétel, erről információ szolgáltatás. (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13.. (1) 11., évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.. (1), (2) a). 10. Teleházak, teleházas közösségek részvétele a területfejlesztés tervezési folyamatában a nyilvánosság és társadalmi részvétel biztosítása érdekében. A főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; A térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; Fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; Nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határ menti (különösen a hátrányos helyzetű határ menti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése, A környezeti adottságok feltárása és értékelése, Az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése, A munkanélküliség mérséklése; (1996.évi XXI. tv A településfejlesztésről és a területrendezésről 2., 3 ; 25 ; évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 1.)). 11. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos információszolgáltatás, tanácsadás, képzés és rendezvényszervezés, tájékoztatás, kutatás az IKT adta eszközök alkalmazásával (1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvédelemről 45. (1) a)-k) 12. Közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek foglalkoztatása Az Alapítvány közhasznú tevékenységének ellátását közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek segítik. (A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. Törvény 3 (1) d). 13. Hagyományőrző rendezvények, táborok, képzések szervezése, információközvetítés, tanácsadás, kutatás az IKT eszközrendszerével teleházak, IKSZT-k munkatársai, ügyfelei számára (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz XI. cikk (1); Magyarország Alaptörvénye Alapvetés D cikk; évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 7.). 3

4 14. Területfejlesztési gyűjtemény, közhasznú kézikönyvtár létrehozása és működtetése, tanácsadók, teleház, IKSZT munkatársak számára. (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség szakasz XI) cikk (1); (1997.évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73,) Az alapítvány tevékenységét alapvetően Magyarországon végzi, céljainak érdekében együttműködik nemzetközi szervezetekkel az Európai Unión belül. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, a vállalkozási tevékenység eredményét kizárólag az Alapítvány közhasznú alaptevékenysége érdekében használhatja fel, gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Alapítvány közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti, aki az alapító okiratban rögzített célokkal összhangban tevékenykedik. Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem végez, ezért befektetési szabályzatot nem készít. Az Alapítvány várható bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, azért az Alapító felügyelő szervet nem hoz létre. Ha az Alapítvány működése során az éves bevétel bármikor az 50 millió forintot meghaladja, úgy köteles az Alapító az Alapító Okirat módosításával a évi CLXXV. törvény (Civil tv.) követelményeinek megfelelő felügyelő szervet létrehozni. 4. Az Alapítvány székhelye: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Levelezési címe: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. 5. A Kuratórium 5.1 A Kuratórium összetétele, megbízatása, képviselete Az Alapítvány ügyvezető szerve a kilenc tagból álló Kuratórium. A Kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Kuratórium az Alapítvány általános ügydöntő, vagyonkezelő, képviselő szerve. A Kuratórium hatáskörébe tartozik az Alapítvánnyal kapcsolatos mindennemű feladatok ellátása. A Kuratórium tagjai: Vajda Árpád, a Kuratórium elnöke 6727 Szeged, Szellő utca 12. Árgyelán Erzsébet, 5741 Kétegyháza, Márki Sándor u. 2/b. Boda János, 7051 Kajdacs, Hajnal utca 365. Csabák István, 2659 Érsekvadkert, Vörösmarty út 8. Császár Zoltán, 1095 Budapest, Gabona u. 10. Pavlitzkyné Miklós Enikő, 2889 Súr, Petőfi u. 57. Pintér Antal, 8999 Zalalövő, Rákóczi u. 2. Dombi Gábor, 1027 Budapest, Jurányi u. 6. 4

5 Mócsán Tiborné, 4273 Hajdúbagos, Nagy utca 38. A Kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól. A Kuratóriumi tagság megszűnik: lemondással, visszahívással, a kuratóriumi tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. A kuratórium tagjait és Elnökét az Alapítók választják és hívhatják vissza. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Kuratóriumi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a kuratóriumi tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A kuratóriumi tag feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet kuratóriumi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet kuratóriumi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy kuratóriumi tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet kuratóriumi tag az, akit eltiltottak a kuratóriumi tag tevékenységtől. Az Elnök megbízatása a Kuratórium megbízatásának időtartamáig szól. A Kuratórium tagjai munkájukat díjazás nélkül végzik. A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány vagyonának az Alapító Okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról A Kuratórium feladatai: Döntés a pénzeszközök és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, támogatások odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekéréséről, csatlakozások elfogadásáról. A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az alapítvány szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, - döntés a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról, - az alapítvány éves gazdálkodási tervének és mérlegének elfogadása. A szervezeti és működési szabályzat további jogköröket utalhat a kuratórium kizárólagos 5

6 hatáskörébe A Kuratórium működése: Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, melyet az elnök hív össze. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja. Valamint a kuratórium évente egy alkalommal tájékoztathatja az Alapítót az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására A Kuratórium összehívásának szabályai: Az elnök vagy bármely két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, a meghívónak tartalmaznia kell: a) az alapítvány nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is. A Kuratórium összehívása történhet telefaxon vagy elektronikus levélben is az átvételt igazolható módon. Az Alapítvány kuratóriumának ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz (Skype) igénybevételével is lefolytatható oly módon, hogy a tagok azonosítása egyértelmű (video konferencia) és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Az itt meghozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít A Kuratórium ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Kuratórium üléseinek pontos időpontját, napirendjét az ülést megelőző 15 nappal a a kuratórium székhelyén, az ott lévő hirdetőtáblán, és az Alapítvány honlapján is szerepeltetni kell. A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 15 napon belül változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A Kuratórium tagjai jelenlétüket a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven aláírásukkal igazolják. 6

7 Az Alapítvány éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a Kuratórium fogadja el a Civil tv bekezdése szerinti tartalommal. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a Kuratórium az általános döntéshozatali rendjének megfelelően fogadja el. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a kuratórium elnöke vagy tagja (ide nem értve a kuratórium azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Az Alapítvány Kuratóriumának üléseiről tartalom szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a jelenlevők felsorolását, aláírását, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (lehetőleg személyét is), a döntés hatályát. A Kuratórium döntéseivel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni. A kuratórium működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni, tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a támogatók és ellenzők arányát. A jegyzőkönyv illetve a döntésekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetéséért az Elnök felelős. A jegyzőkönyveket, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az Alapítvány elnöke látja el. A Kuratórium döntéseit elsődlegesen honlapján teszi közzé, illetve a személyesen érintettekkel 5 napon belül ajánlott, térti vevényes levélben közli. A döntéseket, határozatokat 15 napon belül kézbesíteni kell személyesen, vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl az a határozatokat 15 napon belül el kell elhelyezni az Alapítvány internetes weblapján és székhelyén. 7

8 5.6 A kuratóriumi elnök feladatai Az elnök saját személyében jogosult az Alapítvány képviseletére, akadályoztatása esetén bármely kuratóriumi tag részére a képviseletre vonatkozóan írásbeli meghatalmazást adhat. Az Alapítvány bankszámlája felett a Kuratórium elnöke jogosult rendelkezni. A Kuratórium elnöke a. dönt a kuratóriumi feladatok ellátásával kapcsolatban; b. vezeti a Kuratórium munkáját és üléseit; c. kötelezettséget vállalhat az Alapítvány nevében az Alapító okiratban meghatározott körben és a Bíróság bejegyző végzése alapján; d. gyakorolja az utalványozási jogot; e. az Alapítvány nevében szerződéseket köt; f. beszámol az Alapítvány éves tevékenységéről a Kuratóriumnak; g. ha a Kuratórium más személyt vagy személyeket bíz meg a vagyon kezelésével, tevékenységüket felügyeli; h. aláírásával hitelesíti a Kuratórium üléseiről készült emlékeztetőt. 6. Az Alapítvány vagyona: Az Alapítvány induló vagyona Ft, azaz háromszázezer forint. Az Alapítvány vagyona teljes egészében felhasználható céljai megvalósítására. Az induló vagyonból 20% a működési költségre, 20% vállalkozói és 60% kizárólag az alapítványi célokra, az Alapítvány szakmai programjainak szervezésére fordítható. Az Alapítványhoz később csatlakozók által megvalósított befizetések 20%-a a működési költségre, 20% vállalkozói és 60% kizárólag az alapítványi célokra, az Alapítvány szakmai programjainak szervezésére fordítható. Az Alapítvány által pályázati úton elnyert pénzeszközt a vonatkozó pályázat előírásainak megfelelően kell felhasználni. Az Alapítvány nyitott, ahhoz a Kuratórium külön döntése nélkül csatlakozhat pénzzel, dologgal, tevékenységgel minden magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy. Az Alapítvány vagyonát az általa megvalósított programok, rendezvények és a működés során közvetlenül, a támogatások és ösztöndíjak esetén meghívásos, vagy nyílt pályázaton keresztül lehet használni. A pályázatokkal kapcsolatos minden döntést (feltételek meghatározása, kiírás, pályázat bírálat, döntés) a kuratórium hozza meg az általános döntéshozatali szabályai szerint. A meghívásos pályázat esetén legalább két pályázót (személyt, szervezetet) kell meghívni. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. 7. Az Alapítvány működésének nyilvánossága Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthetnek. Az iratbetekintés során biztosítani kell személyiségi jogokat és az adatvédelmet. A betekintés biztosításával kapcsolatos feladatokért az Elnök felel. Az érdeklődő megkeresi az Elnököt, aki egy egyeztetett időpontban lehetővé teszi az iratok megtekintését. Az iratbetekintésre az 8

9