Sok minden más mellet, a szellem, értelem és emberség képviseletéért, Paray Ágoston Gusztáv emlékére. unokád

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sok minden más mellet, a szellem, értelem és emberség képviseletéért, Paray Ágoston Gusztáv emlékére. unokád"

Átírás

1 Sok minden más mellet, a szellem, értelem és emberség képviseletéért, Paray Ágoston Gusztáv emlékére unokád

2

3 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A cink(ii)- és a réz(ii)-tetrafenil- és oktaetil-porfirinek fotofizikai sajátságai, komplexképzésük és kioltásuk nitrogéntartalmú donor molekulákkal Készítette: Szintay Gergely egyetemi tanársegéd Témavezető: Dr. Horváth Attila egyetemi tanár Veszprémi Egyetem Kémia Doktori Iskola Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Veszprém, 2004

4 A CINK(II)- ÉS A RÉZ(II)-TETRAFENIL- ÉS OKTAETIL-PORFIRINEK FOTOFIZIKAI SAJÁTSÁGAI, KOMPLEXKÉPZÉSÜK ÉS KIOLTÁSUK NITROGÉNTARTALMÚ DONOR MOLEKULÁKKAL Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Szintay Gergely Készült a Veszprémi Egyetem Kémia Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Horváth Attila Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Veszprém, Keszthely... (aláírás) a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

5 TARTALOM i

6 Tartalom TARTALOM...i ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK...iv Ábrajegyzék...v Táblázatjegyzék...vi KIVONAT, ABSTRACT, AUSZUG...vii Magyar nyelvű kivonat...viii Angol nyelvű kivonat...x Német nyelvű kivonat...xi 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Általános tudnivalók a porfirinekről A porfinváz szerkezete és nevezéktana A porfinváz alapvető jellemzői Metalloporfirinek létrejöttének feltétele és a SAT komplexek Porfirinvegyületek stabilitása Metalloporfirinek koordinációs kémiája Porfirinek és metalloporfirinek sztereokémiája A porfin kristályszerkezete A tetrafenil- és az oktaetil-porfirinek kristályszerkezete A Cu(TPP) és a Zn(TPP) kristályszerkezete Porfirinek és metalloporfirinek fotofizikája Porfirinek és metalloporfirinek elnyelési sajátságai Porfirinek és metalloporfirinek kisugárzási sajátságai A Jablonski diagram Porfirinek és metalloporfirinek fotokémiája Energiaátadási reakciók (ET) Elektronátadási reakciók Fotoredukció Fotooxidáció Ligandumcsere reakciók Porfirinvegyületek a természetben [56l] Szabad (fém mentes) porfirinek a természetben Metalloporfirinek a természetben...33 ii

7 Tartalom 3. KÍSÉRLETI RÉSZ Anyagok Preparatív eljárások Minták elkészítése A Zn(II)-porfirinek egyensúlyi vizsgálatainak előkészítése A Cu(II)-porfirinek egyensúlyi vizsgálatainak előkészítése A Stern-Volmer-féle kioltási mérések előkészítése Műszerek Mérési adatok kiértékelése A vizsgált metalloporfirinek fotofizikája A Zn-porfirinek fotofizikája A Cu-porfirinek fotofizikája Egyensúlyi vizsgálatok Az MRA vizsgálatok eredményei Az egyensúlyi folyamat Hőmérséklet függő mérések és termodinamikai állandók A gerjesztett állapotú réz-porfirin élettartamának hőmérsékletfüggése Lumineszcencia kioltási kísérletek...72 ÖSSZEFOGLALÁS...80 IRODALOM...84 TÉZISEK...90 THESES...94 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...98 FÜGGELÉK iii

8 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK iv

9 Ábra- és táblázatjegyzék Ábrajegyzék Ábra Cím Oldal 1. ábra A porfinváz triviális nevezéktana ábra A porfin számozási sémája Webb és Fleischer alapján ábra A ZnTPP fotodegradációja metilén-klorid oldószerben ábra Porfirinek és metalloporfirinek koordinácós kémiai kölcsönhatásainak általános összefoglalása ábra Az ötös koordinációjú metalloporfirinekre használt idealizált négyzetes-piramisos koordinációs csoport (C 4v ). 6. ábra A M(TPP) komplexek kétdimenziós vázlata és jellemző atomszámozásuk ábra A H 2 OEP és a H 2 TPP elnyelési és kisugárzási színképe szobahőmérsékleten, toluol oldószerben ábra Általános Jablonski diagram ábra A Zn(TPP) reverzibilis fotokémiai redukciója ábra Központi fématom oxidálása mangán(ii)-ftalocianin származék fotokémiai oxidációja során ábra Klorin tartalmú CuTPP oxidálása DDQ -val CH 2 Cl 2 -ben ábra Lézervillanófény fotolízis berendezés vázlata ábra A cink-tetrafenil- és cink-oktaetil-porfirin elnyelési (Ab.) és kisugárzási (Em.) színképe toluolban, szobahőmérsékleten. 14. ábra A Zn(TPP) és Zn(OEP) triplett gerjesztett állapotú molekuláinak különbségi színképei szobahőmérsékleten, toluol oldószerben és c~10-2 M piridin koncentráció mellett. 15. ábra A Zn(II)-porfirinek energia állapotainak és fotofizikai átmeneteinek Jablonski-féle ábrázolása ábra A réz- tetrafenil és oktaetil-porfirin elnyelési (Ab.) és kisugárzási (Em.) színképe toluolban, szobahőmérsékleten. 17. ábra A Cu(TPP) és Cu(OEP) tripmultiplett gerjesztett állapotú molekuláinak különbségi színképei szobahőmérsékleten, toluol oldószerben. 18. ábra A Cu(II)-porfirinek energia állapotainak és fotofizikai átmeneteinek Jablonski-féle ábrázolása ábra A Cu(TPP) piridin rendszer vizsgálata maradék abszorbanciára. A beillesztett ábra a 2 illetve 3 részecske feltételezéskor kapott szórás jellegű értékek kinagyítását mutatja. 20. ábra A Cu(TPP) (a) és a Cu(OEP) (b) fotometrikus titrálása 4-pikolinnal 10 C hőmérsékleten. A beillesztett ábra a négyes- és az ötös-koordinált réz(ii)-porfirin PSEQUAD program által számolt alapállapotú komplexeinek elnyelési színképeit mutatja. 21. ábra A Zn(TPP) (a) és a Zn(OEP) (b) fotometrikus titrálása piridinnel 20 C hőmérsékleten. A beillesztett ábra a négyes- és az ötös-koordinált cink(ii)-porfirin PSEQUAD program által számolt alapállapotú komplexeinek elnyelési színképeit mutatja. 22. ábra A Zn(TPP) (a) és a Zn(OEP) (b) kisugárzási színképének változása növekvő piridin koncentráció hatására 20 C hőmérsékleten. A tömör pontok a mért és korrigált kisugárzási értékeket, míg a folytonos vonal a PSEQUAD programmal végzett illesztés eredményét mutatja. 23. ábra (a) A Zn(OEP) piridinnel és származékaival képzett komplexeinek egyensúlyi állandói a hőmérséklet reciprokának függvényében (b) A Zn(OEP)4p komplexre mért egyensúlyi állandók a hőmérséklet reciprokának függvényében, kinagyítva, a termodinamikai paraméterek számolásához alapul szolgáló egyenes egyenleteinek feltüntetésével 24. ábra A Cu(TPP) (a) és a Cu(OEP) (b) lumineszcencia élettartamának változása a hőmérséklet függvényében, Arrhenius típusú ábrázolás. A 24b. ábrán feltüntetett mért és számolt értékek a kioltási mérések 20, 30, 40, 50 és 60 C-on mért τ adataiból származnak. 25. ábra A gerjesztett állapotú *Cu(OEP) különbségi színképének változása növekvő piridin koncentráció függvényében 30 C-on, toluolban. 26. ábra A Cu(TPP) (a) és Cu(OEP) (b) lumineszcenciájának kioltása szobahőmérsékleten acetonitrillel ábra Cu(OEP) 20 C-on mért lumineszcencia élettartamának változása Lewis bázisokkal Stern-Volmerféle ábrázolásban 28. ábra A Cu(OEP) kioltási sebességi állandóinak hőmérsékletfüggése Eyring-Polányi-féle ábrázolásban. 77 v

10 Ábra- és táblázatjegyzék Táblázatjegyzék Táblázat Cím Oldal 1. táblázat Gyakori porfirinek triviális neve és szerkezete 6 2. táblázat Fémionok illeszkedése a porfinvázba 8 3. táblázat Metalloporfirinek stabilitási osztályai, savakkal szembeni ellenálló képességük alapján 9 4. táblázat Metallo-oktaalkil-porfirinek stabilitási indexei (S i ) és stabilitási osztályai táblázat Porfirinek eltérése a teljes planaritástól táblázat Kötéshosszak a porfin molekulában táblázat Kötésszögek a porfin molekulában táblázat Kötéshosszak és kötésszögek átlagértékeinek összevetése a porfin és szubsztituált származékai között 9. táblázat A Cu(TPP) molekulát jellemző relatív koordináták és kötéshosszak táblázat Metalloporfirinek lumineszcencia sajátságai a központi fématomtól függően, szobahőmérsékleten (300 K) és alacsony hőmérsékleten (77 K) 11. táblázat Egyes fotofizikai átmenetek leggyakoribb időtartama táblázat A mérésekhez használt vegyszerek és tisztaságuk táblázat A cink- és réz-porfirinek alap- és/vagy legkisebb energiájú szingulett gerjesztett állapotainak ν=1 és ν=0 vibrációs energia különbségei, toluol oldószerben 14. táblázat A Zn(TPP) és Zn(OEP) elnyelési- és kisugárzási színképeinek jellemző adatai és a gerjesztett állapotú molekula fotofizikai állandói 15. táblázat A Cu(TPP) és Cu(OEP) elnyelési- és kisugárzási színképeinek jellemző adatai toluolban, 25 Con 16. táblázat MRA futtatás eredménye Zn(TPP) és piridin rendszerre táblázat PSEQUAD input fájlban megadott összetétel mátrix Zn(TPP) és piridin rendszer esetén táblázat A Zn(TPP) (a) és a Zn(OEP) (b) elnyelési színképének jellemző adatai toluol oldószerben és toluol/bázis oldószer elegyekben 19. táblázat Irodalomban közölt értékek a Cu(TPP) és a Zn(TPP) piridin és piridin származékokkal képzett ötös-koordinációjú komplexének képződésére, különböző hőmérsékleten és oldószerekben 20. táblázat A Cu(TPP) és Cu(OEP) piridinnel (p), 3-pikolinnal (3p) és 4-pikolinnal (4p) alkotott komplexeinek egyensúlyi állandói, K t, C között, és a komplex képződésre jellemző termodinamikai paraméterek 21. táblázat A Zn(TPP) 20, 30, 40, 50 és 60 C hőmérsékleten mért, különböző Lewis-féle bázisokkal alkotott komplexeinek egyensúlyi állandói, K t, és a komplexek képződésére jellemző termodinamikai paraméterek 22. táblázat A Zn(OEP) 20, 30, 40, 50 és 60 C hőmérsékleten mért, különböző Lewis-féle bázisokkal alkotott komplexeinek egyensúlyi állandói, K t, és a komplexek képződésére jellemző termodinamikai paraméterek 23. táblázat A Zn(TPP) és Zn(OEP) N-bázisokkal képzett komplexeinek kialakulását jellemző termodinamikai paraméterek és az ötös-koordinációjú alap- és gerjesztett állapotú komplexek 25 C-ra számított egyensúlyi állandói a bázisok erősségével 24. táblázat A Cu(TPP) és a Cu(OEP) lumineszcencia élettartamai C között táblázat Folytonos megvilágításos és lézervillanófény fotolízis technikával meghatározott kioltási sebességi együtthatók a Cu(TPP)-re, toluolban C 26. táblázat Folytonos megvilágításos és lézervillanófény fotolízis technikával meghatározott kioltási sebességi együtthatók a Cu(OEP)-re, toluolban C 27. táblázat A gerjesztett komplex, Cu(TPP) és Cu(OEP) C között mért kioltási sebességi együtthatóiból számolt aktiválási paraméterek vi

11 KIVONAT, ABSTRACT, AUSZUG vii

12 Kivonat, Abstract, Auszug Magyar nyelvű kivonat A cink(ii)- és a réz(ii)-tetrafenil- és oktaetil-porfirinek fotofizikai sajátságai, komplexképzésük és kioltásuk nitrogéntartalmú donor molekulákkal A szerző a cink(ii)-oktaetil- (Zn(OEP)), a cink(ii)-tetrafenil- (Zn(TPP)), a réz(ii)-oktaetil- (Cu(OEP)) és a réz(ii)-tetrafenil- (Cu(TPP)) porfirinek nitrogéntartalmú elektrondonor molekulákkal alkotott ötös koordinációjú komplexeinek képződési állandóit határozta meg spektrofotometriás módszerrel. Tekintettel a réz(ii)-porfirinek gyenge komplexképző hajlamára, e porfirinek egyensúlyi vizsgálatait piridin, 3-pikolin és 4-pikolin molekulák jelenlétében tudta elvégezni a szerző míg a cink(ii)-porfirinek esetében a már felsorolt három elektron donoron kíívül még 2-pikolin, 2,6-lutidin, acetonitril és benzonitril is viszonylag jó komplexképzőnek bizonyult. Az egyensúlyi állandókat különböző hőmérsékleten (10-60 C) is megmérte, amely adatokból a penta-koordinált komplex termodinamikai paramétereit számította ki. A porfirintől és az axiális ligandumtól függően az entrópia értéke -81 és -92 J/molK illetve -127 és -61 J/molK míg az entalpiájé -16 és -19 kj/mol illetve -49 és -24 kj/mol között változik a réz(ii)- illetve a cink(ii)- porfirinekre nézve. Elektron donor molekulák hatására a cink(ii)-porfirinek (Zn(P)) fluoreszcenciaszínképe a kisebb energiák irányába tolódott, izosztilbikus pontok megjelenésével. A lumineszcencia spektrumsorozatok lehetővé tették a gerjesztett állapotú komplexek egyensúlyi állandóinak kiszámítását is. A réz(ii)-porfirinek trip-multiplett állapotainak lumineszcencia kioltását a szerző, a hőmérséklet függvényében, folytonos megvilágításos és lézervillanófény- fotolízis technikával egyaránt elvégezte. A mérések eredményeként kapott kioltási állandókból az átmeneti komplex aktiválási paramétereit számolta, ahol az S -46 és -72 J mol -1 K -1 míg az H 1,6 és 11,2 kj mol -1 között változott. Komplexképző tulajdonságának köszönhetően a Zn(TPP) egyensúlyi állandóit számos bázis jelenlétében, több hőmérsékleten is meghatározták már, míg a réz-porfirinek közül csak a Cu(TPP) szobahőmérsékleten mért egyensúlyi állandója található az irodalomban. A megfelelő oktaetil származékokkal kapcsolatban pedig semilyen adat nem állt rendelkezésre. Így a disszertáció célja elsősorban az volt, hogy a vizsgálat tárgyát képező négy metalloporfirin viii

13 Kivonat, Abstract, Auszug nitrogéntartalmú donor molekulák jelenlétében kialakuló ötös koordinációs számú komplexeinek stabilitási állandóit meghatározza és egymással összevesse. A réz-porfirinek sajátos energiaszerkezete adta a második célkitűzést, nevezetesen a Cu(TPP) és Cu(OEP) kioltási állandóinak meghatározását a hőmérséklet függvényében. A mérési adatok a négy vizsgált porfirin fotofizikai tulajdonságainak összehasonlítását tették lehetővé. ix

14 Kivonat, Abstract, Auszug Angol nyelvű kivonat ABSTRACT Photophyisical characterization of zinc(ii)- and copper(ii)- tetraphenyl- and octaethylporphyrins, their complex formation and queching with nitrogen containing donor molecules Five coordinate complex formation of copper(ii)-tetraphenylporphyrin (Cu(TPP)), copper(ii)-octaethylporphyrin (Cu(OEP)), zinc(ii)-octaethylporphyrin (Zn(OEP)) and zinc(ii)- tetraphenylporphyrin (Zn(TPP)) have been studied in the presence of nitrogen containing electron donor molecules. Stability constants in toluene were determined at various temperature ranged between 10 and 60 C by spectrophotometric method from absorption spectra and in case of the zinc(ii)-porphyrins also from steady state fluorescent measurements from which thermodynamic parameters were determined. The same electron donors were used to quench the luminescent trip-multiplet manifold of the copper(ii)-porphyrins. These measurements were carried out at five different temperatures (20-60 C) by two different techniques: (1) steady state luminescence and (2) laser flash photolysis. x

15 Kivonat, Abstract, Auszug Német nyelvű kivonat AUSZUG Photophysikalische Eigenschaften von Zink(II)- und Kupfer(II)-Tetraphenyl- und Octaethylporphyrinen, und ihre Komplexbildung und Löschung mit stickstoffhaltigen Donor- Molekülen. Fünffach-koordinierte Komlexbildung von Kupfer(II)-Tetraphenylporphyrin (Cu(TPP)), Kupfer(II)-Octaethylporphyrin (Cu(OEP)), Zink(II)-Octaethylporphyrin (Zn(OEP)) und Zink(II)-Tetraphenylporphyrin (Zn(TTP)) wurden mit stickstoffhaltigen Elektronendonor- Molekülen untersucht. Bildungskonstanten wurden im Toluol bei verschiedenen Temperaturen im Bereich von 10 bis 60 C durch spektrophotometrische Titration bestimmt. Im Fall von den Zink(II)-Porphyrinen wurden auch stationäre Fluoreszenz-Messungen durchgeführt, die Berechnung von termodynamischen Parametern ermöglichten. Dieselbe Elektronendonor-Moleküle wurden für Lumineszenz-Löschung der Trip-Multiplett- Zustände von Kupfer(II)-Porphyrinen benutzt. Diese Messungen wurden bei fünf verschiedenen Temperaturen (im Bereich 20 bis 60 C) durch zwei verschiedene Methoden durchgeführt: (1) stationäre Lumineszenz und (2) Laser-Blitzlichtphotolyse. xi

16 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS 1 1

17 Bevezetés, célkitűzés A porfirinvegyületek, illetve ezek fémionokkal képzett komplexei, az úgynevezett metalloporfirinek alapvető jelentőségű molekulái, az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen folyamatoknak, mint a fotoszintézis (klorofill) vagy az O 2 -CO 2 anyagcsere (hemoglobin). Vizsgálatuk, tervezésük és fejlesztésük fontos feladat napjainkban is: a porfirin-kémia jelentősebb kutatási és alkalmazási területei közé tartozik a napcellák készítése, a mesterséges fotoszintézis modellezése, valamint a tumor sejtek pusztítása (Fotodinamikus Terápia, röviden: PDT) [1-3]. A napcellákban a látható tartományon belüli széles és intenzív fényelnyelésüket kihasználva az aktív reakciócentrum felületére adszorbeálva fotoérzékenyítőként alkalmazzák a porfirineket [4-6]. A fotoszintézis modelleknél az antennának nevezett porfirinszármazék kovalens kötéssel kapcsolódik az elektrondonor molekulához, úgynevezett híd- vagy távtartómolekulán keresztül [7-17]. A PDT kísérleti és alkalmazott rendszereiben viszont a porfirin spontán egyensúlyi folyamatban koordinálódik a DNS megfelelő bázis molekuláihoz [18-28]. Ez utóbbi kutatási terület adta az ötletet, hogy megvizsgáljam néhány fémközpontú porfirin egyensúlyi folyamatait nitrogén tartalmú elektrondonor molekulák jelenlétében. A síknégyzetes metalloporfirinek erős elektrondonor molekulákkal - mint amilyen a piridin és származékai - vegyesligandumú komplexeket alkotnak. A porfirin központi fématomjától függően bipiridin- (pl. Fe(II) és Ni(II) [29,30]), illetve monopiridin-komplex jön létre, mint pl. Zn(II), Cu(II) és Hg(II) [29-31] centrum esetén. A Mg(II)-porfirinek mono- és bipiridinkomplexeket egyaránt képeznek [32]. A réz(ii)- és cink(ii)-porfirinek abban hasonlóak, hogy elektrondonor molekulákkal csak 1:1 összetételű adduktumot képeznek, az ötös-koordinációjú komplexeik stabilitása, illetve a négyes-koordinációjú metalloporfirinek lumineszcencia tulajdonságai azonban jelentősen eltérnek egymástól. A lezárt alhéjú, diamágneses fémionokkal képzett porfirinkomplexek szingulett gerjesztett állapota intenzíven fluoreszkál [5,33,34], míg a nem teljesen feltöltött alhéjú, paramágneses fémionnal alkotott komplexek a gerjesztést követően nem, vagy csupán gyenge, leggyakrabban foszforeszenciaként definiált sugárzást mutatnak [35-39]. A különbség magyarázata a paramágneses központi atom okozta sajátos eredő spinmultiplicitásban rejlik: ugyanis a fématom és a porfirinváz spinmultiplicitásának keveredése következtében úgynevezett trip-multiplett állapotok alakulnak ki [36,40,41]. A réz(ii) központi atom két kevert, egymással termikus egyensúlyban lévő, spin állapotot hoz létre: a trip-dublettet ( 2 T 1 ) és a trip-kvartettet ( 4 T 1 ). A nagyobb energiájú 2 T 1 állapot spinmultiplicitása formálisan megegyezik az ún. szing-dublett ( 2 S 0 ) alapállapotéval, aminek a következtében a gerjesztett állapotú molekula spin-megengedett folyamat révén elsősorban belső konverzióval (IC) kerülhet vissza alapállapotba. A réz(ii)-porfirinek további érdekessége, hogy a trip-multiplett 2

18 Bevezetés, célkitűzés állapotokéhoz hasonló energiájú, ún. kioltó állapotukat ( 2 Q) is azonosították, amelynek természete ugyan vitatott [37,42-49], de spinmultiplicitása egybehangzóan az alapállapotú komplexével megegyezően szing-dublett. Neve onnan ered, hogy az eredeti négyeskoordinációs számú komplex 2 Q állapotának energiaszintje a penta-koordinált komplex kialakulásának következtében valószínűleg alacsonyabb energiaszintre kerül [37] ( 2 PQ), és a spin megengedett (IC) átmenet révén, a trip-multiplett állapotok relaxációjánál sokkal hatékonyabb energiavesztési utat biztosít. Ennek következtében a porfirin lumineszcencia intenzitása csökken és már viszonylag kis donor koncentrációnál meg is szűnik [38,39]. A Cu(II) és Zn(II) porfirinek fotofizikai sajátságaik különbözőségén kívül abban is eltérően viselkednek, hogy nitrogén tartalmú Lewis bázisokkal képzett komplexeik egyensúlyi állandói között több nagyságrend különbség van. Valamely bázis Zn(II)-porfirinnel alkotott komplexének egyensúlyi állandója öt nagyságrenddel nagyobb, mint a megfelelő Cu(II) komplexé. Jó komplexképző tulajdonságának köszönhetően a Zn(TPP) (TPP: tetrafenilporfirin) egyensúlyi állandóját számos bázis jelenlétében, több hőmérsékleten is meghatározták [30,31,50-54], illetve lásd 19. táblázat. A réz-porfirinek közül csak a Cu(TPP) piridinnel alkotott komplexének szobahőmérsékleten mért egyensúlyi állandóját találtam egy viszonylag régi, 1952-ben megjelent közleményben [31]. Az adatok hiányosságát jól jelzi az is, hogy Kim és társai egy több, mint harminc évvel később (1984) megjelent cikkben [44] még mindig ugyanerre az értékre hivatkoznak. A Zn(OEP) és a Cu(OEP) (OEP: oktaetil-porfirin) nitrogén bázisokkal alkotott komplexeinek egyensúlyi értékeire sem a kísérleti munkát megelőző, sem pedig az azt végigkísérő részletes irodalmi feldolgozás során nem találtam adatokat. Egyrészről az adatok hiányossága tett kiváncsivá, másrészről pedig az, hogy a már említett fotodinamikus terápiában is számos Zn(II)- és Cu(II)-porfirinvegyületet alkalmaznak, amelyek kötődése a DNS lánchoz alapfeltétele a terápiának. A koordináció a porfirin központi fématomja és a DNS nukleinbázisainak nitrogén-, illetve oxigénatomjai között alakul ki. Mindezek alapján vizsgálataim céljául azt tűztem ki, hogy a Zn(TPP), a Zn(OEP), a Cu(TPP) és a Cu(OEP) nitrogén tartalmú donor molekulákkal alkotott komplexeinek egyensúlyi állandóit meghatározzam a hőmérséklet függvényében és így információt szerezzek a koordinálódó ligandumok számáról, a koordináció erősségéről és a koordináció fémporfirin fotofizikájára gyakorolt hatásáról. A réz(ii)-porfirinek sajátos energiaszerkezete adta második célkitűzésemet, a Cu(TPP) és Cu(OEP) kioltási állandóinak meghatározását a hőmérséklet függvényében. A mérési adatok a négy vizsgált porfirin fotofizikai és fotokémiai tulajdonságainak összehasonlítását tették lehetővé. 3

19 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 4

20 Irodalmi áttekintés 2.1 Általános tudnivalók a porfirinekről A porfinváz szerkezete és nevezéktana A porfirineket formálisan a porfinvázból, a pirrol nitrogénekkel közvetlen kapcsolatban nem lévő szénatomok közül néhány vagy az összes szubsztitúciójával származtatjuk. Az 1. ábra magát a származtatási alapot képező porfinvázat, illetve annak klasszikus nomenklatúráját ismerteti. 1 A B 4 δ 8 2 α 3 D 7 NH N N HN γ β C ábra. A porfinváz triviális nevezéktana [56a]. A pirrol nitrogénekkel közvetlen kapcsolatban nem lévő szénatomokat, mint az oldallánc szubsztitúció potenciális helyeit, attól függően, hogy pirrolgyűrűhöz tartoznak, vagy pirrolgyűrűket kapcsolnak össze, két fő csoportba sorolhatjuk. Ez alapján beszélünk pirrolközti és periférikus helyzetű szénatomokról. A pirrolközti helyzet amelyet szokás meso helyzetnek is nevezni α, β, γ, δ görög betűkkel jelölt, míg a periférikus helyzet 1-től 8-ig számozott. A pirrolgyűrűket A, B, C, D betűkkel szokás jelölni, tehát a periférikus szénatomok közül az 1 és 2 az A -, a 3 és 4 a B -, az 5 és 6 a C -, míg a 7 és 8 a D - gyűrű tagja. Az 1. táblázatban néhány gyakori porfirin triviális nevét és szerkezetét foglaltam össze, amelyek közül az összes lehetséges izomert egyedül az etioporfirin esetében tüntettem fel. Az etioporfirinek periférikus szénatomjaihoz 4 metil és 4 etil csoport kapcsolódik, amely négy lehetséges izomert jelent. Az izomerek egyes fajtáit a triviális nevezéktan a porfirin nevéhez elválasztójellel kötött római számmal jelöli: etioporfirin-iii. A porfirin pontos szerkezetéről a szisztematikus elnevezés ad felvilágosítást; így az etioporfirin-iii szisztematikus elnevezése az 1. táblázat alapján 2, 4, 6, 7- tetraetil-1, 3, 5, 8-tetrametil-porfirin. 5

21 Irodalmi áttekintés 1. táblázat a Gyakori porfirinek triviális neve és szerkezete Porfirin Etioporfirin-I Me Et Me Et Me Et Me Et Etioporfirin-II Me Et Et Me Me Et Et Me Etioporfirin-III Me Et Me Et Me Et Et Me Etioporfirin-IV Me Et Et Me Et Me Me Et Oktaetil-porfirin Et Et Et Et Et Et Et Et Deuteroporfirin-IX Me H Me H Me P P Me Mesoporfirin-IX Me Et Me Et Me P P Me Protoporfirin-IX Me V Me V Me P P Me Koproporfirin-I Me P Me P Me P Me P Koproporfirin-III Me P Me P Me P P Me Uroporfirin-I A P A P A P A P Uroporfirin-III A P A P A P P A Klorokruoroporfirin Me CHO Me V Me P P Me Rodoporfirin-XV Me Et Me Et Me CO 2 H P Me Az oldalláncok rövidítései: Me= Metil; Et= Etil; V= Vinil; P= CH 2 CH 2 CO 2 H; A= CH 2 CO 2 H a Ref. [56a]. A hetvenes évektől kezdve új nevezéktan használata alakult ki, amely a porfirinek sokféleségének következtében közel sem mondható egységesnek, abban azonban valamennyi jelölési mód megegyezik, hogy az egyes atomokat kizárólag számozással különböztetik meg egymástól. A fejezetre előre tekintve, a porfinváz napjainkban is használatos számozási sémái közül ebben a fejezetben a Webb és Fleischer szerinti jelölést [57] mutatom be, 2. ábra. A triviális nevezéktant szemléltető ábrából ezt úgy származtathatjuk, hogy az 1. ábra α és γ jelű szénatomjainak összekötésével nyert tengely körül a porfirinvázat 180 -kal elforgatjuk és az eredeti jelölés szerinti C 1 és C δ közötti szénatomot nevezzük el C 1 -nek, majd C 1 -től az óramutató járásával ellentétes irányban számozzuk a porfinváz minden egyes szénatomját: C 1 - C 20. A nitrogénatomokat, a C 1 szénatomot tartalmazó gyűrűből kiindulva, szintén az óramutató járásával ellentétes irányba számozzuk: N 21 -N 24. Az új nevezéktan alapján a H 2 TPP teljes neve 5,10,15,20-tetrafenil-21H,23H-porfirin, míg a H 2 OEP neve 2,3,7,8,12,13,17,18-oktaetil- 21H,23H-porfirin. Fémporfirin esetében a fém neve a porfirin szó elé kerül, így a ZnTPP neve 5,10,15,20 tetrafenil-21h,23h-cink-porfirin. 6

22 Irodalmi áttekintés N N N N ábra. A porfin számozási sémája Webb és Fleischer [57] alapján A porfinváz alapvető jellemzői A porfinváz tulajdonságainak összefoglalásakor két fő sajátságot kell szem előtt tartani; a váz alakját és elektronszerkezetét. A porfinváz stabil, sík gyűrűs szerkezet, amely koordinációs kémiai szempontból merev, négyfogú, meghatározott belső terű ligandumként jellemezhető. A ligandum merev és zárt szerkezetéből következik, hogy a komplexálódó fémion méretére nézve szelektív (ideális fémion átmérő: pm), a megfelelő méretű fémekkel viszont nehezen disszociáló komplexeket képez (metalloporfirinek). A porfin makrociklust konjugált elektronrendszer és számos rezonanciaforma jellemzi. A makrociklus 22 π-elektront tartalmaz, amelyből a konjugációban 18 vesz részt. A Hückel szabály (4n+2) értelmében megállapítható, hogy a porfin gyűrű aromás jellegű. Az aromás jelleget a Hückel szabályon kívül röntgendiffrakciós [58,59] és NMR vizsgálatok [56] valamint az aromás vegyületekre tipikusan jellemző elektrofil szubsztitúciós reakciók (nitrálás, halogénezés, szulfonálás, acilezés és formilezés) is alátámasztják. A röntgendiffrakciós vizsgálatok a porfinváz sík szerkezetét bizonyítják, ami az aromás jelleg szintén alapvető ismérve. Az NMR vizsgálatok pedig az aromás gyűrűáramot igazolják, hiszen a leárnyékolt NH porfin protonok jele csak nagy mágneses térerősségnél jelentkezik (14-15 Tesla), míg a gyűrűáram által le nem árnyékolt külső mezo-protonok jele már zérus Tesla körül észlelhető. A kiterjedt konjugált elektronrendszer eredményeként a porfirinek a látható fény tartományában kiváló elnyelési sajátságokkal rendelkeznek (széles tartomány, intenzív sávok), valamint elektron- és energia-transzfer (ET) folyamatok hatékony résztvevői. 7

23 Irodalmi áttekintés Metalloporfirinek létrejöttének feltétele és a SAT komplexek Ahogyan azt az előző fejezetben már említettem, a porfinváz négy nitrogénatomja egy merev, adott átmérővel rendelkező teret biztosít a vele kapcsolatba kerülő komplexképző fémionok számára. Mivel a váz mérete adott, a metalloporfirin létrejöttének esélye, valamint a keletkező komplex stabilitása elsősorban a fémion méretétől függ (lásd 2. táblázat). Ha a fémion átmérője túl kicsi, akkor erős kötés kialakulására nem nyílik lehetőség és a fémion gyakorlatilag átesik a porfinváz közepén. Ha a fémion átmérője túl nagy, akkor a fémion nem fér be a négy nitrogén közé, csupán a porfinváz síkja felett, pontosabban az eredetileg sík vázat meghajlítva egy úgynevezett sitting-atop vagy röviden SAT (magyarul tetején ülő -nek fordítható) komplexet hoz létre [60-63]. A SAT komplex esetén a fémion a meghajlított porfinvázon ül, két pirrol nitrogénhez kapcsolódva, míg a másik két pirrol nitrogén továbbra is kovalens kötésben marad a hidrogénatomokkal [64]. Nagy fémionkoncentrációnál létrejöhet úgynevezett szendvics komplex is, ha a nyeregfelületté torzult porfinváz másik oldalához is koordinálódik fémion [65]. 2. táblázat Fémionok illeszkedése a porfinvázba Fémion Méret, pm (átmérő) Illeszkedés Fémion Méret, pm (átmérő) Be kicsi Zn 2+ f 148 nagy Al kicsi Mn nagy Co 2+ a 130 megfelelő Cd SAT Fe megfelelő Hg SAT Ni 2+ b 138 megfelelő Bi SAT Mg 2+ c 144 megfelelő Ag SAT Cu 2+ d 146 nagy Sn SAT Fe 2+ e 156 nagy Pb SAT a pl. kobalamin. b pl. F430 koenzim; Ni-N távolság: 196 pm [59]. c pl. klorofill. d Cu-N távolság: 198 pm [59]. e pl. hemoglobin; Fe-N távolság: 203 pm [59]. f Zn-N távolság: 204 pm [59]. Illeszkedés 8

24 Irodalmi áttekintés Porfirinvegyületek stabilitása A porfirinek stabilitásán elsősorban hővel, vegyszerekkel (savak, oxidáló- és redukálószerek) és fénnyel szemben tanúsított ellenálló képességüket értjük, a metalloporfirinek esetében a porfinváz stabilitásán kívül természetesen a fémkomplex stabilitása is mérvadó. Falk [66] és Philips [67] a metalloporfirineket protikus savakkal szemben mutatott reakciókészségük alapján a 3. táblázatban összefoglalt öt különböző stabilitási osztályba sorolja. 3. táblázat a Metalloporfirinek stabilitási osztályai, savakkal szembeni ellenálló képességük alapján Stabilitási osztály Reagens (25 C, 2 h) Viselkedés I 100% H 2 SO 4 Nem teljes fémvesztés II 100% H 2 SO 4 Teljes fémvesztés III HCl / H 2 O - CH 2 Cl 2 Fémvesztés IV 100% CH 3 COOH (jégecet) Fémvesztés V H 2 O - CH 2 Cl 2 Fémvesztés a Ref. [56b]. Szokás még a központi fémionok stabilitását is jellemezni, amelyet az úgynevezett stabilitási indexszel (S i ) lehet megtenni. A központi fémion stabilitási indexe a következő összefüggés alapján számolható: S i = (E N /r i ) 100 Z, ahol S i maga a stabilitási index, E N a kation elektronegativitása, r i a kation sugara pikométerben, Z pedig az adott kation oxidációs száma. A porfirinek stabilitási osztályai és a központi fémionok stabilitási indexei között az esetek döntő többségében korreláció tapasztalható (4. táblázat). A karboxilos oldallánccal rendelkező porfirinek hő hatására bomlani kezdenek, így olvadásponttal nem rendelkeznek, viszont észtereik és néhány fém komplexük bomlás nélkül, a C tartományban olvad meg. Esetenként a porfirinek tisztítására szublimációt alkalmaznak. Tudománytörténeti jelentősége van a müncheni klasszikus porfirin kémiai iskola olvadásponton alapuló analízisének [68], amely napjainkban is a porfirinek azonosításának nagyra értékelt módszere, bár olykor téves eredményre vezethet [69,70]. 9

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szintay Gergely. Veszprémi Egyetem. Általános és Szervetlen Kémia Tanszék

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szintay Gergely. Veszprémi Egyetem. Általános és Szervetlen Kémia Tanszék A CINK(II)- ÉS A RÉZ(II)- TETRAFENIL- ÉS OKTAETIL- PORFIRINEK FOTOFIZIKAI SAJÁTSÁGAI, KOMPLEXKÉPZÉSÜK ÉS KIOLTÁSUK NITROGÉN- TARTALMÚ DONOR MOLEKULÁKKAL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szintay Gergely

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Lumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós

Lumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós Alapjai, tulajdonságai, mérése Kellermayer Miklós Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Aurora borrealis (sarki fény) Biolumineszcencia GFP-egér Biolumineszcencia

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALIDK Biczók László, Miskolczy Zsombor, Megyesi Mónika, Harangozó József Gábor MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Hordozóanyaghoz kötődés fluoreszcenciás

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok:

Válasz. A kérdésekre, kritikai megjegyzésekre az alábbiakban válaszolok: Válasz Kiss Tamás egyetemi tanárnak Az Imidazolgyűrű szerepe a fémionmegkötésben: oldalláncban több donorcsoportot tartalmazó peptidek és származékaik átmenetifém komplexeinek egyensúlyi és redoxi sajátságai

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Koordinációs vegyületek (komplexek)

Koordinációs vegyületek (komplexek) Koordinációs vegyületek (komplexek) ML n M: központi ion/atom L: ligandum n: koordinációs szám Komplexek 1. Nevezéktan 2. Csoportosítás 3. A komplexképzıdés ismérvei 4. Koordinációs szám, geometria 5.

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Periciklusos reakciók

Periciklusos reakciók Periciklusos reakciók gyűrűs átmeneti állapoton keresztül, köztitermék képződése nélkül, egyetlen lépésben lejátszódó ( koncertáló ) reakciókat Woodward javaslatára periciklusos reakcióknak nevezzük. Ezeknek

Részletesebben

A fémkomplexek szerkezetéről

A fémkomplexek szerkezetéről A fémkomplexek szerkezetéről A szerves és a főcsoportbeli szervetlen vegyületek hihetetlenül nagy változatosságról, szerkezetükről, az e vegyületek körében fellépő izomériák típusairól már a középiskolában

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A

Részletesebben

Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás

Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás orváth Attila Veszprémi Egyetem, Mérnöki Kar Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék 2010. július 1-5. Az elıadás vázlata Bevezetı gondolatok Természetes

Részletesebben

A kristálytérelmélet alapjai

A kristálytérelmélet alapjai A kristálytérelmélet alapjai oktatási segédanyag a Szervetlen kémia II. elıadáshoz vegyészek és kémia tanárok számára Dr. Lázár István Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004. augusztus

Részletesebben

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!! ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz 9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal

Részletesebben

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Előadó: Lihi Norbert Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport A bioszervetlen

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

Spektroszkópiai módszerek 2.

Spektroszkópiai módszerek 2. Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

... Dátum:... (olvasható név)

... Dátum:... (olvasható név) ... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1 2 1 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával. Geometriai

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.

Részletesebben