Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI MINISZTER Ikt. szám: /2014/JISZOC A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült november 5-én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról november készítette: Baloghné Gábor Katalin katalin.gabor@emmi.gov.hu dr. Nádai Erika erika.nadai@emmi.gov.hu dr. Maretta Zóra zora.maretta@emmi.gov.hu dr. Ecsédi Orsolya orsolya.ecsedi@emmi.gov.hu dr. Pánczél Áron aron. panczel@emmi.gov.hu dr. Mattenheim Gréta greta.mattenheim@emmi.gov.hu látta: Nyitrai Imre helyettes államtitkár Fűrész Tünde helyettes államtitkár dr. Sándor Csaba helyettes államtitkár dr. Lantai Csilla mb. főosztályvezető csilla.lantai@emmi.gov.hu Krizsán Ildikó főosztályvezető ildiko.krizsan@emmi.gov.hu Hulák Zsuzsanna főosztályvezető zsuzsanna.hulak@emmi.gov.hu Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes Andrási Kata főosztályvezető jóváhagyta: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 - 2 - E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel várható időpontja: november 24. közigazgatási egyeztetés várható időpontja: november államtitkári értekezlet várható időpontja: december 11. kormányülés várható időpontja: december Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt MvM BM HM IM KKM NFM NGM FM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Civil szervezetek civil szervezet egyetért nem ért egyet Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 Magyarországi Baptista Egyház Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Jászberény Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Nevelőszülők és Befogadó Szülők Országos Szakmai Érdekképviseleti Szövetsége Alapítvány Nevelőszülők Országos Független Érdekvédelmi Szakszervezete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (MAGYISZ) Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete (GYESZE) ÁGOTA Alapítvány Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége- Magyarországi Egyesülete Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete (LOSZE) Szociális Intézmények Országos Szövetsége Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Szociális Klaszter Egyesület Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület Országos Alapellátási Szövetség Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület - 3 -

4 Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Katolikus Karitász Johannita Segítőszolgálat Egyesület Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szent Lukács Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Kézenfogva Alapítvány Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Országos Fogyatékosságügyi Tanács Népesedési Kerekasztal - 4 -

5 - 5 - V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez kapcsolódó, kormányrendeleti szintű módosításokat tartalmazza. Emellett főként a jogalkalmazás során felmerülő gyakorlati problémák megoldását célzó, pontosító rendelkezéseket tartalmaz az előterjesztés. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. (a továbbiakban: Tr.) rendelet módosítása A Tr. módosításai elsősorban az intézményi térítési díj megállapítására vonatkozó Szt.-beli szabályok módosításával függnek össze, és a rugalmasabb térítési díj megállapítást célozzák egyes részletszabályok hatályon kívül helyezésével. A tervezet szerint a támogatott lakhatás esetében a normalizáció elvével összhangban az igénybevevő távolléte esetében is a teljes összegű személyi térítési díjat lesz majd köteles megfizetni A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása A megelőző pártfogás végrehajtási szabályai a gyámhatósági eljárásban Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló évi CCXLV. törvény módosította a Gyvt.-t a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetése érdekében. A törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében szükséges a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Gyer.) tartalmi módosítása. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről szóló 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat Mellékletének I.9. pontja kimondja, hogy ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak pártfogásának intézményét a gyermekvédelem rendszerébe a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának elősegítése érdekében. A bevezetendő jogintézmény célja a szocializáció elősegítése, a bűnismétlés megelőzése, minél korábbi szakaszban. A jelenlegi helyzetben az alapproblémát egyrészt az jelenti, hogy az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való beilleszkedés érdekében. Másrészt az, hogy a gyermekkorú elkövetőkkel sem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás. Ezekre kellett megoldást találni a megelőző pártfogás intézményével. A jogintézmény alapvető kiindulási elve, hogy a megelőző pártfogás intézményének kialakításakor mind a gyermekvédelmi, mind a büntető igazságszolgáltatási rendszer megőrzi a saját struktúráját, kellően rugalmas kereteket biztosítva a szorosabb és hatékonyabb együttműködésre. A megelőző pártfogás a védelembe vételi eljárás keretében, annak specifikus kiegészítéseként került szabályozásra, arról a gyámhatóság határoz, a szükséges magatartási szabályok előírását a védelembe vételi eljárás során rendelik el. A pártfogó felügyelő részt vesz

6 - 6 - mind az elrendelés szükségességéről való döntés megalapozásában (környezettanulmány, kockázatértékelés), mind tartalmi elemeinek meghatározásában (magatartási szabályok kiválasztása), és közreműködik a végrehajtásban. A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárás során, vagy már fennálló védelembe vétel mellett megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot (a továbbiakban: PFSZ), annak érdekében, hogy a párfogó felügyelő a gyermek bűnismétlés, bűnözői életpályára való hajlamosság szempontjából történő kockázatértékelését, környezettanulmányt elvégezze. Erre 30 nap áll rendelkezésre. A kockázatértékelés során a gyermek bűnismétlési kockázatának fokát differenciálni kell. Az értékelés szempontrendszerét az igazságügyi ágazathoz tartózó végrehajtási szabályban szükséges megjeleníteni. A gyámhatóság már fennálló védelembe vétel esetén megküldi PFSZ számára a védelembe vételt elrendelő határozatát és a gyermekjóléti szolgálatnak a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslatát. A végrehajtási szabály lehetőséget teremt a gyermekjóléti szolgálat számára a pártfogó felügyelői szolgálattal együttes környezettanulmány végzésére. A gyámhatóság a PFSZ kockázatértékelése alapján tárgyalást tart, melyen a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, valamint magas kockázatú gyermek esetén a megelőző pártfogóként kijelölhető pártfogó felügyelő minden esetben részt vesz. Amennyiben a gyámhatóság a tárgyalásra meghívja a PFSZ-t is, felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy küldje meg a PFSZ részére a gyermekjóléti szolgálat által készített környezettanulmányt, gondozási tervet, adatlapokat. A kockázatértékelés alapján a gyámhatóság dönt arról, hogy indokolt-e a továbbiakban a PFSZ bevonása az eljárásba, a gyámhatóság megkeresése alapján kerül sor a megelőző pártfogó felügyelő kijelölésére. A gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén a megelőző pártfogás minden esetben elrendelésre kerül, a veszélyeztetettség közepes fokának megállapítása esetén pedig a gyámhatóság a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti szolgálat javaslatának és az eset összes körülményének figyelembevételével dönt a megelőző pártfogás elrendelésének szükségességéről. Amennyiben a megelőző pártfogás mellőzéséről születik döntés, a gyámhatóság a döntését fél év múlva hivatalból felülvizsgálja, melynek során kikéri a gyermekjóléti szolgálat véleményét és indokolt esetben megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot ismételt kockázatértékelés elvégzése érdekében; ugyancsak az időben történő beavatkozás érdekében. Ha a kockázatértékelés a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas fokát állapítja meg, a gyámhatóság határozatával elrendeli a gyermek megelőző pártfogását. Ilyen esetben a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés nem a gyermek (illetve törvényes képviselője) döntésén alapul; a gyámhatóság kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogóval való együttműködésre. A gyermek és a megelőző pártfogó felügyelő személyes találkozásának módját és gyakoriságát a megelőző pártfogó felügyelő javaslata alapján határozza meg a gyámhivatal, de legalább havonta egy alkalommal sor kerül rá. A megelőző pártfogást elrendelő határozat ellen a jogorvoslati lehetőségek az általános rend szerint biztosítottak. A megelőző pártfogást hivatalból évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra az ügyfelek kérelemére, és a megelőző pártfogó felügyelő, valamint a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére is sor kerülhet. A megelőző pártfogás fennállása alatt a megelőző pártfogó és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával esetmegbeszélést tarthat, az információk áramlása és az eredményes védelembe vétel érdekében. Amennyiben a gyámhatóság a gyermek megelőző pártfogását elrendelte, majd ezt követően megtörténik a gyermek nevelésbe vétele, azaz családból való kiemelése, ez nem szünteti meg

7 - 7 - automatikusan a megelőző pártfogást, hanem amennyiben annak fenntartása a gyermek érdekében áll és attól eredmény várható, azt a gyámhivatal fenntartja. Ennek indoka, hogy ha a megelőző pártfogás már elrendelésre került, a nevelésbe vett, tehát családjából kiemelt gyermek esetén is szükséges és indokolt a bűnmegelőzési szempontú tevékenység biztosítását folytatni. A nevelőszülő vagy a gyermekotthon ugyanis a gyermek családot pótló ellátását biztosítja, a gyermekvédelmi gyám pedig a gyermek érdekeinek következetes érvényesítésére, a törvényes képviselet ellátására hivatott, nem a bűnmegelőzési szempontú tevékenység biztosítására. A megelőző pártfogás törvényi szintű szabályozásának elfogadása során megtörtént az intézkedés költségvetési többletforrás-igényének bemutatása és tervezése, melynek eredményeként a pártfogó felügyelői szolgálatokat a feladat ellátása érdekében megerősítették. Jelen előterjesztés, tekintettel arra, hogy végrehajtási szabályokat tartalmaz, a központi költségvetésből többletforrás bevonását nem igényli A gyámhatósági eljárási szabályok pontosítása A Gyer. kisebb mértékű módosítása szükséges egyrészt azért, mert a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal bekerült a Gyvt.-be a nevelésbe vétel egy új esete. Nevezetesen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indítása esetén a szülők szülői felügyeleti joga a perindítástól kezdődően szünetel, ezért nem indokolt, hogy a gyermek továbbra is ideiglenes hatályú elhelyezés alatt álljon. A gyermek helyzetének teljesebb körű rendezését teszi lehetővé a nevelésbe vétel elrendelése. Ezt a változást szükséges megjeleníteni a Gyer.-ben is. A Gyer. kisebb mértékű módosításának másik indoka, hogy a nevelésbe vett gyermek és szülei számára szükséges határozatba foglalni a gyermekjogi képviselőre vonatkozó tájékoztatást is, amely módosítás hozzájárul a gyermeki jogok érvényesüléséhez. E módosítások a központi költségvetésben többletforrás bevonását nem igénylik A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása Ft-tal megemeli azt a jövedelemhatárt, ameddig kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély adható. Az 5000 Ft-os emelés átlagosan 32 %-kal emelné meg a jogosultak körét, kb főt jelentene. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy január 1-jétől, amióta ezek az összeghatárok nem emelkedtek, az eltelt időszakban összesen 19 %-os mértékű nyugdíjemelésre került sor, ami a nyugdíjak átlagos összegének növekedését is eredményezte, másrészt arra is, hogy január 1-jétől a jogosulti kör nagymértékben lecsökkent a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülők létszámával. Mindezek hatására a 2015-re javasolt intézkedés létszámnövekedése lényegében a három évvel korábbi jogosulti kör visszaállítását eredményezi. Mivel a méltányossági ellátások kerete zárt, így ez az intézkedés költségvetési többletkiadást nem okoz. Szintén módosul a nemzetközi egyezmények alapján történő nyugdíjszámításra vonatkozó szabály annak érdekében, hogy a számítás alapján figyelembe veendő szakmai átlagkereset a kérelmező valós életpályájához mindinkább igazodjon. A fentieken túl a módosítás pontosításokat tartalmaz, pl. a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása kapcsán.

8 A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása A pedagógus életpálya, az ahhoz kapcsolódó előmeneteli és illetményrendszer kiterjesztésre került a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra szeptember 1-jétől. Az intézkedés kb főt érint. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak az előmeneteli és illetményrendszer részét képező minősítő eljárásban való részvétel feltételeként előírt e-portfólió felületét jelenleg csak intézményvezetőjüknek adott önkéntes nyilatkozat melletti intézményvezetői Közoktatási Informatikai Rendszerbe (a továbbiakban: KIR) történő regisztráción keresztül érik el. Erre a regisztrációra és adatkezelésre a hatályos Gyvt. nem hatalmazza fel a gyermekvédelmi szakellátási intézmény és a javítóintézet vezetőjét. A fentiekben bemutatott gyakorlat hiányában a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak elestek volna attól a lehetőségtől, hogy április 30-ig feltölthessék portfóliójukat annak érdekében, hogy január 1-jétől ideiglenesen Ped. II. fokozatba nyerjenek besorolást egyszerűsített minősítési eljárás keretében. A kialakult gyakorlat azonban a Gyvt.-ben jelenleg nem szabályozott. A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésében a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosítási csomagban helyet kapott az ehhez kapcsolódó Gyvt. szintű módosítás-tervezet, mindemellett a KIR-ben történő regisztrációhoz, adatnyilvántartáshoz kormányrendeleti szintű részletszabályok megalkotása is elengedhetetlen. A módosítási javaslat célja a gyermekvédelmi szakellátási intézményben, javítóintézetben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak és a gyermekvédelmi szakellátási intézmények, javítóintézetek adatainak KIR-ben történő nyilvántartásához szükséges kormányrendeleti szintű részletszabályok megteremtése. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a köznevelési intézmények KIR-ben történő nyilvántartásának rendjét, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, javítóintézetek tekintetében a szükséges szabályozást e rendelet figyelembe vételével szükséges megalkotni, hiszen egy működő rendszerhez való csatlakozásról van szó. A megelőző pártfogással összefüggésben a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai okán szükséges szabályozni az adatlapok közvetlen küldését a pártfogó felügyelői szolgálat részére, továbbá a gyámhatóságok által kitöltendő adatlapok kiegészítése szükséges A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása A hatályos szabályozás szerint a gyermekvédelmi gyámság jogintézményének évi bevezetésével összefüggésben december 31-ig megszűnik a nevelőszülői hálózat családgondozó és utógondozó munkaköre, a gyermekotthon és utógondozó otthon családgondozó és utógondozó munkaköre, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozó munkaköre január 1-jétől ezek a munkakörök a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében nem minősülnek pedagógus munkakörnek. A megszűnő munkaköröket szükséges kivezetni a rendeletből a szabályozás belső összhangjának megteremtése érdekében. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelet hatálya kiterjed a gyermekjóléti és gyermekvédelmi valamint a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra. Ugyanakkor a rendelet 1. (2) bekezdése külön kiemeli a javítóintézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a rendelet hatálya a javítóintézetben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottra kiterjed, mint ahogy az a rendelet 1. (1) bekezdés a)

9 - 9 - pontja alapján jelenleg is gyakorlat. Ezen túlmenően pontosítani szükséges a gyermekvédelmi ágazat tekintetében az ágazatspecifikus munkaköröket annak érdekében, hogy a szabályozás összhangban legyen a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendeletben meghatározott szakmai munkakörökkel. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet jelenlegi feladatai nagyrészt a család- valamint az ifjúságpolitikához köthetőek. Ezért a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdésében meghatározott feltételek (a magasabb vezetőnek a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén szerzett 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie) az Intézet főigazgatója, igazgatói esetében az Intézet jelenlegi feladatai alapján nem indokoltak A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (Nyr.) módosítása A legtöbb szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás esetén naponta be kell jelenteni a TAJ-alapú igénybevevői nyilvántartásba, hogy az adott napon kik vették igénybe az ellátást. Ezzel összefüggésben került napirendre a szolgáltatások együttes finanszírozásának kérdésköre. Az ugyanazon a napon ugyanannak az ellátottnak nyújtott szolgáltatások együttes finanszírozásáról a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény tartalmaz szabályozást, azonban az nem teljes körű. A párhuzamos finanszírozás és az ebből fakadó vitás kérdések kiküszöbölése érdekében az előterjesztés egy új alcím alatt átfogó szolgáltatási kategóriák mentén, egyes szolgáltatási típusok kivételként történő meghatározásával szabályozza, mely esetekben lehetséges együttes finanszírozás, és mely esetekben nem. Emellett az előterjesztés racionalizálja a napi jelentési kötelezettséget oly módon, hogy azoknál a szolgáltatásoknál, ahol a jelenlét jellemzően nem változik naponta, elegendő havonta egyszer megtenni a jelentést. A módosítással a fenntartók jelentési kötelezettsége jelentősen enyhül, közben pedig az igénybevevői nyilvántartás funkciója nem sérül. A működési engedélyezési eljárás december 1-jével átalakult, és a papír alapú engedélyezést a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés váltotta fel. Az ezen időpontot követően indult ügyekben az engedélyest be kell jegyezni a nyilvántartásba, illetve az ekkor jogerősen még le nem zárt ügyekben is az új szabályok szerint kellett eljárni, a december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szolgáltatókat, intézményeket a szociális és gyámhivataloknak június 30-áig hivatalból kellett bejegyezniük a szolgáltatói nyilvántartásba. Az előterjesztés biztosítja, hogy a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés során az informatikai rendszer működésének hibájából eredően ne érje hátrány a fenntartókat, ha ezen okból kifolyólag határidőben nem tudtak eleget tenni jelentési kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatás pótlására vagy módosítására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal engedélyével kerülhet sor. Az Szt. módosításáról szóló előterjesztés tartalmazza a belépési hozzájárulás bevezetésére vonatkozó javaslatot. A szakmai irányítás szempontjából fontos, hogy ismeretekkel rendelkezzünk a belépési hozzájárulással betölthető és betöltött férőhelyek számáról, a hozzájárulás megállapított összegéről, valamint a hozzájárulásból származó bevétel nagyságáról. Erre tekintettel a fenntartók országos jelentési rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettsége kibővül a fenti adatokkal azoknál a szolgáltatásoknál, ahol belépési hozzájárulás megállapítható lesz Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása Az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet pontatlanul változtatta meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyufig) státuszát. A tervezet ezt úgy javítja ki, hogy a Nyufig jogállása összhangban legyen a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és

10 az államtitkárok jogállásáról szóló törvénnyel, az államháztartásról szóló törvénnyel, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel. Ennek, és a költségvetési szervek számának csökkentésére irányuló kormányzati szándéknak megfelelően a Nyufig önálló költségvetési szervként január 1-jétől megszűnik, beolvad az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságba, míg közjogi, közigazgatási értelemben továbbra is önálló szerv marad, megtartva hatásköreit, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti státuszát (képzettség, bérszorzók) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása Kerületi gyámhivatal kijelölése örökbefogadással kapcsolatos ügyek intézésére A hatályos szabályozás szerint Budapest Főváros területén az V. kerületi gyámhivatal jár el az örökbefogadással és a kísérő nélküli kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésével, valamint a menekült, oltalmazott státuszt kapott gyermekek nevelésbe vételének ügyével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy mindkét ügykör jelentős esetszámot eredményez és különleges szakértelmet igényel, továbbá az ügyfélfogadás érdekében tárgyi feltételek meglétét kívánja, gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt és szükséges e két ügykör megosztása különböző kerületi gyámhivatalok között. A módosítás eredményeként az V. kerületi gyámhivatal továbbra is ellátja a kísérő nélküli kiskorúakkal, menekült és oltalmazott gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézését, az örökbefogadással összefüggő ügyek intézésére pedig a XI. kerületi gyámhivatalt jelöljük ki A megelőző pártfogás bevezetése érdekében a hatáskör beillesztése a gyámhivatali feladatok közé Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló évi CCXLV. törvény módosította a Gyvt.-t a megelőző pártfogás mint új jogintézmény bevezetése érdekében, ezzel összefüggésben szükséges a Korm. rendelet kisebb terjedelmű módosítása A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tkr.) módosítása A Tkr. működési támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályainak módosításai biztosítják az államháztartásról szóló törvénnyel és végrehajtási rendeletével való összhangot. Az előterjesztés meghatározza, hogy a fenntartónak az Áht. szerinti ügyleti, illetve késedelmi kamatot kell megfizetnie a visszafizetendő működési támogatás összege után. Pontosításra kerülnek továbbá a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos egyes eljárási szabályok is A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása A tervezet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet módosítása miatt szükséges változtatásokat tartalmazza A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti, a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás eljárási szabályainak módosítására a vonatkozó törvényi szabályok folyamatban lévő módosítása miatt van szükség.

11 Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása A tervezet az egyes törvényeknek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltak és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján módosít egyes eljárási szabályokat. Az előterjesztés továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet módosítása miatt szükséges pontosítás mellett a nyugdíjtranszfer során 2015-ben alkalmazandó járulékmértéket határozza meg, továbbá A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (Sznyr.) módosítása Az Sznyr. főszabályként december 31-ei hatállyal teszi lehetővé az ideiglenes hatályú működési engedélyek bejegyzését a szolgáltatói nyilvántartásba, és az ideiglenes hatályú bejegyzések hatályának meghosszabbítása is ezen időpontig lehetséges. Adataink alapján azonban több intézmény nem tudja teljesíteni a tárgyi, illetve személyi feltételeket a határozatlan idejű bejegyzéshez. Összesen 491 bentlakásos telephely működik jelenleg ideiglenes hatályú bejegyzés alapján, ebből 338 állami, 85 önkormányzati, 20 nem állami és 48 egyházi fenntartású. A további folyamatos működés biztosítása érdekében az előterjesztés lehetővé teszi az ideiglenes hatályú bejegyzések december 31-éig történő meghosszabbítását a hatályos szabályozásban foglalt feltételek fenntartása mellett. A meghosszabbításról a szociális és gyámhivatalnak március 15-éig hivatalból kell döntenie, a döntés jogerőre emelkedéséig az ideiglenes hatályú bejegyzések hatálya meghosszabbodik. A szabályosan működő intézmények esetében a szociális és gyámhivatalok által végzett ellenőrzések száma csökkenthető: a módosítás értelmében a jelenleg kétévenként kötelező ellenőrzések gyakorisága négyévenkéntire emelkedik. A szociális és gyámhivatalok továbbra is éves ellenőrzési ütemtervet készítenek, és maguk dönthetnek arról a szolgáltatás jellege és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján, hogy egy engedélyes ellenőrzésére mikor kerüljön sor a megjelölt időtartamon belül. Így a tapasztalatok szerint jól működő engedélyesek esetében ritkábban, a nem szabályszerűen működőek esetében pedig gyakrabban kerülhet sor ellenőrzésre. Az ellenőrzés során a módszertani intézmények döntési felelősségébe kerül, hogy szakértői közreműködésük során lefolytatnak-e helyszíni ellenőrzést. Az Szt. és a Gyvt. szerint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésre, adatmódosításra vagy törlésre irányuló hatósági eljárásokban iratokat csak elektronikus lehet küldeni: a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. Az Sznyr. módosítása megteremti az Szt.-vel és a Gyvt.-vel való összhangot azzal, hogy már csak elektronikus űrlapon nyújtható be a bejegyzés, adatmódosítás, törlés iránti kérelem. Az Sznyr. további módosításai közül kiemelendők az alábbiak: - a támogatott lakhatást biztosító ingatlan esetében lehetővé válik a telephelyként való bejegyzés is; - a kistérségek közigazgatási egységként való megszűnésére tekintettel szükséges annak rögzítése, hogy a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő kistérségi ellátási terület a továbbiakban is szerepeltethető, azonban az ellátási terület módosítása esetén az már nem jelölhető meg kistérségként; - egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a finanszírozási rendszerbe való befogadás csak a bejegyzett ellátotti létszámon, férőhelyszámon belül értelmezhető: amennyiben csökken a

12 bejegyzett férőhelyszám, ellátotti létszám, a befogadott férőhelyszámot, ellátotti létszámot is csökkenteni kell, kérelem hiányában hivatalból is A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (Nszr.) módosítása Az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben résztvevő személy előzetes tudásának, meglévő képesítésének, végzettségének beszámítására, az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben alkalmazható óralátogatás alóli felmentésekre vonatkozó szabályozás A január 1-jétől hatályos szabályozás értelmében a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állónak minimum 500 órás képzésben szerzett, az OKJ-ben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel kell rendelkeznie, mely szabályozás célja a nevelőszülői tevékenység professzionalizálása annak érdekében, hogy a családjából hatósági intézkedéssel kiemelt gyermekek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátásának minősége tovább javuljon, a feladatot ellátó nevelőszülők felkészültebbé váljanak az egyre komplexebb kihívásokra. Az OKJ-s szakképzés ugyanakkor jelentős időbeli leterheltséget jelent az abban részt vevő számára. Az időbeli leterheltség csökkentését az előzetes tudás, gyakorlat beszámításával jelenleg az Nszr. 7. -a lehetővé teszi, ugyanakkor a képzőintézményre bízza a beszámítás tartalmát, mértékét illető döntést. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy pl. ugyanazon előzetes tudás vagy szakmai gyakorlat, a képzőintézményeknél különböző mértékben kerüljön, vagy akár egyáltalán ne kerüljön beszámításra. Az OKJ-s nevelőszülő szakképzésben való részvétellel járó leterheltség csökkentése, a nevelőszülői tevékenység szempontjából releváns előzetes tudás, szakmai gyakorlat azonos mértékű elismerésének és beszámításának biztosítása érdekében indokolt az Nszr.-be olyan tartalmú rendelkezések beépítése, amelyek biztosítják, hogy a képzőintézmény köteles megállapítani a nevelőszülő szakképzésben résztvevő OKJ-s nevelőszülő szakképzést megelőzően a jogszabályban meghatározott eredményesen elvégzett képzésének, vagy annak egyes tananyagegységeinek, megszerzett végzettségének, nyelvvizsga meglétének alapján a jogszabályban meghatározott óraszámú óralátogatás alóli felmentést, a nevelőszülő szakképzésben résztvevő által rendelkezésre bocsátott oklevelek, tanúsítványok, igazolások alapján A nevelőszülő és a működtető közötti keretmegállapodás kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályozás pontosítása A nevelőszülő és a működtető között megkötendő keretmegállapodás kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályozás módosítása több okból is szükséges. Egyrészt indokolt a Gyvt. azon módosításával összefüggésben, melynek értelmében január 1-jét követően is megkezdhető lesz a 60 órás nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzésével a nevelőszülői tevékenység. Ezért az Nszr.-ben szükséges a nevelőszülői tanfolyamról kiadott tanúsítványra vonatkozó rendelkezés módosítása. Másrészt a Gyvt. 66/G. (3) bekezdése értelmében a nevelőszülő által vállalt helyettesítés tekintetében szükséges a keretmegállapodás kötelező tartalmi elemei közé beemelni a működtető és a nevelőszülő erre vonatkozó megállapodását. A módosítás célja, hogy a felek számára a helyettesítési rendszer tervezhető legyen. Ugyanakkor az ellátott gyermek érdekében szükséges annak szabályozása, hogy csak olyan nevelőszülő vállaljon helyettesítést, aki nem jogosult a Gyvt. 66/G. (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre. Harmadrészt, a módosított Gyvt. már nem korlátozza a nevelőszülői tevékenység melletti munkavégzést, a munkavégzésre irányuló időkorlátozás megszűnt, e változást szintén szükséges átvezetni. A működtető és a nevelőszülő közötti keretmegállapodás kötelező tartalmi elemeire vonatkozó módosuló jogi szabályozásnak meg kell jelennie mintegy 5700 keretmegállapodásban. A tervezett módosítással elérni kívánt cél, hogy mind a nevelőszülői hálózatokat működtető

13 szervezetek, mind a nevelőszülők számára elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges változások átvezetésére és az abból fakadó többletfeladat minimális legyen. A tervezett módosítás értelmében a december 31-ét követően létrejövő keretmegállapodásokat már az új szabályozásnak megfelelően kell megkötni, a már fennálló keretmegállapodások módosítására pedig 6 hónap áll rendelkezésre, illetve amennyiben június 30-a előtt más okból indokolt a keretmegállapodás módosítása, akkor az indokolt módosítással egyidejűleg a jogszabályváltozásból fakadó módosításokat is el kell végezni A nevelőszülő szabadságának számítására és a ki nem adott szabadság megváltására vonatkozó szabályozás A Gyvt. folyamatban lévő módosítása valamennyi nevelőszülő számára biztosítja a fizetett szabadság garantált mértékét: egy nevelt gyermek esetében naptári negyedévente 1, kettő vagy három nevelt gyermek esetében 2, négy vagy több nevelt gyermek esetében 3 munkanap. A férőhelyek betöltöttségének változásai miatt továbbra is negyedévenként szükséges kiszámolni a nevelőszülőt megillető szabadság mértékét. A módosítási javaslat szabályozza a nevelőszülő részére adott negyedévben járó fizetett szabadság mértékének az átlagos gyermeklétszám alapján történő kiszámítását, valamint a szabadságmegváltás pénzbeli összegének számítását A nevelőszülő egészségi alkalmasságának igazolására vonatkozó szabályozás pontosítása A módosítás szövegszerű pontosítás, nemcsak a nevelőszülői feladatokra jelentkezővel egy háztartásban élő személy egészségi állapota, hanem a saját egészségi állapota tekintetében is háziorvosi véleményt kell benyújtani a jelentkezéséhez A nevelőszülői alkalmasság rendkívüli felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás pontosítása A pontosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a Gyvt. 66/D. (8) bekezdése és az Nszr. jelenleg hatályos 6. (2) bekezdés d) pontja között. A hatályos szabályozás félreérthető, értelmezhető oly módon, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony Gyvt. 66/D. (8) bekezdése szerinti azonnali felmondásának esetén is a működtetőnek rendkívüli felülvizsgálat keretében vizsgálnia kell a nevelőszülői alkalmasságát, holott ekkor az érintett nevelőszülő már nem is áll jogviszonyban a működtetővel A nevelőszülői jogviszony szüneteltetésére vonatkozó külön megállapodásra vonatkozó szabályozás Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett folytatott más jogviszonyában kéri nyugdíjaztatását, a hatályos szabályok alapján ehhez legalább egy napon nem állhat biztosítással járó jogviszonyban. Utána nyugdíjasként már ismét foglalkoztatható lesz, de mindenképpen lesz egy lefedetlen időszak, ami a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek(ek) gondozási helye, gondozási napjai szempontjából problémát jelent. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján azon az egyetlen napon tehát, amelytől kezdődően a nevelőszülőnek az öregségi nyugdíjat, résznyugdíjat vagy a korhatár előtti ellátást megállapítják, nem állhat nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban sem. Folyamatban van a Gyvt. olyan tartalmú módosítása, amely a hiányzó egy napra is jogszerűvé teszi a gyermek nevelőszülőnél való nevelkedését, annak érdekében, hogy ne kelljen a gondozási helyét megváltoztatni és a nevelőszülő folyamatosan jogosult legyen a gyermek után járó ellátások, juttatások igénybevételére. E Gyvt. módosításhoz szükséges az Nszr. szintű szabályok megalkotása is, megállapítva erre az esetre a nevelőszülő és a működtető közötti megállapodás megkötésének szabályait. Meghatározásra kerülnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos működtetői és nevelőszülői feladatok a határidők megjelölésével A nevelőszülő működtető felé történő értesítési kötelezettsége eseteinek bővítése A nevelőszülő számára további értesítési kötelezettséget ír elő az új rendelkezés, ha vele szemben végrehajtási eljárás indult, továbbá ha a gyermekre nézve veszélyes fertőző betegségben

14 szenved. Ez a gyermek biztonságos ellátása érdekében szükséges, és a nevelőszülő együttműködési kötelezettségéből fakad. 3. Előzmények, kapcsolódások A kormányrendeleti csomag a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat végrehajtási szabályait tartalmazza. 4. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. A tervezet nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 5. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 6. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A módosítások főbb célja a gyakorlati tapasztalatok során felmerült, jogszabály-módosítással orvosolható problémák kezelése, egyes értelmezési nehézségek kiküszöbölése, továbbá a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítése. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Budapest, november Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter

15 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előterjesztéshez az alábbi hatásvizsgálati lap került csatolásra: - méltányossági nyugdíjemelést korlátozó összeghatár emelése A további intézkedésekhez nem kerülnek hatásvizsgálati lapok csatolásra, mert a tervezet a törvényi rendelkezések végrehajtását szolgáló rendelkezéseket tartalmaz. A hatásvizsgálati lapok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat keretében kerültek bemutatásra.

16 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

17 Melléklet az /2014/JISZOC számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2014. (..) Korm. rendelete A Kormány egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés e) pontjában, a 2. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d), q) és sz) pontjában, a 3. alcím és az 1. melléklet tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 101. (1) bekezdés c), h), i), n) és o) pontjában, a 4. alcím, valamint a 2. és 3. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés g) pontjában, az 5. alcím és a 4. melléklet tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 85. (2) bekezdés a) pontjában, valamint 85. (2) bekezdés d) pontjában, valamint (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában, a 6. alcím és az 5. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés j) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés o) pontjában, valamint a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi törvény ( ) bekezdésében, a 7. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 101/A. -ában, a 8. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d) és n) pontjában, a 9. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés y) pontjában, a 10. alcím tekintetében a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 22. -ában, a 11. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés w) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés v) pontjában,

18 a 12. alcím és a 6. melléklet tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXII. törvény 11. -ában, a 13. alcím, valamint a 7. és 8. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés f) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés i) pontjában, a 14. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) a) 4. (1) bekezdésében a térítési díj szövegrész helyébe a térítési díj és a belépési hozzájárulás szöveg, b) 4. (5) bekezdésében a térítési díját szövegrész helyébe a térítési díját és belépési hozzájárulásának összegét szöveg, c) 15. (2) bekezdésében az intézményi térítési díját a 9. (2) és (4) bekezdése szerint kell megállapítani. A szövegrész helyébe az esetében a szöveg, d) 15. (4) bekezdésében a szövegrész helyébe a 13 szöveg, e) 25. (3) bekezdésében a (2) bekezdés b) szövegrész helyébe a (2a) bekezdés a) szöveg, f) 28. (1) és (2) bekezdésében az ellátás szövegrész helyébe az ellátás és a támogatott lakhatás szöveg, g) 31. (3) bekezdésében az a jelzálogbejegyzés szövegrész helyébe az az Szt (3) bekezdése szerinti jelzálogbejegyzés szöveg, h) 3. számú melléklet A és B táblázatában a Folyó évi szövegrész helyébe az Éves szöveg lép. 2. Hatályát veszti a Tr. a) 2. (1) bekezdés második mondata, b) 9. (2) és (3) bekezdése, c) 12. (1) bekezdése, d) 14. (1) és (2) bekezdése, e) 14/A. (1) bekezdésében az egy feladategységre jutó szolgáltatási önköltség és a finanszírozási szerződésben meghatározott egy feladatmutatóra jutó állami hozzájárulás különbsége alapján megállapított támogató szolgálati szövegrész,

19 f) 19. -ában és 31. (3) bekezdésében a folyó évi szövegrész. 2. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 3. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 5/A. (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szociális és gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér] a) a rendőrségtől, a gyámhivataltól, a gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól és a javítóintézettől a gyermekkorú, fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről és azok okairól, valamint a pártfogó felügyelői szolgálattól a megelőző pártfogás eredményéről, 4. A Gyer. 7/A. a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki: [A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz] ae) a megelőző pártfogó felügyelő; 5. A Gyer. 86. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt ában meghatározott személyeken túl a) azt a családgondozót, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette, ideértve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját is, és b) a megelőző pártfogó felügyelőként kijelölhető személyt, ha a pártfogó felügyelői szolgálat kockázatértékelése a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas fokát állapította meg. 6. A Gyer a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A családgondozó indokolt esetben javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére, mellőzésére, fenntartására vagy megszüntetésére. 7. A Gyer. 89. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

20 (2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. Ha a gyámhivatal elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a feladatokat erre tekintettel kell meghatározni. A Gyer. 90. (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 8. (3) A pártfogó felügyelet alá kerülő fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során a gyámhivatal a) vizsgálja különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozási-nevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet, valamint b) ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll megszünteti a megelőző pártfogást. (4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. (1) (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte a pártfogó felügyelő, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelő is meghallgatható. 9. A Gyer. ÖTÖDIK RÉSZE a következő XII/A. Fejezettel egészül ki: XII/A. Fejezet Megelőző pártfogás A megelőző pártfogás elrendelése 91/K. (1) A gyámhivatal a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a Gyvt. 68/D. (1) bekezdése szerint jelzését követően megkeresi a) védelembe vétel alatt nem álló gyermek esetén három munkanapon belül aa) a pártfogó felügyelői szolgálatot a környezettanulmány és a Gyvt. 68/D. (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés, valamint ab) a gyermekjóléti szolgálatot a 84. (2) bekezdésben foglaltak harminc napon belül történő megküldése céljából; b) védelembe vett gyermek esetén ba) három munkanapon belül a gyermekjóléti szolgálatot a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslatának öt napon belüli megküldése, és bb) a védelembe vételi határozatnak és a gyermekjóléti szolgálat ba) alpont szerinti javaslatának megküldésével, annak beérkezését követően haladéktalanul a pártfogó felügyelői szolgálatot a környezettanulmány és a kockázatértékelés harminc napon belül történő megküldése céljából. (2) A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás keretében folytatja le a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárást.