Méhek viselkedésének változása az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatására egy méhészetben *

Átírás

1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2001) 86: Méhek viselkedésének változása az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatására egy méhészetben * BALDAVÁRI LÁSZLÓ H 1183 Budapest, Trencsén u. 1., E mail: baldavarimez@fre .hu Összefoglalás. A szerzı videofelvétellel követte nyomon a háziméhek (Apis mellifera L.) győjtési aktivitásának és viselkedésének idıbeli változásait az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alatt, egy magyarországi méhészetben. Egy átlagos család esetében a dolgozó méhek egy perc alatti kirepülésének és a visszatérésének leszámolása tízpercenként történt a videoszalagról. A méhek a Nap relatív fényintenzitásának 10% alá csökkenésekor kezdtek erıteljesen reagálni a növekvı sötétedésre, és a teljes fogyatkozás elıtti 5 percben tömegesen repültek vissza a kaptárakhoz a virágport győjtı dolgozók. Ezzel párhuzamosan a kirepülések gyakorisága jelentısen lecsökkent. A teljes fogyatkozás alatt és ezután még egy óráig erısen csökkent győjtési aktivitás szint volt a jellemzı. A teljes fogyatkozás, valamint a megelızı és követı néhány perc alatt, a méhek viselkedésében a zavarodottság volt megfigyelhetı, amely a következıkben nyilvánult meg: a tájolási képesség zavara (saját kaptár nemtalálása, berepülés idegen kaptárakba, nekirepülés környezı tárgyaknak); a tömegesen kinnrekedt méhek különös zúgó hangot adtak; a teljes fogyatkozást követı néhány percben számos dolgozó erıs kimerültséget mutatott (mozdulatlanság, vánszorgó gyaloglás, potroh pulzálása-intenzív légzés); számos kívül maradt, ülı méh a szárnyaival ventilált; az ismét győjtésre induló méhek szokatlanul repültek el a kaptár faláról. Kulcsszavak: teljes napfogyatkozás, háziméh, Apis mellifera, győjtési aktivitás, viselkedési zavar. Bevezetés A napfogyatkozás alkalmával a fizikai környezet számos olyan jellemzıje, mint például a napsugárzás összetevıi, az égbolt polarizációs mintázata, vagy a meteorológiai elemek megváltoznak (BERNÁTH et al. 2001, TÓTH 2001, WEIDINGER et al. 2001) és ezek a változások különbözı mértékben befolyásolhatják a nappali és az éjjeli állatok, így a rovarok (SZENTKIRÁLYI et al. 2001, SZÖVÉNYI et al. 2001), vagy a madarak (CSÖRGİ et al. 2001) aktivitásait is. A nappali rovarok egyik fontos és jól megfigyelhetı csoportját képezik a méhek is. SZENT- KIRÁLYI & SZALAY (2001) számos méhész bevonásával kimutatta, hogy a háziméh dolgozóinak győjtési aktivitása jól mérhetı módon megváltozott a teljes napfogyatkozás alatt, sıt több jellemzı viselkedési reakciót is sikerült dokumentálniuk. Célkitőzésünk az volt, hogy egy, a teljes fogyatkozás sávjába esı méhészetben, videofelvétellel folyamatosan végigkövessük és dokumentáljuk a háziméh viselkedésében fellépı változásokat. * Elıadta a szerzı az Állattani Szakosztály 904. ülésén (2000. május 3.). 137

2 BALDAVÁRI L. Anyag és módszer A napfogyatkozással kapcsolatos megfigyelés SZABÓ ANDRÁS 150 családos méhészetében, a teljes fogyatkozás sávjának középvonalához közel esı Jászszentlászlón (Bács-Kiskun megye, φ= 46 34, λ= ), egy akácosban történt. A termelı családok kaptárai 10 keretes Hunor fészkekbıl és 10 keretes Hunor méztérbıl álltak, amelyekben a lépek nagysága megegyezett. A méh fajtája krajnai volt. A videofelvétellel dokumentált megfigyelést BAL- DAVÁRI LÁSZLÓ méhész, OMME IB tag, végezte úgy, hogy a kamera egy adott kaptár kijárójára és röpdeszkájára irányult. A körzetben augusztus 10-én szép, napos meleg idıjárás volt a jellemzı, amelyet estefelé növekvı felhızet követett. Augusztus 11-én hajnalban (5:30-kor) villámlással, jégesıvel kb. 1/2 órán keresztül erıs zivatar volt Jászszentlászló térségében, az áthaladt markáns hidegfrontnak köszönhetıen (WEIDINGER et al. 2001). A hővös és borongós reggelt követıen, helyi idı szerint 10 óra után az eget fátyolfelhık borították, és a teljes napfogyatkozásig idınként kisebb-nagyobb felhıátvonulás történt. 11 óra körül már melegedett az idı, a Nap idınként kisütött. A napfogyatkozás helyi idı szerint 11:29:17-kor kezdıdött el és 14:16:29-kor fejezıdött be. A teljes napfogyatkozás 12:52:29 és 12:54:49 között, 2 20 alatt zajlott le. A léghımérséklet alakulását, 0,1 C pontosságú digitális hımérıvel 0,5 m magasan, árnyékban mértük a kaptárak mellett. A hımérséklet a teljes napfogyatkozás elıtt 11:40-kor mutatta a maximumot (29,5 C) és a minimumot (19,6 C) 10 perccel a teljes fogyatkozás után érte el. A megfigyelési periódus alatt a hımérséklet 9,9 C-kal csökkent. A videofelvétel többszöri megtekintése során, az adott kaptárra vonatkozóan, a méhek győjtési aktivitását jellemzı adatok, valamint a viselkedési elemekben bekövetkezett változások utólag megállapíthatók voltak. E céllal tízperces idıközönként megszámoltuk a kaptárból egy perc alatt győjtésre kirepült méhek számát, továbbá a virágporral megrakottan, valamint a csak nektárral vagy vízzel visszarepült dolgozók egy perc alatti egyedszámát. Ezen aktivitások idıbeni változását az 1. ábra mutatja. További elemzések találhatók még SZENTKIRÁLYI & SZALAY (2001) cikkében. A videofelvétel eredménye A videofelvétel 11:37-kor kezdıdött. Ekkor a hımérséklet 25,3 C volt. A napfogyatkozást megelızı idıszakban egészen 12:10-ig a méhek virágporgyőjtése intenzíven és zavartalanul folyt. A videofelvétel szerint a napfogyatkozás során a következı változásokat lehetett dokumentálni: 11:40: A napsütéses rövidebb idıszak hatására a hımérséklet eléri maximumát, 29,5 C-ot. Ezt követıen a léghımérséklet fokozatosan csökken a teljes napfogyatkozást követı elsı tíz perc végéig. 11:49: Az ég ismét fátyolfelhıs. 11:50: A hımérséklet 23,8 C. Nagyjából ugyanannyi méh repül ki a kaptárakból, mint amennyi hazatér. 138

3 MÉHEK VISELKEDÉSE A NAPFOGYATKOZÁS SORÁN 12:00: A hımérséklet 22,0 C. 12:01: Az ég befelhısödik. Kirepülı és berepülı méhek száma közel egyenlı. 12:03: A Nap kisüt. 12:04: A virágpor-hordás egyenletes. 12:05-tıl: A Napot felhı borítja. 12:10: A hımérséklet 20,9 C. Késı délutánra emlékeztetı hangulat a méhesben. 12:20: A hımérséklet 20,6 C. Ettıl az idıponttól több a hazatérı, mint a győjteni kirepülı méhek példányszáma. 12:23: A Nap kisüt. A levegı egy kissé ismét melegszik (20,8 C). 12:25: Az ég ismét felhıs. (21,0 C). 12:30: A hımérséklet 20,9 C. A sötétedés egyre jobban érzékelhetı. 12:35: Esti, 19 órai sötétség, több méh lepi el a kijárót, a Nap néha kisüt. 12:40: A hımérséklet 20,3 C. Az ég felhıs. 12:42 12:43: A Nap süt, az ég szürke. A hazatérı méhek száma egyre több. 12:45: A virágporral visszatérı méhek száma ugrásszerően megnı, ugyanakkor a kirepülés gyakorisága lecsökken. 12:48: A Nap süt. A virágport szállító méhek tömeges hazatérése miatt a kaptárak elıtt nagy a tumultus. Nemcsak a saját, de más kaptárakba is behatolnak a virágporral megrakott méhek. 12:49: A Napot felhı borítja, az árnyék nem látszik. A méhek hangszíne megemelkedett, hangosabban zúgnak. 12:50: A hımérséklet 19,7 C. A Nap megint kisütött. Az érkezı méhek a kaptár tetejéig felrepülnek. 12:51: Folyamatosan sötétedik, már majdnem teljes a fogyatkozás, félhomály van. A kinnrekedt méhek felrepülnek az akácfák fölé, úgy zúgnak, mint amikor rajzás van. 12:52:29 12:54:49 a teljes napfogyatkozás idıszaka: A hımérséklet 19,7 C. Szinte éjszakai a sötétség. Nagyon sok, a kaptárakon kívül rekedt méh a levegıben kavarog. A kijárónyílásból eltőntek a méhek, behúzódtak a kaptárak belsejébe, amelyeken belül elhalkult a zsongás. 12:55: Kezd világosodni. A méhek a fák lombjából húzódnak le a kaptárak felé. Nagy a zőrzavar a méhek között. Mindennek nekiütköznek, a megfigyelı testének, a kamerának, a fák törzsének, a kaptáraknak. Minden méh egyszerre próbál bejutni a kaptárakba, ennek következtében a kijáró nyílásoknál nagy a felfordulás. 12:56 13:00: A teljes fogyatkozás elıtt számos méh más kaptárba repült be, ezek a Nap újbóli elıbukkanásakor virágpor-terhükkel ismét megjelennek, és saját kaptárjaikat megkeresik. Virágport szállító méhek szinte rázuhannak a röpdeszkára, potrohuk erısen pulzál. Leszállás után nem mennek be a kaptárba. Nemcsak a röpdeszkákon, hanem a kaptár homlokfalán is mozdulatlanul ülnek. Testtartásukra jellemzı, hogy kb. 10 fokos szögben elıredılve, a röpdeszkához simulnak. A csápjaikat mozgatva keresik a kaptárból kiáramló, a saját családjukra jellemzı illatanyagot. Úgy tőnik, 139

4 BALDAVÁRI L. mintha kifáradtak volna, és nehezükre esne a mozgás a nagy virágpor teherrel. Az egyik vizsgált méh a szárnyaival ventilál, potrohgyőrőit ritmikusan kitágítja-összehúzza, az utolsó győrőt, ahol a méregzsák van, lefelé hajlítja, lábaival szokatlanul nagy terpesztartásban áll. Hátsó lábait szinte húzza maga után. Számos ilyen vánszorgó méhet látni. Megtorpant az élet a röpnyílásokban. Csak egy-két méh röpköd, nagyon párás, hővös a levegı. 13:02: A hımérséklet 19,6 C. Azok a méhek, amelyek kint, a győjtési területükön, virágokon élték át a teljes napfogyatkozást, most repülnek csak haza a kaptárakhoz, láthatóan frissek, nincsenek kifáradva. 13:03: Süt a Nap, kora reggeli a hangulat. Teljesen leáll a méhek aktivitása. A kaptárakból sem ki, sem be nem repülnek a dolgozók. 13:04: Süt a Nap. A hımérséklet 19,6 C. 13:06: Méhek nincsenek a levegıben. 13:07: A hımérséklet 19,6 C. Egyáltalán nem repülnek a méhek. A virágporos méhek is behúzódtak már a kaptárakba. Nincs élet a kijáróban. A zúgás is elcsendesedett. 13:10: A hımérséklet 19,7 C. Kezd a hımérséklet emelkedni. A minimum hımérséklet (19,6 C) 6 percig tartott. Fátyolfelhıs az ég, dél felıl gyors felhık érkeznek. 13:11: A hımérséklet 19,8 C. Több méh jelenik meg a kijáróban. 13:14: A hımérséklet 19,9 C. Még mindig nincsen tömeges kirepülés. 13:19: A hımérséklet 20,2 C. A Nap süt. A videofelvételnek vége. Körülbelül még egy óra hosszat figyeltük a méheket. 14:00 óra körül még mindig nem állt helyre a méhek megszokott élete. Nagy mozgásaktivitás még ekkor sincs, csupán egykét méh hagyta el a kaptárakat. Értékelés Általános tapasztalat, hogy ha a Nap elé nagyobb, vastagabb felhı vonul, vagy zivatar közelít, a sötétedés hatására a méhek abbahagyják győjtési tevékenységüket és azonnal a kaptáraikhoz igyekeznek (ÖRÖSI 1968, LAMPEITL 1999, SZENTKIRÁLYI & SZALAY 2001). Ennek alapján várható volt, hogy a napfogyatkozást kísérı, egyre fokozódó és gyorsuló ütemben fellépı sötétedés ki fogja váltani a terepen kintlévı, győjtögetı méhek hazatérését. Megfigyelésünk szerint a méhek 12:40 körül, amikor a Nap relatív fényintenzitása már 10%-ra csökkent, kezdtek erıteljesen reagálni e környezeti változásra, és ezt követıen tömegesen repültek vissza a kaptárakhoz. Korábban a virágpor, a nektár illetve víz hordása (ez utóbbi a fiasítás idıszakában igen fontos) megfelelı intenzitással folyt, azaz a kirepülı, valamint a hazatérı méhek idıegységre esı egyedszáma nagyjából egyensúlyban volt. 12:40-ig a kaptárt elhagyó méhek száma folyamatosan növekedett (1. ábra), ezt követıen pedig jelentıs mértékben visszaesett, a teljes fogyatkozás alatt és után még hosszabb ideig a kirepülés majdnem szünetelt. A virágporral visszatérı méhek száma 12:40-ig, a felhıátvonulástól függıen ingadozva, mérsékelten 140

5 MÉHEK VISELKEDÉSE A NAPFOGYATKOZÁS SORÁN növekedett. Ezután a virágporral berepülı dolgozók száma ugrásszerően megnıtt. A legtöbb méh a teljes fogyatkozást megelızı néhány percben tért vissza a kaptárakhoz (lásd 12:50-kor az 1. ábrán). A nektárt vagy vizet hordó méhek száma ugyanakkor a teljes fogyatkozást megelızı egész idıszakban sokkal kevésbé ingadozott, többé-kevésbé azonos aktivitási szintet mutatott, és csak az utolsó 10 percben növekedett kisebb mértékben (1. ábra). Ennek okát nem ismerjük, mindenesetre az megállapítható, hogy a dolgozóknak csak egy kisebb hányada nem hordott virágport. Az elsötétedés kezdetére a méhek egy igen jelentıs része nem tudott idıben a kaptárjába bejutni, ezek kénytelenek voltak a teljes fogyatkozást kint megvárni és csak ezt követıen tértek be. A teljes fogyatkozás után 10 perccel gyakorlatilag a berepülés is megszőnt. Általánosan jellemzı volt még a méhek viselkedésére, hogy a teljes fogyatkozást követıen hoszszabb-rövidebb ideig jelen esetben egy órahosszáig nem tért vissza a normális táplálékgyőjtési aktivitás (SZENTKIRÁLYI & SZALAY 2001). Ezt a tartósan alacsony aktivitási szintet azonban nem a hımérsékleti változások okozták, hiszen a teljes fogyatkozást követıen 20 C feletti értékeket regisztráltunk, hanem a napfogyatkozás által elıidézett fényintenzitás idıleges csökkenésére adott reakció példányszám/perc :50 12:00 12:10 12:20 12:30 12:40 12:50 13:00 13:10 13:20 1. ábra. Egy kaptár kijáró nyílásánál egy perc alatt kirepülı, illetve berepülı háziméh dolgozók egyedszáma az augusztus 19-i teljes napfogyatkozás során, Jászszentlászló mellett. ( : kirepülı méhek; : csak nektárt vagy vizet hordó, berepülı méhek; : csak virágport hordó, visszarepülı méhek). Figure 1. Number of individuals per min. of the departing and arriving bee workers recorded at the entrance of hive during the total solar eclipse on 19 August 1999, in the vicinity of Jászszentlászló. ( : departing bees; : arriving bees carrying nectar or water; : arriving bees foraging only pollen). A másik dokumentált változás a méhek viselkedésében a zavarodottság volt, amelyet a teljes fogyatkozás alatt, illetve közvetlen elıtte és utána néhány percig lehetett tapasztalni. 141

6 BALDAVÁRI L. Ez megnyilvánult egyrészt abban, hogy a saját kaptárjukat nem találták meg, illetve eltévesztve idegen kaptárakba repültek be a méhek, másrészt, hogy a kinnrekedtek szokatlan, különös zúgó hangot adtak, továbbá abban, hogy a teljes fogyatkozást követı percekben mindennek nekirepültek, ami tájékozódási zavarra utalhatott. Ezek a jelenségek más méhészetekben is elıfordultak a napfogyatkozás során (SZENTKI- RÁLYI & SZALAY 2001). Mivel ez a zavar kizárólag a teljes fogyatkozáskor és annak szők, egy-két perces környezetében lépett fel, feltételezhetı, hogy kialakulásában szerepet játszott az égbolt polarizációs mintázatának ugyanezen idıszakban bekövetkezett jelentıs megváltozása (BERNÁTH et al. 2001, SZENTKIRÁLYI & SZALAY 2001). Ezt az állítást alátámasztja az a tény, hogy a méhek repülésükkel kapcsolatos tájékozódásuk során felhasználják az égbolt polarizációs mintázatát is (FRISCH 1949, BERNÁTH et al. 2001). A teljes fogyatkozást követı néhány percben számos dolgozó a fáradtság benyomását keltette (például mozdulatlanság, vánszorgó gyaloglás, potroh pulzálása-intenzív légzés). Ez egyrészt kapcsolatban lehetett a napfogyatkozás okozta viselkedési zavarral is. Másrészt az is okozhatta, hogy a kinnrekedt méheknek elfogyott a repülıizmaik energia-igényes mőködtetéséhez szükséges cukortartaléka a napfogyatkozással járó 3 4 perces többletrepülés során, amit a virágpor teherrel kellett a levegıben eltölteniük. Egyes hazai megfigyelések szerint, egy adott forrásról történı győjtés esetén, a dolgozó méhek viszonylag pontosan kiszámítják az üzemanyagukat, mivel a harmadik kirepüléstıl kezdve csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami méter többletút megtételéhez elég. Amennyiben a méhek mézhólyagjából kiürül a méz, akkor a repülésükhöz nincs elég energia, sıt a méhek akár el is pusztulhatnak (ÖRÖSI 1968, LAMPEITL 1999). Ugyanakkor azok a méhek, amelyek a teljes fogyatkozást kint a terepen, távol a kaptártól élték át, és csak késıbb, a világosban tértek vissza a győjtıútjukról, nem mutattak fáradtságra utaló jeleket, láthatólag frissen, zavar nélkül repültek. A videofelvétel többszöri megtekintése során egyéb, a szokásostól eltérı viselkedést is meg lehetett figyelni. Nevezetesen azt, hogy a teljes fogyatkozást követıen a győjtésre induló méhek nem azonnal repültek el a kijáró nyílástól, hanem elıször a kaptár elülsı falán kívül, cm távolságon gyalogoltak és csak ezt követıen rugaszkodtak el a levegıbe. Az is megfigyelhetı volt a teljes fogyatkozás alatt, illetve ezt követı egy-két percben, hogy számos kívül rekedt, a kaptár falán vagy a röpdeszkán ülı méh a szárnyaival rezegtetve ventilált. Normálisan a méhek ezt a ventillációt a kaptáron belül, az esti sötétedés után, ösztönösen végzik, amely elısegíti a napközben begyőjtött nektár magas víztartalmának elpárolgását, ami szükséges annak mézzé érleléséhez. Ezt a kaptáron kívüli ventillációt feltehetıleg a teljes fogyatkozáskor fellépı sötétség váltotta ki, amely a méhek számára félrevezetıen a nap végét jelezhette. Irodalom 142

7 MÉHEK VISELKEDÉSE A NAPFOGYATKOZÁS SORÁN BERNÁTH B., POMOZI I., GÁL J. & HORVÁTH G. (2001): Égboltpolarizáció az augusztus 11-i teljes napfogyatkozáskor és lehetséges biológiai vonatkozásai. Állattani Közlemények 86: CSÖRGİ T., MIKLAY GY., HALMOS G., KARCZA ZS., BANK L., NÉMETH Á. & PALKÓ S. (2001): Madarak napi aktivitásának változásai az augusztus 11-i napfogyatkozás alatt. Állattani Közlemények 86: FRISCH VON K. (1949): Die Polarization des Himmelslichtes als orientierender Faktor bei Tänzen der Bienen. Experientia 5: LAMPEITL F. (1999): Méhészkedés. HOGYF Editio, Budapest p ÖRÖSI P. Z. (1968): Méhek között. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest p SZENTKIRÁLYI F. & SZALAY L. (2001): Az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás hatása a háziméhek viselkedésére és győjtési aktivitására. Állattani Közlemények 86: SZÖVÉNYI G., SZENTKIRÁLYI F. & NAGY B. (2001): Egyenesszárnyúak és egyéb nappali rovarok aktivitásainak változása az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alatt. Állattani Közlemények 86: TÓTH Z. (2001): A földfelszínre érkezı napsugárzás intenzitásának változása különbözı spektrum tartományokon az augusztus 11-i napfogyatkozás alatt történt mérések alapján. Állattani Közlemények 86: WEIDINGER T., PINTÉR K., HIRSCH T. & MÉSZÁROS R. (2001): Az idıjárási helyzet és a meteorológiai elemek változása az augusztus 11-i magyarországi teljes napfogyatkozás során. Állattani Közlemények 86: Effects of the total solar eclipse of 11 August 1999 on behaviour of honeybees, recorded in an apiary LÁSZLÓ BALDAVÁRI The author monitored by videorecorder the temporal changes of foraging flight-activity and behaviour of honeybees (Apis mellifera L.) in a Hungarian apiary during the total solar eclipse occurred on 11 August The number of departure and arrival of honeybees inhabiting a medium-sized family was counted during one minute from the videotape, and it was repeated in every ten minute. The bees started strongly response to the increasing darkness when the relative sunlight intensity decreased below 10% and the workers delivering pollen flew abundantly back to the hives in 5 minute period before the totality. Collaterally the departure frequency was decreased significantly. A strongly reduced foraging activity level was characteristic under totality and over the succeeding one-hour period. During the total darkness and in the previous and following some minutes behavioural disturbances of arriving bees were observed, as they follow: disturbance in orientation (compass) ability (e.g. missing of slit of own hive, entering into foreign hives, flying against objects in the surroundings); the crowds of bees remained outside produced a strange humming; in a short period after the totality many workers showed a stronger exhaustion (motionless, crawling along, pulsing of abdomen-stronger respiration); numerous sitting bees remained outside ventilated with their wings; workers starting again to forage after totality departed abnormal way from the wall of hives. 143