Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben"

Zsófia Molnár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados Ildikó 1 1 Erdészeti Tudományos Intézet 2 NYME Faipari Mérnöki Kar 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 4 NYME Erdımérnöki Kar Az MMT XXXIV. Vándorgyőlése és a VII. Erdı és Klíma Konferencia Debrecen

Ildikó 1 1 Erdészeti Tudományos Intézet 2 NYME Faipari Mérnöki Kar 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 4

2 Az erdı ökológiai jelentısége összefügg: szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötésével és a termıhely termıképességének fenntartásával.

3 Erdészeti monitoring Fatermési és erdınevelési kísérletek 1900-tól Az erdı környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata 1950-tıl 1980-tól EVH, EMMRE - légszennyezés - klíma - biodiverzitás - stb. Nemesítési, erdıvédelmi és ökonómiai vizsgálatok

1950-tıl 1980-tól EVH, EMMRE - légszennyezés - klíma -

4 Az erdészeti monitoring feltétele az erdei fák életfázisain átívelı megfigyelési periódus (több évtized), a mérési adatok biztonságos, hozzáférhetı dokumentációja és szakmai céloknak megfelelı értékelése, stabil intézményi háttér és elkötelezett irányítói és kutatói felelısség

hozzáférhetı dokumentációja és szakmai céloknak megfelelı értékelése,

5 Felelısségi szintek 1980-tól Vezetı Keresztesi B. Bondor A. Führer E. Borovics A. Középvezetı Járó Z. Pagony H. Führer E. Tóth J. Führer E. Tóth J. Führer E. Manninger M. Tóth J. Csóka Gy. Szabados I. Csóka Gy. Kutató Járó Z. Führer E. Sitkey J. Pagony H. Tóth J. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. stb. Megfigyelı Führer E. Manninger M. Sitkey J. Tóth J. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Sitkey J. Führer E. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Führer E. Szabados I. Csóka Gy. Koltay A. Hirka A. stb. technikusok technikusok technikusok technikusok

Manninger M. Sitkey J. Tóth J. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Sitkey J. Führer E. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Führer E. Szabados I.

7 A vizsgált bükkös állományjellemzıi Erdıtípus: Kor: Törzsszám: Átl. átmérı: Átl. magasság: Élıfakészlet: Záródás: Oxalis acetosella bükkös év ~ 300 db/ha > 37 cm > 32 m ~ 730 m 3 /ha, majd csökkent ~ 90 %, majd csökkent

8 Kiértékelésbe vont adatok Növekedési adatok ( ) Évenkénti körlapnövekmény [cm 2 ] ápr.-okt. között (1998 hiányzik) Meteorológiai adatok ( ) Havi átlaghımérséklet és csapadékösszeg (OMSZ) Indexek (FAI, EQ stb.)

között (1998 hiányzik) Meteorológiai adatok (1983-2007)

9 A brennbergbányai bükkös éves kerületnövekedése öt év ( ) átlagában (Führer 1994) XI. 21. XII I II III IV V VI VII VIII IX X Kimagasló törzsek átlaga Uralkodó törzsek átlaga Alászorult törzsek átlaga nem vegetációs periódus kerület növekedés ezrelékben mérések idıpontjai vegetációs idıszak fı növekedési szakasz intenzív növekedés

10 Teljes idıszak növekedésének alakulása 22 év átlagában

11 Az egyes évek körlapnövekményei aug. után máj.-aug. máj. elıtt ápr.-okt. cm T V-VI : - 2,65 C P V-VI : + 89 % T V-VI : + 3,15 C 5 T III-IV : + 1,72 C T III-IV : + 1,97 C P V-VI : - 38 % %

C T III-IV : + 1,97 C P V-VI : - 38 % 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992

12 Éven belüli periódusok növekedési trendjei 3,0 május elıtt y = -0,0088x + 1,0561 2,5 R 2 = 0,0048 2,0 1,5 1,0 Növekmény (cm 2 ) 0,5 0,0 30 május-augusztus ,0 augusztus után y = 0,0658x + 0,4741 y = -0,6624x + 23,453 R 2 = 0,4256 3,0 R 2 = 0,2513 2,0 1,0 0,

után y = 0,0658x + 0,4741 y = -0,6624x + 23,453 R 2 = 0,4256 3,0 R 2 = 0,2513 2,0 1,0 0,0 1985

13 Vizsgálati idıszak meteorológiai jellemzése átlag szórás átlag szórás átlag szórás 757,3 123,6 771,5 129,9 éves 8,2 0,8 7,9 0,8 vegetációs idıszak csap. hım. csap. hım. 360,4 107,9 16,3 1,0 473,8 104,4 491,7 113,3 májusaugusztus júliusaugusztus csap. hım. csap. hım átlag 337,1 16,7 169,5 18,6 szórás 88,5 1,1 55,9 1,2 175,4 66,6 18,1 1,2 14,8 0,7 14,5 0,8 FAI 4,9 1,6 4,5 1,5 évek FAI szerint (%) B B GY-T KTT-CS ESZTY GY-T KTT-CS ESZTY

16 Növekedés és klímaértékelés kiindulási szempontja, hogy a tárgyévi növekedést a megelızı és az azt megelızı évek idıjárása is befolyásolja a rügykezdemények (tárgyévi rügyek) száma már két évvel ezelıtt kialakul, a hosszú és rövid hajtások száma és aránya a megelızı évben dıl el, a hosszú hajtások levélszáma nagyobb, a rügyekbıl képzıdı levelek nagysága és minısége pedig a tárgyévi feltételektıl függ.

ezelıtt kialakul, a hosszú és rövid hajtások száma és aránya a megelızı évben dıl el, a hosszú

17 Elemzési értékelés Lineáris korreláció-analízis Kettıvel korábbi év áprilisától adott év októberéig Szimpla havi adatokra Képzett idıszaki komponensekre (CReMIT): Több, szomszédos hónap csapadékösszege és átlaghımérséklete Minden lehetséges, szakmailag értelmezhetı idıszak figyelembevétele Modellillesztés az eredményekre többváltozós lineáris regresszióval

szomszédos hónap csapadékösszege és átlaghımérséklete Minden lehetséges, szakmailag

18 Növekedés klíma adatok közötti összefüggések növekedésként a faegyedekbıl képzett évenkénti átlagot vettük figyelembe, külön-külön vizsgáltuk a csapadékot és a hımérsékletet havi bontásban, szignifikáns kapcsolatok (r) az alábbiak: csapadék hımérséklet kk6 kk11 k5 a4 a6 kk3 kk10 k6 k11 a6 0,49 0,48 0,42 0,43 0,44-0,38-0,4-0,42-0,53-0,52

hımérsékletet havi bontásban, szignifikáns kapcsolatok (r) az alábbiak: csapadék

19 9 8 7 Júniusi csapadékösszegek és növekedések 10 évenkénti mozgóátlaga y = x R² = Júniusi átlaghőmérsékletek és növekedések 10 évenkénti mozgóátlaga y = x R² = ,0 15,2 15,4 15,6 15,8 16,0 16,2 16,4 16,6 16,8 17,0 17,2

9398 6 5 4 3 70 75 80 85 90 95 100 105 110 115 9 8 7 Júniusi átlaghőmérsékletek

20 Klíma és a növekedés összefüggése Csak csapadékra (R 2 = 0,70): Növekmény = - 0,01*cskk6 + 0,11*cskk11 + 0,07*csk5 + 0,07*csa5 + 0,03*csa6-0,31 Csak hımérsékletre (R 2 = 0,49): Növekmény = - 0,62*hkk10-0,41*hk6-1,09*hk11-1,56*ha6 + 57,97

0,07*csa5 + 0,03*csa6-0,31 Csak hımérsékletre (R 2 = 0,49):

21 Növekmény = - 0,75*hk11-0,87*ha6 + 0,09*cskk11 + 0,06*csk5 + 0,04*csa *csa6 + 22,46 R 2 = 0,77

22 Összegzés A klímaadatok alapján a kérdéses idıszakban egy egyértelmő felmelegedı tendencia figyelhetı meg. Az éves növekedés 80 90%-a május augusztus hónapokban képzıdik, ezt követıen csak akkor figyelhetı meg növekedés, ha a fı növekedési idıszakban a szervesanyag-képzés a kedvezıtlen idıjárás miatt alacsony. A nagyobb mennyiségő csapadék pozitív hatású, a hımérséklet-emelkedés pedig növedékcsökkenést eredményez. A tárgyévi növekedést elsısorban az áprilisi és júniusi csapadék nagysága, valamint június átlaghımérséklete befolyásolja. A tárgyévet megelızı év esetében a csapadéknak csak májusban van jelentısége; a júniusi és novemberi hımérséklet hatása a rügyfejlıdés befolyásolásán keresztül azonban markánsan érvényesül. A tárgyévet két évvel megelızı évben a rügykezdemény kialakulására, majd fejlıdésére a júniusi és a novemberi csapadéknak, valamint az októberi hımérsékletnek van szignifikáns befolyása

23 További feldolgozás és célok Újabb meteorológiai elemek és származtatott indexek figyelembevétele, Egy évnél hosszabb (2-5 év) idıintervallumok összevont növedékének értékelése, Hosszú idıtartamú fatermési felvételek és a klíma közötti összefüggés meghatározása

24 Köszönöm szíves figyelmüket! A kutatást az OTKA és sz. projektek támogatták.

Hasonló dokumentumok

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György