Simafelszínű Durva ER felszínű ER. Glikogén 3/51
|
|
- Benjámin Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az eukarióta sejtek kompartmentalizáltak. A legfontosabb kompartmentumok: citoplazma sejtmag endoplazmatikus retikulum, Golgi komplexum lizoszómák peroxiszómák mitokondriumok 1/51
2 A kompartmentalizáció előnye: a membránnal határolt organellumok speciális körülményeket teremtenek bizonyos biológiai reakciók lejátszódásához (pl. lizoszóma hidrolitikus lebontás, mitokondrium ATP szintézis) 2/51
3 Simafelszínű Durva ER felszínű ER Glikogén 3/51
4 A sima felszínű ER funkciói: Ca 2+ tárolás és felszabadítás biokémiai reakciók (lipidek, koleszterin, szteroid hormonok bioszintézise, glükoneogenezis (glükóz-6-foszfát glükóz)) detoxifikáció Detoxifikáció: Sok toxikus molekula hidrofób, és a vérben szérumfehérjékhez kötődik. Fehérjéhez kötött vegyületek nem képesek a keringést elhagyni a veséken keresztül. A máj sok ilyen hidrofób toxikus vegyületet hidrofil, vízben oldható vegyületté alakít azáltal, hogy mono-oxigenálja (hidroxilálja) azokat (I. fázis) majd hidrofil csoportot (pl. glükuronsav) kapcsol hozzájuk (II. fázis). Ezek a konjugált molekulák a májon és az epeutakon keresztül hagyják el a szervezetet. a fehérjéhez kötött toxin nem tudja elhagyni a keringést hidrofób toxin fenesztrák szérumfehérje 4/51
5 ph~ µm SAVAS HIDROLÁZOK nukleázok proteázok glikozidázok ph~5 lipázok foszfatázok szulfatázok foszfolipázok H + H + Lizoszómák Funkció: különböző anyagok hidrolitikus lebontása A savas ph szerepe: denaturálja a lebontandó anyagokat a savas hidrolázok savas ph-n működnek optimálisan Tárolási betegségek: egy lizoszómális hidroláz veleszületett hiánya miatt azok az anyagok felhalmozódnak, amiket a hiányzó enzim bontana le. Ez súlyos idegrendszeri és hematológiai tüneteket eredményez. példa: Tay-Sachs betegség, amelyet a hexózaminidáz A, egy gangliozid bontó enzim hiánya okoz. megnagyobbodott, lipidet tároló mentális retardáció neuronok V-típusú ATPáz ATP ADP+P i 5/51
6 Tárolási betegségek terápiás lehetőségei I. Allogén csontvelő vagy csontvelői őssejt átültetés Az átültetett csontvelő vagy őssejt repopulálja a páciens csontvelejét A képződő monociták eljutnak minden szervbe, még az agyba is (mikroglia csontvelői eredetű!) Enzim helyettesítő terápia (ERT enzyme replacement therapy) Molekuláris biológiai módszerrel előállított enzimet adnak intravénásan Idegrendszeri tünetekkel járó betegségekre nem alkalmazható Pl. Gaucher kór (1. típusú) kezelése a hiányzó glükocerebrozidáz infúziójával bontó enzim: α-galaktozidáz A hiánya: Fabry kór ceramid glükóz galaktóz bontó enzim: hexózaminidáz A hiánya: Tay-Sachs betegség N-acetil-galaktózamin sziálsav bontó enzim: glükocerebrozidáz, hiánya: Gaucher kór szintetizóló enzim: glükozilceramid szintáz 6/51
7 Szubsztrát redukciós terápia (SRT substrate reduction therapy) Génterápia Tárolási betegségek terápiás lehetőségei II. A hiányzó enzim által lebontandó anyag szintézisét gátolják, ezért az kevésbé fog felhalmozódni. Pl. glükozilceramid-szintáz gátlása Gaucher kórban (1. típus) Jelenleg még kísérleti stádiumban bontó enzim: α-galaktozidáz A hiánya: Fabry kór ceramid glükóz galaktóz bontó enzim: hexózaminidáz A hiánya: Tay-Sachs betegség N-acetil-galaktózamin sziálsav bontó enzim: glükocerebrozidáz, hiánya: Gaucher kór szintetizóló enzim: glükozilceramid szintáz 7/51
8 Anyagok transzportja a lizoszómákba lizoszómális enzimek transzportja peroxiszóma (MAKRO-) AUTOFÁGIA citoszól Golgi komplexum H a lizoszómákban lebontásra kerülő anyagok transzportja extracelluláris tér hidroláz membrán hsc70 fehérje transzlokációs pórus citoszólikus fehérje CITOSZÓLIKUS FEHÉRJÉK FELVÉTELE szekunder lizoszóma H H H H H H primer lizoszóma lizoszómális enzimek transzportja lizoszóma: primer ~: csak enzimeket tartalmaz szekunder ~: enzimet és bontandó anyagot tartalmaz FAGOCITÓZIS RECEPTOR-MEDIÁLT ENDOCITÓZIS tercier ~ (reziduális test): a megemészthetetlen anyagokat raktározó lizoszóma baktérium 8/51
9 Az autofágia különböző mechanizmusai Autofágia orgenellumok és a sejt saját fehérjéinek lebontása a lizoszómákban Szerep: 1. tápanyag raktár feltöltése éhezés során 2. elhasználódott organellumok eliminációja 1. Makroautofágia (ált. egyszerűen autofágia) lizoszómális hsc70 LAMP-2A hsc70 és ko-chaperonok citoszólikus fehérje 3. Chaperon függő autofágia 2. Mikroautofágia a lizoszómák közvetlenül bekebelezik a citoplazma egy darabját Proteaszómális útvonal fehérjék lebontása a proteaszóma által. Proteaszóma: nagy citoszólikus enzim komplex (tehát nem membránnal határolt orgenallum) ubikvitinált fehérjék degradációja 9/51
10 Makroautofágia részletesebb kép autofagoszóma autolizoszóma lizoszóma Atg (autophagy-related) és PI3K fehérjék hatalmas komplexuma Atg8 lipidálódik (foszfatidiletanolamin) és részt vesz a membránnövekedésben Atg8 izolációs membrán de novo membránszintézissel növekszik PAS preautofagoszómális struktúra 10/51
11 A peroxiszóma szerkezete Peroxiszóma Simafelszínű Durva ER felszínű ER Membrán Lipid kettősréteg Kristályos mag Glikogén 11/51
12 KÉMIAI REAKCIÓK A PEROXISZÓMÁKBAN RH 2 + O 2 R + H 2 O 2 peroxiszómális oxidáz (a D-aminosavak és nagyon hosszú szénláncú (>22 C atom) zsírsavak lebontása csak a peroxiszómákban történik) R H 2 + H 2 O 2 R + 2 H 2 O (pl. CH 3 -CH 2 -OH + H 2 O 2 CH 3 -CHO+2 H 2 O) kataláz amikor sok H 2 O 2 halmozódik fel, azt a kataláz közvetlenül vízzé alakítja: 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 Organellum Funkció Magyarázat, az organellumok közti különbségek mitokondrium lizoszóma peroxiszóma oxidatív lebontás, ATP szintézis hidrolítikus reakciók oxidatív lebontás, nincs ATP szintézis 1. az oxidáció több lépésben zajlik (elektrontranszport), az energia kontrollált körülmények között szabadul fel, mint pl. egy atomerőműben energiát lehet tárolni (pl. elektromosság az atomerőműben, ATP a mitokondriumban) 2. a végső elektron akceptor (O 2 ) vízzé alakul 1. a peroxiszómális oxidáció egy lépésben játszódik le az energia hő formájában szabadul fel az energia nem tárolódik hasonlóan az atombombához 2. a végső elektron akceptor (O 2 ) hidrogén-peroxiddá alakul 12/51
13 exocitózissal szekretált fehérje Szekréciót végző sejt általános felépítése szekréciós vezikulum Golgi komplexum durva felszínű ER 13/51
14 Az ER szignálszekvencia az ER-be való transzport szükséges és elégséges feltétele citoszólikus fehérje (nincs cytosolic rajta protein ER (no szignálszekvencia) signal sequence) ER fehérje, ER protein amelyről with az ER szignálszekvenciát signal sequence eltávolították removed ER ER ER protein ER signal ER fehérje ER szignál cytosolic protein sequence citoszólikus fehérje, ami ER szekvencia with ER signal szignálszekvenciát tartalmaz a fehérjéket kódoló gének sequence 5 (N-terminálist kódoló) 3 (C-terminálist kódoló) 5 (N-terminálist kódoló) 3 (C-terminálist kódoló) S.S. ER fehérje citoszólikus fehérje ER fehérje, most már citoszólikus S.S. citoszólikus fehérje, most már ER S.S. szignál szekvencia molekuláris biológiai technikák segítségével a szignálszekvenciát az eredetileg citoszólikus fehérjére viszik át 14/51
15 Sejtmentes fehérjeszintézis, mikroszóma frakció nincs jelen A mikroszómák hozzáadása N terminális szignálszekvencia A teljesen megszintetizált fehérje a szignálszekvenciával A fehérje nem kerül a mikroszóma belsejébe, a szignálszekvencia nem hasítódik le. Sejtmentes fehérjeszintézis, mikroszóma frakció jelen van A fehérje a transzlációval egyidőben a mikroszóma belsejébe kerül. A szignálszekvencia eltávolítása 15/51
16 Az N-terminális ER szignálszekvenciával rendelkező fehérjék átjutása az ER membránon (sec61) 16/51
17 A transzmembrán fehérjék beépülnek az ER membránjába 17/51
18 Fehérjék átjutásának mechanizmusa a Sec61 póruson oldalnézet citoplazma felülnézet DER membrán Sec61 komplex dugó ER lumen riboszóma szintetizálódó fehérje 18/51
19 DER: a fehérjék poszt-transzlációs módosítása minőségellenőrzés: csak a megfelelően feltekeredett fehérjék hagyhatják el az ER-t a Golgi felé proteaszómális degradáció Minőségellenőrés az ER-ben Hsp70 (Bip) a fehérjék hidrofób részeihez kötődik, hogy aggregációjukat meggátolja Golgi: a fehérjék további poszttranszlációs módosítása szortírozás szabálytalan feltekeredés szabályos feltekeredés plazmamembrán és extracelluláris tér lizoszóma transzport a Golgi komplexumba 19/51
20 ER rezidens fehérjék visszatérése a Golgiból A kétirányú transzport célja: 1. Membránok közötti egyensúly fenntartása 2. Véletlenül / aspecifikusan transzportált molekulák retrográd transzportja 20/51
21 A COP burok membránhoz kapcsolódása A fehérjeburok funkciója: 1. A membrán kidudorodás elősegítése 2. Hozzájárul a transzportálandó molekulák kiválasztásához 21/51
22 mannóz foszforiláció a lizoszómális proteineken mannóz eltávolítás mannóz eltávolítás GlcNAc hozzáadása galaktóz hozzáadása NANA hozzáadása szulfatáció szortírozás Kompartmentális felépítés: Mindegyik Golgi kompartmentum meghatározott enzimeket tartalmaz, amelyek csak az adott kompartmentumban fordulnak elő. Ez biztosítja a biokémiai folyamatok szigorú egymásutániságát. cisz hálózat cisz ciszt. med. ciszt. transz ciszt. transz hálózat Glikoziláció: cukor hozzáadása, módosítása vagy elvétele a fehérjéktől poszttranszlációsan N-hez vagy O-hoz kötött általános funkció: proteinek stabilitásának fokozása speciális funkciók: pl. fehérvérsejtek kezdeti tapadása az endotélhez ( rolling ) 22/51
23 Nitrogénhez kötött glikoziláció az ER-ben és a Golgiban 23/51
24 Ciszternális előrehaladás vagy érés (dinamikus) a cisz-golgi hálózat vezikulumok fúziójából jön létre ER cisz hálózat Vezikuláris transzport (statikus) Golgi enzimek Szekretált protein a vezikulumok a cisz-golgi hálózattal fuzionálnak cisz ciszt. Golgi enzim med. ciszt. transz ciszt. egy helyben levő ciszternák szekréciós fehérje a transz-golgi hálózat vezikulumokra esik szét transz hálózat a vezikulumok a transz-golgi hálózatról fűződnek le 24/51
25 Ciszternális előrehaladás Vezikuláris transzport vezikulumok az ER-ből CISZ MEDIÁLIS TRANSZ szekréciós fehérje cisz Golgi enzim mediális Golgi enzim transz Golgi enzim 25/51
26 Konfokális mikroszkópos bizonyíték a ciszternális előrehaladás modellre zöld (GFP) cisz ciszterna marker vörös (mrfp) transz ciszterna marker vörös (mrfp) cisz ciszterna marker zöld (GFP) transz ciszterna marker vörös (mrfp) cisz ciszterna marker zöld (GFP) transz ciszterna marker A cisz ciszternának megfelelő szín a transz ciszternának megfelelőre változik a ciszterna érési folyamaton megy keresztül. Matsuura-Tokita et al., Nature, 441: /51
27 Fehérjék szortírozása a transz-golgi hálózatban fehérjék szelektív bepakolása olyan transzport vezikulumokba, amelyek rendeltetési helyükre szállítják azokat konstitutív szekréció: az exocitózis várakozás nélkül bekövetkezik (pl. szérumfehérjék, EC mátrix fehérjék) hormon regulált szekréció: az exocitózis csak egy szignál után következik be (pl. emésztő enzimek, hormonok, neurotranszmitterek) LUMEN apikális membrán lizoszóma [Ca 2+ ] ic szoros junkció (tight junction) basolaterális membrán transz-golgi hálózat szelektív transzport az apikális és bazolaterális membránhoz 27/51
28 Lizoszómális fehérjék szelektív célbajuttatása M Recirkuláció: lizoszóma M M6P cisz Golgi 1. megelőzi a receptor lizoszómákban történő megemésztését 2. visszaviszi a receptort, hogy az egy új transzportciklust kezdhessen M transz Golgi M6P ph M6P receptor M6P klatrin 28/51
29 Membránfúzió, 1. lépés: dokkolás A membránok specifikus felismerését SNARE fehérjék biztosítják (t-snare target SNARE; v-snare vesicular SNARE). a cisz-dimer NSF- és SNAPfüggő szétesése a transz-dimer kialakulása vezikulum vezikulum célmembrán célmembrán egymást kizárják cisz-dimer transz-dimer vezikulum célmembrán 29/51
30 Membránfúzió, 2. lépés: a fúziós pórus kialakulása vízmentes környezet fázisátmenet hemifúzió kúp alak (negatív görbület, pl. DAG, PE) fúziós pórus fordított kúp alak (pozitív görbület, pl. lizo-pc) 30/51
31 Bakteriális toxinok kihasználják a vezikula fúzió molekuláris mechanizmusát VAMP = v-snare = synaptobrevin syntaxin = t-snare SNAP-25 = t-snare botulinum toxin az acetil-kolin felszabadulását gátolja tetanus toxin gátló neurotranszmitterek, GABA és glicin, felszabadulását gátolja a botulinum toxinnal azonos módon. Hatásmechanizmus: mindkét toxin proteáz, amely hasítja a VAMP, a SNAP-25 vagy a syntaxin fehérjét. 31/51
32 Az organellumok színkódja: endomembrán rendszer citoplazmatikus kompartment 40S 60S szabad riboszómákon szintetizálódó fehérje 60S 40S szabad riboszóma alegységek a citoplazmában ER szignálszekvencia citoplazmában maradt riboszómák DER-hez kötött riboszómák mrns mitokondrium nukleáris lokalizációs szekvencia (NLS) citoszól A fehérjék nem tudják elhagyni az endomembrán rendszert, ha egyszer beléptek abba. peroxiszóma lizoszóma mannóz-6- foszfát endoplazmatikus retikulum Golgi KDEL regulált szekréciós vezikulum konstitutív szekréciós vezikulum A vakuoláris apparátus organellumai között a transzport minden esetben vezikulumok segítségével történik. sejtmag diffúzió+transzmembrán transzport vezikuláris transzport sejtfelszín 32/51
33 Szolubilis és membránfehérjék vezikuláris transzportja a vakuoláris apparátusban DER Golgi plazmamembrán 33/51
34 pinocitózis: oldott anyagok felvétele (sejt ivás) endocitózis: a sejtek anyagot vesznek fel az extracelluláris térből azáltal, hogy membránnal körülvett vezikulumba csomagolják. Az endocitózis típusai a vezikulum, ill. a vezikulum burka szerinti csoportosítás klatrin függő endocitózis: a vezikulum burka klatrin kaveolin függő endocitózis: a folyamat a plazmamembrán kaveolának nevezett részéből indul. A kaveolin a kaveolák egyik fontos fehérjéje. klatrin és kaveolin független endocitózis makropinocitózis: oldott anyag felvétele nagyméretű (>1 µm) vezikulumba??? fagocitózis: részecskék (nem oldott anyag, pl. baktérium, sejt, sejttörmelék) felvétele. Specializált sejtek (fagociták) funkciója, az immunválasz egyik lépése.?? receptor mediált endocitózis: csak azt az anyagot veszi fel a sejt, ami specifikusan kötődik sejtfelszíni receptorokhoz. aspecifikus (folyadék fázisú) endocitózis: oldott anyag aspecifikus felvétele. Régen egyszerűen pinocitózisnak hívták. 34/51
35 Egy makrofág VVT-ket fagocitál 35/51
36 Receptor mediált endocitózis 36/51
37 Hogyan kötődik a klatrin a plazmamembránhoz? a receptor által kötött ( kiválasztott ), szintén endocitózisra kerülő ligand endocitózisra kerülő transzmembrán fehérje (receptor) a receptorhoz nem kötődő anyag nem kerül receptor mediált endocitózisra A transzmembrán fehérjék kimaradnak a formálódó vezikulumból, ha nem található meg bennük az endocitózis szignál. YXXΦ endocitózis szignál AP-2 (több alegységes fehérje; adaptin alegységekből áll) klatrin 37/51
38 CYTOSOL citoszól a VESICLE vezikulum FORMATION kialakulása A receptor mediált endocitózis folyamata clathrin klatrin burok coat burkolt vezikulum coated vesicle a burok leválása (uncoating, UNCOATING buroktalanodás ) A burkolt vezikulum nem képes fuzionálni a célmembránnal az uncoating (burok leválás) eltávolítja a burkot, így a fúzióhoz szükséges kulcsfontosságú molekulák (pl. SNARE) elérhetővé válnak. cargo receptor a szállítandó molekulákat felismerő receptor adaptin dynamin dinamin adaptin naked transport vezikulum vesicle csupasz transzport cargo szállítandó molecules molekulák EXTRACELLULAR extracelluláris tér SPACE 38/51
39 Az LDL endocitózisa (LDL low density lipoprotein) Ezen útvonal veleszületett rendellenessége (LDL receptor mutáció miatt) familiáris hiperkoleszterinemia. Vezető tünet: emelkedett vér koleszterin szint 39/51
40 Lipoprotein partikulumok HDL (high density lipoprotein) vizes fázis (hidrofil) LDL (low density lipoprotein) hidrofób mag apoa A lipid vezikulum stabil, mert a lipid molekulák hidrofil része a vizes fázis felé, hidrofób részük pedig a hidrofób meg fele tekint. A lipid membrán instabil, mert a lipidek hidrofób része exponált a vizes fázis felé. Le kell zárni egy apolipoproteinnel (apo-a). 40/51
41 Nanodiszk technológia MSP ( membrane scaffold protein ): az apoa funkcióját ellátó genetikailag módosított fehérje, amellyel a membrán kettősréteget (nanodiszk) lezárják. A membránfehérje vízoldhatóvá válik. A membránfehérje megőrzi natív konformációját. Stabil. Kísérletes alkalmazás: membránfehérjék vizsgálata természetes környezetükben. 41/51
42 A transzferrin endocitózisa Fe 3+ apotranszferrin leválik az alacsony ph miatt Fe 3+ klatrin Fe 3+ apotranszferrin uncoating DMT1 (divalent metal transporter) ph Fe 3+ ph~5 Fe 3+ V-típusú ATPáz Különbség az LDL-hez képest: a ligandum (transzferrin) nem válik le a savas ph hatására a receptorról, hanem recirkulál a plazmamembránba. H + 42/51
43 EGFR EGF Az EGF receptor mediált endocitózisa a szabad, nem stimulált receptor nem internalizálódik receptor down-reguláció: az aktivált receptor-ligandum komplex internalizációja (endocitózisa) és lizoszómális lebontása. Véd a túlzottan hosszan tartó stimulációtól. klatrin burok lizoszóma az EGF és receptora a lizoszómákba kerül az LDL receptor recirkulál késői endoszóma 43/51
44 Az endocitózist követő szortírozás új modellje és nómenklatúrája burkolt vezikulum LDL LDL receptor Fe 3+ korai (szortírozó) endoszóma, ph ~ 6 Fe 3+ Fe 3+ coated pit (klatrin) ubiquitin Fe 3+ Fe 3+ késői endoszóma, MVT ph ~ 5-6 transzferrin transzferrin receptor apotranszferrin recirkuláló endoszóma lizoszóma ph ~ EGF EGF receptor ubiquitin: egy fehérje, amelynek EGFR-hez való kapcsolódása szabályozza ez EGFR posztendocitótikus transzportját. 1. Kiváltja az EGFR endocitózisát. A nem ubiquitinált EGFR a membránban marad az LDL és transzferrin receptor konstitutívan endocitózisra kerül. 2. Kiváltja a MVT-ben a membrán betüremkedést, ami a belső vezikulumok képződéséhez vezet. Minél közelebb van egy endoszóma a lizoszómához, annál savasabb a ph-ja. 44/51
45 apical plasma membrane 1. recycling transport vesicles early endosome tight junction Fehérjék lehetséges sorsa receptor mediált endocitózist követően 2. degradation 3. transcytosis basolateral plasma membrane lysosome nucleus 1. recirkuláció (pl. LDL receptor) 2. degradáció (pl. EGF receptor) 3. transzcitózis (pl. immunglobulin molekula a bél epitéljén keresztül): a vezikulumban levő fehérje módosítás nélkül transzportálódik a sejten keresztül. 45/51
46 Extracelluláris vezikulumok keletkezése és típusai 2 Fe 3+ coated pit (klatrin) burkolt vezikulum Fe 3+ ubiquitin citoplazmatikus fehérjék Fe 3+ recirkuláló endoszóma 1 korai (szortírozó) endoszóma, ph ~ 6 LDL LDL receptor Fe 3+ Fe 3+ késői endoszóma, MVT ph ~ 5-6 transzferrin transzferrin receptor apotranszferrin lizoszóma ph ~ EGF EGF receptor 1. Exoszómák: a MVT plazmamembránnal való fúziójával az intraluminális vezikulumok kikerülnek az extracelluláris térbe. 2. Mikrovezikulumok: a plazmamembrán bimbózásával keletkeznek. Immunol. Lett. 107(2): J Cell Biol 200(4): /51
47 Extracelluláris vezikulumok funkciója 1. mrns vagy szabályozó (ún. mirns, mikro-rns) molekulák átadása sejtek között. 2. Szabályozó fehérjék átadása egyes sejtek között immunszuppresszió immunstimuláció tumorok terjedése Immunol. Lett. 107(2): J Cell Biol 200(4): /51
48 A fehérjék transzportját meghatározó szortírozó motívumok A szortírozó motívumok olyan rövid motívumok a fehérjében, amelyek meghatározzák transzportját, és a fehérje funkciójához semmi közük. Azért motívum, és nem szekvencia, mert nem mindig az aminosav szekvenciában vannak jelen. a polipeptid lánc részét képező aminosav szekvencia (pl. ER szignálszekvencia, KDEL, NLS, YXXΦ endocitózis szignál) a fehérje szénhidrát oldalláncában található szignál (pl. mannóz-6-foszfát) a fehérjéhez kapcsolódó járulékos molekula (pl. ubiquitin) 48/51
49 Az endocitózis szerepe a biológiai kutatásban és az orvoslásban Az endocitózis minden sejtünkben végbe megy DE: Az endocitózist követően az alapértelmezett útvonal a lizoszómális lebontás Endocitózist követően a gyógyszer az endomembrán rendszerben van jelen, de a célpontja tipikusan a citoplazmatikus kompartment Az endocitózist fel lehet használni gyógyszermolekulák (célzott) célbajuttatására A gyógyszernek keresztül kell mennie az endoszóma (lizoszóma) membránján, hogy megelőzze a lizoszómális lebontást (ha a lizoszómális hidrolázok szubsztrátja) elérje a célját a citoplazmatikus kompartmentben 1. példa. Egy mikrotubulus polimerizáció gátló célzott felvétele: trastuzumab-dm1 DM1 a felveendő gyógyszer trastuzumab egy HER2-höz (ErbB2) kötődő antitest, amely endocitózishoz vezet a daganat sejteket MCC a peptid kötés elhasad, így felszabadul a DM1-MCC, ami elég hidrofób ahhoz, hogy átmenjen a lizoszóma membránján 2. példa. Sejtek transzfekciója DNS-sel lipoplex: lipid és DNS komplexe plazmamembrán lipoplex endoszómamembrán Clin Cancer Res 17: A DNS felszabadulása az endoszómából 49/51
50 A kutatók rendszerint antropomorf modelleket alkotnak Felhasználó EC tér sejtmembrán 2. gyár 2. termék Golgi 1. gyár 1. termék nyersanyagok Ez a megközelítés csak részben igaz. A gyárak kevésbé állandóak. protein DER 50/51
51 Dinamizmus a Golgi apparátus felépítésében állandóan átalakuló ciszternák és vezikulumok tubuláris nyúlványok és összeköttetések 51/51
Endocitózis - Exocitózis
Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenMinden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával
A sejtes szerveződés a földi élet alapja Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A szervezetek minden sejtje
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Sejtbiológiai alapok Sarang Zsolt Víz (felnőtt emberi test 57-60%-a víz) Élő szervezetek inorganikus felépítő elemei Anionok (foszfát, klorid, karbonát ion, stb.)
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Hetedik rész: Intracelluláris kompartmentek: a fehérjék elosztása Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. november 30. Copyright
Részletesebben4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál
4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenTranszportfolyamatok II. Vezikuláris transzport 1
Transzportfolyamatok II. Vezikuláris transzport 1 19. TRANSZPORTFOLYAMATOK II. VEZIKULÁRIS TRANSZPORT A vezikuláris transzport alaplépései: lefűződés, vándorlás, fúzió; a folyamatokban szerepet játszó
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenSejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).
Sejttan A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). Vannak olyan organizmusok, mint a baktériumok és egysejtűek,
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenTantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód):
Tantárgy neve Sejtbiológia Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód): A tantárgyfelelős neve Kalucza
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenA sejtműködés szabályozási lehetőségei
A sejtműködés szabályozási lehetőségei valójában a fehérjefunkció szabályozását jelentik Hatástartam Transzkripció mrns mennyiség hosszú Poszttranszkripció mrns élettartam hosszú Transzláció szintetizálódó
RészletesebbenA NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
Részletesebben(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek
TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenMit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert
Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenNovák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport
Membrántranszport folyamatok A lipid kettos réteg gátat jelent a poláros molekulák számára. Ez a gát alapveto fontosságú a citoszól és az extracelluláris "milieu" közti koncentráció különbségek biztosításában.
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Sejttan Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok) (Az ábrák egy része Dr. Lénárd Gábor Biológia 11. c. könyvéből való) Dr. Bakos Vince 2017/18. ősz 1 Prokarióták és eukarióták Karyon
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenOrvosi Biokémia. Írták: Dr. Bánhegyi Gábor. Dr. Csala Miklós. Dr. Hrabák andrás. Dr. Keszler Gergely. Dr. Kukor Zoltán. Dr.
Orvosi Biokémia 2 Orvosi Biokémia Írták: Dr. Bánhegyi Gábor Dr. Csala Miklós Dr. Hrabák andrás Dr. Keszler Gergely Dr. Kukor Zoltán Dr. Mandl József Dr. Mészáros Tamás Dr. Müllner Nándor Dr. Sőti csaba
Részletesebben