.Ahol a folyók..visszafelé folynak. Természetátalakítás és vízszennyezés a Szovjetunióban
|
|
- Zita Farkas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .CZÉH ZOLTAN..Ahol a folyók..visszafelé folynak. Természetátalakítás és vízszennyezés a Szovjetunióban Sztálin június 20-án egy kis g zös fedélzetér l megszemlélte a Balti-tengert a Fehér-tengerrel összeköt, frissen elkészült csatornát. A f titkár köztudottan ritkán mozdult ki Kreml-beli dolgozószobájából, az eseménnyel így igen részletesen foglalkoztak a korabeli filmhíradók. Sztálin ekkor szembesült el ször a meglehet sen ötletszer en megindított építkezés döbbenetes méreteivel és az ott alkalmazott módszerekben rejl lehet ségekkel. Az a halvány mosoly, amivel a látottakat fogadta, alighanem nagyban befolyásolta országa kés bbi történelmét, nemcsak az ötvenes évekig, hanem egészen napjainkig. A csatorna, a Belomorkanal legismertebb jellemz je, hogy tervrajzát maga Sztálin alkotta meg, amikor mutatóujjával egy lendületes vonalat húzott a Szovjetunió térképére. A népszer legenda nyilván túloz, az mindenesetre tény, hogy a vállalkozás magán viselte a despotizmus valamennyi ismérvét. A 227 kilométeres csatornát mely jelenleg is (!) a világ harmadik leghosszabb mesterséges vízi útja mindenféle el zetes geológiai felmérés nélkül, mindössze 18 hónap alatt építették meg, gyakorlatilag ingyen, rabok munkaerejének felhasználásával: napi órás munkaid mellett, csákánnyal, talicskával, fadarukkal. Az emberveszteségekr l a mai napig megoszlanak a vélemények, a szakirodalom 55 és 140 ezer f közé teszi. A hisztérikus tempóban haladó építkezés menetér l rendszeresen tudósították a közvéleményt, a Belomorkanal az els ötéves terv jelképévé vált. Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág cím nevezetes könyvében értelmetlen vállalkozásnak titulálja a csatornát. Ez azonban nem igaz. A Belomorkanal nagyon is racionális létesítmény. Megépítésekor a stratégiai funkció volt a dönt szempont a Vörös Flotta hadihajóinak gyors, a Szovjetunió belterületén való átcsoportosíthatósága, amely aztán hamar kib vült a vízi szállítás adta lehet ségekkel. A Belomorkanal lendületesen felfelé ível gazdasági mutatói egyértelm vé tették a továbblépés irányát: az európai országrészen lév vízi utak egyetlen összefügg rendszerré való b vítését. A program a Moszkva Volga-csatorna megépítésével folytatódott ( ), majd elkészült a már régóta tervezett, a világháború miatt félbemaradt Volga Don-csatorna ( ), végül pedig immár Sztálin halála után a Volga Balti-tenger vízi út is (1964-re), ezek hátterében pedig ott húzódott a kevésbé látványos folyószabályozások sokasága (Moszkva, Volga, Szvir, Satura, Dnyepr) valamennyi rabmunka alkalmazásával. A gyors átalakulás mozgatórugója tehát a folyami hajózás szerepének felismerése volt. A vízi utak olcsó szállítási lehet séget biztosítottak az er ltetett iparosítás egymástól távoli központjai között. Az infrastruktúra kizárólag így tudott lépést tartani a nyersanyag-kitermelés és -feldolgozás rohamosan b vül igényeivel. 71
2 Czéh Zoltán Menet közben aztán gyorsan megmutatkozott az újabb nagy lehet ség: az említett folyók enyhíthettek a szovjet gazdaság krónikus energiahiányán is ben felépült a Dnyepr folyó els er m ve (Dnyepropetrovszknál), amely átadásakor a legnagyobb volt a világon, majd 1934-ben a Tuloma folyó duzzasztója (Murmanszk közelében), egy kisebb, de technikailag az el bbinél is korszer bb er m. Az említett két tendencia, vagyis a vízi közlekedés korszer sítése és a vízenergia felhasználási körének b vítése els pillantásra akár igen modern felfogást is tükrözhetne: a környezetvédelemre tekintettel lév iparosítást, ember és természet harmóniájának megóvását. A valóság persze ahogy az a Belomorkanal példájából már nyilván sejthet nem ez. Környezetvédelem helyett a harmincas évek frazeológiája a természet legy zését hirdette meg, és hogy a szóhasználat mennyire indokolt, azt hamar nyilvánvalóvá tette a folyók felhasználásának harmadik területe: az öntözés. Már az iparosodó cári Oroszország számára akut problémát jelentett a mez gazdaság. Az elemi nehézségeken a forradalmat követ földosztás, majd a kollektivizálás sem tudott segíteni. A termelékenységet alapvet szerkezeti átalakítások nélkül nem lehetett fokozni, maradt tehát egyetlen lehet ségként a term terület növelése. Már a múlt század földrajztudósai rátaláltak a megoldásra : Dél-Szibéria terméketlen sztyeppéire, valamint az Aral-tó és a Kaszpi-tenger közti félsivatagos sávra. Mindkét terület hatalmas lehet ségeket rejtett magában ha képesek megoldani azok vízellátását. Szibéria nagy folyóinak (Jenyiszej, Ob, Irtisz, Léna) szabályozására a cári Oroszország nem vállakozott, nem is igen vállalkozhatott. Els ként a Sztálin-korszak ipari fellendülése teremtette meg az ehhez szükséges feltételeket ben építették meg Üzbegisztán területén a Nagy Fergana-csatornát, csákánnyal és ásóval, a civil lakosság tízezreinek munkába vetésével. A f próba megint kiválóan sikerült, a pompás termésátlagok mellett senki sem tör dött az Aral-tó elapadásával. Az igazi nagy kihívást azonban a Nagy Ferganától északra elterül sz zföld-övezet jelentette. A sz zföldek feltörése mélyrehatóbb változtatásokat követelt, mint egy egyszer csatorna kiásása. Az így kidolgozott természetátalakító program a köztudatban Hruscsov nevéhez köt dik, hírhedt eleme pedig a folyók visszafordítása volt. Azonban mindkét állítás pontosításra szorul. A terv els körvonalai valójában már 1940-re elkészültek, közvetlenül a világháború el estéjén, a megvalósítással így várni kellett után az újjáépítés adott más feladatokat, Sztálin újra és újra elodázta a munkálatok megindítását. Hruscsov szerepe abban volt, hogy 1956 után felmelegítette a tervet, és kampányszer en meghirdette azt mint az Egyesült Államok utolérésének eszközét. Másrészt pedig a folyók visszafordítása csupán egyik és még csak nem is a legfantasztikusabb eleme volt a tervnek. Ismét szerepet kapott a tervben az olcsó vízi utak b vítése. Kelet-Szibéria vízrendszerének átformálásában a legfontosabb az a törekvés volt, amely gátak és zsilipek segítségével hajózható hálózattá kívánta alakítani a Léna, az Aldan és a Maja folyókat, mely végül a Vatanga folyót a tengerrel összeköt, hegyeken keresztültör vízi út kiépítésével kijárást biztosított volna az Ohotszki-tengerre. Ez a kijárat jelent sen ( kilométerrel) lerövidítette volna az utat a Szovjetunió európai kiköt it l a Japán-tenger felé. A feltételes módból már sejthet : az elképzelés nem valósult meg. Természetesen szerepeltek a tervben újabb vízier m vek is. Ott voltak mindenekel tt a Léna folyó er m vei, amelyek mintegy 80 ezer négyzetkilométernyi vízfelületet duzzasztottak volna fel, és amelyek közül a legnagyobb, a jakutszki egymaga 15 millió kw villanyáramot termelt volna évente, csaknem húszszor (!) annyit, mint a hajdani dnyepropetrovszki. Az építkezések megkezd dtek, aztán néhány évvel kés bb abbamaradtak. Hasonlóan kudarcba fulladt a Jenyiszej folyóra tervezett legnagyobb er m, a Szajan Susenszk-i is (6,4 millió kw-os évi teljesítmény), építését többször leállították és újrakezdték, teljes egészében a mai napig nem készült el. Elkészült viszont a Jenyiszej második legnagyobb er m ve, a krasznojarszki (6 millió kw, Oroszország jelenlegi legnagyobb vízier m ve), az Angara folyóra épített bratszki (4,1 millió kw), valamint a Volga két hatalmas létesítménye Volgográdnál (2,5 millió kw) és Kujbisevnél (2,3 millió kw). De ugyanígy a természetátalakító program része volt a soha be nem fejezett szajani (4,5 millió kw) és a bagucsanyi (3,5 millió kw) er m, vagy a csak félig üzemképes zejai (1,45 millió kw). A program harmadik eleme volt a term terület kiterjesztésével kapcsolatos tervcsomag. A sz zföldek vízellátásában a kézenfekv megoldás az Aral-tó vizének felhasználása lett volna, az ekkor épül Karakum-csatorna, illetve a már említett Nagy Fergana-csatorna azonban alaposan megcsapolta a tavat tápláló két folyó, az Amudarja és a Szirdarja vizét. Máshonnan kellett tehát vizet szerezni. 72
3 Ahol a folyók visszafelé folynak A terv eredetileg az Ob folyó terhére kívánta áthidalni a problémát. Az egyik kidolgozó, A. Davidov által Szibériai-tengernek keresztelt mesterséges tó nyújtotta volna a megoldást, mely egy, az Ob felduzzasztásával létrejött 270 ezer négyzetkilométeres (vagyis három Magyarországnyi!) egybefügg, 90 méteres átlagos mélység víztározó lett volna. A Kaszpi-tenger után a világ második legnagyobb tava született meg tehát a tervez asztalon, mely Szibéria kulcsfontosságú ipari központjait (Cseljabinszk, Magnyitogorszk, Szverdlovszk, Omszk) beltengeri kiköt kké változtatta volna, roppant víztömege egy részének (zsilipekkel, csatornákkal történ ) elvezetése pedig lehet vé tette volna a száraz déli területek feltörését. A terv megvalósítását végül még annak megkezdése el tt leállították. Nem azért, mintha megrettentek volna a Szovjetunió vízrajzának és éghajlati viszonyainak felborulásával fenyeget következményekt l, az ok sokkal prózaibb: a kivitelezés túlzott költségekkel járt volna (a rabok munkaerejét Hruscsov kénytelen volt szabad bérmunkásokéval helyettesíteni), másrészt a Szibériai-tenger túl sok meglév term földet, kitermelhet erd területet és nyersanyaglel helyet árasztott volna el. Más megoldást kellett keresni. A megoldást Sztálin mérnökei az Obtól keletre, az azzal többé-kevésbé párhuzamosan futó Jenyiszejben vélték megtalálni. A Jenyiszej vizét igyekeztek tehát a hegyekkel és sivatagokkal övezett, mintegy km-re (!) fekv sz zföld-övezetre elvezetni. A gigantikus vállalkozás egy óriási gáttal indult, amely a Jenyiszej és a Köves-Tunguszka találkozásánál épült. Ez felduzzasztotta és kelet felé, az Ob medrébe terelte az eredetileg északi irányba hömpölyg folyóvizet. Az Ob fels szakasza, a Csulim és a Tom folyók így egyetlen víztározóvá olvadtak össze (ezt újabb gátak választották el a fent említett értékesebb területekt l), amelynek mélysége helyenként a 125 métert is elérte. A víz ebb l a tározóból délnyugati irányba, Novoszibirszk felé áramlott, ahonnan két párhuzamos csatornán keresztül folytatta útját és torkollott bele az Irtisz folyóba. Az alaposan felduzzasztott Irtisz víztöbbletét Omszk és Petropavlovszk, illetve Petropavlovszk és Kurgan között egy-egy újabb mesterségesen kiásott meder csapolta volna le, keresztezve az Isim folyót, beleengedve az idáig vezetett víztömeget a Tobolba. Innen már csupán az volt hátra, hogy a Tobol forrásvidéke és az Aral-tó közti 500 km-t (a csaknem kiszáradt Turgaj folyó völgyének érintésével) áthidalják. A száraz sztyepp-régió így öntözhet vé, megm velhet vé vált volna. A természetátalakító program a Jenyiszej vizének nyugatra terelésével mintegy 12 millió hektár földet ajándékozott az országnak. Ráadásul vélték a mérnökök az Ob és az Irtisz között elterül térség öntözése is magától megoldódott volna ezáltal. Nyugat-Szibéria folyóinak elterelése jótékony hatást gyakorolt volna a klimatikus viszonyokra is. A beáramló vízmennyiség ugyanis megemelte volna az Aral-tó (és áttételesen a Kaszpi-tenger) vízszintjét, növelve ezáltal a párolgás mértékét, csapadékosabbá téve ezáltal egész Közép-Ázsiát. Az innen induló száraz szelek hiánya mérsékelte volna az európai oldal szi-téli leh lését és 20, 30 fokos téli hidegeit, a tadzsik és kirgiz területek meleg csapadéka pedig feltölthette volna az Amudarja és Szirdarja folyókat, tovább b vítve az öntözés perspektíváit. A tervet teljes egészében a mérnökök a század végére gondolták befejezhet nek. G zer vel láttak neki a megvalósításnak. Megépült a Jenyiszej nagy duzzasztógátja, megépült az Irtisz két nagy duzzasztója, az Uszty Kamenogorszk-i és a buktarmai (az utóbbi víztározó gyakorlatilag elnyelte a kínai határ közelében fekv Zajszan-tavat), és a munkálatok a többi helyszínen is megkezd dtek. Miel tt még a vállalkozás további sorsára rátérnénk, essék szó néhány további érdekességr l. A tervez k a kezdeti sikerekt l megrészegülve még nagyobb célokat t ztek maguk elé: a tengervíz felmelegítését. A természetátalakító program részévé vált mindenekel tt az Ob torkolatvidékének átformálása. A hatalmas folyó irányát Szalehardnál, pontosan a sarkkör vonalán gátakkal és csatornákkal északnyugatnak fordították volna (áttörve az Ural vonulatain, belevezetve azt az aprócska Scsukja folyóba), mely által az Ob a Bajdarata-öbölnél ömlött volna a tengerbe, viszonylag meleg vizével felmelegítve kissé a Kara-tengert, Novaja Zemlja kiköt it, s t a tervez k szerint még akár a Fehér-tengert is. Közelebb kerülhetett volna egymáshoz az Ob és a Pecsora torkolata, rajtuk keresztül az Ural keleti és nyugati felének ipari centrumai, ráadásul az Ob felgyorsításával roppant kiterjedés, haszontalan mocsarak száradtak volna ki. A terv végül megvalósulatlan maradt, ha a térképre pillantunk, megnyugodhatunk: az Ob folyó a mai napig az Ob-öbölbe torkollik. Még inkább hajmereszt ötlet volt a Tatár-szorosra építend, a Szahalin-szigetet a szárazfölddel összeköt gát terve. A cél a tenger természetes áramlási 73
4 Czéh Zoltán viszonyainak kiigazítása volt: a gáttal a t le délre es, stratégiai fontosságú partvidék jégmentessé válhatott volna. Ehhez a tervhez csatlakozott az Amur szabályzása is. Az Amur alsó szakaszának folyásirányát a 140. hosszúsági foknál a természetes északi irány helyett keletre fordították volna, a folyó így jóval el bb, a megépítend gáttól délre ömlött volna a tengerbe, vizével tovább melegítve azt. És a végére a legelképeszt bb ötlet, egy olyan vállalkozás, amely ha megvalósul, nemcsak Szibéria, de az óceán, s t Észak-Amerika éghajlatára is nyilvánvaló kihatással lett volna. V. Boriszov javaslatáról van szó: a Bering-szorost átszel (vagyis a Szovjetuniót Alaszkával összeköt ) gát tervér l. A gát a Gyezsnyev-fok és a Prince of Wales-fok közötti 74 kilométeres szakaszon épült volna meg. 40 méter széles lett volna és 115 méter magas, vagyis mintegy 60 méterrel magasodott volna a tengerszint fölé. Út és vasút vezetett volna át rajta, valódi célja azonban természetesen nem a közlekedés megkönnyítése volt. A gát a tervek szerint jégmentessé tehette volna az egész Bering-tengert, s t, ha a gáton hatalmas turbinák segítségével északról délre vizet áramoltattak volna (a számítások szerint mintegy 8 10 millió kw-nyi villamos energia szükségeltetett volna ehhez évente), akkor közvetve az Atlanti-óceán melegebb vizét szivattyúzták volna a Jeges-tengerbe, becslések szerint 6 7 millió négyzetkilométernyi jégtakarót tüntetve el ezáltal. Az ország karnyújtásnyi közelségbe került volna tehát sok évszázados álmához: valódi tengeri nagyhatalommá válhatott volna. Ekkora jégtömeg elolvadása természetesen beláthatatlan következményekkel járt volna: felmelegedés, változó csapadék- és szélviszonyok, a tengeráramlás átrendez dése stb. A természetátalakító program végül 1964-ben megbukott. Nem azért, mintha a hatalom belátta volna annak abszurditását: azért bukott meg, mert megbukott mögüle maga a hatalom. A sz zföldek termésátlaga néhány évi virágzás után visszaesett. Hruscsov, ahogy más vállalkozásába, ebbe is belefáradt, az t felváltó konzervatív Brezsnyev pedig a sz nyeg alá söpörte a programot, beláthatatlan problémaözönt l szabadítva meg ezzel az utókort. Nem sok minden változott azonban a Szovjetunióban. A hatvanas hetvenes évek második számú szuperhatalma ugyanúgy a természet könyörtelen kizsákmányolására alapozta önnön gazdasági növekedését, mint korábban, csak épp más módon a voluntarizmus és a naiv optimizmus helyébe most a képmutató cinizmus lépett: a folyók és tengerek szennyezésének kora, nem kevésbé rettenetes következményekkel. A kontinuitást jól jellemzi az Aral-tó folytatódó tragédiája. A brezsnyevi vezetés sutba dobta az Aralt északról feltölteni kívánó programot, er ltetett ütemben b vítette ugyanakkor a gyapot, a fehér arany termelését délen. Eredmények: 1965 és 83 között 70%-kal emelkedett a Szovjetunió gyapotexportja, az ország Kína mögé, a második helyre zárkózott fel. A gyapotföldek öntözésére elvezetett folyóvíz hiányában az Aral vízszintje a negyedére apadt, sótartalma háromszorosára emelkedett, az öntözésre használt víz maradékának visszavezetése pedig tovább szennyezte azt, súlyosan veszélyeztetve 3 4 millió ember elemi életfeltételeit. Az Aralból nyert ivóvíz egy litere mintegy 1,5 gramm (!) az egészségre káros anyagot tartalmaz. Bekövetkezett ha nem is a várt formában a nagy tervben megjövendölt éghajlatváltozás is: az id szakos hóesések, melyek veszélyeztették a termést, valóban megsz ntek, megérkeztek viszont a pusztító homokviharok. A 80-as években a sivataggá száradó Aral-tóból induló homokviharok több tízezer négyzetkilométernyi term földet veszélyeztettek már. A Brezsnyev-érában a Szovjetunió folyóinak és tavainak mintegy 3/4-e vált szennyezetté, ezek harmada visszafordíthatatlanul ban, amikor el ször hoztak nyilvánosságra a vízszennyezettségre vonatkozó adatokat, az Ob Novoszibirszknél négyezerszer (!) múlta felül az egészségre már káros szintet. A Dnyepr radioaktív szennyezettsége már Csernobil el tt kimutatható volt. A rákos megbetegedések száma a folyóparti településeken jelenleg is 40%-kal múlja felül az országos átlagot. A Volga anyácska, Oroszország szimbóluma évi 200 ezer tonna szennyvizet kénytelen elnyelni. Jelenleg a folyó réztartalma Volgográdnál 36-szorosan, olajtartalma Nyizsnij Novgorodnál 1320-szorosan (!) múlja felül a nemzetközileg megállapított, még elfogadható szintet. A folyókba zúdított szennyez anyagok lassanként tönkretették az ország állóvizeit is. A Kaszpitenger világhír kaviárját adó tokhalból például ben még 56 ezer tonnát fogtak ki, 1986-ban már csupán 27 ezret. Az oxigénhiány vészterhes tüneteit mutatja a Fekete-tenger vize is: a Duna, a Dnyeszter és a Déli Bug valamennyi hulladéka ide áramlik. Tömeges halpusztulás, az ártalmas baktériumok gyors szaporodása fémjelzi ezt a folyamatot. A tengervíz hidrogén-szul- 74
5 Ahol a folyók visszafelé folynak fid-tartalma csaknem 70%-kal emelkedett a tengerpart k olajiparának (ebbe a bolgár, illetve román fél is beleértend ) kiépítése következtében. A Szevasztopolban állomásozó hadiflottát 1992-ig semmiféle környezetvédelmi el írás nem érintette. De katasztrofális a Fekete-tengerhez kapcsolódó Azovi-tenger állapota is, riasztóan magas például a vízbe engedett növényvéd szer mennyisége. Éppen az a partszakasz megy tönkre, amelyet hajdan üdül helyei, szanatóriumai tettek híressé. Van-e még egy ország a földön, amelyik tudatosan mérgezi önnön lakosságát? tette fel a kérdést az egyik közép-ázsiai képvisel 1989-ben. Bár a kérdés ebben a formában nyilván nem vet dhetett fel nyíltan a gorbacsovi glasznoszty el tt, az államilag finanszírozott környezetszennyezés ténye nem maradt rejtve a közvélemény el tt, és az ahhoz való viszonyulás komoly szerepet játszott a rendszerváltást megel z engedetlenségi mozgalmak kibontakozásában. Jellemz példája ennek a Bajkáltó esete. Szibéria gyémántjának, a világ ökológiai egyensúlya szempontjából kulcsfontosságú tónak a katasztrófája 1959-ben kezd dött, amikor a szovjet hadiipar ezt a kiváló adottságú és csaknem néptelen vidéket szemelte ki a légier számára készül speciális gumiabroncsok kikísérletezésére és gyártására ban (tehát még a hruscsovi olvadás periódusában) már cikkek jelentek meg a hadiüzemek kíméletlen környezetszennyezésér l. A szerz ket perbe fogták és elítélték ban Mihail Solohov, az elismert író karolta fel a Bajkál ügyét, aláírásgy jtést szervezett például a cs vezeték-építkezések folytatása ellen. Moszkva a Szovjet Tudományos Akadémiától kért vizsgálatot. A Bajkált nem könny tönkretenni, megtisztítani viszont teljességgel lehetetlen állapította meg lakonikusan a vizsgálatot lezáró jelentés, a hatalom pedig semmit sem tett, ami a tönkretétel folyamatát lassította volna. A BAM megépültével újabb és újabb iparágak (f ként a papír- és cellulózgyártás) vetették meg a lábukat a Bajkál-tó partján. Az egyre er söd tiltakozás eredményeként (immár Gorbacsov utasítására) 1986-ban zárták le az els partszakaszokat, és nyilvánították azokat természetvédelmi területekké, azonban ig még így is háromszorosára (!) n tt a tóba engedett szennyez dés mennyisége ban (immár Jelcin Oroszországában vagyunk) tovább szigorították a törvények a Bajkál partjára épített üzemek m ködési feltételeit ennek ellenére semmi nyoma, hogy a helyzet valamit is változott volna. A tavat körülvev erd k maradékát rohamtempóban irtják, a halpusztulás üteme megállíthatatlan. A környezetszennyezés kiváltotta indulatok már a Brezsnyev-érában összefonódtak a nacionalizmussal. Közép-Ázsia népei az Aral-tó elpusztítását az oroszoknak a másodrangú állampolgárok elleni tervszer összeesküvésként élték meg. A 70-es évek Le a gyapottal! jelszava valójában vallási-etnikai indíttatású tiltakozást artikulált. A környezetrombolás kihatásai felgyorsították a Szovjetunió széthullásának folyamatát, a szakítás azonban korántsem kedvezett a problémák megoldásának. Lettország népének els tömegméret szovjetellenes demonstrációira a Balti-tenger szennyezésének apropóján került sor 1989-ben, ahol is az ezért felel s orosz vezetés alatt álló papírgyárakat az ország gyarmatosításával vádolták, és azok azonnali bezárását követelték. Lettország hamarosan elnyerte függetlenségét és az említett gyárak a mai napig m ködnek, ugyanazzal a technológiával, ugyanúgy szennyezve a partvidék vizeit. A környezetszennyezés eszköze a rendszerváltás periódusában egyenesen fegyverré is vált novemberében a belorusz lett határszakaszon néhány nap alatt megdöbbent mennyiség ciántartalmú vegyület került a tengerbe. Kölcsönös egymásra mutogatás, majd heves vádaskodás következett, végül a két hadsereg vegyvédelmi osztagainak közös akciója enyhített valamelyest a károkon. A volt Szovjetunió utódállamai külön-külön képtelenek megbirkózni az örökségül rájuk hagyott problémákkal. Üzbegisztán tehetetlen szemlél je maradt csupán az Aral-tó lassú pusztulásának. Örményországnak választania kellett, mire van inkább szüksége: a Szevan-tóra telepített er m leállítása helyreállíthatta volna a környék vízrendszerének felborult egyensúlyát, létfontosságú energiaforrásától vágva el ugyanakkor az államot. A korszer, környezetkímél eljárások bevezetése iszonyú költségekkel jár (az egyik legkorszer bb oroszországi alumíniumüzem, a pikaljevszki esetében például az építési költségek csaknem felét ezek tették ki), ráadásul sok ezer munkahelyet veszélyeztet. Az ördögi körb l az államközi összefogás jelenthetne kiutat. Vagy mégsem? A beidegzett reflexek mintha semmit sem változtak volna. Az Aral-tó megmentését jelenleg a FÁK keretei között, orosz vezetéssel igyekeznek megvalósítani. A beruházás lényege, hogy a tavat északról, a Volga és a Don vizének elterelésével, vagyis egy csaknem 2000 km hosszú csatornarendszerrel töltenék fel Ismer s az ötlet? 75
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenJ a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására
J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
Részletesebben1. témakör: Oroszország ázsiai területei
1. témakör: Oroszország ázsiai területei előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév Szibéria Oroszországon belüli pozíciója Szibéria
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenA vízi közlekedés szabályozása. Gaál Bertalan
A vízi közlekedés szabályozása Gaál Bertalan Közlekedéspolitikai összefüggések Kiindulási alaptételek A magyar közlekedési rendszerben a vízi közlekedésnek kiegészítő szerepe van, de meghatározott fuvarfeladatok
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenNemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem
Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem NFM. r. 6. (5) bekezdése értelmében a kérelemben meg kell adni az alábbiakat: a) a Kbt. 21. (5) bekezdése szerint a Hatóság által vezetett ajánlatkérők
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A
RészletesebbenAz én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza
Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenFejér Megyei Önkormányzat. 2012-2014. évekre szóló. Megújított. Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései
Fejér Megyei Önkormányzat 2012-2014. évekre szóló Megújított Gazdasági Programja és Fejlesztési Elképzelései Fejér Megye Közgyőlése 29/2013. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadva 2 Bevezetés Az
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
RészletesebbenBudapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I.
SZABOIXS OTTÓ Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében I. BEVEZETÉS Budapest lakosságának összetételét vizsgálva figyelemre méltó adat tűnik szemünkbe. Az első világháborút
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenCurie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
A feladatokat írta: Birikiné Nyéki Andrea, Tarnaörs Kódszám:... Lektorálta: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok 2017. február 18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. 7-8. évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenÜZLETSZABÁLYZAT 1. sz. módosítása egységes szerkezetbe foglalva
Minőségbiztosítási pontot beírni és tisztázni! ÜZLETSZABÁLYZAT 1. sz. módosítása egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2014. május 26-tól Az 1. sz. módosítása jóváhagyásra benyújtva: 2016. január 15.
RészletesebbenRejtőzködő művészet. Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig)
Rejtőzködő művészet Nem hivatalos művészeti stratégiák 1949 1953 között, és a progresszív művészet útjai (kitekintéssel 1957-ig) PhD disszertáció tézisei Szeifert Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenHIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN
HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN Átfogó tervre lenne szükség Fodor Zoltán 1, Komlós Ferenc 2 1 Geowatt Kft., 2 Ny. minisztériumi vezető-főtanácsos A természettudomány azt
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész Földközi-tenger: 2., 3. Balti-tenger:
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenAz európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995. Hajdú Zoltán
Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995 Hajdú Zoltán 1. Bevezetés A nemzetközi hatalmi viszonyok és intézményesült rendszerek alapvető
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
Részletesebben2. Hazánk folyóvizei Mutasd be hazánk folyóit többféle szempont alapján! Milyen gazdasági és társadalmi jelentőségük van folyóvizeinknek?
Teleki Pál Országos Földtan- és Földrajzverseny Országos Forduló Eger 2016. május 6-8. Szóbeli tételek 8. osztály 1. Hazánk állóvizei Mutasd be a tavak keletkezését és pusztulását hazai példákon keresztül!
RészletesebbenMAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata
1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
RészletesebbenMegemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin
Megemlékez kezés s az 1965. évi árvízről l a kisvízfoly zfolyások mentén Nyugat-dun dunántúli Vízügyi V Igazgatóság Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Sárvár, r, 2015. április 14. oaz országos védvonalakon
RészletesebbenT P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési
Részletesebben5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY
Kőszeg Város Önkormányzata 5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. június 1 Tartalom
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós
RészletesebbenEDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA
EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a
RészletesebbenBalatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére
1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenKözúti helyzetkép Észak-Magyarországon
Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési
RészletesebbenA SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE
A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működése során bekövetkezett változások áttekintése Kajcsa Zsuzsa A Közép-Duna-völgy belvízrendszerei a XX. század elején megkezdett,
RészletesebbenKözép és Kelet-Európa gázellátása
Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL A tájékoztatót előzetesen véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi
RészletesebbenA BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK AMERIKAI SZOVJET/OROSZ SZERZŐDÉSEK DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR.
HADTUDOMÁNY DR. RUTTAI LÁSZLÓ DR. SZENTESI GYÖRGY A BALLISZTIKUS RAKÉTAFEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPODÁSOK A veszély jelentőségére való tekintettel világszerte egyre több és több publikáció
RészletesebbenForrás:
Afrika helyzete, felszíne, tájai Igaz vagy hamis? A feladatot az atlasz segítségével oldják meg a tanulók. 1. Afrika a Föld 3. legnagyobb területű kontinense. 2. Afrika kisebb része a keleti, nagyobb része
RészletesebbenJ/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
RészletesebbenKészítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT
JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől
Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
RészletesebbenKörnyezetvédelem és energiapolitika. Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök
Környezetvédelem és energiapolitika Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök A zöld mozgalmak a Római Klub hatására alakultak ki, amelyben a tudósok figyelmeztették a politikusokat, hogy az emberiség
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
RészletesebbenMOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása
Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)
Részletesebben11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról
11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet a közvilágításról A villamosenergia fejlesztésér l, átvitelér l és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.)
RészletesebbenHajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója
Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi beszámolója Irányadó jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. (3) bekezdés f) pontja szerint a jegyző évente
RészletesebbenA népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt
A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenA körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben
Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház
RészletesebbenTARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb
TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ
RészletesebbenI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM
I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési
Részletesebben2000. évi CXII. törvény
2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton
RészletesebbenKisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés
He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenBélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az
RészletesebbenElıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására
Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester
RészletesebbenTervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés
RészletesebbenHatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont. Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont
Hatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Hatályos szerkezeti terv részlet 2. módosítási pont 11 Tervezett szerkezeti terv részlet 2.
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenFüggtlen Államok Közössége (FÁK) általában
Kiegészítő vázlat a FÁK földrajzához Figyelem! A félkövér betű fontos, a zárójel kevésbé lényeges információt jelöl. Használd a tankönyvet és az atlaszt is! (Tk. 216-229.o. A. 84-87. 69. és 37.o.) Függtlen
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
Részletesebben4.1. Kézikönyv összeállítása (részparaméter kézikönyvek integrálása)
4.1. Kézikönyv összeállítása (részparaméter kézikönyvek integrálása) 4.1.1. Termálkarsztvíz balneológiai és rekreációs hasznosítása minőségi szempontjainak meghatározása A termálkarsztvíz rekreációs célú
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenÜzemi óvodák 1945 és 1975 között
Aczél Zsófia ez közös gond volt, minden dolgozó anya közös gondja Üzemi óvodák 1945 és 1975 között A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek
RészletesebbenFÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak a
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
Részletesebben