A gravitáció összetett erőtér
|
|
- Liliána Kisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gravitáció összetett erőtér /Az indukált gravitációs erőtér című írás (hu.scribd.com/doc/ /indukaltgravitacios-terer) 19. fejezetének bizonyítása az alábbiakban./ A gravitációs erőtér felbontható villamos és mágneses erőtérre. Jelenleg a csak az érzékelhető, mérhető tulajdonságait tudjuk leírni gravitációs erőtérnek. Ez viszont továbbra sem ad választ a felépítésére, összetételére, vagy, hogy milyen módon jön létre az erőhatás a testek közt. Nagyon sok kísérletet végeztek a gravitációs erőtérben, anélkül, hogy magának a gravitációs erőtérnek szerepét vizsgálták volna a kísérletben. Gondoljunk vissza a Trouton-Noble kísérletre. Mint tanultuk, ha egy elektromos töltést mozgatunk, akkor annak mozgása során mágneses erőtér jön létre. Ebből a feltevésből kiindulva végezték el a Trouton-Noble kísérletet. Felhasználva, hogy a Föld sebessége megközelítően 30 km/s. Ezzel a nagy sebességgel akarták kimutatni a mozgó elektromos töltés által létrehozott mágneses teret. Azonban a precíz laboratóriumi körülmények közt sem tudták a Földel együtt nagy sebességgel mozgó elektromos töltések mágneses erőterét kimutatni. Ebben az esetben sem vizsgálták, hogy a kísérletet gravitációs erőtérben végezték és ennek vajon lehet-e befolyása a kísérlet eredményére. A kérdés ezek után: Mi a különbség, ha Földdel együtt mozgatok egy elektromos töltést vagy Földhöz képest mozgatok? - Mi a különbség a két mozgás között? Az egyik esetben nem keletkezik, míg a másik esetben keletkezik mágneses erőtér. Földön végzett mérések alapján. Mi dönti azt el, hogy mikor keletkezzen és mikor nem mágneses erőtér? Egy alapvetően nagy különbség van, a két mozgás között. Az első esetben a Föld gravitációs erőtérhez képest nincs elmozdulás, míg a második esetben a Föld gravitációs erőtérhez képest mozgatjuk az elektromos töltést. Ami azt bizonyítja, hogy a gravitációs erőtérnek szerepe van a mágneses erőtér kialakulásában, ha abban elektromos töltést mozgatunk. Tehát, ha gravitációs erőtérben elektromos térerő változás történik, akkor gravitációs erőtérből mágneses erőtér alakul ki./ezt kell bizonyítani/ Ezek alapján áll elő a feltételezés, hogy a gravitációs erőtér összetett erőtér, amely felbontható elektromos és mágneses erőtérre, ha abban az elektromos vagy a mágneses erőtér változik. (lehet, hogy másra is bontható) Maxwell hullám egyenlete pontosan leírja térben és időben az elektromágneses teret, azonban ebből a közegre vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni, hogy miben terjed, de ez igaz bármilyen más hullám esetén is. A Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 1
2 hullámok ismert paramétereiből a hordozó közeget még nem ismerjük, annak tulajdonságaira, összetevőire nem tudunk következtetni. Eddigi ismereteink alapján minden hullámterjedésnek volt hordozó közege, így ezt az elektromágneses hullámokról is fel kell tételeznünk. Ez a kiindulási pont, hogy számszerű bizonyítékot találjunk arra, hogy a gravitációs erőtér összetett erőtér és hordozó közege az elektromágneses hullámoknak. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03.
3 Először gyűjtsük össze a bizonyításhoz felhasznált fizikai állandókat, képleteket. Megnevezése Jele, vagy képlete Értéke Mértékegysége Maxwell hullám egyenlet. φ = εμ φ t Gravitációs állandó f = R nv f M n Coulomb állandó Kepler módosított állandó, vagy nap állandó Newton tömegvonzás törvénye Coulomb törvény K má = R v f 1, F = K 0 Q 1 Q r Vákuum permittivitása ε 8, Mágneses permeabilitás μ 4π 10-7 Föld sugár R f 6, [m] Kepler módosított földre vonatkozó K mf = R f v I.koz 3, [ m3 ] s áll. Kepler módosított Vénuszra vonatkozó áll. K mv = R v v v.i.koz 3, [ m3 s ] Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 3
4 Először írjuk fel Maxwell hullám egyenletét általánosan és vákuum esetére. φ = εμ φ φ = 1 φ t c t Ebből ismételten látható a tankönyvekben levezetett összefüggés ε μ = 1 c. De azt is írhatjuk, hogy a K 0 = 1 mert a számításokban legtöbbször ezt az alakot használják. Ebből ε = 1 1 μ = 1 K 0 4π c, és rendezzük. 4πε K 0 4π Akkor a K 0 -ra a következő összefüggést kapjuk. ha ezt behelyettesítjük ε helyére 1. K 0 = μ 4π c [ kgm3 ] Mértékegysége megegyezik K A s 0-val. Itt is elő állt az a 4 helyzet, mint korábban f univerzális gravitációs állandónál, hogy nem csak mérhető, hanem ki is számítható. Ezek után Maxwell hullám egyenletét felírhatjuk egy kicsit más alakban is. φ = μ φ. 4πK 0 t Felvetődik a kérdés, hogy K 0 amit eddig egy fizikai állandónak tekintettünk valóban csak állandó? Mert az 1. kifejezés alapján ez kiszámítható két másik, állandónak ismert tényező értékéből is. Ez újabb kérdést generál. Vajon más ismert fizikai állandókkal is összefüggésben lehet, és befolyással lehet az elektromágneses hullámok terjedési sebességére? Ezt vizsgáljuk meg az elkövetkezőkben. Vegyük elő K 0 mértékegységét. [ kgm3 ] Ezt a mértékegységet írhatom más alakban is. A s4 [ kg m m A s s ] Egyértelműen látszik az előző 1. egyenlet tagjainak mértékegysége mind μ és a c -é. A fenti táblázatban ellenőrizhető. De írhatjuk ennek alapján más alakba is. [ kg m3 A s s ] Itt a módosított, Kepler állandó mértékegysége jelenik meg második tagként. Az első tagot, nevezzük el, egyelőre μ 1 -nek mivel nem ismerjük. [ kg m 3 A s kgs ] Most pedig f a gravitációs állandó mértékegysége a második tag. Az első tagot itt, nevezzük el μ Írjuk fel az új tagokkal K 0 kifejezését. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 4
5 K 0 = μ 1 K má K 0 = μ f De ide tehetjük a 1. egyenletet is mert teljesen hasonló. K 0 = μ 4π c Az egyértelműen látható, hogy K 0 osztható f-l és K má -val is. Ha most arra gondolunk, hogy K 0 összefüggésbe hozható a gravitációs állandóval és akár a Kepler állandóval is akkor az is felmerül, hogy összefüggésben lehet gravitációs erőtérrel, de a fordítottja is igaz lehet, hogy a gravitációs erőtér összefügg elektromos és mágneses erőtérrel. De az is látható, hogy K 0 sebesség függő, hisz az f és K má is sebesség függő. Az már csak a dolgok tovább gondolása, hogy K 0 beírható a Maxwel hullám egyenletbe is. Számítsuk ki a μ 1 és μ értékét. μ 1 = K 0 K má μ 1 = , =6, [ kg A s ] μ = K 0 f μ = , =1, [ kg A s ] A mértékegységek alapján látható, hogy μ 1 és μ is osztható egymással és a várható eredmény tömeg mértékegységű lesz. μ μ 1 = 1, , = 1, kg Ez pedig pontosan nap tömege. Ennek ismeretében már meg tudjuk határozni a μ μ 1 mértékegységben szereplő eddig ismeretlen Q értékét. Az előbbiek alapján μ 1 = M n Q így a Q = M n μ 1 Q = 1, , = [A s ] És ebből a Q = 1, [As] Ellenőrizzük le ezt az eredményt μ -re is. μ = M n Q 1, = 1, , Az eredmény megegyezik a μ = K 0 állandókból kiszámított értékkel. Tehát a K 0 f = M n Q f Ettől kezdve átindexelem a Q = Q n -re. Mivel ez a naprendszer adataival lett kiszámolva. Ezek után a felírható a K 0 = μ 1 K má K 0 = M n Q n K má alakban, amiből a. Q n = M n K 0 K má. Ennek a mintájára más rendszerben is számolhatunk töltést próbaképpen. Az most egy nagy kérdés, hogy ez a nagyon nagy töltés minek a töltése? Erre még korai lenne választ adni, de az biztos, hogy a naprendszer adataiból is kiszámolható Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 5
6 Ezért most nézzük meg, hogy a Föld- Hold rendszer adataival milyen eredményre jutunk. a. egyenletet át indexeljük a föld rendszer adataival. A földre vonatkozó módosított Kepler állandót az első kozmikus sebesség és a Föld sugarával számoltam, táblázatban a képlet. Q f = M f K 0 K mf Q f = 5, , =, [A s ] Ebből a Q f = 5, [As] És most nézzük, a nagy kísérletet, miután meg van a föld rendszer adataiból számolt töltés is. Vegyük elő a Coulomb törvényt és számoljuk ki a Föld és Nap közötti erőhatást, Coulomb törvényével. F = K 0 Q 1 Q R Írjuk fel Coulomb törvényét a számításoknál használt indexekkel. Az F-t is indexelem egy C-vel, ami a Coulomb törvényre utal. Q n Q f F C = K 0 R F C = , , =3, [ kgm ] vagy N 1, s És most nézzük meg Newton törvényével is az erőhatást a Föld és a Nap között. F N, az N indexel, Newton törvényére utalok, hogy azzal számoltam. F N = f M nm f R F N = 6, , , , =3, N Első ránézésre hihetetlennek tűnik, de még is csak ezt mutatja számítás, hogy a két erőhatás 0,005 pontossággal azonos. Ellenőrizzük le más bolygóra is, számítsuk ki a Vénuszra. Coulomb illetve Newton törvényével az előzőekhez hasonlóan. Először itt is ki kell számítanunk a Vénuszra eső töltést. Itt is a Vénusznak megfelelően indexelünk. Vénusz módosított Kepler állandója a táblázatban. Q v = M v K 0 K mv Q v = 4, , = 1, [A s ] Ebből a Q v = 4, [As]. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 6
7 Coulomb törvényével az erőhatás. Q F CV = K N Q V 0 R nv F CV = , = 5, [N] 1,08 10 Newton törvényével. F NV = f M nm v R nv F NV = 6, , , ,08 10 = 5,54 [N] A Vénusz esetében is 0,01 pontossággal kaptuk az eredményt. Tehát nem a véletlennek köszönhető, hogy ezt így ki lehet kiszámítani. Mire lehet ebből következtetni vagy mit bizonyít? Két féle erőhatás egy időben biztosan nem hat, mert akkor, kétszer akkora lenne az eredő és a bolygók nem maradhatnának a pályájukon. Ebből pedig az következik, hogy a két erőhatás egy, vagyis a gravitációs erőtér összetett erőtér. És van egy elektromos erőtér összetevője. Azt az erőhatást pedig, ami tömegek közt hat, ki tudjuk számítani a tömegekből is és a tömegekhez köthető töltések segítségével is. Az, hogy a tömegek rendelkeznek ezzel a töltéssel vagy csak a mozgásuk során jön létre, mint indukált töltés, vagy térerő, vagy más módon, vagy a gravitációs erőtér bontható így, arra ez a számítás nem adhat választ. De lehet a gravitációs erőtér egyik összetevője. Ha már kiszámítottuk a föld töltését is, itt még idézőjelbe teszem. Akkor nézzük meg milyen egyéb számítások igazolják még az előző számításokat. A számításainkat, olyan földi példákon végezzük el, amit Földön végzett mérések is alátámasztanak. Ezek után számítsuk ki db 1kg-s tömegű testre eső töltés hányadot és a köztük ható erő nagyságát 1m távolságban a föld felszínén. Egyszerűbben mondva ismételjük meg Cavendish kísérletét töltésekkel igazolva. A föld számított töltése Q f = 5, [As] 1 kg-ra eső töltés hányad. Q f = 5, =8,61 M f 5, [ As ] Tehát 1kg tömegre eső kg töltés. 8, [As] F C = , , = 6, [N] 1 Láthatjuk, hogy 0,001 pontossággal megkaptuk töltéssekkel kiszámolva a Cavendish kísérlet eredményét. Nézzük meg még az 1kg-s test és föld között ható erőt. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 7
8 Továbbra is felhasználva a Coulomb törvényt csak a földi adatoknak megfelelően indexelve. F C = K o Q 1kg Q f R f F C = , , , = 9,8 N. Ez, pedig pontosan megegyezik az 1kg tömegű testre ható nehézségi erővel, a föld felszínén, amit akár egy mérleggel is mérhetünk. Ez utóbbi két eredmény a földön is mérhető illetve sokszor mért eredmény, igaz eddig csak, közvetlenül tömeggel kapcsolatban mérték és csak a gravitációnak tulajdonították. Tehát nem csak számolható, mint a nap és a föld között ható erő. /Azt csak zárójelben jegyzem meg, a mérések a Földön történtek, de nem a Föld nyugalmi állapotában, ahogy azt korábban már hangsúlyoztam./ De a Föld és a Hold viszonyában is kiszámolható és helyes eredményt ad. Ezek után földi körülmények közt is beigazolódott, hogy a gravitációs erőtér összetett erőtér kell, hogy legyen. Bármilyen következtetést is akarunk levonni, egy biztos. Ezeket az adatokat a nap és föld rendszer adataiból kaptuk. Q n Q f F C = K 0 R F N = f M nm f R Miután a korábbi számítás során az F N = F C ezért írhatjuk a következőt. Q n Q f 3. K 0 R = f M nm f R. Ezzel összekötöttük a gravitációs erőteret a villamos erőtérrel és a mágneses erőtérrel is, mert K o értéke mind kettőre befolyással van. Az előző egyenletet tovább rendezve, eljutunk a 4. egyenlethez. 4. K 0 f = M nm f Q n Q f alapján μ = M n egyenlet. = μ És ismét eljutottunk μ höz. Korábbi számításaink Q n Ezért írhatjuk, hogy M n Q n = M nm f Q n Q f Ezt rendezve kapjuk az M n Q n = M f Q f. Számítsuk ki, hogy ez milyen értéket ad, az egyenlet mindkét oldalán mind a napra és földre vonatkozólag. 1, = 1,161 1, = 5, , mert ennek töltését is ismerjük. 4, [kg 14 As ] Nézzük meg a Vénusz adataival is, = 1,16 4, [ kg ] Láthatjuk, ez egy naprendszerben érvényes állandó, As bár ez érvényes a reciprok értékére is. Ezt korábban már használtuk. De ezeket én inkább paramétereknek nevezném. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 8
9 Hogy ez mennyire használható? A Hold adataival is kipróbálhatjuk, vagyis, ezzel a módszerrel is meghatározhatjuk egy bolygó vagy hold töltését. Ennek megfelelően indexeljünk. M h = 1, [ kg ] Ezt rendezve. Q Q h As h = 7, = 6,39 1, [As]. Ellenőrizzük le Coulomb és Newton törvényével az erőhatást a föld és hold között. F C = , , , =1, N F N = 6, , , , , N A két számítás 0,001 pontossággal megegyezik. Tehát a 1, [ kg ] egy naprendszerbeli fontos paraméter. Akár nevet is As adhatnák neki. Nézzük meg újból a Maxwell egyenletből levezethető. ε μ = 1 képletet. Ezt c tovább rendezve kapjuk a 6. egyenletet =εμc. Ez egy állandónak tűnik, mert nincs mértékegysége. De azt is látni kell, a korábbiak alapján, hogy ε és μ is összefüggésbe hozható a gravitációs erőtérrel, mert a K 0. kifejezhető az f vagy K má segítségével is. Vagyis, ha a gravitációs erőtér megváltozik, akkor ε és μ értéke is változik, ezért a fénysebességének is változni, kell. Azért, hogy az egyenlőség továbbra is 1 legyen. Minél kisebb az ε és μ szorzata annál nagyobb a fény sebessége. Így a fénysebessége is függvénye a gravitációs erőtérnek. Tehát a gravitációs erőtér változása közvetve befolyással lehet fénysebességére. Ennek megfigyelhető példája a nap mellett elhaladó fénysugár elhajlása. Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept.03. 9
10 A legfontosabb következtetés, ha a gravitációs erőtér összetett erőtér, akkor az elektromágneses hullámok hordozó közege kell, hogy legyen. És egyben a fény is ebben terjed. A fény terjedési sebessége függ a gravitációs erőtér intenzitásától. Tehát nem lehet kijelenteni, hogy a fény sebessége a vákuumban állandó. Azt csak zárójelben jegyzem meg. /Az eddig állandóként használt állandók, nem állandók csak paraméterei a jelenlegi naprendszernek. És a naprendszer lassú változásával ezeknek is változni kell/ Ezek alapján azt is be kell látnunk, hogy a gravitációs erőtér hullámai az elektromágneses hullámok. Tehát nem véletlen, hogy nem tudunk gravitációs hullámokat kimutatni. Felhasznált irodalom: Dr. Selmeczi Kálmán- Dr. Szilágyi Miklós: Fizika I. Dr. Szalay Béla: Fizika Simonyi Károly: A Fizika Kultúrtörténete Bárkinek a bírálatát, véleményét szívesen fogadom. Budapest. 015.szept.03. Ferencz. József Gravitációs erőtér összetett erőtér. Budapest 015.szept
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 10. 22. Leadás dátuma: 2008. 11. 05. 1 1. A mérési összeállítás A mérési összeállítás sematikus ábrája
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
Részletesebben3. jegyz könyv: Bolygómozgás
3. jegyz könyv: Bolygómozgás Harangozó Szilveszter Miklós, HASPABT.ELTE 21. április 6. 1. Bevezetés Mostani feladatunk a bolygók mozgásának modellezése. Mint mindig a program forráskódját a honlapon [1]
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenSZÁMÍTÁSI FELADATOK I.
SZÁMÍTÁSI FELADATOK I. A feladatokat figyelmesen olvassa el! A válaszokat a feladatban előírt módon adja meg! A számítást igénylő feladatoknál minden esetben először írja fel a megfelelő összefüggést (képletet),
RészletesebbenSpeciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérési jegyzőkönyv Szőke Kálmán Benjamin 2010. november 9. Mérés célja: A mérési feladat hitelesíteni a Hall-szondát, és meghatározni a 3-as alumínium rúd, 5-ös réz rúd
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenFénypont a falon Feladat
Fénypont a falon 3. Dolgozat - sorozatunk. és. részében két speiális eset vizsgálatát részleteztük. Itt az általánosabb síkbeli esettel foglalkozunk, főbb vonalaiban. Ehhez tekintsük az. ábrát is! 3. Feladat.
RészletesebbenU = 24 V I = 4,8 A. Mind a két mellékágban az ellenállás külön-külön 6 Ω, ezért az áramerősség mindkét mellékágban egyenlő, azaz :...
Jedlik Ányos Fizikaverseny regionális forduló Öveges korcsoport 08. A feladatok megoldása során végig századpontossággal kerekített értékekkel számolj! Jó munkát! :). A kapcsolási rajz adatai felhasználásával
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenNehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával
Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 21. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete A nehézségi gyorsulás mérésének egy klasszikus módja
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x 1x 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x 1x 16 =. 1. lépés:
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
RészletesebbenA mágneses szuszceptibilitás vizsgálata
Bán Marcell ETR atonosító BAMTACT.ELTE Beadási határidő: 2012.12.13 A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata 1.1 Mérés elve Anyagokat mágneses térbe helyezve, a tér hatására az anygban mágneses dipólusmomentum
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1813 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 29. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 06/07 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató feladat Három azonos méretű, pontszerűnek tekinthető, m, m, m tömegű
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenGyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez
Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban
Részletesebben3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek
3. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 47. 50. oldal. Gondolkodnivalók Determinánsok 1. Gondolkodnivaló Determinánselméleti tételek segítségével határozzuk meg a következő n n-es determinánst: 1
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása
RészletesebbenFelvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Minden tétel kötelező Hivatalból 10 pont jár Munkaidő 3 óra I Az alábbi kérdésekre
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x + 1x + 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x + 1x + 16 = 0.
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Oldd meg a következő egyenleteket! (Alaphalmaz: Z) a) (x 1) (x + 1) 7x + 1 = x (4 + x) + 2 b) 1 2 [5 (x 1) (1 + 2x) 2 4x] = (7 x) x c) 2 (x + 5) (x 2) 2 + (x + 1) 2 = 6 (2x + 1) d) 6 (x 8)
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.
Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt szint 151 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenAz éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet
Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet Futó Bálint Modern Fizikai Kísérletek Szeminárium Fizika a XIX. században Mechanika Optika Elektrodin. Abszolút tér és idő Young és mások Az éter a medium
RészletesebbenÁramlástechnikai mérések
Áramlástehnikai mérések Mérés Prandtl- ső segítségével. Előző tanulmányaikból ismert: A kontinuitás elve: A A Ahol: - a közeg sebessége az. pontban - a közeg sebessége a. pontban A, A - keresztmetszetek
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/19/2011 Beadás ideje: 10/26/2011 1 1. A mérés rövid leírása
Részletesebbenösszeadjuk 0-t kapunk. Képletben:
814 A ferde kifejtés tétele Ha egy determináns valamely sorának elemeit egy másik sor elemeihez tartozó adjungáltakkal szorozzuk meg és a szorzatokat összeadjuk 0-t kapunk Képletben: n a ij A kj = 0, ha
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenFizika példák a döntőben
Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenFIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt szint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk
RészletesebbenA lendületmegmaradás vizsgálata ütközı kiskocsikkal PIC idıméréssel fotokapukkal
Tanulókísérlet Ajánlott évfolyam 9., 10. Idıtartam 80 perc A lendületmegmaradás vizsgálata ütközı kiskocsikkal PIC idıméréssel fotokapukkal F.22 B.P. Kötelezı védıeszközök Balesetvédelmi figyelmeztetések
RészletesebbenDinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.
Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test
Részletesebben