Hegesztési védôgázok. A szakértelem összeköt

Átírás

1 Hegesztési védôgázok A szakértelem összeköt

2 Védôgázok kiválasztása a hegesztéstechnikában A védôgázas hegesztés a MAG, WIG (AVI), MIG (AFI) és plazma változataival kiemelt helyet foglal el a hegesztéstechnikában. A klasszikusnak szá mí tó technológiák mellett fôleg az autóiparban terjednek a lézersugaras védôgázas hegesztések, illetve a lézeres MIG/MAG hibrid hegesztô eljárások. Mivel a védôgáz jelentôsen befolyásolja az ívszerkezetet, az anyagátmenetet, a beolvadás mélységét, formáját és a varrat vegyi összetételét, a gazdaságossági és minôségi szempontok fontos szerepet játszanak a legkedvezôbb védôgáz kivá lasztásában. A hegesztési védôgázok hôvezetôképessége, fizi kai és kémiai tulajdonságai révén sokoldalúan befolyásolható a hegesztési folyamat. A gázalkotók hôvezetôképessége kihat a varrat alakjára, befo lyá solja a hegfürdô hômérsékletét és gázoldó ké pességét, valamint lényeges hatással van a he gesztési sebességre. A gázok kémiai tulajdonságai meghatározzák a hegfürdôben lejátszódó metallurgiai folyamatokat. Jelentôs hatást gyakorolnak a varratfelület alakjára. A széndioxid a varrat szénfelvételét eredményezi ötvözött acélok esetén. A védôgázban az oxigén komponens az ötvözôk kié gését és hígfolyós hegfürdôt eredményez. A hid ro gén komponens redukáló hatást fejt ki, míg az argon és hélium védôgázalkotók metallurgiailag semlegesek maradnak. A gázok fizikai tulajdonságai befolyásolják az ívgyújtást, az anyagátvitel jellegét, a beolvadási mé l y séget és a hegesztési sebességet. Az alacso ny ionizációs potenciálú gázok, mint az argon, meg könnyítik az ívgyújtást és stabilizálják az ívet. Ezért a hegesztési védôgázok alapgáza az argon. A magasabb ionizációs potenciálú gázok, mint a hélium, hatása éppen ellentétes. A többatomos gázok

3 disszociációs energiája, amely a rekombináció során felszabadul, növeli az anyagba történô hôbevitelt. Míg a védôgázas eljárások bevezetésekor csak ke vés egyedi gázt használtak WIG és MIG he g e s z téskor például tiszta argont, MAG hegesz t é s kez deti korszakában pedig tiszta széndioxidot, addig manapság az egyedi köve tel mé nyekhez han golt védôgázkeverékek nyernek teret. A lehetséges keverékek választéka nagy, mert itt nemcsak az argon, hélium és széndioxid jöhet számításba, hanem további alkotórészként oxigén, hidrogén és nitrogén is. Más ívhegesztési eljárásokkal összehasonlítva a WIG, MIG és MAG védôgázas hegesztési eljárások különleges sokoldalúságukkal tûnnek ki. Különféle hegesztési eljárások alkalmazhatósága. Követelmények Eljárás Kézzel használható Gépesítve használható Nagy olvasztási teljesítményre alkalmas Vékony lemezekhez alkalmas Az összes befogási helyzetre alkalmas MAG WIG nem Villamos kézi nem korlátozott korlátozott Fedett ívû nem nem nem A nagy leolvasztási teljesítmény és az egyidejû univerzális felhasználhatóság miatt a fogyóelekt ró dás védôgázas hegesztés általános elterjedését figyelhetjük meg. A leolvasztási teljesítmény sze m pontja azonban semmi esetre sem vizsgálható elszigetelten. Ezt tanúsítja például a WIG orbitáltechnika változatának erôs fellendülése. A WIG eljárás kényszerhelyzetekben tanúsított megbíz ha tósága, valamint üzembiztonsága mindenképpen a sokkal gazdaságosabb alkalmazás felé vezet, a jelentôsen nagyobb leolvasztási teljesítményû más ív heg e sz tési eljárásokhoz képest. A különféle védôgázok és védôgázkeverékek osz tályozását az MSZ EN ISO 75 Védôgázok ívhegesztéshez és termikus vágáshoz megne ve zésû európai szabvány tartalmazza. A következô táblázat az MSZ EN ISO 75nek megfelelôen csoportosítva áttekintést ad a Messer hegesztési gázairól és gázkeverékeirôl.

4 Hegesztési védôgázok áttekintô táblázata. Specifikációs elnevezés MSZ EN 9 szerinti csoport MSZ EN ISO 75 szerinti csoport Összetétel, %(V/V) Ar He O CO H N Argon.6, 5.0 I I 00 Hélium.6, 5.0 I I 00 Aluline He70 I I 0 70 Aluline He50 I I Aluline He0 I I 70 0 Aluline He5 I I 85 5 Aluline N I Z ArN 0,05 99,985 0,05 Aluline He5 N I Z ArHeN5/0,05 8, ,05 Aluline He0 N I Z ArHeN 0/0,05 69, ,05 Aluline He50 N I Z ArHeN50/0,05 9, ,05 Inoxline H R R 98 Inoxline H5 R R 95 5 Inoxline H7 R R 9,5 7,5 Inoxoline H5 R R 65 5 Inoxline X M M 99 Inoxline X M M 98 Inoxline X M M 97 Inoxline C M M 97,5,5 Inoxline C He5 M () M 8 5 Inoxline He H R R 96, 0,8 Ferroline C8 M M0 9 8 Ferroline C8 M M 8 8 Ferroline C8 He0 M () M Ferroline X M M 98 Ferroline X M M 96 Ferroline X8 M M 9 8 Ferroline C5 X5 M M Ferroline C6 X M M 9 6 Ferroline C X M M 86 Ferroline C5 X5 M M Ferroline X M M 88 Ferroline C7 X M M6 8 7 Ferroline C5 X M M6 8 5 Széndioxid.5,.5 C C 00 Formálógáz, 5, 7, F N5NH , 5, 0, 5 (/5/0/5/0/5)

5 MAG hegesztés Jóllehet a MAGhegesztés bevezetésekor kezdetben csak a CO jött egyedi gázként számításba, ma már egyre inkább a felhasználásspecifikusan optimalizált argonalapú aktív gázkeverékek (Ferroline, Inoxline, Aluline) terjedtek el. Gázkeveré kek kel magas leolvasztó teljesítmény mellett jóval fröcskölésmentesebben lehet hegeszteni, mint CO védôgázzal. A gazdaságos hegesztési eredmény elérésének lényeges elôfeltétele, hogy ki kü szöböljük a körülményes utómegmunkálást, s ezzel megteremtsük az automatizálás alapját. Anyagátviteli módok A védôgázas fogyóelektródás ívhegesztésnél különbözô anyagátviteli módok valósíthatók meg. A munkadarab vastagsága, a hegesztési helyzet és a védôgáz határozza meg a megfelelô ívtípust. A következô táblázatban összefoglaltuk a fogyó elek tródás védôgázas ívhegesztés anyagátviteli módjait, ezek jellemzôit és alkalmazási területeit. Anyagátviteli módok. V Impulzus ív Forgó ív Permetes ív Átmeneti ív Rövidzárlatos ív A Anyagátviteli mód Rövidzárlatos ív Átmeneti ív Impulzus ív Permetes ív Forgóív Jellemzôi Rövidzárlat következtében fröcsköléssel kell számolni. Kis teljesítmény. Széndioxid vagy argon bázisú kevert gázok alkalmazása. Az anyagátmenet nagycseppekben részben rövidzárlattal történik. Kevesebb, de nagyobb cseppes fröcskö lé s, közepes teljesítmény. Argon bázisú kevert gázok alkal mazása. Rövidzárlatmentes szabályozott anyagátvitel. A lehetô legkisebb fröcskölés. Közepes leolvasztási teljesítmé n y. Argonban gazdag kevert gázok alkalmazása. Az anyagátvitel finomcseppes, rövidzárlatmentes és fröcskölés szegény. Nagy leolvasztási teljesítmény és nagy hegesztési sebesség. Argon bázisú kevert gázok alkalmazása. Az anyagátvitel finomcseppes, az olvadt hozag anyag örvénylô forgással alakítja ki a nagy hegfür dôt. Nagyon magas leolvasztási teljesítmény. Argon bázisú héliumtartalmú védôgázok. Alkalmazási területei Vékonylemezek gyök, illetve kényszerhelyzet ben történô hegesztése. Lehetôség szerint ezt a tartományt el kell kerülni. Vastagabb szelvények hegesztése esetén dolgozunk az átmeneti tarto mányban. Vékony és közepesen vastag szelvényû anyagokhoz. Nagyobb falvastagságokhoz. Hegesztés lehetôleg PA helyzetben. Nagy szelvényvastagságú termékeknél. Csak PA helyzetben gépesített vagy robothegesztéssel. 5

6 Gyengén ötvözött acélok MAG hegesztése tömör huzallal A gyengén ötvözött acélok MAG hegesztéséhez leginkább az Mes csoport kevertgázait alkalmazzuk. Legelterjedtebb a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M csoport), de egyre szélesebb körben használják a Ferroline C8at (8% CO és Ar; M0 csoport) vagy a Ferroline X8 keveréket (8% O és Ar; M csoport). A következô táblázatok áttekintést adnak azokról a védôgázokról, amelyek gyengén ötvözött acélok tömör és porbeles huzalokkal való MAGhegesz té séhez alkalmazhatóak. Gyengén ötvözött és ötvözött acélok MAG hegesztésnél használható termékcsaládok. Termékcsalád Ferroline Inoxline Alkalmazás ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok erôsen ötvözött acélok, gyengén ötvözött acélok feltételesen MAG hegesztéshez használható védôgázok csoportosítása. Rövidítô jelölések ) Komponensek (térf.%) Csoport Száma Oxidáló Semleges Redukáló Alacsony reaktivitású CO O Ar He H N 6 I M M M C R N O Z ,5 CO 5 0,5 CO 5 0,5 CO 5 0,5 < CO 5 5 < CO 5 0,5 CO 5 5 < CO 5 5 < CO 5 5 < CO 5 5 < CO 5 5 < CO 50 5 < CO 50 5 < CO 5 5 < CO Maradék 0,5 O 0,5 O < O 0 < O 0 0,5 O < CO 0 0,5 O < O 0 0 < O 5 < O 0 0 < O 5 0 < O 5 0,5 O 0 00 Maradék 00 0,5 He ,5 N 5 5 < N 50 0,5 N 5 Maradék 00 Gázkeverékek amelyek alkotói kívül esnek a táblázatban megadott értékhatárokon, vagy a táblázatban nem szereplô komponenseket tartalmaznak. b) ) MSZ EN ISO 75 szerint a) az argon részben vagy egészben helyettesíthetô héliummal b) két azonos Z csoportú gázkeverék nem cserélhetô fel. 0,5 H 5 0,5 H 5 5 H 50 0,5 H 0 0,5 H 50

7 Egy alkalmazási példa, amikor Ferroline X8at (8% O és Ar; M csoport) használtak csövek teljesen gépesített behegesztésére egy S 5 jelû acélból készült tûzszekrénybe (utófûtô felület egy fûtô ka zán ban). Itt szinte teljesen fröcskölésmentesen Iehetett hegeszteni, ami a soron következô zo m á n cozás miatt különösen fontos volt. A MAGhegesztés egyre növekvô alkalmazásából következik az az igény, hogy különféle gázkeve ré kek szélesebb palettája álljon rendelkezésre. Pél dául a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M0 csoport) keverék meghatározott feladatokra kis és közepes lemezvastagság esetén; vagy a Ferroline C5 X5 (5% CO, 5% O, és Ar; M5 csoport) három ko m ponensû keverék közepes és nagyobb lemezvas tagság esetén. Ez a háromkomponensû keverék a fröcskölésképzôdés visszaszorítására hozzáadott O nek köszönhetôen bizonyos beállítási tarto má nyokban lényegesen felülmúlja a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M csoport) kétkomponensû keveréket. A varratfelületen képzôdô maradványsalakszi ge tek nek ma sokkal nagyobb figyelmet kell szentel n i, mint a múltban, mert a vízalapú lakkok ezekre a salakszigetekre érzékenyebben reagálnak. nagy hegesztési sebesség és nagyobb viszkozi tá sú hegfürdô a 8% O t tartalmazó argonkevertgázhoz képest. A hegesztéstechnológiák finomhangolásánál to vá b bi lehetôséget kínálnak a három komponensû vé dôgáz keverékek. A legújabb fejlesztések eredményeként kerültek bevezetésre a Ferroline C6 X (6% CO, % O és Ar, M csoport) véko nya b b lemezek, míg a Ferroline C X (% CO, % O és Ar, M csoport) vastagabb lemezek g é pe sí tett, illetve robottal történô hegesztésénél. Itt az esztétikailag szebb megjelenés mellett kon k rétan mérhetô 5 0% termelésnövekedés érhetô el. A háromkomponenses védôgázok alkalmazásának elônyei a gépesített hegesztéseknél mérhetô módon nyilvánulnak meg. Kézi hegesztés ese té b e n hegesztôtôl függôen több vagy keve sebb elôny aknázható ki a háromkomponenses keve ré kekbôl. Épp ezért ezeket fôleg gépesített eljárások nál javasoljuk. Gyengén ötvözött acélok és a nagy leol vasz tá si teljesítményû MAG hegesztés A védôgáz oxigéntartalmának további csökkenté s e során végzett vizsgálatok a Ferroline Xnél (% O és Ar; M csoport) mutatták a legjobb eredményt. Egy felhasználó teljesen gépesített gyár tá s i soron kapcsolószekrényeket állított elô S 5 jelû acélból, zömmel mm körüli lemezvastagságban. A Ferroline X (% O és Ar; M csoport) kevertgáz segítségével sikerült biztosítani a hozag anyag olyan módfelett kedvezô bejuttatását, hogy a soron következô gépi csiszoló munkálatokat el lehetett hagyni. A kapcsolószekrények lakkozás elôtti megmunkálására az elenyészô salak kép zô d é s miatt már nem is volt szükség. Egy acélszerkezet és gépgyártó cég tartószer ke ze teket készített S 5 jelû acélból, 8tól 0 mmig terjedô lemezvastagságban, mind egyrétegesen, mind többrétegesen, kézi hegesztéssel a felsô teljesítmény tartományban (80 A / 6 V). A mini má lis salakképzôdés, a hozaganyag jó folyása és a vékony varratpikkely kedvezô értékelést kapott. Egy másik lehetôség a szokásos argonszéndioxid keverék a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M csoport). A % O potenciál megfelel ennek a 8% CO nek, s így egyáltalán nem meglepô, hogy a Ferroline X (% O és Ar; M csoport) ugyancsak alkalmas nagy áramerôsségû hegesztésre. Kiterjedt roncsolásos és roncsolásmentes anyag vizs gálatok olyan egyértelmûen kedvezô eredmé nyeket hoztak, hogy a teljesen gépesített tengelygyártást új alapokra helyezték. Az elônyök: kevesebb salak a varratokon, szélesebb varrat fedés, kiváló szélbeolvadás, biztos beolvadás, A magas leolvasztási teljesítmény egyéb kritériumok mellett a hegesztési eljárás gazdaságos alkalmazásának egyik lényeges elôfeltétele. Egy továbbfejlesztett eljárás, a nagy áramerôsségû he gesztés, amelyet T.I.M.E.folyamatnak is nevez n e k, bizonyos tartományokban elérheti a fedettívû he gesztés leolvasztási teljesítményét. Ez az el já r á s azonban az ismert szóróív tartomány feletti áram erôsségeken megy végbe, itt értelemszerûen telj e s gépesítéssel kell dolgozni. Egy speciálisan hangolt áramforrás, egy stabil nagyteljesítményû huzalelôtoló és egy közvetlenül a gázfúvókáig hûtött pisztoly mellett lényeges tényezô a megfelelô védô gáz kiválasztása. Itt eddig egy négykomponensû keveréket használtak, amely 6,5% He, 8% CO, 7

8 kevertgázok mint háromkomponensû keverékek csekély oxigénhányaddal elônyös alternatívát kínálnak a szokásos 8% CO t tartalmazó kevertgázok mellett. Erôsen ötvözött acélok MAGhegesztése tömör huzallal Az erôsen ötvözött acélokhoz használt védôgázok között jelentôs mértékben alkalmazzák az Inoxline X és Inoxline X ( ill. % O és argon; M csoport) nevû argonoxigén keverékek mellett az Mes csoporthoz tartozó Inoxline C, Inoxline He (széndioxid, ill. széndioxid és hélium tartalmú) keverékeket is. 0,5% O, fennmaradó mennyiség argonból állt (M az MSZ EN ISO 75 szerint). További vizsgálatok, amelyek az említett négykomponensû keveréken alapultak, megállapították, hogy a hélium hányad csökkentésével el lehet hagyni a parányi 0,5% oxigénrészt (Ferroline He0 C8: 0% He, 8% CO a többi argon). Gyengén ötvözött acélok MAGhegesztése porbeles huzallal A védôgázok kiválasztásakor a bázikus porbeles huzalok esetében is hasonló kritériumok érvé nye sülnek, mint a tömör huzaloknál. A viszonylag erôs fröcskölésképzôdés miatt a CO nem bizonyult elônyösnek. Elterjedt a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M csoport). Az újabb minôsítések (pél dá ul a Német Szövetségi Vasutaknál) viszont azt mutatják, hogy oxigéntartalmú kevertgázok is alkal m a z hatók, mint például a Ferroline X8 (8% O és Ar; M csoport). Felhasználásra példa az.050as anyagból (C 5 ös cementálható acél) készült emelôszerkezetek hegesztése. Ezen a nehezen hegeszthetô anya g o n, amelybôl dinamikus megterhelésnek kitett szer ke ze ti elemek készülnek, az impul zus technika segítségével hibátlan varratokat Iehetett elôállítani. A mechanikai technológiai tulajdonságok megegyez nek az argonszéndioxid kevertgázéval. Rutilos porbeles huzalok kevésbé szilárd hegesz t e tt munkadarabot eredményeznek, mint a bázikusok, és optimális hegesztési viszonyt mutatnak föl na gyobb CO tartalommal (CO > 5%, pl. Ferro line C8). Oxigéntartalmú kevertgázok, például 8% O vel, csak rendkívüli esetekben alkalmaz ha tók. Fémporporbeles huzalok esetében leginkább ar gon széndioxid kevertgázokkal például Ferro line C8 hegesztenek. A Ferroline C5 X5 és a Ferr o line C5 X5 argonoxigénszéndioxid tartalmú Például az Inoxline C (,5% CO és Ar; M csoport) kevertgáz a vegyipari készülékgyártásban h a s z nált karima teljesen gépesített MAG impul zus íves hegesztésekor, tömör huzalok vagy akár fémporporbeles elektródák felhasználásával, ke vésbé erôteljesen oxidált varratokat eredmé nye z e t t, mint az vagy % O t tartalmazó ar gonoxigén keve r é kek. Ezáltal jelentôsen csökkent a pácolási költs é g. Ilyen csekély CO tartalommal a karbo ni zá lódás szûk határok között marad. Kis karbontart al mú ho zaganyag esetében tehát általában elér h e tô, ha a hegesztési védôgázban a CO arány leg feljebb 5%, hogy a hegesztendô munkadarabban a 0,0% vagy 0,0%os karbon határértékét tartani le hes sen. A különféle erôsen ötvözött anyagok soka sá g a miatt persze nehéz az optimális védôgáz keve ré k e t általános érvényûen megha tá rozni. Amikor erôsen ötvözött ausztenites különleges acélt használtak, megmutatkozott, hogy a maximális melegrepedés biztonság az esôvarrat hegesztéseknél optimá li san Ferroline X8 (8% O és Ar; M csoport) kevertgázzal volt elérhetô. Felrakó hegesztés esetén azonban csak az Inoxline X (% O és Ar; M csoport) gázkeverék kedvezô, mert itt a beoldódás különösen alacsony szinten tartható. Metallurgiai szempontból a krómnikkelacéloknál az oxigéntartalom %ig megengedett. Magas O tartalom rendszerint a varratfelület viszonylag erôs oxidációjához (reveképzôdéshez) vezet. Gépi úton hegesztett, erôsen ötvözött gépkocsikatali zá tor dobokon, Ferroline X8 (8% O és Ar; M csoport) kevertgázzal magas hegesztési telje sítményt lehetett elérni, és sem utómegmun ká lás ra nem volt szükség, sem pedig erôs reveképzôdés nem jött létre. Héliumtartalmú hármas keverékek különösen a ferritesausztenites vegyes szerkezetû duplex acé loknál váltak be. Az Inoxline C He5 (5% He, % CO a többi Ar; M speciális argonhé li umszéndioxid kombináció az.6es anya g ból (dup lex acél) egy vegyipari gyárnak elôállított tartály MAG hegesztésekor különösen salak és oxidsze gény varratokat eredményezett. 8

9 Erôsen ötvözött acélok MAGhegesztése porbeles huzallal Erôsen ötvözött acéloknál lényegében csak két por beles huzal típus van: a rutiltartalmú és a fémporos; keveréktípusként létezik még a rutilbázikus. A rutiltartalmú porbeles huzalhoz fôképp a Ferroline C8 (8% CO és Ar; M csoport) keve ré k e t használják. Alkalmaznak azonban más keverékeket is, mint a Ferroline X8 (8% O és Ar; M csoport) vagy akár ennél több O t tartalmazó argonoxigén keverékek. A rutilsalak révén az LCtípusú acélok (LC = low carbon) karbonizálódása annyira korlátozott, hogy akár 00% CO alkalmazása esetén is a széntartalom a hegesztett munkadarabban 0,0% on vagy ez alatt marad. Ismét egy szemléletes példa, amikor is félcsôkíg y ók nak a tartályfalra történô hegesztésekor kü lö nösen fontos mind az áthegesztés, mind a varratok külalakja. Itt sikerült a Ferroline C8 révén olyan finompikkelyes, fröcskölésmentes varratot elérni, amely semmiféle utólagos megmunkálást nem igényelt. A varratfelületet nem csúfították sem salakmaradványok, sem szilikátszigetek. A pácolási ráfordítás ezáltal csekély maradt. A fémporporbeles huzalokat, akárcsak a tömör huzalokat, Inoxline X (% O és Ar; M csoport) vagy Inoxline C (,5% CO és Ar; M csoport) keverékkel hegesztjük. Az Inoxnix C valami vel csekélyebb oxidációt okoz a varratfelületen. La posan befolyatott pórus és szélkrátermentes var ratokat kapunk. Mivel salak nincs, a varratfe lü let közbensô tisztítás nélkül akár többrétegesen is hegeszthetô. Az imént említett Inoxline Cvel végzett munka világossá teszi a,5%os CO hányad elônyét. Használata révén a titánnal stabilizált X 6 CrNiMoTi 7 anyagból (.57 a DIN 760 alapján) e g y rétegesen tartályokat impulzushegesztettek röntgenbiztos módon. A vizsgálatra fordított idôt a mi nimumra Iehetett csökkenteni, mert a kezdeti 00%os átsugárzás semmiféle pórust, vagy kö té si hibát nem mutatott. 9

10 WIGhegesztés Erôsen ötvözött acélok Hogy a WIGhegesztéssel lehetôleg magas leol vasztó teljesítményt, vagy nagy hegesztési sebes séget érjünk el, célravezetô az argon alapvé dô g á z hoz teljesítménynövelô komponenseket hozzá ad n i. Az alapanyagtól és a felhasználástól függôen hid ro gén, hélium vagy nitrogén alkalmazásáról lehet szó. Erôsen ötvözött acélból készült késfogantyú markolatfejek teljesen gépesített kötô hegesz té se kor a hegesztô teljesítményt 00%kal fokozni lehetett az argonhoz hozzáadott 5%nyi hidrogénnel (Inoxline H5; R csoport). Az ausztenites anyagok megmunkálására való vé dôgázok, a hélium adalék mellett az argon, kü lö n ö sen a % és 7,5% közötti hidrogén adalék, je lentôsen megnövelik a hegesztési teljesítményt a WIG eljárásnál. A hidrogénadalék alkalmazását a hegesztési védô gázban ennek ellenére az összes duplex anyag esetén nagyon kritikusan kell nézni. A ferrithányad miatt itt fennáll a hidrogén által kiváltott repedés kép zôdés veszélye. Alumínium Extrudált alumíniumprofilok (alapanyag: AIMgSi O) F6, hozaganyag: AIMg,5Mn, huzalátmérô:, mm) teljesen gépesített WIG váltóáramú hegesztésekor az Aluline He70 (0% Ar és 70% He; I csoport) argonhéliumkeverék felhasz ná lá sával sima, finompikkelyes hegesztési felületet sikerült elérni nagyon alacsony varratdomborulattal. A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, 0

11 A WIGhegesztés során használt védôgázok és alkalmazásuk. Megnevezés Jellemzô arány MSZ EN ISO 75 szerinti csoportok Alkalmazási terület Argon.0 Inoxline H Inoxline H5 Inoxline H7 Hélium Inoxline He0 Inoxline He50 Inoxline He70 Aluline N Aluline N He5 Aluline N He0 Aluline N He50 Argon.6 Formálógáz 00% Ar % H 98% Ar 5% H 98% Ar 7,5% H 98% Ar 00% He 0% He 70%Ar 50% He 50%Ar 70% He 0%Ar 0,05% N maradék Ar 0,05% N 5% He, maradék Ar 0,05% N 0% He, maradék Ar 0,05% N 50% He, maradék Ar 00% Ar %tól 5% H a maradék N I R R R I I I I Z ArN 0,05 Z ArHeN5/0,05 Z ArHeN 0/0,05 Z ArHeN50/0,05 I N5NH5 (/5/0/5/0/5) Ötvözetlen acélok Ausztenites CrNi acélok (automatizálásra az 5% és 7,5% H elônyös) Al (negatívpólusú hegesztés) Acélok (orbitáltechnika) Ni (elsôsorban 0% He) Acélok (orbitáltechnika) Al, Cu (elsôsorban 70%He) Alumínium ötvözetek Erôsen ötvözött acélok, Al ötvözetek, nemvas fémek, gázérzékeny anyagok, titán, niobium, molibdén, tantál Gyökvédelem erôsen ötvözött és esetenként ötvözetlen acéloknál hogy alumínium WIG hegesztésekor már az argon hoz adagolt legkisebb nitrogénmennyiség is (0,05% N ) jelentôs elônyökkel jár: koncentráltabb, stabil ív, kisebb lerakódás a varrat mellett, nagyobb beolvadási mélység, kisebb porózusságra valóhajlam, a hozaganyag jobban folyik, nagyobb hegesztési sebesség (0%ig). Egy másik alkalmazási terület alumíniumalkat ré s z ek elôállítása a vasúti jármûgyártó ipar számára. Itt az Inoxline N He 50 keveréket használják nagy meg e légedéssel. Az Aluline N (0,05% N és Ar; I csoport) nevû keveréket az MSZ EN ISO 75 különleges gázként kezeli és így osztályozza: ZArN0,05 Érdekes szinergikus hatást mutató további változatok az Inoxline N He5, az Inoxline N He 50 argonhéliumnitrogén keverékek 0,05% N vel és 5%, vagy 50% Hemal, a fennmaradó rész argon. Itt különösen figyelemre méltó, hogy a cse kély nit rogén hányad segítségével kompenzálni lehet az ívnyugtalanságot; lehetséges továbbá a hegesz té si teljesítmény növelése és az elô me le gítés idejé nek csökkentése. Egy jellemzô példa, hogy egy hegesztô szaküzem fôképp átvé teli vizsgálatra kö te lezett alumínumcsöveket és nyomástartó e dényeket készít. Ennek a felhasz ná lónak mindig dö n tô fontosságú volt a kifogástalan minô ség. A Inoxline N védôgázzal itt nemcsak a beol vadást lehetett fo kozni, hanem ezzel járt még a hegesztési se bes ség észrevehetô növekedése is.

12 Varratgyökvédelem A varratgyök védelmét szolgáló úgynevezett formálógázoknak az a feladatuk, hogy kiküszöböljék vagy határok közé szorítsák a varrat alján (a he ges z tési gyöktartományban) fellépô n e mkívánatos rea k ciókat a környezeti légkörrel. Alkal mazásuk révén különösen a krómnikkelacél páco lási költségét lehet jelentôsen csökkenteni, s ezzel növelni a gazdaságosságot. A varratgyöktarto m á n y elszíne zô dése a krómnikkelacélok ese té ben a varraton keletkezett oxidált réteg vastagságának a mércéje. Az élelmiszeriparban a teljesen tiszta varratot kö ve telik meg, a vegyipari készülékek gyártásában legfeljebb a sárga elszínezôdést fogadják el. A kékre futott varratot mindenképp el kell kerülni (korróziós veszély!). Amíg a szerkezeti acéloknál a gyökvédelmet a jobb minôségû gyökoldal kialakítása érdekében alkalmazzák, addig a gázérzékeny (nagy gázelnyelô képességû) fémek, mint a Ti, Zr, Mo vagy Mg he gesztésénél gyökvédelem nélkül lehetetlen a fela datot elvégezni. rék a vezeték felsô részén áramlik. Ezt elkerülhet jük, ha olyan argonnitrogénhidrogén formálógáz keveréket alkalmazunk, amelynek sûrûsége a levegôvel közel azonos sûrûségû. Egy további fontos tényezô a gyökvédelemnél a megfelelô tömlô használata. Az elôzôleg sûrített levegôhöz használt PVC tömlôk nem alkalmaz ha tók a gyökvédelemhez, mivel a tömlôanyag telí tôdött a levegôbôl származó nedvességgel, ami alkal mazás esetén szennyezi a száraz formálógázt! Gyökvédelemre csak az erre a célra hegesztési szakboltokban forgalmazott tömlôket szabad hasz nálni. Az optimális gyökvédelem lamináris gázáramlás esetén valósul meg. Turbulens áramlás esetén az örvénylés egy keveréket hoz létre a védôgázból és a környezet atmoszférájából. Ezt feltétlenül el kell kerülni. A laminárs áramlást különleges kialakítású csövek, lemezek, vagy különbözô szinterfémbôl készült testek segítségével állítják elô. Fontos figyelni a formálógáz sûrû sé gé re. Ha a formálógáz a levegônél nehezebb, ak k or a bevezetést pl. egy hegesztendô tartály esetén felülrôl, míg az elvezetést alul célszerû kivi te lez n i. A levegônél könnyebb formálógáz ese tén a be ve zetést alul, míg az elvezetést felül kell kialakítani. Levegônél könnyebb formálógáz (balra) és levegônél nehezebb (jobbra). A piros pontok a hegesztési varrat helyét jelölik. Csôvezetékek gyökvédelménél problémát okoz hat, ha nagy a formálógáz és a levegô közötti sûrû ségkülönbség, mert elkülönülnek a gázok és a sûrûbb gáz a vezeték alján, míg a ritkább gázkeve A varratgyök védelmét szolgáló gázok vagy ine r t e k, vagy redukáló hatásúak. Mint formálógáz itt nit ro gén és hidrogén (N5NH5 csoport) keverékek, ar gon és hidrogén (R és R csoport) keverékek, va lamint tiszta argon és tiszta nitrogén kerülnek alkalmazásra. Hidrogént tartalmazó védôgázok hid ro générzékeny anyagoknál kerülendôk; ilyenek: alu mínium vagy oxigénmentes réz és rézöt vö ze t e k. Azokhoz az anyagokhoz, amelyek magas fokú reakcióképességet mutatnak a nitrogénnel és az oxigénnel, mint a titán és a cirkónium, formáló gáz ként argont (I csoport), vagy héliumot (I csoport) kell használni. Argonnál nincsenek korlátozások a védendô anyagot illetôen. Figyelembe kell venni, hogy az argon és az argonhidrogén keverékek nehezebbek, a nitrogénhidrogén keverékek könny e b bek, mint a levegô. Az argon azáltal, hogy növeli a felületi feszültsé g e t, csökkenti a varratgyök belógását. Ez hígfolyós vagy nagyobb olvadékfürdôk esetében elônyös. Hidrogéntartalmú keverékek alkalmazásakor mintegy 0%os hidrogéntartalom felett a kiáramló gázt el kell fáklyáztatni, hogy a durranógázképzô dés miatti berobbanást elkerüljük! A maradék oxigén mennyiségére utalnak az úgy ne vezett futtatási színek. A formálógázzal történô öblítés megkezdését követôen a maradék oxigéntartalom folymatosan csökken. Ezt egy megfelelô mérômûszerrel ellenôrizni lehet. Minél gázérzé ke nyebb az alapanyag, annál hosszabb ideig kell az öblítést végezni. A Ti, Zr, Mo, Mg esetén az argon nak 5.0 (99,999% argon) tisztaságúnak kell lennie. A he gesztési folyamatot akkor célszerû elkezdeni, ha az öblítés hatására a maradék oxigén mennyi sége 0 50 ppm között található.

13 Adott alapanyaghoz a megfelelô formálógázt. Gyökvédelem argonhidrogén keverék nitrogén hidrogén keverékek argon nitrogén Alapanyag Ausztenites CrNi acélok; Ni és nikkel alapú ötvözetek acélok, kivétel a nagyszilárdságú finomszemcsés szerkezeti acélok, auszetnites CrNi acélok Ausztenites CrNi acélok, ausztenitesferrites (duplex) acélok, gázérzékeny fémek (Ti, Zr, Mo), hidrogén érzékeny fémek (nagyszilárdságú finomszemcsés szerkezeti acélok, réz és rézötvözetek, alumínium és alumínium ötvözetek és különleges nemvas fémek), ferrites króm acélok. Ausztenites CrNi acélok, ausztenitesferrites (duplex) acélok A gyökvédelem megfelelô kialakításához számtalan segédeszköz, készülék áll rendelkezésre attól függôen, hogy csô, tartály, vagy sík felü le te ken kelle megoldani a feladatot. A tompa, T vagy sa r o k kötéseknél használt készülékek esetében olyat kell választani, amely a varratgyök, illetve a hôha tásövezetet is lefedi. A csöveknél a legtöbb esetben feltöltik a teljes hegesztendô csôszakaszt for málógázzal. Fontos, hogy a hegesztést köve tô en tovább áramoltassák a védôgázt és a készü léket csak a megfelelô hômérsékletre történô vis s z a hû lés után távolítsák el. Ezért célszerû a hegesz t e tt darab hômérsékletét mûszerrel elle nô rizni. A maradék oxigéntartalom hatása a gyökoldalra. Szinterfém szûrô csövek gyökvédelméhez. Védôgázsarokelem sarokvarratokhoz. Plazmaívhegesztés A plazmaívhegesztés számos vonatkozásban hasonlít a WIG hegesztéshez, azzal a lényeges kü lön b séggel, hogy a plazmapisztolyban a hegesztô fej különös konstrukciója következtében a villamos ívet beszûkítik. A hegesztéshez használt plazmasugarat argon, hidrogén, nitrogén, vagy ezek keve rékébôl állítják elô. A hegfürdôt a külsô fúvókán oda vezetett semleges vagy aktív gáz, vagy e gázo k ból álló gázkeverék védi. A gázok ionizált állapotb a n ºC hômérsékletûek és a korlátozott keresztmetszet miatt a plazmaív a nagy hôáramsû rûségnek és a szûk fúvóka miatt nagy sebesség re felgyorsult gázsugárnak köszönhetôen hôforrás ké nt kiválóan alkalmas hegesztésre. A plazmaívhegesztés eljárástípusai Hagyományos plazmahegesztés mm anyagvastagságokhoz. Hozaganyag nélkül, vagy kézi illetve gépi hozaganyag adagolással alakítják ki a hegfürdôt. Mikroplazma hegesztés, kis árammal 0,0 mme s vastagságú anyagoktól kb. mmes anyagvas tagságig alkalmazzák hozaganyag nélküli hegesztésre. Áthatoló ívû úgynevezett kulcslyuk plazmahegesztés vastagabb anyagok (8 mmig) egy rétegben történô hegesztésére alkalmazzák. Az áramerôsség ilyen esetekben meghaladja a 00 At. Plazmaívhegesztéshez használatos gázok Plazmagázok: argon vagy argon alapú gázkeve rékek, amelyek hidrogént vagy héliumot tartalmaznak. Védôgázok: argonhoz kevert hidrogén vagy héliumot tartalmazó keverékek.

14 MIG hegesztés Az általánosan használt védôgáz az argon (I csoport). Meghatározott esetekben az argonhélium keverékek gyakran elônyösek. Errôl a következô táblázat ad áttekintést. A MIG hegesztés során használt védôgázok és alkalmazásuk Megnevezés Jellemzô arány MSZ EN ISO 75 szerinti csoportok Alkalmazási terület Aluline He0 Aluline He50 Aluline He70 Aluline N Aluline N He5 Aluline N He50 Hélium 0% He 70% Ar 50% He 50% Ar 70% He 0% Ar 0,05% N maradék Ar 0,05% N 5% He, maradék Ar 0,05% N 50% He, maradék Ar 00% He I I I Z ArN 0,05 Z ArHeN5/0,05 Z ArHeN50/0,05 I Alumínium; nikkelötvözetek; CuNiFeötvözetek; réz Alumínium ötvözetek Réz (amennyiben nem elômelegíthetô) Alumínium Itt az argon kiegyensúlyozott, stabil anyagát mene tet biztosít, de a beolvadás intenzitása és a hidro gén okozta porozitás elleni védelem tekintetében az ArHe (argonhélium) keverékkel szemben alulmarad. A hélium (I csoport) a nagyon kiegyensúlyozatlan durvacseppes, erôsen rövidzárhajlamos anyagátmenet miatt kedvezôtlen. Bevált az Aluline He0, Aluline He50 és az Aluline He70 (0 és 70% közötti héliumarány, a fennmaradó rész ar gon). Leggyakrabban az Aluline He50 (I csoport) keveréket alkalmazzák. Héliumtartalmú keverékek révén az elômelegítés csökkenthetô, vagy teljesen mellôzhetô. Mint a WIG hegesztés esetében, itt is megmutatkozik, hogy az alumínium MIG hegesztésekor már a legkisebb mennyiségû nitrogén hozzáadása (0,05% N ) az argonhoz jelentôs elônyökkel jár (Aluline N): nyugodtabb és kevésbé fröcskölô ív, vékonyabb, simább varrat, kisebb lerakódás, nagyobb beolvadás mélység kisebb pórusképzôdési hajlam, a hozaganyag jobb ráfolyása a varratszéleken, nagyobb hegesztési sebesség (0%ig). További változatok a Aluline N He5, Aluline N He50, melyek 0,05% N t és 5 vagy 50% Heot tartalmazó argonhéliumnitrogén keverékek. Ez az alacsony nitrogénhányad elônyösen befolyásolja az ívstabilitást. Egy felhasználó például vasúti jármûvek alumíniumtartókból készült alvázainak teljesen gépesített MIG hegesztésekor védôgázként Aluline N He50 (0,05% N, 50% He és Ar) keve réket alkalmazott. Ennek révén érezhetôen emel kedett a hegesztési sebesség a változatlanul nagyon jó varratminôség mellett. Réz és rézötvözetek Ezeknél az anyagoknál, melyeknek a hôvezetô képessége még az alumíniumnál is nagyobb, a 70%os héliumarány (Aluline He70) a legkedve zôbb, például azért is, hogy elkerülhetô legyen az elômelegítés 5 mm alatti lemezvastagság esetén. Nikkel és nikkelalapú anyagok Fôképp azt kell szem elôtt tartani, hogy egy kie gy e n súlyozott, fröcskölésmentes anyagátvitel érdeké ben alapvetô követelmény a MIGimpul zus technik a, amely alumínium hegesztésekor is elônyös. Az argon azonban az impulzustechnika alkalma zá sa kor is erôsen domború varratot eredményez. Jobb eredményeket lehet elérni Inoxline H5 (5% H és Ar; R csoport), vagy Aluline He0 (0% He és Ar; I csoport) keverékkel. Egyes esetekben a héliumtartalmú keverék elônyösebbnek bizonyult a hidrogéntartalmúval szemben.

15 Lézerhegesztés Energiaközvetítés lézersugárral A jelenlegi védôgázos hegesztéseknél az energia továbbadása nem leolvadó (WIG), vagy leolvadó (MIG/MAG) elektródával történik, a lézerhegesz tésnél viszont lézersugárral. A lézersugaras hegesztés ipari alkalmazása tegnap, ma és holnap Az autóipari fejlesztések világosan mutatják: sok oldalú alkalmazhatósága alapján a lézerhegesz tés kiemelkedô jelentôségre tett szert. A lézer technikával történô gyártás többé már nem az autó ipari nagyvállalatok kiváltsága. Számos közép vállalat használja ki ennek a technikának az elô nyeit. Alapvetôen kétféle lézersugaras hegesztési eljá rást különböztethetünk meg: a hôvezetésest, és a mélyvarratost. A hôvezetéses lézersugaras heg e s z tés esetén a lézersugár energiája a hegesztendô tárgy felülete felôl hôvezetéssel, az olvadékban döntôen áramlással, a mélyvarratos lézer sugaras hegesztés esetén viszont a felületre közel merô le gesen kialakuló plazmacsatornán keresztül, tükrözôdéssel jut az anyag belsejébe. Hegesztéshez elsô sorban CO vagy NdYAG léze reket, illetve újabban dióda lézereket használnak. A CO lézersugarat csak tükrök segítségével lehet eltéríteni. Az iparban hegesztésre használt CO lézerek általában kwos teljesítménytarto mányban egyenlôre még egyeduralkodók. A szilárdtest lézerek, mint pl. a NdYAG lézersu g á r, 0, mm átmérôjû kvarc optikai szálban vezet he tô, és kvarcból készült lencsékkel fóku szálható. A hegesztéshez használt jellemzô telje sítmény a kw. A legújabb fejlesztések eredménye a diszklézer, amely zseniális kombinációja a szilárdtest és dióda lézereknek. A legújabb diszklézerek jelenleg akár 0 kw teljesítményre is képesek. Nagy elônyük, hogy a sugárminôség a teljes teljesítménytarto mányban állandó és nem érzékeny a reflexióra, továbbá, hogy a kiemelkedô sugárminôségû és nagy hatásfokú lézerteljesítmény optikai kábelen továbbítható. Vágásra és hegesztésre egyaránt alkalmazzák. 5

16 Pásztázó lézerhegesztés (RWS Remot Welding System) A pásztázó lézerhegesztés talán legjobban egy ipari méretû gravírozó lézerre hasonlít. Kifejlesz té sét az állandó ciklusidô csökkentési kényszer hoz t a életre. Ezt az eljárást elsôsorban karosszériaelemek gyors összehegesztésére és az ellenállás ponthegesztés kiváltására alkalmas. A reflektáló tükrök és különleges optika segítsé gé vel a sugárnyaláb m/sec pozicionálási sebes sé g g el egy szobaméretû térrészben elhelyezett átlapolt lemezalkatrészeket képes összehegeszteni 5 0 mm hosszú hegesztett kötéseivel. A hegesztési sebességre jellemzô adat pl. 8 db 0 mm hosszú varrat kivitelezésére, a hegesztési sorrend figye lembe vételével, a berendezésnek 5 másodperc r e volt szüksége. Ennél a rendhagyó eljárásnál a vé dôgázok alkalmazása, helyi befúvatás és elszívás szerint mûködik. A berendezéshez egy 5 6 kw teljesítményû lézerforrás tartozik, amely nagyon jó minôségû lézersugár elôállítására képes. A berendezés fókusztávolsága nagyobb, mint 600 mm. Az eljárás ipari bevezetésével jelentôsen csökkent hetô a nagy (50 00) hegesztett kötésszámmal rendelkezô karosszériaelemek gyártásának ciklus ideje. Lézer MIG/MAG hibrid hegesztés Az alapanyagok szempontjából fôleg a szerkezeti, szerszám, korrózióálló acélok, alumínium ötvö ze tek, továbbá titán, nikkel, krómnikkel ötvözetek, tantál volfrám hegesztésére alkalmazzák elôsze retettel a lézeres hegesztést. Ezen anyagokon vég zett lézeres hegesztésre jellemzô a nagy terme lékenység, a beolvadási mélységtôl függôen 5 m/perc hegesztési sebességek és keskeny hôhatásövezet, továbbá, hogy a gyors hegesztés következtében kisebb elhúzódásokkal kell számol ni. A hegesztési sebesség elsôsorban a sugárforrás teljesítményétôl, a lézerforrás típusától, a lézersugár hullámhosszától, az alapanyag lézersugár ab szorpciós tényezôjétôl függ. A hegesztés eredményét azonban még számos paraméter befolyásolja, mint a hegesztéshez használt védô és se gédgáz vegyi összetétele, áramlási sebessége, iránya és mennyisége, továbbá a lézersugár gerjesztésének frekvenciája és a lézer sugáron belüli energiaeloszlás. Lézersugaras hegesztésnél rendszerint nem hasz nálnak hozaganyagot. Sok esetben az illesztési hézag max. 0, mm lehet. Hozaganyaggal történô hegesztésnél lehet nagyobb hézaggal dolgozni. Alumíniumhegesztésnél a hozaganyag alkal ma zá sa metallurgiai okokból szükséges. A huzal heg für dôhöz vezetése hasonlóan történik, mint a WIG hideghuzal hegesztésnél. Ennél a hegesztési eljárásnál a lézersugár és az elektromos ív egyszerre hatnak a hegesztési zó ná ban, kölcsönösen kihasználva a két kötés techno lógia elônyeit. A széleskörû ipari alkalmazás feltétele egy sokoldalú különleges hegesztôfej. A lézer hibrid hegesztéstechnológia nagyon jó résáthidaló képességgel rendelkezik. A lézer segítségével érik el a megfelelô varrat mélységet, míg a hagyo má nyos technológiával a megfelelô varratkorona szélességet. Emellett természetesen a nagyfokú aut o matizáltság (robothegesztés) és termelé keny ség is jellemzôje a hibrid lézer MIG/MAG hegesztésnek. Lézersugár Kötési övezet Gázterelô Huzalelektróda Impulzus í A CO lézerrel való hegesztéskor a lemez felsô éle fölött létrejön egy plazmafelhô. Erre egyrészt az ún. áthúzás miatt van szükség, ami azonban nem lehet túl erôs. Ez a védôgázhozzávezetési móddal befolyásolható, ami lehet központos vagy nem központos. A védôgázhozzávezetés túlnyo mó részt nem központos. A gázhozzávezetési módok egymással kombinálhatók is. Hélium Argon Nitrogén 6

17 Felrakó lézerhegesztés A lézersugár segítségével a megmunkálandó anyag (alkatrész, szerszám, prototípus) felületén mm vastag olvadt réteget hoznak létre. A me g olvasztott anyagba tetszôleges összetételû és mennyiségû ötvözô vagy felrakóanyagot juttatnak poralakban, védôgáz alatt. A lézerrel olyan felü let ötvözés is végezhetô, ami hagyományos metallurgiai eljárásokkal nem érhetô el. Alkalmas speciális felületi tulajdonságokkal rendelkezô rétegek elôállítására, illetve nagyértékû alkat ré szek anyag hiá ny á nak pótlására, ipari szerszámok javítására. Lézerekhez használatos gázok A CO lézernél egyrészt rezonátorgázra (a lézersu gár létrehozásához), másrészt pedig védôgázra van szükség. A szilárdtest lézereknél csak védô gázra van szükség. Rezonátorgáz alkotói lehetnek. Gáz Széndioxid (CO ) Oxigén (O ) Hélium (He) Nitrogén (N ) Szénmonoxid (CO) Xenon (Xe) Tisztaság

18 A különbözô lézerberendezésekhez használatos rezonátorgázok megnevezése és összetétele. Messer elnevezés Összetétel, %(V/V) Lézer rezonátor típus CO N He CO O Xe H Megalas S Co. Megalas S Le 6.0 Megalas S Tr 7.5 Megalas S Tr 5.9 Megalas S Tr/Pa.5 Megalas S Pa. Megalas S Fa 5.55 Megalas S Fa 5.5 Megalas S Ha. Megalas S Ta. Megalas S By. Megalas S By.5 Megalas S By 5.7 Megalas S Ro DC Megalas S Mi 8.60 Megalas M Lu.8.6 Megalas M Lu.8.6 Megalas M Lu.8.6 H Megalas M Al.9.8 Megalas M Al.7.5 Megalas M Al ,5,,7 5 5,,5 5, ,5 6,5, ,6, 55 5, ,5 8 7, ,6 7,5 67, ,5 68,7 7,5 77, 6 0,5 0, 0,5 0, CoherentStandard Lectra Trumpf TLF Trumpf TLF new MazakTrumpf/Panasonic,5 kw MazakPanasonic,5 kwtól Fanuc (old) Fanuc (new) C5000 Haco Tabak II Bystronic,/,/5, kw Bystronic kw Bystronic 6 kw RofinSinar DC 0XX Mitsubishi Lumonics I Lumonics II Lumonics III Alltec Alltec Alltec Lehetséges védôgázok a lézereknél. Védôgáz Kémiai hatás gázkeverék alkotó Felhasználható mint tiszta védôgáz Hélium (He) Argon (Ar) Széndioxid (CO ) Oxigén (O ) Hidrogén (H ) Nitrogén (N ) semleges semleges oxidáló oxidáló redukáló segédgáz X X X X X X X X X Legtöbb esetben a lézerhegesztést védôgáz alatt végzik. Különösen elterjedt a hélium (I csoport), azonban az argon (I csoport) is nagyon gyakori. Az utóbbi idôben azonban egyre gyakoribbak a gáz keverékek. Az alapgázok az argon vagy hélium, és a konkrét hegesztési feladattól függôen különbözô aktív komponensek vagy nitrogén teszik teljessé a védôgázt. Ebbôl fakadóan a korábban már megismert gázkeverékek egyaránt bevethetôk, pontosan alkalmazkodva a felhasználási célhoz és a megkívánt minôséghez. Így érhetô el a felhasz náló által elvárt nagy teljesítôképesség mellett a legmagasabb minôség. 8

19 Minôség és a hegesztési védôgázok A hegesztésnél és a rokon eljárásoknál nagyon fontos szerepet játszik a megfelelô teljesítmény és minôség elérésében az alkalmazott gázok tisztasága. Ezért a Messer csoport minden tagja, így a Messer Hungarogáz Kft. is megkülönböztetett figyelemmel végzi a gázok, köztük a hegesztési vé dôgázok elôállítását és kezelését, míg azok elju t nak a felhasználókig. A megfelelô egyenletes mi nôség garantálása érdekében a Messer Hungaro gáz Kft. 997tôl bevezette az ISO 900 minôségbiztosítási rendszert, melynek hatására sokoldalú, magas színvonalú hegesztési védôgázokat bocsátunk a felhasználóink rendelkezésére. Tanácsadás, szállítás, szerviz A Messer átfogó gázellátási programot kínál a hegesztés területén is. De ez messze nem minden. Szakembereink tanácsot adnak a megfelelô eljárás kiválasztásában, a gépesítés kérdésében, az optimális ellátási mód palack, palackköteg vagy cseppfolyós gáz meghatározásában. Se gí tünk az Ön üzemében alkalmazott hegesztési, vágási és más hasonló eljárásokban rejlô megtakarítási lehetôségeket feltárásában. Természetesen a szolgáltatás részét képezik az információs és oktatási segédanyagok is, me lyek között az ingyenesen kölcsönözhetô oktató filmek, szaktanulmányok, prospektusok és a hegesztésvágás mindennapos gyakorlatában felmerülô kérdésekkel kapcsolatos részletes információk egyaránt megtalálhatóak. További információért forduljon szakembe reink hez: Tel , Tel Messer Group központ Hegesztéstechnikai központok: ) Krefeld ) Dällikon ) Budapest ) Shanghai 9

20 Ügyfeleink számára mindenhol elérhetôek vagyunk A Messer számára magától értetôdô az egyéni szaktanács adás. Nevezze meg a feladatot, és mi szívesen megmutatjuk, hogy a Messer gázai és knowhowja hogyan járul hozzá az Ön sikeréhez. A Messer Hungarogáz Kft. telephelyeinek és több mint 0 gáz lerakatának elérhetôségét és további prospektusainkat, információs anyagainkat megtalálja weboldalunkon: Messer Hungarogáz Kft. 0 Budapest Váci út 7. Tel. +6 () 5 00 Fax. +6 () 5 0 info@messer.hu