Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 5-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet

Átírás

1 I/A kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 5-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó... 2 Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás... 4 Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról... 5 Beszámoló a Belső Ellenőrzési Csoport év I. negyedévi tevékenységéről Belső Ellenőrzés évi munkatervének módosítása (1.) Hódmezővásárhely Városáért Közalapítvány évi beszámolója és közhasznúsági jelentése Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány évi beszámolója és közhasznúsági jelentése Czirbusz Piroska Emlékére a Hódmezővásárhelyi Művészetekért Közalapítvány évi beszámolója és közhasznúsági jelentése Beszámoló a Varga Tamás Általános Iskola működéséről

2 I/A kötet 2. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: /2011. M E G H Í V Ó Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (02.08.) Kgy. rendelet 10. (1) bekezdés értelmében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését összehívom május 5-én, 9 00 órára Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem). Közmeghallgatás 16 órától, a 3/2011. (02.08.) önkormányzati rendelet 50. (1) bekezdése értelmében Témakörök: Közfoglalkoztatás A városi zöldterületek helyzete, fejlesztésének iránya 1. Napirend: Tájékoztató a közterületen végzett munkáról /szóbeli/ Előadó: polgármester Véleményezésre : valamennyi bizottságnak 2. Napirend: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról Előadó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ, Gyámhivatal, Lakosságszolgálati Iroda, Népjóléti Csoport, Lakosságszolgálati Iroda, Általános Igazgatás, Gyámhatóság Véleményezésre: valamennyi bizottságnak

3 I/A kötet 3. oldal 3. Napirend: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok mérlegbeszámolóinak elfogadása Előadó: Jogi Iroda, irodavezető Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 4. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzési Csoport év I. negyedévi tevékenységéről Előadó: címzetes főjegyző Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 5. Napirend: Hódmezővásárhely Városáért Közalapítvány évi beszámolója Előadó: Jogi Iroda, Jogi Csoport Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 6. Napirend: Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány évi beszámolója Előadó: Jogi Iroda, Jogi Csoport Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 7. Napirend: Czirbusz Piroska Közalapítvány évi beszámolója Előadó: Jogi Iroda, Jogi Csoport Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 8. Napirend: Beszámoló a Varga Tamás Általános Iskola működéséről Előadó: intézményvezető Véleményezésre: valamennyi bizottságnak 9. Napirend: Egyebek Hód mezővásárhely, április 19. Lázár János

4 I/A kötet 4. oldal Iktatószám: /2011. Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket; valamennyi bizottsági ülés a Polgármesteri Hivatal az I/6., Dísztermében kerül megtartásra. Pénzügyi, Gazdasági Bizottság ülése május 2. / hétfő / délelőtt óra Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság ülése május 2. /hétfő / délelőtt óra Oktatási-, Kulturális-, Ifjúsági- és Sport Bizottság ülése május 2. / hétfő / délután óra Mezőgazdasági és Vállalkozási Bizottság ülése május 3. / kedd / délelőtt óra Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése május 3. / kedd / délelőtt óra Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése május 3. / kedd / délután óra Hódmezővásárhely, április 27. Tisztelettel: Dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző

5 I/A kötet 5. oldal Iktatószám: /2011. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport Kapcsolat Központ Lakosságszolgálati Iroda Gyámhatóság Gyámhivatal Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Az anyagot látta: Előadók: Irodavezetők Aljegyzők Dr. Végh Ibolya, Dr. Makó András Címzetes főjegyző Dr. Korsós Ágnes Véleményezésre megküldve: Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Az előterjesztés NYÍLT ZÁRT ülésen tárgyalandó * * a megfelelő rész aláhúzandó

6 I/A kötet 6. oldal Száma: /2011. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden évben átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza, az értékelés ennek mentén készült. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 2. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, 3. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 4. a gyermektartásdíj megelőlegezése, 5. az otthonteremtési támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: 1) a gyermekjóléti szolgáltatás, 2) a gyermekek napközbeni ellátása, 3. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja.

7 I/A kötet 7. oldal I. Hódmezővásárhely demográfiai mutatói Hódmezővásárhely, sajnálatos összhangban az egész Európát jellemző demográfiai folyamatokkal, folyamatosan öregedő település. A lakosság korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitűnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nő. Hódmezővásárhelyen 374 élve születéssel szemben 482 halálozás történt 2010 évben. Csongrád megye terület szerint első, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezővásárhely. Hódmezővásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 99-en élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsűrűségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezővásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzet-kilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 százaléka fő - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezővásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkező települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az első hivatalos népszámlálás idején - megközelítően 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követően, - főleg a két világháború időszakában - fogyásnak indult től újra a népességgyarapodásé volt a főszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, több, mint negyedszázada - akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így január 1-jén már csak alig több mint 47 ezren éltek a városban. Hódmezővásárhely és térségének népessége, és az egyes településeken élő gyermekek száma: Hódmezővásárhely: lakosság száma: fő 0-17 év közötti gyermekek száma: 8440 fő Székkutas: lakosság száma : 2382 fő 0-17 év közöttiek száma: 442 fő Mártély: lakosság száma: 1310 fő 0-17 év közöttiek száma: 270 fő Mindszent: lakosság száma : 7276 fő 0-17 év közöttiek száma: 1428 fő

8 I/A kötet 8. oldal II. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli, természetbeni ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, a gyermekétkeztetésről és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoportjának feladatai közé tartozik. A csoport a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítását a jegyző felhatalmazása alapján, míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a gyermekétkeztetés támogatásának megállapítását és folyósítását a polgármester felhatalmazása alapján végzi. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére). Megállapítása 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, feltéve, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, illetve 140 %-át (2010-ben az öregségi nyugdíjminimum Ft volt). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma naponta változik, év folyamán 1488 családban 2818 kiskorú gyermek, illetve 392 nagykorú részesült ebben az ellátásban évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 1880 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 113 c) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 48 d) az eljárást megszüntető határozatok száma: 12 e) módosító határozatok száma: 36 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton vagy nem nappali tagozatos hallgatói jogviszonyról szóló igazolást csatol be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka általában az, hogy soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett,

9 I/A kötet 9. oldal szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. Megszüntető körülmény még, ha a család más településre költözik, ekkor az iratanyag megküldésre kerül az új lakóhely szerinti jegyző részére, hogy a kedvezmény a feltételek fennállása esetén újra megállapítható legyen. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, albérletben, illetve a várost jellemző kiterjedt külterületen él. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi- és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Feltűnően magas az aktív korúak ellátására jogosultak (volt rendszeres szociális segély) száma. 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2010-ben Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül évben Hódmezővásárhelyen 6 hozzátartozó részesült kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 10 gyermek után, az ellátás összege éves szinten Ft volt. Az érintettek június és november hónapban gyermekenként 8400 Ft egyszeri támogatást kaptak, az erre fordított összeg Ft-ot tett ki. 3. Egyszeri gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból a kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak évi 2 alkalommal, melynek összege gyermekenként évben Ft volt. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1- jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.800 Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A évi teljes kifizetés Ft volt. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról a család más módon gondoskodni nem tud, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális

10 I/A kötet 10. oldal válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható fent felsoroltakon túlmenően különösen a gyermek élelmezési költségére, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához és egyéb nagyobb összegű nem várt és indokolt kiadásokhoz való hozzájárulásra ben Hódmezővásárhelyen 291 család részesült ilyen ellátásban, éves szinten Ft-ot fordított erre az önkormányzat. Természetbeni juttatásként, élelmiszercsomag formájában 47 családnak nyújtottunk támogatást év október hónapjától a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretéből került finanszírozásra az iskolai és óvodai gyermekétkeztetéshez való támogatás. Azon családok részére került megállapításra a támogatás, akik nem részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és nem tudják önerőből gyermekeik részére kifizetni az intézményi étkezést. A támogatást kérők részére 50%-os kifizetést tudtunk biztosítani 42 fő részére Ft összegben. 5. Óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 20/C. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, óvodáztatási támogatást állapít meg. A pénzbeli támogatás évente két alkalommal kerül kifizetésre június és december hónapban. A megállapításra kerülő összeg gyermekenként első alkalommal Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként Ft évben 90 család, 118 gyermek részesült ilyen ellátásban, a támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra évben a teljes kifizetés Ft volt.

11 I/A kötet 11. oldal III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata Neve: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Székhelye: Hódmezővásárhely 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 54. Típusa: Szakmailag önálló, gazdaságilag a Kapcsolat Központ telephelye Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Szolgálatunk szakmai tevékenysége gyermekjóléti alapellátások körében a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, a kialakult veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése, a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése, a gyermek és szülője, illetve a gyermek és az iskola közötti konfliktushelyzetek rendezésére, hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás, egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása, helyettes szülői hálózat szervezése, helyettes szülők szakmai segítése. Megvalósítás módja folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Elkészíti a gyámhatóság által védelembe vett gyermekek gondozási tervét. Szervezi a helyettes szülői hálózatot. Segíti a nevelési - oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készít. Folyamatosan bővíti prevenciós szolgáltatásai, feladatai körét, Jogi és pszichológiai tanácsadást végez Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség Hódmezővásárhelyen néhány éve készült belső felmérés alapján, a településünkön élő minden második gyermek valamilyen okból hátrányos helyzetűnek, veszélyeztetettnek számít. A túlzónak tűnő és megjelentetésével sok vitát kiváltó adatot, persze lehet szakmai definíciókkal (pl. ki a veszélyeztetett és ki a csak hátrányos helyzetű) lejjebb szorítani, abban talán minden szakember egyetért, hogy nincs elfogadhatóan alacsony szám, ha gyermek veszélyeztetettségéről van szó. A fent említett statisztika kritikusai, de az átlagember is elsősorban anyagi értelemben érti a veszélyeztetettséget., ugyanakkor az anyagi javak hiánya vagy megléte sokszor nem releváns a súlyos érzelmi, értelmi, erkölcsi veszélyeztetés általunk tapasztalt és gondozott eseteinél. Ha tehát az egyéb veszélyeztető tényezőket is figyelembe vesszük, riasztó képet kapunk.

12 I/A kötet 12. oldal A szolgálat által gondozott családok, ill. gyermekek szinte mindegyike túl van egy, vagy több házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása okozta traumán, ami nem ritkán a családban jelentkező problémák gyökere, amelyre ráépülnek a leginkább veszélyeztető tényezők, mint az alkoholizmus, vagy gyermekeknél a konfliktusos közegből való elvágyódás és az ezt követő boldogság-kereső törekvések. (Korai gyermekvállalás, esetleg különféle drogok kipróbálása.) A legrosszabb körülmények között élő klienskört kétség kívül a roma származású családok jelentik, akiknek gondozásakor figyelembe kell venni a kulturális sajátosságokat (pl. abortuszellenesség), ami speciális felkészültséget igényel a gondozók részéről. Kézenfekvő segítség lenne esetükben a különböző cigányszervezetek összehangolt munkája. Amennyiben ehhez a kiépült struktúrához kapcsolódna a szociális szféra, mint együttműködő társintézmény, hatékonyabb lehetne a cigányság gondozása és érdekképviselete. Amennyiben első lépésként ezt nem sikerül rendezni, szinte nem lehet hosszú távú terveket szőni és hamis illúziókat táplálni a kívánt változást illetően. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van bizonyos értelemben vett pozitív diszkriminációra és minél több, saját kultúrájáért és közösségének tagjaiért tényleges felelősséget érző cigány származású értelmiségre, illetve érdekképviselőkre. Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben sem éreztünk e tekintetben számottevő javulást. Tanyavilág Sajátosságként régiónkban mindenképpen kiemelendő a gesztor településhez tartozó kiterjedt tanyavilág és az itt élők helyzete. A múlt század közepén még a város ellátását biztosító tanyás életforma funkciója az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Mára sok esetben a városból való kiköltözés oka az anyagi ellehetetlenülés, rosszabb esetben az ingatlan elvesztése. Az elhagyott és elhanyagolt tanyák állapota számos esetben elégtelen feltételeket kínál a gyermeknevelésre és sokszor csak nehezen megközelíthetők. Hasonlóan más kiterjedt tanyavilággal rendelkező településekhez, itt is évről-évre visszatérő, és sokszor megoldhatatlan feladatot jelent az itt élők gondozása. A város által biztosított gépkocsival (kb. havi egy-két alkalommal) történő családgondozás elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges, különösen a téli hónapokban nem az. Az elmúlt évben a mezőőrök helyismerete és ebből fakadó segítsége sok problémát megoldott, amiért mindenképpen köszönettel tartozunk. A társintézményekkel elsősorban védőnői szolgálat közös látogatások a kisgyermekes családok esetében nagy segítséget jelentenek, ám hosszútávon megoldást kell találni a tanyavilág biztonságos ellátására. Népességfogyás és az ellátotti létszám növekedésének ellentmondása A leginkább az oktatásban jelentkező és érzékelhető drasztikus gyerekszám-csökkenés mellett látszólagos ellentmondást feltételez az ellátórendszerbe bekerült, illetve a tényleges gondozási tevékenységben részesülő élő gyermekek számának folyamatos növekedése. (lásd: Grafikonok) Meghökkentő párhuzam, de amennyire tetten érhető évről-évre az oktatásban a népességfogyás, annyira nem az a szociális szférában.

13 I/A kötet 13. oldal Amíg az óvodákban és iskolákban osztályokat kell megszüntetni a gyermekhiány miatt, addig a szociálisan depriváltak körében változatlan intenzitást mutat a gyermekvállalási kedv. Szolgálatunk fennállása óta lassan egy kliens-generációváltásnak lehetünk tanúi, bár tényleges váltásról azért nem beszélhetünk, mivel szülőként maguk is a rendszerben maradnak. A nem olyan régen még gyermekként gondozott kliens, mára második-harmadik gyermekét szüli. Sajnos, sokszor nem is titkoltan azért, hogy a gyermek után járó transzferjövedelmekből eltartsa magát. Ha nem is akarunk tudomást venni róla, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a társadalom biztos megélhetéssel, stabil egzisztenciával rendelkező része egyáltalán nem, vagy esetleg egy gyermeket vállal, addig a kilátástalan helyzetben lévők számára a gyermekvállalás a túlélésük egyetlen eszköze. Az ilyen családokból kikerülő gyermekek jelentős része az elszenvedett intra- és extrauterin sérüléseknek köszönhetően testileg és/vagy lelkileg, érzelmileg nem egészséges, (későbbiekben nem munkaképes) nem végez többet 8 osztálynál. A primer szocializáció és szülői minta öröklődésének köszönhetően hajlamosabb a devianciákra, egy részük pedig tapasztalataink alapján, csak kevesen sikerrel integrálódik a társadalomba. A 2010-es évben lehetett egyértelműen megfigyelni, hogy az ún. alsó középosztályt is elérte a hitel krízis. Azok a családok, akik eddig csak kapcsolattartás (válási krízis) miatt kerültek az ellátásba, most sorra lehetetlenülnek el anyagilag bedőlt, vagy erőn felül kifizetett lakáshitelek miatt. Az előző évhez viszonyítva jelentősen növekedett a Gyermekjóléti Központnál gondozásban részesülők száma. Ennek elsődleges oka az igazolatlan iskolai hiányzások szankcionálására bevezetett iskoláztatási támogatás-felfüggesztéshez kapcsolódó kötelező védelembevétel. Az elmúlt év végének legtöbb megoldandó kihívását is az említett jogszabályváltozás hozta magával. Van-e a jogszabálynak visszatartó ereje? (Egyelőre nem egyértelmű.) A mindennapi gyakorlat szintjén érvényesül-e a szankció-jelleg, avagy inkább újabb szolgáltatásként értelmezhető, szemben a jogalkotó szándékaival? Az esetszám-növekedés másik oka szintén jogszabályváltozás eredménye. A jelzőrendszer tagjainak elvi szankciója a jelzési kötelezettség elmulasztása miatt. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE A tavalyi évhez képest mind a nyilvántartásba vett családok száma, mind az ügyfélforgalom növekvő tendenciát mutat. Ennek következtében az elvégzett, és a következő táblázatban bemutatott szakmai tevékenységek száma is növekedett. Információnyújtás 610 Tanácsadás 450 Segítő beszélgetés 378 Hivatalos ügyekben való közreműködés 210 Családlátogatás 3410 Közvetítés más szolgáltatásba 78 Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel 68 Elhelyezési értekezleten ill. tárgyaláson való részvétel 18 Konfliktuskezelés 312 Szakmaközi megbeszélés 281 Esetkonferencia 18 Örökbefogadással kapcsolatos ügyintézés 0 Egyéb 14

14 I/A kötet 14. oldal Ellátott gyermekek a kistérség területén Hódmezővásárhely: lakosainak száma: fő 0-17 év közötti gyermekek száma: 8440 fő Gondozott gyermekek száma: 627 fő Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: 439 fő Védelembe vett gyermek: 169 fő Átmeneti nevelt 84 fő Székkutas: lakosság száma : 2382 fő 0-17 év közöttiek száma : 442 fő Gondozott gyermekek száma: 44 fő Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: 36 fő Védelembe vett gyermek: 7 fő Átmeneti nevelt 1 fő Mártély: lakosainak száma: 1310 fő 0-17 év közöttiek száma: 270 fő Gondozott gyermekek száma: 14 fő Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: 13 fő Védelembe vett gyermek: 1 fő Mindszent: lakosság száma : 7276 fő 0-17 év közöttiek száma: 1428 fő Gondozott gyermekek száma: 81 fő Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: 57 fő Védelembe vett gyermek: 13 fő Átmeneti nevelt 11 fő JELZŐRENDSZER A törvényi előírásoknak megfelelően, és a munkánk hatékonyabbá tételének érdekében fontosnak tartjuk a jelzőrendszer működtetését, tehát a gyermekvédelmi és egyéb intézményekkel történő szoros, aktív együttműködést. A Gyermekjóléti Központ alapvetően a városban meglévő intézményhálózatra építi tevékenységét, és beépült a meglévő intézményi struktúrába. A jogszabályban előírt gyermekvédelmi tanácskozás március 31-én került megrendezésre évben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma a következőképpen alakult: Egészségügyi szolgáltató, védőnők 67 Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény 10 Közoktatási intézmény 81 Rendőrség 52 Ügyészség, Bíróság 8 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 0 Pártfogói felügyelet 8

15 I/A kötet 15. oldal Állampolgár 24 Önkormányzat (jegyző) 232 Összesen 482 Problématípusok: Anyagi, megélhetési, lakhatással kapcsolatos, Gyermeknevelési, Beilleszkedési nehézség, Magatartászavar, teljesítményzavar, Családi konfliktus, Szülők, vagy család életvitele, Szülői elhanyagolás, Bántalmazás, Fogyatékosság, retardáció, Szenvedélybetegségek 1 Szolgáltatások Ingyenes jogi tanácsadás: Dr. Fügi Réka ügyfélfogadása: Kedd: óráig Szerda: óráig Csütörtök: óráig Az ügyvédnő főként családjogi és munkajogi kérdésekben nyújtott segítséget, illetve új elemként jelentkezett a gazdasági válság hatásaként jelentkező hitelvisszafizetési-krízisek megoldásában. Továbbá jellemző még adásvételi, gyermektartásdíj megelőlegezési, gyermekelhelyezési, végrehajtó megkeresési, kilakoltatási ügyek intézése is. Az ügyvédnő segített bírósági beadványok, kérelmek, fellebbezések elkészítésében. Ingyenes pszichológiai tanácsadás: Gál Zita ügyfélfogadása: Péntek: óráig Kezelt problémák: érzelmi, tanulási, beilleszkedési zavarok, agresszió, szuicid hajlam, párkapcsolati zavar, családi konfliktus. Ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás: Beller Edit előzetes bejelentkezés alapján fogadta az ügyfeleket. Az ellátási körzetből 24 gyermeket segített szakemberünk. Fejlesztő foglalkozásokon kezelt problémák: olvasási nehézség, számolási gyengeség, tanulási zavar, komplex fejlesztés, korrepetálás, iskolai előkészítés. Logopédiai foglalkozásokon kezelt problémák: megkésett és akadályozott beszédfejlődés ellátása, dadogás, funkcionális hangzavar kezelése. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK: Utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka

16 I/A kötet 16. oldal Célja: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető a szabadidejét az utcán töltő gyermek speciális segítése. Az ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, visszakerülésének elősegítése. Tapasztalatok: Az iskolai szociális munkások rendszeresen felkeresik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. Az együttműködés kölcsönösen hatékonynak mondható. Az utcai szociális munka a jelen (kötelező) formáját viszont településünkön kevésbé hatékonynak gondoljuk, ezért is gondoljuk, hogy a nyertes DAOP D. pályáztunk eredményeképpen megvalósuló prevenciós szabadidő centrum, mint az utcai szociális munka bázisintézménye új távlatokat jelent a munkavégzésben és nem utolsósorban annak hatékonyságában. Az új telephely az Arany János u. 8 szám alatt kerül kialakításra. Kapcsolattartási ügyelet Célja: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Továbbá konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, megállapodás létrehozása. A kapcsolattartási ügyelet ügyfélfogadási ideje: minden hónap 1. és 3. péntekén óra között Tapasztalatok: Két fő saját munkatárs-mediátor képzésével a költséghatékonyságon túl professzionálisabb szakmai munkára nyílt lehetőség, ami már az eltelt rövid időben is éreztette hatását. Az elmúlt évben 16 családnak segítettünk. Kórházi szociális munka (szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályokon) Célja: az említett osztályokkal együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermek, valamint bántalmazott gyermek segítése. Tapasztalatok: A feladattal megbízott családgondozó a kórházi védőnővel, szociális munkással valamint a gyermekosztály főnővérével folyamatos, napi kapcsolatot tart évben 92 esettel foglalkozott a kolléga. A prevenció területén és a társintézményi jelzések folyamatosságában látható az itt elvégzett munka eredményessége. Készenléti szolgálat Célja: az intézmény nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Biztosított egy ismert, állandóan hívható telefonszám; ahol a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tud nyújtani, vagy ilyen segítséget tud mozgósítani: hétfőtől péntekig 16 órától reggel 07 óráig; szombat vasárnap egész nap ( ). Tapasztalatok: munkatársainkat ritkán keresik a megadott számon, munkaidőn kívül. TÁRGYI FELTÉTELEK A működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a körülményeink lényegesen javultak az előző telephelyhez képest. A jelenlegi modern, kényelmes és kliensbarát. A jelenlegi telephelyen öt helyiséget használhatunk kizárólagos használattal. Négy helyiséggel rendelkezünk az ügyfeleink fogadására, illetve biztosítani tudjuk a különálló szobát a pszichológiai, logopédiai, ill. jogi tanácsadásra érkezőknek. A nem kizárólagos használatú (családsegítővel közös) helyiségek sem jelentenek akadályt a zökkenőmentes munkavégzéshez. A felszereltségünk két új számítógéppel javult, mely jelentősen elősegíti a hatékonyabb, gyorsabb adminisztrációt. Az intézmény költségvetése elfogadott.

17 I/A kötet 17. oldal TOVÁBBKÉPZÉSEK 2010 évben Szolgálatunknál kevesebb (pontértékű) továbbképzésre került sor, de a lehetőségeket megragadva szakmai konferenciákon részt vettek a kollegák. PÁLYÁZATOK Az intézményünk a Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése DAOP D jelzésű pályázaton az utcai szociális munka feltételeinek javítására nyert pályázatot. Ennek eredményeként 2011 júniusáig sor kerül az Arany János u. 8. szám alatti új telephely kialakítására, valamint az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésre. TÁMOP B-10, Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok témakörben átfogó prevenciós program kidolgozása partnerszervezet bevonásával. (77 millió Ft elbírálás alatt). TERVEK Megnyugtató megoldást találni a külterület biztonságos, és nem kríziskezelő ellátására A már említett TÁMOP pályázat sikere estén a Gyermekjóléti Központ egy kísérleti modell kialakítása révén új alapokra helyezné az alapellátás és prevenció legfontosabb elemeit. Jelenleg szinte valamennyi tervünk és elképzelésünk ehhez kapcsolódik. 2. Gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A) Bölcsődei ellátás Neve: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített Bölcsődei Intézmény Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Székhelye: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 6800 Hódmezővásárhely, Serháztér u. 6. Jogszabályi háttér: a 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint a 15/1998. ( ) NM rendelet szabályozza. Az Egyesített Bölcsődei intézmény Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében élő kisgyermekes családoknak nyújt szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását illetően. A három tagbölcsőde a szülők kérése alapján, körzethatárok nélkül fogadja a gyermekeket, a szülők általában a lakóhely és a munkahely útvonalába eső legközelebbi egységet választják. Irányított jelentkezés abban az esetben szükséges, amennyiben valamely telephelyen minden férőhely betöltésre került. A bölcsődébe felvehető a gyermekvédelmi törvény alapján minden kisgyermek 20 hetestől 3 (4) éves korig, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátását a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás területén (anya, apa munkahelyi elfoglaltsága, iskolai tanulmányok, anya, apa betegsége). Kiemelt feladatunk azon

18 I/A kötet 18. oldal kisgyermekek ellátása, akik a család nem megfelelő szociális helyzete miatt kerülnek felvételre. A bölcsődei felvételt kezdeményezheti: - védőnő - Gyermekjóléti Központ - szülő - Gyámhivatal - gyermekorvos évben a felvételek 99%- át a szülők kezdeményezték, a felvétel indoka napi 4, illetve 8 órás munkavállalás volt. 6 esetben kért bölcsődei elhelyezést a Gyermekjóléti Szolgálat. Mindhárom tagbölcsődében, egész évben, a jelentkezési lehetőség folyamatos, a gyermekek az adaptációs időszakot a beszoktatási terv szerint kezdik el. Jellemző volt az elmúlt évre férőhelyek tekintetében a Teleki és Oldalkosár utcai tagbölcsődék gyors feltöltődése. A 100 férőhelyes Hóvirág utcai tagbölcsőde a legmagasabb férőhelyszámmal rendelkezik, ezért egész évben folyamatos a beszoktatás. Ez a helyzet a működési szempontokat figyelembe véve lehetővé tette a későbbi jelentkezők helyének biztosítását. Hódmezővásárhelyen a születések száma stagnál, azonban a bölcsődei férőhelyek iránti igény a kisgyermekes családok körében továbbra is növekvő irányzatot tükröz. Ez több okra vezethető vissza. Elsősorban a kisgyermekes családok megélhetési problémái erősödnek, szükséges a két kereset biztosítása a családban. A nagyszülők legtöbb esetben még tevékeny dolgozók, így nem tudnak a gyermek napközbeni ellátásában hathatós segítséget nyújtani. A munkáltatók nem szívesen alkalmaznak olyan kisgyermekes anyákat, akik a családot helyezik előtérbe, így a munkahelyféltés is szerepet játszik abban, hogy ellátottaink életkora az utóbbi 3-4 évben egyre korábbi szakaszra esik. Míg régebben inkább jellemző volt a 2,-2,5 éves életkor jelentkezőinknél, mostanra a hó a legszámottevőbb, ebben az évben teljes csoportot tudtunk indítani csecsemő és kistipegő életkorú gyermekek részére. A bizonytalan szociális hátteret a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsága kapcsán igényelt ingyenes étkezők száma is jól mutatja: 2010 évben 45 fő részesült a kedvezmény következtében ingyenes étkezésben intézményünknél. Férőhelyszám: 205 (2010. december 1-től: 245) Beíratott gyermekek száma: 293 Ellátotti létszám éves átlaga: 198 Nemek szerinti elosztása: fiú: 138 lány: 155 Nyitva tartási idő: munkanapokon napi 11 óra. Engedélyezett dolgozói létszám: 59 fő (50 fő szakdolgozó). Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében biztosítja: 20 hetes kortól 3 (4) éves korig a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását. Szakmai szempontból biztosítja a színvonalas gondozó-nevelő munka feltételeit Biztosítja a gyermekek pszichoszomatikus, differenciált egyénre szabott fejlesztését. Segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, életkoruknak megfelelő szintre történő felzárkóztatását. Preventív családgondozást végez, egészséges életmódra nevelést a kisgyermekes családok körében.

19 I/A kötet 19. oldal Alaptevékenységén túl, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban a szakmai munka színvonalának megtartása mellett. Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítése érdekében. A területi bölcsődék működése Oldalkosár utcai Bölcsőde - Hódmezővásárhely, Oldalkosár utca 6. Férőhelyszám: 70 Város központjában található, munkahely, útvonal szempontjából kedvező adottságú. A bölcsőde 6 gyermekcsoportban 12 fő szakdolgozói létszámmal látja el a gyermekek színvonalas gondozását-nevelését. A gyerekcsoportok nyugodt légkörben, megfelelő felszereltséggel, barátságos hangulatot sugárzó külsővel tudták egész évben fogadni a gyermekeket. Munkájuk során a szakmai programnak megfelelően az egészséges életmódra nevelés jegyében, a prevenció, sok játékos mozgás szabadban történő kezdeményezések voltak jellemzőek. Működtetik a Baba-mama klubot, melynek munkáját védőnő is segíti, valamint időszakos gyermekfelügyeletet is ellátnak ben elindított pályázatunk - DAOP-4.1.3/B pozitív elbírálást kapott, a bölcsőde 25 férőhellyel bővül, a meglévő részek felújításra kerülnek. A megítélt támogatás: Ft. 7 új munkahelyet (6 kisgyermeknevelő, 1 takarító) teremtünk. A munkálatokat november 15-én kezdték meg. Csoportösszevonásokkal biztosítottuk a gyermekek ellátását. A munkálatok befejezésének határideje: május 31. Teleki utcai Bölcsőde Hódmezővásárhely Teleki Pál utca 10. Férőhelyszám: 35 Városközponttól távolabb eső, peremkerületeket kiszolgáló bölcsőde, adaptált épületben. Három gyermekcsoportban 6 szakképzett gondozónő látja el a gyermekek gondozásátnevelését. Családias hangulatú, ám az adaptált épület jellege miatt a gyermekek folyamatos felügyelete külön szervezést igényel, a gondozónőkre plusz terhet ró. A gondozónők kreativitásának köszönhetően barátságos légkörű bölcsődei csoportokkal ismerkedhettek meg az idejelentkező szülők. Egyéni arculatuknak megfelelően a hagyományőrzés, népi játékok, népszokások felelevenítése volt jellemző a gondozónők tevékenységére. Működtetik a Baba-mama klubot. Hóvirág utcai Bölcsőde Hódmezővásárhely, Hóvirág utca 7. Férőhelyszám: 100 (2010. december 1-től: 140) Forgalomtól elzárt részen, csendes nyugodt környezetben található, kissé nehéz a gépjárművel nem rendelkező szülők részére a megközelíthetősége. Tizenkét gyermekcsoportban 28 szakdolgozó, jó környezeti, tárgyi és személyi feltételekkel ellátott bölcsődében nyújtja szolgáltatásként a napközbeni ellátást. A Módszertani Intézet által kijelölt terepintézmény, gyakornokokat fogad. Időszakos gyermekfelügyeletet és Baba-mama klubot működtet, valamint ingyenes sószobai kúrákon vehetnek részt azok a gyermekek, akiknek a szülei ezt kérik.

20 I/A kötet 20. oldal Kiemelt feladatként kezelte a tagbölcsőde a szülő-bölcsőde kapcsolatának mélyítését. Az elmúlt évben kézműves foglalkozásokat szerveztek egy-egy ünnepkörhöz kapcsolva a tevékenységi lehetőségeket. Szülőkkel közösen családi kirándulást szerveztek, a vonattal közlekedés élményét nyújtva a gyermekeknek. A februárban megjelenő DAOP C pályázati lehetőséget kihasználva, elkészült a pályázat köre: a Hóvirág utcai tagbölcsőde 40 fővel történő férőhelyszám bővítése, valamint a meglévő 100 férőhelyes bölcsőde infrastrukturális fejlesztése. A bölcsőde a pályázatot megnyerte. A kivitelezést október 31-én befejezték, a gyerekek december 1-jén birtokba vették az új részeket. Új munkahelyeket teremtettünk, 8 gondozónő és 1 takarító, valamint 1 fő szaktanácsadó került felvételre. B) Helyettes szülői hálózat A helyettes szülői ellátás működésére jellemző a rendszertelen igénybevétel. Mivel krízisellátásról van szó, a kihasználtság tervezése szinte lehetetlen évben kihelyezés nem történt, de összességében is elmondható, hogy bár egyes (krízis)esetekben pótolhatatlan, de ritkán igénybevett szolgáltatásról van szó (kb. évi 1-2 eset). Ugyanakkor a kihelyezések hiánya, elmaradása a Gyermekjóléti Központ prevenciós munkájának eredménye is lehet. A helyettes szülői hálózatot, a helyettes szülők szakmai munkáját a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szervezi és felügyeli. A Gyermekjóléti Központ kötelezendően biztosítandó szolgáltatásai közé tartozik. Jelenleg 5 szülővel és 6 férőhellyel működik a szolgáltatás. A helyettes szülői tanácsadó a Gyermekjóléti Központ mindenkori szakmai vezetője. A helyettes szülőknek járó, a kihelyezések idejére folyósított, jogszabályban meghatározott juttatást a fenntartó biztosítja. C) Családok átmeneti otthona A korábbi Anya-Gyermek Szálló intézményi szintű működése Hódmezővásárhelyen megszűnt. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a Szentesen működtetett Gyermekek Átmeneti Otthonában, ellátási szerződés keretében biztosít három férőhelyet a rászorulóknak. Az elmúlt évben egy édesanya került gyermekével az intézményben elhelyezésre, tíz napra (2010. augusztus között).

21 I/A kötet 21. oldal IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatás Gyámhatóság látja el. Munkatársak száma: 1 fő A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: - a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, - a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, - az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését, negyedévenkénti felülvizsgálatát, megszüntetését - a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését. Védelembe vétel A törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai élnek értesítéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott kiskorúakról. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, szabálysértési hatóság, oktatási- és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) keresik meg a gyámhatóságot. A jelzőrendszeri tagoktól származó jelzéseket, a személyesen előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt, illetve az írásban benyújtott kérelmeket a gyámhatóság jogszabályi kötelezettsége alapján minden esetben továbbítja a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ családgondozója útján a családdal kapcsolatba lépve megvizsgálja az érintett gyermek veszélyeztetettségét, szakmai javaslatot tesz gyermekvédelmi intézkedésre, vagy indokolja, ha az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendő a veszélyeztetettség megszüntetésére. A vizsgált időszakban - hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz - a veszélyeztetett gyermekek többségének problémája orvoslásához az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendőnek bizonyult. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Központ javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá: - a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, - a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

22 I/A kötet 22. oldal A Gyermekjóléti Központ a gyámhatóság megkeresésére 15 napon belül köteles védelembe vételre irányuló javaslatát megküldeni, melyben nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi az alapellátás során felvett adatlapokat, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a szükséges intézkedésekre. A gyámhatóság a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart, valamennyi érdekelt részvételével. Meg kell hallgatni a gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt, lehetőség szerint a védelembe vételi eljárást megelőzően közreműködő családgondozót is. A tárgyalás célja, hogy a gyermek valós élethelyzetét széleskörűen feltárva, tényleges veszélyeztetettségére fény derüljön. Amennyiben az igazolódik, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, illetve oly mértékű változás történt élethelyzetében, hogy egészséges fejlődése családjában biztosított, úgy az eljárást alakszerű végzéssel megszüntetjük. Ha a veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti Központtal való együttműködést az alapellátás keretében, melynek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, úgy döntésünkkel - a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetésével vagy a kérelem elutasításával - egyidejűleg a Gyermekjóléti Központot felhívjuk az alapellátásban nyújtandó folyamatos családgondozás biztosítására. Az eljárások során kötelező tartalmi követelmény a gyermekek és szülők nyilatkoztatása, hogy vállalják-e a Gyermekjóléti Központ családgondozójával való önkéntes együttműködést az alapellátás keretében. A nyilatkozat megtétele előtt a törvény előírásainak megfelelően figyelmeztetni szükséges az érintetteket az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. A védelembe vételi eljárás lefolytatása mindig sokoldalú bizonyítást igénylő feladat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival, évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. A kisebb gyermekek vonatkozásában elsődlegesen jelentkező veszélyeztető magatartás a törvényes képviselők elhanyagoló gondozási, nevelési tevékenysége. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése maradt szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabbrövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvésük - érettségük hiányában - fokozza hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszi veszélyeztetettségüket. A életév elérésekor - környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően - kezelhetetlenül tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység

23 I/A kötet 23. oldal hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és attitűdjük átalakítását, áthangolását célozzuk meg. A 12 év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol- és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség miatti zavarok. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok nagyobb részénél fennálló lakás - szociális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége. A évi LXXIX. törvény 16. -a, mely szeptember 1-től hatályos, új elemként jelentette meg a védelembe vétel során a családi pótlék természetben történő folyósításának lehetőségét. Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolás miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50 %-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása - a feltételek fennállása esetén - ismételten elrendelhető. A jegyző az eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot, a tárgyalást megelőzően, felkéri pénzfelhasználási terv készítésére és a kirendelhető eseti gondnok személyére javaslat tételre. A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követő 8 munkanapon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelhető eseti gondnok személyéről. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására. A jogszabályi változásról (a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról) az Oktatási Csoportnál tartott intézményvezetői értekezleten a gyámhatósági ügyintéző tájékoztatást adott. Az eltelt időszak alatt nem került sor a családi pótlék természetben történő folyósításának elrendelésére. Sok esetben a szülők számára már az is visszatartó erővel hat, ha ennek lehetőségéről tájékoztatást kapnak. Iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése szeptember 1. napjától új elemmel bővült a gyermekvédelmi intézkedések köre. A évi LXVI. törvény a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI.