Oralis aktivitást mutató peptid és glycosid típusú antithromboticumok hatásainak vizsgálata

Átírás

1 Oralis aktivitást mutató peptid és glycosid típusú antithromboticumok hatásainak vizsgálata Doktori (PhD) tézisek Dr. Szabó Gabriella IVAX Gyógyszerkutató Intézet Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Dr. Kiss Róbert Gábor főorvos, Ph.D. Dr. Hársfalvi Jolán egyetemi docens, Ph.D Dr.Csala Miklós egyetemi docens, Ph.D Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Machovich Rajmund egyetemi tanár, az orvostudományok doktora Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Kerpel Fronius Sándor egyetemi tanár, az orvostudományok doktora Dr. Blaskó György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora Budapest 2008

2 BEVEZETÉS A haemostasis a thrombus képződését és feloldását szabályozó rendszer, mely az érpálya integritásának fenntartásával lehetővé teszi a szövetek folyamatos vérellátását. A haemostasisban alapvető 1. az érfal, 2. a vérlemezkék és 3. az alvadási tényezők (a coaguláció faktorai, a természetes anticoagulánsok és a fibrinolyticus rendszer) hármasának ép, kiegyensúlyozott működése. Ma már nyugodtan tekinthetjük a haemostasis negyedik tényezőjének az áramlás körülményeit (shear, stasis). Ha a thrombohemorrhágiás egyensúly felbomlik és a regulált állapot egyensúlya a thrombogenicitás irányába tolódik el, akkor thromboemboliás megbetegedés alakul ki. Korunk egyik nagy kihívását jelentik a thromboemboliás megbetegedések több szempontból is. Mind a morbiditási, mind a mortalitási statisztikákban vezető helyen szerepelnek azok a betegségek, amelyek a vérpályán belüli véralvadék képződésére vezethetők vissza. Amerikai statisztikai adatok szerint az összes thrombosisos eredetű halálozás mintegy kétszerese az összes daganatos halálozásnak. Az artériák vonatkozásában főleg az agy és a végtag verőereinek occlusiója okoz még -a szíverek elzáródásán kívül- sokszor halálos kimenetelű megbetegedést, vagy eredményez az életminőség nagyfokú romlásával járó elváltozást. A visszerekben a mélyvénás thrombosis, valamint annak korai és késői következményei, a pulmonális embolia, és a krónikus vénás insufficientia járnak hasonló eredménnyel. Speciális csoportját képezik a thromboemboliás megbetegedéseknek az egyéb alapbetegségekhez (pl. sepsis, malignus daganat) társuló, disseminalt intravascularis coagulatio, és az extracorporalis keringés esetén kialakuló thrombosis. Az antithromboticus therápiában az anticoagulánsok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A forgalomban lévő anticoagulánsok három nagy csoportba sorolhatók: 1. heparin és heparin származékok (nem frakcionált heparin, kis molekulatömegű heparin, pentasaccharid). 2. K vitamin antagonisták (acenocumarol, warfarin, phenprocoumon), 3. direct thrombin inhibitorok (hirudin, hirudin analógok: hirulóg, hirugen, argatroban). A heparin és származékai, valamint a cumarinok a 3. csoporttal ellentétben indirect anticoagulansok. A heparin és származékai anticoaguláns hatásukat elsősorban az antithrombin (a szervezetben lévő egyik természetes anticoagulans) aktivitásának növelése révén fejtik ki, melynek eredményeképpen nagyságrendekkel fokozódik a 2

3 thrombin és/vagy az aktivált X-es faktor inaktiválása. Ezen felül a nem frakcionált heparin, és a kis molekulatömegű heparin, a szervezetben lévő másik természetes anticoaguláns, a szöveti faktor út inhibitor (aktivált X-es faktort, valamint a szöveti faktor/vii-es faktor komplexet gátolja) vérszintjét is emeli. A K vitamin antagonista cumarinok, a γ-carboxy glutaminsav májban történő szintézist gátolják, így működésképtelen véralvadási faktorok (II., VII., IX., X.) termelődnek. A forgalomban lévő anticoagulansok alkalmazását azonban, számos tényező korlátozza. Heparinok esetében például vérzés, osteoporosis, heparin indukálta thrombocytopenia alakulhat ki. További hátrányuk, hogy tartós alkalmazásukat, a direkt thrombin inhibítorokhoz hasonlóan, a parenterális adásmód limitálja. Jelenleg oralis anticoagulánsként csak a cumarinok alkalmazhatók. Hatásukat azonban étel és gyógyszer interakciók befolyásolják (keskeny therapiás sáv), gravid nőknek nem adhatók, mert a magzatban súlyos csont és izületi rendellenességek alakulhatnak ki. További nehézség, hogy gyakori labor kontrollt igényelnek A fentebb említett tények motiválták annak a kutatómunkának a megindítását, melynek célja, hogy egy jó orális hasznosulást mutató, nagy terápiás szélességű, elhanyagolható mellékhatással rendelkező, s így biztonsággal adható, tartósan alkalmazható antithromboticumot fejlesszünk ki. Kutatásaink középpontjában különböző kémiai szerkezetű (glycosid és peptid típusú anyagok) és támadáspontú vegyületek álltak. CÉLKITŰZÉSEK A vizsgálatok célja: Az anyagok per os aktivitásának igazolása különböző állatfajokon (patkány, nyúl), annak érdekében, hogy kiválasszuk azt a vegyületet, mely leginkább alkalmas orális gyógyszerként történő fejlesztésre. Az anyaghatás farmakokinetikai jellemzőinek megismerése in vivo hatástani kísérletekben, dózis-hatás összefüggések tisztázása - ezzel a majdani gyógyszeradagoláshoz kívántunk támpontot nyújtani. Hatásmechanizmus tisztázása, ill. alátámasztása. 3

4 Az antithromboticus hatás összehasonlítása vénás és artériás thrombosis, extracorporális keringést szimuláló, valamint DIC (disseminalt intavascularis coagulacio) kisérletes állat modellekben, melyek célja elsősorban a lehetséges indikációs területek feltérképezése volt. Food effect vizsgálatainkkal arra, az orális készítmények esetében mindig lényeges kérdésre igyekeztünk választ találni, hogy az elfogyasztott táplálék hogyan befolyásolja az anyaghatást, és ez mennyire fajfüggő. Célunk volt továbbá annak tisztázása, hogy az eltérő szerkezetű molekulák tápláléktól függő kinetikája változó-e. Az antithromboticumok esetében előforduló leggyakoribb lehetséges mellékhatások vizsgálata a vérzési idő és a vér alakos elemeire kifejtett hatást foglalta magába. A vizsgálatokkal egyúttal a későbbi lehetséges klinikai alkalmazáshoz kívántunk adatokat szolgáltatni. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Kísérleti állatok A kisérleteket akkreditált tenyésztőtől vásárolt egészséges állatokon végeztük. SPRD hím patkányok ( g) (Charles River Hungary Kft). Újzélandi fehér, hím nyulak ( kg) (Lab-nyúl Kft) Kaliforniai hím nyulak ( kg) (Lab-nyúl Kft) Anyagok Peptidek vizsgálatakor: A Melagatran (Astra-Zeneca Gyógyszergyár thrombin inhibítora), a GYKI (D-MePhe-Pro-Arg-H, Efegatran), a GYKI (D-Hma-Pro-Arg-H), a GYKI (D-cHga-Pro-Arg-H), valamint a GYKI (Eoc-D-Cba-Pro-Arg-H) (Gyógyszerkutató Intézet: GYKI) analitikailag minősített mintáit 4-6 o C-on tartottuk, felhasználás előtt steril élettani konyhasó oldatban oldottuk (Salsol A infusió, HUMAN Gyógyszergyártó Rt.) a szükséges mennyiségben. Az összehasonlító vizsgálatokat 2.5, 5.0, 10, 15 és 100 mg/kg p.o. dózisokban végeztük el. 4

5 Glycosidok vizsgálatakor: A Beciparcil (Fournier Co), az UF Heparin (25000 IU/5 ml) (Richter G. Gyógyszergyár), Warfarin (Barr Laboratories Inc.), az Aspirin (Sanofi-Synthélabo Rt.) az Efegatran, a GYKI (4-nitrofenil-1,5-ditio-3-azido-3-dezoxi-béta-D-xilopiranozid) a GYKI [4-(metiltioiminokarbonil)fenil-1,5-ditio-béta-D-xilopiranozid] valamint a GYKI (4-nitrofenil-1,5-ditio-béta-D-arabinopiranozid) (Gyógyszerkutató Intézet) analitikailag minősített mintáit felhasználásig 4-6 o C-on tartottuk. Az összehasonlító vizsgálatokat 1.0, 2.0, 4.0, 12.5, 25, 50 és 100 mg/kg p.o.dózisokban végeztük el. A mindkét vegyület csoportnál alkalmazott trinátrium citrát 3.8 %-s oldata (REANAL Rt.) és Nembutal (CEVA-Phylaxia Oltóanyagtermelő Rt.) analitikai minőségű volt. Módszerek Peptidek vizsgálatakor: Véralvadási paraméterek mérése: Teljesvér alvadási idejének mérése (WBCT) Activált parciális thromboplastin idő mérés (APTT) Thrombin idő mérés (TT) Thrombin indukálta thrombocyta aggregáció gátlásának vizsgálata (IPA) Thrombosis modellek: Mélyvénás thrombosis modell Artériás modell Arteriovenosus sönt modell Vérzési idő meghatározás Vérlemezke szám (Plt) mérése "Food effect" vizsgálatok Glycosidok vizsgálatakor: Véralvadási paraméterek mérése: Activált parciális thromboplastin idő mérés (APTT) Thrombin idő mérés (TT) Szenzitív Thrombin idő (stt) Protrombin idő (PT) Higított protrombin idő (dpt) Heptest (Hep) 5

6 Szöveti faktor út inhibitor (TFPI) Thrombosis modellek: Mélyvénás thrombosis modell Artériás modell Arteriovenosus sönt modell DIC modell Fibrinogén szint meghatározása (FBG) Fibrinolysis vizsgálata (DWBCL) Fibrin degradációs termékek meghatározás (FDP) Vérlemezke szám (Plt), fehérvérsejtszám ( WBC) mérése Vérzési idő meghatározás "Food effect" vizsgálatok Módszerleírások: WBCT mérés A vérmintákat közvetlenül a Haemoscope thrombelastograph küvettájába vettük és műszeresen regisztráltuk az véralvadási időket. APTT mérés 0.1 ml vérlemezke szegény plazmához (PPP) 0.1 ml Rea-clot APTT reagenst (Reanal Rt) adtunk. 2 perces inkubálás után 25 mm-os calcium chloride oldat hozzáadása után Schnittger-Gross 410 A4 MD coagulométerben mértük a véralvadási időt. TT mérés 0,2 ml PPP-hez 0,1 ml 10 NIH E/ml-es thrombin (bovin, Sigma-Aldrich Co) oldatot adunk, majd Schnittger-Gross 410 A4 MD coagulométerben mértük a véralvadási időt. stt mérés 0.2ml PPP-hez 0.1ml 5 E/ml-es thrombin (bovin, Sigma-Aldrich Co) oldatot adtunk és coagulométerben (Schnitger-Gross Tip 410 A4 MD) mértük az alvadási időket. PT mérés 0.1ml PPP-hez 0.2ml PT reagenst (Simplastin Excel S, Biomérieux Inc.) adtunk és coagulométerben mértük az alvadási időket. 6

7 dpt mérés 0.2 ml PPP-hez 0.1 ml 15-ezerszeresre higított prothrombin reagenst (Thromborel S, Behringwerke AG) adtunk és coagulométerben mértük az alvadási időket. Heptest mérés 0.1 ml PPP-hez 0.1 ml Heptest/BFXa (bovin) reagenst adtunk, majd 2 perc inkubálás után 0.1 ml Heptest/Recalmix oldatot (Heptest, Haemachem Inc.) és coagulométerben mértük az alvadási időket. IPA vizsgálat A mérőküvettában 450 µl vérmintát 450 µl Salsollal higítottunk. 20 µl 10 E/ml-es bovin thrombin (Sigma-Aldrich Co.) oldat hozzáadásával indukáltuk az aggregációt, melyet aggregométeren (Aggregometer Chrono-Log 540 VF) impedancia módszerrel mértünk. Az anyagok gátló hatását a kontrollhoz viszonyítva %-ban fejeztük ki. Az 50% feletti gátlást minősítettük terápiásnak TFPI szint meghatározás A vért 15 percig 56 o C-on tartottuk. 20 µl PPP-hez 0.2 ml kombinált reagenst [Thromborel S (TF + phospholipid), Behringwerke AG, FVIIa Enzyme Res. Labs., FX Enzyme Res. Labs., CaCl 2 ] adtunk hozzá, majd 10 perces inkubálás után 100 µl reakcióelegyhez 50 µl FX és 0.1 ml 2.7 mm-os szubsztrát oldatot adtunk hozzá, majd 20 perces inkubáció után 0.1 ml 50%-os ecetsavval leállítottuk a reakciót. A képződött pna-t (paranitroanilint) spektrofotometriásan (Elisa Reader El x 800) vizsgáltuk. Ismert TFPI-al kalibrációs görbét vettünk fel a mért plazma minták OD (optikai denzitás) értékeikből kalkuláltuk a TFPI koncentrációkat. FGB szint meghatározás 100 µl PPP-hez 200 µl Multifibren U (50 IU/ml bovin thrombin) reagenst (Dade Behring GmbH) adtunk és coagulométerben (Schnitger-Gross Tip 410 A4 MD) mértük az alvadási időket. Fibrinogen standarddal kalibrációs görbét vettünk fel, melyről az alvadási idők ismeretében leolvastuk a plazma minták fibrinogén tartalmát (g/l). DWBCL vizsgálat Vérből 100 µl-t 800 µl foszfát pufferbe (0.15 M, ph 7.4) mértünk, majd 100 µl 100 E/ml-es thrombin oldattal bealvasztottuk. A mintákat 16 órára 37 o C-os termosztátba tettük. A felszabaduló hemoglobin 1%-os Na-karbonát oldat hatására hematinná 7

8 alakult, melynek jelenlétét spektrofotométer segítségével mértük (Elisa Reader Elx800, KC3 kinetikai kiértékelő program). FDP meghatározás 0.3 ml ACD (acidum citricum dextróz, REANAL Rt.) oldathoz 1.7 ml vért vettünk és lecentrifugáltuk. 0.4 ml plasmához 1 ml 7.5 mg/ml-es Ristomycin (REANAL Rt.) oldatot adtunk és 30 percig állni hagytuk, majd spectrophotometerben (Elisa Reader Elx800) leolvastuk az extinkciós értékeket. Plt, WBC mérés 0.2 ml EDTA-t (ethylén diamin tetraecetsav) tartalmazó csövekbe 1.8 ml vért vettünk, majd keverés után Sysmex F-800-as automata hematológiai mérőkészülékben meghatároztuk a fehérvérsejt és vérlemezke számot. Mélyvénás modell A patkányokon alkalmazott Pescador féle vénás modellben a vena cava inferioron ércsipeszekkel létrehozott endothel sérülés és stasis révén indukáltuk a thrombus képződését. A trombus súlyának a kontrollhoz viszonyított 50%-os csökkenését tekintettük terápiásnak. Arteriovenosus sönt modell Nembutallal altatott nyulak jobb vena jugularisa és bal arteria carotisa között hoztunk létre extracorporalis keringést. Az összekötő csőbe az áramlás irányában rögzített pamutfonalon 20 perces áramoltatás után képződött thrombus súlyának mérésével vizsgáltuk az anyaghatást. A trombus súlyának a kontrollhoz viszonyított 50 %-os csökkenését tekintettük terápiásnak. Artériás modell A patkányokon alkalmazott arteriás trombosis modellben az arteria carotison kompresszió okozta endothel sérülés révén hoztunk létre thrombust, mely az ér lumenét beszűkítve csökkentette a vérátáramlást. Ennek mértéke az érfal hőmérsékletének mérésével nyomonkövethető. A kontrollhoz viszonyított 50 %-os hőmérséklet csökkenés mérséklődést tekintettünk terápiásnak. 8

9 DIC modell Az E. Coliból származó endotoxinnal (80 μg/kg és 40 μg/kg i.v: Sigma) indukált DIC modellben a hatás követésére alvadási paramétereket (PT, APTT, TT), Plt és WBC számot, FGB és FDP szintet, fibrinolízist, valamint TFPI szintet mértünk meghatározott időpontokban vett vérmintákból (Az alkalmazott ex vivo módszerek részletes ismertetését lásd előbb). Vérzési idő vizsgálat nyúlon Nyulak fülén azonos nagyságú és mélységű sebzést ejtettünk egy Simplate I nevű eszközzel. A vért 15 másodpercenként szűrőpapírral felitattuk, mindaddig amíg a vérzés meg nem szűnik. Ez a stopperrel mért idő percekben kifejezve a vérzési idő. "Food effect" vizsgálatok Peptideknél a TT relatív alvadási idő/idő görbéi alapján, glycosidoknál TFPI szint/idő görbéi alapján a görbe alatti területeket (AUC) hasonlítottuk össze. Az etetésre bekövetkező hatáscsökkenést az éheztetett állatokban kapott értékekhez viszonyitva %- ban fejeztük ki. Statisztikai módszerek Az értékeket átlag ± SE formában adtam meg. Szignifikáns változásként a statisztikai p<0.05 értékeket fogadtam el. A csoportok közötti összehasonlítás variancia analizissel (ANOVA), ill azt követő páros összehasonlitás Scheffé teszttel történt. A görbe alatti területeket (AUC) integrálással határoztam meg (Origin számitógépes program). 9

10 EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Peptidek: A részletesebben vizsgált 3 vegyület (GYKI-66131, , ) közül elsősorban a thrombosis modellekben kapott eredmények, valamint az oralis hasznosulás miatt a GYKI jelű vegyületet tartjuk továbbfejlesztésre leginkább alkalmasnak. 1. A dolgozat témájául választott orális vizsgálatok azt mutatták, hogy a GYKI a referenseket több paraméterben felülmúló, terápiás anticoagulans és antiplatelet hatást váltott ki mindkét vizsgált állatfajon (nyúl, patkány). 2. Valamennyi peptid dózisfüggő aktivitást mutatott. A GYKI aktivitása és hatástartama megfelel a klinikai elvárásnak. 3. A vegyületek állatkísérletekben mutatott jelentős véralvadást és plt. aggregációt gátló hatása elsősorban a thrombin gátláson alapul. 4. Nyulakon és patkányokon a thrombosis modellekben kapott eredmények azt mutatják, hogy az inhibítorok -elsősorban a GYKI artériás és vénás rendszerben, valamint extracorporális keringés esetén, idegen felület jelenlétében is jelentős protektív hatást fejtettek ki, ami széleskörű alkalmazás lehetőségét jelzi. 5. Az etetéses kisérleteink alkalmával az elfogyasztott táplálék szerkezet-függő anyaghatás csökkenést váltott ki, az éheztetett állatokban kapott eredményekhez viszonyítva. A food effect kísérletek jelentős species függést mutattak. A különböző állatfajokon kapott eltérő eredmények alapján nehéz prognosztizálni az embereken várható hatásokat, ezért további vizsgálatok szükségesek a food effect korrekt megitélése érdekében. A GYKI es vegyület oralis hasznosulása mind nyulakban, mind pedig patkányokban elérte, illetve meghaladta a 20%-os értéket. 6. A vizsgálatok során számottevő mellékhatást nem detektáltunk. A GYKI (az efegatranhoz hasonlóan) sem provokatív dózisban, sem tartós kezelés alkalmával nem okozott kóros változást sem a vérzési időben, sem a plt számban (primer haemostasis nem károsodik) és a kezelés más szemmel látható mellékhatást sem váltott ki. Az egyhetes kezelés alatt akkumulációra utaló változást nem tapasztaltunk. 10

11 Glycosidok: A részletesebben vizsgált 3 vegyület (GYKI-39521, és ) közül kémiai szempontokat is figyelembe véve a GYKI és es jelű vegyületeket tartjuk továbbfejlesztésre leginkább alkalmasnak. 1. A GYKI és es vegyületekkel az oralis antithromboticus hatást két speciesen (patkány, nyúl) a klinikumban alkalmazott referenciák mellett bizonyítottuk. 2. A vegyületek aktivitása és hatástartama megfelel a klinikai elvárásoknak. A vizsgálatok során valamennyi tesztelt anyag dózis-hatás összefüggést mutatott. 3. Az anyagok hatásmechanizmusa csak részben ismert. A véralvadási tesztekben kapott eredmények alapján a vegyületek anticoagulans hatása gyenge. Az új molekulák hatására a szervezetben meglévő természetes inhibítor a TFPI vérszintje megemelkedik, melynek - szerkezettől függően, eltérő mértékben nagy valószinűséggel szerepe van az antithrombotikus effektus kiváltásában, feltehetően más, eddig még nem ismert tényezőkkel együtt, melyek tisztázására további vizsgálatok szükségesek. A vizsgálatok eredményei alapján úgy tünik, hogy tartós kezelés alatt a TFPI pool nem merül ki. 4. A vegyületek valamennyi vizsgált thrombosis modellben szignifikáns protektív hatást váltottak ki, de a különböző etiológiájú thrombosis modellekben a vegyületek hatáserőssége eltérést mutatott, ami szintén felveti a különböző hatásspektrum lehetőségét. 5. Az etetéses kísérleteink során az elfogyasztott táplálék szerkezet-függő anyaghatás-csökkenést váltott ki, az éheztetett állatokban kapott eredményekhez viszonyítva. További vizsgálatok szükségesek a food effect korrekt megitélése érdekében. 6. A várható mellékhatásra vonatkozó adatok kedvezőek. A vizsgált anyagok provokatív dózisban történő adása sem okozott kóros változást, sem a vérzési időben, sem a plt számban (primer haemostasis nem károsodik) és a kezelés más szemmel látható mellékhatást sem váltott ki. Tartós kezelés alkalmával sem jelentős plt szám csökkenést, sem akkumulációra utaló változást nem tapasztaltunk. 11

12 A Gyógyszerkutató Intézetben oralis antithromboticum kifejlesztésére két párhuzamosan futó kutatási irány alakult ki. A peptid és glycosid típusú anyagok vizsgálatai során az eltérő kémiai szerkezet és hatásmechanizmus ellenére, mindkét vegyületcsoportban sikerült találni olyan vegyületet, illetve vegyületeket, amelyek az eddigi eredmények alapján ígéretes gyógyszerjelöltek, azonban a gyógyszerré történő fejlesztésükhöz még további vizsgálatok szükségesek. PUBLIKÁCIÓ Szerző témával kapcsolatos közleményei 1. Bajusz S, Széll E, Bagdy D, Barabás É, Horváth Gy, Diószegi M, Fittler Zs, Szabó G, Juhász A, Tomori É, Szilágyi Gy. (1990) Highly active and selective anticoagulant: D-Phe-Pro-Arg-H, a free tripeptid aldehyde prone to spontaneous inactivation, and its stable N-Methyl derivative, D-MePhe-Pro-Arg-H. J Med Chem, 33: Bagdy D, Szabó G, Barabás É, Bajusz S, Széll E. (1992) Inhibition by D-MePhe- Pro-Arg-H (GYKI 14766) of thrombus growth in experimental models of thrombosis. Thromb and Haemost, 68/2: Bagdy D, Barabás É, Szabó G, Bajusz S, Széll E. (1992) In vivo anticoagulant and antiplatalet effect of D-Phe-Pro-Arg-H and D-MePhe-Pro-Arg-H. Thromb and Haemost, 67 (3): Bagdy D, Barabás É, Szabó G. (1994) Methodological aspects in the studies on the mechanism of action of synthetic thrombin antagonists. Acta Physiol Hung, 82/4: Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Fehér A, Horváth Gy, Juhász A, Szabó G, Széll E. Active site-directed thrombin inhibitors: α-hydroxy-acyl-prolyl-arginals. New orally active stable analogues of D-Phe-Pro-Arg-H In: Maiai HLS (ed) Peptides 1994, Proceedings of the 23rd European Peptide Symposium ESCOM, Leiden, 1995:

13 6. Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Fehér A, Horváth Gy, Juhász A, Szabó G, Széll E. (1995) Active site-directed thrombin inhibitors: α-hydroxy- acyl-prolyl-arginals. New orally active stable analogues of D-Phe-Pro-Arg-H. Bioorg and Med Chem, 3: Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Fehér A, Horváth Gy, Juhász A, Szabó G, Széll E. (1996) Active site-directed thrombin inhibitors: α-hydroxy- acyl-prolyl-arginals. New orally active stable analogues of D-Phe-Pro-Arg-H. Seminars in Thromb and Haemost, 22 (3): Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Fehér A, Juhász A, Szabó G, Széll E. Analogues of D-Phe-Pro-Arg-H with Neutral Residues in P 3 : Peptide Anticoagulants Targeting Thrombin and Faktor Xa. In: R. Ramage and R. Epton (eds) Peptides 1996, Proc. of the 24th European Peptide Symposium The European Peptide Society, 1998: Szabó G, Bozó É, Barabás É, Kedves R, Csomor K, Kuszman J. (1999) Thioglycosid antithrombotic agents. Drugs of the future, 24 (11): Szabó G, Barabás É, Kedves R, Csomor K, Kuszman J. (2002) Effect of some new thioglycosids on endotoxin-induced disseminated intravascular coagulation in rabbits. Thrombosis Research, 107: Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Juhász A, Szabó G. Clot permeable peptide inhibitors of thrombin and faktor Xa. In: R. Ramage and R. Epton (eds) Peptides 2002, Proc. Of the 27th European Peptide Symposium Edicioni Ziino, Napoly, 2002: Szabó G, Barabás É, Bajusz S. The oral bioavailability and food interaction of thrombin inhibitors. In: Coccheri S, Gensini G, Palareti G, Prisco D (eds) Reports from the 17 th Internat. Congr. on Thrombosis 2003:

14 Szerző témával kapcsolatos idézhető abstractjai 1. Bagdy D, Barabás É, Bajusz S, Széll E, Szabó G, Valkó I. (1989) Studies on the anticoagulant effect and Pharmacokinetics of N-MePhe-Pro-Arg-H (GYKI 14766). Thromb Haemostasis, 62 (1): Bagdy D, Barabás É, Szabó G, Széll E, Bajusz S. (1990) Pharmacodinamic effects and pharmacokinetics of D-MePhe-Pro-Arg-H H 2 SO 4 (GYKI-14766) a novel anticoagulant with antithrombotic properties. Eur J Pharmacol, 183: Bagdy D, Szabó G, Barabás É. (1992) Comparative studies in vivo on the anticoagulant and antithrombotic effects of some thrombin inhibitors. Thromb Res, 65 Suppl 1: S Bagdy D, Szabó G, Barabás É, Bajusz S, Széll E. (1993) The anticoagulant antithrombotic efficacy of four direct acting thrombin inhibitors. Thromb Haemost, 69 (3): Bagdy D, Szabó G, Barabás É. (1994) Comparative studies in vivo on the anticoagulant and antithrombotic effect of a synthetic and a recombinant direct thrombin inhibitor. Haemost, 24. S1, 94: Szabó G, Bagdy D, Bajusz S. Comparative studies in vivo on the anticoagulant and antithrombotic effects of some thrombin inhibitors. XIIIth Meeting of the International Society of Haematology Istambul, Abstract book, 1995: Bagdy D, Szabó G, Barabás É. (1995) An experimental approach direct thrombin, the efficacy and tolerability of a synthetic direct thrombin inhibitor, D-MePhe-Pro- Arg-H, Efegatran sulfate (GYKI 14766). Thromb Haemost, 73 (6): Szabó G, Barabás É, Kuszmann J, Bozó É. Thioglycosids as orally active antithrombotic agents. XIVth Meeting of the Internat Soc of Haematology, Stockholm, Abstract book, 1997: Szabó G, Barabás É, Bajusz S. Comparative studies on the anticoagulant, antithrombotic effect and the oral bioavailability of some thrombin inhibitors. XIVth Meeting of the Internat. Soc. of Haematology, Stockholm, Abstract book, 1997:

15 10. Szabó G, Barabás É, Kedves R, Kuszman J, Bozó É, Csomor K. (1998) Some new thioglycosids as orally active antithrombotic agents. Haemostasis, 28 Suppl 2: Csomor K, Kárpáti E, Komlódi Zs, Szabó G, Kuszmann J. (1998) Oral antithrombotic activity of new thioglycosids in rat models of venous thrombosis. Haemostasis, 28 Suppl 2: Szabó G, Barabás É, Bajusz S. (1998) Oral bioavailability of some thrombin inhibitors in rats and rabbits. Haemostasis, 28 Suppl 2: Szabó G, Barabás É, Kedves R, Kuszman J, Bozó É, Csomor K, Kárpáti E. (1999) Antithrombotic, anticoagulant effect and changes of TFPI level after per os administration of some new thioglycosids. Thromb and Haemost, Suppl Csomor K, Kárpáti E, Komlódi Zs, Szabó G, Kuszmann J. (1999) Comparative evaluation of new orally active thioglycosids on various thrombosis model. Thromb and Haemost, Suppl Szabó G, Barabás É, Kuszman J, Kedves R, Bozó É, Csomor K, Kárpáti E. (2000) Effect of some new thioglycosids on endotoxin-induced disseminated intravascular coagulation (DIC) in rabbits. Haemost, 30 Suppl Szabó G, Barabás É, Kedves R, Csomor K, Kuszman J. (2001) Anticoagulant, antithrombotic effects and changes of TFPI level after per os administration of some new thioglycosids. Thromb and Haemost, Suppl

16 Disszertációban fel nem használt közlemények 1. Tarján E, Tolnai E, Patthy A, Szabó G. (1989) Comparative studies of the elastin content of normal and emphysematous human lungs with special regard to antitrypsin deficiency. Acta Medica Hungarica, 46 (1): Bajusz S, Barabás É, Fauszt I, Szabó G, Juhász A. Peptide anticoagulants in a rat model of disseminated intravascular coagulation. In: Chorev M, Sawyer T (eds) Peptide Revolution: Genomics, Proteomics & Therapeutics. Proceedings of the Eighteenth American peptide Symposium American Peptide Society, 2004: Disszertációban fel nem használt abstract Szabó G, Barabás É, Bajusz S. (2005) Protective effect of GYKI and GYKI in experimental models of disseminated intravascular coagulation (DIC). J Thromb and Haemost, 3 Suppl 1: