Az egyetemi gyógyszerészképzés vizsgálata között hazánkban

Átírás

1 Az egyetem gyógyszerészképzés vzsgálata között hazánkban Irt a: Tóthné Sül Borbála okl. gyógyszerész gyógyszerész-doktor fokozat elnyerése céljából Készült: a Semmelwes Orvostudomány Egyetem Gyógyszerésztudomány Kara Egyetem. Gyógyszertárában és Gyógyszerügy Szervezés Oktató Csoportjánál Igazgató: Dr. Zala Károly egyetem tanár Budapest, 987.

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal I. Bevezetés II. Irodalm rész:./ Köztörténet áttekntés / g/ 2./ Az orvostudomány kar története / g/ 3 5 III. Tárgyalás rész:./ A gyógyszerészképzés kalakulása 2./ A kéma és botanka els6 tanára Wnterl Jakab professzor 3./ A matera medca els6 tanára, Prandt Adám Ignác professzor 4./ Az egyetem gyógyszertár felálltásának génye 5./ Az orvosdoktor értekezések gyógyszerész jelent6sége 40 6./ A gyógyszerész eskü kalakulása és fejl6dése 44 7./ Album chrurgorum et pharmacopoeorum 48 8./ Az között végzett gyógyszerészhallgatók adatanak értékelése a/ A rendelkezésre álló adatfajták bemutatása b/ A végzett hallgatók számának bemutatása tzéves peródusonként és összességében, születés hely szernt 52 e/ A végzett hallgatók személy adatanak bemutatása - vallás szernt - életkor szernt e/ A szgorlatok anyagának /kérdésenek áttekntése/

3 - 2 - oldal f/ A végzett hallgatók mnostése /vzsga eredmény/ bemutatása 6 g/ Neves gyakorlat oktató gyógyszerészek / Európa térképe, az egyetem és o:t:vos karának vonzás körzete / Magyarország térképe 67. / Irodalom jegyzék 68 2./ Ábrák jegyzéke 7 3./ Táblázatok jegyzéke 7 IV. összefoglalás 72 V. Melléklet: az között végzett hallgatók adata -45

4 - - I, Bevezetés. Hazánkban a török hódoltság után felszabaduló Magyarországon az egyetem oktatás nagyon vontatottan alakulhatott csak k. Többek között ennek tudható be, hogy az egyetem orvos fakultás felálltását csak 769-ben rendelte el Mára Teréza. Az orvoskaron kötelezően előrt 5 tárgy közül a kéma, a botanka és a matera medca oktatása képezte egyben az egyetem gyógyszerészképzés alapját. Hasonló volt a helyzet Európa több országában: a gyógyszerészek elmélet és gyakorlat képzése a kéma és botanka előadások bevezetésével vette kezdetét. A gyógyszerészek kötelező egyetem v.zsgáztatását, egyetem oklevéllel való mnőstését Mára Teréza az 770-ben kadott "Generale Normatvum.n Re santats" jogszabállyal rendelte el. Ennek következménye, hogy az es tanévben a nagyszombat egyetem orvos fakultásán két gyógyszerész-jelölt vzsgázott és kapott "Magster pharmacae" oklevelet. Ezzel ndult útjára hazánkban az egyetem gyógyszerészképzés, amely állandóan fejlődve egyrészt alapot adott a gyógyszerészet tudományok haza kalakulásához, másrészt lehetőséget teremtett az egységes gyógyszerellátás gyakorlat kalak~tásához. I:gy az egyetem képzés szerepe és jelentősége s egyre növekedett, mnd a gyógyszerészet tudományok, mnd a gyakorlat vonatkozásában. Dsszertácós munkám azzal a szándékkel, céllal készült, hogy az egyetem. gyógyszerészképzés meg.ndulásától feltárj am a képzés fejlődését, és feldolgozzam a végzett gyógyszerészhallgatók rendelkezésre álló adatat,

5 - 2 - Az d6közben eltelt 27 oktatás. év átfogó vzsgálata azt mutatta, hogy az általában folyamatos fej- 6dést mutató oktatásban két gen jelent6s határk6 állapítható meg, az 852. és 940 években. Az es6 a kétéves egyetem oktatás, a másodk a négyéves egyetem oktatás bevezetése. Fgyelembevéve az egyetem matrkulákból feldolgozott nagyszámó, kettőezer személyt meghaladó hallgatóságot s, végüls a vzsgált peródus határkövének az 852-es esztendőt választottam. A témaválasztást az ndokolja, hogy H6gyes és Gy6ry egyetemtörténet kézkönyve elkülönítetten nem foglalkozk a gyógyszerészképzés fejl6désével és f6leg nem a hallgatók adatanak feldolgozásával és értékelésével. Végh és Zala az orvoskar 200 éves jubleuma alkalmából összefoglaló áttekntést adtak f6leg a képzés tartalm fejl6désér6, de 6k sem vzsgálták a hallgatók számszerű alakulását és klllönböz6 személy adatat, Ugy vélem, hogy az utóbb adatok feltárásável értékes anyagot bocsájthatcka tovább kutatók részére. A dsszertácós munkám feladatának tekntem, hogy rövd áttekntést adjak a vzsgált d6szak köztörténetér6, az orvoskar kalakulásáról, amt els6sorban a gyógyszerészet tudománnyal való összefonódása ndokol, továbbá smertessem a gyógyszerészképzés kalakulását, fejlődését, feltárva a hallgatók személy adatat s, hogy azokból következtetéseket, megállapításokat tudjak levonn. A téma jellegénél fogva megkövetel, hogy az egészségllgy szervezés- és a történelemtudomány módszeret alkalmazzam. A fellelhet6 elsődleges forrásokat, az "egyetem matrkulák" adatat statsztkalag kívánom feldolgozn és értékeln. A feldolgozás szerves részét képezk a grafkonok, - -- t_á_bázatok llusztrácók. 7tér:kép-ek;--k-épek/ melyek az értékelés eredményét szemléletessé teszk.

6 - :3 - II. Irodalm rés~./ Köztörténet áttekntés Közel másfél évszázados török hódoltság, mely nemzet fejlődésünk legnagyobb akadálya volt, az 699-ben angol közvettéssel létrejött karlóca békével megszűnt, a Temes vdékétől eltekntve egész Magyarország felszabadult. A török gától skerült megszabaduln, de még teljesebbé vált a Habsburg uralom. Már Buda v.sszafoglalását követő évben, 687-ben az országgyűlés kénytelen volt lemondan a szabad krályválasztás jogáról, eltöröl te az Aranybulla ellenállás. záradékát. Magyarország a Habsburgok örökletes králysága lett, a nemesség lemondott a fegyverrel való ellentmondás jogáról, A Habsburgok hatalmának megnövekedése természetes következménye volt a törökök felett aratott nagy győzelem, mvel a felszabadtó háborút a bécs udvar szervezte és vezette. Az évtzedell:g tartó hosszú háború alatt az ország gen sokat szenvedett. A ezer főny császár hadsereg ellátásáról a magyarország jobbágyoknak kellett gondoskodn, akknek házakban voltak elszállásolva, és szabad zsákmánynak tekntették az országot. A bécs udvar meghódtott tartományként kezelte az egykor hódoltság területeket, melyeknek nagyrészét eladományozta, tábornokanak, hadszálltónak. A Habsburg önkény nagy elkeseredést váltott k a bujdosásba kényszer.tett jobbágyok és kenyér nélkül maradt vé r katonák között, akk több skertelen el-

7 - 4 - szgetelt felkelés után, 703-ban országos k.terjedésű szabadságharcot robbantottak k. Az elégedetlenkedők élén II, Rákócz Ferenc / / állt, k nagy utat tett meg addg, mg elfogadta a parasztseregek vezérletét, és fegyverbe szóltott mnden nemes és nemtelen gaz mégyart, 703 végén 704 elején m.ndenféle szempontból b.ztatóan alakult a helyzet. A Habsburgokat teljesen lefoglalta a spanyol örökösödés háború /70-74/. XIV. Lajos franca krállyal elkeseredett harcokat folytattak a spanyol trón megszerzéséért, Az 705-ös szécsény. országgyűlés megszervezte a szabadságharc államát, és megfogalmazta a Habeburgokkal való kegyezés feltétele.t.s. Az 705-ben trónra lépő I. ::József /705-7/ tárgyalásokkal pró bál ta leszereln a szabadságharcot, amelyek azonban kudarccal végződtek és újra fellángolt a harc, amelyben a Habsburgok egyre nagyobb erőket vetettek be, A külpoltka vszonyok kedvezőtlenül alakultak, a kuruc állam belső nehézsége s egyre szaporodtak, az események bals fordulatot vettek a csatamezőn.s. Végüls az 7-es szatmár békével, mely a Habsburgok és a magyar nemesség kompromsszuma, és melyet a fejedelem távollétében Károly Sándor kötött meg I, ::József császárral, a szabadságharc elbukott, a megmaradt kuruc seregek zöme a majtény skon letette a fegyvert. A szatmár békével a magyar kulturáls fejlődésben s törés következett be. A 8. század egyk legjelentősebb változása, hogy gyors ütemben végbement az egykor. török hódoltság. területek benépestése. A vszony.la~ tulnépesedett észak és nyugat területekről szökött jobbágyok kerestek jobb megélhetés feltételeket. rrr. Károly a -Téme-t rendekhez, hogy

8 - 5 - felesleges jobbágyakat eng~djék Magyarországra -ezzel megkezdődött a külföldek szervezett beteleptése és a teleptéstől függetlenül szakadatlanul folyt a bevándorlás /szerb, román, szlovák nemzetségűek/. Ezzel párhuzamosan azonban a magyar nép- melynek sorat csak a természetes szaporodás gyaraptotta- elkerülhetetlenül ksebbségbe szorult. A magyar uralkodó osztály összetétele.s jelentősen megváltozott. A függetlenségért harcoló családok khaltak. Kalakult egy Habsburg-hő arsztokráca. A török kűzése után sem vált egységessé az ország, Erdély külön fejedelemség maradt. Mára Teréza uralkodása / / sok vonatkozásban ój korszakot hozott a nemzet életében. III. Károlynak nem volt fa. Az 7--. pozsony országgyűlésen elfogadtatta a "Pragmatca Sanctót", a Habsburg ház nő ágon való trónörökösödés jogát, bár a magyar köznemesség szvesen élt volna a szabad k.rályválasztás jogával. Má r.a Teréza öröksége üres kncstár és gyenge hadsereg volt, s a fatal

9 - 6 - Mára Teréza

10 - 7 - uralkodónő hamarosan hosszó háboróba keveredett trónja védelmében. A porosz krály /II. Frgyes/ elfoglalta Szlézát, a legparosodottabb Habsburg tartományt. Szlézát a hétéves /756-76:3-.g/ háboróban, melyben a magyar huszárok s résztvettek /Nádasdy Ferenc, Hadk András/ nem skerült vsszafoglalna. A králynő és a magyar rendek között kapcsolat.gen szívélyes maradt. Mkor az 764-ben összehívott országgyűlésen megk.sé relték szóba hozn a nemes. adózást, heves ellenállás támadt. Azért között nem hvtak össze rend országgyűlést. Mára Teréza, majd később II. József kzárólag rendeletekkel kormányoztak. pl.: - A nevelésügy reformja "Rato Educatons Lényege: egységes skolarendszer és tanügygazgatás bevezetése, állam felügyelettel. - Urbér rendelet, am. 767-ben jelent meg, és meghatározta a jobbágytelkek nagyságát és megszabta a telek használatáért járó terheket /földbér, klenced a termelésből, ajándék, robot/. Bár a nemesség tltakozott a rendelet ellen, a králynő mégs végrehajtotta azt. Mára Teréza és f.a II. József az par fejlesztése céljából bevezette az u.n. "merkantlsta" gazdas~gpoltkát. Ennek lényege, hogy állam támogatással par üzemeket hoznak létre, és megerősödésük érdekében magas külföld behozatal vámokat álltanak. Igy nem jöhet létre verseny.

11 - 8 - Magyarországnak a nyersanyagellátó és a kész terméknek pacot bztos tó szerepet szánták. Magyaro rszág és a Habsburg tartományok között belső vámhatár volt. Osztrák parckkért kevés vámot kellett fzetn, a nyersanyag sznte vámmentesen került k. De a brodalom határan túlról behozott áruért magas vámot kellett fzetn. és a magyar parckkelí: k.vtelekor s bárhová rányult az. II. :József g uralkodott, látta, hogy jelentős reformokra van szükség. Igy akarta megmenten a rég rendszert. Türelm rendeletével megtltotta a protestánsok üldözését, :Jobbágyrendeletevel a földesur önkénynek akart gátat szabn. ~lfojtotta a román parasztok felkelését, a vezéreket kerékbe törték, A latn helyett a német lett a hvatalos nyelv, Ennek lett poz.t.v hatása, hogy megnőtt az érdeklődés a magyar nyelv ránt. Átszervezte a közgazgatást, nemes brtok felmérések, népszámlás stb. A nyolcvanas évek végére a felülről végrehajtott reformok rendszere összeomlott és II. :József halálos ágyán a türelm és a jobbágyrendeleten kvül m.nden rendeletét v.sszavonta. II, :József halála után a nemesekben fellobbant a nemzet érzés és gyekeztek elégtételt venn maguknak /brtokfelmérés elégetése stb/. A magyar jakob.nusok r:r. József és II, Lpót dejében még hve voltak a Habsburgoknak, a nemesség ellen az uralkodótól várták a társadalom megújtását. Bztak a fentről jövő reformok lehetőségében. I, Ferenc /l792- reformterveket, le akart számoln a "franca forradalom démonával". Ezért a haladó -~~-~~-ltl35-az-onbarergnrgcrc:l:t< :;;

12 - 9 - értelm.ségek Mart.novcs Ignác vezetésével t.tkos szervezkedésbe kezdtek, 794-ben két társaság alakult: "Reformátorok Társasága" és a "Szabadság és Egyenlőség Társasága",. A megye nemességet szerette volna tömörten, s gy megdönten a Habsburgok, a főúrak, a főpapok hatalmát, Szövetség alapon szervezett köztársaságot akartak a Monarcha helyett. 2. A mérsékelt reformokat a feudalzmus teljes felszámolásával folytatta volna, A programokat /kérdésfelelet formájában/ forradalm káté rta le. A szervezkedés a hatóságok tudomására jutott. A Vérmezőn kvégezték Martnovcsot, Hajnóczyt, Laczkovcsot, Szentmarj at, Sgrayt, Kaznczyt életfogytglan. börtön re tél ték, g tartott Európában a napóleon báborúk dőszaka. A magyar nemesség k.tartott a Habsburgok mellett. A háborús konjuktúra matt meggazdagodott a nemesség /nőtt a gabona ára/, am hamarosan nflácóhoz vezetett. A mezőgazdaság válságba került /nem kellett a szemetes búza/, még ugar maradt a föld egy részén, nem volt gépesítés / kvétel -2 vállalkozó szelleme tőkeerős főúr brtokán. Sokkal több volt azonban a "hétszlvafás" ksnemes, ak jobbágysorban élt, csak nem fzetett adót. A megyék vezetését pedg az u.n. középbrtokos nemesség látta el, akk latnos mőveltséga jogvégzett táblabrák voltak. Őket választották országgyülés követeknek.s /Deák, Kölcsey, Bezeréd. /.

13 - 0 - I. Ferenc abszolutsztkus kormányzása fokozta a szembenállást. A függetlenségért és a társadalm haladásért főleg kulturáls téren harcoltak. Megndult a nyelvúj tás mozgalom /Kaznczy/, önálló magyar művészet és tudomány s kezdett kb9ntakozn. 802-ben Szécheny Ferenc megalapította a Magyar Nemzet Múzeumot. Mezőgazdaság szakoktatás s " megkezdődött, /Keszthelyen Festetcs. György, Szarvason Tessedk Sámuel/, Felélénkült az rodalm élet /Fazekas Mhály, Katona ~6- zsef, Vörösmarty M.hály/. Szécheny István az 825-ös országgyűlésen l év jövedelmét ajánlotta fel a Tudományos Társaság megalap tásá ra, s ezzel a Magyar Tudományos Akadém.a alapjat teremtette meg, Szécheny megfontolt, mérsékelt reformokat hrdetett, melyeket "Htel" című művében rt le. Többek között: - ősség törvényének eltörlését, - robotmunka eltörlését, helyette bérmunkát, - dézsma /klenced/ eltörlését, - céhek eltörlését, "Kmővelt emberfők" sokasodásától várta az ország fellendülését, Magyarország jövőjét csak a Habsburg brodalmon belül tartotta elképzelhetőnek, A lassú átalakulás vezetésére az arszto~rácát tartotta alkalmasnak. Létrehozta a Magyar Gazdaság Egyletet, megszervezte a lótenyésztést, a lóversenyt, Megndította a Duna-Tsza szabályozását, és a gőzhazást, megépítette a Lánchdat, A jobbágyfelszabadítás nem volt a programjában,

14 - - A jobbágyságon belől egyre kéleződött a dfferencálódás /telkes-zsellér/, s ez e rős tette a feudal.zmussal szemben ellenállást, Ehhez járultak még a járványok, pests, kolera. Az elkeseredés jobbágyfelkeléshez vezetett 83-ben a felvdéken, A felkelés, bár nem volt kemelkedő vezére, célja, gyorsan elterjedt. Az u,n, kolera lázadást a katonaság gyorsan leverte. A nemességben egyre jobban térthódtott a lberalzmus éa a nac.onalzmus deológája. Lberalzmus a szabadság kultusza. Harc a polgár és szabadságjogokért /gondolat, sajtó, gyülekezés/. Harc a társadalm haadásért. A naconalzmus önálló gazdaság és poltka egységet hrdetett. Erősítette a nemzet öntudatot, a nemzet kultdra, a nemzet sajátosságok kbontakozását. A lberalzmus és a naconalzmus jegyében zajlott le az os Pozsony. Országgyőlés, A jobbágykérdés megoldását az ellenzék az önkéntes örökváltságban látta. A jobbágy megválthatja magát a földesdrral való egyezkedés dtján. A mérsékelt reformoknak skerült többséget szerezn, de azt a krály udvar vsszautasította. A kormány pedg dj nemzetgyőlést hvatott össze, ahol a megvásárolt "bocskorosok" szavazataval skerült megbuktatn az ellenzéket. Ezen az országgyt.llésen lépett sz.n re Wesselény Mklós, Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc s. Itt tünt fel Kossuth, mnt az Országgyőlés Tudósítások cmő lap szerkesztője,rója. A Habsburg udvar poltka perekkel akarta elfojtan a reformmozgalmat. Wesselényt, Lovassy Lászlót, Kossuthot bebörtönözték,

15 - 2 - Az es országgyolésen már nem lehetett vsszautastan az önkéntes örökváltságot, A közvélemény nyomására szabadon bocsátották a poltka perek hőset, Kossuth szabadulása után a Pest Hrlap szerkesztője lett. Ebben fejtette k programját -jobbágyfelszabadtás, köztehervselés, népképv.selet. Hangsúlyozta az Auszt rí. ától való gazdaság és pol;l:.ka. függetlenséget. Ksé rletet tett a nemesség és a jobbágyság érdekenek összeegyeztetésére, A vezetést a középnemességnek szánta, Az 843/44- es országgyolésen elbukott a köztehervselés ügye, v.szont ~mondták, hogy a magyar az államnyelv. A magyar nyelv államnyelvvé válása kélezte a helyzetet a nemzetségekkel. A gazdaság. életben.s meg.ndult a fellendqlés /Ganz, Göldberger, Valero selyemgyár/. Vasut Pest és Vác között, stb. De mndez Ausztra.parához képest még nagyon csekély. Ennek egy.k akadálya a Magyarországra hátrányos vámpoltka. Kossuth kezdeményezésére alakult meg 84-ben az Iparegyesület, s a független magyar kereskedelem érdekében agtált a fume vasut terve mellett. Az parfejlődés érdekében védővámot akartak kalaktan, de mvel ezt a bécs udvar elutas.totta, helyette létrehozták a "Védegyletet" /Csak magyar parc.kket vásároln/, A Védegylet kezdett poltka ellenzék Párttá alakuln, s erre a bécs udvar válasza: admnsztrátorokat küldött a megyékbe, és kormánypártot alak.tottak, amely konzervat.v volt, s a "fontolva haladás" volt a jelszava ban volt az utolsó rend országgyülés, Az 848. márc.us 3- bécs forradalom után márcus l.5-én Pesten s ktört a _f()rra_d_ac>lll f>r:()grarn_j_u~_él_:l_l2 Pontban.rták le, érzéseket ped.g Petőf. Nemzet dala fejezte k. Márcus 8-án az országgyülés elfogadja a

16 - 3 - jobbágyfelszabadtást, eltörlk a robotot és a klencedet. Márcus végén a bécs udvar már ksérletet tett az ellenforradalomra -csökkenten akarták Magyarország függetlenségét, A felelős magyar kormány mondjon le a hadügyről és a pénzügyről Bécs javára. De ezt az országgyolés vsszautastotta. Bécs meghátrált, s v. Ferdnánd szentes.tette az 848-as törvényeket /jobbágy felszabadtás, robot, dézsma eltörlés, törvény előtt egyenlőség, stb/. A 48-as törvények nsn :glalw.ztak a nemzetség kérdéssel és a Habsburgokhoz való vszonnyal, de ~zel együtt s megnytották az utat a kaptalsta fejlődés rányába. A megalakult felelős magyar mnsztérum Batthyány vezetésével a márcus törvényeket akarta megszlárdtan, és ellerevolt a forradalom továbbfejlesztésének, Tehetetlenné vált a nemzetség mozgalmakkal szemben. A nyár elején krobbant a szerb felkelés ~ellascs vezetésével, akt Bécs ttokban bztatott s támogatott. Az első népképv.s ele t. országgyűlésen l<ossu th 200 ezer ujoncot és 42 mlló fornt htelt kért a fegyveres felkész(llésre, 848. nyarán leverték a párzs, a prága, az olasz az osztrák forradalmat, Batthyány és Deák tárgyáln akart Béccsel, de az udvar ekkor már támadn akart. Lemondott a Batthyány kormány. A hatalom az Országos Honvédelm Bzottmány kezébe került, melynek elnöke l<ossuth volt. ~ellascs vezetésével szeptemberben ka Szeptember. 29-én Pákozdnál vereséget szenvedett a horvát bán. ~~ --l-aktl"4:-ak-a-f-egy-v~-es--ha~-cok.

17 - 4 - Az Országos Honvédelm Bzottmány fő feladata a hadsereg megteremtése volt. A védelemre való felkészőlés nehézkesen ment, a nemzetségek /Bécs felől bujtogatva/ szembefordultak a szabadságharccal. Az árulók türelmetlenül várták Wndschgrltz támadását, ak december 3-án meg s ndult. A katona kudarcok után telén bztató győzelmeket aratott a magyar sereg. A Debrecenbe kényszerőlt országgyűlés áprlsban kadta a Függetlenség Nylatkozatot, a Habsburg ház trónfosztását. Kossuthot kormányzó elnökké választották. A dadalok mögött kezdtek kbontakozn. a külső és belső veszélyek. Már leverték Európa forradalmat és az osztrák-orosz hadak együttes támadása leverte a belső ellentétekkel küzdő magyar hadsereget. Görgey 849. augusztus 3-án letette a fegyvert az orosz herceg előtt. A sértett Haynau rémuralma következett október 6-án 3 arad vértanú kvégzése, Batthyány főbelövetése. A közvélemény hatására Haynaut 850-ben leváltották, s helyére Alexander Bach került, ak gyekezett az országot az "egy és oszthatatlan" császárságba be..eszten./6, 7 /

18 - 5-2,/ Az orvostudomány kar története, 635, május 2-én Pozsonyban kelt az alap.tólevél, melyben Pázmány Péter, az ország prmása, 00,000 Ftnak saját vagyonából való felajánlásával megvetette a nagyszombat, később a budapest. egyetem alapja.t, Az egyetem helyéül /a török hódoltság matt/ Nagyszombatot jelölte meg, Az. egyetem vezetését jezsu.tákra bzta. Kezdetben csak két kara volt, teológa és böcsészet, majd jog karral bővült, Hamarosan felmerült az orvosgyógyszerész képzés szükségessége s, Perlczy János Nógrád megye főorvosa, gyógyszertár tulajdonos 730 táján ndtott mozgalmat a haza közegészségügy reformjáért, Kfejtette, hogy az ország különleges helyzete közállapota matt nem a szomszéd országok ntézménye.t, vagy törvénye.t kell átvenne, Perlczy beérte volna egy orvos-gyógyszerésznevelő ntézettel, am független a jezsuta egyetemtől. Szeme előtt a nagyszombattól független egészségügy ntézet lebegett, Selmecbányára tervezte az ój skolát. Megfelelő botanka kerttel, fővészkedésre alkalmas erdő, mezőkkel és laboratórumokkal rendelkező patka legyen mellette, El s kész:üette a tervezetet, a beadványt Králynő a magyar nemesség adományozásával jutalmazta, s 752-ben megój. tott tervezetét végleg elejtette, Perlczy franca szellemben mnden poltkumtól mentes egyetemről álmodott, Mára Teréza k.rálynő a magyar krály helytartó tanáccsal 769, november 7- elhatározásában tudatta, hogy a nagyszombat

19 - 6 - A"Generale Normat:ívum n Re Santats" bevezeto sora

20 - 7 - Pázmány Péter

21 - 8 - :t,...,.llf / Magyarország térképe XVIII. sz. A nagyszombat egyetem orvos karának épülete

22 - 9 - egyetemet saját és utóda krály pártfogása, gondoskodása és hatalma alá vesz. A krály helytartó tanács felügyelete alá helyez és azt a fennálló karokon kvül az orvos karral.s bővt. Ekkor ndul meg hazánkban a rendszeres orvos oktatás, az es tanévvel. Mára Teréza az orvos kart a bécs egyetem orvos karának mntájára kvánta kalak.tan. Az egyetem élére főgazgatót neveztek k. A tanulmány és fegyelm ügyek közvetlen vezetését krály egyetem consstorum végezte. A Testület a felsőbb helyről k.nevezett elnökből és a karok gazgatőból állt. A kar gazgatók vezették a kar ügyeket. A consstórum mellett a rég egyetemek mntájára volt egy akadéma. hatóság /Mag.stratus Academcus/, melynek tagja: A "Rector Magnfcus", cancellár és négy dékán. A dékánokat a karok tanára. és bekebelezett doktora, a rektort a négy dékán, később négy prokurátor választotta. A procuratort pedg az egyetem négy nemzetsége választotta /magyar, német, cseh, horvát/, Az orvos kar első kar gazgatója Glg János nagyszombat főorvos volt, első dékánja pedg Prandt Ádám, az élettan és gyógyszertan tanára. Ez a szervezet maradt az 777-es "Rato Educat.on.s" /országos tanulmány rendtartás/ szer.nt.s. A nagyszombat consstorum neve változott meg, egyetem krály tanáccsá. Az akadéma hatóság maradt, A rektort a négy dékán, a dékánokat a kar választotta. A knevezett tanács hatáskörében maradt a tanulmány rendszer és a gazdaság ügyek. Az akadéma. hatóság feladata volt a tanulók felett fegyelm felügyelet. A kettős rendszer Nagyszombaton.s és Budán s számos su rlódás ra és lletékesség érdekösszeütközésre adott lehetőséget.

23 ~-- Lényeges változás II. ~ózsef uralkodása alatt történt. megszünt az egyetem elnökség és tanulmány gazgatóság. Az egyetem magstratus avolt cons.stór.um hatáskörét kapta és az egyetem ügyek közvetlen vezetése rá, a karok gazgatása ped.g a dékánokra hárult. Az orvos kar, bár a kar gazgatóság megszünt, még külön kar gazgatót kapott, 786-ban Vez:ar Gábor személyében. :, Az országos főorvos felügyelete maradt. A protomedcust /országos főorvos/ az orvos, sebész. szgorlatokra meg kellett h.vn. A nyelvrendeletnél sem kevésbé jelentős volt II. ~ózsef türelm rendelete /78/. Ebben az akatol kus, tehát az ágosta és helvét htvallásuakat és a nem egyesült görög-keleteket s felruházta a doktorrá avathatás lehetőségével, amennyben őket az eskünek, a maguk vallásával ellenkezésben álló része alól dspendálta, és 782, jun.us 3-án a szeplőtlen fogantatásra teendő esküt teljesen eltörölte. Ezekkel a rendeletekkel a krály a doctor fokozat elérhetésének legfőbb akadályát megszüntette, mnd az akatholkusok, mnd a zsdókra nézve, sőt az utóbbakra vonatkozóan 782. január 2-én kelt utastásában kmondotta, hogy közülök a kváló tehetségüek és a tudományos téren élenhaladók szntén elnyerhetk a jog és orvos doctorátust /KI Az 806-ban megjelent Rato educatons publcae újra vsszaálltotta az egyetem elnök és alelnök /cancellar/ tsztséget és azokra b.zta az egyetem főfelügyeletét. Az egyetem magstratus szervezetét meghagyta. A főfelügyelet maradtaprotomedcus kezében, de a belügyekbe nem szólt bele. 85/6-ban smét a protomedcus lett a tanulmán~gazgató és meghagyták, hogy a következő évben kar dékánnak tanárt ne válasszanak. A tanár testület felkérésére 830/3-ben megengedték,

24 - 2 - hogy tanárok.s lehessenek dékánok /5/. Dékánok vol tas..:. Csausz Márton, Csu rgov.cs Sándor, Broly Ede Flórán, Fabn János, Crsten Krstóf, Gebhardt X, Ferenc, Bugát Pál, Ecksten Frgyes, Havas Ignác, Schmdt János (849-g) Ez a szervezet feléptés 848/49-es tanév.g maradt fenn. Drektorok voltak: Pfsterer András, Lenhossék M.hály, Balassa János, St áfa.ly Ignác /5/ márcusban a forradalom dején a kar gazgató és a protomedcus rendkvűl. ülést hvott össze. Felh.vást ntéztek m.nden orvos és sebész doktorhoz, hogy lépjenek be a karba és abban gyakorolják jogakat és köt elessége.ket. Létrejött egy 5 tagú bzottság, melynek javaslatát junus 2-én és 3-án fogadták el. Ennek lényege, hogy az ország valamenny orvossebész doktora sebészmestere és gyógyszertárral bró gyógyszerésze orvos karrá egyesül, Vezető,: elnök, jegyző, harm.nchat tagból és a budapest egyetem orvos karának tanáraból álló választmány. A karba belépés fakultatv. Feladata: évenként négy közgyűlést tartan és azon határozn az orvos rend javtását célzó javaslatokról és azt a kormány, lletve az országgyűlés elé terjeszten. Másk oldalról választ ad a kormány és a törvényhatóságok részéről. hozzá.ntézett kérdésekre, sz.gorlatokban résztvesz. f.z egyetem orvos-sebész tanára ellenmozgalmat ndtottak. 848, julus 4-én ülést tartottak, ahol felolvasták, hogy a közoktatásügy mnszter Balassa Jánost nevezte k az orvos kar gazgatójává. Balassa átvette az ülés vezetését és két reform javaslatot mutatott be. Egyk

25 - - az orvos kar rendezésére, mszernt az egyetem orvos kara csak tanárokból álljon, rendes, rendkvgl és magántanárokból, a másk javaslatuk pedg az orvos-sebész képzésre vonatkozott. A közoktatásügy. m.nszter az új javaslatot elfogadta, ésaz orvos-sebész tanulmány gazgatójává Balassa Jánost nevezte k. Az egészségügy a kereskedelm mnszté r.umhoz tartozott, az oktatás nem, Az egyetem orvos kara tehát tantó testületből és bektatott tanulókból állt, A tantó testületből válk k a tanártestület, melynek tagja a rendes tanárok, rendkvgl tanárok és a magántanárok, A rendes tanárok közül évenként dékánt választanak, ak admnsztrat.v és fegyelm ügyekben vezet az egyetemet és képvsel. azt k.felét. De ez csak részben valósult meg, mert 850. áprls 2-én kadott rendelet értelmében az egyetem rektorát, dékánjat a teljhatalmú cs, kr. b.ztos nevezte k. Igy az 849/50, évtől 858/59-g knevezett dékánja voltak a karnak, és az új rendszer csak 859/60-ban lépett életbe. Ebben az edőszakban dékánok voltak: Tognó Lajos, Gebhardt x. Ferenc, Sauer Ignác, Rupp ~ános (863-g). Az orvoskar életében jelentos eseményt hozott az Egyetem Nagyszombatból Budára, majd Pestre való átteleptése. Az egyetemet Mára Te:réza 777 február 0- rendeletével helyezte Budá:ra, mvel Nagyszombaton nehézségek merültek fel: a város az ország perféráján volt, kó:rházhány, anyag nehézségek. Az elso javaslatokban az elhelyezésre a várat jelölték meg, amt Mára Teréza nem fogadott el tüzveszély matt. Az orvos kar a várel./ A költözés az éptkezés matt 780-g huzódott. A buda egyetem ünnepélyes megnytására 780. julus 25-én került sor.

26 - - Az orvos kar épülete a buda vár mellett Az orvos kar pest épülete

27 l83/l4-6ől uj sz.gorlat rendszer lépett életbe. Az orvosdoktorság elérésére jelentkezőnek két kórtörténetet kellett beadn és a tanfolyam elvégzése után két szgorlatot letenne. Utána dsszertácót kellett készten és annak tételet négy vtatkozó orvosdoktor ellen megvéden. A sebészdoktorság elnyerésére szntén két szgorlatot kellett letenn, s ha még orvosdoktor s akart lenn, a hányzó tárgyakból még szgorlatozn kellett és dszstertácót készten. Ha orvosdoktor akart sebészdoktor lenn, nek s szgorlatozn kellett sebészetból és a két vzsgát ugyanógy le kellett tenne. Szülészmester oklevelet csak orvosdoktor vagy sebész kaphatott és vzsgázna kellett elmélet, gyakorlat és törvény szék szülésze tből - Szemészmester szntén orvosdoktoe vagy sebész lehetett, ak. ktünőre v.zsgázott szemészetből és még két szgorlatot letett. Fogászmester oklevelet csak az kaphatott, ak legalább két évg ktünően végzett sebészet tanfolyamot és még két vzsgát letett. ~elentős változás volt 848-ban, a tanulás és tantás szabadságának törvénybe ktatása~ Az 85/52-es évben kadott ujabb orvos-sebészet. tanulmány és szgorlat rendszer s meghagyta az eddg tanfolyamokat, és fokozatokat. A felsőbb orvos-sebészet tanfolyam tantárgyaban történt ném változás /+ kórbonctan/. A sebészmester tanfolyam három évre emelekedett, és csak hat gmnázum elvégzése után lehetett de jelentkezn.

28 A polgár sebészet tanfolyamra pedg négy gmnázum elvégzése után, vagy három év elem + három év tanuló levéllel polgár sebész mellett. A tantás nyelve az orvostanhallgatóknak 860-g a latn volt. Az ötvenes években egyes tárgyakat németül, sebészhallgatóknak magyarul és németül, sőt még a szláv nyelven s előadtak. 860 után kzárólag magyarul adtak elő. A tantás kezdetben az 774. rendelet értelmében ~~gy~~~~ volt, de vzsgadjat fzetn kellett. II. József dején év 5 R-g kellett tandjat fzetn a dáknak, és a bejött tandjat a szegény, szorgalmas dákoknak adták ösztöndjul. Ez 848-g maradt fenn, amkor a tana lecke- djat eltörölték. Az 950-es években bevezették E~~~=E~~~~~E~ Anny forntot kellett fzetn., ahány órát vett hetenként a tanuló. Az orvos karon a kezdettől az 848/49-es tanévg bezárólag k.adott oklevelek száma: orvosdoktor sebészdoktor sebészmester polgár. sebész gyógyszerészmester szülészmester szemészmester fogászmester szülészno /2/ Megjegyezn. kvánom, hogy a 2083-as adat a matrkulában ténylegesen szereplo sorszámot jelz. Az adatok kgyüjtése során megállaptottam, hogy a sorszámozások folytatásában több helyen _,.s; :: _vedések yanrók,. melynek alapján a 2083-as adatot s hbásnak kell tekntenem. Az általam alkalmazott sorszámozás a tévedések k.javtásával történt.