ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 26-i ülésére

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 26-i ülésére Tárgy: Esztergom-Komárom szakképzés-fejlesztési konzorciuma komplex fejlesztési stratégiájának elfogadása ( ). Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Vogel Rudolf vezetı fıtanácsos

2 2 Tisztelt Közgyőlés! Esztergom Város Polgármesteri Hivatala márciusában a középfokú szakképzés területén közös pályázat benyújtására tett javaslatot önkormányzatunknak. A közgyőlés 65/2006.(IV.27.) sz. határozatával döntött a pályázaton való részvételrıl és felhatalmazta a közgyőlés elnökét a konzorciumi együttmőködési megállapodás aláírására, amely november 22-én megtörtént. Az együttmőködés célja egy olyan három éves szakképzési fejlesztési terv kidolgozása, melynek megvalósulásával oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése válik lehetıvé, valamint egy intézményközi együttmőködési modell létrehozása, mely képes lesz EU-s és hazai forrásokból támogatható projektek megalapozott tervezésére és megvalósítására. Az oktatási miniszter május 24-én kelt döntése értelmében Ft támogatást nyertünk a terv elkészítésére. A terv elkészítésében - konzorciumi együttmőködés keretében - az alábbi fenntartók és felsıoktatási intézmények vettek részt: - Esztergom Város Önkormányzata (konzorciumvezetı) - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat - Kempelen Farkas Alapítvány, Komárom - OKTÁV Továbbképzı Közhasznú Társaság, Esztergom-Kertváros - Budapesti Kommunikációs Fıiskola, Budapest A konzorciumi együttmőködésben 6 szakközépiskola és két felsıoktatási intézmény vett részt. A konzorciumi intézmények felölelik Esztergom város szakképzı intézményeinek több mint felét, ezekben az intézményekben található Esztergom város szakképzı évfolyamokon tanuló diákjainak közel 90 százaléka. A terv elkészült, melyet a konzorciumi partnerek jóváhagytak. Ismertetem a terv legfontosabb elemeit összefoglaló dokumentumot. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy döntsön a terv jóváhagyásáról. ESZTERGOM-KOMÁROM SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONZORCIUMÁNAK KOMPLEX SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA /RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT/ I. A SZAKKÉPZÉSI KONZORCIUM LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKAI ÉS ELİZMÉNYEI 1. Országos és helyi elvárás és szándék a szakképzés szétaprózottságának megszüntetése, aminek egyetlen kompetens döntési szintje a fenntartóközi együttmőködés. Az iskolarendszerő szakképzési rendszer térségi regionális összehangolása csak fenntartói együttmőködéssel valósulhat meg, mert az intézményfenntartásról is rendelkezı önkormányzati törvény kétharmados törvényi kompetencia, amely országgyőlési döntésekkel jelenleg nem változtatható. A tervezık/szakértık által feltárt lehetıségekrıl eddig azért nem születhettek valódi döntések, mert nem voltak igazi döntés-elıkészítı helyzetben és nem volt mód arra, hogy a valódi döntéshozók egy asztalhoz ülhessenek.

3 3 2. A fejlesztési forrásokhoz történı hozzáféréshez közös stratégiai tervezés szükséges. A kormányzat (az Oktatási Minisztérium) úgy érte el, hogy a fenntartók egy asztalhoz üljenek, hogy elırevetítette: fejlesztési forrásokhoz csak akkor juthat egy intézmény, illetve fenntartó, ha benne van a komplex szakképzés-fejlesztési regionális stratégiák valamelyikében (ez az intézményeket legérzékenyebben a decentralizált fejlesztési alap esetében érinti, de természetesen az EU pályázatokból való kimaradási kockázata és más hazai fejlesztési forrásokból való kiszorulás is egy veszélyeztetettségi tényezı). a. A Támogató mindig elıírhat egy fejlesztési környezetet ennek mindig térségi indokoltsága kell, hogy legyen, s aki nem vesz részt ilyen együttmőködésben, jelentıs pontokat veszt egy ilyen értékelésben. b. A közös fejlesztés nagyobb valószínőséggel nyer. Egyetlen intézmény nagyon nehezen képes egy nagyobb beruházást megnyerni, mivel nem tudja bizonyítani a kapacitás kihasználtságot, de ilyenek a közösségi szolgáltatások és a pályaválasztási rendszerek, melyek egy intézményre vonatkozóan fajlagosan drágábbak. 3. A normatívához való hozzáférés lehetısége szigorodik és szőkül: a konzorciális rendszerben egy stabilabb profil térségileg megalapozott beiskolázást jelent, s az egyértelmőbb feladatmegosztás kiszámíthatóbbá teszi a normatívákhoz való hozzáférés lehetıségét. Intézményi és fenntartói szinten irányítási és tervezhetetlenségi problémák merülnek fel, amelyek konzorciumi szinten elkerülhetık. c. Az együttmőködés megváltoztatja mind az önkormányzati, mind a magánfenntartók számára a mindenki - mindenki ellen helyzetet. d. A fenntartók alapvetı érdeke, hogy intézményeik számára a meghatározott, szőkített szakmacsoportok és alapszakmák körében a térségben jelen lévı többi fenntartóval egyeztetett módon, kiszámítható beiskolázást érjenek el. e. Ha a fenntartók az alapszakmákban kiszámítható tanulói prognózist tudnak kialakítani, az biztosítja az erıforrások optimális kihasználtságát. f. A szakképzésben az OKJ-s képzések beiskolázásában kizárólag intézményi szinten tervezett erıforrás-gazdálkodással nem érhetı el magas kihasználtság. 4. A szakképzési rendszer az eddigi közel 800 szakmát felvonultató OKJ-s szinten bizonyítottan (ld. a KIRSTAT adatelemzéseit) és még valószínőleg a most bevezetés alatt álló 400 szakmás OKJ-ben is olyan szintő szétaprózódott kínálattervezésre kényszeríti az intézményeket és a fenntartókat, amely ma lehetetlenné teszi a hatékony erıforrás-tervezést (példák: a tapasztalatok alapján igen alacsony a fejlesztési pénzekbıl beszerzett gépek kihasználtsága, a tanítandó tantárgyak köre és pedagógusok által oktatandó tantárgyak sokszínősége, mennyisége igen széles). Ezt a problémát is konzorciális szinten könnyebb kezelni. 5. A vállalati kapcsolatok fejlesztésére alkalmasabb az intézményközi és fenntartóközi szint.. II. A SZAKKÉPZÉSI KONCEPCIÓ 1. Az együttmőködés fıbb céljai A konzorciumi tagok együttmőködésének fı célja egy olyan stratégiai tervezési folyamat létrehozása és megvalósítása, amely lehetıvé teszi a fejlesztési források minél nagyobb körének bevonását és a források felhasználásának koncentrációját. Az együttmőködés stratégiai célja a fenntartók által mőködtetett szakképzési rendszer összehangolása, az erıforrások centralizált felhasználása, valamint a szakképzés elméleti és gyakorlati kereteinek fejlesztése.

4 4 2. Az együttmőködés alapelvei A konzorcium tagjai egy olyan együttmőködés kialakítására törekedtek, amely egyrészt lehetıvé teszi minden résztvevı fenntartó számára szakmai-politikai érdekeinek megjelenítését, másrészt amely bizonyos mértékő önkorlátozást követel meg az egyes fenntartók részérıl. Az együttmőködés alapja az egyes fenntartók paritásossága és a fejlesztések összehangolása volt. A konzorciumi együttmőködés kialakításának alapja a partneri együttmőködés, melyben a fenntartók egymást egyenrangú félnek tekintik, a döntések elıkészítésének szempontjait nyilvánossá teszik, és bevonják az intézményeket és a helyi együttmőködı partnereket a döntések elıkészítésébe és véleményezésbe. 3. A konzorcium résztvevıi A konzorciumban az alábbi fenntartók, intézmények és egyéb partnerek mőködnek együtt. - Fenntartók A konzorciumi együttmőködésben az alábbi fenntartók és felsıoktatási intézmények vesznek részt: - Esztergom Város Önkormányzata (konzorciumvezetı) - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, - Kempelen Farkas Alapítvány, Komárom - OKTÁV Továbbképzı Közhasznú Társaság, Esztergom-Kertváros - Budapesti Kommunikációs Fıiskola, Budapest - Intézmények A konzorciumi együttmőködésben 6 intézmény vesz részt. A konzorciumi intézmények felölelik a két város szakképzı intézményeinek több, mint felét, ezekben az intézményekben található a két város szakképzı évfolyamokon tanuló diákok közel 60 százaléka. Az együttmőködı intézmények az alábbiak: - Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola (Esztergom) - Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Esztergom - Bottyán János Mőszaki Középiskola (Esztergom) - Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Esztergom - Kempelen Farkas Ügyviteli Alapítványi Középiskola és Kollégium (Komárom) - OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium (Esztergom-Kertváros) - Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzı Fıiskola (Esztergom) - Széchenyi István Egyetem (Gyır) III. A KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉS Fİ FELADATAI A fenntartók együttmőködése erısödik a kínálat és gyakorlat összehangolásában, a pályázatokban és a képzés-racionalizálási lehetıségekben: a konzorcium egyeztet a szakmakínálatot illetıen a konzorcium fenntartóival, és erre egyeztetési mechanizmust alakít ki, melyet minden fenntartó döntéshozói elfogadnak. Az egyeztetési mechanizmusban az öt kijelölt szakmacsoportban minden elindítandó szakmában, valamint a szakmaprofilok tisztításában és a fejlesztések elindításában is közös döntést hoz a konzorcium. A fenntartók szakképzés-fejlesztési tervei a munkaerıpiacba ágyazott, több szintő gyakorlati képzıhely rendszerre alapozódnak, elıtérbe helyeik a munkaadókkal való együttmőködést és az elhelyezkedést támogató projekteket, szolgáltatásokat. A konzorcium intézményeiben a következı 5 évben várhatóan csökken a beiskolázandó tanulók létszáma, viszont nı a tanulók életkora, hiszen a éves korosztály mellett a fiatal felnıttek számára is kínálnak szakmákat a fenntartott intézmények.

5 5 A tanulói összetétel a jelenleginél még heterogénebb lesz: az intézmények továbbra is tömegesen találkoznak a 8 osztályt végzettekkel, akik nem jutnak be más intézményekbe, viszont várhatóan növekedni fog az érettségizett, ám a felsıoktatásból kiszorult tanulók száma. Ennek megfelelıen a szakmaszerkezet kialakításában, valamint a tartalmi módszertani fejlesztésekben is a tanulók heterogenitására kell felkészülni a felzárkóztató, pályaorientációs, valamint a tehetséggondozó programokban egyaránt. Az speciális nevelési igényő (SNI) tanulók és a különleges bánásmódot igénylı tanulók esetében a konzorcium biztosítja az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskolában a külön képzést is, de az intézményre támaszkodva egy módszertani központot hoz létre. A létrejövı új központi gyakorlóhelyek esetében a konzorcium az integrációra törekszik. A szakmaszerkezetben öt kiemelt szakmacsoportot részletesen, közös beruházásokkal és projektekkel fejleszt. IV. A KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉS, DÖNTÉSHOZATAL-IRÁNYÍTÁS SZINTJEI A konzorcium három irányítási és végrehajtási szintet mőködtet a jövıben, melybıl kettı olyan irányítási és végrehajtási forma, amely korábban nem létezett. 1. A konzorciumi szint A fenntartók konzorciális szinten az alábbi szakmacsoportokban tervezi a fejlesztési együttmőködést a következı három évben: Gépészet Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egészségügyi és szociális A konzorciumi együttmőködés az alábbi közösen ellátandó funkciókra terjed ki: Képzési profil összehangolása. A speciális támogatást igénylı, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók egységes módszertani központjának kialakítása. Az sajátos nevelési igényő tanulók elhelyezkedésének támogatása. Az öt kiemelt szakmacsoport kapcsán az egymáshoz közeli alapszakmák, rész- és kiegészítı képzések képzıhelyeit összefogó gyakorlati képzıhely-központokban: o a gyakorlóhelyek összehangolása, o a modulrendszerő fejlesztés összehangolása, o szolgáltatások nyújtása (pl. továbbképzési rendszer, tantervi rendszer összehangolása, szakmai tanácsadás, szakmai nyelvi készségek közös fejlesztése, tapasztalatok megosztása stb.), o profiltisztítás, o a tanárok átjárási rendszerének megszervezése bizonyos közös modulokban. Közös szolgáltatások mőködtetése a mérés-értékelés területén. Közös nyomonkövetési rendszer mőködtetése. Közös szolgáltatások a pályaorientáció-beiskolázás területén. Közös továbbképzési rendszer a pályázatírás, EU-s ismeretek területén, valamint a projektmenedzsment és kulcs emberek vezetıi készségeinek fejlesztésére a pályaorientáció és marketing területén. Minıségbiztosítás közös funkcióinak mőködtetése (mérés értékelés, tanterv összehangolás, nyomonkövetés, trendelemzés).

6 6 2. Az egyedi fenntartói szint Az egyedi fenntartói szint hoz döntést a mőködési paraméterekrıl, kivéve a konzorciumi delegált ügyeket, melyben a konzorcium további fenntartóival közösen hoz döntéseket. A Konzorcium döntéshozó szerve az Irányító Testület. A konzorcium Irányító Testületének elnöke a konzorciumot vezetı Esztergom Város Önkormányzatának polgármestere. Az Irányító Testület tagjai: a fenntartók képviselıi Az Irányító Testület mőködése A testületet az elnök hívja össze. A testület félévente ülésezik. Az ülés szervezésével kapcsolatos feladatokat az elnök látja el. Az Irányító Testület döntést hoz: a fejlesztési projektekrıl, az kiemelt szakmacsoportokon belüli szakmai kínálatról, a profiltisztításról, a kiemelt szakmacsoportokban a képzési szintekrıl (profiltérkép és modultérkép), valamint a fejlesztési projektek közös irányításának formájáról és a kapacitásépítésrıl. A nagyobb fejlesztési projektek végrehajtására a konzorciumban részt vevı fenntartók a projektnek megfelelı szervezetet hoznak létre (gesztor intézmény vagy szervezet, vagy új, a projekt céljára létrejövı szervezet). A képzési szintek meghatározása: A konzorciumi együttmőködés részét képezi a képzési szintek szakmacsoportonként való meghatározása, kidolgozásra kerül a többszintő gyakorlati képzés biztosítása: Intézményi képzés Intézményközi gyakorlati képzés (közösen használt tanmőhelyekkel, a munkaerı-piaci szereplık bevonásával) Vállalati képzés 3. Az intézményi szint Az intézmények konzorciális szinten az alábbi operatív közös feladatok költséghatékonyabb és magasabb minıségő ellátásában mőködnek együtt: mérés értékelés, munkaerı-piaci monitoring, pályaválasztás és pályakövetés, modul rendszerő tantervmenedzsment területe. V. A KONZORCIUM KONKRÉT FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI A Konzorcium fenntartói a fejlesztési együttmőködést az alábbi szakmacsoportokban tervezik a következı három évben: 1. Gépészet Ebben a szakmacsoportban profiltisztítás és a szakmák koncentrációja zajlik le. Az új szakmai profil szerint a szakmák az alábbi helyszínen koncentrálódnak: Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom Ebben a szakmacsoportban csúcstechnológiás gyakorlati képzıhellyé fejlesztés és kapcsolódó központi beruházás történik. 2. Informatika A fejlesztés fı iránya: Informatikai hálózattelepítı és üzemeltetı képzés indítása. A képzés helyszíne: Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom

7 7 Cél, ebben a szakmacsoportban csúcstechnológiás gyakorlati képzıhellyé történı fejlesztés. 3. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ebben a szakmacsoportban a szakmák az alábbi helyszínre koncentrálódnak: Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Esztergom A gyakorlati képzést érintı kiemelt fejlesztés ebben a szakmacsoportban az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola szomszédságában, a Déli Kanonoksor épületében (volt Medicor) történik. 4. Vendéglátás-idegenforgalom A szakmacsoportban a szakmák az alábbi két helyszínen koncentrálódnak: Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Esztergom, Kempelen Farkas Ügyviteli Alapítványi Középiskola és Kollégium (Komárom). A gyakorlati képzést érintı kiemelt fejlesztés ebben a szakmacsoportban mindkét helyszínen. 5. Egészségügyi és szociális Az új szakmai profil alapján a szakmacsoport szakmái az alábbi helyszínre koncentrálódik: OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium (Esztergom-Kertváros) A gyakorlati képzéshez kapcsolódó kiemelt fejlesztése. A fenti szakmacsoportok tanuló létszáma és a munkaerı-piaci igények azt indokolják, hogy mind a fejlesztési projektek tartalmában és tárgyában, mind a konkrét szakmák kínálatában megegyezések szülessenek a fenntartók között. A fejlesztési központok kialakításakor a következı szempontok érvényesülnek: Az adott kistérség város gazdaság-fejlesztés irányait és munkaerıpiaci helyzetét veszi figyelembe. Van kollégiumi férıhely. Van ipari háttér, vállalkozás, ahol van lehetıség a gyakorlatra. Van hagyománya a képzésnek. Van minıségi háttér az oktatásban. Biztosított a felszereltség. Egy kistérségben egy helyszín marad ezekben a szakmacsoportokban. A központi gyakorlóhely ne legyen messze. A modulrendszer megszületésével további koncentráció eszköz- és épületigényes modulokat egy-két helyszínhez kötjük, ahol központi gyakorlatokat szervezünk. 30 fı alatt nem indul 9-es szakiskolai osztály A teljes dokumentáció -72 oldal- kinyomtatva megtekinthetı az önkormányzati hivatal intézményi osztályán Vogel Rudolfnál. Tatabánya, április 11. Dr. Völner Pál

8 8 HATÁROZATI JAVASLAT A Komárom-Esztergomi Közgyőlés a) jóváhagyja Esztergom-Komárom Szakképzés-fejlesztési Konzorciumának Komplex Szakképzésfejlesztési stratégiáját ( ). b) felhatalmazza a megyei közgyőlés elnökét, a fenti dokumentum ellenjegyzésére. Felelıs: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Határidı: azonnal