Ne légy Jeti! Hatástanulmány

Átírás

1 Hatástanulmány a NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat a kiskunfélegyházi kistérségben című pályázat keretében megrendezésre kerülő programsorozatának hatásosság méréséről HBF Hungaricum Kft. Kecskemét szeptember 29.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása... 3 Módszertan... 7 Ne légy Jeti! rendezvénysorozat Hulladékgazdálkodás Anyagfelhasználás (víz) Energiafelhasználás Ökológiai lábnyom A programsorozat hatása Mellékletek Kérdőívek Óvodapedagógusoknak készített kérdőív Általános iskola alsó tagozatának készített kérdőív Általános iskola felső tagozatának készített kérdőív Középiskolásoknak készített kérdőív Mélyinterjúk Óvodapedagógusoknak készített mélyinterjú kérdések Általános iskola alsó tagozatos tanítóknak készített mélyinterjú kérdések Általános iskola felső tagozatos diákoknak készített mélyinterjú kérdések Középiskolás diákoknak készített mélyinterjú kérdések

3 Bevezetés 2011 tavaszán a NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat a Kiskunfélegyházi kistérségben című pályázathoz felmérést végeztünk környezetvédelem témakörben, a kistérség óvodáiban, iskoláiban, pedagógusok és nyugdíjasok körében. Az eredményeket egy Primer Kutatás Jelentésben összegeztük és elemeztük. A felmérés eredményei a támogatásból megvalósuló Ne légy Jeti! rendezvénysorozat előkészítéséhez kerültek felhasználásra, melynek keretében különféle, a környezetvédelemmel, anyaghasználattal, hulladékkezeléssel kapcsolatos rendezvények megszervezésére (tematikus hetek, diáknapok, stb.) került sor. A Ne légy Jeti! programsorozat végén ismételten felmérést végeztünk. A hatásosság mérésénél elsődleges célunk volt, hogy a programsorozat hatására bekövetkezett változásokat nyomon tudjuk követni. A pályázatban kijelölt célcsoportok körében a támogatási döntés költségcsökkentése miatt szűkítést kellett a projektben tenni, így a pedagógusokra vonatkozó programelemek, továbbá a lakosságot érintő Falunapok rendezvényei, a nyugdíjas klubok rendezvény- és előadás sorozatai nem kerültek megrendezésre, így a hatásosság mérés sem terjedt ki ezekre a célcsoportokra. Az iskolások és óvodások körében felmértük, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik. A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A Ne légy Jeti! rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő programok nagy része elnyerte tetszését a résztvevő gyerekeknek. Továbbá elmondható, hogy nem csak tetszett nekik, de nagyobb részben hasznosnak is találták a programokat. Sokan megosztották a közvetlen és távolabbi családtagjaikkal, barátaikkal, tanáraikkal, óvó nénikkel a programokon elhangzott ismereteket, beszélgettek róla. A programok hatására a gyerekek nagy része és családjaik jobban odafigyelnek a környezetükre, a hulladékok szelektív gyűjtésére, a kevesebb hulladék termelésére, az áram- és vízfogyasztás mérséklésére. Elmondhatjuk, a Ne légy Jeti! programsorozat elérte célját, a célcsoport kellően informálva lett, megszerezte azokat az ismereteket, mellyel ők is tehetnek a környezetvédelem érdekében. 3

4 Legtöbben a nevelőkön/pedagógusokon keresztül értesültek a programokról. A programokat hirdető eszközök közül az intézményekben kihelyezett plakát bizonyult a leghatásosabb hirdetőeszköznek. Hulladékgazdálkodás Általában a környezetvédelem témakörére, így a hulladékgazdálkodásra is elmondható, hogy korcsoportonként eltérő elméleti tudás és aktivitás jellemzi a gyerekeket, amely az oktatási rendszerrel is összefüggésben van, hiszen a környezettudatosság, környezetvédelem az iskolai oktatásnak is szerves része. A hulladékgazdálkodás ezen belül olyan téma, amelyre legkönnyebben lehet programokat, szemléletformáló, rendszeres iskolai tevékenységeket (PET palack, papír gyűjtés) rendezni. Összességében minden korcsoportnál elmondható, hogy átlagos mennyiségű hulladékot termelnek, már a legkisebbeknek is több mint fele elmondásuk szerint tisztában van a megtermelt hulladék mennyiségével, de inkább csak az idősebb gyerekek fejében fordul meg, hogy hogyan tudnák azt csökkenteni. A szelektív hulladékgyűjtés fogalmának ismeretével kapcsolatban nagy előrelépést hozott a rendezvénysorozat a gyerekek körében, és a gyerekek egyre nagyobb hányada már nem csak hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, hanem ismeri is ennek jelentőségét, sőt ő maga és a családja is legalább részben szelektálja a hulladékokat, továbbá az oktatási intézményekben is sok helyen van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. A keletkezett hulladék sorsával és újrahasznosításával kapcsolatban még mindig nem rendelkeznek a gyerekek elegendő ismerettel, ennek a témának a rendszeres ismertetésével, bemutatásával, az újrahasznosítás technológiájának megismertetésével tovább lehetne a célcsoportot érzékenyíteni ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. A környezettudatos vásárlási szokások esetében mutatkozik némi javulás, de az nem markáns. Szerencsére sokak családja használ a bevásárláskor már többször használatos műanyag szatyrot, vagy textil szatyrot, kosarat, de az előzetes felméréshez képest az arányuk nem minden korcsoportban növekedett. A termékek csomagolásának környezetvédelmi jelentőségét a kutatás alapján egyre többen felismerik és figyelembe is veszik vásárlásaik során, viszont a családon belül leggyakrabban használt csomagoló anyagoknál még mindig nagy a szórás és a látható javulás mellett még mindig sokan a praktikum, kényelem alapján választanak csomagolóanyagot. 4

5 Anyagfelhasználás (víz) A takarékos vízfelhasználásra, mely magába foglalja a fürdést, mosogatást, a csapok csepegését is, jellemzően minden korcsoport figyel továbbra is, melynek egyik magyarázata a vízfelhasználás anyagi vonzata is lehet. A fiatalok körében a takarékosság igénye még nem annyira fejlett, de a legtöbb korcsoportban érzékelhető némi javulás, de továbbra is nagy szerepe van a pedagógusoknak és a családnak a még környezettudatosabb viselkedés kialakításában. A vezetékes és palackozott ásványvizet sokan egyaránt fogyasztják, de az általános iskola alsó tagozatos diákjainak kivételével minden csoportban kismértékben eltolódott a vízfogyasztás a csapvíz fogyasztás irányába az előzetes felméréshez képest. Továbbra is az óvodáskorú gyermekek fogyasztanak csapvizet a legnagyobb arányban. Még mindig megfigyelhető, hogy a vizek tulajdonságai, minőségi paraméterei tekintetében nincsenek a gyerekeknek kellő ismeretei, mert ugyan kicsit nőtt azok aránya, akik szerint a csapvíz ugyanolyan jó, mint a palackozott víz, de emellett sokan gondolják azt, hogy palackozott vizet inni trendi és a csapvíznek nem olyan jó az íze. A fürdési szokásoknál az előzetes vizsgálathoz képest egyre többen részesítik előnyben a zuhanyzást a kádban fürdéshez képest és érthető okokból ez az arány az idősebb diákoknál még jóval magasabb. A mosogatási szokásoknál is megfigyelhető javulás, egyre kevesebben mosogatnak folyóvízben, és egyre magasabb a mosogatógép használat aránya is, amely megoldások mind víztakarékosabbak a folyóvízhez képest. A program hatására jelentősen csökkent azok száma, akik még egyáltalán nem hallottak a szürkevíz fogalmáról, de még mindig jelentős azok száma, aki hallott ugyan róla, de nem igazán tudja mit jelent, vagyis ebben a témában is szükséges az ismeretket bővíteni. Energiafelhasználás Elmondható a primer kutatás alapján, hogy a válaszadók már eredetileg is jelentős mértékben tisztában voltak az energiatakarékosság fontosságával, ismerték, hogy mire kell odafigyelni, mivel a legalapvetőbb dolgokat a családok már fiatal korban igyekeznek megtanítani a gyerekeknek. Ennek hatására a gyerekek nagy százaléka igyekszik odafigyelni a felesleges villanyhasználat elkerülésére. Az energiatakarékos izzó fogalmával tisztában vannak a megkérdezettek, sokan otthonukban legalább részben használják is azt. 5

6 A gyerekeknek ugyan kicsit kisebb aránya továbbra is nagy százaléka használ párhuzamosan elektronikai eszközöket, de minimális javuló tendencia ebben is megfigyelhető. A használaton kívüli elektromos eszközök áramtalanításában is kismértékű javulás mindenképpen megfigyelhető, még ha van is mit javítani ezen a téren. A környezetbarát közlekedés témájában csak kisebb aránybeli eltolódás figyelhető meg az előzetes felméréshez képest, a nagyobb gyerekek közül például többen használnak biciklit, vagy járnak gyalog, mint korábban, és a középiskolásoknál nőtt a tömegközlekedés aránya is. A fűtési igény kielégítésére szolgáló energiahordozó típusok tekintetében továbbra is a válaszadók döntő többsége fával és földgázzal fűt, és kisebb mértékben jelenik meg a távhő és a szén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megkérdezettek körében még mindig főként a fosszilis energiahordozókat használják igényeik kielégítésére, szemben a megújuló energiaforrásokkal, melynek egyik magyarázata a költséges beruházási igény lehet. Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom fogalmának ismerete korcsoportonként változó, de a korábbi felméréshez képest sokkal nagyobb arányban hallottak már a gyerekek róla, még úgy is, hogy a pontos jelentését nem biztos, hogy meg tudják határozni. Nőtt azok aránya is, akik úgy gondolják tudják, hogy mivel járulhatnak hozzá az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A helyi élelmiszerek preferálása is kisfokú növekedést mutat, de továbbra is gondot okoz ezen áruk megkülönböztethetősége. Összegzésként megállapítható, hogy az egyszerűbb témákban (hulladékgazdálkodás, energiahatékonyság) már korábban is jelentősen nagyobb ismerettel rendelkeztek a diákok, mint a kevésbé általános kérdéskörökben (ökológiai lábnyom, szürkevíz használat), de egyértelműen látszik, hogy mindegyik területen látható javulás mutatkozik a gyermekek tudásszintjében. A pedagógusok szerint a városban élők általában nagyobb tudással rendelkeznek a környezetvédelem területén, a falun, tanyán élők pedig ösztönösen így élnek, de minden gyermek nyitott a nevelésre, szemléletformálásra, főleg ha az az érdeklődésüknek megfelelően, játékos, látványos, érdekes formában van bemutatva. Így egyértelmű, hogy a Kiskunfélegyházi kistérségben megrendezett NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat elérte célját, mind a gyermekek, mind a pedagógusok tudásszintje és érzékenysége növekedett azokban a témákban, amelyekben rendezvényeket rendeztek az adott iskolában. 6

7 Módszertan A projekt hatásainak mérésére többféle vizsgálati módszert is alkalmaztunk a minél átfogóbb kép elérése érdekében. A projekt hatásosságának mérésénél felhasznált eszközök és módszertan: 1. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT: A primer kutatásnál megkeresett célcsoportok elérése a primer kutatáshoz hasonló kérdőíves közvélemény kutatással. A hatásosság mérésére szolgáló kérdőívek esetében elsődleges célunk volt, hogy minimum a primer kutatásban elért kérdőívet kitöltők számát szintén elérjük, és amennyiben lehetséges, azt 10-15%-kal növeljük, és lehetőség szerint jelentős átfedés legyen a kérdőíveket kitöltők személyében a primer kutatás és a hatásosság mérés esetében. Vagyis a kérdőívek kitöltetésébe törekedtünk azon csoportokat mindenképpen bevonni, akik már az első kérdőívet is kitöltötték, és részt vettek a programsorozat valamelyikén, így megfelelő látásmóddal rendelkeznek a kérdőív hátterével kapcsolatban. Ez a törekvés az óvodákban és iskolákban viszonylag könnyen követhető volt (kivéve az időközben az adott oktatási intézményt elhagyó osztályok, csoportok esetében). Összességében 27,2%-os növekedést sikerült elérni a kérdőív kitöltők számát tekintve, ugyanis míg az előzetes felmérésnél gyermeket, addig a hatásvizsgálatnál összesen iskolást és óvodást sikerült elérni. A kérdések között megjelentek az első kérdőív elemei is, hogy a változás megfigyelhető legyen, de újabb kérdéscsoportot jelentettek a rendezvénysorozattal, valamint az ATL-BTL eszközökkel való találkozás vizsgálata is, azok minőségi megítélése. A vizsgálat során az alábbi főbb kérdésekre kívántunk választ adni: - Ki mennyire tartotta hasznosnak a rendezvénysorozatot? - Változott-e valamit a megítélésük a környezetvédelemmel kapcsolatban? - Milyen azóta tanult módszereket alkalmaznak a mindennapjaik során? - Mennyiben lett más a célcsoport szemléletmódja? - Milyen kihatással volt a program a környezetükre, átadták-e másnak az ismereteiket? Mennyire vannak tisztában a fenntartható fejlődés témakörébe tartozó fogalmakkal? 7

8 - Mit tartottak a leghasznosabbnak a program során? - Mennyire voltak megelégedve az információs csatornák működésével? Ne légy Jeti! Az új kérdőívek eredményeit lehetőség nyílt a program megkezdése előtt kitöltött és már kiértékelt kérdőívek eredményeivel összevetni, ezáltal tudtunk következtetéseket levonni és számszerűsíteni a rendezvénysorozat eredményességére vonatkozóan. A hét oldalas, kérdésből álló kérdőívet a weboldalon keresztül lehetett kitölteni az általános iskola felsős diákjainak és a középiskolásoknak. Körükben összesen 725 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra. A két fiatalabb korcsoport képviselői nem saját maguk töltötték ki a kérdőívet, hanem pedagógusaik segítségével kerültek megkérdezésre. A pedagógusok csoportonként, a csoportra vonatkozóan töltöttek ki 1-1 kérdőívet. Így a pedagógusok összesen 29 óvodás és általános iskola alsó tagozatos csoportban kérdezték meg az adott témákban a gyerekeket, így összesen 654 gyermek 237 általános iskola alsó tagozatos, 417 óvodás véleményét és tudását foglalják össze a kérdőívek. E szám elegendő a korcsoport statisztikai elemzéséhez. Az óvodai és általános iskola alsó tagozatos kisiskolás csoportokkal a pedagógusok az adott témákban hosszabb beszélgetést tartottak, megkérdezték a gyerekek szokásait, ismereteit, a konkrét kérdések kapcsán pedig felmérték, hogy az adott csoporton belül a gyerekek milyen választ adtak az egyes kérdésekre. A kérdőívek megfogalmazását igyekeztünk a korcsoportok szókincsének és tudásának megfelelően leegyszerűsíteni, de mivel a legkisebbek esetében a kérdőívek megválaszolása a pedagógusok segítségével történt, biztosak lehettünk abban, hogy ők tudják leginkább úgy megfogalmazni a kérdéseket, hogy azok teljesen érthetőek legyenek a legkisebbek számára is. (A kérdőívek megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) A kérdőívek a csoportok tekintetében, míg tartalmilag szinte teljesen megegyeztek, a kérdések mélységében és megfogalmazásában különböztek egymástól a különböző korcsoportoknak megfelelően. A táblázatban a nemek aránya csoportonként is látható. Ez az elemszám elégséges a kitöltők véleményeinek statisztikai módszerekkel történő elemzésére. 8

9 A középiskolás és az általános iskola felsős diákjai körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során: Középiskolások Általános iskola felső tagozatosok Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Az alsó tagozatos diákok és az óvodások körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során: Általános iskola alsó tagozatosok Óvodások Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás 12 csoport 17 csoport 29 csoport Megkérdezett gyermekek száma csoport 15 csoport 25 csoport Megkérdezett gyermekek száma Összes megkérdezett gyermekek száma: Középiskolások Általános iskola felső tagozatosok Általános iskola alsó tagozatosok Óvodások Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás Ugyanúgy, ahogy a primer kutatásnál, négy fő témát határoztunk meg (Hulladékgazdálkodás, Vízzel történő anyagfelhasználás, Energiafelhasználás, Ökológiai lábnyom), mely kiegészült a közben megvalósításra került programsorozattal kapcsolatos kérdésekkel, valamint az ATL- BTL-re vonatkozó kérdésekkel. 9

10 2. MÉLYINTERJÚS VIZSGÁLAT A PROGRAM HATÁSAIRÓL: célcsoportonként 2 db mélyinterjú elkészítését terveztük, amely minőségi adatokat szolgáltat majd minden célcsoport tekintetében. A mélyinterjú a kérdőívekhez képest részletesebb információk, érzések, vélemények lekérdezésére alkalmas, de természetesen nem alkalmas általános vélemény közvetítésére. Az alábbi célcsoportok esetében folytattunk le 2-2 mélyinterjút: - Középiskolások - Általános iskola felső tagozatosok - Általános iskola alsó tagozatosok pedagógusai - Óvodapedagógusok A mélyinterjúk elkészítésének célja volt, hogy minőségi információkat nyerjünk a primer célcsoportokról és azok programsorozattal kapcsolatos véleményéréről, attitűdjeiről, amely a kérdőívek adatainak megértését segíti, és minőségi információt nyújtsanak a hatásosságra vonatkozóan is. (A mélyinterjúk kérdései megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) Az elemzés áttekinthetőségének érdekében az elemzést kérdéskörönként értékeljük, úgy, hogy az magában foglalja a különböző korcsoportok eredményeit mind az előzetes felmérés, mind a hatásosság vizsgálat keretében adott válaszok esetében is. Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A primer kutatás eredményeit felhasználva kidolgozásra kerültek a Kiskunfélegyházi kistérség működési területén (Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár) megrendezésre kerülő Ne légy Jeti! rendezvénysorozat programelemei, melyek megvalósítására az elmúlt és az idei tanévben került sor. A rendezvénysorozat célja volt, hogy minden célcsoport saját nyelvén kerüljön megszólításra, ezzel elősegítve a környezettudatos életmód kialakítását, megalapozását, szemléletformálásra ösztönzését. Minden korosztály megismerhette az ökológiai lábnyom fogalmát, illetve színes programokkal, játékos szórakozással próbálták bennük tudatosítani a saját valamint tágabb környezetünk fenntarthatóságának elősegítését. Az ökológiai lábnyom tudatosításával lehet rávezeti a résztvevőket arra, hogy konkrét lépéseket tegyenek a hulladéktermelés csökkentéséért, valamint a takarékos vízfelhasználás és az energiahatékonyság területein. A megrendezett programcsomag így korcsoportonként más és 10

11 más volt, illetve míg az iskolákban témanapok, úgy az óvodákban témahetek kerültek megrendezésre. Mennyire nyerték el tetszésüket a gyerekeknek a programok? Az alábbi grafikonból jól látható, hogy nagy része tetszett az egyes korcsoportoknak, különösen az óvodákban és az általános iskola alsós osztályaiban. Az általános iskola felső tagozat és a középiskola diákjainál tapasztalható egyéb vélemény is, az ő köreikben volt olyan, aki kitöltötte a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, illetve, ha részt is vett, akkor az nem tetszett neki. Az interjúalanyoknak is a sport programok, a kirándulások, a vetélkedők, a filmvetítések, az óriásplakát készítés, a gyógynövényes előadás, a helyi gazda bemutatkozása tetszett a legjobban. Az óvodás gyermekek nagyon élvezték a programokat, különösen, amikor aktív részesei, szereplői lehettek a játékoknak, programoknak. Az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás diákok szívesen részt vennének hasonló sportprogramokon máskor is. Az interjúk alapján a gyerekekre nagy hatással voltak a programok, mert az idő múltával még mindig sokszor felemlegetik az élményeiket, a szemetet szelektíven gyűjtik, egy tanító néni elmondása szerint a környezetismeret órákon aktívabb a részvétel. Mennyire tetszett a Ne légy Jeti! programsorozat? 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 82% 80% 18% 20% Óvoda Ált. iskola alsó tagozat 13% 33% 15% 9% 8% 14% 5% 4% Ált. iskola felső tagozat 22% 32% 15% 30% Középiskola nem tudják, nem vettek részt rajta minden program nagyon tetszett a programok nagy része tetszett a programok fele tetszett 1-2 program tetszett nem tetszett 11

12 A programok hasznosságáról is megkérdeztük az iskolás korcsoportokat, vagyis azt, hogy a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket mennyire értékelték. Az alsó tagozatos iskolások a programokat és rajtuk keresztül az új ismereteket döntően hasznosnak találták. Az általános iskolás felső és középiskolás diákok egy része kitöltötte ugyan a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, így véleményt nem tudott alkotni a témáról. Illetve volt olyan is, aki ha részt is vett rajta, nem tartotta hasznosnak az adott programot. Mennyire volt hasznos a programsorozat? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50% 27% 15% 50% Ált. iskola alsó tagozat 14% 32% 14% 9% 14% 4% 4% Ált. iskola felső tagozat 22% 30% 15% Középiskola nem tudja, nem vett részt rajta minden programot nagyon hasznosnak ítélt meg a programok nagy részét tartotta hasznosnak a programok felét tartotta hasznosnak csak kis részét tartotta hasznosnak nem tartotta hasznosnak Az alábbi táblázatból látható, hogy az óvodás korcsoport a leghasznosabbnak a tanulmányi kirándulásokat, a sport programokat és a vetélkedőket jelölte. Az iskolás korcsoportban a sportprogramokat, a kézműves és drámafoglalkozásokat, a filmvetítést, a kirándulásokat, a gyógynövényes előadást jelölték a leghasznosabbnak. Leghasznosabbnak tartott programok Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola sport programok 28% 28% 21% 19% vetélkedők 17% - 10% - tanulmányi kirándulások 30% - 6% 10% kézműves foglalkozások 9% 22% 8% 7% barkácsolás 15% Fuss az egészségedért program - 6% - - társasjátékok, vetélkedők a fenntarthatóságról - 13% - 2% természetvédelmi játszóház - 3% - - rendhagyó irodalom óra - 9% 4% 3% csiribiri vásár - - 3% 3% 12

13 Leghasznosabbnak tartott programok Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola filmvetítés, drámajáték - 19% 13% - helyi gazdaság bemutatkozása - - 2% 5% madáretető készítése - - 8% - környezetvédelmi játszóház - - 6% 6% ismerkedés a gyógynövényekkel - - 5% 7% tanulmányi verseny - - 3% 4% Kirándulás a Gátéri Fehér tóhoz vagy a Péteri tóhoz % író-olvasó találkozó - - 2% 3% Találkozás az egészséggel - Héri Márta előadása % helyi nagyüzem bemutatkozása - - 2% 2% alternatív buli fizikai eszközökkel % szelektív gyűjtési rendszer kiépítése % természetjáró túra % kistérségi természetismereti vetélkedő - - 3% - egyik programon sem vettem részt - - 5% 9% Az interjúkból az is kiderült, hogy a környezetismeret órákon, a földrajz órákon, osztályfőnöki órákon, az óvodában is sokszor beszélgetnek a környezetvédelem fontosságáról, mely a rendezvénysorozatot követően még inkább jellemző. Tudják a gyerekek, hogyan tehetnek a környezet megóvásáért, odafigyelnek jobban a csapok elzárására, a kevesebb szemét termelésére, az elektronikai eszközök ésszerű használatára. A továbbiakban arra kérdeztünk rá, hogy a programokon elhangzottakról, az ott tanultakról beszéltek-e valakivel, átadták-e másnak az ismereteiket? Legtöbben otthon, a szüleiknek, testvéreiknek beszéltek az óvodában, iskolában elhangzottakról valamint az osztálytársakkal, pedagógusokkal osztották meg élményeiket. Volt, aki olyan barátainak mesélt, aki nem abba az intézménybe járt, de olyan is akadt természetesen, aki senkivel nem beszélt a rendezvényről, bár csak alacsony arányban. Az erre a kérdésre adott válaszokból is jól látszik, hogy a játékos, élményszerű programokon keresztül bemutatott bármilyen téma jobban megragad, könnyebben rögzül a gyermekek emlékezetében, sokkal inkább mesél a programokról, átélt élményekről, feladatokról, mint ha csak előadás vagy a hagyományos tanóra keretében hallana egy adott kérdéskörről. Továbbá az is hasznos következménye az ilyen típusú szemléletformáló témafeldolgozásnak, hogy a pedagógusok, és akár a szülők is sokkal könnyebben tudják a megszerzett tudást továbbvinni, a hétköznapokba átültetni a rendezvényeken részt vett gyermekek esetében azáltal, hogy időről-időre felidézik a programsorozat feladatait, az ott megtanultakat. 13

14 A rendezvényekről kinek meséltek? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 9% 21% 20% 0% 7% 15% 15% 5% 2% 7% 9% 11% 8% 12% 15% 22% 6% 5% 12% 12% senkivel nem beszéltek róla szomszédoknak, ismerősöknek óvónéninek, osztályfőnöknek, tanárainak osztálytársainak 40% 7% 30% 20% 10% 50% 44% 49% 37% olyan barátainak, akik nem az iskolába járnak távolabbi rokonainak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 0% Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola szüleinek, testvéreinek Hulladékgazdálkodás Ahogy a primer kutatás során, a hatásvizsgálat keretében is ezen a kérdéskörön belül a hulladékgazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szokásokra, általános véleményekre voltunk kíváncsiak. Általánosságban továbbra is elmondható a korcsoportonkénti eltérő elméleti tudás és aktivitás a témával kapcsolatban. A mélyinterjúkból kiderült, hogy az óvodai, általános iskolai nevelésnek része a környezetvédelem, fokozatosan válik a gyerekek mindennapjainak részéve a környezettudatosság. Kezdve olyan alapvető dolgokkal, hogy a saját közvetlen környezetükre figyeljenek oda, például hogy ne szemeljenek. Illetve, hogy aktívan is részt vegyenek az közvetlen környezetük, életterük tisztán tartásában, amely a nevelés első lépcsője. Az óvodások időről időre beszélgetnek pl. a szelektív hulladékgyűjtésről, sőt több esetben számoltak be arról a pedagógusok, hogy a szülők bevonásával papír és műanyag PET palack gyűjtéseket rendeztek, és egyre több család hozza be tudatosan pl. a száraz elemeket az óvodába, ha lehetőség van ott gyűjteni őket. A gyerekek a látott példát sajátítják el, ennek értelmében, ha a felnőttek legyenek azok a szüleik, vagy pedagógusok számára a mindennapok során egyértelmű a szelektív 14

15 hulladékgyűjtés, akkor a gyermek számára is az lesz. Ahol ennek megfelelően élnek, ott a gyermek számára sem új ez a magatartás. A kérdőívek alapján elmondható, hogy az életkor emelkedésével a hulladékgazdálkodási ismeretek is bővülnek, egyre több ismeretre tesznek szert a gyerekek. Az óvodások körében jellemzően néhány kivételtől eltekintve, nem ismert a családokban keletkező hulladék mennyisége. Ez a mindennapok során állandóan újratermelődik, és a hulladékgyűjtő edények rendszeres ürítésének köszönhetően nem feltűnő a háztartási és egyéb hulladékok keletkezése és nagy valószínűséggel nem a gyerekek feladata otthon az összegyűjtött hulladék kukába ürítése. Így az óvodás korú gyerekek számára is kevésbé feltűnő az állandó újra termelődésük. A megkérdezett óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyerekek több mint fele elmondás szerint viszonylag tisztában van a családjuk termelt hulladék mennyiségével, 53-59%-ban azt mondták, hogy tisztában vannak vele, 41-47%-ban pedig, hogy nincsenek vele tisztában. Az általános iskola alsó tagozatos diákjai és a többi kérdőívező csoport már fogékonyabb ezen problémára. Már meg tudja mondani, hogy a megítélésük alapján mennyi hulladékot termelnek és annak mennyiségét meg is ítélik. Pozitív tendencia az idősebb korosztály esetében, hogy foglalkoztatja, hogy miként tudná a megtermelt hulladék mennyiségét csökkenteni. A primer kutatás során a megkérdezettek majdnem ¾-e mondta, hogy a családban termelt hulladékot átlagos mennyiségűnek ítéli meg. Jelentősen nőtt azok aránya, aki elmondása alapján igyekszik odafigyelni a keletkező hulladék mennyiségére (30%), illetve kiemelkedő azok aránya az előzetes felméréshez viszonyítva, akik az átlaghoz képest sokkal kevesebb hulladékot termelnek (18%). A hatásvizsgálat során megkérdezett középiskolások körében adatott válaszok ennél is jobban alakultak. Összesen a középiskolások 60%-a mondta, hogy igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiséget (33%) vagy állandóan odafigyelnek a keletkezett hulladék mennyiségére és az átlagtól kevesebbet is termelnek (27%). Az előzetes tanulmány adataival összehasonlítva jól látszik, hogy az utóbbi két korcsoport esetében jelenetős mértékű változás történt, több mint a duplájára nőtt azok száma, akik igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiségét, és annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat során szinte elenyésző mennyiségben volt kimutatható az átlagostól sokkal kevesebb szemetet termelők száma (1-3%), a hatásvizsgálat során ez a csoport is már szignifikánsan jelentkezik (18-27%). A keletkező hulladék mennyiségét kérdőív csoportonként az alábbi diagram szemlélteti. 15

16 Az elszállított háztartási hulladék iránti érdeklődés megoszlik a korcsoportok között. Ennek következtében a hulladékkezelés helyének, módjának, technológiájának megismerése, mint igény nem jelentkezik a fiatal korosztály körében, azonban az általános iskolások közül a felső tagozatos tanulók körében, valamint a középiskolások körében érzékelhető azok aránya, akik fokozottan érdeklődnek a keletkező hulladék további sorsa, vagy a szelektív gyűjtés során keletkezett hulladék újrahasznosításának technológiájával kapcsolatban. A hulladékgazdálkodás témakörén belül a környezetszempontú vásárlási szokásokra is rákérdeztünk, tekintettel arra a tényre, hogy a csomagolóanyagok mennyisége által keletkezik a mindennapok során a legtöbb hulladék. Általános tény, hogy minél jobb a lakosság életszínvonala, annál több hulladékot termel. Ezt a hulladékgazdálkodási elméletet lehet szabályozni a lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlesztésével, ami többek között a vásárlási szokásokra is kiterjed. Fontos, hogy igyekezzünk megértetni a gyerekekkel a fogyasztói társadalom milyen negatív hatással van a hulladék mennyiségére, ezáltal a környezetünk védelmére. Már gyerekkorban megismerhessék a tudatos vásárlás, a tudatos fogyasztás fontosságát. 16

17 A kérdőívet kitöltők körében újra megkérdeztük, hogy családjaik milyen gyakran visznek magukkal nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat. Az eredmények alapján elmondható, ha néha szórtan is, de általában a kérdőívezők többsége (minden korcsoportban), az esetek többségében (mindig vagy általában) visz magával a bevásárláshoz szatyrot. A legszembetűnőbb, hogy az óvodások körében milyen pozitív változás történt a primer kutatás eredményeihez képest, amely kedvező tendencia megjelenik a középiskolások körében is. Az eredményeket az alábbi táblázat dolgozza fel. Bevásárláskor visz-e magával nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? Hatásvizsgálat Primer kutatás Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola Igen 64% 63% - - Mindig % 27% Általában % 28% Néha % 14% Hol igen, hol nem % 19% Nem, soha 22% 28% 8% 8% Nem tudom 14% 9% 4% 4% Igen 57% 82% - - Mindig % 30% Általában % 28% Néha % 14% Hol igen, hol nem % 18% Nem, soha 26% 14% 7% 7% Nem tudom 17% 4% 3% 3% A nejlon szatyrok többszöri használatának, valamint a szatyrok termékdíjának jogosságát ismét megkérdeztük a primer kutatás alapján, de csak a középiskolásoktól. A megkérdezettek egyértelműen egyetértettek abban a feltevésben, mely szerint a műanyag szatyrokat többször kell használni. A primer kutatás alapján a középiskolások megítélése szerint majdnem a válaszadók fele (48,6%,) mondta, hogy többször kell használni a műanyag szatyrokat. A hatásvizsgálat szerint ez az arány továbbra is maradt, némi növekedést mutatva a válaszadók 52,1%-a volt ezen az állásponton. A vásárláshoz szükséges műanyag szatyrokhoz kapcsolódik ezen termékekre bevezetett termékdíj, amely értelmében fizetni kell a szatyrokért. A primer kutatásban a válaszadók 48,6%-a mondta, hogy nem ért vele egyet, az az érték a hatásvizsgálatban 46,7%-ra csökkent. Ennek alapján elmondható, hogy kezdik felismerni a fiatalok, hogy miért fontos a termékdíj bevezetése. Megkérdeztük a felső tagozatos és középiskolás kérdőívet kitöltőktől azt is, őket mennyiben befolyásolja a termék kiválasztása során, hogy az adott termék környezetbarát csomagolásban van vagy sem. Az eredményeket az alábbi diagramon foglaltuk össze. 17

18 Környezetbarát csomagolás figyelembe vétele vásárlás során (Hatásvizsgálat) 100% 90% 80% 70% 16% 13% 4% 6% 17% 21% nem tudom általában néha mindig hol igen, hol nem soha 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 23% 16% 25% Ált. iskola felső tagozat 25% 17% 18% Középiskola 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Primer kutatás 9% 12% 3% 2% 10% 20% 19% 25% 34% Ált. iskola felső tagozat 24% 18% 24% Középiskola A primer kutatásban a diagramon látható az eredmények nagyfokú szórása, amely arra enged következtetni, hogy akkoriban a kérdőívet kitöltő alanyok és családjaik körében nem, vagy csak elvétve volt szempont a termékek környezetbarát csomagolása. A hatásvizsgálat alapján kismértékű pozitív változásra tudunk következtetni. Növekedés figyelhető meg a hol igen, hol nem, az általában és mindig válaszok összesített arányában, az általános iskola felső tagozatosainál ez az összesített arány 33%-ról 44%-ra nőtt, míg a középiskolásoknál 46%-tól 52%-ra. Egyértelműen csökkent azok aránya, akik azt jelölték meg, hogy soha nem veszik figyelembe a vásárlásaiknál ezt a kérdést, viszont a most megkérdezettek közül többen adták azt a választ, hogy nem tudják, hogy a családjuk hogyan viselkedik ezen kérdés tekintetében. Ennél nagyobb mértékű változás vélhetően leginkább a családok és a diákok anyagi helyzetére visszavezethetően nem mutatható ki, valamint a kellő tájékozottság hiánya miatt. Az ilyen módon csomagolt termékek magasabb ára, termékdíja lehet a visszatartó tényező, 18

19 fontos, hogy a vásárlókban erősödjön az szemlélet, hogy inkább az ilyen csomagolással ellátott terméket válasszák. A környezetvédelmi szempontból gazdaságosabb csomagolóanyag felhasználású termékek iránt keresletet is felmértük a kérdőívezők körében. A primer kutatás eredményeinek tükrében megállapítható volt, a válaszadók döntő többsége nem vásárol mindig családi kiszerelésű termékeket. A hatásvizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a középiskolások közül majdnem a válaszadók fele az, aki jellemzően családi kiszerelésű terméket választ, a felső tagozatos általános iskolások körében pedig valamivel ez alatt van, de ha a teljes megkérdezettek arányát vesszük figyelembe, ez igen jó eredménynek számít. A visszaváltható palackok felhasználása hasonló képet mutat az előző eredményekhez, amit az alábbi táblázatban mutatunk be. A hatástanulmányban ismét feltettük a kérdést, hogy preferálják-e azokat a termékeket, amelyek visszaváltható palackban vásárolhatók meg? Az óvodás, kisiskolás csoportokban a válaszadók 1/3-a válaszolt igennel, de a felső tagozatos tanulók és középiskolás tanulók esetében sokkal magasabb azok aránya (70-74%), akik esetében előfordul, hogy ilyet vásárol. A mutatók további növekedésére nagy hatása van a piacon kapható termékeknek is. Jellemzően sajnos a csomagolások esetében nem ilyen megoldásokat választanak a gyártók, amely kihat a vásárlói magatartásra is. Hatásvizsgálat Primer kutatás Szoktak-e visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola Igen 32% 38% - - Nem 18% 43% - - Nem tudja 50% 19% 11% 12% Soha % 14% Néha % 28% Hol igen, hol nem % 22% Általában % 17% Mindig - - 9% 7% Igen 23% 58% - - Nem 25% 34% - - Nem tudja 49% 8% 6% 6% Soha - - 9% 13% Néha % 40% Hol igen, hol nem % 19% Általában % 19% Mindig - - 5% 3% 19

20 Csomagolóanyag tekintetében a papírszalvéta, az alufólia, a folpack és a nejlon zacskó felhasználása a legjelentősebb, főként az iskolások körében, akik valószínűleg a tízórai és a nap közben elfogyasztott ételek csomagolásához használják a fent említett anyagokat, amelynek megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A hatásvizsgálat során ismételten feltettük a kérdést, amely arányaiban hasonló tendenciát mutat a primer kutatás eredményeihez képest. Uralkodó a papír szalvéta használata, amely főleg az óvodások elmondása szerint a legelterjedtebb (52%), a felső tagozatos tanulók (36%) és az alsó tagozatosak (28%) körében is jellemző. Ez a választás környezetvédelmi szempont alapján jobb, hiszen a papír szalvéták kis anyagigényűek, és gyorsan lebomlanak. A másik jellemző csomagoló anyag az alufólia, amely környezeti szempontból sokkal terhelőbb választás, s középiskolások körében a legelterjedtebb (35%), majd ezt követik a felsősök (29%) és az alsósok (27%) körében. A harmadik legnagyobb mennyiségben a nejlon zacskót jelölték (13-26%), amely valószínűsíthetően kombinálva jelenik meg az előző két csomagoló anyaggal együtt. A felmérésből kitűnik egy nagyon pozitív változás, a többször felhasználható, mosható textil szalvéták használata. A primer kutatás során ennek a környezetvédelmi szempontból legjobb változatnak a jelenléte alig volt tapasztalható, ezzel szemben a hatásvizsgálatból kiderül, hogy a programnak köszönhetően minden korosztálynál használják, ezen belül a középiskolások csoportja estében 7% válaszolta, hogy textil szalvétát használ a korábbi 3%- kal szemben. 20