Ne légy Jeti! Hatástanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ne légy Jeti! Hatástanulmány"

Átírás

1 Hatástanulmány a NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat a kiskunfélegyházi kistérségben című pályázat keretében megrendezésre kerülő programsorozatának hatásosság méréséről HBF Hungaricum Kft. Kecskemét szeptember 29.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása... 3 Módszertan... 7 Ne légy Jeti! rendezvénysorozat Hulladékgazdálkodás Anyagfelhasználás (víz) Energiafelhasználás Ökológiai lábnyom A programsorozat hatása Mellékletek Kérdőívek Óvodapedagógusoknak készített kérdőív Általános iskola alsó tagozatának készített kérdőív Általános iskola felső tagozatának készített kérdőív Középiskolásoknak készített kérdőív Mélyinterjúk Óvodapedagógusoknak készített mélyinterjú kérdések Általános iskola alsó tagozatos tanítóknak készített mélyinterjú kérdések Általános iskola felső tagozatos diákoknak készített mélyinterjú kérdések Középiskolás diákoknak készített mélyinterjú kérdések

3 Bevezetés 2011 tavaszán a NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat a Kiskunfélegyházi kistérségben című pályázathoz felmérést végeztünk környezetvédelem témakörben, a kistérség óvodáiban, iskoláiban, pedagógusok és nyugdíjasok körében. Az eredményeket egy Primer Kutatás Jelentésben összegeztük és elemeztük. A felmérés eredményei a támogatásból megvalósuló Ne légy Jeti! rendezvénysorozat előkészítéséhez kerültek felhasználásra, melynek keretében különféle, a környezetvédelemmel, anyaghasználattal, hulladékkezeléssel kapcsolatos rendezvények megszervezésére (tematikus hetek, diáknapok, stb.) került sor. A Ne légy Jeti! programsorozat végén ismételten felmérést végeztünk. A hatásosság mérésénél elsődleges célunk volt, hogy a programsorozat hatására bekövetkezett változásokat nyomon tudjuk követni. A pályázatban kijelölt célcsoportok körében a támogatási döntés költségcsökkentése miatt szűkítést kellett a projektben tenni, így a pedagógusokra vonatkozó programelemek, továbbá a lakosságot érintő Falunapok rendezvényei, a nyugdíjas klubok rendezvény- és előadás sorozatai nem kerültek megrendezésre, így a hatásosság mérés sem terjedt ki ezekre a célcsoportokra. Az iskolások és óvodások körében felmértük, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik. A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A Ne légy Jeti! rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő programok nagy része elnyerte tetszését a résztvevő gyerekeknek. Továbbá elmondható, hogy nem csak tetszett nekik, de nagyobb részben hasznosnak is találták a programokat. Sokan megosztották a közvetlen és távolabbi családtagjaikkal, barátaikkal, tanáraikkal, óvó nénikkel a programokon elhangzott ismereteket, beszélgettek róla. A programok hatására a gyerekek nagy része és családjaik jobban odafigyelnek a környezetükre, a hulladékok szelektív gyűjtésére, a kevesebb hulladék termelésére, az áram- és vízfogyasztás mérséklésére. Elmondhatjuk, a Ne légy Jeti! programsorozat elérte célját, a célcsoport kellően informálva lett, megszerezte azokat az ismereteket, mellyel ők is tehetnek a környezetvédelem érdekében. 3

4 Legtöbben a nevelőkön/pedagógusokon keresztül értesültek a programokról. A programokat hirdető eszközök közül az intézményekben kihelyezett plakát bizonyult a leghatásosabb hirdetőeszköznek. Hulladékgazdálkodás Általában a környezetvédelem témakörére, így a hulladékgazdálkodásra is elmondható, hogy korcsoportonként eltérő elméleti tudás és aktivitás jellemzi a gyerekeket, amely az oktatási rendszerrel is összefüggésben van, hiszen a környezettudatosság, környezetvédelem az iskolai oktatásnak is szerves része. A hulladékgazdálkodás ezen belül olyan téma, amelyre legkönnyebben lehet programokat, szemléletformáló, rendszeres iskolai tevékenységeket (PET palack, papír gyűjtés) rendezni. Összességében minden korcsoportnál elmondható, hogy átlagos mennyiségű hulladékot termelnek, már a legkisebbeknek is több mint fele elmondásuk szerint tisztában van a megtermelt hulladék mennyiségével, de inkább csak az idősebb gyerekek fejében fordul meg, hogy hogyan tudnák azt csökkenteni. A szelektív hulladékgyűjtés fogalmának ismeretével kapcsolatban nagy előrelépést hozott a rendezvénysorozat a gyerekek körében, és a gyerekek egyre nagyobb hányada már nem csak hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, hanem ismeri is ennek jelentőségét, sőt ő maga és a családja is legalább részben szelektálja a hulladékokat, továbbá az oktatási intézményekben is sok helyen van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. A keletkezett hulladék sorsával és újrahasznosításával kapcsolatban még mindig nem rendelkeznek a gyerekek elegendő ismerettel, ennek a témának a rendszeres ismertetésével, bemutatásával, az újrahasznosítás technológiájának megismertetésével tovább lehetne a célcsoportot érzékenyíteni ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. A környezettudatos vásárlási szokások esetében mutatkozik némi javulás, de az nem markáns. Szerencsére sokak családja használ a bevásárláskor már többször használatos műanyag szatyrot, vagy textil szatyrot, kosarat, de az előzetes felméréshez képest az arányuk nem minden korcsoportban növekedett. A termékek csomagolásának környezetvédelmi jelentőségét a kutatás alapján egyre többen felismerik és figyelembe is veszik vásárlásaik során, viszont a családon belül leggyakrabban használt csomagoló anyagoknál még mindig nagy a szórás és a látható javulás mellett még mindig sokan a praktikum, kényelem alapján választanak csomagolóanyagot. 4

5 Anyagfelhasználás (víz) A takarékos vízfelhasználásra, mely magába foglalja a fürdést, mosogatást, a csapok csepegését is, jellemzően minden korcsoport figyel továbbra is, melynek egyik magyarázata a vízfelhasználás anyagi vonzata is lehet. A fiatalok körében a takarékosság igénye még nem annyira fejlett, de a legtöbb korcsoportban érzékelhető némi javulás, de továbbra is nagy szerepe van a pedagógusoknak és a családnak a még környezettudatosabb viselkedés kialakításában. A vezetékes és palackozott ásványvizet sokan egyaránt fogyasztják, de az általános iskola alsó tagozatos diákjainak kivételével minden csoportban kismértékben eltolódott a vízfogyasztás a csapvíz fogyasztás irányába az előzetes felméréshez képest. Továbbra is az óvodáskorú gyermekek fogyasztanak csapvizet a legnagyobb arányban. Még mindig megfigyelhető, hogy a vizek tulajdonságai, minőségi paraméterei tekintetében nincsenek a gyerekeknek kellő ismeretei, mert ugyan kicsit nőtt azok aránya, akik szerint a csapvíz ugyanolyan jó, mint a palackozott víz, de emellett sokan gondolják azt, hogy palackozott vizet inni trendi és a csapvíznek nem olyan jó az íze. A fürdési szokásoknál az előzetes vizsgálathoz képest egyre többen részesítik előnyben a zuhanyzást a kádban fürdéshez képest és érthető okokból ez az arány az idősebb diákoknál még jóval magasabb. A mosogatási szokásoknál is megfigyelhető javulás, egyre kevesebben mosogatnak folyóvízben, és egyre magasabb a mosogatógép használat aránya is, amely megoldások mind víztakarékosabbak a folyóvízhez képest. A program hatására jelentősen csökkent azok száma, akik még egyáltalán nem hallottak a szürkevíz fogalmáról, de még mindig jelentős azok száma, aki hallott ugyan róla, de nem igazán tudja mit jelent, vagyis ebben a témában is szükséges az ismeretket bővíteni. Energiafelhasználás Elmondható a primer kutatás alapján, hogy a válaszadók már eredetileg is jelentős mértékben tisztában voltak az energiatakarékosság fontosságával, ismerték, hogy mire kell odafigyelni, mivel a legalapvetőbb dolgokat a családok már fiatal korban igyekeznek megtanítani a gyerekeknek. Ennek hatására a gyerekek nagy százaléka igyekszik odafigyelni a felesleges villanyhasználat elkerülésére. Az energiatakarékos izzó fogalmával tisztában vannak a megkérdezettek, sokan otthonukban legalább részben használják is azt. 5

6 A gyerekeknek ugyan kicsit kisebb aránya továbbra is nagy százaléka használ párhuzamosan elektronikai eszközöket, de minimális javuló tendencia ebben is megfigyelhető. A használaton kívüli elektromos eszközök áramtalanításában is kismértékű javulás mindenképpen megfigyelhető, még ha van is mit javítani ezen a téren. A környezetbarát közlekedés témájában csak kisebb aránybeli eltolódás figyelhető meg az előzetes felméréshez képest, a nagyobb gyerekek közül például többen használnak biciklit, vagy járnak gyalog, mint korábban, és a középiskolásoknál nőtt a tömegközlekedés aránya is. A fűtési igény kielégítésére szolgáló energiahordozó típusok tekintetében továbbra is a válaszadók döntő többsége fával és földgázzal fűt, és kisebb mértékben jelenik meg a távhő és a szén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megkérdezettek körében még mindig főként a fosszilis energiahordozókat használják igényeik kielégítésére, szemben a megújuló energiaforrásokkal, melynek egyik magyarázata a költséges beruházási igény lehet. Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom fogalmának ismerete korcsoportonként változó, de a korábbi felméréshez képest sokkal nagyobb arányban hallottak már a gyerekek róla, még úgy is, hogy a pontos jelentését nem biztos, hogy meg tudják határozni. Nőtt azok aránya is, akik úgy gondolják tudják, hogy mivel járulhatnak hozzá az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A helyi élelmiszerek preferálása is kisfokú növekedést mutat, de továbbra is gondot okoz ezen áruk megkülönböztethetősége. Összegzésként megállapítható, hogy az egyszerűbb témákban (hulladékgazdálkodás, energiahatékonyság) már korábban is jelentősen nagyobb ismerettel rendelkeztek a diákok, mint a kevésbé általános kérdéskörökben (ökológiai lábnyom, szürkevíz használat), de egyértelműen látszik, hogy mindegyik területen látható javulás mutatkozik a gyermekek tudásszintjében. A pedagógusok szerint a városban élők általában nagyobb tudással rendelkeznek a környezetvédelem területén, a falun, tanyán élők pedig ösztönösen így élnek, de minden gyermek nyitott a nevelésre, szemléletformálásra, főleg ha az az érdeklődésüknek megfelelően, játékos, látványos, érdekes formában van bemutatva. Így egyértelmű, hogy a Kiskunfélegyházi kistérségben megrendezett NE LÉGY JETI! fenntarthatósági rendezvénysorozat elérte célját, mind a gyermekek, mind a pedagógusok tudásszintje és érzékenysége növekedett azokban a témákban, amelyekben rendezvényeket rendeztek az adott iskolában. 6

7 Módszertan A projekt hatásainak mérésére többféle vizsgálati módszert is alkalmaztunk a minél átfogóbb kép elérése érdekében. A projekt hatásosságának mérésénél felhasznált eszközök és módszertan: 1. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT: A primer kutatásnál megkeresett célcsoportok elérése a primer kutatáshoz hasonló kérdőíves közvélemény kutatással. A hatásosság mérésére szolgáló kérdőívek esetében elsődleges célunk volt, hogy minimum a primer kutatásban elért kérdőívet kitöltők számát szintén elérjük, és amennyiben lehetséges, azt 10-15%-kal növeljük, és lehetőség szerint jelentős átfedés legyen a kérdőíveket kitöltők személyében a primer kutatás és a hatásosság mérés esetében. Vagyis a kérdőívek kitöltetésébe törekedtünk azon csoportokat mindenképpen bevonni, akik már az első kérdőívet is kitöltötték, és részt vettek a programsorozat valamelyikén, így megfelelő látásmóddal rendelkeznek a kérdőív hátterével kapcsolatban. Ez a törekvés az óvodákban és iskolákban viszonylag könnyen követhető volt (kivéve az időközben az adott oktatási intézményt elhagyó osztályok, csoportok esetében). Összességében 27,2%-os növekedést sikerült elérni a kérdőív kitöltők számát tekintve, ugyanis míg az előzetes felmérésnél gyermeket, addig a hatásvizsgálatnál összesen iskolást és óvodást sikerült elérni. A kérdések között megjelentek az első kérdőív elemei is, hogy a változás megfigyelhető legyen, de újabb kérdéscsoportot jelentettek a rendezvénysorozattal, valamint az ATL-BTL eszközökkel való találkozás vizsgálata is, azok minőségi megítélése. A vizsgálat során az alábbi főbb kérdésekre kívántunk választ adni: - Ki mennyire tartotta hasznosnak a rendezvénysorozatot? - Változott-e valamit a megítélésük a környezetvédelemmel kapcsolatban? - Milyen azóta tanult módszereket alkalmaznak a mindennapjaik során? - Mennyiben lett más a célcsoport szemléletmódja? - Milyen kihatással volt a program a környezetükre, átadták-e másnak az ismereteiket? Mennyire vannak tisztában a fenntartható fejlődés témakörébe tartozó fogalmakkal? 7

8 - Mit tartottak a leghasznosabbnak a program során? - Mennyire voltak megelégedve az információs csatornák működésével? Ne légy Jeti! Az új kérdőívek eredményeit lehetőség nyílt a program megkezdése előtt kitöltött és már kiértékelt kérdőívek eredményeivel összevetni, ezáltal tudtunk következtetéseket levonni és számszerűsíteni a rendezvénysorozat eredményességére vonatkozóan. A hét oldalas, kérdésből álló kérdőívet a weboldalon keresztül lehetett kitölteni az általános iskola felsős diákjainak és a középiskolásoknak. Körükben összesen 725 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra. A két fiatalabb korcsoport képviselői nem saját maguk töltötték ki a kérdőívet, hanem pedagógusaik segítségével kerültek megkérdezésre. A pedagógusok csoportonként, a csoportra vonatkozóan töltöttek ki 1-1 kérdőívet. Így a pedagógusok összesen 29 óvodás és általános iskola alsó tagozatos csoportban kérdezték meg az adott témákban a gyerekeket, így összesen 654 gyermek 237 általános iskola alsó tagozatos, 417 óvodás véleményét és tudását foglalják össze a kérdőívek. E szám elegendő a korcsoport statisztikai elemzéséhez. Az óvodai és általános iskola alsó tagozatos kisiskolás csoportokkal a pedagógusok az adott témákban hosszabb beszélgetést tartottak, megkérdezték a gyerekek szokásait, ismereteit, a konkrét kérdések kapcsán pedig felmérték, hogy az adott csoporton belül a gyerekek milyen választ adtak az egyes kérdésekre. A kérdőívek megfogalmazását igyekeztünk a korcsoportok szókincsének és tudásának megfelelően leegyszerűsíteni, de mivel a legkisebbek esetében a kérdőívek megválaszolása a pedagógusok segítségével történt, biztosak lehettünk abban, hogy ők tudják leginkább úgy megfogalmazni a kérdéseket, hogy azok teljesen érthetőek legyenek a legkisebbek számára is. (A kérdőívek megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) A kérdőívek a csoportok tekintetében, míg tartalmilag szinte teljesen megegyeztek, a kérdések mélységében és megfogalmazásában különböztek egymástól a különböző korcsoportoknak megfelelően. A táblázatban a nemek aránya csoportonként is látható. Ez az elemszám elégséges a kitöltők véleményeinek statisztikai módszerekkel történő elemzésére. 8

9 A középiskolás és az általános iskola felsős diákjai körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során: Középiskolások Általános iskola felső tagozatosok Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Az alsó tagozatos diákok és az óvodások körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során: Általános iskola alsó tagozatosok Óvodások Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás 12 csoport 17 csoport 29 csoport Megkérdezett gyermekek száma csoport 15 csoport 25 csoport Megkérdezett gyermekek száma Összes megkérdezett gyermekek száma: Középiskolások Általános iskola felső tagozatosok Általános iskola alsó tagozatosok Óvodások Összesen Hatásvizsgálat Primer kutatás Ugyanúgy, ahogy a primer kutatásnál, négy fő témát határoztunk meg (Hulladékgazdálkodás, Vízzel történő anyagfelhasználás, Energiafelhasználás, Ökológiai lábnyom), mely kiegészült a közben megvalósításra került programsorozattal kapcsolatos kérdésekkel, valamint az ATL- BTL-re vonatkozó kérdésekkel. 9

10 2. MÉLYINTERJÚS VIZSGÁLAT A PROGRAM HATÁSAIRÓL: célcsoportonként 2 db mélyinterjú elkészítését terveztük, amely minőségi adatokat szolgáltat majd minden célcsoport tekintetében. A mélyinterjú a kérdőívekhez képest részletesebb információk, érzések, vélemények lekérdezésére alkalmas, de természetesen nem alkalmas általános vélemény közvetítésére. Az alábbi célcsoportok esetében folytattunk le 2-2 mélyinterjút: - Középiskolások - Általános iskola felső tagozatosok - Általános iskola alsó tagozatosok pedagógusai - Óvodapedagógusok A mélyinterjúk elkészítésének célja volt, hogy minőségi információkat nyerjünk a primer célcsoportokról és azok programsorozattal kapcsolatos véleményéréről, attitűdjeiről, amely a kérdőívek adatainak megértését segíti, és minőségi információt nyújtsanak a hatásosságra vonatkozóan is. (A mélyinterjúk kérdései megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) Az elemzés áttekinthetőségének érdekében az elemzést kérdéskörönként értékeljük, úgy, hogy az magában foglalja a különböző korcsoportok eredményeit mind az előzetes felmérés, mind a hatásosság vizsgálat keretében adott válaszok esetében is. Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A primer kutatás eredményeit felhasználva kidolgozásra kerültek a Kiskunfélegyházi kistérség működési területén (Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár) megrendezésre kerülő Ne légy Jeti! rendezvénysorozat programelemei, melyek megvalósítására az elmúlt és az idei tanévben került sor. A rendezvénysorozat célja volt, hogy minden célcsoport saját nyelvén kerüljön megszólításra, ezzel elősegítve a környezettudatos életmód kialakítását, megalapozását, szemléletformálásra ösztönzését. Minden korosztály megismerhette az ökológiai lábnyom fogalmát, illetve színes programokkal, játékos szórakozással próbálták bennük tudatosítani a saját valamint tágabb környezetünk fenntarthatóságának elősegítését. Az ökológiai lábnyom tudatosításával lehet rávezeti a résztvevőket arra, hogy konkrét lépéseket tegyenek a hulladéktermelés csökkentéséért, valamint a takarékos vízfelhasználás és az energiahatékonyság területein. A megrendezett programcsomag így korcsoportonként más és 10

11 más volt, illetve míg az iskolákban témanapok, úgy az óvodákban témahetek kerültek megrendezésre. Mennyire nyerték el tetszésüket a gyerekeknek a programok? Az alábbi grafikonból jól látható, hogy nagy része tetszett az egyes korcsoportoknak, különösen az óvodákban és az általános iskola alsós osztályaiban. Az általános iskola felső tagozat és a középiskola diákjainál tapasztalható egyéb vélemény is, az ő köreikben volt olyan, aki kitöltötte a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, illetve, ha részt is vett, akkor az nem tetszett neki. Az interjúalanyoknak is a sport programok, a kirándulások, a vetélkedők, a filmvetítések, az óriásplakát készítés, a gyógynövényes előadás, a helyi gazda bemutatkozása tetszett a legjobban. Az óvodás gyermekek nagyon élvezték a programokat, különösen, amikor aktív részesei, szereplői lehettek a játékoknak, programoknak. Az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás diákok szívesen részt vennének hasonló sportprogramokon máskor is. Az interjúk alapján a gyerekekre nagy hatással voltak a programok, mert az idő múltával még mindig sokszor felemlegetik az élményeiket, a szemetet szelektíven gyűjtik, egy tanító néni elmondása szerint a környezetismeret órákon aktívabb a részvétel. Mennyire tetszett a Ne légy Jeti! programsorozat? 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 82% 80% 18% 20% Óvoda Ált. iskola alsó tagozat 13% 33% 15% 9% 8% 14% 5% 4% Ált. iskola felső tagozat 22% 32% 15% 30% Középiskola nem tudják, nem vettek részt rajta minden program nagyon tetszett a programok nagy része tetszett a programok fele tetszett 1-2 program tetszett nem tetszett 11

12 A programok hasznosságáról is megkérdeztük az iskolás korcsoportokat, vagyis azt, hogy a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket mennyire értékelték. Az alsó tagozatos iskolások a programokat és rajtuk keresztül az új ismereteket döntően hasznosnak találták. Az általános iskolás felső és középiskolás diákok egy része kitöltötte ugyan a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, így véleményt nem tudott alkotni a témáról. Illetve volt olyan is, aki ha részt is vett rajta, nem tartotta hasznosnak az adott programot. Mennyire volt hasznos a programsorozat? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50% 27% 15% 50% Ált. iskola alsó tagozat 14% 32% 14% 9% 14% 4% 4% Ált. iskola felső tagozat 22% 30% 15% Középiskola nem tudja, nem vett részt rajta minden programot nagyon hasznosnak ítélt meg a programok nagy részét tartotta hasznosnak a programok felét tartotta hasznosnak csak kis részét tartotta hasznosnak nem tartotta hasznosnak Az alábbi táblázatból látható, hogy az óvodás korcsoport a leghasznosabbnak a tanulmányi kirándulásokat, a sport programokat és a vetélkedőket jelölte. Az iskolás korcsoportban a sportprogramokat, a kézműves és drámafoglalkozásokat, a filmvetítést, a kirándulásokat, a gyógynövényes előadást jelölték a leghasznosabbnak. Leghasznosabbnak tartott programok Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola sport programok 28% 28% 21% 19% vetélkedők 17% - 10% - tanulmányi kirándulások 30% - 6% 10% kézműves foglalkozások 9% 22% 8% 7% barkácsolás 15% Fuss az egészségedért program - 6% - - társasjátékok, vetélkedők a fenntarthatóságról - 13% - 2% természetvédelmi játszóház - 3% - - rendhagyó irodalom óra - 9% 4% 3% csiribiri vásár - - 3% 3% 12

13 Leghasznosabbnak tartott programok Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola filmvetítés, drámajáték - 19% 13% - helyi gazdaság bemutatkozása - - 2% 5% madáretető készítése - - 8% - környezetvédelmi játszóház - - 6% 6% ismerkedés a gyógynövényekkel - - 5% 7% tanulmányi verseny - - 3% 4% Kirándulás a Gátéri Fehér tóhoz vagy a Péteri tóhoz % író-olvasó találkozó - - 2% 3% Találkozás az egészséggel - Héri Márta előadása % helyi nagyüzem bemutatkozása - - 2% 2% alternatív buli fizikai eszközökkel % szelektív gyűjtési rendszer kiépítése % természetjáró túra % kistérségi természetismereti vetélkedő - - 3% - egyik programon sem vettem részt - - 5% 9% Az interjúkból az is kiderült, hogy a környezetismeret órákon, a földrajz órákon, osztályfőnöki órákon, az óvodában is sokszor beszélgetnek a környezetvédelem fontosságáról, mely a rendezvénysorozatot követően még inkább jellemző. Tudják a gyerekek, hogyan tehetnek a környezet megóvásáért, odafigyelnek jobban a csapok elzárására, a kevesebb szemét termelésére, az elektronikai eszközök ésszerű használatára. A továbbiakban arra kérdeztünk rá, hogy a programokon elhangzottakról, az ott tanultakról beszéltek-e valakivel, átadták-e másnak az ismereteiket? Legtöbben otthon, a szüleiknek, testvéreiknek beszéltek az óvodában, iskolában elhangzottakról valamint az osztálytársakkal, pedagógusokkal osztották meg élményeiket. Volt, aki olyan barátainak mesélt, aki nem abba az intézménybe járt, de olyan is akadt természetesen, aki senkivel nem beszélt a rendezvényről, bár csak alacsony arányban. Az erre a kérdésre adott válaszokból is jól látszik, hogy a játékos, élményszerű programokon keresztül bemutatott bármilyen téma jobban megragad, könnyebben rögzül a gyermekek emlékezetében, sokkal inkább mesél a programokról, átélt élményekről, feladatokról, mint ha csak előadás vagy a hagyományos tanóra keretében hallana egy adott kérdéskörről. Továbbá az is hasznos következménye az ilyen típusú szemléletformáló témafeldolgozásnak, hogy a pedagógusok, és akár a szülők is sokkal könnyebben tudják a megszerzett tudást továbbvinni, a hétköznapokba átültetni a rendezvényeken részt vett gyermekek esetében azáltal, hogy időről-időre felidézik a programsorozat feladatait, az ott megtanultakat. 13

14 A rendezvényekről kinek meséltek? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 9% 21% 20% 0% 7% 15% 15% 5% 2% 7% 9% 11% 8% 12% 15% 22% 6% 5% 12% 12% senkivel nem beszéltek róla szomszédoknak, ismerősöknek óvónéninek, osztályfőnöknek, tanárainak osztálytársainak 40% 7% 30% 20% 10% 50% 44% 49% 37% olyan barátainak, akik nem az iskolába járnak távolabbi rokonainak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 0% Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola szüleinek, testvéreinek Hulladékgazdálkodás Ahogy a primer kutatás során, a hatásvizsgálat keretében is ezen a kérdéskörön belül a hulladékgazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szokásokra, általános véleményekre voltunk kíváncsiak. Általánosságban továbbra is elmondható a korcsoportonkénti eltérő elméleti tudás és aktivitás a témával kapcsolatban. A mélyinterjúkból kiderült, hogy az óvodai, általános iskolai nevelésnek része a környezetvédelem, fokozatosan válik a gyerekek mindennapjainak részéve a környezettudatosság. Kezdve olyan alapvető dolgokkal, hogy a saját közvetlen környezetükre figyeljenek oda, például hogy ne szemeljenek. Illetve, hogy aktívan is részt vegyenek az közvetlen környezetük, életterük tisztán tartásában, amely a nevelés első lépcsője. Az óvodások időről időre beszélgetnek pl. a szelektív hulladékgyűjtésről, sőt több esetben számoltak be arról a pedagógusok, hogy a szülők bevonásával papír és műanyag PET palack gyűjtéseket rendeztek, és egyre több család hozza be tudatosan pl. a száraz elemeket az óvodába, ha lehetőség van ott gyűjteni őket. A gyerekek a látott példát sajátítják el, ennek értelmében, ha a felnőttek legyenek azok a szüleik, vagy pedagógusok számára a mindennapok során egyértelmű a szelektív 14

15 hulladékgyűjtés, akkor a gyermek számára is az lesz. Ahol ennek megfelelően élnek, ott a gyermek számára sem új ez a magatartás. A kérdőívek alapján elmondható, hogy az életkor emelkedésével a hulladékgazdálkodási ismeretek is bővülnek, egyre több ismeretre tesznek szert a gyerekek. Az óvodások körében jellemzően néhány kivételtől eltekintve, nem ismert a családokban keletkező hulladék mennyisége. Ez a mindennapok során állandóan újratermelődik, és a hulladékgyűjtő edények rendszeres ürítésének köszönhetően nem feltűnő a háztartási és egyéb hulladékok keletkezése és nagy valószínűséggel nem a gyerekek feladata otthon az összegyűjtött hulladék kukába ürítése. Így az óvodás korú gyerekek számára is kevésbé feltűnő az állandó újra termelődésük. A megkérdezett óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyerekek több mint fele elmondás szerint viszonylag tisztában van a családjuk termelt hulladék mennyiségével, 53-59%-ban azt mondták, hogy tisztában vannak vele, 41-47%-ban pedig, hogy nincsenek vele tisztában. Az általános iskola alsó tagozatos diákjai és a többi kérdőívező csoport már fogékonyabb ezen problémára. Már meg tudja mondani, hogy a megítélésük alapján mennyi hulladékot termelnek és annak mennyiségét meg is ítélik. Pozitív tendencia az idősebb korosztály esetében, hogy foglalkoztatja, hogy miként tudná a megtermelt hulladék mennyiségét csökkenteni. A primer kutatás során a megkérdezettek majdnem ¾-e mondta, hogy a családban termelt hulladékot átlagos mennyiségűnek ítéli meg. Jelentősen nőtt azok aránya, aki elmondása alapján igyekszik odafigyelni a keletkező hulladék mennyiségére (30%), illetve kiemelkedő azok aránya az előzetes felméréshez viszonyítva, akik az átlaghoz képest sokkal kevesebb hulladékot termelnek (18%). A hatásvizsgálat során megkérdezett középiskolások körében adatott válaszok ennél is jobban alakultak. Összesen a középiskolások 60%-a mondta, hogy igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiséget (33%) vagy állandóan odafigyelnek a keletkezett hulladék mennyiségére és az átlagtól kevesebbet is termelnek (27%). Az előzetes tanulmány adataival összehasonlítva jól látszik, hogy az utóbbi két korcsoport esetében jelenetős mértékű változás történt, több mint a duplájára nőtt azok száma, akik igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiségét, és annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat során szinte elenyésző mennyiségben volt kimutatható az átlagostól sokkal kevesebb szemetet termelők száma (1-3%), a hatásvizsgálat során ez a csoport is már szignifikánsan jelentkezik (18-27%). A keletkező hulladék mennyiségét kérdőív csoportonként az alábbi diagram szemlélteti. 15

16 Az elszállított háztartási hulladék iránti érdeklődés megoszlik a korcsoportok között. Ennek következtében a hulladékkezelés helyének, módjának, technológiájának megismerése, mint igény nem jelentkezik a fiatal korosztály körében, azonban az általános iskolások közül a felső tagozatos tanulók körében, valamint a középiskolások körében érzékelhető azok aránya, akik fokozottan érdeklődnek a keletkező hulladék további sorsa, vagy a szelektív gyűjtés során keletkezett hulladék újrahasznosításának technológiájával kapcsolatban. A hulladékgazdálkodás témakörén belül a környezetszempontú vásárlási szokásokra is rákérdeztünk, tekintettel arra a tényre, hogy a csomagolóanyagok mennyisége által keletkezik a mindennapok során a legtöbb hulladék. Általános tény, hogy minél jobb a lakosság életszínvonala, annál több hulladékot termel. Ezt a hulladékgazdálkodási elméletet lehet szabályozni a lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlesztésével, ami többek között a vásárlási szokásokra is kiterjed. Fontos, hogy igyekezzünk megértetni a gyerekekkel a fogyasztói társadalom milyen negatív hatással van a hulladék mennyiségére, ezáltal a környezetünk védelmére. Már gyerekkorban megismerhessék a tudatos vásárlás, a tudatos fogyasztás fontosságát. 16

17 A kérdőívet kitöltők körében újra megkérdeztük, hogy családjaik milyen gyakran visznek magukkal nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat. Az eredmények alapján elmondható, ha néha szórtan is, de általában a kérdőívezők többsége (minden korcsoportban), az esetek többségében (mindig vagy általában) visz magával a bevásárláshoz szatyrot. A legszembetűnőbb, hogy az óvodások körében milyen pozitív változás történt a primer kutatás eredményeihez képest, amely kedvező tendencia megjelenik a középiskolások körében is. Az eredményeket az alábbi táblázat dolgozza fel. Bevásárláskor visz-e magával nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? Hatásvizsgálat Primer kutatás Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola Igen 64% 63% - - Mindig % 27% Általában % 28% Néha % 14% Hol igen, hol nem % 19% Nem, soha 22% 28% 8% 8% Nem tudom 14% 9% 4% 4% Igen 57% 82% - - Mindig % 30% Általában % 28% Néha % 14% Hol igen, hol nem % 18% Nem, soha 26% 14% 7% 7% Nem tudom 17% 4% 3% 3% A nejlon szatyrok többszöri használatának, valamint a szatyrok termékdíjának jogosságát ismét megkérdeztük a primer kutatás alapján, de csak a középiskolásoktól. A megkérdezettek egyértelműen egyetértettek abban a feltevésben, mely szerint a műanyag szatyrokat többször kell használni. A primer kutatás alapján a középiskolások megítélése szerint majdnem a válaszadók fele (48,6%,) mondta, hogy többször kell használni a műanyag szatyrokat. A hatásvizsgálat szerint ez az arány továbbra is maradt, némi növekedést mutatva a válaszadók 52,1%-a volt ezen az állásponton. A vásárláshoz szükséges műanyag szatyrokhoz kapcsolódik ezen termékekre bevezetett termékdíj, amely értelmében fizetni kell a szatyrokért. A primer kutatásban a válaszadók 48,6%-a mondta, hogy nem ért vele egyet, az az érték a hatásvizsgálatban 46,7%-ra csökkent. Ennek alapján elmondható, hogy kezdik felismerni a fiatalok, hogy miért fontos a termékdíj bevezetése. Megkérdeztük a felső tagozatos és középiskolás kérdőívet kitöltőktől azt is, őket mennyiben befolyásolja a termék kiválasztása során, hogy az adott termék környezetbarát csomagolásban van vagy sem. Az eredményeket az alábbi diagramon foglaltuk össze. 17

18 Környezetbarát csomagolás figyelembe vétele vásárlás során (Hatásvizsgálat) 100% 90% 80% 70% 16% 13% 4% 6% 17% 21% nem tudom általában néha mindig hol igen, hol nem soha 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 23% 16% 25% Ált. iskola felső tagozat 25% 17% 18% Középiskola 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Primer kutatás 9% 12% 3% 2% 10% 20% 19% 25% 34% Ált. iskola felső tagozat 24% 18% 24% Középiskola A primer kutatásban a diagramon látható az eredmények nagyfokú szórása, amely arra enged következtetni, hogy akkoriban a kérdőívet kitöltő alanyok és családjaik körében nem, vagy csak elvétve volt szempont a termékek környezetbarát csomagolása. A hatásvizsgálat alapján kismértékű pozitív változásra tudunk következtetni. Növekedés figyelhető meg a hol igen, hol nem, az általában és mindig válaszok összesített arányában, az általános iskola felső tagozatosainál ez az összesített arány 33%-ról 44%-ra nőtt, míg a középiskolásoknál 46%-tól 52%-ra. Egyértelműen csökkent azok aránya, akik azt jelölték meg, hogy soha nem veszik figyelembe a vásárlásaiknál ezt a kérdést, viszont a most megkérdezettek közül többen adták azt a választ, hogy nem tudják, hogy a családjuk hogyan viselkedik ezen kérdés tekintetében. Ennél nagyobb mértékű változás vélhetően leginkább a családok és a diákok anyagi helyzetére visszavezethetően nem mutatható ki, valamint a kellő tájékozottság hiánya miatt. Az ilyen módon csomagolt termékek magasabb ára, termékdíja lehet a visszatartó tényező, 18

19 fontos, hogy a vásárlókban erősödjön az szemlélet, hogy inkább az ilyen csomagolással ellátott terméket válasszák. A környezetvédelmi szempontból gazdaságosabb csomagolóanyag felhasználású termékek iránt keresletet is felmértük a kérdőívezők körében. A primer kutatás eredményeinek tükrében megállapítható volt, a válaszadók döntő többsége nem vásárol mindig családi kiszerelésű termékeket. A hatásvizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a középiskolások közül majdnem a válaszadók fele az, aki jellemzően családi kiszerelésű terméket választ, a felső tagozatos általános iskolások körében pedig valamivel ez alatt van, de ha a teljes megkérdezettek arányát vesszük figyelembe, ez igen jó eredménynek számít. A visszaváltható palackok felhasználása hasonló képet mutat az előző eredményekhez, amit az alábbi táblázatban mutatunk be. A hatástanulmányban ismét feltettük a kérdést, hogy preferálják-e azokat a termékeket, amelyek visszaváltható palackban vásárolhatók meg? Az óvodás, kisiskolás csoportokban a válaszadók 1/3-a válaszolt igennel, de a felső tagozatos tanulók és középiskolás tanulók esetében sokkal magasabb azok aránya (70-74%), akik esetében előfordul, hogy ilyet vásárol. A mutatók további növekedésére nagy hatása van a piacon kapható termékeknek is. Jellemzően sajnos a csomagolások esetében nem ilyen megoldásokat választanak a gyártók, amely kihat a vásárlói magatartásra is. Hatásvizsgálat Primer kutatás Szoktak-e visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? Óvoda Ált. iskola alsó tagozat Ált. iskola felső tagozat Középiskola Igen 32% 38% - - Nem 18% 43% - - Nem tudja 50% 19% 11% 12% Soha % 14% Néha % 28% Hol igen, hol nem % 22% Általában % 17% Mindig - - 9% 7% Igen 23% 58% - - Nem 25% 34% - - Nem tudja 49% 8% 6% 6% Soha - - 9% 13% Néha % 40% Hol igen, hol nem % 19% Általában % 19% Mindig - - 5% 3% 19

20 Csomagolóanyag tekintetében a papírszalvéta, az alufólia, a folpack és a nejlon zacskó felhasználása a legjelentősebb, főként az iskolások körében, akik valószínűleg a tízórai és a nap közben elfogyasztott ételek csomagolásához használják a fent említett anyagokat, amelynek megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A hatásvizsgálat során ismételten feltettük a kérdést, amely arányaiban hasonló tendenciát mutat a primer kutatás eredményeihez képest. Uralkodó a papír szalvéta használata, amely főleg az óvodások elmondása szerint a legelterjedtebb (52%), a felső tagozatos tanulók (36%) és az alsó tagozatosak (28%) körében is jellemző. Ez a választás környezetvédelmi szempont alapján jobb, hiszen a papír szalvéták kis anyagigényűek, és gyorsan lebomlanak. A másik jellemző csomagoló anyag az alufólia, amely környezeti szempontból sokkal terhelőbb választás, s középiskolások körében a legelterjedtebb (35%), majd ezt követik a felsősök (29%) és az alsósok (27%) körében. A harmadik legnagyobb mennyiségben a nejlon zacskót jelölték (13-26%), amely valószínűsíthetően kombinálva jelenik meg az előző két csomagoló anyaggal együtt. A felmérésből kitűnik egy nagyon pozitív változás, a többször felhasználható, mosható textil szalvéták használata. A primer kutatás során ennek a környezetvédelmi szempontból legjobb változatnak a jelenléte alig volt tapasztalható, ezzel szemben a hatásvizsgálatból kiderül, hogy a programnak köszönhetően minden korosztálynál használják, ezen belül a középiskolások csoportja estében 7% válaszolta, hogy textil szalvétát használ a korábbi 3%- kal szemben. 20

Zöld úton a jövőbe. Demográfiai alapok. Fürdőszobatitkok

Zöld úton a jövőbe. Demográfiai alapok. Fürdőszobatitkok Zöld úton a jövőbe A Zöld Gondolat Lovagrend 2010. év végi kérdőívvel kívánta felmérni a lakosság ismereteit és magatartását környezet- és energiatudatossági kérdésekben. A 25 kérdésből álló kérdőív kiértékelése

Részletesebben

Gyermekeink környezettudatossága

Gyermekeink környezettudatossága Gyermekeink környezettudatossága A vizsgálat célja: az iskolai környezeti nevelés hatásrendszerének, és a gyermekek környezettudatos magatartásának, szokásrendszerének vizsgálata. Az eredmények elemzése

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

ELÚSZIK A PÉNZÜNK. Szükséges eszközök: Egy literes mérőedény, számológép, óra. 1 oldal; összesen 5

ELÚSZIK A PÉNZÜNK. Szükséges eszközök: Egy literes mérőedény, számológép, óra. 1 oldal; összesen 5 ELÚSZIK A PÉNZÜNK Célok: A gyerekek értsék meg, hogy a víz korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természetes erőforrás, melyet hajlamosak vagyunk jelentős mértékben pazarolni. Egyszerű mérésen keresztül

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció Nimfea Természetvédelmi Egyesület A HUMUSZ Szövetség és a Nemzeti Együttműködési

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR)

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR) AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2011. JANUÁR) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde Budapest 2011. január 1 Az óvoda iskola átmenet tapasztalatai 2010/2011. Elégedettségi mérést az

Részletesebben

SKANSKA OFFICE INDEX 2008 Magyarország Tartalom 1 A cél és a folyamat 2 Összegzés 3 Eredmények 1 A cél és a folyamat A cél 4 A kutatás lényege információgyűjtés az irodapiaci szükségletekről, az elvárásokról

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Spórolunk@kiloWattal - Munkahelyi EnergiaKözösségek enerigamegtakarítási program célja, hogy a közszféra dolgozói energiatudatosabban

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

Most legyél válogatós!

Most legyél válogatós! Jó helyen járok, mik ezek a színek? Hová lettek a régi kukák? És miért ilyen szépek az újak? Mert 2012. szeptemberétõl a Corvinuson is bevezetésre került a szelektív hulladékgyûjtés! Ne a tanulnivalót,

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2015-2016. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2015-2016. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 03-09. 30. ökoszakkör szervezése alsó- és felső tagozatos tanulók alsó: Szántóné Seller Szilvia, felső: Bekő László,

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz A Humusz Szövetség 20 éve a hulladékcsökkentést, a fenntartható fogyasztást és termelést

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Dugár Györgyné és Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: 1. ÖKO munkaterv készítése 2012. szeptember 30.

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2014-2015. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV. 2014-2015. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 03-09. 15. ökoszakkör szervezése alsó- és felső tagozatos tanulók Szántóné Seller Szilvia, Frák Erika 09. hótól folyamatos

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016-2017. tanév Időpont Program Résztvevők Felelős Megjegyzés 09. 05-09. 30. ökoszakkör szervezése alsó- és alsó: Szántóné Seller Szilvia, felső: Bekő László, Frák Erika 09.01 Felhívás

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT

ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT ÚJSZERŰ MÓDSZEREKKEL A ZÖLD JÖVŐÉRT Projekt bemutató Szarvas, 2014. március 20. A projekt témája Fenntarthatóság Környezettudatosság Egészségtudtosság Megatrendek Globalizáció és urbanizáció Energiahiány

Részletesebben

e-bug egészségfejlesztési program iskolások számára

e-bug egészségfejlesztési program iskolások számára Kedves Érdeklődő! Tudod hogyan kell helyesen kezet mosni? Megfelelően használod az antibiotikumokat? Mit tudsz a mikróbákról? Ismered meg a szexuális úton terjedő betegségeket és tudod hogy lehet megelőzni

Részletesebben

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont

Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont Zöld Sziget project beszámoló 2009-2010. Szigethalom Városi Szabadidőközpont A tavalyi év folyamán a Városi Szabadidőközpont intézménye is csatlakozott a Zöld Sziget projecthez. A project főbb témakörei:

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

Zöld Suli, avagy. a környezeti nevelés sikerei a pécsi óvodákban. - a BIOKOM Kft. gyakorlatában

Zöld Suli, avagy. a környezeti nevelés sikerei a pécsi óvodákban. - a BIOKOM Kft. gyakorlatában Zöld Suli, avagy a környezeti nevelés sikerei a pécsi óvodákban és általános iskolákban - a BIOKOM Kft. gyakorlatában Készítette: Rácz Henriett Tünde marketingvezető BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért

Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 5-6. évfolyam Téma: Én és a környezetem - esszé a hulladékkezelésről Tanóra időtartama: 45 Nevelési cél:

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása A modern múlt m - étkezésünk fenntarthatóságáé áért PROJEKTINDÍTÓ NAP A projekt bemutatása ELŐZMÉNYEK A TÁJT A VÁROSOMV A VÁROSODV A HELY SZELLEME KONFERENCIÁK Környezeti kultúra kulturális lis környezet

Részletesebben

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010.

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Készítette: Scsureczné Pór Magdolna minőségirányítási vezető 1 1. A mérés előzményei Októberben a Partneri igény és elégedettségmérés végrehajtásáért

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A/ Általános elvárások:

A/ Általános elvárások: Öko iskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek Határidő Felelős A/ Általános elvárások: Az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása. Igényes környezet kialakítása és kialakíttatása a diákok

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2011/2012. TANÉV

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2011/2012. TANÉV ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2011/2012. TANÉV I. CÉL A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal,

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

2011.12.12. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon. Beruházás nélkül: viselkedés megváltoztatásával.

2011.12.12. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon. Beruházás nélkül: viselkedés megváltoztatásával. Hogyan tudunk csökkenteni? Az energiafogyasztás csökkentése otthon viselkedés megváltoztatásával Energiatakarékos készülékek Szigetelés Nyílászáró csere Megújuló energiák használata Építkezés Példa: hőveszteség

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2013/2014.

Ökoiskola munkaterv 2013/2014. Ökoiskola munkaterv 2013/2014. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2013. szeptember 1. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok 2014.június

Részletesebben

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN 1 Készítette: Bocskói Diána környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Munkácsy Béla BEVEZETÉS Az iparilag fejlett országok

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A 2001/2002. évi tanév. rendje

A 2001/2002. évi tanév. rendje TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA A 2001/2002. évi tanév rendje SPSS állomány neve: E44 Budapest, 2001. február A 2000/2001. évi tanév rendje 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A KUTATÁS

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

JANUÁR 9. HULLADÉK-JÁTSZÓHÁZ SZENTESEN

JANUÁR 9. HULLADÉK-JÁTSZÓHÁZ SZENTESEN JANUÁR 9. Január 9-én a Vörösmarty Mihály Tagintézmény 3.a, 4.a és 5.b osztályos tanulói közös tanulmányi kiránduláson vettek részt. Szentesre látogattak el január 9-én egy országos rendezvényre. A projekt

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév Készítette: Bádonyiné Olasz Erzsébet Börcsökné Csontos Tünde Ökoiskolai munkacsoport: Tagjai: Alsós osztályfőnöki mk: Felsős osztályfőnöki mk.: Alsós humán mk.: Felsős

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

Kedves Kollégánk! KÉRDŐÍV Mélyinterjú készítéséhez. Az interjú alanyai: - Intézményvezető - Gondnok - Gazdasági vezető

Kedves Kollégánk! KÉRDŐÍV Mélyinterjú készítéséhez. Az interjú alanyai: - Intézményvezető - Gondnok - Gazdasági vezető Kedves Kollégánk! A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tokaji Kistérség referenciaintézménye, TÁMOP-3-1-7-11/2-2011-0508 pályázatának megvalósításában kérjük segítségét! A projektünk

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2012-2013 Ökoiskolai munkaterv Mottó: Az ökológia lényege éppen az, hogy miként lehet kielégíteni a különbözőségében teljes világ lakóinak igényeit,

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

Gondold újra, Karacs! csoport

Gondold újra, Karacs! csoport ÚJRATERVEZÉS PROJEKT Gondold újra, Karacs! csoport Az ember természeténél fogva egész életén át az örömöt hajhássza, a maga- és remélhetőleg mások jólétét igyekszik biztosítani. Legalapvetőbb igényeink

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 6.osztály Résztvevők száma: 23 Időpont:4 óra Osztály / csoport rövid bemutatása:matematikából nálunk csoport bontás van. A 6. évfolyamon

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám A fehérvári lakosok aktivitása 2012. április 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research

Részletesebben

ismeret és elfogadottság

ismeret és elfogadottság A fenntartható fejlődés ismeret és elfogadottság 2010 június 21. Nobody s Unpredictable Percepciók a fenntarthatóságról 2 Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés de mit is jelent a fogalom? A fenntarthatóság

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Kérdőív (a felnőtt korú népesség tájékozottsága a Közösségi szolgálatról) Szombathely május 29 A feldolgozás statisztikai eredményei

Kérdőív (a felnőtt korú népesség tájékozottsága a Közösségi szolgálatról) Szombathely május 29 A feldolgozás statisztikai eredményei A feldolgozás statisztikai eredményei Válaszadók száma: 98 fő 1 A válaszadó tájékoztatására: A 2016-tól érettségiző középiskolás diákoknak az érettségi vizsga előfeltételeként a Nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt

Részletesebben

Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 2012.

Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 2012. Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 12. Készítette: Kammerer Zsófia Dunabogdány TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 1 Óvodánk 11-12 között a TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 sz. pályázattal kapcsolatban vállalta, hogy egy

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 Készítette: Mujzer Richárd ÖKOiskola vezető Győr, 2013. szeptember 5. Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben