ÚRI VILÁG TORONTÁLBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚRI VILÁG TORONTÁLBAN"

Átírás

1 Németh Ferenc ÚRI VILÁG TORONTÁLBAN Művelődéstörténeti írások A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság támogatta Németh Ferenc, 2003 Forum Könyvkiadó

2 TARTALOM KASTÉLYOK ÉS LÁTOGATÓK Bánáti kastélyok, kúriák, úrilakok Egy régi bánáti Georgikon Ferenc Ferdinánd bánáti vadászatai Bánáti nábobok régi húsvéti kéjutazása KALLÓDÓ ÉRTÉKEINK Vékony Náci, az utolsó vajdasági bohém Nagybecskereki házak és középületek Régi bánáti találmányok

3 Németh Ferenc ÚRI VILÁG TORONTÁLBAN Forum Könyvkiadó Újvidék 2003 A kiadásért felel Bordás Győző főszerkesztő Recenzens: Bori Imre és Kalapis Zoltán Szerkesztő: Buzás Márta A fedőlapot ifj. Oldal István 1910 körül készült fotójának a felhasználásával Csernik Előd tervezte Tördelőszerkesztő: Csernik Előd Korrektor: Čekić Ida Példányszám: 500 Készült az Agapé Nyomdában Újvidéken, 2003-ban

4 KASTÉLYOK ÉS LÁTOGATÓK

5 BÁNÁTI KASTÉLYOK, KÚRIÁK, ÚRILAKOK A rég múlt idők bá ná ti épí té sze ti em lé kei kö zött sa já tos he lyet fog lal nak el a kastélyok. Vidékünkön építésük zömmel 1779 (a vármegyék visszaállítása) után, pontosabban a kamarai birtokok árverését követően kezdődött. Az első árverést 1781-ben, a má so di kat pe dig 1782-ben tar tot ták. Már az el sőn nem ke ve sebb mint huszonkét pusz ta talált gazdára. Ekkor alapozták meg uradalmukat a Marczibányiak, Karátsonyiak és még so kan má sok. Az új bir to ko kon csak ha mar dí szes, parkkal övezett, nagyméretű úrilakok épültek. Egyesek szerényebb, földszintes kúriák voltak, mások pedig nagy, emeletes, középkori hangulatot idéző kastélyok. Egy ré szüket a 20. szá zad el ső felében lebontották (például a Kiss család eleméri és begaszentgyörgyi kas té lyát), a fenn ma rad tak egy ré sze vé de lem alatt áll, más ré szén pe dig las san az enyé szet lesz úr rá. A műemlékvédők hivatalosan mintegy húsz kastélyt tartanak számon Bánát jugoszláviai részében, tény le ge sen azon ban jó val több van be lőlük. Rendszerint pom pás park övez te őket, és gyak ran pél dás mintagazdaság egészítette ki. A ben nük élő nemesi családok (a Dánielek, Damaszkinok, Talliánok, Lázárok, Karátsonyiak, Pa pok, Botkák stb.) a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén nemcsak Torontál megye, hanem az akkori Magyarország politikai életében is fontos szerepet játszottak: Dániel Ernő kereskedelmi miniszter volt, Tallián Béla egy ide ig a me zőgazdasági tárca élén állt, Dániel János Torontál megye alispánja volt, Botka Bé la főispánja stb. E vidéki úrilakokban egykor mozgalmas élet zajlott: az écskai kastélyban a gyermek Liszt Ferenc zongorázott, Tallián Emil Törökkanizsán, Harnoncourt Felix pedig Écskán valóságos vadászmúzeumot rendezett be egzotikus vadásztrófeákból. A 19. század végén és a 20. század ele jén Harnoncourt gróf écskai úrilaka több ször is ven dé gül lát ta a vadászszenvedélyének hódoló trónörököst, Ferenc Ferdinándot. A fiatal festő, Mun kácsy Mi hály, an nak idején a Karátsonyiak beodrai kúriájában is megfordult, Lauka Gusztáv koszorús köl tő pedig szívesen látott vendége volt az óléci Dániel-kastélynak. A díszes bánáti úrilakokban egykor értékes festmények, vagyont érő bú torok, gazdag családi könyvtárak, esetenként pedig értékes régipénz- és bélyeggyűjtemények voltak. Szinte mindegyikhez fű ződik valami regényes történet. A háborúk, zendülések, rendszerváltások azonban szinte nyomtalanul eltüntették ezt a gazdagságot: itt-ott ma radt csak fenn szin te mu tatóban egy-egy festmény vagy értékesebb bútordarab, esetleg néhány vaskos családi fényképalbum. 7

6 Az utób bi évek ben, úgy tű nik, megnövekedett az ér dek lődés kastélyaink iránt. Mind több írás je le nik meg egyik ről-má sik ról, mind több szó esik vé del mük szükségességéről, mind gyak rabban keresik fel őket a kíváncsi lá togatók. Az alábbiakban a legjelentősebb (fennmaradt) bánáti úrilakokat mutatjuk be, építészeti sajátosságaikat, de szólunk egykori tulajdonosaikról is. A KANAKI DÁNIEL-KASTÉLY Kanak Dél-Bánátban, a nagybecskerek verseci autóút mentén helyezkedik el. E nagy köz ség ne vét is (konak=éjjeli szál lás, egy na pi út) az egy ko ri uta zók, kereskedők éjjeli szálláshelyéről, megállóhelyéről kap ta, mert föld rajzi fekvésénél fog va a Pancsova Temesvár és a Becskerek Versec út vo nal ke resz te ződésén A kanaki Dániel-kastély az 1910-es években A kanaki Dániel-kastély az 1910-es években Torontál megye egykori alispánja, Dániel László 8

7 he lyez ke dik el. Ezt a hely sé get vá lasz tot ta lak he lyül a 19. szá zad vé gén a szamosújvárnémeti ör mény Dá ni el csa lád egyik sar ja, Dániel László. A Dá ni el (vagy Daniel) csa lád ősei jú li us 3-án III. Kár oly tól nyer tek cí me res ne mes le ve let. A csa lád Torontál me gyei ágá nak meg ala pí tó ja, a 19. szá zad ele jén Dá ni el Pál, a ké sőb bi 1848-as or szág gyű lé si kép vi se lő. Négy fia volt: Pál, Já nos, Jó zsef és Lász ló. A négy test vér kö zül Lász ló futott be po li ti kai kar ri ert: a 19. szá zad má so dik fe lé ben or szág gyű lé si kép vi se lő, majd Torontál vár me gye al is pán ja, vé gül, az 1890-es évek vé gén Nóg rád vár me gye fő is pán ja. Nos, Dá ni el Lász ló volt az, aki 1898-ban Kanakon pom pás klas szi cis ta stí lu sú úri la kot épít te tett ma gá nak. A kas tély a vas út ál lo más és a Brzava fo lyócs kát át íve lő híd kö ze lé ben áll, park kal kö rül vé ve. Föld szin tes épü let, és az egy szerűbb klas szi cis ta stí lu sú al ko tá sok kö zé so rol ható. Eré nyei kö zé tar to zik a szimmet ria, a rész ará nyos ság. Egy fő- és egy kerti bejárata, valamint két kisebb oldalajtaja van, igen egyszerű díszítéssel. Az épületet hosszában egy folyosó osztja szabályosan ketté. Alatta, teljes hosszúságban boltíves pincét találunk. A főbejárat hat jón oszlopon fekszik, melyeknek felső része díszítéses. A bejáratnál találjuk a parkba vezető, félkör alakú lépcsőt. A hat oszlop alsó részein kovácsoltvas kerítéssel van összekötve. A bejárattól jobbra és balra az épületnek hét-hét ablaka van. A két szél ső alak ja el tér a töb bi től: nem négyszögletes, hanem csúcsíves. A te tő zöld és sár ga szí nű cserepekkel fedett, és hat stílusosan megformált szellő zőnyílás van rajta. A hátsó bejáratot négy jón oszlop tartja, amelyen nincs díszítés. A bejárat mindkét ol dalán enyhén lejtő, úgynevezett kocsifeljárat van. A Dá ni el-kas tély park já ban és kert jé ben szép szám ban akadtak növényritkaságok. Volt ott egy kor több délkínai, terebélyes koronájú ginkgófa (Ginkgo biloba), azaz páfrányfenyő, amelyet érdekességként említjük Kelet-Ázsiában szent fá nak tar ta nak, s amely csak a 19. szá zad de re kán ke rült vidékünkre. A gon do zott pá zsi tú kert ben akadt még pál ma, több örök zöld cser je és rit ka bokorféle. A kastély parkjának egyik szegletében nagy üvegház állt, telve kü lön féle kaktuszokkal, pálmákkal, fikuszokkal, rózsákkal és páfrányfélékkel. Volt ott többek között abudilon, klaudia, dracéna, sokféle virág és dísznövény. Onnan ültették ki és gazdagították a kastélykert gondosan összeválogatott növényeit. Az elmúlt évtizedek során a szemet gyönyörködtető parkon jelentős nyo mot ha gyott az enyé szet, de még így, meg cson kít va is ér de kes pél dá ja a vidéki kas télykerteknek. Dániel Lászlóról, a kastély tu laj do no sá ról a kró ni ká sok fel je gyez ték, hogy 1887-ben vármegyei főjegyző, 1891-től Torontál megyei alispán, 1896/97-ben pedig Nógrád megyei főispán volt, ugyanakkor országgyűlési képviselő is. Özvegy Rétháti Kövér Viktornét vette feleségül s három lányuk született: Márta, Erzsébet és Magda. Dániel László 1898-ban építtet te a kas télyt, saj nos, nem tud ni, ki nek a ter vei alapján. Az úrilakot annak idején gyönyörű kert és mint egy húszhek tár nyi min tagazdaság övezte a szükséges melléképületekkel együtt. 9

8 Borovszky Sa mu sze rint Dá ni el nek... százezreket érő, rit ka gaz dag sá gú és rendkívül teljes európai bélyeggyűjteménye, továbbá mintegy kétezer kötetes könyvtára volt. Hol is kereshetnénk ma már ezeket a ritkaságokat? Egykori kastélyának falai között már aligha. A közéletben betöltött tisztségei lehetővé tették számára az utazgatást, gyűjteményeinek gyarapítását. Kanaki birtoka 2758 holdas volt, ezenkívül Tolvádián is volt uradalma. Gulyája 1000 jószágot számlált. Akkortájt Kanakon bő ven akadt le ge lő: mintegy 500 hektárnyi, ami igencsak kedvezett az állattenyésztésnek. Ménese 150 lóból állott. Telivéreket tenyésztett, és kiváló ménesgazda hírében állt jú ni u sá ban az ara tó sztrájk ok Kanakot is el ér ték. A Dá ni el-ura da lom ban a gazdasági cselédség és főleg a földmunkások tagadták meg a munkát. A zsellérek és nap számosok ugyanis nem nyugodtak bele a holdankénti bérbe, amely akkortájt tizenkettedrészből (70 ki lo gramm bú zá ból és 40 fil lér hold pénzből) állt, hanem nyolcad-tizedrészt követeltek. A kastély további sorsa így alakult: 1921-ben, a föld re form után Dá ni el Lász ló birtokainak zömét elvesztette. A kastélyt a húszhektárnyi gazdasággal, parkkal, kerttel és gyümölcsössel együtt Kosta Ilić belgrádi gyáros vásárolta meg, fiaival. Az új tu laj do no sok tex til gyá rat épí tet tek Kanakon. A má so dik vi lág há bo rú be fe jeztével Vlada Ilićtől mint hazaárulótól a kastélyt elkobozták, és a község rendelkezésére bocsátották. Eleinte árvaházként szolgált, 1959-től pe dig a Vuk Karadžić Általános Iskola kapott benne helyet. TÖRÖKKANIZSAI KASTÉLYOK Az el ső törökkanizsai kas tély a cin cár Đurković család nevéhez fű ződik. A Đurkovićok gazdag újvidéki kelmekereskedők vol tak, a csa lád hír ne vét pe dig Marko Đurković ala poz ta meg, aki 1781-ben a ka marai birtokok árverezésén fo rin tért meg vá sá rol ta a törökkanizsai ura dal mat, és ez zel együtt a ne me si le ve let is. Az óta hasz nál ja a csa lád a de Servijski utó ne vet. E név a do ku men tumok ban több változatban is elő for dul: Szerviszky, Szerviczky stb. Marko Đurković jóval a nemesi levél megszerzése előtt hivatalosan is használta a Servijski nevet ban, egy év vel a ha lá la előtt kezd te el épít tet ni a kas télyt. Ha lá la után az uradalmat a kastéllyal együtt fia, Đorđe örökölte. Ő töb bek kö zött ar ról is em lé ke ze tes ma rad, hogy Jovan Jovanović Zmaj keresztapja volt. Đorđét bőkezű mecénásként tartják számon. Jelentős ös sze get ha gyott ap ja ala pít vá nyá ra, amely ha lá la után fo rin tos lett. Még 1862-ben a Servijski-féle ösz töndíjat húsz fiatal értelmiségi vet te igény be. Mi vel nem volt csa lád ja, a bir to kot a kas tél lyal együtt uno ka hú ga, Katarina Schulpe (ké sőbb Luk ács) örö költe. A kastély egyemeletes épület, a homlokzat közepén egy hangsúlyozott rizalittal és ma gas manzárdtetővel, valamint egyszerű faldíszítéssel. A központi rizalit ab la kai bolt íve sek, a kas tély töb bi ab la ka pedig szög le tes. Az eme le ti ré szen szép kovácsoltvas erkély található. A kúria klasszicista stílusban épült 1793-ban, s egyike a leg ré gibb bá ná ti kas té lyok nak. Az ud var fe lőli része teljesen különbözik az 10

9 A törökkanizsai Schulpe-kastély 1910 körül ut ca i tól. A kas tély föld szin ti ré szén egy nyi tott osz lo pos tor nác van, az eme le ti részen ablakokkal. Schulpe Vilmos idejében a kastélyban 3000 kötetes könyvtár, altwien és meis se n por ce lán, szép ezüst öt vös művek, bronztárgyak, régi bútorok, met sze tek és gaz dag fegy ver gyűjtemény volt található. A második világháború után a kastélyt iskolaépületként használták, napjainkban pedig a községi bíróság és a községi képviselő-tes tü let ka pott ben ne he lyet ben vet ték fel a tar to mányi műemlékek jegyzékébe. Törökkanizsán a Servijski-féle kastély mellett még két úri lak ról van tu do má sunk. Az egyi ket Feilitsch Fedor épí ttet te 1856-ban, a má si kat pe dig a Maldeghem gró fok 1910-ben. A Feilitsch-féle kú ria a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén Tallián Bé láé volt, aki nek gaz dag és ér té kes könyv tá ra mel lett szép vadásztrófeái is vol tak. A Maldeghem-kastély pe dig test vé réé, Tallián Emil fő szol ga bí róé, a vi lág uta zóé és szen ve dé lyes va dá szé volt, aki ott he lyez te el híres vadászgyűjteményét. A NAGYGÁJI DÁNIEL-KASTÉLY Az egy ko ri dí szes vaj da sá gi úri la ko kat szí ve sen lá to gat ták az ar ra uta zók, de a meghívott vendégek is. A nagygáji (Veliki Gaj) Dániel-kastély egyik kedves vendé ge az 1890-es évek ben Lauka Gusz táv ( ) ko szorús költő volt, Pe tőfi egykori barátja, aki az idő tájt Nagybecskereken a Torontál cí mű lapot szerkesztette. Sze retett utazni, főképpen pedig főúri kastélyokban vendégeskedni. Élményeit azután rendszeresen meg is írta lapjában. 11

10 Egyik látogatására július 21-én került sor, amikor Lauka leutazott Dél- Bánátba, pontosabban Nagygájba, Dániel Ernő ( ) bá ró nak, a ké sőbbi Bánffy-kormány kereskedelmi miniszterének úrilakába. A 19. szá zad el ső fe lé ben Nagygájt a Malenicza csa lád ural ta. Az ot ta ni földszintes vadászlakot Malenicza János lovag 1783-ban kapta adományként II. József császártól. A kúria az adománylevélben vadászkastélyként van feltüntetve, ami egyben akkori rendeltetésére is utal. Nos, ez az épület 1885-ben került, vásárlás útján, Dániel Ernő bir to ká ba. Mind ös sze né hány év alatt pa za rul be ren dez te, kertjét pedig növényritkaságokkal gazdagította. A kastélyban Dániel Ernő élt feleségével, Szerénával, és két fiával, Elemérrel és Tiborccal. A birtok gazdasági ügyeit egy bi zo nyos Schmitt ne vű alkalmazott intézte. Lauka 1889 júliusában három na pot töl tött Dánieléknél, s er ről a Torontálban a töb bi kö zött így írt: Te kin tet tel ritka példányszerű, ősi százados fáira és célszerű beosztására, valamint 18 holdnyi terjedelmére nézve, a nagygáji park okvetlenül egyike az ország legszebb parkjának. Van ben ne töb bek között egy olyan terjedelmes lombozatú, vastag törzsű és magas mogyorófa, amilyen alig van több hazánkban. Kőrisei pedig, Gingófája és Pavlovniája egy po zso nyi és egy fő hercegi kertet kivéve sehol sem találhatók. A kas tély 18 szo bá ja tisz ta, íz lé ses be ren de zé sek kel, a leg fi no mabb igé nye ket is kielégítheti. Maga a pipáló szoba, az elnevezésnek megfelelőleg, mind azo kat az igényeket kielégíti, amelyeket a délutáni szieszta követelhet. A kedves és szeretetre mél tó háziasszony munka-, pihenő- és társalgó-termei képviselik a legelragadóbb vissz han got a va ló és a köl té szet kö zött, és ap róbb rész le tek ben is fel tün te tik azt az idő z ő változatosságot, amely nélkül éle tün ket ked ves nek igen, de szép nek és vonzónak sohasem nevezhetnők. Az U alak ban épült kas tély, kes keny, de elég vi lá gos és hű vös folyosóival, némileg zár dailag aposztrofálja ugyan az egész épületet, de egyszersmind csakis azon zár dák ra em lé kez tet, me lyek ben az eszes, az élet böl cse let ben és tu do má nyok ban otthonos Benczések, Dominikánusok és Premonstrátiak éltek és élveztek. A kétezer hold nyi kül ső gaz da ság az időszaki haladásnak megfelelő, okszerű és cél sze- A nagygáji Dániel-kastély 1899-ben 12

11 Báró Dániel Ernő rű intézkedésekre és kezelésre vall, és a természet segélyezése mellett azt hisszük, hogy a gon dos sá got és a fá rad sá got meg is jutalmazza. Ma már hi ába keresnénk Nagygájon e főúri kényelem és szépség színhelyét, amelyről Lauka oly elragadtatással tudott írni! A ritka növényzetnek és az egykori mintagazdaságnak is alig akad látható jele. Csak a falubeliek szájhagyománya élteti még az egykori Dániel-kastély pompáját. AZ ISTVÁNVÖLGYI KÚ RIA A bánáti Hajdučicán, az egy ko ri Istvánvölgyén is fenn ma radt egy dí szes, klasz - szicista stílusú úrilak a 20. század elejéről, pompás parkjával egyetemben. A kastély klasszicista stílusú főbejáratát négy dór oszlop ékesíti. A bejárat két oldalán kocsifeljáró is van. A bejárati ajtó csúcsíves alakú. Az épület jobb és bal oldalán öt-öt ablak található, szimmetrikus elosztásban. A park felőli hátsó bejáratot hat dór oszlop tartja. Közvetlenül a bejárat mellett egy-egy négyszárnyú ablaka van, az elül ső rész hez ha son ló an a park felőli ré szen is öt-öt ab lak ta lál ha tó. Az úri lak bel ső díszítéséből egyéb ként a mai na pig ke vés ma radt fenn. A kastély központi termében a mennyezeten két eredeti, díszes csillárfoglalat található, a kastély többi termében pedig néhol fennmaradt a faldíszítés. 13

12 Istvánvölgye va la mi kor kincs tá ri bir tok volt, s a 18. szá zad vé gén, a kincs tá ri javak elárverezésekor vásárolta meg a Damaszkin család. Nevét is Damaszkin Ist ván ról, a csa lád egyik sar já ról kap ta. A Damaszkinok kö zött a 19. szá zad de rekán még vár me gyei főispán is akadt, de a család hamarosan elszegényedett, s a 19. század második felében az istvánvölgyi uradalom Dungyerszky Lázár (Lazar Dunđerski) tu laj do na lett, aki a bir tokon 1901-ben pompás kastélyt építtetett. Később az úri lakban leánya, Olga Jovanović (szü le tett Dungyerszky) élt, aki a 20. század első évtizedeiben korszerű mintagazdaságot vezetett. A Bánátot járó Toša Olga Jovanović istvánvölgyi úrilaka 1910 körül Iskruljevnak az 1930-as években alkalma volt ellátogatni a kastélyba, amelyről az akkori sajtóban részletes leírást hagyott. Az uradalomban levő kas tély ír ja Iskruljev ki mon dot tan ma gas épü let, noha nem emeletes. Gyönyörű park övezi széles, gondozott sétányokkal. A parkot örökzöld fenyők, platánok, tölgyek díszítik, akárcsak számos díszcserje és virág. A kastély alagsorában van a konyha, és itt találhatók a cselédszobák is. Az épületből félkör alakú lépcső ve zet le a park ba. Az úrilak látogatója először egy tágas előszobában találja magát, amelyben bőr ülő gar ni tú ra van, a he lyi sé get pe dig egy nagy tü kör, va la mint szob rok, pál mák, kitömött sasok, festmények ékesítik. Az épü le tet egy szé les fo lyo só sze li ket té, amely ből jobb ra és bal ra szo bák nyíl nak, a fo lyo só két vé gén pe dig tá gas ab la kok ta lál ha tók. A sze met gyö nyörköd te tő ebéd lő egyik ol da lán van a tár sal gó, a má si kon pe dig a dísz te rem. Eb ben cso dál hat juk meg ír ja Iskruljev a módosi Stevan Aleksić Du dás cí mű fest mé- 14

13 nyét, akár csak Kolesnikov belg rá di fes tő négy al ko tá sát, ame lyek a négy év szakot áb rá zol ják. Az uta zó sze rint a kú ria min den he lyi sé ge íz lé ses, ki vá ló mi nőségű bútorral volt berendezve. A kastélyt körülvevő huszonnégy hek tár nyi te rü le ten he lyez kedtek el a különféle gazdasági épületek. Jelentős megemlíteni az uradalom ménesét is, amely a harmincas években országos viszonylatban is párját ritkította. Olga Jovanović több mint negyven faj lovat nevelt, többnyire nemes, Franciaországból és Ang liából drágán beszerzett méneket. A legértékesebbek közé tartozott az Eagle nevű kan ca, amely an nak ide jén Pá rizs ban is szá mos dí jat nyert. Az istvánvölgyi ura da lom ban a 20. szá zad ele jén mint egy ötszáz ser tést és ezerkétszáz merinó juhot tenyésztettek. A birtokon virágkertészettel is foglalkoztak. Ol gá nak egy igen nagy üveg há za volt, s en nek kö szön he tően a kastély körüli park már kora tavasszal telis-tele volt kiültetett virágokkal és szépen megformált virágágyásokkal, pálmákkal és különféle dísznövényekkel. Mi vel a bir to kon negyven ötven mun kást fog lal koz ta tó ken der gyár is működött, ezért az ezerszáz hol das ura da lom egy ne gyedén kendert termesztettek, amelyet töb bek kö zött Né me tor szág ba ex por tál tak. A ha tal mas bir tok nagy szá mú mun kást igé nyelt. Az ura da lom ban negyvennégy csa lád élt, mely nek tag jai cse léd ként vagy föld mun kás ként dol goz tak az ura da lom ban. Az as évek ben Hajdučicán egy érdekes jármű közlekedett: a lóré. A helységtől ugyanis mintegy öt kilométernyire van a vasútállomás, s ezért a Dungyerszky uradalomtól az állomásig egy keskeny vágányú vasutat építettek. A szerelvény tizennyolc nyitott kis vagonból állt, amelyet lóval vontattak. A lórét nemcsak teher-, hanem személyszállításra is használták. A kis vagonokba szükség szerint padokat, székeket helyeztek, s így kocsikáztak a vasútállomásig meg vissza. A kastély további sorsáról a következőket mondhatjuk el: Olga Jovanovićnak négy le á nya volt, s egyi kük Vlada Ilić belgrádi mágnáshoz ment férjhez. Így került az 1940-es évek ben a kas tély az ura dalommal együtt Vlada Ilić tu laj do ná ba. A háború után hajdučicai bir to kát, akár csak a kanakit is, el ko boz ták tőle. A kastély egy ide ig üresen állt, jelenleg pedig egy agráripari kombinát tulajdonában van. A TEMESVAJKÓCI KAS TÉLY A dél-bá ná ti Vlajkovacon (Temesvajkóc) a főút mentén elhaladók rendszerint meg-megállnak, hogy néhány percig rácsodálkozzanak az egykori Mocsonyi-, illetve Bissingen-kastélyra. A valamikor díszes, pazar külsejű és gaz dag be ren dezésű épület ma már alapos tatarozásra szorul. Tetőszerkezete beázik. Jelenleg több la kó is lak ja, de mind ed dig nem akadt pénz a fel újí tá sá ra. Jól ki kezd te már az enyészet. A szép, tornyos, egyemeletes úrilakot Foeni Mocsonyi György építtette 1859-ben, majd há zasság révén, az 1890-es években került Bissingen-Nippenburg Rezső és fe le sé ge, Foeni Mocsonyi Ge or gi na bir to ká ba. A 19. szá zad vé gén és a 20. század elején a kastélynak több ezerkötetes könyvtára, érdekes régi bútor- 15

14 A temesvajkóci Bissingen-kastély 1910 körül és por celángyűjteménye volt, továbbá ritka ötvösmunkákból álló kollekciója. Ho gyan is ke rült a sok be cses rit ka ság e vi dé ki, bá ná ti kas tély ba? Nem vé let le nül! Egy igen régi nemesi család több évszázados családi örökségeként. A Bissingen- Nippenburg grófi család württenbergi eredetű volt, amely őse it a 11. szá za dig tudta visszavezetni. Egyes tag jai a 19. szá zad el ső felében kerültek Magyarországra. Nemcsak Temesvajkócon, ha nem Mély kas té lyon (Kuštilj) és Temespaulison (Pavliš) is volt birtokuk. Közelebbi adatok híján csak találgathatjuk, milyen értékes régiségek és ritkaságok voltak a családi gyűjteményekben. Ezekből ma már, saj nos, sem mi sem ma radt. Ám Vaj kóc kör nyé kén nem ez volt az egyet len em lí tés re mél tó, rit kaságokban gazdag kastély. A Vajkóchoz tartozó Ilkatelek-majorban 1890-ben Heinrich Nán dor épít te tett ma gá nak egy úri la kot, amely 2000 kö tetes könyvtáráról és gazdag régipénz-gyűjteményéről volt híres. Vajkócon nemcsak a kastély belső berendezése volt pazar, hanem az őt kö rülvevő kastélykert is. Az úrilak gondosan kimunkált környezetében volt egy ízlésesen megformált park tavacskával és szökőkúttal, meg egy patak, hidakkal. Tehát valóságos gyermekparadicsom, aminek megépítése akkor válik érthető vé, ha tud juk, hogy Bissingenéknek négy le á nyuk volt: Má ria, Lí via, Ve ra és Ge or gi na. Pil lant sunk be azon ban a Bissingen-féle úrilak hétköznapjaiba is. A kastély intéző je e so rok írójának dédapja a cselédhadnak minden reggel kiosztotta a napi feladatokat, majd azok elvégzéséről rendszeresen be szá molt a gróf úr nak. A gyö nyö rű parkot gondozó és ápoló főkertész Virág An tal volt, aki a kas tély mel let ti üveg ház ban ne vel te a ki ül te tés re szánt pa lán tá kat, 16

15 to váb bá gon dos ko dott a park kar ban tar tá sá ról is. Té len ba nya ke men cé vel fűtötte az üveg há zat, hogy a fagy el ne pusz tít sa a gyen ge haj tá so kat. Ha gond akadt volna a grófi lóállomány szerszámaival, vagy új lószerszámra volt szük ség, Bissingenék azt rend sze rint Ludwig Lorbert hí res alibunári szíjgyártónál szerezték be. A családi szájhagyomány szerint a négy grófkisasszony szí ve sen csó na ká zott a ta von, és gyak ran te ni sze zett is a kas tély kert ben. Ilyen kor a cselédlányok voltak a labdaszedők, és ezért kü lön pénzt is kap tak. Bissingenék külföldön iskoláztatták lányaikat, akik leginkább a nyári és téli szünidőt töltötték a vajkóci kastélyban. A család tagjai a második világháború végéig lakták a kastélyt, azt követően az épü le tet na ci o na li zál ták. Ma a vi har vert úri la kot több csa lád lak ja. S ha az épü letnek történetesen nem is, de a kastélykertnek mégis jobbra fordult a sorsa: a helybeliek egyike, a Bécsben dolgozó Bíró István vette bérbe, s ő viseli gondját. A BEODRAI ÚRI LAK Az észak-bá ná ti Novo Miloševón, az egy ko ri Beodrán, va la mi kor két kas tély létezett. Az elsőt Karátsonyi Lász ló épít tet te 1842 és 1846 kö zött, a má so di kat pe dig 1857-ben Karátsonyi La jos. Az utób bi úri lak ma már nem lé te zik, de az előbbi szinte változatlanul fennmaradt az utókornak. Ma a legszebb bánáti kastélyok egyi ke. Rados Je nő a ma gyar kastélyokról írt kö te té ben a beodrai kú ri át a 19. század első néhány évtizedének jelentősebb alkotásai közé sorolja. Beodrát 1781-ben a kincs tá ri bir to kok ár ve ré sén vet te meg Karátsonyi Bog dán (Deodat) fo rin tért. A ma is lé te ző, egy eme le tes, klas szi cis ta (bie der - meier) stí lu sú épü le tet a múlt szá zad kö ze pe tá ján Karátsonyi Lász ló épít tet te, aki ak ko ri ban szá mos tisztséget töl tött be a me gyé nél. Ele in te Torontál vár me gye szol ga bí rá ja, majd al is pán ja volt, ké sőbb or szág gyű lé si kö ve te, 1848-ban, ben és 1867-ben pe dig an nak fő is pán ja jú li u sá ban halt meg. Borovszky Sa mu sze rint hig gadt, elő re lá tó és meg fon tolt ter mé sze té vel igen sok jó szol gála tot tett a vár me gyé nek. Ha lá la kor a vár me gye is mél tón le rót ta ke gye le tét: hat hó na pi gyászt ren delt el, s az idő alatt még az ügy irat ok hoz is fe ke te pe csé tet használ tak (!). A kas télyt és az ura dal mat Karátsonyi Lász ló ha lála után fia, Fe renc, majd uno ká ja, An dor örö köl te, aki ről Borovszky a 19. szá zad ele jén meg je gyez te, hogy kas té lyá ban sok ér de kes mű tárgy és kb kö te tes könyv tár van el helyez ve. A beodrai kas tély egy eme le tes épü let, kö zé pen ki hang sú lyo zott tor nác cal, amely nek eme le ti ré szét ko rin tho szi osz lop csar nok dí szíti meg egy há rom szög letes tim pa non. Az ab la kok a klas szi cis ta stí lus kö ve tel mé nye i nek meg fe le lő en szigo rú an rész ará nyos el he lye zé sű ek. Az épü let föld szin ti ré szén, az ab lak kö zö ket jón osz lop fős, ki ug ró pil lé rek dí szí tik, de ta lá lunk itt fél kör ala kú, lép cső ze tes hom lok zat dí sze ket is, az eme le ti ré szen pe dig ko rin tho szi osz lop fős pil lé re ket, az ab la kok fö lött meg egye nes vo na lú, ki ug ró hom lok zat dí sze ket szép tar tó pillé rek kel. 17

16 A ma is létező beodrai Karátsonyi-kastély 1900 körül Az épü let ud var fel őli ré sze a föld szinten és az emeleten is jón oszlopos folyosóból áll. A folyosó oszlopközeibe utóbb ablakokat és ajtókat építettek be. Közepén előreugró homlokzatrész található. A kastély emeleti részén félkör alakúak a homlokzatdíszek, az épület két szélén pedig egyenes vonalúak. Az úrilak cseréppel fedett, s a tető egyhangúságát csupán a kémények szabálytalan elrendező dé se bont ja meg. A kú ria ol dal só ré szén ta láljuk az eme letre vezető lép csőzetet. A földszinti helyiségekben boltíves a mennyezet, az emeleti részen pedig egyenes. A kas tély ban itt-ott fel lel he tő még né hány eredeti faldísz meg néhány fajansz cserépkályha. A folyosók padlóburkolata rózsaszín és vörös márványból készült. A melléképületek, az istál ló, a mag tá rak és a cse léd la kás stí lus szem pont já ból is a kastéllyal szerves egységet alkot. A második világháború után a kúriát iskolaépületként és internátusként használták. A melléképületeket a helybeli mezőgazdasági birtok vette használatba. Utána ve gyi üzem ka pott ben ne he lyet. A beodrai kas tély akár csak a fenn ma radt bá ná ti kas té lyok zö me je len tőségénél fog va jobb sors ra len ne ér demes. A négyhektárnyi elhagyatott parkot fel kellene újítani ritka növényekkel, és visszaadni eredeti alakját. Az épület tágas ter me it pedig célszerűbben is ki le het ne hasz nál ni. AZ ÓLÉCI BOTKA-FÉLE KAS TÉLY Középkori várak hangulatát idézi a szépen felújított Botka-féle kastély (ma: Kapetanovo), amely a fa lun kí vül, ma gá nyo san áll a bá ná ti ró nán szin te mesébe illően. A szakemberek szerint párját ritkító építészeti emlékünk, amely érdekes pél dá ja a vi dé ki úri lak ok nak, an nál in kább, mert több stí lus öt vö ze te: egy for mán 18

17 Az óléci Botka-féle kastély 1900 körül felismerhetők rajta a gótikus, a neogótikus és a klasszicista jegyek. Egyik látványos sá ga a két eme let nyi to rony, amely dí szí té se i vel és épí té sze ti meg ol dá sa i val szerényebb középkori várkastély jelleget ad az épületnek. Hangsúlyozott a középen levő, lép csőzetes szélű rizalit, amely nek oldalait két sokszögű tornyocska díszíti. A kastély földszinti része kőimitációs díszítésű. Azt a látszatot kelti, mintha négyszögletes kőkockákból építették volna. A kúria egyébként téglából épült, néhol beton felhasználásával, ami a 20. század első éveiben még nem volt oly elterjedt a Vajdaságban. Sajnos, az épület szigetelése nagyon si lány, s emi att idő vel a te tőszerkezet is megrongálódott. A föld szin ten az ab la kok eny he bolt ív ben fe je ződ nek be, az eme le ten pe dig, a gót stí lus nak meg fe le lő en, csúcs íve sek. A kas tély to rony te te je, akár csak a te tőszer ke zet egy ré sze, a kö zép ko ri vár kas tély ok min tá já ra fo ga zott szé lű. Az úri lak ke le ti ol da lán lát ha tó a Botka csa lád cí me re: a hat ágú arany csil la got tar tó aranyorosz lán. 19

18 Botka Béla Az épü let köz pon ti, föld szin ti ré szé ben két na gyobb te rem van, jobb- és baloldalt pe dig hat szo ba ta lál ha tó. A kas tély jobb szár nyába lépcső vezet fel, fából készült, egyszerű díszítésű karzattal. A kúria emeleti részén hét helyiség és két fürdőszoba kapott helyet. Az épületben csupán a központi teremben maradt fenn némi faldíszítés. A kas télyt öve ző parkot valamikor angol mintára alakították ki. Több ritka növény is megtalálható benne, jóllehet a park nem tartozik a díszesebbek közé. Az úrilak előtt egy kis szö kő kút is működött valaha. Az emeletes kúriát Botka Béla épít tet te 1904-ben. Nagy volt ott egy kor a sürgés-for gás: négylovas hintók álltak meg bejárata előtt, parádés kocsissal a bakon. Különféle ügyben, megbeszélések vagy tanácskozások, esetleg baráti összejövetelek vagy bá lok mi att gyak ran meg for dult ott Torontál me gye színe-java. A kastély 20

19 ura az idő tájt 1400 hol das, szép bir tok kal di cse ked he tett. Kosárfonó telepet tar tott, jelentős volt to vábbá ménese, gulyája és sertésfarmja. Így élt Botka Béla feleségével, Emmával, viszonylagos jólétben egészen az első világháborúig. Akkor mindennek vége szakadt. A kislapási Botka csa lád a kró ni ká sok sze rint Nyitra me gyé ből származik, s a 19. szá zad ele jén került Bánátba től Ólécpusztán volt je len tős birtokuk, amelyet 1907-ben közigazgatásilag a községhez csatoltak. Torontál vármegye 1834-ben hitelesítette nemességüket. Botka Béla, a kastély tulajdonosa 1861-ben szü le tett, s a szá zadfordulón több jelentős tisztséget töltött be a vármegyénél. Volt országgyűlési képviselő, 1906 és 1910 kö zött pe dig Torontál me gye főispánja. A Botka csa lád virágzó gazdaságára az első csa pást az 1920-as évek ben végrehajtott agrárreform mérte. A több mint ezerholdas birtokból csak hatszáznyolcvannégy hek tár ma radt meg. Az 1930-as évek ben a csa lád min den igye ke zete el le né re sem tud ta meg tar ta ni gaz da sá gát, mind na gyobb és nagyobb adósságokba keveredett. Egyesek azt mesélik, hogy Botka Béla vagyonának legnagyobb részét elkártyázta. Mások azt állítják, hogy tetemes összegeket költött felesége gyógyítta tá sá ra, aki sú lyos lel ki be teg volt, s ké sőbb ön gyil kos is lett. Azt me sé lik, hogy Botka gyak ran vit te fe le sé gét Pest re gyó gyít tat ni, s ilyen kor rend sze rint egy tel jes személyvagont bérelt az utazásra... Vég té re is a té nyek azt bi zo nyít ják, hogy az 1930-as évek ben a Botka csa lád eladósodott. A kölcsönöket már nem tudta visszafizetni, s 1938-ban a tönk szélére ju tot t. Van nak, akik tud ni vé lik, hogy Botka Em mát éppen a kastély elárverezése ker gette a halálba 1938 augusztusában. Amikor férjétől meg tud ta, hogy a Nagybecskereki Bank az ura dal mat és a kas télyt min den in gó ság gal együtt ár verésre bocsátja, felment a kastélytorony tetejére, és ott állítólag felgyújtotta magát. Azon a bizonyos árverésen a bocsári Franz Maj vet te meg a kas télyt, és ho zo mány ként le á- nyának, Emíliának ajándékozta, amikor az házasságot kötött Milan Kapetanovval. A má so dik vi lág há bo rú után a föl det ál la mo sí tot ták, a kas télyt pe dig a hely be li mezőgazdasági birtok vette használatba. Egy ideig a birtok dolgozóinak szolgált lakhelyül, később az épü let la kat lan volt, s las san ki kezd te az enyé szet. Be ázott, ab la kai be tör tek s a pad ló is rot had ni kez dett. Az 1970-es évek ben több el képzelés is volt megmentésére. Előbb egy szlo vén munkaszervezet akarta bérbe venni, azzal a szándékkal, hogy vendéglátóipari létesítménnyé alakítja. Egy ideig annak a lehetőségét is latolgatták, hogy az úrilak mellé für dő me den cét és benzintöl tő állomást építenek, tekintettel arra, hogy a kastély a nagybecskerek verseci autóút mentén helyezkedik el. Az 1980-as évek ben ta ta roz ták, s még ma is vár ja bi zonytalan jövendőbeli rendeltetését. A CSÓ KAI KAS TÉLY A kincstári birtokok bécsi árverésén augusztus elsején a csókai uradalom is el adás ra ke rült. A ki ki ál tá si ára fo rint volt. Vé gül is Marczibányi Lőrinc vet te meg fo rin tért. (Nem azo nos a kamenicai Marczibányi Lőrinccel.) Az 21

20 új tulajdonos a 19. század elején fogott hozzá a kas tély épí té sé hez, de nem fe jezte be ban a Marczibányi-birtokot Barber Ágos ton és Klusemann kőbányai serfő ző vá sá rol ták meg, a fé lig fel épült kas tél lyal együtt. Az úri lak azon ban még akkor sem készült el teljesen. Sorrendben harmadik tulajdonosa, Sváb Károly fejezte be. Tőle került a kastély Lederer Artúr és Károly tulajdonába. Ők nem változ tat tak a kül alak ján, de an nál nagyobb fi gyel met szen tel tek a bir tok és a park rendezésének. A 9500 holdas uradalom az akkori Torontál vármegye egyik legszebb mintagazdasága volt. A kastély egyemeletes, szimmetrikus elrendeződésű, klasszicista stílusú épület, amelyen az építkezés elhúzódása miatt néhol már az eklekticizmus jegyei is felismerhetők. Elül ső hom lok za tát két ol dal só és egy köz pon ti rizalit éke sí ti. Ez utób bi alatt egy osz lo po kon nyug vó, ki ug ró er kély ta lál ha tó, három ab lak kal és ko vá csoltvas kerítéssel. Az emeleti rész ablakai boltívesek, a földszinten pedig szögletesek. A kúria elülső homlokzatán huszonhat ablak található. Az épü let park fel őli részén a központi rizalit kétszintes, egy kiugró, négy egyszerű oszlopra támaszkodó fedett erkéllyel. Az építészek az épület oldalsó ré sze i nek is ele gen dő fi gyel met szen tel tek: azo kon egy-egy ki ug ró er kély ta lál ha tó kovácsoltvas kerítéssel. A kúriát széles, egykor hozzáértően gondozott park veszi körül. A csókai kastély a szakemberek véleménye szerint a jelentősebb bánáti úrilakok egyike. A Lederer-birtokot az 1920-as években végrehajtott földreform sem csorbította meg jelentősebben, mert az uradalomnak mindössze tizennégy százalékát vesztet- A csókai kastély az 1930-as években 22

21 Léderer Magda és György (Tóth Veronika hagyatékából) ték el. A bir tok és a kas tély utol só tu laj do no sa Lederer György volt, aki zsi dó származása miatt a német megszállás elől külföldre menekült. A második világháború ide jén az ura da lom Hermann Göring tu lajdona lett. A felszabadulás után államosítot ták, és ott ala kult meg a Csó ka Me zőgazdasági Birtok ban az épü let te tőszerkezete kigyulladt, s az eternitlapokat akkor cseréppel vál tot ták fel. Ak kor dön töt ték le a kas télyt és a par kot öve ző régi kerítést is. NAGYSZEREDI KÚRIÁK A dél-bánáti kastélyok közül kettő Veliko Središtén, az egykori Nagyszereden található. Mindkettőt a Lazarovićok építtették. A nagyobb, úgynevezett régi kastély klasszicista stílusban épült az 1860-as években. Ott is megtalálható a vidéki kastélyokra oly jellemző tágas, oszlopos bejárat a szo kásos kiugró homlokzatrésszel. Az ablakok fölött háromszögletes homlokzatdíszek, úgynevezett frontonok vannak, ame lyek meg bont ják az épü let egyhangúságát. A kúriát szép, tágas park övezi. A kas tély 1896-ig volt a Lazarovićok birtokában, majd Frisch Gyula vásárolta meg, végül örököseié, Klier Károlyé és Rónai Györgyé lett. A háború után államosították, és iskola kapott benne helyet. A ki sebb, úgy ne ve zett új kas télyt is a Lazarovićok épít tet ték a 20. szá zad elején. Az eklekticizmus jegyében épült kúriának lépcsőzetes a homlokzatdíszítése, 23

22 a sar kait pedig sokszögű, gótikus tornyocskák ékesítik. A homlokzat tető alat ti részét páros, boltíves ablakocskák díszítik. Az egész kastély homlokzata tagolt. A hozzáértő épí tész a kú ria ol dalsó épületrészeinek is kellő fi gyel met szen telt. Az új kas télyt a 20. szá zad ele jén Hauser Kár oly vá sá rol ta meg a Lazarović családtól. A második világháború után ezt az épületet is államosították. Most disz- A régi és az új nagyszeredi Lazarović-kastély 1910 körül 24

23 kó és ifjúsági otthon kapott benne helyet. Akárcsak az előb bi kú ri át, ezt is park veszi körül, amelyben a Lazarovićok csa lá di krip tá ja ta lál ha tó. Egyéb ként mind két nagyszeredi kastély három-három hektárnyi területen fekszik. A krónikások szerint a Lazarovićok 1803-ban Szerbiából települtek Bánátba. Eleinte Kevevárán éltek, mígnem 1823-ban a családalapító Golub Lazarović megvásárolta a kincstártól a nagyszeredi uradalmat, 1839-ben pedig a kisszeredit is júliusában V. Ferdinánd Golub Lazarovićot nemesi rangra emelte nagy- és kis-szredistyei elő név vel. Golub 1849-ben hunyt el, és öt gyer me ke gyászolta: két fi ú és há rom leány. Ők léptek örökébe. Az úgynevezett régi kastély építéséhez özvegye, Ana Milković fo gott hoz zá az 1860-as évek ben. Golub Lazarović fia, Vasilije, tovább öregbítette a család hírnevét: 1866-tól 1869-ig Temes vármegye másodalispánja, majd királyi tanácsosa, 1876-ig pedig Temesvár város főispánja volt. A család birtokait is jelentősen bővítette júliusában hunyt el Veliko Središtén. Érdekességként említjük, hogy a verseci múzeum gyűjteményében őrzik a nagyszeredi Lazarovićok birtokleveleit és egyéb iratait, amelyek értékes családi és kordokumentumok. * Vaj da ság ban a töb bi fenn ma radt kú ria is az itt em lí tet tek hez ha son ló an számos re gé nyes tör té ne tet, ér de kes sé get rej te get még. E tör té ne te ket ame lyek ből itt csak íze lí tőt ad tunk a száj ha gyo mány még to vább szí ne zi, sőt felnagyítja, rejtélyesebbé, vonzóbbá teszi. Ám hol vannak már a letűnt ko rok ne me sei, a gró fok és a bá rók?! Hiszen ha valamilyen csoda folytán egyik-másik családban meg is maradt a kutyabőr, a be ke re te zett csa lá di cí mer, a ké sei uno kák már igen csak el pol gá ri a- sodtak. S hol vannak ma már az egykori kastélyok régiségei, ritkaságai: a drága bútorok, az értékes festmények, a csomózott keleti szőnyegek, a becses könyvek?! Amit meg kíméltek a háborúk, azt a keveset később eladogatták a rászoruló utódok. Kevés került belőlük a múzeumokba. Itt-ott lehet csak fellelni egy-egy festményt, tük röt vagy por ce lánt in kább csak mu ta tó ban a di cső, gaz dag ősök emlékeként. Ke vés ki vé tel lel a gon do zat lan vaj da sá gi kas tély ker tek ben a rit ka nö vé nyek között elburjánzott a gaz, s a kíváncsi látogatót a rendezett sétányok és ápolt ösvények meg díszcserjék helyett többnyire csak áthatolhatatlan bokorrengeteg fogadja, amelyből néhány évszázados fa meredezik az ég felé. Csak az épületek maradtak nagyjából épségben, s közülük is soknak hu za tos a te tőtere, szétmállott a dí szí té se, a va ko la ta. Sok he lyen a csa lá di cí me re ket is le ver ték a hom lok zat ról. Szinte nyomtalanul eltűn tek az egy kori többezer holdas mintagazdaságok, a ritka növényzetű parkok meg a pazarul berendezett kastélybelsők. Csak az épü le tek, a fa lak maradtak, ame lyek ha be szél ni tud ná nak még sok érdekes történetet mesélhetnének az egykori vajdasági földesurakról. (1986) 25

24 EGY RÉGI BÁNÁTI GEORGIKON A 19. szá zad el ső negyedében Bánát még nemigen dicsekedhetett fejlett mezőgazdasággal, még kevésbé tetszetős díszkertekkel, hiszen arra még nem voltak meg a kel lő feltételek. Gyakoriak voltak az árvizek, a mocsarak egy része is még le csa po lás ra várt, az utak is elég gé ren dezetlenek voltak. Tavasszal és ősszel csaknem áthatolhatatlan sártengeren, nyáron vastag portengeren keresztül vitt a Bánátba látogatók útja. S ha az imént felsoroltak eléggé lehangolhatták az arra vető dő utast, a Becskerek mel let ti Écskának, pon to sab ban a Láz ár-fé le uradalomnak még is volt az idő tájt egy figyelemre mél tó dísze, büszkesége, amit érdemes volt megtekinteni, amiért érdemes volt odautazni: a pompás díszkert. Nos, e bánáti, mindent termő, vagy ígé rő paradicsomba utazott le július 16-án Szegedről Ved res Ist ván ( ) in zsel lér, hogy meg szem lél je és ta nul má nyoz za Lázár Ágos ton obester úr bir tokának féltve őrzött gyöngyszemét, az Alföld első Georgikonját aho gyan ne vez te. E ta nul mány út já nak ér de kes ta pasz ta la ta it Vedres előbb a Nemzeti Gazdában ismertette Etska kis ded rajzolattya cím mel, munká ja pe dig kü lön ki ad vány ként is meg je lent. E fü ze tecs ke nem csak hely tör té ne ti, hanem gazdaságtörténeti szempontból is értékes, hiszen hozzá hasonló nem sok je lent meg Bá nát ról a múlt szá zad el ső felében. SZEGED SZÉCHENYIJE Mi e lőtt rá tér nénk Ved res ér de kes écskai ta nul mány út já nak is mer te té sé re, hadd szól junk előbb őró la szep tem ber 22-én szü le tett egy sze ge di szűr sza bó család ban. Sze ged tör té ne té ben ol vas suk, hogy dal ma ta be ván dor lók le szár ma zottja volt, te kin tet tel arrra, hogy ap ja ve ze ték ne ve az ok má nyok ban még Vidrovits és Vödrits alak ban is fel buk kan. Iskoláit szü lő vá ro sá ban vé gez te, majd Pes ten beiratkozott a ma gyar mér nök kép zés el ső in té ze té be, az Institutum Geometricumba. Tanulmányai befejeztével, au gusz tus 1-jé től Sze ged vá ros hi tes föld mé rő je lett. A felvilágosodás szellemétől áthatva érdeklődése az építészettől a szín há zig, az árvízvédelemtől az irodalomig szinte mindenre kiterjedt. Péter László joggal írja róla a Szegedi örökségben, hogy a polgári haladás leleményes úttörője, Szeged Széchenyije volt. Emiatt nehéz is dióhéjban összefoglalni munkásságát. 26

25 Vedres István Szeged történetében olvassuk a sokrétű, fiatal mérnökről, hogy a ter mőterület növelésével, a népesség fokozásával foglalkozik, éléstárakat állítana az éhínség és a spekuláció leküzdésére, jutalmakat tűzne ki gazdasági kérdések megoldására, il let ve új kul tú rák meg ho no sí tá sá ra a fé lig fi ziokrata, félig merkantilista kincstári szem lé let, az ál lam jó lét ének eme lé se hat ja át Ved res eszmevilágát. (...) Ved res készíti az új városháza terveit (s eléri, hogy ott színházterem is létesüljön), ott bá bás ko dott a kór ház és az új iskolaépületek létesítésénél. (...) A se lyem ter mesztés fel lendítésére eperfákat ültetett, több sző lőfajtát hozatott, öntöző műveket létesített, és gabonaszóró machinát szerkesztett ban ő szer ve zi meg Sze ged el ső nyilvános hangversenyét. Könyvtára, régiséggyűjteménye egyedülálló a városban. Terveit és tudását az ország egésze számára próbálja kamatoztatni. 27

26 Szerteágazó tevékenységéből mindenképpen ki kell emelnünk vízimérnöki munkáját. Régi magyar vízimérnökökről értekezve Fodor Ferenc írja róla, hogy 1808-ban egy 3600 holdnyi mocsarat szárított ki Szeged határában, itt települt Vedresháza köz ség. E te rü let ről egy tér ké pe is fenn ma radt az Ószentiván és Gyála közti mocsarakkal. Ennek kapcsán bukkan fel a neve Torontál vármegye irataiban is ben Gyála község panaszkodik az inzsellérre, mert az elfoglalni igyekszik az ura ságtól kiárendált legelő jü ket ja nu ár 20-án kelt (2369. szá mú) rendeletével a helytartótanács megintette a szentiványi lakosokat, hogy Vedresnek ne me ré szel jék a leg ki sebb kárt se ten ni ban Torontál me gyé nél már az a panasz rá, hogy cselédeit vasárnap is dolgoztatta, egy évvel később pe dig az, hogy a gyálai köz legelőt és a bel ső tel kek egy ré szét is el sa já tí tot ta. Vedres számos lecsapolási és kiszárítási tervet készített, rajongója volt mindennek, ami új, ami kor sze rű. Sze ge den hunyt el no vem ber 4-én. SZEGEDTŐL ÉCSKÁIG Mérnökünket Szegedtől Écskáig Sevtsik Aloizius, a szegedi piarista kollégium rektora, a mezei gazdaságnak több esztendőkig volt tanítója kalauzolta. Úgy tűnik, Vedres tő le hal lot ta, hall hat ta az écskai min ta gaz da ság hí rét, s ar ról a hely- Vedres Écskáról szóló művének címoldala (1817) 28

27 szí nen is meg akart bi zo nyo sod ni. Écskáig va ló uta zásukról mérnökünk az alábbiakat írja: Mentünkbe: Bébtül fogva Bessenyőn, Kis és Nagy Teremián ke resz tül Kikindáig látván mindenfelé az idei árvizeknek szomorú nyomait, az a fölséges reménység támadott föl bennünk, hogy: tsak ugyan lészen va la mi kor még olly üdő, a mi dőn a Torontál vár me gyei föl des ura sá gok és la ko sok el un ván a víz ár jai ál tal, szörnyű károk szen ve dé se mel lett okoz ta tott há bor gat ta tá so kat, öszvekapcsolt erővel és tehetséggel azon fognak munkálkodni, hogy a Maros vize dagályának egy ré szét vagy az Aran kán, vagy más, újjonnan ása tan dó tsatornán a vár me gyén keresztül lebotsássák, és gyönyörű földjeiket s gabonáikat annak elpusztításátul meg ment sék! (...) Minekutánna Kikindán túl Ba sa híd ját, Melentzét és azt a szép kis me ző vá rost, Betskereket, hol a ne mes vár me gye gyű lé sei is tartattatnak, meghaladtuk, kevés üdő múl va Etskára be ér kez tünk. Én nyúghatatlanul kí ván ván azon dol gok szem lé lé sét, mellyeket tsak szó val le rajzolva adott elő utazó barátom, különössen meg ör ven dez tet tem abéli megjádzottatásomon, hogy meg ér ke zé semmel töb bet és szeb bet lát tam, mint reményitem! LÁZÁR ÁGOSTON OBESTER ÚR VENDÉGEIKÉNT Ved res és Sevtsik egy hé tig, jú li us 16-ától 23-áig vol tak Lázárék úrilakának ven dé gei. A min ta gaz da ság ok iránt ra jon gó in zsel lér fi gyel me ott elsősorban a keszthelyi Georgikon (a Festetics alapította keszthelyi gazdasági akadémia) érdemes testvérjére, az écskai díszkertre terjedt ki, amelyet az Alföld első Georgikonjának nevezett. Mint írta, az eggyik, alkotmányos renden, elmélkedés és gya korlás; a másik tapasztalás és gyakorlás által tanít. A továbbiakban mérnökünk még az er dők ültetése, az uradalmi puszták gazdálkodása, a mezőgazdasági termelés megszervezése és a Bega vízszabályozása iránt tanúsított érdeklődést. A mint egy hol das écskai ura dal mat az ör mény származású Lázár Lukács vásárolta meg 1781 augusztusában forintért a kamarai birtokok bécsi árverésén. Előbb ő, majd családja igyekezett felfejleszteni a mezőgazdasági termelést, s ez az erőfeszítés sikerrel is járt: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom (huszonöt holdas, párját ritkító parkjával együtt) neves mintagazdaság lett. Ennek megtekintésére szánta rá magát Vedres István július 16-a és 23-a között, biztos kalauzával, Sevtsik Aloiziussal ( ). Sevtsiket, a Trencsén me gyei származású tudós piarista tanárt több szál fűzte a Láz ár csa ládhoz. A földesúr négy fiának egyike, Ágoston nála tanult Pozsonyban, ké sőbb pe dig a csa lád házitanára lett. Sevtsiket Láz ár Ágos ton még 1806-ban Écskára hívta, hogy kikérje véleményét az uradalom fejlesztéséről és a me zőgazdasági termelés korszerűsítéséről. Egyes források szerint Sevtsik akkori tanácsai döntően befolyásolták az écskai uraságot, aki éppen tanárának ösztönzésére szánta rá magát nem csekély anyagi áldozattal a párját ritkító díszkert kialakítására, illetve a korszerű növénytermesztés megszervezésére. Ami kor Sevtsik jú li us 16-án Ved rest Écskára kí sér te, bi zo nyá ra büsz ke is volt ar ra, hogy va la me lyest jó ma ga is hoz zá já rult az ak kor pár ját rit kí tó min- 29

28 ta gaz da ság ki ala kí tá sá hoz. Meg ér ke zé sük után szí vé lyes ven dég lá tás ban volt ré szük Lázárék úrilakában. Ved res ezt ír ja: Ma ga a föl des ura ság, mél tó sá gos Láz ár Ágos ton obester úr, mihelyest ha za ér ke zett uta zá sá ból, több nyi re min denkor ve lünk volt és tekéntetes Lapádi Jó zsef praefektus és planipotentiarius úr ral va ló tár sa sá gun kat je len lé té vel ne vel te és meg tisz tel te. (...) Átal já ban ollyantén tár gyak fo rog tak előt tünk, mellyek a Nem ze ti Gaz da kü lö nös fi gyel mé re mél tók vol tak. TÖBB MINT SZÁZFÉ LE FA ÉS CSER JE Az écskai úrilak vendégeként Vedres mindenekelőtt a boglárfacsemetékkel körülültetett kúriát szemlélte meg tüzetesebben, elégedetten leszögezve, hogy ott elegendő alkalmatosság készült... a vendégek, utazók s tudományt kedvelők tisz tes sé ges fo ga dá sá ra, te kin tet tel ar ra, hogy ott nagy tisz ta ság, szép rend tar tás és jó zan tsendesség mel lett a legvidámabb elevenség uralkodott. A továbbiakban in zsel lé rünk ki tér a kel le me tes er dős kert bemutatására, amelynek nem is képzelhető meg lá tá sán az em ber bá mul va el mo so lyog. Ved res le ír ja, hogy az első ker tet, mely az ak ko ri üdőben Bá nát ban leg szebb nek tar ta tott, még az uradalomszerző Lázár Lukács létesítette, de később, ami kor az Láz ár Já nos bir to ká ba került, lassan kipusztult. Csak Lázár Ágos ton ide jé ben éledt új já, aki 1811-ben egy huszonöt hol das er dős kertet kezdett telepíteni. Ágostonnak cseppet sem volt könnyű dol ga, kü lönösen a ritka facsemeték beszerzése (és meghonosítása) oko zott gon dot. Egy részt azért, mert igen költ sé ges volt, más részt, mert szak sze rű karbantartást igényelt. A facsemeték beszerzéséről ír ja Ved res, hogy az écskai föl des úr Hebien urat Bécs be és an nak környékére küldte ültetni való fiatalokért és magvakért, pontosab ban kül föl di rit ka fák és tserjék pa lán tá i ért. Hebien fo rin tért vá sá rolt facsemetéket és magva kat, s eze ket ha jón szál lí tot ta Écskára. Lichtenstein her ceg híres kertjéből pél dá ul száz da rab kanadai nyárfacsemetét vásárolt 2500 forintért. Ugyanakkor Bretsneider úr, az uradalom perceptora a Kárpátokból hozott juhar-, nyír- és fe nyőcsemetéket, meg mindenféle erdei cserjepalántát. Bretsneider összesen darab ujjnyi hosszúságú palántátskát rakott ko csi ra és ho zott ha za a bá ná ti ura da lom ba ta va szán hoz zá is lát tak a fá sí táshoz, er dősítéshez. Alig néhány év leforgása alatt a huszonöt holdnyi terület ritka fafajták és cserjék szívderítő és szemet gyönyörködtető gyűjteménye lett, amelyet mint Ved res ír ja ha meg néz az em ber, szí vé ben gyö nyö rűség, s elméjében tsudálkozás ger jed föl. Min den fa faj ta előtt egy bádoglemezke volt fel szö gez ve deszkakaróra, amelyen szép fekete betűkkel feltüntették annak latin nevét. A nyár, fűz, agátz, tölgy, más kö zön sé ges fák ne me in kí vül... több mint száz fé le faj ta, részszerént ha zai, részszerént kül föl di fák és tserjék van nak it ten s esz ten dőnként mindig szaporíttatnak állapította meg írásában Vedres. Kalapis Zoltán írja a bánáti kastélykertekről szólva, hogy azok múlt századi alapításának éppen ez volt a kép le te: a rit kább, az eg zotikusabb példányok a Bécs és a Pest környéki ura- 30

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 2., csütörtök 182. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXV. tv. A lakásszövetkezetekrõl... 13806 32/2004. (XII. 2.) OM r. A szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 237/2006. (XI. 27.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól... 11138 81/2006. (XI. 27.) GKM

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. au gusz tus 18. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: LIX. tv. Az ál lam

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. má jus T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 14/2006. (V. 15.) AB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 41/2005. (XII. 1.) OVB ha tá ro za tá nak hely

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán MSBÁL. hõs kisegér Huszti Zoltán nek 12 Marsch lt egy - szerélt a kam - ra sar - ka mé - lyén, Laczó Zoltán Vince lt egy - szerélt egy órus ora hõs kis - e-gér. Hosz - szú far - ka volt és büsz - ke nagy

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 14., TARTALOMJEGYZÉK Oldal kedd 97. szám 2009. évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény mó do - sításáról....

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. március T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 11/2006. (III. 23.) AB ha tá ro zat Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény 25. (5) be kez dés ki vé - ve,

Részletesebben

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal

42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 12., szerda 42. szám Ára: 2599, Ft TARTALOMJEGYZÉK 86/2006. (IV. 12.) Korm. r. A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról... 3338

Részletesebben

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft 2011. má jus 2. TARTALOM JOGSZABÁLY ol dal 19/2011. (III. 21.) Korm. ren de let a 2011. évi igaz ga tá si szü net rõl... 666 6/2011. (III. 8.) NEFMI rendelet egyes oktatási-kulturális

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4807, Ft. Oldal

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 4., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4807, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ja nu ár 4., szerda 1. szám Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: I. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Bol gár Köz tár sa ság kö zött, a szo ci á - lis

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21.

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21. III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft 2011. JANUÁR 21. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása TISZTELT TAGTÁRSAK! 1994. ja nu ár 26-án 151 sze mély meg ala kí tot - ta a Moz gás kor lá to zot tak Mély kú ti Egye sü le tét. A he lyi szer ve zet lét re ho zá sá nak több cél ja is volt. Leg fon to

Részletesebben

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú ni us 29., csütörtök 79. szám I. kötet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 138/2006. (VI. 29.) Korm. r. Egyes szo ci á li san rá szo rult csa lá dok 2006.

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ja nu ár 5., péntek 1. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: I. tv. A sza bad moz gás és tar tóz ko dás jo gá val ren del ke zõ sze mé lyek be uta zá sá ról és

Részletesebben