E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom megyei Közgyőlés december 18-ai ülésére

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI-1716/2008. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom megyei Közgyőlés december 18-ai ülésére Tárgy: A megye mint középszint Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei Közgyőlés Elnöke Elıadó: Dr. Szabó Csaba stratégiai referens

2 2 Tisztelt Közgyőlés! 1.) A Magyarországon ben lezajlott alkotmányos, politikai és társadalmi változások egyik legfontosabb eleme a helyi önkormányzati rendszer létrehozása volt. Az szeptember 30-án lebonyolított választások eredményeként létrejött települési- és területi helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvetı szabályokat az évi LXV. Törvény tartalmazza. E törvény és a hozzá kapcsolódódó választási és hatásköri törvény, valamint a költségvetési pénzügyi jogszabályok eredményesen szolgálták a politikai jogalkotói célkitőzést : a helyi hatalom megteremtését Magyarországon. A jogalkotó a települések közötti, valamint a megyék és a települések közötti hierarchikus viszonyt felszámolva, a jogilag egyenrangú önkormányzatok rendszerét teremtette meg. Az önkormányzati feladatellátás normatív- és méltányos finanszírozása, a szabályozás eleganciája, jogállami zsinórmértékhez igazodó, már-már ideáltipikus minısége és europeer jellege átlátható, tiszta viszonyokat eredményezett. Akkor és ott indokolt volt az is, hogy a megyei önkormányzatok nem rendelkeztek a fejlesztési források területi allokációjának jogával, kiküszöbölve ezáltal a megyei tanácsok évtizedeken keresztül folytatott, rendkívül sok díszfunkcióval járó gyakorlatát. ( lásd: Vági Gábor: Versengés a fejlesztési forrásokért) Az 1994-ben hatalomra került szociálliberális kormánykoalíció legfontosabb törekvései közé tartozott az önkormányzati rendszer meggyengítése, a helyi hatalom rendelkezésére álló erıforrások csökkentése, a hierarchikus viszonyok újjáélesztése. E célkitőzést szolgálta egyebek között az összeférhetetlenségi szabályok módosítása, a normatív finanszírozás föllazítása- pályázati rendszerek kiépítése, az intézményi finanszírozás székhely településekhez kapcsolása, a nagyvárosok és községek között finanszírozási különbségek kialakítása és fokozása, a finanszírozási olló kinyitása. A megyei önkormányzatok közjogi- és politikai szerepének további csökkentéséhez a területfejlesztési és a társulási törvény járult elsısorban hozzá. A 2002 óta hatalmon lévı szociálliberális kormányzat meg-megújuló kísérleteket tesz az önkormányzati rendszer ellehetetlenítésére. A szándék kettıs : a kistelepülési intézményhálózat elsorvasztásával magát az ezer éves magyar falut akarják likvidálni ( a falu középkori maradvány Mihályi Péter az Államreform Bizottság tagja ), a többcélú kistérségi társulások létrehozásával, az államigazgatás alkotmánysértésbe is torkolló regionalizációjával, a központi költségvetési finanszírozás reálértékének a folyamatos csökkentésével pedig az ezer éves megyét akarják véglegesen meggyengíteni. 2.) A magyarországi kormányzat a megyének, mint önkormányzati szintnek a fölszámolásához sajátos ideológiák mentén kezdett hozzá: - túl sok a (megyei) önkormányzat sokba kerülnek az adófizetıknek - a régiók létrehozása uniós követelmény - a megye túl régi, korszerőtlen intézmény a.) a sok és sokba kerülı (megyei) önkormányzatok premisszája nem jelentett gondot a kormányzat számára akkor, amikor a korábban a települési és/vagy megyei önkormányzatok által hatékonyan ellátott funkciókat kiszervezte az újonnan létrehozott többcélú kistérségi társulásoknak, kialakítva ezzel egy sem

3 3 önkormányzati, sem közigazgatási szintnek nem nevezhetı szervezeti hálózatot. Sıt egyfajta kegyúri joggyakorlás keretében lehetıvé teszi a költségvetési szervként mőködı munkaszervezetekben dolgozóknak, hogy a magasabb jövedelem reményében ne a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a Munka törvénykönyve hatálya alá kerüljenek. A kistérségi társulásoknál, munkaszervezeteikben több ezer munkavállaló, tízmilliárdos mértékő költségvetést felhasználva tevékenykedik. (A évi költségvetési törvény 28 milliárd forintos elıirányzatot képezett a kistérségek számára. Ez az összeg a magyar településhálózat több, mint 1/3-át kitevı, nagyjából kisközség teljes éves költségvetési fıösszegével azonos összeg.) b.) Az önkormányzati régiók létrehozása az önkormányzati megye megszüntetése uniós követelményként történı beállítása szintén hamis érvelés. Az Európai Unió 27 tagországa közül csak 8-ban léteznek regionális szintő önkormányzatok. Olyan országok ezek, amelyeknek már a középkor korai századaiban kialakult fragmentált hatalmi rendszerét hercegségek, grófságok, választó fejedelemségek, királyságok, érsekségek és ezek regionális logikáját az újkor központosított államai sem számolták fel. (Ausztria, Németország, Spanyolország, Olaszország, Belgium stb) Az unió 11 tagállamában vannak a magyar megyének megfelelı szintő területi egységek, amelyek minden tekintetben eleget tesznek a NUTS 2-vel szemben támasztható követelménynek. Az unió 8 legkisebb tagállamában az egész ország jelenti a NUTS 2 régiót. (Málta, Ciprus, Szlovénia, Dánia, Lettország, Észtország stb). Itt szükséges jelezni azt is, hogy a regionalizáció folyamata az elmúlt évtizedben megtorpant, sıt megfordult Nyugat-Európában. Az e tárgyban kiírt népszavazásokon a lakosság rendre elutasította a nagyobb területi egységek létrehozásának eszméjét, Francia országában pedig a középkori eredető megyerendszerhez telepítik vissza a korábban a régióknak átadott hatáskörök nagy részét. Sajátos a helyzete Lengyelországnak. Itt vannak ugyan NUTS 2 egységnek megfelelı régiók, de ezek létrehozását nem az uniós követelményeknek való megfelelés, hanem éppen ellenkezıleg a nemzeti hagyományaihoz jobban igazodó, az elıtt létezett un. nagyvajdaságok rendszeréhez való visszatérés motiválta. c.) A megye valóban régi intézmény, Magyarországon hosszabb ideje létezett (létezik) mint maga a királyság intézménye. Ebbıl azonban korántsem következik, hogy fölszámolandó is lenne. A megye éppen azért képezheti ezer év óta a magyar emberek életének keretét, mert képes eleget tenni a változó korok változó követelményének. A megye identitásképzı identitás fenntartó intézmény, hiánya a társadalmi azonosságtudat, a lokális identitás sérülését, a valahova tartozás lelki szükségletének részleges kielégítetlenségét idézné elı. A fentiekben megfogalmazottakra figyelemmel érezzük szükségét annak, hogy a magyar önkormányzati rendszer és benne az önkormányzati megye értékeinek megırzése érdekében a kormányzati szándékokkal szemben határozati formában nyilvánítsuk ki álláspontunkat, fogalmazzuk meg politikai céljainkat.

4 4 Tisztelt Közgyőlés! A fentiekben kifejtettekre tekintettel kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy a Békés Megyei Önkormányzat Közgyőlése által már elfogadott, azzal azonos tartalmú határozati javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek! Tatabánya, december 8. Dr. Völner Pál Határozati javaslat 1.) Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése ismételten hitet tesz az ezeréves hagyománnyal rendelkezı magyar megyerendszer mellett. Azon megyerendszer mellett, amely az államalapítás óta napjainkban is az állami berendezkedés középszintő önkormányzati szervezete, a nemzetével azonos érdekeket hordozó ország alkotó tényezı és ma a vidéki emberek utolsó végvárai. 2.) Komárom- Esztergom Megye Közgyőlése tiltakozik és ellenáll minden olyan politikai irányzatnak, amely a megyerendszer elsorvasztására és a nagyrégiók létrehozására irányul. A magyar megye mint középszint megfelel minden olyan feltételnek, amelyet az európai szervezetek a régió meghatározására megfogalmaztak. Magyarországon a régió, mint az államberendezkedés középszintje: a megye. Hamis és megtévesztı minden olyan állítás, amely Európai uniós elvárásokra hivatkozik, a megyénél nagyobb közigazgatási területi egységet kíván létrehozni. Az Európai Unió bizottsága ilyen igényt nem fogalmazott meg és nem is kíván megfogalmazni, mivel ez a tagállamok kompetenciájába tartozik. 3.) Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése a korábbi állásfoglalásait megerısítve igényli az állami, önkormányzati, közigazgatási funkciók, feladatok, hatáskörök teljes körő szakmai felülvizsgálatán alapuló újratelepítését a kompetenciák és a szubszidiaritás elveinek figyelembe vételével. Az újrafelosztásnál dönteni szükséges arról, mely feladatokat kell társadalmasítani, ( civil szervezıdések) melyek maradjanak állami feladatkörben és melyek illessék meg az önkormányzatokat, ezen belül a megyei önkormányzatot. A megye nem többlet hatalmat, hanem olyan funkciókat, hatásköröket igényel, amelyet középszinten lehet

5 5 és kell ellátni, hatásköri átfedések nélkül és törvényben rögzített, körülhatárolt felelısséggel. Az önkormányzati megye fennmaradása és megerısítése mellett vissza kell állítani a közigazgatási-államigazgatási megyét is. Addig is meg kell szüntetni az önkormányzati és közigazgatási megye kiürítését, a folyamatos forráselvonással történı elsorvasztását. 4.) Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése tudomásul veszi, hogy tervezési-gazdasági, statisztikai célokból nagyobb területi egységek létrehozása indokolt. Ezek azonban nem régiók, legfeljebb nagytérségek, mivel egyetlen elemükben sem felelnek meg a régióra vonatkozó definícióknak. Vissza kell állítani a Megyei területfejlesztési Tanácsoknak a területfejlesztési források feletti rendelkezési jogát azzal, hogy a megyei önkormányzatok e szervezeteket felügyelhessék. A Regionális Területfejlesztési Tanácsokban a Kormányzati politikai túlsúlyt meg kell szüntetni. 5.) A megye mint középszint funkcióinak, feladatainak és hatásköreinek, felelısségének újbóli meghatározása mellett biztosítani kell a feladatellátáshoz szükséges forrásokat. A megyei önkormányzatok ellátási kötelezettsége, felelıssége csak a törvényben biztosított források mértékéig terjedhet. Meg kell szüntetni azokat a szabályozásokat, amelyek állami, államigazgatási szervek döntéseitıl teszik függıvé megyei feladatok ellátását, ugyanakkor a teljes ellátási felelısség a megyei önkormányzaté. 6.) Kezdeményezi a Közgyőlés a megyei jogú városokra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy lakossága részt vehessen, a megyei képviselık választásában, továbbá törvény rendezze a megye és a megyei jogú városok kompetenciáit. A közgyőlés határozatát ismertetni kell a megye lakosságával, továbbá meg kell küldeni az Országgyőlés Elnökének, a parlamenti frakciók vezetıinak, valamint a megye országgyőlési képviselıinek, a megyei közgyőlés elnökeinek, a Megyei Önkormányzatok Országos szövetségének és a Miniszterelnöknek. Határidı: január 31. Felelıs: Dr. Völner Pál