Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde. Aranyalma Pedagógiai Programja. Káloz Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde, 8124 Káloz, Óvoda u. 2.

Átírás

1 Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Aranyalma Pedagógiai Programja Káloz Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde, 8124 Káloz, Óvoda u. 2. O. M. azonosító :

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Törvényi szabályozás köre Az óvodai felvétel Pedagógiai program Az óvoda legfontosabb adatai Az óvoda szerkezete Helyzetelemzés Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Óvodakép Óvodai nevelésünk rendszer ábrája Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés Az értelmi fejlesztés, nevelés Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Óvodai élet megszervezése Napirend Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család Az óvoda és az iskola Az óvoda és az önkormányzat Az óvoda és a könyvtár Az óvoda kapcsolata az egészségügyi intézményekkel 43 2

3 Nevelési Tanácsadó Intézet Az óvoda és a Öregek Napközi Otthona Az óvoda kapcsolata a környék óvodáival Gyermekvédelem az óvodában Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvoda feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodában használatos nyomtatványok A program készítésének törvényi háttere Felhasznált irodalom Mellékletek A programhoz rendelt eszközfejlesztési terv Éves tevékenységeink...97 Legitimációs záradék Érvényességi záradék

4 A gyermeknevelés veszélyes dolog Ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára, Ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom. Demokritos 4

5 1. Bevezető Aranyalma Pedagógiai Program A Kormány 363/2012. (XII.) rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szükségessé tette az óvodák helyi nevelési programjának átdolgozását. A pedagógiai programot Aranyalma Pedagógiai Program elnevezéssel készítettük el a rendeletben foglaltak szerint. A gyermekek az óvodai nevelés éveiben is jelentősen különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, fokozottan figyelünk a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, a gyermekek érdekei és szükségletei a legfontosabbak. Nem feladatot oldunk meg, hanem együtt élve fejlesztjük minden helyzetben a gyermeki személyiséget, mindig a gyermek a főszereplő, őt kell segíteni, hogy a kívánt irányba fejlődhessen. A nevelőmunka megújítása szemléletbeli változtatást kíván ( nyitott óvoda, partnerek széleskörű és újszerű bevonása, szemléletváltás a szülőkkel kapcsolatban, új alapú kommunikáció, a szakmai tudáskészlet meg újítása). Az Aranyalma Pedagógiai Program figyelembe veszi a gyermekek eltérő szükségleteit, megadja a lehetőséget a differenciált fejlesztésre, segíti az alapvető egészségügyi és egyéb szokások kialakítását, a gyermekek integrált nevelését és iskolai életre való felkészítését, elfogadja és tolerálja a családok különbözőségét. Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttnevelése biztosítja az esélyegyenlőséget. A befogadástól az óvodáskor végéig törekszünk a családias, nyugalmat, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör kialakítására és fenntartására, (kuckók alakítása, stb.) Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért fontos, hogy a gyerekeket kedvező hatások érjék, ezért olyan környezetet alakítunk ki, ahol minden gyermek fontosnak érezheti magát, mert ötletei, elképzelései megvalósulhatnak. A nevelésünk középpontjában a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a kreativitás fejlesztése áll, a gyermekek nagy horderejű meghatározó élmények egész sorát élhetik át óvodánkban. Törekszünk a gyermekek teljes személyiségére ható változás, fejlődés elősegítésére. 5

6 A gyermeket egyedi, különálló, önállósággal, sajátos szükségletekkel rendelkező egyedként tekintjük, bizalomra érdemesnek tartjuk. A Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde partnereivel sokszínű kapcsolatot igyekszik kiépíteni. Partner kapcsolataink közül kiemelkedő szerepe van a családdal való jó együttműködésnek. A gyermekek nevelésében a szülőt egyenrangúnak tekintjük, az együttműködés bizalomra épül és folyamatos. Tartalma folyamatosan bővül, változik Pl : játék délutánok, sport napok, kirándulások, közös ünnepi készülődések, kirándulások, munka délutánok, nyílt napok, fogadó órák, ünnepélyek. Az Aranyalma Pedagógiai Program kulcsfogalmai : a szeretet, az emberi értékek megbecsülése, az állandó értékrend, bizalom, egymás feltétel nélküli elfogadása. Programunk csak akkor eredményes, ha az óvoda minden dolgozójának fontos, és elfogadott a közös célok megvalósítása, a közös munka hatékonysága, és az eredmény mérhető A törvényi szabályozás köre A Kormány 363/2012.(XII. 17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az 1. melléklet (továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 3. (1) Ez a rendelet- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A szeptember 1-jén lép hatályba. 6

7 (3) A Melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2013/ nevelési évtől kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/ (VIII. 28.) Korm. Rendelet Az óvodai felvétel /A 20/ (VIII. 31.) EMMI- rendelet szerint/ Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, ami augusztus 31-ig marad hatályban a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség hároméves kortól áll be. A szülő gyermeke óvodai átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. 20. (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett időpontban. (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. (4) Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással a Nkt. 37. (4) alapján értesíti a szülőt. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. A kötelező felvételt biztosító óvoda ha a gyermek betöltötte a 3. életévéét nem tagadhatja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. 7

8 Pedagógiai Program A évi CXC. törvény a köznevelésről 26. (1) bekezdése alapján az intézményben a nevelő- és oktatómunka a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. 20/2012 EMMI rendelet 6. alapján az óvodai nevelési programnak tartalmaznia kell: a.) Az óvodai nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b.) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c.) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d.) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e.) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f.) a nemzetiségi óvodai nevelésben résztvevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g.) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h.) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, 8

9 1.2. Az óvoda legfontosabb adatai: Az intézmények adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Címe: 8124 Káloz, Óvoda u. 2. Telefon száma: Fax száma: címe: OM azonosító számunk: Az intézmény fenntartó adatai : Az óvoda fenntartója: Káloz Sárkeresztúr Közoktatási Intézményi Társulás Címe: 8124 Káloz, Bajcsy-Zs. u. 3. Telefon száma: címe: 9

10 Dr. Hegyi Ildikó: A nevelés tízparancsolata (Tíz jó tanács gyermekneveléshez) 1. parancsolat : Vedd figyelembe a gyermek érzelmeit. 2. parancsolat : Fogadd el a gyermeket önmagáért! 3. parancsolat : Adj testi- lelki biztonságot! 4. parancsolat : Légy következetes! 5. parancsolat : Informálj és kommunikálj naponta! 6. parancsolat : Engedd a szárnypróbálgatást! 7. parancsolat : Dönts okosan! 8. parancsolat : Gondold meg, mit kívánsz! 9. parancsolat : Hagyd saját tempója szerint fejlődni! 10. parancsolat : Tartsd ébren az érdeklődést! 10

11 A Helyi nevelési program felülvizsgálatát végezték június hónapban: Az óvoda nevelőtestülete Gráczer Miklósné, óvodavezető Fazekas Istvánné, óvodavezető helyettes, Simonné Reichardt Mária, óvónő Pénzes Ferencné, óvónő, Supliczné Vincellér Mária, óvónő, Szabóné Csuti Zsuzsanna, óvónő, Vincze Gyuláné, óvónő, Farkasné Nagy Csilla, óvónő, Oláh Györgyné, óvónő. Kovács Lajosné, óvónő, Tóthné Pál Judit, óvónő, A Helyi nevelési program felülvizsgálatát végezték március hónapban: Az óvoda nevelőtestülete Gráczer Miklósné, intézményvezető Farkasné Nagy Csilla, intézményvezető helyettes, Barsi Ágnes, tagóvoda vezető Sáriné Szabó Gizella, tagóvoda vezető A Pedagógiai program felülvizsgálatát végezték június hónapban: Az óvoda nevelőtestülete Gráczer Miklósné, intézményvezető Farkasné Nagy Csilla, intézményvezető helyettes 11

12 1.2.1.Az óvoda szerkezete Aranyalma Pedagógiai Program Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény típusa: Óvoda Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Férőhelyek száma: 100 fő Az intézmény nyitvatartása: Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde 6,3o 17 Összevont csoportokkal működik: A gyerekekkel az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik heti váltásban. Az óvoda napi 10 órát tart nyitva. Az óvoda nyitvatartási ideje a szülők, és a fenntartó igényei alapján kerül megállapításra. 12

13 1.3. Helyzetelemzés Aranyalma Pedagógiai Program Az Alapító Okirat 3. pontjában megjelölt Káloz Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatról szóló évi LXV. Tv. 10. (1) bekezdés g.) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sárkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselőtestülete egyetértésével a közoktatásról szóló évi LXXXI. Tv. 37. (5) bekezdésében foglalt tartalommal intézményi társulást hozott létre óvodáinak közös fenntartására és működtetésére. Az intézményi társulás székhelyintézménye: Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde, Káloz, Tagintézménye: Sárkeresztúri Napraforgó Tagóvoda, Sárkeresztúr Káloz Sárkeresztúr helyzetelemzés: Káloz és Sárkeresztúr egymáshoz igen közel elterülő település. A két települést 8 km aszfaltozott út köti össze, ahol tömegközlekedés nincs. A két település között a két intézményi társulás (iskolai és óvodai) során lett szorosabb a kapcsolat. Kapcsolatunkra a kölcsönös szakmai segítségnyújtás, folyamatos együttműködés a jellemző, több pályázatot közösen nyertünk el, és valósítottunk meg. Ezekkel jelentősen gyarapíthattuk, tárgyi feltételeinket, vehettünk részt továbbképzéseken, kirándulhattunk gyermekeinkkel. Helyzetkép a Kálozi Aranyalma Óvodáról: Káloz Fejér megye közepén, Székesfehérvártól 28 km-re fekvő település. Lakosainak száma 2500 fő körül mozog. Iskolával, Óvodával, Közös Önkormányzati Hivatallal, Falu házzal, Könyvtárral, Orvosi és Védőnői szolgálattal, Postával, Gyógyszertárral rendelkezik. A szociális ellátás is megoldott: az idősek gondozása, látogatása, nappali ellátása, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás elérhető a településen. Településünk elöregedő korszerkezetű, nagyon sok eladó, lakatlan ingatlan van a településen. A születési szám évi között mozog. Munkalehetőség kevés van a településen, ezek inkább a hivatali, oktatási intézményekben vannak, illetve mezőgazdasági területen. A lakosság egy szinte állandó része segélyekből, családi pótlékból él, de évente egyre többen vesznek részt a Közmunka Programban is. Az e programban résztvevők munkát nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak vállalni alacsony iskolai végzettségük miatt. A szülők nagyobb része a Székesfehérvári Ipari parkokban működő gyárakban dolgozik. 13

14 Településünk földrajzi környezete falusias környezet, fás, gyepes területtel. A falu határában fekszik a Natura 2000 védelem alatt álló Sárréti természetvédelmi terület, amely élőhelyet ad nagyon sok állandóan és időszakosan itt élő különleges madárfajnak és védett növényeknek. Óvodánk, 1983-ban épült, 4 csoportos intézményként, sajnos már az átadáskor is kicsinek bizonyult, szükséges volt egy újabb óvodai csoport kialakítása. Az elmúlt évek alatt az intézmény kívül belül felújításra került, szépült.( magas tető, nyílás záró csere, burkolatok cseréje, torna szoba, stb. ) ig magas csoport létszámmal, öt csoporttal működött az óvoda. A gyermek létszám hirtelen drasztikusan csökkent, s a fenntartó csak négy csoport indítását engedélyezte től egy bölcsődei csoportban fogadjuk a 3 év alatti gyermekeket, amire azóta is szükség van. Csoportjaink átlag létszáma 25 fő, ahol szakképzett óvónők dolgoznak, nagyrészük másoddiplomával, szakvizsgával rendelkezik, fejlesztő pedagógusi, gyógy-testnevelői, területeken. A csoportokban szakképzett dajkák segítik a nevelő munkát. Óvodánk Aranyalma Pedagógiai Programja nagy hangsúlyt helyez az óvodások legfőbb és legfejlesztőbb tevékenységére a játékra, erre alapozza a gyermekek komplex személyiség fejlesztését. Folyamatos pedagógiai munkával, belső innovációval törekszünk a tovább lépésre, a gyermekek óvodai életének szebbé és gazdagabbá tételére. Közös elképzeléseink után, olyan csoportok képe rajzolódott ki előttünk, ahol otthon érzik magukat a gyerekek és felnőttek, ahol az emberiesség, az értelmes együtt élés keresése, megtalálása a legfontosabb cél. Nevelési gyakorlatunkban tevékenységeket ajánlunk a gyermekeknek, egy- egy témát sokféle formában dolgoztunk fel, törekszünk a természetes anyagok használatára óta kezdtük el a környezeti nevelést, és a néphagyomány beépítését pedagógiai munkánkba. A külső világ, a környezet megismerése iránti kíváncsiság a gyermekkel együtt születik. Az érzelmi fogékonyság, a nyitottság, a személyes kipróbálási vágy kedvez a tapasztalatszerzésnek. Nevelő testületünk tagjai szeretik a természetet, a bennünket körülvevő élőlényeket. Fogékony a körülöttünk lévő élő és élettelen környezet szépségeire, megtalálja a jót, meglátja a szépet és azt megbecsüli, ezeket az értékeket adjuk át gyermekeinknek. Munkánkban értékeinket szeretnénk megőrizni, hagyományainkat továbbfejleszteni. Az Aranyalma Pedagógiai Programunkban fő hangsúlyt a tevékeny környezeti nevelés és a néphagyomány - / népi kismesterségek, mondókák, dalos játékok, népmesék / kapják. Mindennapi munkánk bizonyítja, hogy a két témakör szorosan összekapcsolódik és közel áll a gyermekekhez. 14

15 Célunk: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek - esélyegyenlőségének növelése - a hátrányok csökkentése - Az egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés - Az iskolai életmódra és az életpálya építésre való felkészítés Feladatunk: A gyermekek számára személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban vegyék igénybe az óvodai ellátást. Ennek érdekében ezekkel a családokkal kölcsönös tiszteletre, bizalomra épülő kapcsolatot építünk ki. Óvodánkban fogadjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket: a sajátos nevelési igényű gyermekeket (enyhe értelmi-, beszédfogyatékos), a beilleszkedési, tanulásimagatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a kiemelten tehetséges gyermekeket és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Óvodánkban fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus, valamint gyógytestnevelő segíti a habilitációs és rehabilitációs fejlesztést. A pedagógiai programunk a törvényi előírások és a szakmai innováció felhasználásával az Óvodai nevelés országos alapprogramjának útmutatásaira építve nyerte el végleges formáját. Figyelembe veszi a gyermeki jogok érvényesülését, az egyenlő hozzáférés biztosítását. Fontos, hogy az óvoda nevelőtestülete felismerje, hogy a megváltozott a társadalmi környezete. Intézményünk folyamatosan próbálta a társadalmi változásokhoz igazítani a mindennapi nevelőmunkát. A különböző szociális környezetből érkező gyermekek fejlettségi szintjéhez igyekszünk igazítani a nevelőmunkát. A gyermekek saját élményeikre támaszkodva tevékenységbe ágyazott tapasztalat szerzésen keresztül szereznek ismereteket az őket körülvevő világról. Pályázati források tették lehetővé a folyamatos innovációt, a pedagógusok módszertani képzéseken elsajátíthatták az új pedagógiai eljárásokat, technikákat. Ezeket az új technikákat, módszereket beépítettük nevelésünkbe : projektpedagógiai, kooperatív tanulás, drámapedagógia. 15

16 2. Gyermekkép, óvodakép 2.1. Gyermekkép Ilyen az ember. Egyedüli példány Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán sem nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. (Kosztolányi Dezső) Az ember, a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, érték. Minden gyermek egyedi, csak rá jellemző genetikai struktúrával, tulajdonságokkal, képességekkel, pszichikus sajátosságokkal rendelkezik. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Az óvoda alapvető feladata a gyermeki szükségletek kielégítése. Egyedi és életkori sajátosságokra építve fogalmazza meg az óvodás gyermek változó szükségleteit kitérve a testi- lelki szükségletekre egyaránt. A gyermeket fejlődő személyiségnek, szociális lénynek tekintjük. Fejlődését genetikai adottságok, egyedi érési ütem, egyedi fejlődésének sajátos törvényszerűségei és a gyermeket ért spontán és tudatos nevelői hatások együttesen determinálják. Az egészséges, kiegyensúlyozott, kíváncsi, a világot felfedezni vágyó tevékeny gyermek szereti és óvja a természetet, elfogadja, és tiszteletben tartja környezetének értékeit. A családi nevelés elsőbbségét elismerve a gyermek érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben nevelünk. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 16

17 2.2.Óvodakép Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Olyan nyitott óvoda a célunk, ahol a szülő előzetes bejelentés után bármikor részt vehet a csoport életében. A szülő ismeri és elfogadja nevelési célkitűzéseinket, együtt tevékenykedik velünk ennek megvalósításán. Megismerheti és segítheti a csoport terveit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés célja: 1. Az óvodás életkorú gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének elősegítése, a hátrányok csökkentése, a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságainak, és eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. 2. A hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása, a gyermekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás és a természetóvás gazdag eszközrendszerével. 3. Az óvoda közvetetten segítse az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 4. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segítse a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés tartalmát a néphagyomány ápolás sokszínű tevékenységrendszere gazdagítja. A gyermek cselekvésén keresztül olyan későbbi életére is meghatározó élményeket kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést, a család a haza szeretetét, az idősek tiszteletét alapozza meg, a múlt és a ma értékeinek figyelembevételével. 17

18 Az óvoda nevelés alapelvei: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra, e tevékenységeken keresztül az életkornak és egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. A kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése keretében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a nyelvi nevelést, a multikultúrális nevelésen alakuló integráció lehetőségét. 18

19 3. Óvodai nevelésünk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Anyanyelvi, értelmi Egészséges életmód Érzelmi, erkölcsi, közösségi fejlesztés a nevelés alakítása nevelés megvalósítása A tevékenység formái A külső világ tevékeny megismerése Hagyományőrzés Mozgás Verselés, mesélés Játék, Tevékenységben megvalósuló tanulás Ének, zene énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi- munka Anyanyelv, kommunikáció Munka jellegű tevékenységek. A fejlődés eredménye óvodáskor végén 19

20 4. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és a nevelés megvalósítása. 20

21 4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség olyan drága gyöngyszem, amely minden földi kincsek felett való / Pápai Páriz Ferenc/ Az egészségnek az egyedfejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. A gyermekkor egyik legjelentősebb szakasza a 3-7 éves kor, mert ekkor alakulnak ki az alapvető egészségi és szociális szokások. A gyermekek fejlődésének folyamatában több tényező játszik szerepet, így az anatómiai és élettani adottságok, valamint a környezet és nevelés. Ez utóbbi kettő különös jelentősséggel bír. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességek fejlődésével, az akarat, a kitartás, az önuralom fejlesztésével. Közismert, hogy egészségi állapotunk mennyire befolyásolja érzelmi hangulati életünket, embertársainkhoz való kapcsolatainkat, a közösség életében való kiegyensúlyozott részvételünket. A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítéka. Feladat: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez szükséges egészség és biztonságos környezet biztosítása betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése és korrekciója, megfelelő szakemberek, bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása a harmonikus és összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 21

22 A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyermekeket. A gondozási feladatok végzése közben a bensőséges gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka kapcsolatra, megértő, meghitt viszonyra törekszünk. Különös tekintettel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lelki szükségleteinek harmonikus összehangolására, a napi és heti életritmus, a helyes higiéniai szokások kialakítására. A gyermekek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése. Testápolás alkalmával megismerkednek a tisztálkodási eszközök használatával. Akkor alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködés szokásait. Felhívjuk a szülők figyelmét az alul és túl öltözködés veszélyeire, a rétegességet hangsúlyozzuk. A gyermekek ruhája tiszta és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Óvodánkban a gyermekek naponta háromszor étkeznek, melyet saját konyha biztosít. Minden csoportban megteremtjük a feltételét a kulturált étkezési szokások kialakításának. A önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek önállóvá válását. Azonos időpontokban érkezünk, és törekszünk a változatos, vitamindús étrend összeállítására. Új ízekkel ismertetjük meg a gyermekeket. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, sokféle mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal, biztosítjuk. Igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni, sétálni, kirándulni, kihasználjuk a hatalmas udvar adta lehetőségeket. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket /levegőcsere, a zavaró külső és belső ingerek megszüntetése, hangulathoz illő mese, halk zene, megfelelő nagyságú egyenes (heverő) fektető, közöttük cm távolság /. Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte. Testi épségük védelme és a baleset megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének 22

23 megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik Óvodai környezetünk feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát, hatékonyságát. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és a hozzá kapcsolódó helyiségek, óvoda udvara. Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játékhoz, van napos és árnyékos terület, virágoskert, homokozó, babaház. A nagy, szabad füves terület alkalmat ad a mozgásos tevékenységre. Arra törekszünk, hogy a fémből készült térjátékokat felváltsák a fából készült játékeszközök, mert ezek szebbek, tartósabbak. A természetes anyagokból készült játékok, mászókák az ügyesség és mozgásfejlesztést szolgálják. Az udvari ivócsap fontos a gyermekek számára. A földdel való játék, homokozás, sarazás a gyermek elemi, ősi szükséglete. A gyermek egészségének védelme érdekében fontos a homok naponkénti lazítása, locsolása, évenkénti cseréje s jó, ha felette árnyékoló védi a gyermekeket az erős napsugárzástól. A csoportszobák világosak, nagy ablakok szolgálják a természetes fény besugárzást, a levegőcserét. A berendezési tárgyak gyermekléptűek, tisztíthatók, mozgathatók. A gyermekek által használt játékok, eszközök elérhető magasságú polcokon vannak, rendben tartásukban a gyermekek aktívan részt vesznek. A különböző játéktevékenységekhez elkülönített sarkokat, kuckókat alakítunk ki. Az öltözőkben minden gyermeknek külön, jellel ellátott tároló helye van. Az öltöző világos, padlója könnyen tisztítható. A mosdóban a szerelvények magassága és mérete megfelel a gyermek méreteinek. Mindenkinek jellel ellátott tisztálkodási eszköze van. A WC-ket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermek pszichés igényeit. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a korszerű eszközökkel végzett rendszeres és alapos takarítás. Az óvoda helyiségeit, udvarát és kertjét olyan állapotban kell tartani, hogy azt a gyermekek állandóan használhassák. Óvodánk feladatai a gyermek egészségfejlesztésével összefüggésben (20/2012 EMMI rendelet 128. ) Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Az egészséges táplálkozás - megfelelő étrend biztosítása az OÉTI által kidolgozott ajánlás szerint 23