Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde. Aranyalma Pedagógiai Programja

Átírás

1 Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde ja Felülvizsgálta: Gárdonyiné Lakatos Tünde, 2017.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető A Pedagógiai Program jogszabályi háttere Az óvodai felvétel Pedagógiai Program Az óvoda jellemző adatai Az óvoda szerkezete Helyzetelemzés Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Óvodakép Óvodai programunk rendszerábrája Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés Az értelmi fejlesztés, nevelés Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Napirend Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család Az óvoda és az iskola Az óvoda és az önkormányzat Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat Az óvoda kapcsolata az egészségügyi intézményekkel 43 2

3 Pedagógiai Szakszolgálat Intézményei Gyermekvédelem az óvodában Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvoda feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodában használatos nyomtatványok A program készítésének törvényi háttere Felhasznált irodalom Mellékletek A programhoz rendelt eszközfejlesztési terv Éves tevékenységeink...97 Legitimációs záradék Érvényességi záradék

4 A gyermeknevelés veszélyes dolog. Ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára, Ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom. Demokritos 1. Bevezető 4

5 A Kormány 363/2012. (XII.) rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szükségessé tette az óvodák helyi nevelési programjának átdolgozását. A pedagógiai programot elnevezéssel készítettük el a rendeletben foglaltak szerint. A gyermekek az óvodai nevelés éveiben is jelentősen különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, fokozottan figyelünk a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, a gyermekek érdekei és szükségletei a legfontosabbak. Nem feladatot oldunk meg, hanem együtt élve fejlesztjük minden helyzetben a gyermeki személyiséget, mindig a gyermek a főszereplő, őt kell segíteni, hogy a kívánt irányba fejlődhessen. A nevelőmunka megújítása szemléletbeli változtatást kíván ( nyitott óvoda, partnerek széleskörű és újszerű bevonása, szemléletváltás a szülőkkel kapcsolatban, új alapú kommunikáció, a szakmai tudáskészlet meg újítása). Az figyelembe veszi a gyermekek eltérő szükségleteit, megadja a lehetőséget a differenciált fejlesztésre, segíti az alapvető egészségügyi és egyéb szokások kialakítását, a gyermekek integrált nevelését és iskolai életre való felkészítését, elfogadja és tolerálja a családok különbözőségét. Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttnevelése biztosítja az esélyegyenlőséget. A befogadástól az óvodáskor végéig törekszünk a családias, nyugalmat, biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör kialakítására és fenntartására, (kuckók alakítása, stb.) Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért fontos, hogy a gyerekeket kedvező hatások érjék, ezért olyan környezetet alakítunk ki, ahol minden gyermek fontosnak érezheti magát, mert ötletei, elképzelései megvalósulhatnak. A nevelésünk középpontjában a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a kreativitás fejlesztése áll, a gyermekek nagy horderejű meghatározó élmények egész sorát élhetik át óvodánkban. Törekszünk a gyermekek teljes személyiségére ható változás, fejlődés elősegítésére. A gyermeket egyedi, különálló, önállósággal, sajátos szükségletekkel rendelkező egyedként tekintjük, bizalomra érdemesnek tartjuk. 5

6 A Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde partnereivel sokszínű kapcsolatot igyekszik kiépíteni. Partner kapcsolataink közül kiemelkedő szerepe van a családdal való jó együttműködésnek. A gyermekek nevelésében a szülőt egyenrangúnak tekintjük, az együttműködés bizalomra épül és folyamatos. Tartalma folyamatosan bővül, változik Pl : játék délutánok, sport napok, kirándulások, közös ünnepi készülődések, kirándulások, munka délutánok, nyílt napok, fogadó órák, ünnepélyek. Az kulcsfogalmai: a szeretet, az emberi értékek megbecsülése, az állandó értékrend, bizalom, egymás feltétel nélküli elfogadása. Programunk csak akkor eredményes, ha az óvoda minden dolgozójának fontos, és elfogadott a közös célok megvalósítása, a közös munka hatékonysága, és az eredmény mérhető A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.Törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 255/2009.(XI.20) Kormány rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása Alapító Okirat 6

7 Az óvodai felvétel /A 20/ (VIII. 31.) EMMI- rendelet szerint/ Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, ami augusztus 31-ig marad hatályban a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség hároméves kortól áll be. A szülő gyermeke óvodai átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. 20. (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett időpontban. (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. (4) Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással a Nkt. 37. (4) alapján értesíti a szülőt. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. A kötelező felvételt biztosító óvoda ha a gyermek betöltötte a 3. életévéét nem tagadhatja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével Pedagógiai Program 7

8 A évi CXC. törvény a köznevelésről 26. (1) bekezdése alapján az intézményben a nevelő- és oktatómunka a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. 20/2012 EMMI rendelet 6. alapján az óvodai nevelési programnak tartalmaznia kell: a.) Az óvodai nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b.) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c.) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d.) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e.) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f.) a nemzetiségi óvodai nevelésben résztvevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g.) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h.) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, 8

9 Az óvoda jellemző adatai OM azonosító: Óvoda hivatalos elnevezése: Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Címe: 8124 Káloz, Óvoda u. 2. Telefonszáma: 25/ cím: Óvodánk nyitva tartása: Az intézmény vezetője: Gárdonyiné Lakatos Tünde Fenntartója: Káloz Község Önkormányzata Címe: 8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky u. 3. Telefonszáma: 25/

10 Dr. Hegyi Ildikó: A nevelés tízparancsolata (Tíz jó tanács gyermekneveléshez) 1. parancsolat : Vedd figyelembe a gyermek érzelmeit. 2. parancsolat : Fogadd el a gyermeket önmagáért! 3. parancsolat : Adj testi- lelki biztonságot! 4. parancsolat : Légy következetes! 5. parancsolat : Informálj és kommunikálj naponta! 6. parancsolat : Engedd a szárnypróbálgatást! 7. parancsolat : Dönts okosan! 8. parancsolat : Gondold meg, mit kívánsz! 9. parancsolat : Hagyd saját tempója szerint fejlődni! 10. parancsolat : Tartsd ébren az érdeklődést! 10

11 1.2.1.Az óvoda szerkezete Az intézmény típusa: Óvoda Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Férőhelyek száma: 100 fő Az intézmény nyitva tartása: A gyerekekkel az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik heti váltásban. Az óvoda napi 10 órát tart nyitva. Az óvoda nyitvatartási ideje a szülők, és a fenntartó igényei alapján kerül megállapításra. l 11

12 1.3 Helyzetelemzés Helyzetkép a Kálozi Aranyalma Óvodáról: Káloz Fejér megye közepén, Székesfehérvártól 28 km-re fekvő település. Lakosainak száma 2500 fő körül mozog. Iskolával, Óvodával, Közös Önkormányzati Hivatallal, Faluházzal, Könyvtárral, Orvosi és Védőnői szolgálattal, Postával, Gyógyszertárral rendelkezik. A szociális ellátás is megoldott: az idősek gondozása, látogatása, nappali ellátása, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás elérhető a településen. Településünk elöregedő korszerkezetű, nagyon sok eladó, lakatlan ingatlan van a településen. A születési szám évi között mozog. Munkalehetőség kevés van a településen, ezek inkább a hivatali, oktatási intézményekben vannak, illetve mezőgazdasági területen. A lakosság egy szinte állandó része segélyekből, családi pótlékból él, de évente egyre többen vesznek részt a Közmunka Programban is. Az e programban résztvevők munkát nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak vállalni alacsony iskolai végzettségük miatt. A szülők nagyobb része a Székesfehérvári Ipari parkokban működő gyárakban dolgozik. Településünk földrajzi környezete falusias környezet, fás, gyepes területtel. A falu határában fekszik a Natura 2000 védelem alatt álló Sárréti természetvédelmi terület, amely élőhelyet ad nagyon sok állandóan és időszakosan itt élő különleges madárfajnak és védett növényeknek. Óvodánk, 1983-ban épült, 4 csoportos intézményként, sajnos már az átadáskor is kicsinek bizonyult, szükséges volt egy újabb óvodai csoport kialakítása. Az elmúlt évek alatt az intézmény kívül belül felújításra került, szépült.( magas tető, nyílás záró csere, burkolatok cseréje, torna szoba, stb. ) ig magas csoport létszámmal, öt csoporttal működött az óvoda. A gyermek létszám hirtelen drasztikusan csökkent, s a fenntartó csak négy csoport indítását engedélyezte től egy bölcsődei csoportban fogadjuk a 3 év alatti gyermekeket, amire azóta is szükség van. Csoportjaink átlag létszáma 25 fő, ahol szakképzett óvónők dolgoznak, nagyrészük másoddiplomával, szakvizsgával rendelkezik, fejlesztő pedagógusi, gyógy-testnevelői, területeken. A csoportokban szakképzett dajkák segítik a nevelőmunkát. 12

13 Óvodánk ja nagy hangsúlyt helyez az óvodások legfőbb és legfejlesztőbb tevékenységére a játékra, erre alapozza a gyermekek komplex személyiség fejlesztését. Folyamatos pedagógiai munkával, belső innovációval törekszünk a tovább lépésre, a gyermekek óvodai életének szebbé és gazdagabbá tételére. Közös elképzeléseink után, olyan csoportok képe rajzolódott ki előttünk, ahol otthon érzik magukat a gyerekek és felnőttek, ahol az emberiesség, az értelmes együtt élés keresése, megtalálása a legfontosabb cél. Nevelési gyakorlatunkban tevékenységeket ajánlunk a gyermekeknek, egy- egy témát sokféle formában dolgoztunk fel, törekszünk a természetes anyagok használatára óta kezdtük el a környezeti nevelést, és a néphagyomány beépítését pedagógiai munkánkba. A külső világ, a környezet megismerése iránti kíváncsiság a gyermekkel együtt születik. Az érzelmi fogékonyság, a nyitottság, a személyes kipróbálási vágy kedvez a tapasztalatszerzésnek. Nevelő testületünk tagjai szeretik a természetet, a bennünket körülvevő élőlényeket. Fogékony a körülöttünk lévő élő és élettelen környezet szépségeire, megtalálja a jót, meglátja a szépet és azt megbecsüli, ezeket az értékeket adjuk át gyermekeinknek. Munkánkban értékeinket szeretnénk megőrizni, hagyományainkat továbbfejleszteni. Az unkban fő hangsúlyt a tevékeny környezeti nevelés és a néphagyomány - / népi kismesterségek, mondókák, dalos játékok, népmesék / kapják. Mindennapi munkánk bizonyítja, hogy a két témakör szorosan összekapcsolódik és közel áll a gyermekekhez. Célunk: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek - esélyegyenlőségének növelése - a hátrányok csökkentése - Az egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés - Az iskolai életmódra és az életpálya építésre való felkészítés Feladatunk: A gyermekek számára személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban vegyék igénybe az óvodai ellátást. Ennek érdekében ezekkel a családokkal kölcsönös tiszteletre, bizalomra épülő kapcsolatot építünk ki. 13

14 Óvodánkban fogadjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket: a sajátos nevelési igényű gyermekeket (enyhe értelmi-, beszédfogyatékos), a beilleszkedési, tanulásimagatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a kiemelten tehetséges gyermekeket és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Óvodánkban fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus, valamint gyógytestnevelő segíti a habilitációs és rehabilitációs fejlesztést. A pedagógiai programunk a törvényi előírások és a szakmai innováció felhasználásával az Óvodai nevelés országos alapprogramjának útmutatásaira építve nyerte el végleges formáját. Figyelembe veszi a gyermeki jogok érvényesülését, az egyenlő hozzáférés biztosítását. Fontos, hogy az óvoda nevelőtestülete felismerje, hogy a megváltozott a társadalmi környezete. Intézményünk folyamatosan próbálta a társadalmi változásokhoz igazítani a mindennapi nevelőmunkát. A különböző szociális környezetből érkező gyermekek fejlettségi szintjéhez igyekszünk igazítani a nevelőmunkát. A gyermekek saját élményeikre támaszkodva tevékenységbe ágyazott tapasztalat szerzésen keresztül szereznek ismereteket az őket körülvevő világról. Pályázati források tették lehetővé a folyamatos innovációt, a pedagógusok módszertani képzéseken elsajátíthatták az új pedagógiai eljárásokat, technikákat. Ezeket az új technikákat, módszereket beépítettük nevelésünkbe : projektpedagógiai, kooperatív tanulás, drámapedagógia. 14

15 2. Gyermekkép, óvodakép 2.1. Gyermekkép Ilyen az ember. Egyedüli példány Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán sem nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. (Kosztolányi Dezső) Az ember, a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, érték. Minden gyermek egyedi, csak rá jellemző genetikai struktúrával, tulajdonságokkal, képességekkel, pszichikus sajátosságokkal rendelkezik. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Az óvoda alapvető feladata a gyermeki szükségletek kielégítése. Egyedi és életkori sajátosságokra építve fogalmazza meg az óvodás gyermek változó szükségleteit kitérve a testi- lelki szükségletekre egyaránt. A gyermeket fejlődő személyiségnek, szociális lénynek tekintjük. Fejlődését genetikai adottságok, egyedi érési ütem, egyedi fejlődésének sajátos törvényszerűségei és a gyermeket ért spontán és tudatos nevelői hatások együttesen determinálják. Az egészséges, kiegyensúlyozott, kíváncsi, a világot felfedezni vágyó tevékeny gyermek szereti és óvja a természetet, elfogadja, és tiszteletben tartja környezetének értékeit. A családi nevelés elsőbbségét elismerve a gyermek érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben nevelünk. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 15

16 2.2.Óvodakép Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Olyan nyitott óvoda a célunk, ahol a szülő előzetes bejelentés után bármikor részt vehet a csoport életében. A szülő ismeri és elfogadja nevelési célkitűzéseinket, együtt tevékenykedik velünk ennek megvalósításán. Megismerheti és segítheti a csoport terveit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés célja: 1. Az óvodás életkorú gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének elősegítése, a hátrányok csökkentése, a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságainak, és eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. 2. A hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása, a gyermekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás és a természetóvás gazdag eszközrendszerével. 3. Az óvoda közvetetten segítse az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 4. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segítse a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés tartalmát a néphagyomány ápolás sokszínű tevékenységrendszere gazdagítja. A gyermek cselekvésén keresztül olyan későbbi életére is meghatározó élményeket kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést, a család a haza szeretetét, az idősek tiszteletét alapozza meg, a múlt és a ma értékeinek figyelembevételével. 16

17 Az óvoda nevelés alapelvei: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor- specifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra, e tevékenységeken keresztül az életkornak és egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. A kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése keretében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a nyelvi nevelést, a multikultúrális nevelésen alakuló integráció lehetőségét. 17

18 3. Óvodai programunk rendszerábrája 18

19 4. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és a nevelés megvalósítása. 19

20 4.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség olyan drága gyöngyszem, amely minden földi kincsek felett való / Pápai Páriz Ferenc/ Az egészségnek az egyedfejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. A gyermekkor egyik legjelentősebb szakasza a 3-7 éves kor, mert ekkor alakulnak ki az alapvető egészségi és szociális szokások. A gyermekek fejlődésének folyamatában több tényező játszik szerepet, így az anatómiai és élettani adottságok, valamint a környezet és nevelés. Ez utóbbi kettő különös jelentősséggel bír. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességek fejlődésével, az akarat, a kitartás, az önuralom fejlesztésével. Közismert, hogy egészségi állapotunk mennyire befolyásolja érzelmi hangulati életünket, embertársainkhoz való kapcsolatainkat, a közösség életében való kiegyensúlyozott részvételünket. A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítéka. Feladat: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez szükséges egészség és biztonságos környezet biztosítása betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése és korrekciója, megfelelő szakemberek, bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása a harmonikus és összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 20

21 A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyermekeket. A gondozási feladatok végzése közben a bensőséges gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka kapcsolatra, megértő, meghitt viszonyra törekszünk. Különös tekintettel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lelki szükségleteinek harmonikus összehangolására, a napi és heti életritmus, a helyes higiéniai szokások kialakítására. A gyermekek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése. Testápolás alkalmával megismerkednek a tisztálkodási eszközök használatával. Akkor alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködés szokásait. Felhívjuk a szülők figyelmét az alul és túl öltözködés veszélyeire, a rétegességet hangsúlyozzuk. A gyermekek ruhája tiszta és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Óvodánkban a gyermekek naponta háromszor étkeznek, melyet saját konyha biztosít. Minden csoportban megteremtjük a feltételét a kulturált étkezési szokások kialakításának. A önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek önállóvá válását. Azonos időpontokban érkezünk, és törekszünk a változatos, vitamindús étrend összeállítására. Új ízekkel ismertetjük meg a gyermekeket. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, sokféle mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal, biztosítjuk. Igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni, sétálni, kirándulni, kihasználjuk a hatalmas udvar adta lehetőségeket. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket /levegőcsere, a zavaró külső és belső ingerek megszüntetése, hangulathoz illő mese, halk zene, megfelelő nagyságú egyenes (heverő) fektető, közöttük cm távolság /. 21

22 Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte. Testi épségük védelme és a baleset megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik Óvodai környezetünk feltételei jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát, hatékonyságát. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és a hozzá kapcsolódó helyiségek, óvoda udvara. Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játékhoz, van napos és árnyékos terület, virágoskert, homokozó, babaház. A nagy, szabad füves terület alkalmat ad a mozgásos tevékenységre. Arra törekszünk, hogy a fémből készült térjátékokat felváltsák a fából készült játékeszközök, mert ezek szebbek, tartósabbak. A természetes anyagokból készült játékok, mászókák az ügyesség és mozgásfejlesztést szolgálják. Az udvari ivócsap fontos a gyermekek számára. A földdel való játék, homokozás, sarazás a gyermek elemi, ősi szükséglete. A gyermek egészségének védelme érdekében fontos a homok naponkénti lazítása, locsolása, évenkénti cseréje s jó, ha felette árnyékoló védi a gyermekeket az erős napsugárzástól. A csoportszobák világosak, nagy ablakok szolgálják a természetes fény besugárzást, a levegőcserét. A berendezési tárgyak gyermekléptűek, tisztíthatók, mozgathatók. A gyermekek által használt játékok, eszközök elérhető magasságú polcokon vannak, rendben tartásukban a gyermekek aktívan részt vesznek. A különböző játéktevékenységekhez elkülönített sarkokat, kuckókat alakítunk ki. Az öltözőkben minden gyermeknek külön, jellel ellátott tároló helye van. Az öltöző világos, padlója könnyen tisztítható. A mosdóban a szerelvények magassága és mérete megfelel a gyermek méreteinek. Mindenkinek jellel ellátott tisztálkodási eszköze van. A WC-ket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyermek pszichés igényeit. Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a korszerű eszközökkel végzett rendszeres és alapos takarítás. Az óvoda helyiségeit, udvarát és kertjét olyan állapotban kell tartani, hogy azt a gyermekek állandóan használhassák. 22

23 Óvodánk feladatai a gyermek egészségfejlesztésével összefüggésben (20/2012 EMMI rendelet 128. ) Óvodánk kiemelt figyelmet fordít a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Az egészséges táplálkozás - megfelelő étrend biztosítása az OÉTI által kidolgozott ajánlás szerint A mindennapos testnevelés, játékos testmozgás Testi és lelki egészségfejlesztés Gyermekbántalmazás megelőzése A baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Személyi higiéné 23

24 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A felnőtt szeretet veleje: szeretsz, mert szeretlek; A gyermek szeretet lényege: szeretlek, mert szeretsz. /Erich From/ Hagyományőrző és természetóvó nevelésünk a gyermekek érzelmi fogékonyságán alapul. A megismerési folyamatot érzelmek kísérik, ezek jelzik a gyermeket ért hatások erejét. A gyermek akkor fejlődik, ha szeretve érzi magát, ezért nagy az őt nevelők felelőssége. Cél: a gyermekek képességeinek kibontakoztatása, tartós és szeretetteljes kapcsolatok kiépítése a közösségen belül, családias, nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott, biztonságos légkör kialakításával érzelmi biztonság, állandó értékrend nyújtása hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcs, szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását és teret enged önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek az óvoda lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, a gyermeket a különbözőségek elfogadására, megértésére, tiszteletére neveli az eltérő fejlődési ütemű, hátrányos és halmozottan hátrányos helytetű gyermekek nevelése szükség esetén szakemberek bevonásával Az óvodai ünnepeinken a felnőttek és gyermekek ünnepi ruhát viselnek. Az óvoda minden dolgozója odafigyeléssel, szeretettel és türelemmel fordul a gyermekek felé, mindig szem előtt tartva, hogy a felnőtt viselkedése minta a gyermeknek. A csendes, félénk, visszahúzódó gyermekeket bátorítással, odafigyeléssel segítjük a beilleszkedésben, a társas kapcsolatok alakításában, sikereiknek együtt örülünk. Az óvodai élet segíti a társas kapcsolatok fejlődését, az én-tudat kialakulását. 24

25 Feladat: megteremtjük, az érzelmi, a közösségi nevelés és szocializáció feltételeit, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, szokás- és normarendszerének megalapozása érdekében a gyermeket segítjük abban, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja alakítjuk a gyermekek magatartását azzal, hogy az óvoda minden alkalmazottjának viselkedése, bánásmódja és kommunikációja modell értékű együttműködünk a speciális felkészültséggel, rendelkező szakemberrel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében ápoljuk hagyományainkat, megóvjuk a természetet A befogadástól az óvodáskor végéig törekszünk a családias, nyugalmat, biztonságot nyújtó légkör kialakítására és fenntartására, / kuckók alakítása, stb. /. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért fontos, hogy a gyerekeket kedvező hatások érjék. Olyan környezetet alakítunk ki, ahol minden gyermek fontosnak érezheti magát, mert ötletei, elképzelései megvalósulhatnak. Ahhoz, hogy a gyermekek csoportjuk aktív, kezdeményező tagjai legyenek, szükséges, hogy jól érezzék magukat ott, társas kapcsolatokat alakítsanak ki. A jó óvoda mindenekelőtt büntető és félelemkeltő eszközök nélkül, hatékonyan működik. Az óvodában az óvodapedagógusok, és a gyermekek is jól érzik magukat. Középpontban, a gyermekekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a kreativitás fejlesztése áll, ahol a gyerekek nagy horderejű meghatározó élmények egész sorát élik át. Célunk a gyermekek teljes személyiségére ható változás, fejlődés elősegítése. Az óvodapedagógus személyes kapcsolatba lép a gyermekekkel, ember az emberrel találkozik, valódi emberként képes a gyermekekkel együtt megélni a bejárt és a még ismeretlen utakat. Napi munkánkat a gyermek szemszögéből nézzük, elfogadjuk és megértjük a szárnyaink alá vett gyermekek érzéseit, gondolatait. 25

26 Kapcsolataink nyitottak és szimmetrikusak, nem minősítenek, nem bírálnak. Segítik a gyermekeket érdeklő, vagy nyugtalanító kérdések megoldásában. Így az emberi lét kérdései kerülnek előtérbe: a barátság, a személyközi kapcsolatok alakításának, fenntartásának, mélyítésének, a másokra való figyelésnek, az együttműködésnek a képessége. A gyermekek egyedi, különálló, önállósággal, sajátos szükségletekkel rendelkező egyenként nézzük, bizalomra érdemesnek tartjuk. A gyermekek az óvodai nevelés éveiben is jelentősen különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, fokozottan figyelünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére. Meg kell tanulnunk, hogy a gyermekek érdekei és szükségletei a legfontosabbak. Nem feladatot oldunk meg, hanem együtt élve fejlesztjük minden helyzetben a gyermek személyiségét. A folyamatokban mindig a gyermek a főszereplő, őt kell segíteni, hogy a kívánt irányba fejlődhessen. Az óvoda összes alkalmazottjának szívügyévé kell váljon a gyermek-centrikusság! Ha bensőséges, jó hangulatú, derűs a gyermekek és az óvodai alkalmazottak viszonya, akkor bizalommal fordulnak hozzánk a gyermekek, erősebbek lesznek a kötödések, szeretetteljesebbé válik a légkör. Fontos a szülőkkel kialakítandó jó, együttműködésen alapuló kapcsolat. Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, tehát az óvoda elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik. Az első találkozás, az óvodai befogadás meghatározza a gyermek érzelmi viszonyát az óvodához. Ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek a szülőkkel együtt ismerkedhessenek az óvoda szokásrendszerével. Az óvodai beiratkozáskor kisebb ajándékkal várjuk a gyermekeket, bemutatjuk az óvodát. Lehetővé tesszük az anyás befogadást a gyermek egyéni szükségletének figyelembe vételével. A szülőkkel megbeszélve választunk jelet a gyermeknek. A kedves és kedvenc tárgyakat, játékaikat elhozhatják magukkal. A nehezen beilleszkedő gyermekeknél, különösen figyelünk a személyes kapcsolatra / simogatás, ölbe ültetés, stb. /. 26

27 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében felvállaljuk a családi nevelést segítő tevékenységeket is. A családok megnyerése a szülők bevonása az óvodai életbe, hatékonyabbá teheti munkánkat. A tevékeny, élmény gazdag óvodai élet segíti a társas kapcsolatok alakulását, a gyermek együttműködését, a csoportnormák betartását. Lényeges, hogy megismerjük és megértsük a gyermek érzelmeit. A különböző tevékenységekben önállóságot, szabadságot biztosítunk. Elvárásainkat egyértelműen és pozitívan fogalmazzuk meg, pontosan megjelölve a határokat. Az óvodai nevelésben, otthonunkban is bizonyos szabályok között élünk, melynek betartása elengedhetetlen a közösségben. Bevonjuk a gyermekeket a szabályok kialakításába, önmaguk fejlesztésébe, és megtanítjuk a gyermekeknek az együttműködést. Erősítjük az érzelmi kötődést a társas kapcsolatokban. Óvodánk annak elfogadására, megértésére neveli a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. Egymás megbecsülését, elősegítik, megerősítik az évek során kialakított csoporthagyományok: születésnapok megünneplése, beteg gyermek meglátogatása, kistestvérnek születése, nagyok búcsúztatása óvodás kistestvér pártfogása. Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelésben, szocializációban fontos szerepe van a közös élményeknek, a közösen végzett munkának. Minden tevékenységben lehetőséget adunk a javításra. Erkölcsi tulajdonságokat fejlesztünk és erősítünk meg, mint őszinteség, figyelmesség, igazmondás, segítőkészség, együttérzést, önzetlenség stb. A tevékenységek fejlesztik a gyermekek akaratát, ezen belül önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát, szabálytudatát. A tevékenységek ismétlődése érzelmi biztonságot ad. 27

28 Az óvodai élet hagyományai : Az óvodába iratkozó gyermekeket apró ajándékkal fogadjuk. Lehetővé tesszük az anyás befogadást. A gyermekek születésnapjának megünneplése az ünnepeltet megajándékozzuk / saját magunk készítette tárgyakkal/. Mikulásvárás, ünneplés Karácsony, karácsonyi ünnepkör Farsang Nemzeti ünnep (márc. 15.) megünneplése Húsvét Anyák napja Nyílt nap minden csoportban Gyermeknap megünneplése Majális Nemzeti összetartozás napja Aranyalma Napok Közös évzáró, nagycsoportosok búcsúja 28

29 4.3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. (Kazinczy Ferenc) Az embert alapvetően a gondolkodás és a beszéd különbözteti meg más élőlényektől. A nyelv eszköz, a gondolatközlés eszköze. Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember a legszívesebben beszél, amelyet gyermekkorában elsajátít. A magyar nyelv, amelynek szavaival játszani is lehet, amely átfogja minden tudatos tevékenységünket, amely mindenkinek maga az emberré válás a hazatalálás, az egyéni honfoglalás. Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. /Kosztolányi Dezső/ Cél: Gyermekeink bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkeznek. Mindennemű helyzetben tudjanak nyilatkozni. Élményeiket, elképzeléseiket bátran elmondják. Nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. 29

30 Feladat: Beszélgetésre alkalmas, beszélő környezet megteremtése, mintaadással, szabályközvetítéssel. Beszédöröm biztosítása: a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése. Folyamatos beszédlehetőség biztosítása, a gyermekek szókincsének bővítése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. A gyermeki kérdések megválaszolása, a gyermek meghallgatása. A beszédhibák javítása szakemberek bevonásával. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatos kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben állnak egymással. Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat. Segíti a gyermek önbizalmának kialakítását, a szociális kapcsolatok kiépítését, az iskolai tanulásba való beilleszkedést. A gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Ezért óvodánk a fejlesztési feladatok során a család megismerésétől indul ki. Lehetőséget biztosítunk, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. A nap folyamán bármikor adódhat alkalom beszélgetésre, amikor a gyermekek az otthonról hozott élményeiket elmondják, elmesélik. Példamutató, szép beszédünk mintát nyújt és ösztönzést ad a gyermekeknek. Ügyelünk beszédünk stílusára, dinamikájára, hanglejtésére, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédünk a gyermek számára érthető, egyszerű és világos. Figyelünk arra, hogy mindenki választ kapjon kérdésére. Dicsérettel és bátorítással ösztönözzük a bátortalanabb, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Fokozottan figyelünk a beszédhibával küszködő gyermekekre. Szakember segítségét kérjük. Az anyanyelvi nevelést tehát, fontosnak tekintjük óvodánkban, valamennyi tevékenységi formában jelen van. A gyermekeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, így nem csak beszédük alakul, hanem gondolkodásuk is fejlődik. 30

31 Az értelmi fejlesztés, nevelés Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba. / Németh László / Az óvodás gyermekek ismeretei nem egyformák, ezért az ismeret nyújtásának igen nagy szerepe van a gyermek tájékozódásának segítségében, - a valóság pontosabb megismerésében, azaz a gyermek általános fejlődésében. Az említett vonások teszik indokolttá a már meglévő ismeretek rendszerezését. Eközben új összefüggéseket fedezünk fel, pótoljuk a hiányzó láncszemeket, rendet teremtünk a különböző összetartozó ismeretek között. Cél: Az értelmi erők, s a megismerő képesség kibontakoztatása, aktivizálása, működtetése. Feladat: A gyermekek ismereteinek rendszerezése, gazdagítása és mélyítése a gyermeki érdeklődésre és kíváncsiságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve. Változatos tevékenységekben további élmények, tapasztalatok szerezése a természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat, amely a gyermek spontán fejlődésével, érzésével érvényesül. 31

32 A tudatos fejlesztés feltételei: objektív / külső / feltételek szubjektív feltételek Objektív feltételek: Ide tartoznak az óvoda épülete, berendezési tárgyai, udvar, a gyermekek körülvevő környezet. E tekintettel a mi programunk nem igényel különleges feltételeket, csupán Magyarországon kialakított szabályok alapján elfogadott helyiségek álljanak a gyermekek rendelkezésére. Szubjektív feltételek: Aktívan együttműködünk a gyermekekkel. Elfogadjuk a gyermekek véleményét, elképzelését, ötletét, javaslatát és mind ezt beépítjük saját fejlesztési tervünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete tapasztalatai, élménye befolyásolják. Erre építjük, tervezzük a gyermekek tevékenységét. A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Az értelmi fejlesztés, nevelés kulcsfontosságú szereplője az óvodapedagógus. Óvodás korban, de a későbbiekben is a példa, a minta az egyik leghatékonyabb nevelő eszköz, éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mondunk, miként viselkedünk, hogyan öltözködünk. A helyes pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Olyan óvodapedagógus képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik a fent sorolt képességekkel. Az értelmi képességek fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése óvodánk egyik fontos feladata. Ahhoz, hogy a gyermek valóságos ismeretekhez jusson a környezetről fejlettségi szintjének megfelelően, ahhoz alapvetően fontos az értelmi képességek /érzékelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ fejlesztése. A gyermeki megismerő tevékenység csak céltudatos érzékszerv-működtetés mellett fejlődhet teljes értékűen. 32

33 Óvodánk az érzékszervfejlesztést tudatosan szervezett gyakorlatok rendszerében valósítja meg, szoros kapcsolatban a gyermek gondolkodásának fejlesztésével. Ilyen konkrét értelmi erőfeszítést feltételező tevékenység pl.: az agyagozás, rajzolás, melyek felkeltik és fenntartják a gyermek érdeklődését, közben érzékszerveit bonyolult feladatok elé állítják. A látás fejlesztésére jó alkalom adódik a színek érzékelésekor, erre gyakorlási lehetőség az ábrázoló tevékenység, a játék és maga a sokszínű természet. A dolgoknak azonban nem csak színük van, hanem egyéb tulajdonságaik, melyeket ugyanúgy észre kell vetetnünk a gyermekekkel, tehát meg kell tanítanunk a gyermeket látni. Nagyszerűen fejleszthető a perspektivikus látás a szabadban folytatott szabályjátékkal. A látás mellett fontos szerepe van a hallásnak. Különösen jó eredménnyel használjuk a zenepedagógiában a hallásfejlesztési gyakorlatokat. A hallásfejlesztés azonban nem merül ki a zenei hallás fejlesztésében, fel kell fedeztetnünk a természet hangjait, amelyek érzékelésére a gyermeket nekünk pedagógusoknak kell megtanítani. Ilyen pl. a rovarok, madarak, természeti jelenségek hangjai. Végül már képesek lesznek újabb hangokat is felfedezni. Az egyensúly érzékelés fejlesztésére jó alkalmat adnak az udvaron megtalálható felszerelések és a testnevelési foglalkozások. A személyiség alakulásában igen nagy szerepe van a biztonságos mozgásnak, a testi ügyességnek. A látás mellett nagy szerepe van a tapintásnak. A tapintás a kisgyermek egyik gyakori tevékenysége. Szívesen vesznek a kezükbe minden tárgyat, nem csak nézik, tapintani is akarják őket. Szívesen végzik az ezzel kapcsolatos feladatokat, hiszen cselekvéssel jár. Erre nagyon jól bevált játékokat ismerünk az óvodánkban. A megfigyelés fejlesztése: Az iskolába lépés pillanatára el kell érnünk, hogy a gyermek céltudatosan tudjon észlelni, megfigyelni. E feladat elérését előmozdítja / rajzolás, mintázás, képek nézegetése, felnőtt utánzása, a játék, séta, kirándulás, stb./. 33

34 Figyelemre az összes értelmi tevékenységnél szükség van. Az önkéntelen figyelem felkeltésére legkönnyebben a sokszínű érdekes tárgyakkal, tevékenységgel oldható meg. / színes játékeszközök, változatos, szemléltető eszközök /. Vigyázat túlzással ellenkező hatást érünk el! A figyelemfelkeltés nem öncélú nevelési feladat, hanem az értelmi erők mozgósításának fontos feltétele. Emlékezet fejlesztése: Az óvodáskor kezdetén az emlékezet önkéntelen jellegű, azaz a gyermek még nem törekszik valaminek a tudatos bevésésére és pontos felidézésére. Feladatunk a szándékos emlékezet fejlesztése, hogy az emlékezet kiváljon az észlelésből. Képzelet fejlesztése: Az óvodánkban az értelmi képességek fejlesztése körül legsokoldalúbban a képzelet fejlesztésére kerül sor. A játék, mese, elbeszélés, bábozás, az ábrázolás, a képzelet és a kreativitás fejlesztésének fontos eszköze. Gondolkodás fejlesztése: Mit is jelent? A gyermeki gondolkodásformák átalakítását a felnőtt gondolkodás irányába. A problémamegoldás fejlesztését. A beszéd fejlesztését a gondolkodással egybekapcsolva. A gondolkodó tevékenység formái: Szemléletes cselekvő gondolkodás. Szemléletes képszerű gondolkodás. Fogalmi, nyelvi gondolkodás / különösen fontos az iskolába lépés szempontjából /. A gondolkozás fejlődése függ a feladatok mennyiségétől és minőségétől. 34

35 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Óvodapedagógusi álláshelyek száma: 9 Dajkai álláshelyek száma: 4 fő Szakácsnő: 2 fő Konyhai kisegítő: 2 fő Egyéb kisegítő: 2 fő /karbantartó, takarító / Élelmezésvezető: 1 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő A kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozók az óvoda zavartalan működéséért tevékenykednek. Az óvoda rendjét, tisztaságát, a balesetmentes környezetet biztosítják. A nevelési feladatok megoldása, a nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelésben résztvevők jó együttműködése, a célok feladatok megbeszélése szükséges. Az intézményben a vezető és helyettese munkamegosztás alapján végzi feladatait. Ezek a következők: - pedagógiai, szakmai - munkáltatói - tanügy-igazgatási - gazdálkodási - ügyviteli - munkavédelmi területeken. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 35

36 Nélkülözhetetlen a gyermekek biztonságérzetének erősítésére - az óvodapedagógusok állandósága - nyílt kommunikáció - a gyerekek feltételnélküli pozitív elfogadása - a gyermeki sajátosságok alapos ismerete - megismerve fejlesztés tudatossága - óvodapedagógus - gyermek iránti kölcsönös tisztelet - figyelem- megosztás képessége - kifinomult empátiás készség felerősítése - különböző életkorú gyerekek neveléséhez szükséges pszichológiai - pedagógiai ismeretek szinten tartása - pedagógiai hitelesség. Gyermekcsoportonként két felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozik. Csoportba osztásukkor elsősorban a gyermekek szempontjait vesszük figyelembe. A felmenő rendszerrel erősítjük a csoport óvodapedagógusaihoz való kötődést. Óvodánkban a személyi feltétele kiválónak mondható. A nevelőtestület tagjai nyitottak az újra, új utak keresésére. Mindenki rendszeresen részt vesz továbbképzéseken. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez Tárgyi feltételek Az óvoda rendelkezik a megfelelő bútorzattal és felszereléssel. A pedagógiai programban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében a meglévő eszközállományunkat folyamatosan karbantartjuk, illetve gyarapítjuk. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését igyekszünk úgy kialakítani, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét, szolgálja. Megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, tegye lehetővé az egészségfejlesztő mozgást és játékigényük kielégítését. A gyermekeket tárgyi harmónia veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Rendelkezésükre áll minden fejlődésükhöz szükséges anyag és eszköz. 36

37 Olyan tárgyi feltételek kialakítása a célunk, amely a legmegfelelőbb a gyermekek rugalmas, családhoz közeli életének együttes megéléséhez. A csoportszobák bútorai esztétikusak, a gyermekek életkorának megfelelő. Olyan egyszemélyes játszóhelyeket alakítunk ki, ahová a gyermekek félre vonulhatnak egyedül, esetleg társsal, tevékenykedni. A bútorzatnál, játékoknál, és az egyéb berendezési tárgyaknál próbálunk a természetes anyagokhoz közelíteni. A textíliák pasztellszínűek, nyugalmat sugároznak. Valljuk, hogy már óvodáskorban ki kell alakítani a környezettel, természettel kapcsolatos helyes magatartást. Erre az óvoda udvarának kialakításakor is figyeltünk. Óvodánk udvara szinte már egy színes- virágos park. A virágok tavasztól őszig pompáznak a fű között. Mi magunk ültettük a virágokat, fákat, bokrokat. Az évszaknak megfelelő udvargondozást együtt végezzük a gyerekekkel, esetenként a szülőkkel. Az udvaron található fából készült játékok, eszközök, dísz- és gyümölcsfák, bokrok, virágágyások, s a kellemes füves részek tág teret biztosítanak a gyermekeknek a változatos játékra, mozgásra, tapasztalatcserére, az ismeretek bővítésére, mélyítésére és alkotó tevékenységekre. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda alkalmazottainak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására. 37

38 5.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend, és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeres visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend igazodik a pedagógiai programban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, csak az ebéd és a pihenő időpontja kötött. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A csoportokat lehetőleg homogén csoportként próbáljuk kialakítani. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon-követését, különböző kötelező és az óvoda által készített nem kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az udvarunk osztatlan, így minden csoport együtt játszhat, saját igénye és választása szerint. 38

39 Napirend Célunk: Érzelmi biztonságot sugárzó légkör kialakítása. Egész nap folyamán kiteljesedhet a folyamatosság, ami kiküszöböli a játékidő töredezettségét, tág lehetőséget biztosít az elmélyült, tartalmában gazdagabb, nagy nevelőértékű játékra. A reggeli beérkezés időkeretét meglehetősen tágra hagyjuk. Lehetővé téve, hogy reggel a gyermekek ébresztés nélkül keljenek, kialhassák magukat. A napirendben az ebéd, a pihenési idő időpontja kötött./ félóra csendes pihenés után folyamatos csendes tevékenységhez kezdhetnek az ébren lévők /. Az évszaktól is függ a napirend ha az időjárás engedi, több időt tartózkodunk a szabadlevegőn. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Közös időpont egyeztetést igényel a kirándulás, a csoportközi programok megszervezése / két nagycsoport között, kicsik nagyok, fiúk lányok/. Napirend: : Játék a csoportszobában. Egyéni és csoportos tevékenységek. Testápolás, folyamatos tízóraizás. A tervezett, felajánlott tevékenységek. Szabadon választott tevékenységek feldolgozása mikro-csoportos formában Szervezett és szabad mozgás / kötelező vagy kezdeményezett/ : Testápolás, ebéd. Csendes pihenő altató mese. Folyamatos ébresztő : Szervezett mozgás. Testápolás, uzsonna. Játék a csoportban vagy a szabadban. Felajánlott tevékenységek. 39

40 5.4.Az óvoda kapcsolatai CSALÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT: HÁZIORVOS VÉDŐNŐ FOGORVOS EGYHÁZAK ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKJÓLÉTI, CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT FALUHÁZ CIVIL SZERVEZETEK PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKÉRTŐI Cél : A hatékony partneri kapcsolatok kiépítése, erősítése, az együttélés, az együtt gondolkodás elősegítése, tapasztalatok átadása, problémák kezelése. 40