GÖRÖG ÖRÖKSÉG A GÖRÖG ORTODOX DIASZPÓRA MAGYARORSZÁGON A XVII XIX. SZÁZADBAN

Átírás

1

2 GÖRÖG ÖRÖKSÉG A GÖRÖG ORTODOX DIASZPÓRA MAGYARORSZÁGON A XVII XIX. SZÁZADBAN ÅëëçíéêÞ ÊëçñïíïìéÜ Ç ÅëëçíéêÞ Ïñèüäïîïò ÄéáóðïñÜ Óôçí Ïõããáñßá 17 ïò 19 ïò áéþíáò BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁPRILIS 2 JÚLIUS 5. KOZANI (GÖRÖGORSZÁG) ÁPRILIS 14 JÚNIUS 5. JÓSA ANDRÁS MÚZEUM, NYÍREGYHÁZA JÚNIUS 19 AUGUSZTUS 23.

3 A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM KÉPZŐMŰVÉSZETI KATALÓGUSAI 58. szám Szerkesztette: Ulrich Attila Szakmai tanácsadók: Vasilis Stamatopoulos, Vasilis Angelidis, Dr. Diószegi György A katalógus szerkesztői köszönetet mondanak: Szerb Egyházi Múzeum, Szentendre Magyar Nemzeti Galéria Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét Xantus János Múzeum, Győr Ausztiai Metropolita, Magyarországi és Közép-Európai Exarchátus, Wien Budapesti Görög Alapítású Magyar Ortodox Egyházközösség Görög-Ciprusi-Magyar Baráti Társaság Egyesület Venus Hellas Kft. Ekaterini Dardali Martha Politidou Vasilis Stamatopoulos Vasilis Angelidis Görög lektorok: Lina Stamatopoulou, Andreas Stamatopoulos Fotó: Bellák Gábor, Diószegi Gyöngyi, Jannis Nikolaou, Molnár Csongor, Karageorgiou Mária, Vasilis Stamatopoulos, Diószegi György Fordítás: Király Iliász Borítón: Bolti cégér Ypszilanti herceg képmásával (Festette: Lacatarisz Demeter) (A Budapesti Történeti Múzeum tulajdona) II. Rákóczi Ferenc védőlevele a görög kereskedők számára. (Egervár, június 8.) (A Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét tulajdona) Tördelés: Szemán Attila Felelős kiadó: Dr. Bene János megyei múzeumigazgató Nyomda: Tóth Imre nyomdája ISSN:

4 TARTALOMJEGYZÉK / ÐÅÑÉÅ ÏÌÅÍÁ Köszöntô... 5 Elôszó... 7 A bécsi Metropolita üdvözlô levele a kiállítás alkalmából ÏÉ ÅËËÇÍÉÊÅÓ ÅÊÊËÇÓÉÁÓÔÉÊÅÓ ÊÏÉÍÏÔÇÔÅÓ ÔÇÅ ÏÕÃÃÁÑÉÁÓ ÙÓ ÖÏÑÅÉÓ ÅËËÇÍÉÊÏÕ ÐÏËÉÔÉÓMÏÕ... 9 DR. SASVÁRI LÁSZLÓ DR. DIÓSZEGI GYÖRGY: A XVII XIX. századi magyarországi görög közösségek történetének fôbb jellemzôi Gyôr, Miskolc, Szentendre, Tokaj és Vác ortodoxiája tükrében DR. LÁSZLÓ SASVÁRI DR. GYÖRGY DIÓSZEGI: Τα κύρια χαρακτηριστικά τη ιστορία των ελληνικών κοινοτήτων τη Ουγγαρία του 17 ου 19 ου αιώνα στον καθρέφτη τη Ορθοδοξία του Miskolc, Szentendre, Tokaj και Vác BELLÁK GÁBOR: Görög festôk a 19. századi Pest-Budán ÅËËÇÍÅÓ ÆÙÃÑÁÖÏÉ ÓÔÇ ÂÏÕÄÁ ÊÁÉ ÔÇÍ ÐÅÓÔÇ ÊÁÔÁ ÔÏÍ 19 ου ÁÉÙÍÁ Ôïõ BELLÁK GÁBOR ANDREAS STAMATOPOULOS: Nyugat-makedóniai görögök és görög-vlahok a XVIII XIX. századi Magyar Királyságban Ôï Åëëçíéêü êáé Eëëçíïâëá éêü óôïé åßï ôçò ÄõôéêÞò Ìáêåäïíßáò óôçí Áõóôñïïõããáñßá êáôü ôïí 18 ïí 19 ïí áéþíá ôïõ ÁíäñÝá Óôáìáôüðïõëïõ ANDREAS STAMATOPOULOS: Vlahok, vlah-görögök, makedónvlahok, vagy kucovlahok az igazság védelmében ÂËÁ ÏÉ Þ ÅËËÇÍÏÂËÁ ÏÉ Þ ÌÁÊÅÄÏÍÏÂËÁ ÏÉ Þ ÊÏÕÔÓÏÂËÁ ÏÉ Ç ÁÐÏÊÁÔÁÓÔÁÓÇ ÔÇÓ ÁËÇÈÅÉÁÓ Ôïõ ÁíäñÝá Óôáìáôüðïõëïõ ÊÁÔÁËÏÃÏÓ ÔÇÓ ÅÍ ÂÏÕÄÁÐÅÓÔÇ ÂÉÂËÉÏÈÇÊÇÓ ÃÅÙÑÃÉÏÕ ÆÁÂÉÑÁ Képtár Görög szabadságharc elôtti és utáni térképek / ÐÑÏÅÐÁÍÁÓÔÁÔÉÊÏÉ ÊÁÉ ÌÅÔÁÅÐÁÍÁÓÔÁÔÉÊÏÉ ÁÑÔÅÓ ÔÇÓ ÅËËÁÄÁÓ Díjátadás Emlémú avatás

5

6 GÖRÖG CÍPRUSI MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG EGYESÜLET ΕΛΛΗΝΙΚΟΣ-ΚΥΠΡΙΑΚΟΣ ΟΥΓΓΡΙΚΟΣ ΣΥΛΛΟΓΟΣ ΦΙΛΙΑΣ BUDAPESTI GÖRÖG ALAPÍTÁSÚ MAGYARORTHODOX EGYHÁZKÖZSÉG ΥΠΟ ΕΛΛΗΝΩΝ ΙΔΡΥΘΕΙΣΑ ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΟΥΓΓΡΙΚΗ ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΙΚΗ ΚΟΙΝΟΤΗΤΑ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗΣ A Budapesti Görög Alapítású Magyar Orthodox Egy házközség reaktiválásának jóváhagyása után a Görög-Ciprusi-Magyar Baráti Társaság Egyesülettel együttműködve úgy határoztunk, hogy egy kiállítás keretében mutatjuk be azt a Nem zeti Örökséget, amelyet elődeink hagytak a ven dég szere tő Magyarországra. Azzal a kéréssel fordultunk tehát Őszentsége I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkához, hogy kiállításunkat fogadja égisze alá. Kérésünket Őszentsége teljesítette. Jelen kiállítás nem jöhetett volna létre a támogatást nyújtó helyi görög szervezetek és magánszemélyek részvétele nélkül, valamint ha nem állt volna a kezdeményezés élére Őeminenciája Mihail Ausztriai Metropolita Magyarország és Közép-Európa Exarchája. Az út nehéz volt, de közös együttműködéssel si került összegyűjtenünk az itt bemutatásra kerülő tár gyakat főként relikviákat amelyek első al kalom mal kerülnek kiállításra. A kiállítás során a makedón területekről, fő ként Kozániból, Sziatisztából, Szerviából, Thessza lonikiből és a környező falvakból, valamint Met szovo és Moszhopolisz környékének vlah ajkú gö rög falvaiból induló görögök által bejárt utat kísér jük végig. Kiállításunkkal szándékunkban áll továbbá be mutatni a Budán, Pesten és Magyarország egyéb vá rosaiban és régióiban élő görögök történelmi jelen tőségét, a tudományok, művészetek, kultúra, keres kedelem, politika területén betöltött szerepüket, va lamint részvételüket az es magyar szabadságharcban, amelyben életüket is áldozták máso dik hazájukért. A magyarországi görögök ugyanakkor soha nem feledkeztek meg az 1821-ben a fel szabadulásáért küzdő anyaföldről sem, amelyet úgyszintén támogattak. Tevékeny részt vállaltak Rigasz Fereosz és a Baráti Társaság (Filiki Etairia) harcaiban és nemcsak támogatták Ypszilandisz Du na-menti területeken folytatott felkelését, de a harcokban megsebesült betegek többségét is ők látták el. Ezúton szeretnénk kiemelni a Budapesti Tör téneti Múzeum igazgatójának, Dr. Bodó Sándor úrnak a segítségét és támogatását, aki lehetőséget adott arra, hogy a kiállítás e szép múzeumban kerül jön megrendezésre. Úgyszintén külön köszönet illeti Agárdi Bendegúz Szpiroszt, a Fővárosi Görög Kisebbségi Önkor mányzat elnökét, Vasziliszt Angelidiszt, a Görög Kultúráért Alapítvány elnökét, Dimitrisz Ladaszt, a Makedón Interkulturális Egyesület elnökét, Petro Mparmpalia és Ioanni Papastoitsi. A Budapesti Görög Alapítású Magyar Or thodox Egyházközség igazgatótanácsa és a Görög-Ciprusi-Magyar Baráti Társaság Egyesület igazgatótanácsa: Politidu Márta, Dimitrisz Ladasz, Taszosz Panajotopulosz, Kalota József, Leonidasz Papadopulosz, Tsolakidou Zsuzsanna, Athanasiosz Vitsasz, Vasziliki Giannakidu, Athanasziosz Jeorgakopulosz és Vasziliosz Sztamatopulosz 5

7 GÖRÖG CÍPRUSI MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG EGYESÜLET ΕΛΛΗΝΙΚΟΣ-ΚΥΠΡΙΑΚΟΣ ΟΥΓΓΡΙΚΟΣ ΣΥΛΛΟΓΟΣ ΦΙΛΙΑΣ BUDAPESTI GÖRÖG ALAPÍTÁSÚ MAGYARORTHODOX EGYHÁZKÖZSÉG ΥΠΟ ΕΛΛΗΝΩΝ ΙΔΡΥΘΕΙΣΑ ΟΡΘΟΔΟΞΟΣ ΟΥΓΓΡΙΚΗ ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΙΚΗ ΚΟΙΝΟΤΗΤΑ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗΣ Μετά την έγκριση τη επαναλειτουργία τη, η «Υπό Ελλήνων Ιδρυθείσα Ορθόδοξο Ουγγρική Εκκλησιαστική Κοινότητα Βουδαπέστη» σε συνεργασία με τον «Ελληνικό Κυπριακό Ουγγρικό Σύλλογο Φιλία» λάβαμε από κοινού την απόφαση να αναδείξουμε την Εθνική Κληρονομιά που άφησαν οι πρόγονοί μα στη φιλόξενη χώρα τη Ουγγαρία με μια έκθεση. Ζητήσαμε, λοιπόν, από τον Α.Θ.Π. του Οικουμενικού Πατριάρχου κ.κ. Βαρθολομαίου A να θέσει την έκθεση αυτή υπό την Αιγίδα του, ο οποίο και αποδέχτηκε την πρότασή μα. Η έκθεση αυτή δεν θα ήταν δυνατόν να πραγματοποιηθεί χωρί τη συμμετοχή πολλών ομογε νειακών οργανώσεων και ιδιωτών και εάν δεν ετίθετο επικεφαλή ο Σεβασμιότατο κκ. Μιχαήλ, Μητροπολίτη Αυστρία και Έξαρχο Ουγγαρία και Μεσευρώπη. Η διαδρομή ήταν δύσκολη, αλλά επιτύχαμε με την καλή συνεργασία όλων να συγκεντρώσουμε τα ιστορικά εκθέματα κειμήλια τα περισσότερα τα οποία εκτίθενται για πρώτη φορά. Στην έκθεση παρακολουθούμε την ανηφορική διαδρομή των Ελλήνων που ξεκίνησαν από τα μέρη τη Μακεδονία και ειδικότερα από την Κοζάνη, τη Σιάτιστα, τα Σέρβια, τη Θεσσαλονίκη και τα γύρω χωριά, καθώ και από τα ελληνικά βλαχόφωνα χωριά τη περιοχή του Μετσόβου και τη Μοσχόπολη. Με την έκθεση αυτή θελήσαμε επίση να αναδείξουμε την ιστορική παρουσία των Ελλήνων στην Βούδα, την Πέστη και τι άλλε πόλει και περιοχέ τη Ουγγαρία και τον ρόλο που έπαιξαν στην ανάδειξη των γραμμάτων, των τεχνών, του πολιτισμού, του εμπορίου, τη πολιτική, ακόμα και με τη συμμετοχή του στον απελευθερωτικό αγώνα των Ούγγρων κατά το 1848, θυσιάζοντα και τη ζωή του για τη δεύτερη πατρίδα του. Οι Έλληνε τη Ουγγαρία στήριξαν επίση και ποτέ δεν ξέχασαν την αγωνιζόμενη μητέρα πατρίδα για την απελευθέρωσή τη το 1821 και συμμε τείχαν ενεργά στου αγώνε του Ρήγα Φεραίου και τη Φιλική Εταιρεία, ενώ όχι μόνο στήριξαν τον Υψηλάντη στην επανάσταση στι παραδουνάβιε περιοχέ, αλλά περιέθαλψαν και του περισσότερου τραυματίε. Σ αυτήν την προσπάθειά μα πρέπει να εξάρουμε τη βοήθεια και τη στήριξη που είχαμε από τον Διευθυντή του Ιστορικού Μουσείου τη Βου δαπέστη κ Dr. Sándor Bodó που δέχτηκε να φιλοξενήσει στου καλαίσθητου χώρου του Μουσείου τα αντικείμενα τη έκθεση. Επίση θα θέλαμε να ευχαριστήσουμε ιδιαιτέρω τον πρόεδρο τη Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστη κ. Σπύρο Αγκάρντι, τον πρόεδρο του Ιδρύματο για τον Ελληνικό Πολιτισμό κ. Βασίλη Αγγελίδη, τον πρόεδρο του Μακεδονικού Διαπολιτιστικού Συλλόγου κ. Δημήτρη Λαδά, τον κ Πέτρο Μπαρμπαλιά πρώην Σύμβουλο Τύπου τη Ελληνική Πρεσβεία και τον κ Ιωάννη Παπαστοΐτση. Τα Διοικητικά Συμβούλια τη «Υπό Ελλήνων Ιδρυθείση Ορθοδόξου Ουγγρική Εκκλησιαστική Κοινότητα Βουδαπέστη» και του «Ελληνικού-Κυπριακού-Ουγγρικού Συλλόγου Φιλία» Μάρθα Πολιτίδου, Δημήτρη Λαδά, Τάσο Παναγιωτόπουλο, ιερέα Ιωσήφ Κάλοτα, Λεωνίδα Παπαδόπουλο, Αθανάσιο Βίτσα,Σουζάνα Τσολακίδου, Βασιλική Γιαννακίδου, Αθανάσιο Γεωργακόπουλο,Βασίλειο Σταματόπουλο. 6

8 ELŐSZÓ 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt: ez után sok görög menekült hagyta el szülőföldjét. A XV. század végétől kezdve a görögök egyre növek vő számban jelentek meg a biztos menedéket és meg élhetést jelentő magyar területeken is. Erdély ke reskedelmében már a XVI. századtól kezdve egyre nagyobb szerepet játszottak. A több hullámban ér kező görög diaszpóra magyarországi fénykora a XVIII. század volt. A görög földön lévő Tá Servia városából ér kező Papademos Charis/Szerviczky-család tagjai 1658-tól kezdve (300 éven át) folyamatosan és meghatározó módon jelen voltak Hegyalján, To kajban. A XVII XVIII. századi görögök igen jó üzleti ér zéküknek köszönhették meggazdagodásukat. Jó példa erre Tokaj városának görögsége: a Rákóczi út 56. szám alatti XVIII. századi görög kereskedőház kapuíve felső részén látható a görög kompánia kereskedőjelvénye, és itt egy emléktábla is őrzi keres kedői tisztességük emlékét, mely szerint 4%-os tisztességes haszonnal végezték kereskedelmi te vékeny ségüket. A görög kereskedők nem pusztán a ha szonel vűséget tartották a szemük előtt. A közösségi élményt alapértéknek tekintették, ezért a vallás és a temp lom, valamint az iskoláztatás és az anyanyelv meg őrzése is igen nagy jelentőségű volt az első diasz póra görögsége számára. A vallás e görögség körében alapvető öszsze tartó erőt jelentett. Balassagyarmat, Békés, Dió szeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Léva, Mis kolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagy szeben, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj, Ungvár, Vác és Zimony görög közösségei templomot vagy ká polnát építettek: a XVIII. században 35 görög egy házközség jött létre Magyarországon. A XVIII. szá zad végén a görögök 17 iskolát (ebből egy pesti tanítóképzőt) építettek közadakozásból: Belényes, Békés, Eger, Gyöngyös, Győr, Gyula, Kecskemét, Hód mezővásárhely, Miskolc, Komárom, Nagyvárad, Pest, Tokaj, Oravicza, Újvidék, Ungvár és Vác gö rög iskolái őrizték az identitást e közösségek ifjú tag jaiban. A XVIII. század második felében mintegy 8 9 ezer görög élt Magyarországon. A XIX. század közepétől a magyarországi görög közösségekre már a természetes beolvadás volt jellemző. Magyar szívű görögség alakult ki a re form - korban: számos görög família (pl. Derra, Dum tsa, Janicsáry, Manno, Nákó, Sina, Panakoszta, Pa pademos Charis/Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy, Zsótér) jelentős szerepet vállaltak a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző magyar nem zeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Aka - dé mia, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Fő isko la, Magyar Biztosítótársaság) létrejöttében; a vas út és gőzhajózás fejlesztésében, a folyók szabá lyozásában, iskolai és népnevelési viszonyok ja vításában (pl. kisdedóvó egylet, a kisded-kórház és egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok in tézete), vagy magyar szülővárosuk polgári fej lődé sében ben a magyarországi görög vagyo nos családok sarjai közül mintegy 60 tiszt vett részt a magyar honvédseregben a magyar szabadság küzdelméért; és 1849 után szinte mindannyian több év várfogságra ítéltettek. Egy bihardiószegi görög kereskedő család sarja, Kiss Pál ( ) honvédtábornok egyike lett a magyar szabadságharc 30 magyar honvéd tábornokának: századosból tábornokká való rang emelkedését kizárólag rátermettségének, kato nai hősiességének és hadvezetői képességének kö szönhette. A szabadságharc egyik kiemelkedő hőse, legendás alakja volt: különösen nagy hírnevet szerzett az általa vezetett vakmerő szuronyrohamok hőseként. Tiszafüreden ma utca és múzeum is viseli e honvédtábornok nevét (sírhelye a város Örvényi úti temetőjében található). A XVII XIX. századi magyarországi görög családok sarjainak hazafiassága olyan ha gyaték Magyarországon, ami méltó a történelmi emlé kezetre. Amikor kellett, akkor e görög eredetű ke reskedőcsaládok utódai bátor katonákként vettek részt az es hont védő csatákban, új hazájuk szabadsága védelmében; majd pedig azt köve tően is a helyi vagy országos közélet értékőrző, cselekvő, és elismert személyiségeiként élték békés, hazaszerető és hagyományőrző polgári életüket. A magyarság befogadó lelkülettel adott mindig otthont a hazát kereső betelepülőknek a 7

9 Kárpát-medencében a Kr. utáni II. évezred egész fo lyamán is. Trianon rettenetes diktátuma után a régi magyar országi görög családok (pl. Agorasztó, Duma Du ma Cziccó, Sacelláry) fontos gazdaságépítő szerepet vállaltak a Magyarország és Görögország közötti diplomáciai, kulturális, kereskedelmi és gazda sági kapcsolatok megteremtésében. A hajdani magyarországi görögök le szárma zottai a XX. század első felében még igen erősen őrizték őseik eredettudatát; sőt, néhány csa lád napjainkig megőrizte ortodox vallását (pl. Da dányi). A régi magyarországi görögök értékteremtő és közéleti tevékenysége, adományozó kedve és vitézi hajlandósága, hazafias kiállása méltó a megemlékezésre, különös tekintettel arra, hogy ra gaszkodtak görög ortodox közösségükhöz, és ezzel együtt minden ténykedésük a magyar haza üdvét szol gálta! Dr. Diószegi György Antal júniusában 8

10 A BÉCSI METROPOLITA ÜDVÖZLŐ LEVELE A KIÁLLÍTÁS ALKALMÁBÓL 9

11 10

12 11

13

14 DR. SASVÁRI LÁSZLÓ DR. DIÓSZEGI GYÖRGY A XVII XIX. századi magyarországi görög közösségek történetének főbb jellemzői Győr, Miskolc, Szentendre, Tokaj és Vác ortodoxiája tükrében Bizánc törökök általi 1453-as elfoglalása után nagy számban (és több szakaszban) jelentek meg a görögök Magyarországon. A magyar területeken biz tonságot és megélhetést találó görögök egyre inkább az üzleti lehetőségekre éreztek rá a kor fe u- dális viszonyai között: kicsiben kezdték, és szívós kitartással évtizedek alatt komoly sikereket értek el. A görög kereskedők növekvő jelentőségét jól mu tatja, hogy Erdélyben a XVII. században még a fejedelmi udvarnak is szállítottak. A XVIII. század közepére jelentős szerepük lett a nemzetközi köz vetítő kereskedelemben is. Városainkban és jelentősebb mezővárosainkban ekkor már szinte mindenütt jelen voltak a görög kereskedők. Az alábbiakban Győr, Miskolc, Szentendre, Tokaj és Vác gö rögsége bemutatásával kívánjuk érzékeltetni a korabeli magyarországi görögök értékteremtő világát. Győr A győri ortodox egyházközség már a XVII. század előtt fennállott. A legkorábbi adat, melyet a győri gö rögökre vonatkoztathatunk, egy bizonyos Görög Si mon említése 1587-ből, aki vezetéknevét görög származása miatt kaphatta. 1 A ma is álló ortodox templomot 1727-ben építették fel a görögök a szerbekkel közösen (szerbek kiváltságai alapján), de a XIX. század eleji templomdíszítésben a görögöké volt a vezető szerep: a görög feliratú ikonosztáz is ennek egyik bi zonyí téka. 2 A templom leírása: Bálint Mihály u. 54. Gör. kel. szerb templom, ívesen hajló homlokzata előtt toronnyal. Támpilléres szentélye a nyolcszög há rom oldalával zárul. Ikonosztáz copf keretben. Copf padok. Körülötte régi sírkövek. Épült ben. Előtte szabadon álló barokk kapu, egykorú szár nyakkal. 3 A templom falában megmaradt két tö redékes görög feliratú sírkő. Az egyiken Panakosta Paleog neve olvasható, aki 37 éves korában hunyt el február 20-án. (Egerben is éltek Panakosztanevezetű görögök). A másikon Petrosz Koszaniotisz neve látható (az évszám nem olvasható rajta: viszont azt igen, hogy december 7. napján hunyt el). A város vezetősége kérte a görögöktől, hogy is mertessék, mikor tartják ünnepeiket (ez a városban lé vő boltok nyitva tartása miatt volt lényeges) ben magyar nyelven íródott válaszukban külön csopor tosították a kisebb és a nagyobb ünnepeiket. A kö vetkező Győri Boltos Görögök írták alá, illetve lát ták el kézjegyükkel (ezzel hozzájárulásokat adva) a bevezető iratot, mely az ünnepeken való maga tartásukat is részletezte: Én Polizó Mihály mindezekre reá állok Én is Pita Gergöly reá állok Én is Szekeres Dömötör reá állok Én is Decskoly Dömötör reá állok Vasváry György reá állok Varsányi Mihály reá állok Száraz Antal reá állok Rozás Argentinus reá állok Borsody Péter reá állok között Győr vármegyében hét görö göt írtak össze, ebből négyet Győr városában, három helységben pedig a többi hármat. 5 Az 1785-ös lelkészösszeírás szerint Győrben 15, a kör nyéken 10 ház volt ortodox, 6 tehát nem volt nagy számú a gyülekezet! Azt viszont nem lehet meg állapítani, hog hány volt ebből a szerb. Az közötti összeírások a török alattvalókra vonatkoztak, de 1 Chotzazoglu, Charalampos, G.: Auf den Spuren Griechen in Győr (Ungarn). 70. p. In: Balkan Studies. 38/1. (1997.) Thessaloniki, p. 2 Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra egyházművészeti emlékei I. Ikonok, ikonosztázok. Debrecen, p. (9. jegy zet) (Egy televíziós adásban Kuchelmeister munkájaként említették!) 3 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Budapest, p. 4 Chotzazoglu i. m. 5 Füves Ödön: Görög kereskedők a Dunántúlon között p. In: Antik Tanulmányok XII./1. (1965.)?. p. 6 OL C csomó 13

15 minden bizonnyal voltak már a gö rögök között győri polgárjoggal bírók is. Az egy ko ri győri orto doxok nagyobb része a templom ut cá jában lakott. Még ma is áll itt néhány régi ház. Fog lal kozásukat tekintve a győri görögök főként tí má rok és gabonakereskedők voltak. Az utóbbiakat burcsellás néven is emlegették (burcsella volt a ga bo naszállító hajó neve). A görögök befolyására már utal tunk a templomdíszítés kapcsán: erősíti ezt a vé le ményünket, hogy 1770-ben görög nyelvű iskola műkö dött a városban; viszont 1801-ben már magyar nyelvű hittantankönyv jelent meg a győri ortodox ifjúság számára, ez pedig a békés beolvadásra utaló körülmény. 7 A győri templomból két Istenszülő ikon is került Szentendrére a Szerb Egyházművészeti Múzeumba. Az egyik, ószláv feliratos ikon tanúsága szerint a XVII. században Monaszterly Péter vajdáé volt. (Monaszterly a komáromi szerb sajkások parancs nokaként tevékenykedett.) A másik, egy itáliai hatást mutató szintén XVII. századi, az Istenanya az el nem hervadó rózsa, vagy másként Virágos Istenanya ikonon ábrázolása rózsa- és más virágmo tívumok, valamint szentek megjelenítésével együtt készült el. 8 A győri ortodox egyházközség a legutóbbi időkig a budai püspökség alá tartozott. Osztozott más szerb-görög közösségek sorsában, az elnéptelenedésben: 1874-ben már csak 15 tagja volt az ortodox közösségnek. 9 Az 1960-as években általában évente egyszer tar tottak liturgiát a Szent Miklósról elnevezett temp lomban (nem is annyira az ortodox hívek, mint in kább a környéken lakók vettek részt néhányan). Megkezdődött a barokk templom restaurálása, és az ikonosztáz képeit is elszállították ebből a célból. Az 1990-es évek elején Győrben megalakult a görög katolikus egyházközség: pár éve megkapták használatra e görög díszítettségű, szerb tulajdonná lett templomot. Az egykori parókián (udvarán áll e templom) létesült a görög katolikus egyházközség közösségi helyisége. Miskolc Az észak-magyarországi városok közül Miskolcon is jelentős görög kereskedő kolónia jött létre a XVIII. század folyamán. Tagjai szerepet játszottak a város polgárosodásában: üzleti kapcsolataik kiter jedt voltát mutatja, hogy a magyar városokon túl külföldre, főként Lengyelországba is eljutottak. Ab ban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a rájuk vonatkozó történelmi dokumentumok igen nagy számban fennmaradtak, és ezekből igen nagy részletességgel rekonstruálható életük és te vékeny ségük. Ezen túlmenően bepillantást nyer hetünk más városok görögjeinek az életébe is: erre egy részt a hasonló körülmények miatt az analógia módszerével, másrészt az üzleti és családi adatok konkrét adalékai alapján. Ennek azért is különös jelentősége van, mert vannak olyan városok is, ahol a görög kereskedőkre vonatkozó iratanyag az idők folyamán hiányossá vált (pl. Gyöngyös esetében). A miskolci görögök története tanulmányozási lehetőséget jelenthet a magyarországi görög ke res kedőkolóniák modelljének megalkotásához. Mikor tűntek fel a görögök Miskolcon? Dob rossy István szerint az első adat 1668-ból való (Mis kolc városának jegyzőkönyvéből): Ugyan Ezen esztendőben egy Tokaji Németi János deák nevü Ember Tokaji Kalmár az Első Sátorhelyet az böcsülletes Tanac vasarkor neki megengedte. 10 De ebből az idézetből nem dönthető el, hogy görög ke reskedőről van-e szó! Sokkal biztosabb már az 1692-ből való adólajstrom, melyben szerepel Görög Dá niel nevezetű kalmár. 11 Az viszont igen lényeges és korai adat, hogy fennmaradt a miskolci görög kom pániának egy olyan pecsétje, melyen az es évszám szerepel. 12 Az 1700-as évek legjelentősebb görög keres kedőcsaládjának egyik tagja, Karácsony Sándor ügy leteiről fennmaradt iratokban szerepel Rácz Már ton miskolci görög kereskedő: őt az egyik irat jószágos görög -ként említ (vagyis lehetett valami va gyona, háza, boltja), s aki kezességet vállal. Ezen 7 Sasvári László: Egykori görög iskolák. In: Barátság szeptember p. 8 Nagy Márta: Görög egyházművészeti emlékek Magyarországon. Debrecen, p. 9 Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly Budapest, p. 10 Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. 22. p. In: A Miskolci Her man Ottó Múzeum Közleményei 14. (1975.) p. 11 Dobrossy p. 12 Dobrossy István Veres László: A miskolci görög kereskedőtársulat gazdasági tevékenysége a 19. század elején. 30. p., 39. p. 10. jegyzet In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (1976.) p. 14

16 Tokaj görög temploma az 1780-as évek második feléből Idősebb Szerviczky György ( ) görög kereskedő és magyar földbirtokos nemes vörös márvány sírköve a tokaji görög templom keleti falában (a kereszt alatti felső részén a család címerével ékesítve) évi jogügyletben társai még egy nagykőrösi és egy debreceni görög kereskedő is. 13 Felvetődik a kérdés: nem akadt volna Miskolcon még további gö rög kezestárs? A Karácsony Sándor-iratokban sze repel 1711-ből egy debreceni jegyzőkönyv, ahol szép számmal említenek tokaji, egri, gyöngyösi, kecs keméti és nagykőrösi görög kereskedőket, de mis kolcit egyet sem! 14 Vélelmezhető tehát, hogy a miskolci görög közösség leginkább a Rákóczisza badságharc utáni időkben szaporodhatott meg létszámban. Jelentős forrás e tekintetben a miskolci görög ortodox egyházközség anyakönyvének első kötete. 15 Ez a forrás tartalmazza: a házasságokat (a nem Miskolcon kötöttek között; a Mis kolcon kötötteket között); a ke reszte léseket ( ); és a halálozásokat ( ). Az anyakönyvet 1838-ig görögül vezették, majd egy országgyűlési rendeletre magyarul. 16 A nem Miskolcon kötött házasságok száma: 38. Ebből: Törökországban 11 pár Budán 5 pár Egerben 10 pár Szentendrén 2 pár Pesten 6 pár Egyéb helyeken 4 pár esküdött örök hűséget egy másnak. 13 Bánkuti Imre: Lónyay Ferenc fegyveresítése és ruházati főhadbiztosi válogatott iratai. Folia Rákócziana 4. Vaja, Bánkuti Imre: Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Délalföldön (Adalékok a Rákóczi-szabadságharc gazdaságtör ténetéhez) p. In: Cumania III. (1975.) p. 15 Sasvári László: Orvostörténeti adalékok a miskolci görögök anyakönyvében ( ). In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (1980.) p. 16 Dr. Baán István görög katolikus lelkész (a miskolci egyetemen volt a vallástörténet tanára) fordította magyar nyelvre 1977-ben (Her man Ottó Múzeum HTD ) 15

17 1763-tól 1783-ig a Miskolcon megkötött házas ságok évi átlaga 1, majd ezután emelkedik: ban érte el a legmagasabb számot. Ezt követően 5 8 házasság volt évente egy évtizeden át, majd től csökkent. Más városok görögjei közül is került ki házasfél (mind a vőlegény, mind a menyasszony oldaláról): Pest 18 fő Szentendre 2 fő Eger 16 fő Balassagyarmat 1 fő Buda 9 fő Gyöngyös 1 fő Ungvár 6 fő Vác 1 fő Tokaj 5 fő egyéb hely 27 fő Nagyvárad 5 fő Lengyelország 7 fő Figyelemre méltóak az egri és a pest-budai ada tok: arra lehet ebből következtetni, hogy a családi, és ezáltal a gazdasági kapcsolatok leginkább e két városhoz társultak. Az ortodox párok esetében a görög házasfelek mellett szerb, román, bolgár és orosz nemzetbeliek is megtalálhatóak. Az anyakönyv ben szerepelnek a nemzeti hovatartozásra vonatkozó bejegyzések. 17 Többnyire feltüntették a görög országi származási helyeket is, viszont azt nem, hogy mikor jött az adott személy Magyarországra. A születések száma 1772-től kezdett emelked ni, között hullámzó, majd ezután erő sen csökken. Fiús és lányos évek váltakozása fi gyelhető meg. A halálozást 1726-tól jegyezték: 1784-től általában évi 10 fő feletti e szám ben 31 fő: ennek oka, hogy ekkor Felső-Magyarországon kolerajárvány söpört végig. Ezután a szám erősen csök ken. Az elhunytak 30-50%-a gyermek volt (a cse csemő megjegyzés szerepel nevük mellett, de ekkoriban ez még 7 8 éves kort is jelenthetett). Az elhunytak között voltak más nemzetiségűek is: pl ben 7 orosz katona. Milyen a természetes szaporodás mérlege? 1800-ig jellemzően pozitív, de a születések leginkább csak 4-5 fővel múlják felül a halálozásokat után áll be egy nagyon erős mérvű csökkenés: ez vél hetően azzal függhet össze, hogy a görög nemzet sza badságának kivívása után sokan hazaköltözhettek szü lőföldjükre. Ez a feltevés azonban okiratokkal je lenleg még nem bizonyított! Az anyakönyvben vannak például tokaji és ungvári vonatkozású bejegyzések is. Ha ezen he lyeken a miskolci görög pap helyettesített, akkor fordított eset is előfordulhatott. Az első miskolci görög keresz telésre 1760-ból van adat, az első esküvőre pedig három évvel később került sor. Ekkortájt a latin (római katolikus) plébánostól engedélyt kellett kérni a kereszteléshez, esketéshez, temetkezéshez. Az utób bi esetekben engedékenyebb volt a plébániai gya korlat, de az előzőeknél nem, hiszen ez növelte volna az ortodox hívők közösségének létszámát. En nek alapján megfogalmazható, hogy miként több es küvőre kerülhetett sor máshol, úgy 1760 előtt a keresztelőknél is előfordulhatott ez a miskolci görög gyermekek estében ban a miskolci görögök összlétszáma 70 lélek volt ben 51 felnőtt és 6 gyermek, 1777-ben pedig 296 fő volt az összlétszám, közülük 34 háztulajdonos. 20 Az évi összeírás szerint 33 ház volt a görögök kezén. 21 A XIX. század folya mán erős a csökkenés a természetes beolvadási fo lyamatok miatt ban már csak 45 ortodox val lású személy élt Miskolcon. 22 Kezdetben a miskolci görög közösségnek szer zetespapjai voltak (valószínűleg ván dor szerze tesek lehettek, akiket hosszabb-rö vi debb ideig ven dégül láthattak). A vándorló szer ze tesek va lószí nűleg adományokat gyűjtöttek mo nos toraiknak, ugyanakkor fontos láncszemei vol tak a görög nyelvű kéziratok és nyomtatványok ter jesz tésének Dobrossy István: Kereskedőcsoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig p. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (1991.) p. 18 Baán István: Ortodoxok és görög katolikusok Miskolcon a XVIII. században. 9. p. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum 1997/1 2.? p. 19 Baán i. m. 8. p. 20 Baán i. m. 9. p. 21 Sasvári László: Számadatok a magyarországi görögökről p. In: Posztbizánci Közlemények (1994.)? p. 22 Berényi Mária: Adatok a miskolci és kecskeméti görögök, illetve macedorománok történetéből. 57. p. In: Almanach A Bu dapesti Románok Kulturális Társaságának kiadványa. H. é. n. (Bp ) Baán i. m. 8. p. 16

18 1756-tól lettek állandó papjaik, olykor kettő is, mint pél dául 1777-ben. Használták a parókus, de a káplán meg nevezést is (ez utóbbit nem segédlelkészként kell értenünk, hanem mint a kápolna lelkésze : a ká polna latinul capella, a káplán szó tehát valójában kápolnás értelmű). A XIX. század másodok felében a miskolci gö rög lelkész Margó Emílián volt (a hírneves Mar - gó Tivadar orvosprofesszor testvére). A XX. szá zad utolsó görög származású lelkésze Popovics Konstan tin majd 40 éven keresztül (az 1970-es évek ele jén bekövetkezett haláláig) állt a miskolci görög pa rókia élén, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a gö rög gyökerű közösség kincseinek megőrzésében. Jelentős része volt abban, hogy a XX. század eleji válság után megújult a miskolci ortodoxia: az ő parókussága idején, az 1950-es évek elején csatlakoztak a magyar ortodox egyházhoz. A XIX. század elején a miskolci görögök úgy ne vezték magukat, hogy ó hiten lévő Macedoniai Vla chusok. 24 A XVIII. század folyamán a görög közös ség kinőtte a Szent Naum nevet viselő kápolnát. Már 1777-ben kérték a karlócai metropolitát, hogy ad jon templomépítési engedélyt (Miskolc görög ala pítású hívő közössége közvetlenül Karlócához tar tozott). A Johann Michart által tervezett templom alap jait 1785-ben rakták le: 1806-ban szentelte fel Popovics Dionüsziosz budai görög püspök a Szent háromság tiszteletére. 25 Az ikonosztáz, a bútor zat és a Szent Sír alkotója Jankovics Miklós volt: ezt igazolja a királyi kapu felett egy latin-görög felirat, mely tartalmazza a fafaragó nevét, és a szalagszerűen elhelyezkedő szöveg szélein az 1791-es, és az 1793-as évszámokat. A görög rész a keresztvetés szövegét tartalmazza. Az ikonosztáz ké peit és a falképeket Anton Kulchmeister fes tő művész készítette. 26 Miskolcon a templom és a görög közösség értékeit több kiállításon is bemutatták. A parókia (az egykori görög iskola) épületében Magyar Orto dox Múzeumot nyitottak. 27 A Görög udvar is szinte érintetlenül áll, és több görög kereskedőház is megtalálható a Széchenyi utcában. A Görög udvar -tól északra található az egykori kórházépület is. Szentendre A szentendrei Fő téren lévő szláv nevet viselő Bla govesztenszka-templom más néven is közismert: Grecska (e kicsinyítő képzős szó jelentése: görögöcske). (A szláv elnevezés az örömhírvétel: a március 25- én tartott ünnep.) Egyesek szerint a Grecska név on nan ered, hogy az oldalbejárata mellett van egy gö rög feliratos síremlék; viszont továbbkutatva ér dekes adatra bukkanhatunk! Egy 1697-ben felvett jegyzőkönyvben egész helyszínrajzot ol vasha tunk Szentendréről: ebben szerepel a Görögök Temp loma ; néhány sorral odébb pedig a Ráczok Temp loma. 28 E jegyzőkönyv szövegének elemzé se szerint a rácok, vagyis mai szóval a szerbek temp loma a mai Lázár cár emlékkereszt helyén állha tott, a görögöké pedig a Dunára járó utcában, vagyis a fent említett, ma is álló templom helyén. Volt tehát külön temploma a görögöknek, és külön temploma a szerbeknek is, mivel 1690-ben a szerb menekülttömegekkel érkeztek görögök és GörögVlachok is. 29 Szentendrén nem könnyű külön választani a görögöket és a szerbeket, az viszont jól kimutatható, hogy a szerbek száma eredetileg is jóval nagyobb volt a görögökénél, és ez idővel még inkább fokozódott. Pest vármegye 1737-es össze írásában Szentendrén nem szerepelt görög, vi szont ugyanekkor kaptak az itteni kereskedésre jo got más városok görög kereskedői, mint például a tokaji Kefala János 1739-ben. 30 De a meglévő jegy zőkönyvi és anyakönyvi adatokban fellelhető ne vek alapján igen is feltételezhetünk görögöket e városban. 31 Arra is van adat, hogy a szentendrei görö gök kapcsolatban állottak a pesti, az újvidéki, a kecs keméti, a váci, a balassagyarmati, a gyöngyösi és tokaji görögökkel. 32 Egyetlen szentendrei görög összeírás maradt fenn: ez az es okirat Berényi i. m. 48. p. 25 Baán i. m. 10. p. 26 Dobrossy István (szerk.): A miskolci orthodox templom és sír kertje. Miskolc, Kárpáti László: Miskolc Magyar Ortodox Egyházi Múzeum. Tájak-korok-múzeumok kiskönyvtára 380. s. l Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. Szentendre, , 128. p. 29 Füves Ödön: Fejezetek a szentendrei görögök életéből p. In: Antik Tanulmányok VIII/1-2. (1961.)? p. 30 Füves p. 31 Füves p. 32 Füves p. 17

19 ne vet tartalmaz. 33 Az közötti dunántúli összeírások eredményeként Szentendrén 8, míg Cso bánkán és Pomázon 1 1 görög élt. 34 A Blagovesztenszka-templommal kapcso lato san Füves Ödön tollából olvashatjuk az alábbiakat: A szentendrei görögöknek nem volt külön templomuk annak ellenére, hogy a hét görögkeleti templom egyikét, az 1752-ben épített Blagovesztenszkatemp lomot Görög templomnak hívták már a XVIII. században is. A templom görög alapítására vonat kozólag sem rendelkezünk semmiféle írásos bizonyítékkal. Magának a templomnak a belseje sem tanúskodik görög eredetről. Füves a továbbiakban még kifejti, hogy a görög templom elnevezés onnan ered, hogy a görög kereskedők a város központjában laktak, és a templom is itt található, melynek építé séhez nyilvánvalóan adományaikkal nagyobb összeggel hozzájárulhattak. Felveti azt is, hogy amíg a Vácott élő görögöknek nem volt templomuk, addig idetartozhattak lelkipásztori tekintetben: ezért temethették el a templomban a Szentendrén elhunyt Tolojani Demeter váci görög kereskedőt. 35 Ezen kívül ta lálható még két további görög feliratos síremlék a szentendrei Preobrazsenszka-templom udvarán. 36 Füves Ödön e tanulmányának megírásakor még nem volt ismert az 1697-es jegyzőkönyvi adat, melynek birtokában viszont véleményünk szerint most már biz ton állítható, hogy a Blagovesztenszka-templom mint egy örökölte templomelődjének nevét: megíté lésünk szerint a betelepüléskor még élhetett annyi görög a városban, hogy külön közösséget alkothattak. Csak később csökkenhetett le számuk, és így már nem lett szükség külön görög templomra. A szentendrei görögök sorsa az elköltözés, vagy az el szerbesedés lehetett: ez utóbbit igazolja a görög ere detű Tyró- és a Dumcsa-családok sorsa. 37 A templom melletti utca elődje lehetett egykor a Dunára járó utca: ez ma a Görög utca nevet viseli. A Szerb Egyházművészeti Múzeumban ta lálhatóak görög feliratos ikonok, melyek más szentendrei templomból kerültek oda. 38 Tokaj A görögök betelepülése Felvidékre, majd ezt köve tően Hegyaljára, főként Tokajba három egymást erő sítő folyamat mentén zajlott. A XVII. század közepétől erős kereskedelmi vetélytársat jelentettek Kassán a görögök. A városi jegyzőkönyvek és a tilal mazások könyve számos bejegyzése tanúskodik erről tól Görög Demeter, Görög István, Görög Péter, Karácsonyi János és Karácsonyi Tamás görög kereskedő működése ismert. 39 A fenti (eredetileg Kassán megtelepedni kívánó) görög kereskedők a XVII. század utolsó harmadában már leginkább Tokajban éltek. A Görög-család tagjai közül Görög István fia, Görög Demeter is adófizető volt már az években Tokajban augusztusában a törökök elfoglalták Nagy váradot. Az itteni görög kereskedőknek ekkor új kereskedelmi területeket, központokat kellett kiala kítaniuk. Egy részük ekkor kerülhetett Hegyalja tér ségébe. Két fontos kereskedelmi útvonal volt ugyan is Lengyelország felé: a Nagyvárad-Tokaj útvo nal után az egyik a Tarcal, Mád, Tállya, Szántó, Vi zsoly (Hernád-völgy), Hidasnémeti, Kassa; míg a másik a Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospa tak, Sátoraljaújhely településeken át vezetett. A harmadik betelepülési mozzanat valójában a debreceni görög kereskedelmi kompánia sorsával füg gött össze. A debreceni görög kereskedők május 19-én (LR. XX. 372.) királyi kiváltságlevelet nyer tek: Horváth Márton debreceni görög főbíró és Hunyadi Sándor görög kereskedő kérelmére ke rült e privilégium kiadásra. Ez utóbbi személy meg ítélésünk szerint a vajdahunyadi lakos nagy kereskedő Karácsony/Karátsonyi Sándorral azo nos, aki II. Rákóczi Ferenc legfontosabb görög ke reske delmi szállítója volt a szabadságharc idején (e 33 Füves p.; Sasvári László: A szentendrei görögök évi összeírása p. In: Tanulmányok a magyarországi bol gár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiségek néprajzából. 5. Budapest, 2004.? p. 34 Füves p. 35 Füves p. 36 Füves p. 37 Füves p. 38 Nagy , , 119. p. 39 Kerekes György: Görögök Kassán a XVII. században p. In: Századok (1911.)? p. 40 Sasvári László: A Tokaj térségében élt görögök (és rácok) nyelvi emlékei. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok 20. (doktori disszertáció) Budapest, p. 18

20 A tokaji Szerviczky-család 1802-ben második alkalommal részesült címeradományban (magyarországi görög őse, Emanuel Charis 1690-ben magyar nemességet szerzett és címeradományozásban is részesült) csa lád egy része ekkoriban már legalább három évtizede jelen volt Tokajban). Nagy jelentőségű eredmény volt a feudális társadalom viszonyai között ez a debreceni görögök privilégiuma: a király címer adományban részesítette e kompániát (a kék színű címerpajzs zöld mezőjében jobbra forduló bárány legel, felette kiterjesztett szárnyú és fejét jobbra fordító sas a csőrében zöld növényt tart). Deb recen 1693-ban szabad királyi városi rangra emel kedett: a görög kereskedőtársulatnak távoznia kel lett a városból. Leginkább Szatmár és Németi let tek az új központjaik e görög kereskedőknek ben (Szatmár várának elfoglalása után) II. Rá kóczi Ferenc fejedelmünk döntése értelmében a Németiben lakó görögöket Tokajba telepítették, hi szen itt voltak a Rákóczi-családnak is birtokai. 41 II. Rákóczi Ferenc fejedelem Felső-Magyarország legfőbb borkereskedelmi központját Tokajban kívánta létrehozni. Az elődei által Erdélyben már megtapasztalt gazdasági-kereskedelmi fel len dülést várta a görög kereskedők tokaji műkö désétől ban pedig Debrecen városának még addig ott élő görög kereskedői is Tokajban ta láltak új otthonra. Az egész utóbbi betelepítési dön tés egy megfontolt gazdasági stratégia része volt. Az 1703-ban megindult szabadságharc ideje alatt sem hanyagolta el Rákóczi a család hegyaljai szőlőit, hiszen különösen a szabadságharc első sza kaszában birtokainak, szőlőinek jövedelméből fedezte a szabadságharc költségeit. Nem túlzás kimon dani, hogy a szabadságharc pénzügyi alapját a tokaji aszúbor jelentette (pénzhelyettesítő funkció jú csereeszközként), hiszen Rákóczi a visszafoglalt Hegyaljáról nyugodtan szállíttathatott bort a lengyel és orosz felvevőpiacra. Az aszúbor ki válóan alkalmas volt a távolsági szállításokra is; míg a többi borfajta e szállítások során vesztett vol na minőségéből. Tokaj elfoglalása után Rákóczi fejedelmi megbízottat rendelt a városba, aki a sző lőmű velést, borkereskedelmet felügyelte. 42 Felhasználta a tokaji bort az európai szintű kap csolatok kiépítésére és ápolására is. Királyi, császári, cári udvarokba delegált követei mindig vittek magukkal néhány hordóval. Rákóczi fel is merte a tokaji aszú diplomáciai értékét: Nagy Pé ter és a Napkirály asztalára került aszúbor, mint dip lomácia bor fontos hangulati szerepet játszott a biza lomépítésben. Minden oroszok cárja különösen meg kedvelte a magyar aszút. 43 Ugyanezen időben már Hegyalja más részén is jelen vannak a görögök: 1672-ben Sárospatakon 7 görög kereskedő a kamarának 72 forintot fizetett, míg 1693-ban 9 görög és 10 magyar kereskedő fizet patikabért. 44 (Ekkoriban a patikabér a boltbérletet je lentette.) 41 Sasvári László: Görög kereskedők Tokajban p. In.: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nem zetiségek néprajzából 4. Budapest, 2002.? p. 42 Dr. Diószegi György Antal: Hegyaljai aszúkereskedelem a XVII-XVIII. században, avagy a tokaji görög kereskedők tevékenységé nek főbb jellemzői. 41. p. In: Partium (2008. augusztus)? p. 43 Feyér Piroska: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Budapest, p. 44 Sasvári p.; Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a században. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc,

21 A tokaji ortodoxia okán fontos meg em lí tenünk az alábbi, általunk felfedezett, sokat idézett és elemzett sorsdöntő fontosságú 1694-ből való to kaji szöveget: Mostan városunkba jött Görögök és Rácok papja Ezsaiás archimandrita. 45 Ezsa iás archimandrita a magyar görög katolikus ha gyomány ban úgy él, mint énekfordító és énekszerző Izaiás szerzetes néven. Az bizonyítható, hogy tokaji gö rög lelkész volt, de énekfordítói munkásságára néz ve egyáltalán nincs konkrét adat. Hodinka Antal hosszas kutatásai ellenére a tokaji görögség XVII. századi létére (az ő szem pontjából a nem létére ) döntő bizonyítéknak fogadta el azt az 1760-ban kelt jelentést, mely szerint Tokaj vé nei egyértelműleg vallják, hogy 1707-ig csak 2 3 gö rög boltos lakott ottan, akik nyílt asztal mögött árul ták olcsó portékájukat. 46 A vita a XVIII. század nagyrészt arról folyt, hogy megilletik-e a tokaji görög kereskedőket azon jogok, kiváltságok, melyeket I. Lipót adott ki ben (majd 1690-ben). Igaz, az oklevelekben nincsen megemlítve Tokaj, hiszen a Felső-Tisza vidéken élő görög, rác és örmény kereskedőkről esik benne szó, de a fenti tényekből tisztán kiviláglik, hogy Tokaj volt a hegyaljai görögség igazi központja! Bár visszautalva az idézetre, elhangzik ma is a meg állapítás: Tehát szó sem lehetett valamiféle ke reske dő compániáról, mint elődről. 47 Fontos bi zonyí ték a tokaji kompánia XVII. századi meglétére a jeruzsálemi pátriárkának 1695-ben írott levele a tokaji görög paphoz. 48 Még egy fontos bizonyíték van a debrecenito kaji kompánia jogutódlási kérdéskörben. A debre ceni görögök ellen az a vád merült föl, hogy a Bal kánra nemesfém pénzt (érmeket) szállítottak. Deb recen városa le is foglalt két szekér ezüstpénzt, majd azután mégis Tokajba szállíttatta ban Tokajban zajlott is egy tárgyalás Debrecen és az immár tokajivá lett görögök között ez ügy ren dezé se érdekében. Sikerre ugyan ez sem vezetett, ám a maradék Debrecenben élő görögség ezt követően költözött át 1708-ban Tokajba. 49 Ez a tény egyébként azt is megerősíti, hogy a tokajiak tel je sen meg alapo zottan állították 130 éven át, hogy ők az es, majd 1690-es királyi adománylevél jo go sult jai. A szakirodalom bővülése azonban ma már arra is alkalmat ad, hogy két település, Debrecen és Tokaj között összehasonlításokat végezhessünk a családi folytonosság okán. 50 Ebből a célból a ren delkezésre álló névanyagból kigyűjtöttük a fo lya ma tosság mellett szóló neveket (figyelembe véve a települést és az évszámokat) (1. sz. táblázat). Csobán György, Erdélyi János és Kozma Ist ván esetében felmerül, hogy azonos személyek vol tak; a többieknél pedig rokonok, leszármazottak lehettek. Érdekes, hogy az 1693-as kiűzetés után két adat is van görög kereskedőre. Az egyik Kozma István volt; a másik pedig az utolsó debreceni görög Charis/Karis Márton, aki azonos Szerviczky Már tonnal. Ez a néhány adalék is elgondolkodtató. Persze sok esetben nem kell nagyszámú görög közös séget elképzelni, hiszen pár kereskedő is már a folyamatosság bizonyítéka lehet. 51 A tokaji görögök egy részének voltak kap csolatai a helyi görög katolikus egyházzal is: emel lett szól nak részben a graeci jelzővel ellátott be jegyzé sek az 1750 óta meglévő tokaji görög katolikus anya könyvben. Más részük viszont (saját templom híján) az egri ortodox templomot látogatta. 52 De erősí tette az ortodoxiához való tartozásukat a Tokajban 1733-tól megtelepedő Orosz Borvásárló Bizottság is, mely kereskedelme gazdasági szerepén túl kul turális ügyekben is jelentős hatást jelentett. 53 A tokaji görögök a városon belül mindig kü lön közösséget alkottak: Tokaji Nemes Görög Com pania önelnevezésük öntudatos hangsúlya is 45 Bánkuti Imre: A németi görögök Tokajba telepítése 1705-ben p. (9. jegyzet) In: Történelmi Szemle XII./3 4. (1969.) p. 46 Kriveczky Béla: Hodinka Antal és a magyarországi görög kereskedők p. In: Hodinka Antal emlékkönyv Nyíregyháza, 1993.? p. 47 Kriveczky i. m. 48 Füves Ödön: Újabb adalékok a tokaji görögség történetéhez p. In: Antik Tanulmányok II. (1955.)? p. 49 Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XIX. században. Miskolc-Tokaj, p. 50 Bánkuti Sasvári László Diószegi György: Görögök névhasználata az első diaszpórában (család- és helytörténeti adalékok tükrében). In: A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 2. Debrecen, o. 52 Az Országos Levéltárban tájékozódva az anyakönyvek ügyében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egri ortodox anyakönyvekben szerepelnek tokaji adatok. 53 Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság története ( ). Sárospatak,

22 1. sz. táblázat Név Debrecen Tokaj más helység Hegyalja térségében Csobán György Erdélyi János Hacsi (Hadzsi) János Hacsi (Hadzsi) Georgius Horváth Márton Horváth Péter Sárospatak Kozma István Hajdúdorog Oláh András Oláh István Abaújszántó Pacsó Mihály Pacsó Gáspár Pacsó testvérek Királytelek Papp Mihály többen Pap nevűek XVIII. sz. Pusztai Kis János Pusztai tokaji család XVIII. sz. ezt igazolja ban maguk az érintettek így írtak erről: A mi Companiank nemcsak a Tokajban la ko zó tsekély számból álló kereskedőkből áll, hanem annak tagjai külső helyeken is lakoznak. Többször említés történik a kompánia vezetőiről, bírájáról (1759., 1766.), majd főbírájáról (1796.). 54 Magából az idézetből két kifejezést fontos kiemelni: 1. tsekély számból álló ; 2. külső helyeken. Ezekből adó dik a kérdés: mekkora volt a valódi számuk, és a tokajiakhoz tartózók e városon kívül még hol voltak jelen? Ennek megválaszolására a görögökre vonat kozó összeírások adhatnak alapot. Nézzük példá ul az évi ortodox lelkészösszeírást, mely a hívekről és a filiálisokról is számot ad. A házak (ház tartások) száma Tokajban 33 volt. Két lelkészük közül az egyik Orosz Borvásárló Bizottság lelkésze volt. Nem derül viszont ki, hogy a Bizottság tagjaira vonatkozóan hány házzal kell számolni. A leányegyházak két régióra oszthatóak: Tokaj-Hegyalja és Tiszántúl e két terület. Tokaj-Hegyal ja filiálisai (a számok a házak a számát jelentik): Tar cal 1, Mád 1, Tállya 4, Abaújszántó 1, Szerencs 2, Olaszliszka 2, Bodrogkeresztúr 1, Erdőbénye 1, Tolcsva 1, Sárospatak 3, Sátoraljaújhely 9. Összesen 26 házat tett ki. Tiszántúl (Szabolcs vármegye és a Haj dúkerület) filiálisai (a számok itt is a házak a számát jelentik): Büdszentmihály (ma Tiszavasvári) 1, Tiszalök 2, Gáva 3, Nyíregyháza 2, Nagykálló 2, Máriapócs 3, Nyírgyulaj 1, Balsa 1, Gebe (ma Nyírká ta) 1, Nyírbátor 5, Balkány 1, Hajdúhadház 1, Hajdú böszörmény 2, Hajdúszoboszló 1, Hajdúnánás 2, Haj dúdorog 2, Balmazújváros 1, az eredeti iratokból egy helynév kiolvashatatlan, és itt szintén 1 ház talál ható. Összesen 32 házat jelent. 55 Általában a többi görög összeírások is ha sonlóak: a filiálisokban lévők mind görögök voltak. Ha háztartásonként 5 főt számolunk, akkor ez Tokajban 150 személyt jelent, a filiálisok 61 házában pedig még 300-at. Egy XVIII. századvégi összeírás Tokajban a gö rög családfők számát 19-ben adta meg tá ján a tokaji egyházközség híveinek a száma 158 lel ket tett ki (41 házaspár). 57 Tehát kb görög lé lek élhetett még ekkoriban Tokajban (a többiek pedig vidéken). Van adatunk arra is, hogy a város magisztrátusában képviselve voltak a görögök: 54 Bencsik János: Tokaj város magisztrátusa és más hivatalviselői. In: Tokaj és Hegyalja I. Miskolc, OL Görög nem egyesült osztály C csomó. 56 Bencsik p. 57 Sasvári p. 21

23 1806-ban például Karácsonyi György személyében. 58 E család 250 éven át volt jelen Tokajban: Ka rátsonyi Konstantin Pál 1790-ben építtette fel azt a szép és gazdagon copf stílusban díszített házat, melyben a kompánia tanácsterme is volt. Külső és belső díszítettsége jól érzékelteti a tokaji görög közösség presz tízsigényét is: a füzérdíszek, a kosáríves és kő keretes kapuk, valamint a belső tér késő barokk fres kói a polgári élet színvonalas, reprezentáns meg nyil vánulásai. Az épület három évtizede a Tokaji Mú zeumnak ad helyet (Bethlen Gá bor utca 7.). A tokaji görögök kereskedők igényes barokk házai jelentős műemlékek. A Rákóczi út 56. szám alatti épület kapuívén megtekinthető ma is a görög kereskedőjelvény (és mellette a 4%-os emlék tábla): a görög kereskedő társulat jelvénye a hor gony a kettős kereszttel és 4-es számmal. Ez utób bi szám a 4%-os tisztes kereskedői hasznot je lenti. (Ez példaértékű és mai is gyakorlandó haszon kulcsminta lehetne jelen világunk pénzügyi korifeusai számára is, hiszen a magyarországi gö rög kereskedők ezzel a tisztes haszonkulccsal is igen meggazdagodtak.) Áll még a Keffala-ház is a Rákó czi út szám alatt. A Bethlen Gábor u. 5. szám alatti Morelli-ház egyik látványossága szép ka puzata: kapuja felett kereskedő jelvény található. Igé nyes épület: a Morelli-házban luxus apartmanok kerülnek majd kialakításra a Műemléki Tervtanács júliusában hozott döntése értelmében. 59 A tokaji görögök és az Orosz Bizottság közös kápolnát tartottak fenn a bizottság telkén. Való színűleg ebből az időszakból származnak azok a szláv feliratos Mária- és Krisztus-ikonok, melyek még a XVII. században készültek, és a tokaji görög temp lom ikonosztáz alapképei voltak. 60 A tokaji templom leírása: Bethlen Gábor utca 23. Gör. kel. Templom homlokzati toronnyal, kő keretes kapuja felett ablak. A homlokzaton hat pillértalp gazdag ion kompozita fejezetekkel, melyek timpanonos párkányt tartanak. A homlokzat szé lein vázák, a tornyon óranyílás és ion kompozita fal pillérek, lapos gúlasisak. Bal oldalhomlokzat négy ablakkal, egyiken rácsvas. Félköríves szentély ben vörösmárvány oltárát összetörték, öt vösműveit a miskolci gör. kel. Templomba, iko nosztázát később Nyíregyházára szállították. Épült a XVIII. század második felében. Használaton kívül, rossz állapotban. 61 Megjegyezzük, hogy va lójá ban az oltárasztal lapját törték össze. Idősebb Cha ris/szerviczky György ( ) augusztusában adományozta vörös márvány ol tár asztalt a tokaji ortodox templomnak, mint erről az oltár alatt elhelyezett, padlóba süllyesztett márványlap gö rög felirata tanúskodik, melynek magyar for dítá sa: Ezt a szent oltárt, melyen a Szent Liturgiát vég zik, kegyes szándéka kimutatásaként, Haris fia, Szer vitzka György adományozta minden költséggel. El helyezték örök emlékül, a lélek egészségéért és meg mentéséért, hogy elkerülje a vétkeket... (Itt olvas hatatlan!) 1804 augusztus hónapban. 62 A XIX. század második felében véget ért a tokaji görög ortodox élet, de annak emléke, hogy fon tos részesei voltak a város történetének, be épült a helyi hagyományba táján még több csa ládban is élt a görög származástudat, és rokoni kapcso lataikat is számon tartották. Voltak olyan igen idős emberek, akik még emlékeztek az utolsó tokaji gö rögökre: Polity Pál pékre, Zákó Soma boltos keres kedőre, akik a XX. század elején hunytak el. A tokaji Zákó-család utolsó tagja, az es sza badság honvédtisztje, Zákó Soma ( ) egyben az utolsó tokaji görög kereskedő is volt: a helyi temetőben nyugszik fekete márvány sírkő alatt. E görög család nevét őrzi a Tokajban található Zákó köz, maga a Zákó-ház a tokaji Főtéren lévő átjárós (dufartos) ház. 63 A tokaji ortodox egyház utolsó görög híve, Karácsonyi Mihály királyhelmeci ügy véd 1921-ben hunyt el. 58 Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII XX. században. Miskolc-Tokaj, o.; Magyarország múzeumai. Összeáll. Balassa M. Iván, Zentai Tünde. Budapest, o. 59 Diószegi p. 60 Nagy p. (383. jegyzet) Nagy szerint a Bizottságot Anna Ivanovna régensnő hozta létre 1733-ban, és 1798-ig állott fenn (!). 61 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Budapest, p. 62 Sasvári László Diószegi György Antal: Az egyház és a vallás jelentősége az első diaszpóra görögségének az életében p. In: Ethnica VII./4. (2005.)? p. 63 Dr. Diószegi György: Kirándulás a tokaji görögök nyomában. In: Agora. Görög Kisebbségi Kulturális Magazin (2008. január február) p. (magyarul), p. (görögül) 22

24 Még egy rejtély fűződik e görög közösség tör ténetéhez. A XVII XVIII. századi tokaji görög anya könyv elveszett, ezért különösen fontos doku mentum az az 1873-ban kiállított okirat, amely egy Emánuel nevű görög gyermek keresztlevele. A keresztlevél az akkor még meglévő,1658 ja nuár jában Tokajban keltezett görögkeleti egyházi anya könyv alapján készült, melyen lévő írás szerint Pater György volt akkor a tokaji görög pap. A gyer mek görög szülei nemes Papademus Charis és Helena voltak. Charis/Szerviczky Emánuel (1658?) részt vett a törökök elleni küzdelmekben, mely tettéért 1690-ben I. Lipóttól nemességet kapott. Az armális borítólapján (görög betűkkel és latinos us-végződéssel) az Emánuel Papademus név szerepel. A Charis/Szerviczky-család 1690-es armá lis címerképén a sisakdísz szélein két zászló nő ki, közötte két toll ágaskodik, melyek között egy bu zogányhoz hasonló tárgy helyezkedik el, míg a paj zson zöld halmon egy jobb kezében vélhetően kar dot (vagy buzogányt) magasra emelő vitéz áll. E tokaji görög Charis-család tagjai a XIX. században immár charisi előnévvel a Szerviczky-nevet viselték (mivel Szervia városából származtak). 64 A tokaji görög templom 1962 óta a város tulaj donát képező kiállítási terem. Az egykori méltó és gaz dag berendezésből mára csak a szószék maradt a templomban: ez is pusztán azért, mert nem tudták le szerelni a falról. Az aljára kiterjesztett szárnyú sast faragtak a kor mesterei, és ugyancsak sas alakját formázta a mellvédjén lévő könyvtartó is. A régmúlt tokaji görög világra emlékeztet a görögkeleti templom hátsó, keleti falában napja inkban is látható síremlék. A 65 esztendős földbirtokos, charisi Szerviczky György jú ni u- sá ban hunyt el: felesége, Karátsonyi Anna férjének örök emléket állítva egy gyönyörű vörös márvány dom borművet helyeztetett el október 15-én. 65 Vác A városban a török időkben már éltek rácok (szerbek); a görögök később, a XVIII. században te leped tek le. 66 Görögkeletiek -ről egy, a város és a föl desúr közötti 1713-ból való szerződésben esik szó ban alakult egy kereskedőtársaság, mely nek pecsétjén a kereskedők védőszentje, Szent Miklós látható. Latin felirata a következő: Sigil lum Companiae Mercantilis graeci ritus non uniti (azaz A görög rítusú nem egyesült Keres kedő Társaság pecsétje ). A görög rítusú fogalmilag azonos a görögkeleti illetve az ortodox megnevezéssel. Itt azonban a compania nem olyan értelmű, mint a tokajiaké vagy a miskolciaké, ezért nem is kereskedőtársulatnak (érdekvédelmi szervezetnek), hanem kereskedőtársaságnak (társas cégnek) nevezzük. 68 Működésüket a váci püspökök, mint földesurak szabályozták 1749-ben, majd 1757-ben. A városban 1760-ban 7 görög család élt (35 fő), 1765-ben pedig 8 család (47 családtag). Az es országos összeírás szerint Vácott 10 görög család lakott. 69 Az 1759-ben elhunyt váci görög kereskedő Tolojani Demeter 1757-ben még tagja volt az ekkor engedélyezett négy váci ke reskedőtársaság egyikének. 70 Görög feliratos sírem léke a szentendrei Blagovesztenszka-templom ol dalbejáratával szemben állva ennek bal oldalán lát ható. A két Tolojani-fivér, Demeter és Tamás közösen rendelkeztek Vácott egy bolttal és két raktárral. 71 A fenti síremlék kapcsán vetődött fel, hogy innen ered a templom másik neve: Grecska, azaz görög templom. A kérdés bonyolultabb (erről Szentendre kapcsán már néhány össze füg gést megfogalmaztunk), ezért itt is fontos meg em lí tenünk, hogy van olyan vélemény, mely szerint, amíg a váciaknak nem volt templomuk, addig Szen t end réhez 64 Dr. Diószegi György Antal: Két történelmi szakkonferencia margójára, avagy a magyarországi görögök jelentősége a Rákóczikorszakban In: Istros. Görög-Magyar Folyóirat 2008/ o. 65 Sasvári Diószegi p. 66 Sasvári László: Görögajkú ortodoxia Magyarországon a században. In.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum Bp., 1994/ (Itt a váci ortodox közösség történetének rövid összefoglalását adjuk.) 67 Nagy p. (150. jegyzet) 68 Sasvári A p. 69 Füves Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. 94 p. In: Antik Tanulmányok XIII. (1966.)? p. 70 Nagy p. 71 Füves jegyzet, 123. p. 23

25 tartoztak lelkipásztori értelemben. 72 A Hely tartó Tanács csak 1791-ben adott engedélyt a temp lom építésre. A késő barokk templom 1793-ra készült el: Szent Miklós tiszteletére 1795 szeptemberében Popovics Dénes budai püspök szentelte föl. 73 A templom annak az egyemeletes háznak az ud varán épült fel, melyet Mandzsuka/Mandzuku At hanáz ajánlott fel a parókia céljára. Mandzuku Athanáz sírfeliratát 1942 előtt találták meg a vá ci temetőben: a nagybátyja lehetett Demetrius Mancsugu (? 1779) görög kereskedőnek, akinek Vácott is volt egy kis üzlete 1757-ben a váci városháza épü letében (később Szentendrére költözött). 74 A temp lom utcájának neve Görög utca. A templom oldalfalában található Bratovics Péter váci görög keres kedő görög és magyar nyelvű síremléke, melynek ma gyar nyelvű szövege a következő: Az ember napjai olyanok, mint a széna. Mint a mezők virága úgy virít. E templom közepén fekszik az Úrban megnyugodott Isten szolgájának, Bratovics Péter kereskedőnek és Vác polgárának e szent templom alapítói egyikének teste. Aki megélvén 64 évet megnyugodott november 3-án. Majd ez alatt egy frissebb eredetű felirat: Ez az épület a váci görög keleti szerb egyházközség temploma volt ig. Nem tudni, hogy a görög és a magyar sír felirat egy időben készült-e? A sírkövet ábrázoló képen a görög feliratot záró évszám olvasható nek, de 1809-nek is. 75 Az elhunyt igen adakozó volt: végrendeletében is nagyobb összegeket ha gyott különböző közösségi célokra. (Egyes vé le mények szerint Jókai Mór róla mintázhatta Bra zo vics Athanáz komáromi kereskedő alakját az Arany em ber című regényében.) Visszatérve a sírfelirat keltére. Ha a magyar sírfelirat azonos korú a göröggel, akkor ez bi zonyítéka annak, hogy elég korai volt Vácott a beolvadási folyamat. De e mellett szól az is, hogy 1801-ben itt jelent meg magyar nyelven A jeruzsálemi görög anyaszentegyháznak szent miséje alatt való imádságok című könyv ben ugyancsak itt adták ki Steriady Téodor tatai görög kereskedő (kalmár) apostolos liturgikus ol vasmányokat tartalmazó könyvét. A kutatók és a törté nészek ez utóbbit gyakran említik, de az előbbit nem! 77 A váci ortodoxok lélekszáma 1795-ben 79 fő volt, négy évtizeddel később már csak 59. Jakov Ignjatovics szerb író 1830 táján itteni piarista diákként azt írta, hogy Vácott pedig, ebben a nagy városban csak egy szerb templom van a többi öt között; öthat szerb ház, két-három cincár, meg egy görög, de mind össze egy templom van. 78 A lelkészről is tett em lítést: Akkoriban Jefrem Jakovlevics vot ott a lel kész, az én jóságos hitoktatóm Tehát a pap szerb nevű személy volt. A temetőben a sírköveken 1790-től szerb feliratok találhatóak! 79 Ignjatovics ekként fogalmazta meg véleményét a görögökről: Ab ban az időben a magyarországi görögök szerb nem zetiségűnek tartották magukat. A hitvallás volt akkor minden, sőt amellett a szerbek kiváltságát is élvezték. 80 Bár a fenti idézet tartalmaz részigazságokat (pl. a kiváltságok miatti gazdasági célzatú hajlékony ság), de nyilvánvaló és köztudott, hogy nem min denhol volt ez így! Az író említ egy görög csa ládot, erre vonatkozhat az alábbi adat: Élt itt pél dául abban az időben egy Argenti nevű görög kereskedő, volt egy kis boltja. Egyetlen fia, most neves 72 Füves p. 73 Nagy p. 74 Sasvári 1994.A 129. p.; Füves p. 75 Magyarországi orthodox templomok, ikonosztázok. Szerk. Beke G. László, Gáspárdy András [Budapest, 1989.] 117. p. (42. kép) 76 Glück Jenő: Nagyváradi források a magyarországi román görögkeleti parókiák történetéhez ( ). 70. p. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum 7./3 4. (1995.) p. 77 Berki Feriz: Ortodox liturgikus könyvek magyar fordításai. In: Az el nem ásott talentum Bp., Ignjatovics, Jakov: Szerb rapszódia. Budapest, p. 79 Nagy p. 80 Ignjatovics i. m. 8. p. 24

26 homeopata orvos, katolikus vallásra tért. Édesapja két ségbeesésében hosszú, ősz szakállt növesztett s feleségével együtt örökös jajveszékelésben élt, így is halt meg. A szóban forgó közismert orvos Argenti Döme ( ) volt. A váci templom kevésbé volt felszerelve, mint más korabeli görög templomok. Egy kisebb mé retű, 1770 táján a ráckevei műhelyben készült Szent Miklós-ikont tart számon a szakirodalom. 81 A templom leírása: Görög u. 6. Gör. kel. templom, hagymasisakos homlokzati toronnyal. Hárombolt szakaszos hajó, falpilléres diadalív. Ikonosztáz. Klasszicista szószék és püspöki szék, klasszicista vö rösmárvány szenteltvíztartó. Kőkeretes déli kapu. Épült 1793-ban. 82 Az ikonosztáz értesüléseink sze rint egyszerű volt, csak az alapképeket tartal mazta, melyek ma Szentendrén találhatóak. Az egyházközség görög alapításúnak indult, de el szerbe sedett, és hamar elnéptelenedett. Más jellegű ku tatások során tanulmányoztuk a budai, a tabáni anya könyvet, és abban az 1900-as évek elején egy ortodox hitre tért Vácott lakó testvérpár lett be jegyezve! A templom 1963 óta kiállító terem, de a kul turális hírekben Görög templom néven említik nap jainkban is. 83 Összefoglalva az mindenképpen kiviláglik, hogy a vallás az első diaszpóra görögsége körében alap vető összetartó erőt jelentett. Balassagyarmat, Békés, Diószeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Léva, Mis kolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyszeben, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj, Ung vár, Vác és Zimony görög közösségei templomot vagy kápolnát építettek: a XVIII. században 35 gö rög egyházközség jött létre Magyarországon. A fenti városok görögségének sorsíve okán jól látható, hogy a beolvadás a XIX. század második fe lére felgyorsult: a görögök létszáma ekkorra már nagy mértékben lecsökkent. A nyelvét és szokásait megtartó görög közösségi létforma a XX. század ele jére szinte teljesen megszűnt, de ma is közöttünk élnek azok az emberek, akik magyarságuk mellett őrzik emlékezetükben értékteremtő magyarországi görög elődeik emlékét, akik (több hullámban) a XV XIX. század folyamán a török területekké lett gö rög szülőföldjükről új hazára leltek a befogadó lel kületű Magyarországon. 81 Nagy p. 82 Genthon p. 83 Syllogos 2007 január

27

28 DR. LÁSZLÓ SASVÁRI DR. GYÖRGY DIÓSZEGI Τα κύρια χαρακτηριστικά τη ιστορία των ελληνικών κοινοτήτων τη Ουγγαρία του 17 ου -19 ου αιώνα στον καθρέφτη τη Ορθοδοξία του Miskolc, Szentendre, Tokaj και Vác Μετά την κατάκτηση τη Κωνσταντινούπολη από του Τούρκου το 1453 σημαντικό αριθμό Ελλήνων εμφανίστηκε στην Ουγγαρία, η άφιξη των οποίων στη χώρα έγινε σε διάφορε φάσει. Οι Έλληνε που βρήκαν ασφάλεια και βιοπορισμό στα ουγγρικά εδάφη ανακάλυπταν όλο και περισσότερο τι επιχειρηματικέ ευκαιρίε μέσα στι φεουδαρχικέ συνθήκε τη εποχή. Άρχισαν με μικρά βήματα και με επίμονη δουλειά σε μερικέ δεκαετίε σημείωσαν αξιόλογε επιτυχίε. Η όλο και μεγαλύτερη διείσδυση των Ελλήνων στο εμπόριο φαίνεται καθαρά από το γεγονό ότι στην Τρανσυλβανία τον 17 ο αιώνα μετέφεραν προϊόντα ακόμα και στην ηγεμονική αυλή. Ω τα μέσα του 18 ου αιώνα απέκτησαν σπουδαίο ρόλο και στο διεθνέ διαμετακομιστικό εμπόριο. Γι αυτό άλλωστε στι πόλει και στι κωμοπόλει μα σχεδόν παντού ήταν παρόντε οι έλληνε έμποροι. Παρακάτω, με την παρουσίαση του ελληνισμού του Győr, Miskolc, Szentendre, Tokaj και Vác επιθυμούμε να επιδείξουμε τον κόσμο των Ελλήνων, άξιων δημιουργών στην Ουγγαρία εκείνη τη εποχή. Győr Η ορθόδοξη εκκλησιαστική κοινότητα του Győr υπήρχε ήδη πριν από τον 17 ο αιώνα. Το πρωιμότερο στοιχείο που αφορά στου Έλληνε του Győr είναι η αναφορά σε έναν Simon Görög από το 1587 που πιθανόν να πήρε το επίθετό του λόγω τη ελληνική του καταγωγή. Ο υπάρχων και σήμερα ορθόδοξο ναό οικοδομήθηκε το 1727 από Έλληνε και Σέρβου από κοινού (με βάση τα προνόμια των Σέρβων), αλλά στη διακόσμηση που έγινε στι αρχέ του 19 ου αιώνα οι Έλληνε παίξανε τον πρωταγωνιστικό ρόλο. Απόδειξη είναι και το εικονοστάσιο με ελληνική επιγραφή. Περιγραφή του ναού: «Οδό Bálint Mihály 54. Ελληνορθόδοξο σερβικό ναό με κωδωνοστάσιο μπροστά στην τοξωτή πρόσοψη. Το ιερό που στηρίζεται από κίονε κλείνει με τι τρει πλευρέ του οκτάγωνου. Εικονοστάσιο σε κορνίζα σε ρυθμό του Ιωσήφ Β. Πάγκοι σε ρυθμό του Ιωσήφ Β. Γύρω του παλιέ ταφόπετρε. Οικοδομήθηκε το Μπροστά στέκεται ελεύθερα ένα μπαρόκ πυλώνα με φύλλα κατασκευασμένα στην ίδια εποχή». Εντοιχισμένε στον τοίχο του ναού διασώθηκαν δύο ταφόπετρε με αποσπασματικέ ελληνικέ επιγραφέ. Στη μία διαβάζεται το όνομα του Paleog Panakosta που απεβίωσε στι 20 Φεβρουαρίου του 1784 σε ηλικία 37 ετών (Έλληνε με το επίθετο Panakoszta ζούσαν και στο Eger). Στην άλλη βλέπουμε το όνομα του Petrosz Koszaniotisz όπου αναφέρεται ότι απεβίωσε στι 7 Δεκεμβρίου, αλλά δεν διακρίνεται η χρονιά. Οι αρχέ τη πόλη ζήτησαν από του Έλληνε να κοινοποιήσουν τι ημερομηνίε των γιορτών του γιατί ήταν σημαντικό για τα ωράρια των μαγαζιών τη πόλη. Στην απάντησή του γραμμένη στα ουγγρικά ξεχώρισαν τι μικρότερε και μεγαλύτερε γιορτέ του. Οι παρακάτω «Έλληνε μαγαζάτορε του Győr» υπέγραψαν ή μονόγραψαν -δίνοντα τη συγκατάθεσή του - το εισαγωγικό έγγραφο, που περιέγραφε λεπτομερώ και την συμπεριφορά του στι γιορτέ. «Εγώ ο Mihály Polizó συναινώ σε όλα αυτά Κι εγώ ο Gergöly Pita συναινώ Κι εγώ ο Dömötör Szekeres συναινώ Κι εγώ ο Dömötör Decskoly συναινώ György Vasváry συναινώ Mihály Varsányi συναινώ Antal Száraz συναινώ Argentinus Rozás συναινώ Péter Borsody συναινώ» Ανάμεσα στα στο νομό του Győr απογράφηκαν εφτά Έλληνε, τέσσερει στην πόλη Győr και τρει σε τρει άλλου οικισμού. Κατά την απογραφή του ιερέα στο Győr απογράφηκαν δεκαπέντε στι γύρω περιοχέ δέκα σπίτια ήταν ορθόδοξα, δηλαδή δεν ήταν μεγάλο το εκκλησίασμα. Δεν διαπιστώνεται όμω πόσοι από αυτού ήταν Σέρβοι. Οι απογραφέ του αφορούσαν στου Τούρκου υπηκόου μα πιθανότατα να 27

29 υπήρχαν Έλληνε που είχαν ήδη γίνει πολίτε του Győr. Το μεγαλύτερο μέρο των ορθόδοξων του Győr τη εποχή κατοικούσε στην οδό τη εκκλησία. Διασώθηκαν εδώ μέχρι τι ημέρε μα μερικά παλιά σπίτια. Όσον αφορά στο επάγγελμα, οι Έλληνε του Győr ήταν κυρίω βυρσοδέψε και έμποροι δημητριακών. Οι τελευταίοι ονομάζονταν και «burcsellás» («burcsella» στα ουγγρικά ήταν το όνομα του σκάφου που μετέφερε δημητριακά). Έχουμε ήδη αναφερθεί στην επιρροή των Ελλήνων σχετικά με διακόσμηση ναού. Η άποψή μα αυτή υποστηρίζεται και από το γεγονό ότι το 1770 λειτουργούσε ελληνόφωνο σχολείο στην πόλη. Το 1801 όμω το σχολικό βιβλίο των θρησκευτικών που ήταν γραμμένο για την ορθόδοξη νεολαία του Győr εκδόθηκε στα ουγγρικά, γεγονό που σημειώνει περιστατικό ειρηνική αφομοίωση. Από το ναό του Győr δύο εικόνε τη Θεοτόκου μεταφέρθηκαν στο Μουσείο Σερβική Εκκλησιαστική Τέχνη του Szentendre. Η μία με παλαιοσλαβική επιγραφή μαρτυρά ότι στον 17 ο αιώνα η εικόνα ανήκε στον βοεβόδα Péter Monaszterly, ο οποίο δρούσε σαν αρχηγό των Σέρβων ναυτικών του Komárom. Η άλλη με εμφανή ιταλική επίδραση χρονολογείται επίση από το 17 ο αιώνα. Η εικόνα «Θεοτόκο Ρόδον το αμάραντον» ή διαφορετικά η «Θεοτόκο με άνθη» διακοσμείται με μοτίβα από τριαντάφυλλα, άλλα λουλούδια και αναπαράσταση αγίων. Η ορθόδοξη εκκλησιαστική κοινότητα του Győr κατατασσόταν μέχρι του πρόσφατου καιρού στην Επισκοπή τη Βούδα. Συμμερίστηκε το πεπρωμένο των άλλων σερβοελληνικών κοινοτήτων, δηλαδή την ερήμωση: το 1874 η ορθόδοξη κοινότητα αριθμούσε μόνο 15 μέλη. Στην δεκαετία του 60 μία φορά το χρόνο τελούσαν θεία λειτουργία στον Ιερό Ναό αφιερωμένο στον Άγιο Νικόλαο στην οποία λάμβαναν μέρο όχι τόσο οι ορθόδοξοι πιστοί όσο μερικοί κάτοικοι τη γειτονιά. Όταν ξεκίνησαν τα έργα αναστήλωση του μπαρόκ ναού, μεταφέρθηκαν και οι εικόνε του εικονοστασίου. Στι αρχέ του 1990 στο Győr ιδρύθηκε η ελληνοκαθολική εκκλησιαστική κοινότητα. Πριν από μερικά χρόνια του παραδόθηκε το δικαίωμα χρήση του λεγόμενου ναού σερβική ιδιοκτησία με ελληνική διακόσμηση. Στο τότε πρεσβυτέριο -στην αυλή του οποίου στέκεται ο ναό - άρχισε να λειτουργεί η κοινοτική αίθουσα τη ελληνοκαθολική εκκλησιαστική κοινότητα. Miskolc Από τι πόλει τη βόρεια Ουγγαρία στο Miskolc επίση δημιουργήθηκε αξιοσημείωτη κοινότητα Ελλήνων εμπόρων κατά τη διάρκεια του 18 ου αιώνα. Τα μέλη τη διαδραμάτισαν σημαντικό ρόλο στην αστικοποίηση τη πόλη. Απόδειξη των εκτεταμένων του επιχειρηματικών σχέσεων είναι ότι πέρα από τι ουγγρικέ πόλει έφτασαν και στο εξωτερικό, κυρίω στην Πολωνία. Έχουμε την τύχη να έχουν διασωθεί πολυάριθμα ιστορικά ντοκουμέντα σχετικά με αυτού και από αυτά μπορούμε να κάνουμε λεπτομερειακή αναπαράσταση τη ζωή και τη δραστηριότητά του. Εκτό αυτού μπορούμε να δούμε και τη ζωή Ελλήνων άλλων πόλεων αφενό χρησιμοποιώντα την μέθοδο τη αναλογία που είναι εφικτή λόγω των παρόμοιων περιστάσεων, αφετέρου με τη βοήθεια των συγκεκριμένων επιχειρηματικών και οικογενειακών στοιχείων. Αυτό έχει ιδιαίτερη σημασία, επειδή υπάρχουν πόλει στι οποίε τα έγγραφα σχετικά με του Έλληνε εμπόρου με το πέρασμα του χρόνου έγιναν αποσπασματικά (π.χ. στην περίπτωση του Gyöngyös). Η ιστορία των Ελλήνων του Miskolc μα δίνει την ευκαιρία να δημιουργήσουμε το μοντέλο των κοινοτήτων των Ελλήνων εμπόρων τη Ουγγαρία. Πότε εμφανίστηκαν οι Έλληνε στο Miskolc; Κατά τον István Dobrossy το πρώτο στοιχείο χρονολογείται από το 1668 από το πρωτόκολλο τη πόλη Miskolc: «Τον ίδιο χρόνο ένα άνθρωπο με το όνομα János Tokaji Németi, έμπορο του Tokaj... το έντιμο Συμβούλιο του παραχώρησε το δικαίωμα να στήσει σκηνή στο πανηγύρι». Από το απόσπασμα αυτό όμω δεν μπορεί να διαπιστωθεί εάν πρόκειται για Έλληνα έμπορο. Πολύ πιο έγκυρο είναι ο κατάλογο φορολογούμενων από το 1692 στον οποίο εμφανίζεται ένα έμπορο με το όνομα Dániel Görög. Ένα σημαντικό και πρώιμο στοιχείο είναι μια σφραγίδα τη ελληνική κομπανία του Miskolc στην οποία διαβάζεται η χρονολογία Στα έγγραφα που αναφέρονται στι δοσοληψίε του Sándor Karácsony, μέλο τη πιο αξιόλογη ελληνική οικογένεια εμπόρων του 18 ου αιώνα, εμφανίζεται το όνομα του Márton Rácz, Έλληνα εμπόρου του Miskolc. Ο Rácz σε ένα έγγραφο αναφέρεται σαν «Έλληνα με ζωντανά», δηλαδή πιθανόν να κατείχε κάποια περιουσία, σπίτι ή μαγαζί που παρέχει εγγύηση. Στην προαναφερόμενη νόμιμη πράξη του 1705 συνέταιροί 28

30 XVIII. századi szószék a tokaji görög templomban (szépen megmunkált fafaragás díszíti: alsó részén kétfejű bizánci sast ábrázol) Szent István fődiakónust ábrázoló ikon Tokaj görög templomából (alul görög nyelvű fölirattal, az adományozó nevével): a tokaji görög ifjabb Szerviczky György ( ) készíttette el 1838-ban részére (innen került Nyíregyházára: az itteni ortodox kápolnában látható a felújított ikonosztázon) του ήταν ακόμα δύο Έλληνε έμποροι, ο ένα από το Nagykőrös και ο άλλο από το Debrecen. Τίθεται το ερώτημα: δε βρέθηκαν άλλοι έλληνε εγγυητέ στο Miskolc; Ανάμεσα στα έγγραφα σχετικά με τον Sándor Karácsony βρίσκεται ένα πρωτόκολλο του Debrecen του 1711 στο οποίο αναφέρονται αρκετοί Έλληνε έμποροι από το Tokaj, Eger, Gyöngyös, Kecskemét και Nagykőrös μα κανένα από το Miskolc! Υποτίθεται δηλαδή ότι ο αριθμό τη ελληνική εκκλησιαστική κοινότητα του Miskolc πολλαπλασιάστηκε κυρίω στη μετέπειτα του απελευθερωτικού αγώνα του Rákóczi περίοδο. Αξιόλογη από αυτή την άποψη πηγή θεωρείται ο πρώτο τόμο των ληξιαρχικών βιβλίων τη ελληνορθόδοξη κοινότητα του Miskolc. Η πηγή αυτή περιέχει γάμου (αυτοί που δεν έγιναν στο Miskolc μεταξύ 1728 και 1783 και αυτοί που έγιναν στο Miskolc στην περίοδο ), βαφτίσια ( ) και θανάτου ( ). Τα ληξιαρχικά βιβλία γράφονταν έω το 1838 στα ελληνικά, μετά όμω, λόγω ενό κοινοβουλευτικού διατάγματο στα ουγγρικά. Ο αριθμό των γάμων που δεν έγιναν στο Miskolc: 38 Από αυτού παντρεύτηκαν στην Τουρκία 11 ζευγάρια Βούδα 5 ζευγάρια Eger 10 ζευγάρια Szentendre 2 ζευγάρια Πέστη 6 ζευγάρια Σε άλλου τόπου 4 ζευγάρια ορκίστηκαν αιώνια πίστη. 29

31 Από το 1763 έω το 1783 ο ετήσιο μέσο όρο των γάμων που έγιναν στο Miskolc ήταν 1. Μετά ο αριθμό άρχισε να αυξάνεται για να φτάσει στο ζενίθ το Στη συνέχεια για μία δεκαετία 5-8 γάμοι γίνονταν ετησίω και από το 1810 άρχισαν να μειώνονται. Σύζυγοι ελληνική καταγωγή προέρχονταν και από άλλε πόλει : Πέστη Szentendre Eger Balassagyarmat Βούδα Gyöngyös Ungvár (Uzhgorod) Vác Tokaj άλλα μέρη Nagyvárad (Οραντέα) Πολωνία 18 άτομα 2 άτομα 16 άτομα 1 άτομο 9 άτομα 1 άτομο 6 άτομα 1 άτομο 5 άτομα 27 άτομα 5 άτομα 7 άτομα Είναι αξιοσημείωτα τα στοιχεία του Eger, τη Πέστη και τη Βούδα. Συμπεραίνεται ότι οι οικογενειακέ και συνεπώ οι οικονομικέ σχέσει ανήκαν κυρίω σε αυτέ τι πόλει. Στην περίπτωση ορθόδοξων ζευγαριών, ανάμεσα στου συζύγου Ελλήνων υπάρχουν Σέρβοι, Ρουμάνοι, Βούλγαροι και Ρώσοι κι αυτό το γνωρίζουμε καλά, γιατί τα ληξιαρχικά βιβλία σημειώνεται επίση η εθνικότητα. Στι περισσότερε περιπτώσει σημείωναν και τον τόπο καταγωγή, όχι όμω το πότε είχε έρθει το άτομο στην Ουγγαρία. Ο αριθμό των γεννήσεων άρχισε να αυξάνεται από το 1772, στην περίοδο αυξομειωνόταν και μετά μειώθηκε σημαντικά. Παρατηρείται ότι τον ένα χρόνο γεννιόνταν κυρίω αγόρια, ενώ τον άλλο κορίτσια. Οι θάνατοι καταγράφονται από το 1726 από το 1784 και μετά ο αριθμό υπερβαίνει γενικά του 10. Το 1831 έφτασε στα 31 άτομα λόγω τη επιδημία χολέρα που θέριζε στην Άνω Ουγγαρία. Μετά από αυτό ο αριθμό μειώθηκε σημαντικά. Το 30-50% των θυμάτων ήταν παιδιά δίπλα στο όνομά του γράφεται «βρέφο την εποχή εκείνη αυτό μπορούσε να σημαίνει και ηλικία 7 8 ετών. Μεταξύ των πεθαμένων υπήρχαν και άτομα άλλη εθνικότητα, το 1849 π.χ. 7 Ρώσοι στρατιώτε. Πώ είναι το ισοζύγιο τη φυσική αναπαραγωγή ; Μέχρι το 1800 κυρίω θετικό, αλλά οι γεννήσει ξεπερνάνε του θανάτου μόνο με 4 5 άτομα. Μετά το 1831 σημειώνεται μείωση μεγάλου μεγέθου : αυτό πιθανόν να σχετίζεται με το γεγονό ότι μετά την απόκτηση τη ελευθερία του ελληνικού έθνου πολλοί Έλληνε τη Ουγγαρία επέστρεψαν στην πατρίδα του. Η υπόθεση αυτή όμω δεν έχει ακόμα αποδειχτεί με ντοκουμέντα. Στα ληξιαρχικά βιβλία υπάρχουν επίση σημειώσει, για παράδειγμα σχετικά με το Tokaj και το Ungvár. Εάν στι πόλει αυτέ ο ορθόδοξο παπά του Miskolc αντικαθιστούσε τον τοπικό ιερέα, τότε μπόρεσε να συμβεί και το αντίθετο. Βάσει των στοιχείων τα πρώτα ορθόδοξα βαφτίσια στο Miskolc έγιναν το 1760 και ο πρώτο γάμο πραγματοποιήθηκε τρία χρόνια αργότερα. Εκείνη την εποχή για τα βαφτίσια, του γάμου και τι ταφέ έπρεπε να ζητηθεί άδεια από τον καθολικό εφημέριο. Στι τελευταίε δύο περιπτώσει η ενοριακή πράξη ήταν πιο διαλλακτική, στην πρώτη όμω όχι, επειδή τα βαφτίσια αύξαναν τον αριθμό των ορθόδοξων πιστών. Βάσει των εγγράφων έχει διαπιστωθεί ότι όπω μπόρεσαν να εκτελεστούν γάμοι σε άλλε πόλει εκτό του Miskolc, πριν το 1760, μπόρεσε να γίνει το ίδιο στην περίπτωση τη βάφτιση των παιδιών των Ελλήνων του Miskolc. Το 1746 ο συνολικό αριθμό των Ελλήνων του Miskolc ήταν 70. Το ενήλικοι και 6 παιδιά και το άτομα κατοικούσαν εκεί, από τα οποία 34 ήταν ιδιοκτήτε σπιτιών. Κατά την απογραφή του 1785 οι Έλληνε είχαν στα χέρια του 33 σπίτια. Στη διάρκεια του 19 ου αιώνα παρατηρήθηκε σημαντική μείωση λόγω τη φυσική αφομοίωση. Το 1896 μόνο 45 άτομα ορθόδοξη πίστη ζούσαν στο Miskolc. Στην αρχή η ελληνική κοινότητα του Miskolc είχε μοναχού (πιθανόν να ήταν πλανόδιοι μοναχοί που φιλοξενήθηκαν για κάποιο διάστημα). «Οι πλανόδιοι μοναχοί πιθανόν να μάζευαν δωρεέ για τα μοναστήρια του και ταυτόχρονα ήταν σημαντικοί κρίκοι τη διάδοση χειρογράφων και εντύπων γραμμένων στην ελληνική γλώσσα...» Από το 1756 διέθεσαν μόνιμου ιερεί μερικέ φορέ και δύο ταυτόχρονα, όπω για παράδειγμα το Χρησιμοποιούσαν δύο ονομασίε «parókus» και «káplán» (το τελευταίο όχι με τη σημασία του βοηθού εφημερίου μα σαν «εφημέριο του παρεκκλησιού». Παρεκκλήσι στα λατινικά είναι capella, η λέξη «káplán» δηλαδή έχει τη σημασία του «αυτό που υπηρετεί στο παρεκκλήσι») Το δεύτερο μισό του 19 ου αιώνα ο Έλληνα ιερέα του Miskolc ήταν ο Emílián Margó, αδελφό 30

32 του ναού σχεδιασμένου από τον Johann Michart κατατέθηκε το Αγιάστηκε από τον Έλληνα επίσκοπο τη Βούδα Dionüsziosz Popovics προ τιμήν τη Αγία Τριάδα. Αυτό που φιλοτέχνησε το εικονοστάσιο, την επίπλωση και τον Άγιο Τάφο ήταν ο Miklós Jankovics, γεγονό που πιστοποιείται από την λατινο-ελληνική επιγραφή πάνω από τη βασιλική θύρα που αναφέρει το όνομά του και στι άκρε του κειμένου σε σχήμα κορδέλα τι χρονολογίε 1791 και Το ελληνικό κείμενο παρουσιάζει τα λόγια του σταυροκοπήματο. Οι ζωγραφιέ του εικονοστασίου και οι πίνακε είναι έργα του ζωγράφου Anton Kulchmeister. Ikonosztáz (szép faragású, több megfestetlen ikonnal) Tokaj görög templomából (fénykép az 1940-es évekből) του φημισμένου γιατρού-καθηγητή Tivadar Margó. Ο τελευταίο ιερέα ελληνική καταγωγή του 20 ού αιώνα ήταν ο Konstantin Popovics που για σχεδόν 40 χρόνια έω τον θάνατό του στι αρχέ του 70 ήταν επικεφαλή τη ελληνική ενορία του Miskolc και απέκτησε αιώνια τιμή στη φύλαξη των θησαυρών τη ελληνόφωνη κοινότητα. Διαδραμάτισε σπουδαίο ρόλο στην ανανέωση τη ορθοδοξία του Miskolc μετά την κρίση στι αρχέ του 20 ού αιώνα. Κατά τη διάρκεια τη υπηρεσία του, στι αρχέ του 1950 εντάχτηκε η κοινότητα στην ουγγρική ορθόδοξη εκκλησία. Στι αρχέ του 19 ου αιώνα οι έλληνε του Miskolc αυτοονομάζονταν «Μακεδονοβλάχοι τη παλαιά πίστεω». Κατά τη διάρκεια του 18 ου αιώνα η ελληνική κοινότητα ξεπέρασε τα πλαίσια του παρεκκλησιού αφιερωμένου στον Άγιο Ναούμ. Ήδη το 1777 ζήτησαν από τον μητροπολίτη του Karlovac να του παραχωρήσει άδεια για οικοδόμηση ναού (η υπό Ελλήνων ιδρυθείσα κοινότητα του Miskolc ανήκε άμεσα στο Karlovac). Ο θεμέλιο λίθο Görög egyházi anyakönyvi bejegyzés 1658 januárjából: Tokajban Páter György tokaji görög pap egy Emanuel nevű görög gyermeket keresztelt meg (görög szülei nemes Papademos Charis (másként Szerviczky István) és Helena voltak). (1873. február 1-én Tokajban készült régi, XVII. századi görög anyakönyv alapján állította ki az akkori miskolci görögkeleti ortodox lelkész, Margó Emílián) 31

33 Στο Miskolc οι θησαυροί του ναού και τη ελληνική κοινότητα παρουσιάζονταν σε πολλέ εκθέσει. Στο κτήριο τη ενορία -κάποτε ελληνικού σχολείου- άνοιξε Ουγγρικό Ορθόδοξο Μουσείο. Στέκεται σχεδόν άθικτη η «Ελληνική αυλή» και διατηρήθηκαν επίση μερικά σπίτια ελλήνων εμπόρων στην οδό Széchenyi. Βόρεια από την «Ελληνική αυλή» βρίσκεται το κτήριο του τότε νοσοκομείου. Szentendre Ο Ναό Blagovesztenszka με την σλαβική του ονομασία που βρίσκεται στην πλατεία Fő του Szentendre είναι κοινώ γνωστό και με το όνομα «Grecska» (η λέξη με υποκοριστικό υποδηλώνει «μικρό Έλληνα». Η σλαβική ονομασία είναι ο Ευαγγελισμό τη Θεοτόκου, γιορτή τη 25 η Μαρτίου). Μερικοί λένε ότι η ονομασία «Grecska» προέρχεται από την επιτύμβια πλάκα με ελληνική επιγραφή που βρίσκεται στην πλαϊνή θύρα. Συνεχίζοντα όμω την έρευνα ανακαλύψαμε ένα ενδιαφέρον στοιχείο. Σε ένα πρωτόκολλο του 1697 μπορούμε να δούμε ένα ολόκληρο διάγραμμα κάλυψη του Szentendre στο οποίο βρίσκουμε «το Ναό των Ελλήνων» και μερικέ γραμμέ πιο κάτω «το Ναό των Σέρβων». Αναλύοντα το κείμενο του πρωτοκόλλου συμπεραίνουμε ότι ο ναό των Σέρβων πιθανόν να βρισκόταν στη θέση του τωρινού αναμνηστικού σταυρού του Τσάρου Λαζάρου και εκείνο των Ελλήνων στον «δρόμο που οδηγεί στο Δούναβη», στη θέση δηλαδή του ναού που υπάρχει και σήμερα. Είχαν λοιπόν δικό του ναό και οι Έλληνε και οι Σέρβοι, αφού το 1690 μαζί με το πλήθο των Σέρβων προσφύγων είχαν φτάσει στη χώρα Έλληνε και Μακεδονοβλάχοι επίση. Στο Szentendre δεν είναι εύκολο να ξεχωρίσουμε Έλληνε και Σέρβου, φαίνεται όμω καθαρά ότι ο αριθμό των Σέρβων από την αρχή ήταν πολύ μεγαλύτερο από των Ελλήνων και με το χρόνο η διαφορά όλο και αυξανόταν. Στην απογραφή του 1737 του νομού τη Πέστη, στο Szentendre δεν απογράφηκαν Έλληνε παρόλο που την ίδια εποχή είχε παραχωρηθεί δικαίωμα εμπορίου στην πόλη αυτή σε Έλληνε εμπόρου άλλων πόλεων, όπω για παράδειγμα το 1739 στον János Kefala του Tokaj. Με βάση τα ονόματα που περιλαμβάνονται στα στοιχεία των πρωτοκόλλων και των ληξιαρχικών βιβλίων μπορούμε να υποθέσουμε την ύπαρξη Ελλήνων και στην πόλη αυτή. Υπάρχει στοιχείο επίση για τι σχέσει των Ελλήνων του Szentendre με εκείνου τη Πέστη, του Újvidék (Novi Sad), Kecskemét, Vác, Balassagyarmat, Gyöngyös και Tokaj. Μονάχα μία ελληνική απογραφή διασώθηκε στο Szentendre, ένα έγγραφο του που περιέχει 22 ονόματα. Από τι απογραφέ που έγιναν μεταξύ 1754 και 1771 στην Υπερδουνάβια προκύπτει ότι στο Szentendre ζούσαν οχτώ Έλληνε, ενώ στο Csobánka και στο Pomáz υπήρχε ένα Έλληνα σε κάθε πόλη. Σχετικά με το Ναό Blagovesztenszka από την πένα του Ödön Füves μπορούμε να διαβάσουμε τα παρακάτω: «Οι Έλληνε του Szentendre δεν είχαν δικό του ναό παρά το γεγονό ότι ο ένα από του εφτά ορθόδοξου ναού, ο Ναό Blagovesztenszka χτισμένο το 1752 λεγόταν Ελληνικό Ναό ήδη από τον 18 ο αιώνα. Για την ίδρυση του ελληνικού ναού δεν διαθέτουμε καμία γραπτή απόδειξη. Ούτε το εσωτερικό του ίδιου του ναού δεν δείχνει την ελληνική προέλευση». Ο Füves εκθέτει στη συνέχεια ότι η ονομασία «Ελληνικό Ναό» προέρχεται από το γεγονό ότι οι Έλληνε έμποροι κατοικούσαν στο κέντρο τη πόλη όπου βρίσκεται και η εκκλησία στη διαμόρφωση του οποίου προφανώ να είχαν συμβάλει με δωρεέ μεγάλων ποσών. Αναφέρει επίση ότι όσο οι Έλληνε κάτοικοι του Vác δεν είχαν δική του εκκλησία από ενοριακή άποψη ανήκαν εδώ. Για τον λόγο αυτό μπόρεσε να θαφτεί στο ναό ο Demeter Tolojani, Έλληνα έμπορο του Vác που πέθανε στο Szentendre. Επἰση υπάρχουν άλλα δύο επιτύμβια μνημεία με ελληνική επιγραφή στην αυλή του Ναού Preobrazsenszka του Szentendre. Στην εποχή τη σύνθεση τη μελέτη του Ödön Füves δεν είχε βγει ακόμα στο φω το στοιχείο ενό πρωτοκόλλου του 1697 βάσει του οποίου κατά τη γνώμη μα μπορούμε να ισχυριστούμε με βεβαιότητα ότι ο Ναό Blagovesztenszka «κληρονόμησε» το όνομα του πρόγονού του. Είμαστε τη άποψη ότι στην περίοδο τη εγκατάσταση των Ελλήνων ο αριθμό του ήταν αρκετά μεγάλο για να αποτελέσουν ξεχωριστή κοινότητα. Ο αριθμό του πιθανόν να μειώθηκε μόνο αργότερα με αποτέλεσμα να μην του χρειάζεται πια δικό του ναό. Το πεπρωμένο των Ελλήνων του Szentendre πιθανόν να ήταν η μετακόμιση ή η αφομοίωση στη σερβική κοινότητα, γεγονό που πιστοποιείται από τη μοίρα των οικογενειών Tyró και Dumcsa. Ο δρόμο δίπλα στην εκκλησία πιθανόν να ήταν κάποτε «ο δρόμο που οδηγεί στο Δούναβη». Σήμερα ονομάζεται «οδό Görög» («οδό 32

34 Vörösmárvány oltárasztal alapja Tokaj görög templomából: idősebb Szerviczky György ( ) 1804-ben készíttette el; alapján görög felirat őrzi az adományozó emlékét. (1996 augusztusa óta Nyíregyháza magyar ortodox templomának dísze) Ελλήνων»). Στο Σερβικό Μουσείο Εκκλησιαστική Τέχνη εκτίθενται εικόνε με ελληνική επιγραφή που μεταφέρθηκαν εκεί από άλλου ναού του Szentendre. Tokaj Η εγκατάσταση των Ελλήνων στην Άνω Ουγγαρία και αργότερα στα Ριζοβούνια, κυρίω στο Tokaj έγινε σε τρει φάσει. Από τα μέσα του 17 ου αιώνα στο Kassa (Κόσιτσε) οι Έλληνε είχαν γίνει σκληροί εμπορικοί αντίπαλοι απόδειξη του οποίου είναι οι πολυάριθμε σημειώσει στα πρωτόκολλα και στα βιβλία απαγορεύσεων τη πόλη. Από το 1660 είναι γνωστή η δραστηριότητα των παρακάτω Ελλήνων εμπόρων Demeter Görög, István Görög, Péter Görög, János Karácsonyi και Tamás Karácsonyi. Οι προαναφερόμενοι Έλληνε έμποροι που αρχικά επιθύμησαν να εγκατασταθούν στο Κόσιτσε στο τελευταίο τρίτο του 17 ου αιώνα ζούσαν κυρίω στο Tokaj. Από τα μέλη τη οικογένεια Görög, ο γιό του István Görög, ο Demeter Görög ήταν ήδη φορολογούμενο στο Tokaj στα χρόνια Τον Αύγουστο του 1660 οι Τούρκοι κατέλαβαν την Οραντέα. Οι Έλληνε έμποροι τη πόλη αναγκάστηκαν να διαμορφώσουν καινούριε εμπορικέ περιοχέ και κέντρα. Μερικοί ίσω να βρέθηκαν στα Ριζοβούνια εκείνη την εποχή. Υπήρχαν δύο σημαντικοί εμπορικοί δρόμοι προ την Πολωνία: ο ένα μετά την Οραντέα και το Tokaj περνούσε από Tarcal, Mád, Tállya, Szántó, Vizsoly (κοιλάδα του ποταμού Hernád), Hidasnémeti, Κόσιτσε ενώ ο άλλο περνούσε από του οικισμού Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely. Το τρίτο ρεύμα εγκατάσταση σχετίζεται βασικά με το πεπρωμένο τη ελληνική εμπορική κομπανία του Debrecen. Στι 19 Μαΐου του 1690 (LR. XX. 372.) παραχωρήθηκε βασιλικό προνόμιο στου Έλληνε εμπόρου του Debrecen το οποίο εκδόθηκε, επειδή το είχε ζητήσει ο έλληνα ανώτατο λειτουργό (főbíró) του Debrecen Márton Horváth και ο έλληνα έμπορο Sándor Hunyadi. Κρίνουμε ότι ο τελευταίο ταυτίζεται με τον Sándor Karácsony/Karátsonyi ο οποίο ήταν ο κυριότερο έλληνα εμπορικό μεταφορέα του Ferenc Rákóczi Β στην περίοδο του απελευθερωτικού αγώνα (ένα μέρο τη οικογένειά του ζούσε στο Tokaj τουλάχιστον τρει δεκαετίε ). Μέσα στι συνθήκε τη φεουδαρχική κοινωνία αποτέλεσμα μεγάλη σημασία θεωρούνταν το προνόμιο των Ελλήνων του Debrecen: ο βασιλιά παραχώρησε θυρεό στην κομπανία (στον πράσινο κάμπο του γαλάζιου θυρεού βόσκει ένα αρνί στριμμένο προ δεξιά και 33

35 πάνω του ένα αετό με ανοιχτά φτερά και με το κεφάλι προ δεξιά κρατάει στο ράμφο του πράσινο φυτό). Το 1693 το Debrecen απέκτησε το καθεστώ τη ελεύθερη βασιλική πόλη και η ελληνική εμπορική κομπανία έπρεπε να φύγει από την πόλη. Καινούρια κέντρα αυτών των ελλήνων εμπόρων έγιναν το Szatmár και το Németi. Το 1705 (μετά την κατάκτηση του πύργου του Szatmár) ο ηγεμόνα Ferenc Rákóczi Β αποφάσισε να εποικίσουν οι Έλληνε του Németi το Tokaj, αφού εκεί βρίσκονταν τα κτήματα τη οικογένεια Rákóczi. Ο ηγεμόνα Ferenc Rákóczi Β επιθύμησε να δημιουργήσει το κυριότερο εμπορικό κέντρο οίνου στο Tokaj. Περίμενε από τη δραστηριότητα των ελλήνων εμπόρων να φέρει την ίδια εμπορική άνοδο που είχαν γνωρίσει οι πρόγονοί του στην Τρανσυλβανία. Το 1708 και οι Έλληνε που κατοικούσαν μέχρι τότε στο Debrecen βρήκαν καινούριο σπίτι στο Tokaj. Όλε αυτέ οι αποφάσει για την εγκατάσταση των Ελλήνων ήταν μέρο μία προμελετημένη οικονομική στρατηγική. Ο Rákóczi δεν παραμέλησε τα αμπέλια τη οικογένειά του στα Ριζοβούνια ούτε κατά τη διάρκεια του απελευθερωτικού αγώνα που ξεκίνησε το 1703, αφού ειδικά στην πρώτη φάση από τα εισοδήματα των κτημάτων και αμπελιών του κάλυπτε τα έξοδα του αγώνα. Δεν είναι υπερβολή να πούμε ότι οικονομική βάση του απελευθερωτικού αγώνα αποτελούσε το κρασί Τοκάι αφού ο Rákóczi μετά την ανακατάληψη των Ριζοβουνίων μπόρεσε ήσυχα να μεταφέρει από κει κρασί στι πολωνικέ και ρωσικέ αγορέ. Το aszú (σταφιδόκρασο, σπεσιαλιτέ του τόπου) ήταν εξαιρετικά κατάλληλο για υπεραστική μεταφορά, ενώ η ποιότητα άλλων κρασιών θα είχε εξασθενίσει κατά τη διάρκεια τη μεταφορά. Μετά την κατάκτηση του Tokaj διόρισε ηγεμονικό εντεταλμένο για την επιτήρηση τη αμπελουργία και του εμπορίου κρασιών. Χρησιμοποιούσε το κρασί Τοκάι για τη δημιουργία και τη διατήρηση σχέσεων σε ευρωπαϊκό επίπεδο. Οι πρεσβευτέ του απεσταλμένοι στι βασιλικέ, αυτοκρατορικέ και τσαρικέ αυλέ μετέφεραν πάντα μαζί του μερικά βαρέλια από το κρασί. Ο Rákóczi αναγνώρισε την αξία του κρασιού Τοκάι στην διπλωματία: το κρασί που σερβιρίστηκε στα τραπέζια του Μέγα Πέτρου και του Βασιλιά Ήλιου σαν «κρασί τη διπλωματία» διαδραμάτισε σπουδαίο ρόλο στο χτίσιμο εμπιστοσύνη. Ο τσάρο όλων των Ρώσων αγάπησε ιδιαίτερα το ουγγρικό aszú. Την ίδια εποχή οι Έλληνε ήταν παρόντε και σε άλλα μέρη του Ριζοβουνίου. Το 1672 στο Sárospatak 7 Έλληνε έμποροι πλήρωναν 72 φιορίνια στο επιμελητήριο ενώ το Έλληνε και 10 Ούγγροι έμποροι πλήρωναν το λεγόμενο «atikabér» («ενοίκιο φαρμακείου») που εκείνη την εποχή είχε τη σημασία του ενοικίου μαγαζιού. Σχετικά με την Ορθοδοξία του Tokaj θεωρούμε σημαντικό να αναφέρουμε το παρακάτω κείμενο από το 1694 που ανακαλύφθηκε από εμά και στο οποίο γίνεται συχνή αναφορά και έχει αναλυθεί πολύ: «Ιερέα των Ελλήνων και Σέρβων που έχουν πρόσφατα φτάσει στην πόλη μα, ο αρχιμανδρίτη Ησαΐα...» Ο αρχιμανδρίτη Ησαΐα στην ουγγρική ελληνοκαθολική παράδοση αναφέρεται σαν μοναχό Ησαΐα, μεταφραστή και συνθέτη ψαλμών. Αποδεικνύεται ότι ήταν έλληνα ιερέα, αλλά όσον αφορά στη δραστηριότητά ω μεταφραστή ψαλμών δεν υπάρχουν καθόλου στοιχεία. Ο Antal Hodinka, παρά τι μακροχρόνιε έρευνε που διεξήγαγε σχετικά με την ύπαρξη (από την άποψή του «μη ύπαρξη») του ελληνισμού του Tokaj τον 17 ο αιώνα, δέχτηκε και ο ίδιο ω ατράνταχτη απόδειξη μία έκθεση του 1760 κατά την οποία «οι γέροι του Tokaj δηλώνουν ομόφωνα ότι μέχρι το 1707 μόνο 2-3 Έλληνε μαγαζάτορε κατοικούσαν εκεί που πίσω από ανοιχτά τραπέζια πουλούσαν τα φτηνά του εμπορεύματα...» Τον 18 ο αιώνα η συζήτηση γινόταν περί του θέματο εάν οι Έλληνε έμποροι του Tokaj είχαν τα δικαιώματα και τα προνόμια που είχαν παραχωρηθεί από τον Λεοπόλδο Α το 1667 και στη συνέχεια το 1690.Η αλήθεια είναι ότι στα βασιλικά έγγραφα δεν αναφέρεται συγκεκριμένα το Tokaj, αφού γίνεται λόγο για Έλληνε, Σέρβου και Αρμένιου εμπόρου, κατοίκου τη περιοχή τη Άνω Tisza. Από τα προαναφερόμενα γεγονότα όμω φαίνεται καθαρά ότι το αληθινό κέντρο των Ελλήνων του Ριζοβουνίου ήταν το Tokaj. Επιστρέφοντα στο προαναφερόμενο απόσπασμα ακούγεται και σήμερα η διαπίστωση: «Δηλαδή αποκλείεται να υπήρχε κάποια εμπορική κομπανία σαν πρόγονο». Σημαντική απόδειξη για την ύπαρξη τη κομπανία του Tokaj τον 17 ο αιώνα θεωρείται η επιστολή του Πατριάρχη τη Ιερουσαλήμ προ τον Έλληνα ιερέα του Tokaj γραμμένη το Υπάρχει άλλη μία απόδειξη σχετικά με το ερώτημα τη νομική διαδοχή τη κομπανία του Debrecen Tokaj. Εναντίον των Ελλήνων του 34

36 Debrecen προέκυψε η κατηγορία ότι μετέφεραν χρήματα από ευγενέ μέταλλο (κέρματα). Κατασχέθηκαν από την πόλη του Debrecen δύο κάρα γεμάτα με αργυρά νομίσματα που μεταφέρθηκαν αργότερα στο Tokaj. Έγινε μία διαπραγμάτευση ανάμεσα στην πόλη Debrecen και του Έλληνε που εν τω μεταξύ έγιναν κάτοικοι του Tokaj για τη διευθέτηση τη υπόθεση. Το αποτέλεσμα τη διαπραγμάτευση δεν ήταν επιτυχέ και έτσι οι υπόλοιποι έλληνε κάτοικοι του Debrecen μετακόμισαν στο Tokaj το Το γεγονό αυτό ενισχύει επίση το ότι οι Έλληνε του Tokaj ισχυρίζονταν βάσιμα για 130 χρόνια ότι είναι δικαιούχοι των βασιλικών επιστολών δωρεά του 1667 και Με τη διεύρυνση τη βιβλιογραφία όμω σήμερα δίνεται πια η ευκαιρία να κάνουμε συγκρίσει ανάμεσα στου δύο οικισμού του Debrecen και Tokaj βάσει τη οικογενειακή συνέχεια. Για τον προαναφερόμενο σκοπό συγκεντρώσαμε τα ονοματεπώνυμα που υποστηρίζουν τη συνέχεια (λαμβάνοντα υπόψη τον οικισμό και τι χρονολογίε ) (1.) Στην περίπτωση των György Csobán, János Erdélyi και István Kozma τίθεται το ερώτημα αν πρόκειται για το ίδιο πρόσωπο. Στην περίπτωση των άλλων πιθανόν να επρόκειτο για συγγενεί και απογόνου. Είναι αξιοσημείωτο ότι μετά την «εκδίωξη» υπάρχουν δύο στοιχεία που αφορούν στου έλληνε εμπόρου. Ο ένα ήταν ο István Kozma και ο άλλο ο «τελευταίο Έλληνα του Debrecen» ο Márton Charis/Karis που είναι ο ίδιο με τον Márton Szerviczky. Ήδη αυτά τα λίγα στοιχεία προκαλούν σκέψει. Βεβαίω σε πολλέ περιπτώσει δεν πρέπει να φανταζόμαστε μία πολυάριθμη ελληνική κοινότητα, αφού και η παρουσία μερικών εμπόρων μπορεί να αποδείξει τη συνέχεια. Ένα μέρο των Ελλήνων του Tokaj είχε σχέσει με την τοπική καθολική εκκλησία, γεγονό που υποστηρίζεται εν μέρει από τι σημειώσει «graeci» στα ελληνοκαθολικά ληξιαρχικά βιβλία διατηρημένα από το Άλλοι όμω (μην έχοντα δικό του ναό) εκκλησιάζονταν στον ορθόδοξο ναό του Eger. Ενίσχυσε την ορθοδοξία των τελευταίων η Ρωσική Επιτροπή Αγοραστών Οίνου που εγκαταστάθηκε στην πόλη το 1733 και η οποία πέρα από τον οικονομικό τη ρόλο άσκησε σημαντική επίδραση και στα πολιτιστικά. Οι Έλληνε του Tokaj αποτελούσαν πάντα ξεχωριστή κοινότητα μέσα στην πόλη. Αυτό πιστοποιείται και από την ονομασία του ω «Ευγενή Κομπανία Ελλήνων του Tokaj» που δείχνει καθαρά τη συνείδησή του. Για το γεγονό αυτό το 1796 οι ίδιοι έγραψαν το εξή «Η κομπανία μα δεν αποτελείται αποκλειστικά από του λιγοστού έλληνε κατοίκου του Tokaj, αλλά υπάρχουν και άλλα μέλη που κατοικούν σε άλλα εκτό τη πόλη αυτή μέρη.» Υπάρχει αναφορά περισσότερε 1. Ονοματεπώνυμο Debrecen Tokaj Άλλο οικισμό στην περιοχή του Ριζοβουνίου György Csobán János Erdélyi János Hacsi (Hadzsi) 1692 Georgius Hacsi (Hadzsi) Márton Horváth 1686 Péter Horváth Sárospatak 1754 István Kozma 1711 Hajdúdorog 1734 András Oláh 1686 István Oláh Abaújszántó 1754 Mihály Pacsó 1686 Gáspár Pacsó 1711 Αδελφοί Pacsó Királytelek 1736 Mihály Papp 1686 άλλοι με επώνυμο Pap XVIII. sz János Pusztai Kis 1686 Οικογένεια Pusztai του Tokaj XVIII. sz 35

37 φορέ στου επικεφαλή, λειτουργού (1759, 1766) και ανώτατο λειτουργό (1796) τη κομπανία. Στο ίδιο το απόσπασμα θεωρούμε σημαντικό να υπογραμμίσουμε δύο εκφράσει : 1. «λιγοστού Έλληνε» 2. «σε άλλα εκτό τη πόλη αυτή μέρη.» Τίθεται το ερώτημα: Πόσοι ήταν στην πραγματικότητα και πού αλλού κατοικούσαν αυτοί που ανήκαν στην κομπανία του Tokaj; Την απάντηση μα δίνουν οι απογραφέ σχετικά με του Έλληνε. Να δούμε παραδείγματο χάριν την απογραφή του ορθόδοξου ιερέα του 1785 που δίνει αναφορά για του πιστού και τι θυγατρικέ εκκλησίε. Ο αριθμό των σπιτιών (νοικοκυριών) στο Tokaj ήταν 33. Από του δύο ιερεί, ο ένα ήταν ο ιερέα τη Ρωσική Επιτροπή Αγοραστών Οίνου. Δεν φανερώνεται όμω πόσα σπίτια ανήκαν στα μέλη τη Επιτροπή. Οι θυγατρικέ εκκλησίε χωρίζονται σε δύο περιοχέ : τα Ριζοβούνια του Tokaj και η περιοχή ανατολικά του Tisza. Οι θυγατρικέ εκκλησίε των Ριζοβουνίων του Tokaj (οι αριθμοί υποδηλώνουν τον αριθμό των σπιτιών): Tarcal 1, Mád 1, Tállya 4, Abaújszántó 1, Szerencs 2, Olaszliszka 2, Bod rogkeresztúr 1, Erdőbénye 1, Tolcsva 1, Sárospatak 3, Sátoraljaújhely 9. Συνολικά 26 σπίτια. Θυγατρικέ εκκλησίε τη περιοχή ανατολικά του Tisza (Νομό Szabolcs και το «διαμέρισμα των Hajdú») (οι αριθμοί κι εδώ υποδηλώνουν τον αριθμό των σπιτιών): Büdszentmihály (σήμερα Tiszavasvári) 1, Tiszalök 2, Gáva 3, Nyíregyháza 2, Nagykálló 2, Máriapócs 3, Nyírgyulaj 1, Balsa 1, Gebe (σήμερα Nyírkáta) 1, Nyírbátor 5, Balkány 1, Hajdúhadház 1, Hajdúböszörmény 2, Hajdúszoboszló 1, Hajdúnánás 2, Hajdúdorog 2, Balmazújváros 1, από τα αυθεντικά έγγραφα το ένα τοπωνύμιο δεν διαβάζεται κι εδώ βρίσκεται 1 σπίτι. Συνολικά 32 σπίτια. Κατά κανόνα και στι άλλε ελληνικέ απογραφέ είναι τα μέλη των θυγατρικών εκκλησιών ήταν όλοι Έλληνε. Εάν πάρουμε 5 άτομα για ένα νοικοκυριό, έχουμε στο Tokaj 150 άτομα και στα 61 σπίτια των θυγατρικών εκκλησιών άλλα 300 άτομα. Μία απογραφή του τέλου του 18 ου αιώνα αρίθμησε 19 οικογενειάρχε στο Tokaj. Γύρω στα η κοινότητα του Tokaj αριθμούσε 158 πιστού (41 αντρόγυνα), δηλαδή περίπου άτομα πιθανόν να ζούσαν ακόμα εκείνη την εποχή στο Tokaj και οι υπόλοιποι στην επαρχία. Έχουμε στοιχεία επίση για την αντιπροσώπευση των Ελλήνων στο ειρηνοδικείο τη πόλη : το 1806 παραδείγματο χάρη αντιπροσωπεύονταν από τον György Karácsonyi. Η οικογένεια αυτή ήταν παρούσα για 250 χρόνια στο Tokaj. Ο Pál Karátsonyi Konstantin το 1790 έδωσε εντολή για την οικοδόμηση του όμορφου πλούσια διακοσμημένου σπιτιού σε ρυθμό του Ιωσήφ Β στο οποίο υπήρχε η αίθουσα συνεδριάσεων τη κομπανία. Η εξωτερική και εσωτερική διακόσμηση αισθητοποιεί απόλυτα και την απαίτηση τη ελληνική κοινότητα για γόητρο: οι γιρλάντε, οι τοξωτέ και με πέτρινε κορνίζε θύρε και το σε όψιμο μπαρόκ φρέσκο του εσωτερικού χώρου ανταποκρίνονταν στι υψηλού επιπέδου εκδηλώσει τη αστική ζωή. Το κτήριο εδώ και τρει δεκαετίε φιλοξενεί το Μουσείο του Tokaj (οδό Bethlen Gábor 7). Τα απαιτητικά μπαρόκ σπίτια των ελλήνων εμπόρων του Tokaj είναι αξιοσημείωτα μνημεία. Στο τόξο τη θύρα του κτιρίου που βρίσκεται στην οδό Rákóczi 56 υπάρχει και σήμερα ο θυρεό τη ελληνική εμπορική κομπανία, η άγκυρα με το διπλό σταυρό και το ψηφίο 4. Το ψηφίο υποδηλώνει το έντιμο εμπορικό κέρδο του 4 %. (Αυτό θα μπορούσε να είναι καλό δείγμα περιθωρίου κέρδου για του κορυφαίου οικονομολόγου του σημερινού μα κόσμου, αφού οι Έλληνε έμποροι τη Ουγγαρία ακόμα και με αυτό το έντιμο περιθώριο κέρδου έγιναν πλούσιοι). Υπάρχει ακόμα και το σπίτι Keffala στην οδό Rákóczi Ένα από τα αξιοθέατα του σπιτιού Morelli στην οδό Bethlen Gábor 5 είναι η ωραία του θύρα πάνω στην οποία βρίσκεται ο εμπορικό θυρεό. Πρόκειται για κτήριο υψηλού επιπέδου, γι αυτό με βάση την απόφαση του Ιουλίου του 2007 του Συμβουλίου Μνημείων, στο σπίτι Morelli θα δημιουργηθούν πολυτελή διαμερίσματα. Οι Έλληνε του Tokaj και η Ρωσική Επιτροπή συντηρούσαν κοινό παρεκκλήσι στο οικόπεδο τη επιτροπή. Πιθανόν να χρονολογούνται από εκείνη την εποχή οι εικόνε του Χριστού και τη Παναγία με σλαβική επιγραφή που φιλοτεχνήθηκαν τον 17 ο αιώνα και ανήκαν στι βασικέ εικόνε του εικονοστασίου τη ελληνική εκκλησία του Tokaj. Περιγραφή τη εκκλησία του Tokaj: «Οδό Bethlen Gábor 23. Ελληνορθόδοξο ναό με κωδωνοστάσιο στην πρόσοψη. Πάνω από τη θύρα παράθυρο με πέτρινη κάσα. Στην πρόσοψη έξι βάσει κίονα με πλούσια σύνθετα ιωνικά κιονόκρανα που υποβαστάζουν το αέτωμα. Στα άκρα τη πρόσοψη βάζα, στο κωδωνοστάσιο άνοιγμα ρολογιού και σύνθετοι ιωνικοί εντοιχισμένοι κίονε. 36

38 Τρούλο σε σχήμα πυραμίδα. Αριστερή πλαϊνή πρόσοψη με τέσσερα παράθυρα με κιγκλίδωμα στο ένα. Ημικυκλικό ιερό. Ο βωμό κατασκευασμένο από κόκκινο μάρμαρο έσπασε το Τα έργα χρυσοχόων μεταφέρθηκαν στην ορθόδοξη εκκλησία του Miskolc και το εικονοστάσιό του μεταφέρθηκε στο Nyíregyháza. Οικοδομήθηκε το β μισό του 18 ου αιώνα. Εκτό χρήση σε κακή κατάσταση.» Σημειώνουμε ότι στην πραγματικότητα η επιφάνεια του βωμού έσπασε. Ο βωμό κατασκευασμένο από κόκκινο μάρμαρο ήταν δωρεά του György Charis/Szerviczky του πρεσβύτερου ( ) και χαρίστηκε στην ορθόδοξη εκκλησία του Tokaj τον Αύγουστο του 1804 όπω το μαρτυρά και η ελληνική επιγραφή τη μαρμάρινη πλάκα εντοιχισμένη στο πάτωμα κάτω από το βωμό. Η ουγγρική μετάφραση είναι η εξή : «Ο άγιο αυτό βωμό στον οποίο τελείται η θεία λειτουργία είναι δωρεά με όλα τα έξοδα του György Szervitzka, γιου του Haris, σαν έκφραση τη ευμενού του διάθεση. Τοποθετήθηκε για αιώνια μνήμη για την υγεία και σωτηρία τη ψυχή για να αποφεύγει τι αμαρτίε [...]τον Αύγουστο μήνα του 1804» Το β μισό του 19 ου αιώνα η ελληνική ορθόδοξη ζωή στο Tokaj έπαψε να υπάρχει, αλλά η ανάμνηση του γεγονότο ότι διαδραμάτισαν σπουδαίο ρόλο στην ιστορία τη πόλη μπήκε στην τοπική παράδοση. Γύρω στα 1960 περισσότερε οικογένειε διατηρούσαν ακόμα την συνείδηση τη ελληνική καταγωγή και διατηρούσαν στη μνήμη του και τι συγγενικέ σχέσει. Υπήρχαν ακόμα μερικοί πολύ ηλικιωμένοι άνθρωποι που θυμούνταν του τελευταίου Έλληνε του Tokaj: τον Pál Polity τον φούρναρη και τον Soma Zákó, μαγαζάτορα έμπορο που πέθαναν στι αρχέ του 20ού αιώνα. Τελευταίο μέλο τη οικογένεια Zákó του Tokaj, ο Soma Zákó ( ) ήταν αξιωματικό του απελευθερωτικού πολέμου του και ο τελευταίο Έλληνα έμπορο τη πόλη. Κείτεται στο νεκροταφείο τη πόλη κάτω από μαύρη μαρμάρινη ταφόπετρα. Το όνομα αυτή τη οικογένεια διατηρούν η οδό Zákó στο Tokaj και το ίδιο το σπίτι των Zákó, το κτήριο με πέρασμα στην κεντρική πλατεία. Ο τελευταίο έλληνα πιστό τη ορθόδοξη εκκλησία του Tokaj, ο Mihály Karácsonyi, δικηγόρο του Κirályhelmec απεβίωσε το Άλλο ένα αίνιγμα συνδέεται με την ιστορία του προαναφερόμενου ελληνισμού. Τα ληξιαρχικά βιβλία των Ελλήνων του Tokaj του 17 ου 18 ου αιώνα χάθηκαν και για τον λόγο αυτό είναι ιδιαίτερη σημασία το πιστοποιητικό βάφτιση ενό Έλληνα με το όνομα Emánuel που εκδόθηκε το Σύμφωνα με το πιστοποιητικό βάφτιση που εκδόθηκε με βάση τα τότε ακόμα υπάρχοντα ληξιαρχικά βιβλία τη ελληνορθόδοξη εκκλησία του Tokaj του Ιανουαρίου του 1658, ο Έλληνα ιερέα του Tokaj ήταν ο «Pater György». Γονεί του παιδιού ήταν οι έλληνε ευγενεί Charis και Helena Papademus. Ο Emánuel Charis/Szerviczky (1658-;) έλαβε μέρο στου αγώνε εναντίον των Τούρκων και για τη συμμετοχή αυτή το 1690 του παραχωρήθηκε τίτλο ευγενεία από τον Λεοπόλδο Α. Στο οικόσημο στην επιστολ ευγενεία στα άκρα του κοσμήματο τη περικεφαλαία φυτρώνουν δύο σημαίε με δύο φτέρε στη μέση, ανάμεσα στα οποία τοποθετείται ένα αντικείμενο παρόμοιο με ρόπαλο. Στην ασπίδα σε έναν πράσινο λόφο βλέπουμε έναν στρατιώτη που στο δεξί του χέρι σηκώνει ψηλά ένα σπαθί (ή ρόπαλο). Τα μέλη αυτή τη οικογένεια τον 19 ο αιώνα χρησιμοποιούσαν το επίθετο charisi Szerviczky (επειδή κατάγονταν από τα Σέρβια). Η ελληνική εκκλησία του Tokaj από το 1962 είναι ιδιοκτησία τη πόλη και χρησιμοποιείται σαν αίθουσα εκθέσεων. Από την πλούσια επίπλωση του παρελθόντο σήμερα έχουμε μόνο τον άμβωνα και αυτόν γιατί δεν μπόρεσαν να τον κατεβάσουν από τον τοίχο. Στην κάτω πλευρά βλέπουμε έναν ξυλόγλυπτο αετό με ανοιχτά φτερά, έργο των τεχνιτών τη εποχή. Ο βιβλιοστάτη τη κουπαστή σχηματίζει επίση αετό. Μα θυμίζει τον παλιό ελληνικό κόσμο του Tokaj το επιτύμβιο μνήμα που βρίσκεται ακόμα και στι ημέρε μα στον πίσω ανατολικό τοίχο τη ελληνορθόδοξη εκκλησία. Ο 65χρονο γαιοκτήμονα György charisi Szerviczky απεβίωσε τον Ιούνιο του 1833 και η σύζυγό του η Anna Karátsonyi στι 15 Οκτωβρίου του 1842 τοποθέτησε ένα πανέμορφο ανάγλυφο από κόκκινο μάρμαρο για αιώνια ανάμνηση του άντρα τη. Vác Στα χρόνια τη Τουρκοκρατία στην πόλη ζούσαν ήδη Σέρβοι. Οι Έλληνε εγκαταστάθηκαν αργότερα, τον 18 ο αιώνα. Για «Ελληνορθόδοξου» γίνεται λόγο σε ένα συμβόλαιο του 1713 που υπογράφηκε ανάμεσα στην πόλη και σε έναν γαιοκτήμονα. Το 1733 ιδρύθηκε μία εμπορική κομπανία στη σφραγίδα τη οποία φαίνεται ο Άγιο Νικόλαο, 37

39 προστάτη των εμπόρων. Η λατινική επιγραφή τη σφραγίδα είναι η εξή : «Sigillum Companiae Mercantilis graeci ritus non uniti» (δηλαδή«σφραγίδα τη ελληνική ιεροτελεστία μη ενωμένη εμπορική κομπανία»). Ο όρο «ελληνική ιεροτελεστία» ταυτίζεται με τι ονομασίε «ελληνορθόδοξο» και «ορθόδοξο». Στην περίπτωσή του όμω η «κομπανία» δεν έχει την ίδια σημασία με εκείνη των Ελλήνων του Tokaj ή του Miskolc γι` αυτό δεν την ονομάζουμε εμπορική συντροφιά (οργάνωση υπεράσπιση συμφερόντων), αλλά εμπορική εταιρία (συνεταιρική εταιρία). Η λειτουργία του θεσπίστηκε το 1749 και στη συνέχεια το 1757 από του επισκόπου του Vác που ήταν οι ιδιοκτήτε τη περιοχή. Το 1760 επτά οικογένειε ζούσαν στην πόλη (35 άτομα) και το 1765 οκτώ (47 άτομα). Με βάση την εθνική απογραφή του στο Vác ζούσαν 10 ελληνικέ οικογένειε. Ο Deme ter Tolojani, έλληνα έμπορο του Vác που απεβίωσε το 1759, το 1757 ήταν επίση μέλο των τεσσάρων εγκεκριμένων εμπορικών εταιριών του Vác. Το επιτύμβιο μνήμα του με ελληνική επιγραφή βρίσκεται στο Ναό Blagovesztenszka στο Szentendre. Αν σταθούμε απέναντι από την πλαϊνή είσοδο του ναού το μνήμα βρίσκεται στην αριστερή πλευρά. Οι δύο αδελφοί Tolojani είχαν στην κοινή του ιδιοκτησία ένα μαγαζί και δύο αποθήκε στο Vác. Σχετικά με το προαναφερόμενο επιτύμβιο μνήμα προέκυψε η ιδέα ότι μπορεί να προέρχεται απ αυτό η άλλη ονομασία του ναού: «Grecska», δηλαδή ελληνική εκκλησία. Το ερώτημα είναι πιο πολύπλοκο για το λόγο αυτό θεωρούμε σημαντικό να αναφέρουμε την άποψη σύμφωνα με την οποία μέχρι ότου οι Έλληνε του Vác αποκτήσουν δική του εκκλησία, από ενοριακή άποψη ανήκαν στο Szentendre. Το κυβερνητικό συμβούλιο παραχώρησε άδεια για οικοδόμηση ναού μόνο το Ο ναό σε όψιμο μπαρόκ ρυθμό περατώθηκε το 1793 και αγιάστηκε το Σεπτέμβριο του 1795 από τον επίσκοπο τη Βούδα Dénes Popovics προ τιμήν του Αγίου Νικόλαου. Ο ναό οικοδομήθηκε στην αυλή του διώροφου σπιτιού που ήταν προσφορά του Athanáz Mandzsuka/Mandzuku για πρεσβυτέριο. Η επιτάφια επιγραφή του Athanáz Mandzuku ανακαλύφθηκε πριν από το 1942 στο νεκροταφείο του Vác. Πιθανόν να ήταν θείο του έλληνα εμπόρου Demetrius Mancsugu (?-1779) που διέθετε ένα μικρό μαγαζί στο Vác το 1757 στο κτήριο του Δημαρχείου (και που μετά μετακόμισε στο Szentendre). Η οδό όπου βρίσκεται η εκκλησία ονομάζεται «οδό των Ελλήνων». Στον πλαϊνό τοίχο του ναού βρίσκεται το επιτύμβιο μνήμα του Péter Bratovics, έλληνα εμπόρου του Vác σε ελληνική και ουγγρική γλώσσα, το ελληνικό κείμενο του οποίου είναι το εξή : «Αυτό ο άνθρωπο ωσεί χόρτο Αι ημέραι αυτού ωσεί άνθο του αγρού Εν τω μέσω του ναού τούτου κείται το σώμα Του εν Κυρίω αναπαυθέντο δούλου του Θεού Πέτρου Μπράτοβιτζ Εμπόρου και πολίτου ταύτη τη πόλεω Βατζί Ενό των κτητόρων του αγίου ναού τούτου Όστι ζώσα 64 έτη ανεπαύθη Τη 3 Νοεμβρίου 1802» Κάτω του μία πιο πρόσφατη επιγραφή: «Στο κτήριο αυτό υπήρχε ο ναό τη ελληνορθόδοξη σερβική εκκλησιαστική κοινότητα του Vác από το » Δεν ξέρουμε εάν η ελληνική και ουγγρική επιτάφια επιγραφή κατασκευάστηκαν τον ίδιο καιρό. Στην εικόνα που παριστάνει την ταφόπετρα η χρονολογία στο τέλο τη ελληνική επιγραφή μπορεί να διαβαστεί ω 1802, αλλά και ω Ο μακαρίτη ήταν ιδιαίτερα απλόχερο. Με τη διαθήκη του άφησε μεγάλα χρηματικά ποσά για διαφορετικού κοινωνικού σκοπού. Μερικοί υποστηρίζουν την άποψη ότι τον είχε ω πρότυπο ο Mór Jókai, όταν έφτιαχνε το πρόσωπο του Athanáz Brazovics στο μυθιστόρημά του «Χρυσό άνθρωπο». Α επιστρέψουμε στη χρονολογία τη επιτάφια επιγραφή. Εάν η ουγγρική επιτάφια επιγραφή συμπίπτει χρονολογικά με την ελληνική, τότε είναι απόδειξη μία αρκετά πρώιμη αφομοίωση στο Vác. Υποστηρίζει τη θεωρία αυτή και το γεγονό ότι εδώ εκδόθηκε το 1801 το βιβλίο με τίτλο «Προσευχέ τη θεία λειτουργία τη Ελληνική Ορθόδοξη Εκκλησία τη Ιερουσαλήμ». Επίση εδώ εκδόθηκε το 1802 το βιβλίο του Téodor Steriady Έλληνα εμπόρου του Tata που περιλάμβανε αποστολικά λειτουργικά αναγνώσματα. Οι ερευνητέ και ιστορικοί αναφέρονται συχνά σ αυτό το τελευταίο βιβλίο αλλά όχι στο πρώτο! 38

40 Ο ναό του Vác ήταν λιγότερο καλά διακοσμημένο από του άλλου ναού τη εποχή. Στι επιστημονικέ βιβλιογραφίε γίνεται λόγο για μία εικόνα μικρότερου μεγέθου του Αγίου Νικόλαου που φιλοτεχνήθηκε σε ένα εργοστάσιο του Ráckeve γύρω στα Περιγραφή του ναού: «Οδό Görög νούμερο 6. Ελληνορθόδοξο ναό με τρούλο σε σχήμα κρεμμυδιού και κωδωνοστάσιο στην πρόσοψη. Κλίτο με τρει καμάρε, αψίδα του θριάμβου με κίονε. Εικονοστάσιο. Κλασικιστικό άμβωνα και επισκοπικό θρόνο, κλασικιστικό αγιασματάρι από κόκκινο μάρμαρο. Νότια θύρα με πέτρινη κάσα. Οικοδομήθηκε το 1793.» Το εικονοστάσιο σύμφωνα με τι πληροφορίε που έχουμε ήταν απλό, περιείχε μόνο τι βασικέ εικόνε οι οποίε σήμερα βρίσκονται στο Szentendre. Η εκκλησιαστική κοινότητα αρχικά ιδρύθηκε από Έλληνε, αλλά με τον καιρό έγινε σερβική και γρήγορα ερημώθηκε. Κατά την έρευνα των ληξιαρχικών βιβλίων τη Βούδα και πιο συγκεκριμένα του Tabán βρήκαμε ότι στι αρχέ του 1900 καταγράφηκαν δύο αδέλφια κάτοικοι του Vác που είχαν προσηλυτιστεί στην Ορθοδοξία. Ο ναό από το 1963 λειτουργεί σαν αίθουσα εκθέσεων, αλλά στι πολιτιστικέ ειδήσει αναφέρεται και σήμερα σαν «Ελληνική εκκλησία». Συνοψίζοντα, είναι φανερό ότι η θρησκεία στου κύκλου τη πρώτη ελληνική διασπορά θεωρούνταν βασική δύναμη συνοχή. Οι ελληνικέ κοινότητε του Balassagyarmat, Békés, Diószeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Léva, Mis kolc, Nagykanizsa, Nagyvárad (Οραντέα ), Nagy szombat (Τρνάβα ), Nagyszeben (Σίμπιου), Πέστη, Sopron, Szentes, Tokaj, Ungvár, Vác και Zimony οικοδόμησαν ναού ή παρεκκλήσια. Τον 18 ο αιώνα ιδρύθηκαν 35 ελληνικέ κοινότητε στην Ουγγαρία. Ερευνώντα το πεπρωμένο του ελληνισμού των προαναφερόμενων πόλεων φαίνεται καθαρά ότι για το δεύτερο μισό του 19 ου αιώνα η αφομοίωση επιταχύνθηκε με αποτέλεσμα ο αριθμό των Ελλήνων να μειωθεί σημαντικά. Ο κοινοτικό τρόπο ύπαρξη των Ελλήνων που διατηρούσαν τη γλώσσα και τι παραδόσει του στι αρχέ του 20 ού αιώνα είχε καταργηθεί σχεδόν εξολοκλήρου. Ζουν όμω ανάμεσά μα εκείνοι οι άνθρωποι που δίπλα στην ουγγρική του συνείδηση διατηρούν στη μνήμη του την ανάμνηση των Ελλήνων προγόνων του, κατοίκων τη Ουγγαρία που είχαν δημιουργήσει αξίε και οι οποίοι κατά τη διάρκεια του 15 ου - 19 ου αιώνα (σε τρία κύματα) αναγκασμένοι να εγκαταλείψουν την ελληνική του πατρίδα που είχε κατακτηθεί από του Τούρκου βρήκαν καινούργια πατρίδα στην Ουγγαρία που ήταν έτοιμη να του δεχτεί στην κοινωνία τη. 39

41

42 BELLÁK GÁBOR Görög festők a 19. századi Pest-Budán A magyar művészetben számos olyan alkotóval talál kozunk, akik nem magyar anyanyelvű miliőből szár maznak. De vajon fontos kérdés-e a művész szár mazása, az őt kibocsátó nyelvi, kulturális, etni kai közeg? Valóban másképpen alkot-e egy pes ti görög, mint egy pesti sváb, s vajon a művész szárma zása mennyiben lényeges komponense annak az ér téknek, amit az általa létrehozott alkotás végül is a nemzeti kultúrában, művészetben elfoglal. Va lóban befolyásolja-e egy mű értékét, ha tudjuk, hogy alkotója sváb, szász, tót, szerb, román, zsidó, lengyel vagy éppen görög származású volt, ha mindeköz ben a mű létrejöttétől kezdve a magyar kultúra ré szét képezi, recepciója, interpretációja a magyar kultúrán belül formálódik meg, s tárgyi mivoltában is a magyar kulturális örökség részét képezi? Ter mésze tesen nem, s még akkor sem, ha olyan eszményi hely zetet tételezünk föl, melyben a művész nem vándo rol, nem váltogatja az általa használt nyelveket, s még tevékenységének helyszínei sem kerülnek hol egyik, hol másik ország fennhatósága alá. Hát még mennyire nem a századi Közép-Európában, ahol a művészeti élet központjai igazi soknyelvű és sok-kultúrájú városok voltak. A származás társadalomtörténeti kérdés, mű vészettörténetileg pedig csak akkor tűnik lé nyeges, értékképző elemnek, ha a származásból adódó kulturális identitás a létrehozott alkotásokon is reprezentatív módon van jelen. A magyar mű vészet ben jó néhány görög származású művésszel találkozunk, ám csak kevesükről mondható el, hogy markánsan görög művészetet hoztak volna lét re. Kétségtelen, hogy a hazai görög templomok mű vészete egyszerre magyar és speciálisan görög mű vészet is. Ám például a pesti Laccataris Demeter életkép- és portréfestészetének értékelésében az alkotó görög származása aligha játszik bármiféle szerepet is. A görög nő Mégsem teljesen haszontalan azonban a 19. szá zadi magyar művészet történetének az ilyen fajta társadalomtörténeti vizsgálata. Minden művész életmű ve mögött egy sajátos élettörténet is húzódik. Egy olyan történet, ami asszimilációról, érvényesülésről, sikerről és csalódásokról szól. Inspiráló vagy céltalan küzdelmekről, a környezet lelkesítő vagy éppen béní tó hatásáról, szokásokról, elvárásokról, s ebben az összefüggésben egyáltalán nem mindegy, hogy kit milyen szűkebb közösség legyen az családi, vallá si vagy etnikai közösség bocsát útjára. A magyar festészet 19. századi történetében a görögség több szempontból is lényeges szerepet játszik. A görög csa ládokból származó alkotók mellett maga a modern görögség, mint téma is ekkoriban jelenik meg a festészetben. Az etnikai kuriózumok, a bizonyos értelemben egzotikus témák között jelenik meg a görög ember, s elsősorban a görög nő a 19. szá zadi magyar festészetben. A görög művészeti te matika egyik fő motiválója a görög népnek az as években vívott felszabadító háborúja volt a Török Birodalom ellen. Delacroix megrázó, vagy sokszor csupán egzotikus görög képei ennek az új görög-kultusznak éppolyan szép példái, mint a Leo von Klenze, Karl Friedrich Schinkel, vagy Carl Rotmann művészetében megjelenő görög te ma tika, ami különösen Ottó, bajor herceg görög ki rállyá választása után (1832.) élénkült meg. De minden politikai aktualitásnál is lényegesebb az az európai kultúrában egyre növekvő grekofilia, ami Johann Joachim Winckelmann ( ) mű vé szettör téneti és archeológiai munkássága nyomán az egész rákövetkező évszázad szellemiségét áthatotta Schillertől, Hölderlintől, Goethétől kezdve egészen Stefan Georgéig, vagy Arnold Böcklinig. 1 Az európai romantika rokonszenve a görögség mellett termé szetesen hatással volt a magyar művészetre is. 1 Gérard-Georges Lemaire: Orientalismus. Das Bild des Morgenlandes in der Malerei. Könemann, Különösen a Die Kunst im Dienste Griechenlands című fejezet, p. 41

43 a görög nő, mint bizonyos értelemben a kelet, az izgató és érzéki Oriens képviselője, az orientalizáló fes tészetünkben is megjelenik, elsősorban csá bí tó szépségként. 6 A velencei Marastoni Jakab sze mélyében és művészetében a 19. századi magyar festé szet egyik legizgalmasabb alakját testesíti meg. Ma rastoni az 1830-as években telepedett le Pesten. Fes tőként dolgozott, részt vett a Műegylet tárlatain ki állító művészként és a tárlatok rendezőjeként is ban megnyitott Akadémiája pedig a hazai művészképzés első számottevő intézménye volt. Velencei létére komoly áldozatokat hozott a magyar művészet érdekében, s nagylelkűen hozzá járult a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának gya rapodásához is. Görög nő 7 című festményét 1845-ben a Műegylet vásárolta meg 220 forintért Laccataris Demeter ( ): Férfiarckép, Olaj, vászon 68x54 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Már a Műegylet első kiállításán megjelent Eugen Hummel festménye a Görög hölgy arczképe 2 de már 1842-ben találkozhatott a pesti közönség annak a Karl Wilhelm Heidegger von Heideck bárónak egy görög tájképével is, aki nemcsak festő volt, hanem magas rangú katonatisztként Görögországban is szol gált, sőt Ottó kiskorúsága alatt kormányzóként te vékenykedett. 3 Görög témájú képeket állított ki Johann Ender, 4 és Weber Henrik is. 5 Ugyanakkor Laccataris Demeter ( ): Dobozi Olaj, vászon 61x70 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2 Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. A képzőművészeti nyilvánosság kezdetei a XIX. századi Pest-Budán. Miskolc, p. Szvoboda monográfiája a Műegylet valamennyi katalógusát közli. 3 A pesti művészeti egyesület által 1842 a városi tánczterem-épületben kiállított művek lajstroma ld.: Szvoboda i. m p. 4 Johann Ender: Egy görög s két leány a jeggyűrűvel. A pesti művészeti egyesület által 1842 a városi tánczterem-épületben ki állított művek lajstroma, kat.sz ld.: Szvoboda i. m p. 5 Weber Henrik: Görög nő, olaj, vászon, 58 x 73,5 cm, MNG Ltsz.: FK A pesti művészeti egyesület által 1844 a városi táncz terem-épületben kiállított művek lajstroma, kat.sz ld.: Szvoboda i. m p. 6 A biedermeier orientalizmushoz ld.: Sabine Grabner: Die Morgenländerin oder die Faszination des Fremden. Orientmode und an dere Exotismen in der österreichischen Kunst und Kultur des 18. und frühen 19. Jahrhunderts. In: Sabine Grabner (Hrsg): Friedrich von Amerling Wien, Österreichische Galerie, p. 7 Marastoni Jakab: Görög nő. olaj, vászon, 77 x 62 cm, MNG Ltsz.: Pesti műegyesület által 1845 évben a városi tánczteremépü letben kiállított művek lajstroma, kat.sz ld.: Szvoboda i.m p. A kép fogadtatásáról és a vásárlással kapcsolatos kri tikai észrevételekről ld.: Péter Kornélia: Marastoni Jakab, Budapest, p.; Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. [kiállítási katalógus] MNG kat.sz. II.1.6.; Szvoboda i.m p. 42

44 Laccataris Demeter ( ): Férfiarckép Olaj, vászon 64x50,5. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor Nemzeti Kép csarnoka számára. Természetesen merő véletlen, de mégiscsak tény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az 1845-ben megalakult Nemzeti Képcsarnok újonnan megnyitott lel tárkönyvében az első tétel Marastoni Jakab képe, a Görög nő lett. 8 Most itt, a hazai görögségről szóló tanulmányban talán nem retorikai túlzás azt mondani, hogy az önálló magyar képzőművészeti muzeológia megszületése egy görög nő -höz kapcsolódik. Ez a görög nő persze valójában Giovanna Bianchi volt, Marastoni velencei felesége, akit a kor di vatjának megfelelően görög kosztümben festett le, s e képről tanítványaival is számos másolatot készít tetett. Marastoni Görög nője ugyanakkor nem egy teljesen originális kompozíció. Marastoni gya - korlatilag mesterének, Natale Schiavoninak a triesz ti múzeumban őrzött Odaliszkját másolta le, pon tosabban görögösítette, hiszen a turbánt gö rög fej fedőre alakította át, s ráadásul a jóval vissza fogottabb öltözetű odaliszkból egy bájait nyíltan feltá ró szépséget formált. 9 A magyar biedermeier görög mesterei: Laccataris és Sterio Laccataris Demeter ( ): Férfiarckép, Olaj, papír 22x18,5 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A Bécsben született Laccataris Demeter ( ) a reformkori Pest-Buda sokszínű etnikai mi liőjének egy jellegzetes figurája. Tanulmányait Deb recenben, illetve Bécsben, Josef Danhausernél vé gezte körül már Pesten dolgozott. Eleinte cé géreket festett, s népszerű metszetekről másolt olaj képeket. Címről ismert egyik pesti cégére Má tyás királyt ábrázolta lóháton ülve tól állított ki a Műegylet tárlatain, s képeinek címei, illetve ismert kompozíciói alapján igazi mindenes festő volt. Festett mitológiai képeket, et nikai zsánert, mint pl. a Kis savoyard címen is mert képét, 8 Csernitzky Mária: A József nádor Nemzeti Képcsarnok kezdeti évei In: Művészettörténeti Értesítő, 1995/ p. 9 Natale Schiavoni: Odaliszk, 1840 k. olaj, vászon, 81,5 x 66 cm, Trieszt, Civico museo Revoltella. 10 Szvoboda i. m. 23. p. 43

45 amit 1843-ban a Műegylet vett meg 80 forintért. 11 A Dorottya, Don-Quixette-ből címen ki ál lított képe 12 minden bizonnyal irodalomtörténeti ih le tettségű történeti zsáner lehetett, az 1860-ban fes tett Attila Aquileiába érkezik a 455. évben 13 című képét pedig nagyigényű történeti kompozícióként lehet elképzelnünk. Zsánerképei, mint pl. A kis mutatványos, 14 inkább érdekes témájukkal, s nem külö nösképpen kiváló festői kvalitásaikkal ragadják meg a nézőt. Moralizáló életképei, mint pl. az 1840-ben készült Kegyhely 15 címen ismert műve ha tározottan a bécsi biedermeier, s azon belül is mesterének, Josef Danhausernek a hatását mutatja. Lord Byronról, minden bizonnyal a Lord görögség Laccataris Demeter ( ): Parkban Olaj, vászon, 103,5 x 77 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Laccataris Demeter ( ): Női arckép Olaj, vászon 68x57 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest iránti szimpátiája miatt egy különös ideálportrét fes tett, melyen Byron érzelmes skót lantosként, skót népviseletben jelenik meg egy sziklás, minden bi zonnyal görög tájban. 16 A hazai közönség előtt leg inkább a Kisfaludy Károly kompozíciója alapján festett Dobozi és hitvese 17 című hazafias életképe ismert, valamint a pesti Szent Rókus templom szá mára készült oltárképe. Dobozi Mihály és hitvesének története mind iro dalmi, mind képzőművészeti földolgozásokban a 19. század egyik legnépszerűbb történeti témája volt. 18 Az Istvánffy Miklós nyomán fönnmaradt 11 Szvoboda i. m p. 12 A pesti művészeti egyesület által 1843 a városi tánczterem-épületben kiállított művek lajstroma kat. sz ld.: Szvoboda i. m p. 13 Szvoboda i. m p. 14 Olaj, vászon, 94,5 x 78,5 cm, magántulajdon 15 Olaj, vászon, 69 x 74 cm, magántulajdon 16 Olaj, vászon 92,5 72 cm, magántulajdon 17 Olaj, vászon, 61 x 70 cm, MNG Ltsz.: A témáról ld.: Viszota Gyula: Dobozi Mihály és hitvese történetének költői feldolgozásai. In: Irodalomtudományi Közlemények, ; ; Bellák Gábor: Nemzeti hős, vagy valami más? A Dobozi-téma értelmezéséhez. In: Sub Minervae Na tionis Praesidio. Tanulmányok Németh Lajos 60. születésnapja alkalmából. Budapest ; Történelem-Kép. Szemel vények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. [kiállítási katalógus] MNG 2000, kat.sz. IX 8. 44

46 nuszunknak szerette volna tudni. Dobozy gyö nyörű, a Nemzeti Éneknek pedig óhajtanám, hogy azt a Ma gyar úgy énekellye minden reggel és estve, mint az Angol a maga God save the Kingjét. írja Pápay Sámuelnak febr. 13-án. Másnap, február 14- én pedig így ír Kisfaludy Károlynak: A bátyád Do bozyja valóban igen szép, a Nemzeti Éneknek pedig óhajtom, hogy azt minden Magyar tanuljael, s reggeli és estveli könyörgése mellett mondja el teljes szívből, teljes lélekből és minden erejéből. 20 A Dobozi-téma hallatlan népszerűségét annak kö szönhet te, hogy hőseit Dobozit és hitvesét nemcsak Laccataris Demeter ( ): Ámor és Psyché, 1840 k. Olaj, vászon, 60 x 47,5 cm Magántulajdon tör té net német nyelvű dramatizált változatai a bécsi Ar chiv című folyóiratban jelentek meg, a magyar költők közül Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, s Kisfaludy Károly írtak Doboziról hosszabb-rövidebb köl teményt. Laccataris festményének előképe egy 1822-es rézmetszetet, amelyet Kisfaludy Károly váz lata nyomán Martin Schärmer rajzolt, illetve Blaschke János metszett rézbe, s amely Kisfaludy folyóiratában az Aurórában jelent meg. 19 Kisfaludyt jelen esetben bátyjának, Sándornak a Dobozy Mihály és hitvese című regéje inspirálta. Kisfaludy Sán dor Dobozijának közvetlen forrása pedig Bu dai Ferenc ben megjelent Lexicona volt. A kötet Kisfaludy Sándor könyvtárában is meg található volt, ennek végére a költő be is jegyezte a földolgozásra alkalmas témákat. Az irodalmi Dobozy-földolgozások közül Kisfaludy Sándoré a legkidolgozottabb és a legszínesebben megírt verzió. Nem véletlen, hogy Kazinczy Ferenc annyira el volt ragadtatva tőle, hogy egyenesen nemzeti him- Laccataris Demeter ( ): Leány galambbal és sassal a tengerparton Olaj, vászon, 74 x 95 cm Magántulajdon Laccataris Demeter ( ): Kegyhely, Olaj, vászon, 69 x 74 cm Magántulajdon 19 Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly az Auróra képszerkesztője és illusztrátora. In: Művészettörténeti Értesítő, Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi Dr. Vághy János, XVIII. Bp ,

47 tör téneti hősként lehetett értelmezni, hanem egy na gyon izgalmas szerelmi dráma hőseiként is. A ma gyar történelem ilyen szentimentális, két-három sze replősre dramatizált jelenetei (hasonlóan pl. Szent László cserhalmi leánymentéséhez, vagy a szin tén sok változatban feldolgozott Zách Feliciánté mához) a 19. század elején jelennek meg a magyar képzőművészetben, nem utolsósorban az almanachillusztrációk révén. Laccatarist, noha sokoldalú és minden műfajban dolgozó festő volt, elsősorban mégis portréfestőként tartják számon. Ismert portréi más műfajban készült alkotásaihoz képest jóval magasabb színvonalon állnak. Modelljeit a pil lan tásuk, fejtartásuk alapján izgalmas és érdekes személyiségeknek látjuk. A többnyire férfiakat ábrá zoló arcképein ápolt, sokszor egészen a divat túl zásaitól sem mentes alakokat találunk, akiknek ki finomult karaktere, csinos ruházata sajátos roman tikus feszültségben áll a mögéjük festett mozgalmas tájrészletekkel, színes és fantáziadús fel hőalakzatokkal, viharos hatású egekkel. A szeszélyes és bohém természetű festő részt vett 1848 forradalmában is, a Pilvax kávéházban haza fias képeket festett, ben Grazban bujdosott, de később hazatért Pestre, s ott is halt meg 1864 karácsonyán. Művészileg sokkal egységesebb, s kvalitását te kintve is jelentősebb életmű Sterio Károlyé ( ). 22 A bánsági Szászkabányán született fes tő családjának első pesti tagja Georg Sterju ( ) 23. Sterio, aki már tízéves korában ki emelkedő rajztudásról tett tanúbizonyságot, 1838-tól a bécsi akadémián töltött két évet, majd Münchenben, Franciaországban és Itáliában képez te magát. Az 1840-es évek második felében már Pesten élt. Sterio munkásságának kiemelkedő részét alkotják portréi. A többnyire akvarellel festett munkák között számos jeles kortársának arcképét megtaláljuk. A puha fotelben ülő, barettes Feszl Frigyesről festett 1847-es portréja a 19. századi magyar művészarcképek egyik legszebb darabja. 24 Ha sonlóképpen Sterio nevéhez fűződik Széchenyi Ist ván híres pesti lovasportréja is (1857.). A kockás öl tönyben, széles karimájú kalapban a pesti Dunaparton lovagló Széchenyi mögött a Lánchíd íveli át a folyót. Széchenyit kissé alulnézetből látjuk, így alakja mintegy Pest-Buda jellegzetes sziluettje fölé ma gaslik. Jóllehet színes litográfiáról van szó, a kompozíció az ábrázolt személye és a kompozíció sa játossága folytán a reprezentatív lovasportré műfaji hagyományát követi. Ugyanakkor Széchenyi gró fot éppúgy láthatjuk egy békésen poroszkáló úr lovasnak, mint a háttérben ábrázolt város vol taképpeni birtokosának, vagy gazdájának is. Ha lehet egyáltalán a polgári lovasportré hibrid mű fajáról beszélni, akkor Sterio Széchenyi-portréja éppen ezt képviseli. Sterio es forradalmi tevé kenységéről nincs tudomásunk, de az bizonyos, hogy számos életképet festett a forradalom és a sza badságharc eseményeiről, s több honvédtisztet is lefestett. Klapka Györgyről készült portréja talán a legismertebb és legtöbbet reprodukált Klapka-ábrázolás. Ha képzőművészeti reprezentációjáról beszélünk, feltűnő, hogy a saj tóban megjelent illusztrációkon, rajzokon kívül a festészetben mennyire nem hagyott nyomot a korszak legmeghatározóbb eseménye. Borsos Nemzetőrjén, Than Mór színes csataképein kívül alig találunk igazán komoly festményt, ami a for radalomra, vagy a háborúra reflektált volna. A betlé ri Andrássy-kastély gyűjteményében azonban a számos Sterio-zsánerkép mellett két szép, igazi negy vennyolcas kompozíció is megtalálható. Az egyi ken egy haldokló honvéd mutat az ostromlott Bu da irányába. 25 A háttérben a Gellérthegy zöldell, míg Buda füstölgő várának falait hömpölygő honvéd sereg ostromolja majdnem úgy, mint ahogy Pettenkoffen közismert rajzán látható. Mind a csa taje lenet, mind a tájképi elemek kiválóan megoldott ré szek. A haldokló honvéd, s az őt támogató bajtár sa kompozicionálisan és festőileg is magas színvo nalon kidolgozott csoportot alkotnak. Egy másik Betlérben őrzött alkotása pedig nem más, mint a Dembinsky menekülése Törökországba című, sokszor reprodukált festmény. 26 Dembinskyt, az ősz 21 Füves Ödön: Görögök Pesten Kandidátusi disszertáció MTA Kézirattár, Sterióról, s a róla szóló szakirodalomhoz ld.: K. Gyurkovich Tibor: Sterio Károly. Budapest, Corvina Kiadó (A művészet kis könyvtára 108) 23 Füves Ödön: Görögök Pesten Kandidátusi disszertáció MTA Kézirattár 24 papír, akvarell, 269 x 223 mm, MNG Grafikai Osztály, Ltsz.: A sebesült, Olaj, vászon, 46 x 37 cm; Múzeum Betliar, Ltsz.: B Bem tábornok búcsúja Magyarországtól címen nyilvántartva, 1850, olaj, vászon, 45 x 35 cm, Múzeum Betliar, Ltsz.: B

48 a reprezentatív magyar életképfestészet Canzi Ágost nál, Barabás Miklósnál megfogalmazott emb lematikus kompozíciói sem születhettek volna meg. Sterio sokoldalú munkásságának leg gö rögebb eredménye a Szerb utcai görögkeleti templom 48 képének megfestése volt ban. A képeken magas színvonalon egyesül az ortodox áb rázolási hagyomány Sterio nyugati, akadémikus ta nultságával. Arca sápadt, s a görög szépség jellege ömlik el rajta Nákó Berta Laccataris Demeter ( ): Muzsikusok Olaj, vászon, 65 x 55 cm Magántulajdon Nákó Berta, pontosabban gróf Nákó Kálmánné gróf Gyertyánffy Berta ( ) születésére nézve nem a görög eredetű Nákó-család sarja. Temesváron szü letett, iskolaéveit St. Pöltenben töltötte ben kötött házasságot az 1813-ban grófi rangra emel tetett Nákó Sándor fiával, Kálmánnal. Az ifjú pár beutazta egész Európát, ahol Berta képtárakat baj nok -ot honvédtisztek veszik körül egy parányi la dikban, miközben a tábornok fejét szomorún le hajtva veszi tudomásul, hogy a szabadságharc elveszett. Sterio 1850-ben festett kompozíciója frissen reagált a politikai eseményekre. A szereplők arcán fájdalom és szomorúság ül, így a kép minden lehangoltsága ellenére is érzelmileg megindító alkotás. Már ez a néhány képe is elegendő lenne ahhoz, hogy Steriot 1848 igazi festői krónikásaként becsüljük. Az ő magyar festészetben játszott szerepe azonban en nél sokkal jelentősebb. Az 1850-es évektől több ké pes albumot is illusztrál, így rajzai, litográfiái az ekkoriban formálódó magyar népies zsánerfestészet nagyon fontos előzményeinek tekinthetőek ben jelent meg Prónay Gábornak a Vázlatok Magyarhon népéletéből című munkája. A kötet 25 illusztrációját Ba rabás Miklós, Weber Henrik és Sterio Károly ké szítették. A gyönyörű színes lapokon a korabeli magyar népélet jellegzetes helyszínei és figurái ele venednek meg a szüretelőktől a tutajosokig, a vándorló cigányoktól a lacikonyhákig, kocsmától a szérűkig. Bizonyos, hogy Sterio illusztrációi nélkül Laccataris Demeter ( ): A kis mutatványos, 1840 k. Olaj, vászon, 94,5 x 78,5 cm Magántulajdon 27 Divatcsarnok, április 10. Idézi: Hamvay Ödön: Gróf Nákó Kálmánné. in: Hamvay Ödön (szerk.): A gróf Nákó Sándor által gróf Nákó Kálmánné festményeiből rendezett jótékonycélú kiállítás emlék-albuma. Művészi Ipar-Nemzeti Művészet képzőművészeti és iparművészeti folyóirat különkiadása, Budapest, é.n. [1906] 47

49 lá togatott, s rengeteg vázlatot készített. Apósa Nákó Sán dor halála (1848.) után Bécsben telepedtek le. A Dorotheergasse 14 szám alatti palotájuk, melyben ké sőbb a Miethke műkereskedés kapott helyet, igazi tár sasági és szellemi központ volt. Berta grófnő min denkit elbűvölt szépségével, s fantasztikus zon gorajátékával. Egy alkalommal Liszt Ferenc is megbabonázva hallgatta játékát, s így szólt: Ezt én is el tudom játszani, de így nem! 28 Bertának sa ját, makói zenészekből álló cigánybandája volt, akikkel gyakran léptek fel, sokszor jótékony célú koncerteken is. Sokat emlegetett koncertjük volt a pozso nyi árvízkárosultak javára rendezett fellépésük, vagy a horvátországi éhínség szenvedőinek javára ren dezett koncertjük 1860 áprilisában. Nákó Berta, a festő inkább autodidakta volt, de bizonyos értelemben Ignaz Raffalt és Friedrich von Amerling tanítványának is tekinthető. Azon ke vesek közé tartozik, akik Magyarországon a 19. században nő létükre komoly festőművészi sikereket Laccataris Demeter ( ): Hébe Olaj, karton, 28,5 34 cm Magántulajdon értek el. Amerlingről festett portréját János főherceg vette meg bécsi ebédlője számára. Kiváló ízlése, dekoratív érzéke bécsi palotájuk berendezésében mu tatkozott meg. A parketta mintázatától kezdve a képekig és lámpákig minden Berta tervei szerint készült el, s vált elismerés tárgyává. Nákó Berta elsősorban portréfestőként vált sikeressé, ráadásul a műfajnak egy olyan ágában, amit rajta kívül senki sem művelt. Szülőföldjének, s később családja lakóhelyének, Nagyszentmiklósnak, illetve tágabban a Bánságnak román és cigány lakóit, főleg lányait és asszonyait örökítette meg portréin. Nákó Berta ci gányportréin egyrészt a 19. században divatos cigánytematika egyik változatát figyelhetjük meg, másrészt egy sajátosan modern reprezentációját is a cigányságnak. Nákó, bár nem nélkülözi a cigány ábrázolásban gyakran fölbukkanó orientalista elemeket, nem etnikai kuriózumként mutatja be cigány szereplőit, hanem kifejezetten autonóm, névvel ellátott személyiségekként. Etruska, Riszta, Radu, Baba és más modellek után a most kiállított kép modellje is egyszerre tűnik az Ezeregyéjszaka meséiből előtűnő keleti szépségnek, egy fejedelmi asszonynak, s természetesen egy modern, szuggesz tív tekintetű dámának is, pedig valójában nem más ő, mint Spirka cigánylány, ahogy az a kép hátoldalára ragasztott címkén olvasható. A Nákó-család nagyszentmiklósi kastélyában (ahol Bartók Béla nagyapja és apja teremtették meg Magyarország legkorszerűbb mezőgazdagsági szak oktatását) Berta asszony esti koncerteket adott, s jelentős társasági életet szervezett folytatva mind azt a hagyományt, amit már bécsi éveiben megteremtett. 29 Az ő modern női személyiségét su gározta át cigánymodelljeinek portréira is, jelen tősen megújítva ezzel a cigányábrázolás addigi konvencióit. Nem a grófi család tagja az a dilettánsnak tekint hető Nákó János, akinek életéről semmit nem tu dunk azon kívül, hogy az es években Pes ten dolgozott, 1840-es Tengeri táj című képe pedig mintegy száz évvel később került múzeumi tulajdonba. 30 A szépen megfestett éjszakai tájkép gyakor lott kezű festőre vall, aki ismerte a kor romantikus táj képábrázolásának konvencióit. Az 1842-ben 28 Hamvay Ödön: Gróf Nákó Kálmánné, ld. előző jegyzet 29 Tácsi László: A Nákó család és nagyszentmiklósi kastélyuk. In: A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Nagy várad, 2003, (Partiumi Füzetek 23.) 30 Olaj, vászon, 31,7 x 51 cm, MNG Ltsz.:

50 ki ál lított Hajótörés című képe is minden bizonnyal ha sonló felfogású tengeri tájkép lehetett. 31 A jelentősebb görög eredetű családok festői közül végezetül Lyka Károlyt ( ) érde mes megemlítenünk. Lyka, aki a modern magyar művészettörténet írás és műkritika egyik meg határozó alakja, eredetileg festőnek készült. Müncheni akadémiai tanulmányok után hagyott föl a festészettel, s választotta inkább a kritikusi, írói pályát. Csupán ez az egy, különösen talányos önarcképe ismert, amelyben egyszerre követi a bi zánci ikonok szembenéző, szimmetrikus Krisztus-áb rázo lását, illetve az ezt a hagyományt újjáteremtő és a mo dern művész-önreprezentáció egyik prototípusát meg alkotó Dürer 1500-as önarcképét, de ars po e ticai összefüggésben idézi meg Tiziano Égi és földi sze relem című művét is. 32 A provinciális karakterű Laccataris De metrtől az univerzális művészi hitvallást kifejezni tudó Lyka Károlyig terjed a 19. század magyarrá lett görögjeinek sora a festészetben. Ugyanazt a művészi utat járták be görög származású festő-hon fitársaink is ez alatt a száz év alatt, mint amit a magyar festészet általában is megtett. Történetünk kibo gozhatatlanul összetartozik tehát. Laccataris Demeter ( ): A viszonlátás öröme Olaj, vászon, 83x64 cm Magántulajdon 31 A pesti művészeti egyesület által 1842 a városi tánczterem-épületben kiállított művek lajstroma ld.: Szvoboda A kép komplex értelmézéséhez ld.: Király Erzsébet: Az álnok tükör Lyka Károly önarcképéről. In: Művészettörténeti Értesítő XLIII. 1994/