ENSZ ÉS AZ EMBERI JOGOK A XXI. SZÁZADBAN: ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS ÚJ FELADATOK.
|
|
- Domokos Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Simai Mihály akadémikus a Magyar ENSZ Társaság elnöke: ENSZ ÉS AZ EMBERI JOGOK A XXI. SZÁZADBAN: ÚJ KIHÍVÁSOK ÉS ÚJ FELADATOK. Hatvan évvel ezelıtt fogadták el az akkori államok képviselıi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Két évig tartott a vita az ENSZ 1946-ban alapított Emberi Jogi Bizottságában, amelyik azt a feladatot kapta, hogy a Világszervezet Alapokmánya eszméinek és betőinek megfelelıen alakítsa ki és kodifikálja az általános és egyetemes emberi jogokat. A Világszervezetet olyan idıszakban hozták létre, az akkori generáció felnıttjeinek döntı többsége két szörnyő világháborún esett át. Ez a generáció alig ismert mást, mint elnyomást, háborúkat és feszültségeket. Tapasztalhatta a fasizmus népirtó rendszerének szörnyőségeit, a sztálini diktatúrát és az imperialista gyarmatosítás következményeit februárjában az amerikai törvényhozás elıtt tartott beszédében kijelentette: az ENSZ lesz a fegyverkezési versenyek, katonai szövetségek, hatalmi fölényre irányuló törekvések és politikák és más olyan cselekedetek alternatívája, amelyek a múltban világháborúkhoz vezettek. Az emberi jogokkal foglalkozó bizottságnak eredetileg 18 tagja volt, s elnöke az amerikai Eleanor Roosevelt asszony, Roosevelt elnök özvegye lett ülést tartottak s éles vitákban fogalmazták meg a deklaráció szinte minden mondatát. Végül 1948 december 10-én szavazták meg a deklarációt az ENSZ Közgyőlésén Párizsban, a Chaillot Palotában tartott ülésén. Ez az esemény világtörténelmi mérföldkı volt. Korábban is születtek nemzetközi egyezmények, amelyek az emberi méltóságot voltak hivatva szolgálni. Ilyen volt pl. az egyezmény a kényszermunka és a rabszolgaság megtiltásáról. Az Egyetemes nyilatkozat azonban átfogó jogi és globális érvényességő elveket és normákat fogalmazott meg. A történelmi körülmények parancsoló módon követelték, hogy ne kerülhessen sor még egyszer azokra a kegyetlenségekre, amelyeket a náci Németország és követıik, illetve csatlósaik elkövettek. Ez a cél ösztönözte az ugyancsak 1948-ban elfogadott és a népirtás bőntettét szankcionáló konvenciót is. 1
2 Az elmúlt 6 évtized során sok vita folyt az Egyetemes Nyilatkozat jellegérıl és jelentıségérıl. Szép számmal akadtak lelkes hívei, védelmezıi, tovább-fejlesztésének ösztönzıi és bírálói is. Politikusok és tudósok, vallási vezetık és különbözı civil szervezetek képviselıi igyekeztek elısegíteni a Deklarációban foglaltak érvényesülését vagy éppen gátolták azt. A hatvanadik évfordulóra különösen alkalmas arra, hogy ösztönzést adjon az emberi jogok érvényesülése terén elért eredmények és a kudarcok okainak és következményeinek elemzésére és kitekintésre a következı évtizedek feladataira. Az emberi jogok globális érvényesülésében elért eddigi eredmények értékelése és különösen a távlatok felvázolása a XXI század világában megkövetelné a globális társadalmi-politikai, gazdasági és jogi összefüggések mély elemzését. Fontos és nehéz feladat lenne ez a társadalomtudományok számára. Az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben zajló viták szükségképp felületesebbek lesznek. A tiszteletkörökön túlmenıen valószínőleg sokat fognak az államok ENSZ diplomatái és szakértıi is vitatkozni azon, hogy az emberi jogok érvényesítése terén hol lépett elıre, mivel maradt adós vagy lépett hátra a világ. A felületes elemzı számára is világos azonban, hogy a XX század elsı feléhez vagy a korábbi évszázadokhoz viszonyítva az elmúlt hat évtizedet sok tekintetben az emberi jogok globális diadalútjaként értékelhetjük. Hozzátehetjük azonban a vívmányokhoz a bizonytalan vagy a törékeny jelzıket s az egyetemességgel kapcsolatos fenntartásainkat is. Az egyezmények és a deklarációk nem jelentik automatikusan a jogok érvényesíthetıségét. Az elért eredmények messze nem egyetemesek és sok országban könnyen visszafordíthatók. A jogi egyenlıség világa ugyanis nem azonos a geopolitika vagy a geo-ideológia világával, amelyekre a globalizációs folyamat ellenére a sokrétőség jellemzı és a különbözı érdekeket és értékeket valló és érvényesítı szuverén államok szerepe továbbra is meghatározó. Ami a geopolitika világát illeti, egyik igen fontos és vitatott kérdés az, hogy vajon a hidegháború utáni szakaszban elvesztette-e az emberi jogok ügye azt a támogatást, amelyet az Egyesült Államok és más fejlett országok politikája nyújtott, s az un. emberbaráti célokat szolgáló intervenciók milyen szerepet játszanak a globális politikában?. Az azonban aligha vitatható, hogy a Világszervezet volt és valószínőleg lesz is az emberi jogok érvényesülése figyelemmel kisérésének, a feladatok meghatározásának, 2
3 a különbözı államközi és más nemzetközi szervezetek tevékenysége koordinálásának legfıbb globális fóruma. Dag Hammerskjöld, az ENSZ tragikus sorsú egykori fıtitkára emlékeztette a világot arra, hogy az ENSZ szervezetét nem azért hozták létre, hogy földi paradicsomot teremtsen, hanem azért, hogy megmentse a világot a pokol borzalmaitól. Azok a távoli jövıbe tekintı alapítók, mint pl. Franklin Delano Roosevelt a Világszervezetet az egyetlen lehetséges alternatívának tekintették a XX század elsı fele borzalmainak elkerülésére. A Világszervezetben teremtıdött meg az operatív kapcsolat is a demokratizálódás, a gazdasági és társadalmi fejlıdés, a nemzetközi együttmőködés és az emberi jogok megvalósításának nemzeti és nemzetközi feladatai között. Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, az ENSZ különbözı bizottságaiban alakult ki és mőködik az un. emberi jogi diplomácia, amelyik a diplomáciai tevékenységek lényeges területe. Az eredményekkel összefüggésben mindenekelıtt arra kellene válaszolni, hogy azokat kiknek a szemszögébıl vizsgálom? Három dimenziót kell integrálni ennek felvázolásában: az egyéneket, hiszen az emberek jogairól van szó, az államokat, amelyek elısegíthetik vagy korlátozhatják a jogokat és az un. nemzetközi közösséget, vagyis a globális rendszert a maga politikai és ideológiai sokrétőségével és hatalmas egyenlıtlenségeivel. Az eredmények között, e rövid elıadás keretében a következıket emelem ki: 1. Annak ellenére, hogy a deklarációt meghatározó értékek sok tekintetben a nyugati civilizáció eszméit tükrözték, mégis közelebb hozta egymáshoz a különbözı kultúrákat. Hozzájárult a dekolonizáció elısegítéséhez a gyarmatosítókat is szolgáló faji megkülönböztetés rendszereinek visszaszorításához, lehetıvé tette azt a megközelítést, amelyik a az egyének jogainak egyetemlegességét a társadalmak különbözıségének figyelembevételével igyekszik biztosítani. Büntethetıvé tette a tömeges népirtást. Végsı soron, a korábbi évszázadokhoz viszonyítva annak ellenére is növelte földünk lakóinak jogi biztonságát, hogy sok állam csak korlátozott mértékben fogadta el a deklarációban illetve a különbözı konvenciókban foglaltakat. 2. A Világszervezet keretében az elmúlt hat évtized során az emberi jogokkal kapcsolatban elfogadott nemzetközi egyezmények nyomán átfogó jogrendszer és 3
4 jogforrás fejlıdött ki, amely ötvözte a polgári és politikai jogokban megtestesülı demokratikus eszméket az általános emberi érdekek és szolidaritás eszméivel, az egyének jogait a kollektívák jogaival.. A rendszer több mint 60 szerzıdést és deklarációt foglal magában. Az államok döntı többsége aláírta, sıt ratifikálta is ezeket a globális egyezményeket A politikai és polgári jogokkal összefüggı területeken túl, különösen fontosak voltak a gazdasági, szociális és kulturális jogokat deklaráló, gyermekekre, a nıi egyenjogúságra, a környezeti témákra,, a menekültek státusztára a migráció résztvevıinek jogaira vonatkozó konvenciók, a faji megkülönbözetés minden formáját megtiltó a kínzást tilalmazó egyezmények. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének keretében szerves kapcsolat teremtıdött a társadalmi szolidaritás és az emberi jogok között. A társadalomtudományok és különösen a jogtudomány új ágaként fejlıdött ki az emberi jogokkal összefüggı analitikai és normatív munka. Az emberi jogok globális térhódítása és védelme folyamatában különösen nagy jelentısége volt a civil társadalom szervezeteinek. 3. Kialakították a Világszervezet keretében és földünk számos körzetében az emberi jogok biztosításának elısegítését és továbbfejlesztését szolgáló intézményrendszert. Az intézmények fejlıdésének fontos mérföldkövei voltak az emberi jogok érvényesülését figyelemmel kísérı és errıl rendszeresen jelentı nemzetközi bizottságok, a fıbiztosi funkció létrehozása és Emberjogi Bizottság helyében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megalakítása..a Nemzetközi Büntetıbíróság létrejöttével a felelısségre vonhatóság és a szankcionálás intézményesültek. 4. Elısegítette a demokrácia eszméinek és gyakorlatának térhódítását. A Helsinki Záróokmány elfogadása, és különösen a volt szocialista rendszerek összeomlása és a hidegháború befejezıdése nyomán nıtt azoknak az államoknak a száma, amelyek pluralista demokráciákként mőködnek és legalábbis formálisan teljesítik a hatalom megszerzésének, megtartásának demokratikus normáit. Ebben a vonatkozásban különösen annak fontosságát emelhetjük ki, hogy az emberi jogok ügye nemcsak formálisan nemzetköziesedett, hanem egyre több esetben került sor nemzetközi beavatkozásra az emberi jogok súlyos megsértıivel szemben. 4
5 Az eredményeket az sem kisebbíti, hogy ezek nem valamiféle tervszerő fejlıdés nyomán születtek. Különbözı államok sajátos értékrendje, politikai érdekei és céljai ösztönözték kezdeményezéseiket a Világszervezetben és azon kívül az emberi jogokkal kapcsolatban. Az emberi jogok ügye pl. igen fontos területe lett a hidegháború világpolitikai küzdelmeinek. Szinte minden területen és kérdésben kemény politikai viták folynak továbbra is. Ezek a XXI. században egyre inkább a fejlıdı és a fejlett világ valamint a különbözı civilizációk közti kontrasztokat és ellentéteket tükrözik. Ennek nyomán a nemzeti és nemzetközi rendszerben különbözı irányzatok és preferenciák kristályosodtak ki. Ezek egy része az egyént kiemelı jogi megközelítésre és normákra, egy másik irányzat pedig a társadalmi szolidaritás értékeinek priorizálására épült. A különbözı civilizációk közül egyedül az iszlám fogalmazta meg külön állásfoglalását az emberi jogokkal kapcsolatban, alárendelve azok érvényesíthetıségét a shariának. A különbözı preferenciák valószínőleg a jövıben is jelentıs kérdések maradnak az emberi jogokkal összefüggı nemzeti és globális törekvésekben, hiszen az ENSZ napirendjén szereplı valamennyi fontos témában, s a XXI. század szinte minden lényeges globális kihívásában megjelenik. Különösen lényeges kiemelni azt, hogy a XXI század elsı évtizedeiben hatalmas globális transzformációk mennek végbe szinte egyidejőleg. Ilyen változások egybeesésére nem sok a történelmi precedens. A transzformációk sok tekintetben meghatározzák a Világszervezet napirendjén megjelenı témákat. Egyesek ezek közül különösen sokoldalúan érintik az emberi jogok nemzetközi rendszerét és egyes térségek vagy államok belsı viszonyait. A következıkben ezek közül öt, politikai szempontból különösen fontos és az ENSZ jövı tevékenysége szempontjából nagyjelentıségő problémakört emelek ki. 1. A Szovjetunió felbomlásával véget ért a politikai leigázásra és nemzeti elnyomásra épült globális birodalmak kora. Romjaikon új államok jöttek létre, s ez a folyamat valószínőleg folytatódik. Jelenleg pl. a világon több mint 4000 olyan etnikai csoport létezik, amelyik az ENSZ alapokmánya alapján jogot formálhat a nemzeti önrendelkezésre. Ilyen törekvések különösen akkor erısödnek, amikor a többség e csoportokkal szemben a faji, vallási vagy nemzeti alapon való diszkriminációt alkalmaz, s kirekeszti ıket az adott társadalomból. A demokrácia és annak globális térhódítása a múltbelinél lényegesen jobb lehetıséget biztosít arra, hogy az ilyen 5
6 csoportok különbözı szervezıdéseket hozzanak létre. Szerepük valószínőleg továbbra is alapvetı forrása lesz a fegyveres konfliktusoknak, amelyek gyorsan nemzetköziesednek. Eszköztárukban a terrorizmus is megjelent. Ezek a mozgalmak mőködı államokat robbanthatnak szét, destabilizálhatnak társadalmakat és regionális háborúkat robbanthatnak ki. Lényegében a Világszervezet fórumain szembesül a nemzetközi diplomácia olyan kérdésekkel, hogy meddig terjed az ezzel kapcsolatos jogi normák érvényesíthetısége, meddig mehet el a világ a szeparatista törekvések támogatásában vagy korlátozásában, illetve, hogy egyáltalán képes-e erre? Ugyancsak e témakörhöz kapcsolódnak a vallási vagy etnikai kisebbségek jogai, a terrorizmus üldözésének folyamatában a szabadságjogok korlátozhatóságának mértéke, stb. 2.A XXI. század társadalmi folyamatai között meghatározó fontosságú a népesedési polarizáció. Az ENSZ demográfusainak számításai szerint a 2000 és 2050 között született illetve világra jövı újszülöttek 90-95%-a a mai fejlett világon kívül látja meg a napvilágot, s a fejlett térségek lakói egy kb. kilencmilliárd lakosú világban optimális esetben egymilliárdnyian lesznek. Ennek politikai, gazdasági és nemzetközi jogi következményei is hatalmasak. A mai fejlıdı világban történelmileg példátlan mérető munkaképes korú csoport alakul ki. A belátható feltételek mellett igen sokam maradnak elfogadható és fenntartható megélhetési lehetıségek nélkül. Elkerülhetetlenül nı a fejlett világ vonzóereje és az illegálisnak tekintett migráció. Az Egyesült Államok, az EU térség és Oroszország már ma is érzékeli ennek társadalmi és jogi problémáit. Az ENSZ napirendjén szereplı kérdések között különösen lényeges lesz az, hogy miképpen tudja majd a világ e kérdéskört az emberi jogok tömeges megsértése nélkül kezelni, illetve hogy a fejlett országok jogrendszere miképpen reagál majd a világot minden szempontból sokszínőbbé tevı migráció társadalmi következményeire. 3. Az ENSZ Alapokmánya is deklarálta a munkához való jogot. A hatvanas években s késıbb született különbözı konvenciók ezt nemcsak megerısítették, hanem a szociális és kulturális jogok különbözı ígéreteivel bıvítették. Ezeket a konvenciókat sok állam törvényhozása ratifikálta, sıt sokan alkotmányukba is beépítették, alkotmányos garanciákat ígérve. Ez a folyamat évtizedeken át a két társadalmi rendszerbe tartozó államok társadalmi- politikai küzdelmeiben ment végbe. A XX 6
7 század végére a kapitalizmus újra globális rendszerré vált s nemzetköziesedése minıségileg is új, minden korábbinál magasabb szintre emelkedett. Igaz, hogy a XXI. század elejére kialakult globális piaci rendszer számos területen és jelentıs mértékben különbözik attól, mint amilyen a múlt század elején volt. Kérdéses azonban hogy a globális piaci verseny viszonyai között az államok mennyire lesznek hajlandók és képesek e jogok érvényesítésére? Ugyancsak a változásokkal kapcsolatos kérdés, hogy a jogi normákkal mennyire kezelhetı a növekvı kontraszt, a polgári és politikai jogok által deklarált jogi egyenlıség és a globálisan példátlan méreteket öltı társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek között. A nık egyenjogúságának problematikája is, amelyik természetesen sokkal szélesebb a munkához való jog érvényesülésénél, ugyancsak kapcsolódik e témakörhöz. 4. A XXI század egyik legsúlyosabb globális problémája bolygónk biológiai létfenntartó képességének gyengülése. Az emberek élethez való joga biztosíthatóságának alapvetı feltétele az, hogy az emberiség ne csak bolygónk biofizikai határain belül éljen és fejlıdjék, hanem oly módon, hogy ennek igazságos elérését a ma élı és a jövı generációk számára, valamint más élılények számára is biztosítsa. Az emberi jogok és a fenntartható fejlıdés feltételrendszerének harmonizálása minden bizonnyal a jövı egyik leglényegesebb kérdése lesz. A fenntartható fejlıdéshez, az egészséges környezethez való jogok különösen olyanok, amelyek globális kollektív jogoknak tekinthetık és megkövetelhetik az egyének és az államok jogainak újra fogalmazását, estleges korlátozását is bizonyos területeken. 5.A hatalom vertikális újraelosztása és a civil társadalom megnövekedett szerepe. A nyugati orientációjú társadalomtudományok a civil társadalmat, hagyományosan mint a demokrácia egyik alapvetı bázisát kezelik, s kevesebb figyelmet fordítanak arra a kérdésre, hogy miként hat a demokrácia és az emberi jogok érvényesülése a civil társadalomra. A civil társadalom lényege a másság, a sokféleség és az autonómia elismerése. A civil társadalom szerepet játszhat a demokrácia fenntartásában, de csak olyan mértékben, amennyire a demokrácia már képes volt a civil társadalmat megszelídíteni. A demokrácia kitőnı lehetıségeket teremt a társadalom kisebb csoportjai számára identitásuk, érdekeik, értékeik hangsúlyozására és védelmére, más csoportokkal való szembe állítására, a hatalom vertikális újraelosztására. A nemzeti vagy csoportkultúrákra nehezedı globalizációs nyomás erısítheti az ezzel 7
8 kapcsolatos konfliktusokat. Igen fontos kérdésekké válik a jogrend, amelyek keretében az egyének, az intézmények és szervezetek közös ügyeiket menedzselik oly módon, hogy a közös és ellentétes érdekeket és nézeteket egymással összeférhetıvé teszik és megfelelı módon kezelni tudják a társadalmi konfliktusokat, kockázati tényezıket és a változásokat. Ennek fıbb komponensei a demokratikus, pluralista társadalmi struktúra, a legitim központi kormány és az önkormányzatok. A demokratikus, pluralista politikai struktúra a rend formálásban sokdimenziós szerepet hivatott betölteni: ütközı a és döntıbíró a kormány és a társadalom között, a politikai normák kialakításának szimbóluma. Ugyancsak alapvetı szerepet játszik a demokratikus berendezkedés a társadalmi részvétel eszközeként a normák kialakításában, az azonos érdekő társadalmi csoportok integrálásában, az eltérı érdekek ütköztetésének erıszakmentes biztosításában, a többség-kisebbség viszony kezelésében és a az alkalmazkodásban társadalmi változásokhoz. Ezért is lényeges kérdés az emberi jogok szemszögébıl is a demokrácia megfelelı mőködése. Mindezek a messze nem teljes fejtegetések, arra utalnak, hogy a XXI század világában az emberi jogok kérdései nemcsak az általános emberi értékek érvényesülése szempontjából maradnak fontosak, hanem az államok nemzetközi kapcsolatai, mőködıképessége és a világfejlıdés fenntarthatósága feltételeiként is. A Magyar ENSZ Társaság évtizedek óta fontos feladatának tekinti az emberi jogok érvényesítésének elımozdítását Magyarországon. Az elsı olyan társadalmi szervezet voltunk, amelyik napirendre tőzte még a hatvanas években az emberi jogok alkotmányos garanciáinak elemzését, széles körben ismertette és elsıként publikálta magyar nyelven az Egyetemes Deklarációt és a különbözı konvenciókat. Nagyra értékeltük és támogattuk az országgyőlési biztosok intézmény rendszerének megteremtését, s fórumot adtunk munkájuk ismertetéséhez is. Reméljük, hogy a jövı nemzedékek érdekeit figyelemmel kísérı és védı feladatkörő országgyőlési biztos jelentıs szerepet játszhat hazánkban a társadalom és az állami intézmények alkalmazkodásának elımozdításában a formálódó új globális feltételekhez. Nagyra értékeljük azt is, hogy e feladatkör kialakítására éppen az Egyetemes Nyilatkozat hatvanadik évfordulójának elıestéjén került sor, méltó módon a a jövı nemzedékek érdekei védelmének jelentıségéhez. Elıadás az Országgyőlés Konferenciáján, 2007 dec. 3. 8
Simai Mihály akadémikus. Az emberi jogok és a piaci reformok a XXI. század globális rendszerében.
Simai Mihály akadémikus Az emberi jogok és a piaci reformok a XXI. század globális rendszerében. Az emberi jogok egyike annak a három oszlopnak, amelyre elvileg az Egyesült Nemzetek Szervezetét alapozták.
RészletesebbenFeljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, május én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára
EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŐLÉS Feljegyzés az V. EU Latin-Amerika/Karib-térség Limában, 2008. május 16 17-én megrendezésre kerülı csúcstalálkozója résztvevıi számára 2008. május 1., csütörtök
Részletesebben1994. évi I. törvény
1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenNık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?
Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,
Részletesebbenintegrációs folyamatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenEURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG
CRI(98)29 Version hongroise Hungarian version EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 3: HARC A ROMÁKAT/CIGÁNYOKAT SÚJTÓ FAJGYŐLÖLET ÉS INTOLERANCIA
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenAz európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken
P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenSzüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.
Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot Összefoglaló Mi a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Miért marad fenn a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Milyen intézkedést tett az EU? Mit
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenA7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása
0.2.200 A7-0342/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 elıterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET. Cél
Társadalomismeret és etika tanterv (11. évfolyam) A társadalomismeret és etika tantárgy oktatása a 11. évfolyamon heti 1 órában folyik. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy állampolgári ismeretek
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenI. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság
I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
Részletesebben(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community
A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenNyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl
Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl
Részletesebbenjog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása
12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenKLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT
KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT A biztonságról és biztonsági kockázatokról a menedékjoggal, illetve a hazánkba érkezı- és az utóbbi években jelentısen megnövekedett számú menedékkérıvel
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenFejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról
Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység
RészletesebbenNEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE
A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenA KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG. Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, április 10.
A KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, 2009. április 10.) Az Interparlamentáris Unió 120. Közgyőlése, Felidézvén
RészletesebbenIGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos
RészletesebbenAz Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság koncepciója a Szociális, Gyermek és Családvédelmi keret felhasználására Az Egészségügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Szociális, Gyermek és Családvédelmi
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenEurópai nyelvi jogok és szabályozások Kutatási terv
Európai nyelvi jogok és szabályozások Kutatási terv Az alábbi kutatási terv a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által meghirdetett kutatói munkakörre beadott pályázatom részét képezi,
RészletesebbenT/9402. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9402. számú törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban Dr. Bernek Ágnes 2008. szeptember A TÉR vertikális és horizontális térségi felosztás Vertikális térségi felosztás nagytérségi
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenAz adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések
Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy
RészletesebbenA8-0163/1. Maria Noichl A nık és férfiak közötti egyenlıségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégia 2014/2152(INI)
3.6.2015 A8-0163/1 Módosítás 1 Constance Le Grip, Ildikó Gáll-Pelcz a PPE képviselıcsoport nevében Jelentés Maria Noichl A nık és férfiak közötti egyenlıségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégia 2014/2152(INI)
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenA szolgáltat tapasztalatairól
A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS
RészletesebbenNEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE 2013/2014-es tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat A tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga. 2. A késő középkor nemzetközi
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenEURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG
CRI(97)36 Version hongroise Hungarian version EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 2: A RASSZIZMUS, AZ IDEGENGYŐLÖLET, AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ INTOLERANCIA
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció
RészletesebbenMédiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen
Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenMagyar prioritások a Rio +20 folyamatban
Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia
RészletesebbenKistérségi kulturális stratégia tervezése
Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenEgyüttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán
Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi
RészletesebbenNYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.
NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenA szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában
P7_TA(2011)0427 A szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-i állásfoglalása az emberi jogok, a szexuális irányultság és a
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Fejlesztési Bizottság. az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó záradékról az Európai Unió egyezményeiben 2005/2057(INI)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Fejlesztési Bizottság 2009 2005/2057(INI) 27.9.2005 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részérıl a Külügyi Bizottság részére az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó záradékról
RészletesebbenÁltalános áttekintés a jogforrások rendszeréről
Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak
RészletesebbenSimai Mihály: Ukrajna és Oroszország kapcsolatai a nemzetközi együttmőködés rendszerében
Simai Mihály: Ukrajna és Oroszország kapcsolatai a nemzetközi együttmőködés rendszerében Oroszország és Ukrajna fejlıdése, belsı és nemzetközi viszonyainak alakulása a következı 15-20 esztendı során a
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21
EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület
RészletesebbenTanácskoztak a Villamosenergia-Ipari munkavédelmi képviselık.
1 Tanácskoztak a Villamosenergia-Ipari munkavédelmi képviselık. 2011. május 5-6-án V. alkalommal tanácskozott a Villamosenergia-Ipari Munkavédelmi Képviselık Fóruma. (VIMFÓ) Ez alkalommal Budapesten az
RészletesebbenA társaság alapításával kapcsolatos feladatok
Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenSzéttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenVárosfejlesztési társadalmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak
1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (53) SZT- VTT Városfejlesztési társadalmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak A modul a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.
1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei
RészletesebbenA PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenLakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek
Részletesebben