TÁRSADALOMISMERET. Cél

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁRSADALOMISMERET. Cél"

Átírás

1 Társadalomismeret és etika tanterv (11. évfolyam) A társadalomismeret és etika tantárgy oktatása a 11. évfolyamon heti 1 órában folyik. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy állampolgári ismeretek tananyag tartalma ebben a tantárgyban jelenik meg. A társadalomismeret és etika tantárgy mőveltségi anyaga megjelenhet két külön blokkban: - a 11. évfolyam elsı félév: Társadalomismeretek - a 11. évfolyam második félév: Etika A tantárgy mőveltségi anyaga megjelenhet integráltan, a társadalomismeret tananyaghoz kapcsolt esettanulmányok alapján. Így a konkrét társadalmi jelenségek etikai vonatkozásai kapnak hangsúlyt. TÁRSADALOMISMERET Cél Az állampolgári szerep olyan társadalmi szerep, amelyet nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül mindenki "eljátszik" valamilyen szinten. Különösen fontos a középiskolás nemzedék felkészítése erre a szerepre, hiszen tanulmányaik befejezése után 18. életévük betöltésével teljes jogú állampolgárrá válnak, közvetlen, ill. közvetett döntéseikkel befolyásolhatják nemzetünk fejlıdési irányát. A hatalom gyakorlásában, a közügyekben való részvétel feltétele, hogy a tanulók ismerjék meg a társadalom mőködési mechanizmusait, hangsúlyozottan a politikai rendszer felépítését, a politikai hatalom természetét, a politikai intézményrendszert. Ismerkedjenek meg a demokratikus állampolgári értékekkel, tanulmányozzák azokat az eszméket, amelyek alakítják a társadalom tagjainak, csoportjainak szemléletét, tevékenységét. A tantárgy tanításának célja olyan képességek és attitődök kifejlesztése, melynek birtokában a tanulók képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására, a közösségüket és saját sorsukat érintı kérdésekben való véleménynyilvánításra, esetleg döntések hozatalára. Mindezek alapján a 11. évfolyamon minden típusú képzésben kötelezıen választható tárgy a Társadalomismeret.

2 2 Követelmények A társadalomismeret tanítási és tanulási folyamatának eredményeként a tanuló - készüljön fel az állampolgári státusból adódó követelmények teljesítésére - ismerje meg az ıt megilletı alkotmányos alapjogokat - ismerje meg a magyar állam alkotmányos rendjét, a hatalmi ágak funkcióit, mőködését - értse meg a polgári demokrácia lényegét, az aktív állampolgári részvétel fontosságát - ismerje fel a különbözı érdekek szerepét a konfliktusokban, s értse meg a politika szerepét a konfliktusok kezelésében, megoldásában - legyen képes a döntéshozatal feltételeit, folyamatait és következményeit megérteni - tudjon a vitákban állást foglalni, megalapozott véleményt nyilvánítani Képességek, készségek, attitődök A társadalomismeret segítse elı - azon gyakorlati ismeretek és eljárásmódok megszerzését, amelyek szükségesek a közéletben való részvételre - demokratikus gondolkodási és magatartási minták elsajátítását (toleranciakészség, felelısségérzet kialakítása, a közérdek felismerése) - a szociális érzékenység fejlesztését - a konfliktuskezelés békés eszközeinek alkalmazását - a demokratikus értékek és emberi jogok védelmének igényét - a jogi normák értelmezését, a jogi ismeretek gyakorlati felhasználását - az érdekérvényesítés, az érdekképviselet és az érdekvédelem készségeinek kialakítását - a vitakultúra fejlesztését, érvek és ellenérvek ütköztetésének módját - az asszociációs készség fejlesztését - egyszerőbb ügyiratok (szerzıdések, beadványok, kérvények, szabályzatok) készítését Belépı tevékenységformák:

3 3 A vitaformák gyakorlása (disputa és civitas formák), adatgyőjtés társadalmi kérdésekrıl, statisztikai táblázatok elemzése, szituációs játékok, beadványok, pályázatok készítése, közhivatalok látogatása, riportkészítés közéleti szereplıkkel, terepgyakorlat (intézménylátogatás) Tankönyvek, taneszközök: Munkaközösségi döntés alapján egységes tankönyvbıl és munkafüzetbıl tanítunk,s a könyvtárból kölcsönözhetı etikai szöveggyőjteményt használunk az egyes témakörökhöz. Multimédiás eszközök használata (internet, videofilmek) Ellenırzés és értékelés elvei: Az egy tanév során egy kötelezı témazárót írat a munkaközösség. Minimum minden tanulónak legyen két osztályzata. Törekedni kell egy-egy önálló feladat elvégzésére (riportkészítés, esszé egy társadalmi problémáról, tablókészítés, esetleg projektmunka)

4 4 A képzés idıkerete: 19 óra Tartalom I. A politikai szocializáció kezdetei 1. Család (3 óra) - szocializáció (együttélési szabályok, szokás, erkölcsi, jogi normák) - a modern (nukleáris) család szerkezete: szülı-gyermek státus, - döntési mechanizmusok: az egyéni és közös érdekek összeegyeztetése, - gyermeki jogok (ENSZ-nyilatkozat 1989.), - csatlakozás az ENSZ-egyezményhez (1991. évi LXIV. törvény). 2. Tanulóközösségek (2óra) - tanulói jogviszony, jogok és kötelességek (Törvény a közoktatásról 1993.) - érdekegyeztetés, érdekképviselet az iskolában - az iskolai diákönkormányzatok: döntési, egyetértési és véleményezési jogok, képviseleti formák az osztályban (ODB), intézményszintő fórumok (iskolai, közgyőlések, diákparlamentek stb.), diáktanácsok választása, mőködése - diákönkormányzat és tantestület (Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend) - diákönkormányzat és iskolaszék - diáksajtó, iskolarádió II. Civil szervezetek - közvetítı fórumok a társadalom és a politikai intézmények között (2óra) - egyesületek - társadalmi mozgalmak - helyi érdekképviseleti szervezetek - ifjúsági, nemzetiségi, szakmai, vallási, kulturális szövetségek egyletek - körök, klubok

5 5 III. Helyi önkormányzatok (3 óra) - az önkormányzás fogalma - a települések típusai az önkormányzási jog szerint: község, város, megyei jogú város, fıváros és kerületei - az önkormányzatok választása - az önkormányzatok feladat- és hatásköre - az önkormányzatok felépítése: képviselıtestület, bizottságok, polgármester-fıpolgármester, jegyzı IV. A munka világa (2 óra) - termelés és fogyasztás - érdekvédelem - a munkavállalás kérdései V. Az állam (3 óra) 1. A modern állam és alkotmányosság Történeti - filozófiai elızmények: - a modern államfelfogás megjelenése a felvilágosodásban (társadalmi szerzıdés, népszuverenitás, hatalommegosztás, törvényesség) - szakítás a múlttal, útkeresések: a nagy francia forradalom - demokratikus törekvések felerısödése a XI-XX. században - nemzet - integráció és nemzeti sajátosság 2. Alkotmányosság és demokrácia - az alkotmány fogalma, tartalma - államformák: monarchia és köztársaság - diktatórikus és demokratikus kormányzati rendszerek, autoriter és totális diktatúrák, prezidenciális és kancellár típusú demokráciák - a hatalom ellenırzésének lehetıségei a liberális demokráciában

6 6 - a média szerepe és jelentıség 3. Demokratikus értékek és jogok - elsıdleges politikai értékek a demokráciában - emberi-polgári jogok 4. A magyar alkotmányosság, a magyar kormányzati rendszer - A Magyar Köztársaság Alkotmánya - A magyar kormányzati rendszer: parlamentáris köztársaság - Törvényhozó hatalom - Köztársasági elnök - A végrehajtó hatalom - Bírói hatalom - Az Alkotmánybíróság VI. Az európai unió (2 óra) A globalizáció és a nemzeti sajátosságok

7 7 ETIKA Cél: A tanulók miután megismerték a társadalom felépítését, mőködési mechanizmusát és az állampolgári jogaikat és kötelességeiket, meg kell, hogy értsék az emberi tevékenység szándékait és következményeit. Ki kell alakítani a tanulókban annak tudatát, hogy tetteinket elsısorban erkölcsi ítéleteink befolyásolják. Meg kell értetni az erkölcs mibenlétét, az erkölcsi normák sokféleségét, és a legfıbb erkölcsi erények tartalmát. Képességek, készségek és attitődök: - Az egyéni és társadalmi felelısség kialakítása - az erkölcsi érzék kimővelése - az etikai álláspontok ütköztetése - a saját meggyızıdés kialakításának elısegítése Belépı tevékenységformák: mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése, értékítélet megfogalmazása, irodalmi mővek elemzése erkölcsi szempontból A képzés idıkerete : 18 óra Tartalom 1. Az ember mint természeti, társadalmi és erkölcsi lény (5 óra) - autonómia és meghatározottság - az erkölcs normák sajátossága - hagyomány és kultúra szerepe az erkölcsi ítéleteinkben 2. Az erkölcs és más tudatformák (3 óra)

8 8 - erkölcs és politika - erkölcs és gazdaság - erkölcs és tudomány (korunk erkölcsi dilemmái) 3. Erkölcsi erények (5 óra) - az élet tisztelete - segítés másokon - jóakarat - szeretet - tolerancia - szolidaritás - mértékletesség

9 9 4. Az etika megalapozása (5 óra) - etikai irányzatok a filozófia történetében - keresztény és világi etika kialakulása - etikai értékítéleteink forrásai - a szándék és következmény - eszközök a célok elérésére - lelkiismeret és felelısség A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje meg a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok okainak felismerésére, az erkölcsi kérdések felvetésére. Sajátítsa el az alapvetı etikai fogalmakat.