Simai Mihály: Ukrajna és Oroszország kapcsolatai a nemzetközi együttmőködés rendszerében
|
|
- Irén Fodorné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Simai Mihály: Ukrajna és Oroszország kapcsolatai a nemzetközi együttmőködés rendszerében Oroszország és Ukrajna fejlıdése, belsı és nemzetközi viszonyainak alakulása a következı esztendı során a világfejlıdés egyik fontos kérdése lesz. Az orosz társadalomnak sokkal több és súlyosabb problémát kellett megoldania, mint a többi volt szocialista országnak Az oroszországi változások számos összefüggése nyitott. Nagymértékben függnek a belpolitikai viszonyoktól és a globális tendenciáktól. Az Orosz Föderáció belsı átalakulása még messze nem zárult le. A transzformáció nemcsak egy korábbi rendszerbıl való átfejlıdést jelent, hanem az eddigi átalakulás számos új kérdést is napirendre tőzött. A jövı évtizedek fontos témái: -az átalakulás Szovjetunió egyik tagállamából önálló globális hatalmi tényezıvé egy többpólusú világban; -az átfejlıdés egy diktatórikus rendszerbıl demokratikus állammá; -olyan multikulturális társadalom kiépítése, amelyik új alapon szervezi meg a különbözı etnikai csoportok együttélését s e folyamat bátorítása azokban a volt szovjet köztársaságokban, ahol jelentıs orosz kisebbség maradt; -a fenyegetı demográfiai válság kezelhetısége feltételeinek megteremtése; -az átmenet a központilag irányított etatista gazdaságból magántulajdonra épülı piacgazdasági rendszerbe; -centralizált rendszerbıl kialakítani a decentralizáció optimális hálózatát; -egy olyan ipari rendszer kiépítése, amelyik hatékonyan képes hasznosítani a magasan képzett munkaerıt, felhasználja a részben már felszámolt hatalmas hadiipari és logisztikai rendszerbıl az értékes elemeket; 1 1 Az 1980-as évek végén ez az ipari termelés közel egynegyedét jelentette s a munkaerı közel felét foglalkoztatta. Az amerikai gazdaságban ez a GDP kb. 6 %-át és a munkaerı kb. 7 %-át jelentette/a konverzió folyamatában Oroszországban hatalmas tömegő tapasztalat, tudás szakember és termelı kapacitás ment veszendıbe..kb magasan képzett kutató hagyta el ebbıl a szektorból az országot. 1
2 - valamilyen módon pótolni, fenntartani és továbbfejleszteni azokat a termelési kapcsolatokat, amelyek a különbözı köztársaságok ipara és az orosz ipar között fennálltak 2 ; -az ország gazdasági és társadalmi térszerkezetének kiegyensúlyozottabbá tétele 3 ; - a nemzetközi munkamegosztás rendszerében az olajra, földgázra és más nyersanyagokra épülı fázis túllépése és bekapcsolódás a nemzetközi gazdasági együttmőködés pénzügyi, ipari és szolgáltató rendszerének tovább globalizálódó hálózatába, hatékonyan felhasználva az ország felhalmozott tartalékait; -a jelentıs méreteket öltı társadalmi egyenlıtlenségek és az élet minıségét rontó más problémák mérséklése 4 ; -a társadalmat ért lélektani megrázkódtatások következményeinek felszámolása. 5 Meddig jutott az orosz gazdaság? Oroszország 1991 utáni gazdasági fejlıdése három idıszakra osztható. Az elsı idıszakban a Szovjetunió szétesését békeidıben példátlan gazdasági visszaesés követte. Hatalmas kihasználatlan kapacitások keletkeztek ben az iparban még mindig csak a termelıkapacitások 42 %-át használták ki. Ez már magasabb volt mint 1993/94-ben.A kapacitás-kihasználatlanság méretei nem jártak együtt a foglalkoztatottság arányos csökkenésével az 1990-es években. Ez látványos gazdasági növekedést tett lehetıvé minden beruházás nélkül. A második szakasz az 1989-es válságot követıen kezdıdött re az orosz gazdaság elérte a mőködıképes kapacitások csaknem teljes kihasználtságát. Ezt követıen a magas olajárak hatására nıttek viszonylag gyorsan tıkebefektetések: a kitermelı ágazatokban fıleg az export bıvítésének elımozdítására, a feldolgozóiparban döntıen importhelyettesítı célokkal. A harmadik 2 Az Orosz Föderáció esetében ez a kapcsolatrendszer azért is lényeges, mert a cári birodalom és a Szovjetunió keretében egy állam keretében léteztek s a Szovjetunió felbomlása nyomán történelmileg kialakult politikai-társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszer valamint munkamegosztási hálózat esett szét. 3 Az orosz városok több mint fele épült ki egy nagy iparvállalat körül. Háromnegyedükben pedig nem volt négynél több nagyvállalat s ezek leállása vagy termelésének jelentıs csökkenése nyomorövezetek létrejöttét eredményezte az orosz térségek közel felében között az orosz GDP csökkenése a hivatalos adatok szerint 40% volt. Sok szakértı szerint azonban ennél is nagyobb méreteket öltött, s meghaladta a 60%ot. 5 A Szovjetunió szétesésének hatalmas lélektani hatása is volt az orosz lakosságra, de különösen az ország társadalmi lelkületében mindig is jelentıs szerepet betöltött értelmiségre. Ezt a réteget különösen súlyosan érintette az, hogy a Szovjetunó szétesett. Oroszország óriási politikai és gazdasági árat fizetett egyrészt ideológiai feltételezéseiért, hitéért messianisztikus küldetésében, mint a kommunizmus ügyének világmérető központja, másrészt ettıl nem teljesen függetleníthetı szuperhatalmi státuszáért. A Szovjetunió összeomlása szemükben a történelmi orosz állam veresége is volt. 2
3 idıszakban, a kereslet bıvülésében egyre jelentısebb tényezı lett a reálbérek és reáljövedelmek valamint az állótıke beruházások gyorsuló ütemő növekedése. A reálbérek növekedése gyorsabb volt a termelékenység emelkedésénél s kifizetıdıvé is tette az importhelyettesítı befektetéseket. A nyersanyagok és különösen az olaj és a fölgáz különlegesen fontos szerepe a kivitelben nyilvánvalóan döntı tényezı abban, hogy az állótıke befektetések növekvı hányada, 2007-ben már 20 %-a irányult ezekbe az ágazatokba, több, mint a gyáriparba. A külföldi tıkebefektetések túlnyomó része ugyancsak ezekbe az ágazatokba áramlott. A belsı piac bıvülése továbbra is jelentıs növekedési tartalék. Számottevıen javult a költségvetés egyensúlya is. A jövı növekedésének fontos tényezıi maradnak az állami beruházások. A vállalatok versenyképességét pedig jelentısen segíthetik az alacsony energiaárak. A gazdaság térszerkezetének alakulásában két jelentıs tényezı ötvözıdik: a demográfiai változások és a gazdasági fejlıdés. Oroszország demográfiai helyzete, különösen hosszú távon egyik legjelentısebb korlátja lehet a fejlıdésnek. A Szovjetunió szétesése és a transzformációs válság fokozták az alacsony népszaporulat és az idıs korosztályok arányának növekedésébıl eredı, korábban is lényeges problémákat. Jelentıs változások történtek az orosz gazdaság térszerkezetében. A legjelentısebb hasznot ebbıl az ország déli területei húzták. E térségben abszolút méretekben is nıtt a népesség. A népesség mozgása messze nem fejezıdött be. Az emberek a munkahely-lehetıségek felé áramlanak. A déli körzetekben a falusi lakosság is nı. A gazdasági fejlıdés nyomán valószínőleg új agglomerációk alakulnak ki Oroszországban. A szovjet idıszak urbanizációs modellje helyébe egy új, piaci ösztönzıkre épülı modell alakul ki. Az orosz gazdaságban végbement szerkezeti változások esetében célszerő a termelésben és a foglalkoztatottságban végbemenı változásokat is elemezni. Ami a foglalkoztatottságot illeti, kezdeti problémák után, az orosz gazdaságban végbement szektorok közötti változások lényegében követték a világgazdaságra általában jellemzı tendenciákat. Csökkent az ipari foglalkoztatottság aránya s igen gyorsan nıtt a foglalkoztatottság a szolgáltató ágazatokban. Az ágazatok között arányok szemszögébıl, a hasonló fejlettségi szintő országokkal összehasonlítva, a mezıgazdasági lakosság aránya rendkívül alacsony, s igen magas a fekete gazdaságban lévı szolgáltatásokban mőködıké. Ezek arányát az összes foglalkoztatottak több mint egyharmadára becsülik 3
4 A fıbb iparágak közül az elmúlt években a gépek és berendezések, a szállítóeszközök, az elektrotechnika és optika, a vegyipar fıleg a nagy állami vállalatok beruházási keresletének bıvülése nyomán fejlıdött az ipar átlagos növekedésénél lényegesen gyorsabban. A szektorok közötti fejlıdési különbségek döntı tényezıi az ország egyes körzetei közötti tovább növekvı egyenlıtlenségeknek az egy lakosra számított jövedelmek tekintetében. Ebbe egyik alapvetı tényezı az infrastruktúra igen rossz állapota. A külkereskedelem súlya az Orosz Föderáció bruttó nemzeti termékében az elmúlt 10 év alatt alig változott, 16 % körül mozog. A gyáriparban azoknak a termékeknek az aránya, amelyekben Oroszország nemzetközi versenyképessége erıs, az összkivitel 1995-ös 21,1 %-ról 2005-re 16,9 %-ra esett. Az orosz vállalatok részvétele nemzetközileg integrált termelési rendszerekben között átlagosan 8 % volt, ami a fejlett EU országokra jellemzı arányok alig egyharmada volt. Az új, vagy minıségileg javított gyártmányok aránya az orosz exportban a fenti idıszakban 2,8 % volt, szemben az EU 10 legfejlettebb országának 38 %-os arányával. 6 Figyelemreméltó sajátossága az orosz fejlıdésnek az is, hogy viszonylag kevés az új vállalatok aránya. A magánvállalatok korábban az állami szektor zsugorodásának eredményeként fejlıdtek. 22 óriásvállalkozó tulajdonában lévı vállalatok foglalkoztatják az ipari dolgozók 47%-át és ellenırzik a termelés 45 %-át. Ezek súlya különösen nagy a stratégiai szektorokban, az olaj és nyersanyagiparban, az autógyártásban és a vegyiparban. A szövetségi kormány ugyancsak jelentıs stratégiai ágakat ellenıriz a gáz és energiaiparban, valamint a csıvezetékek terén. A regionális kormányok bizonyos alszektorok felett rendelkeznek. Azokban a térségekben, ahol a belsı piac volumene nagyobb, a külföldi tulajdon koncentrációja a fogyasztási cikkek gyártásában és forgalmában jelentıs. A globális rendszerben és az Orosz Föderációban sok a bizonytalanság a következı két évtizedben. A várható geopolitikai változások globális méretekben jelentıs hasznot is hozhatnak Oroszországnak, s számos kedvezı esélyt ajánlhatnak számára, s a volt szovjet köztársaságok többségében is. Ezek között különösen lényeges Ukrajna. Méretei, a hagyományos szerkezeti kapcsolódásai, politikai és gazdasági viszonyai teszik igen 6 World Bank Economic Management and Policy Unit,
5 jelentıs kérdéssé az egész térség jövıje szemszögébıl is a kapcsolatokat az Orosz Föderáció és Ukrajna között. Az Orosz Föderáció és Ukrajna fıbb adatai a következık voltak 2005-ben: Fıbb kategóriák Orosz Föderáció Ukrajna Lakosság száma /millió/ Terület /1000 km2/ Bruttó nemzeti jövedelem /md$/ piaci árf. BNJ/fı $ Ipar aránya BNT-ben /%% Szolgáltatások aránya BNT-ben % Mezıgazdaság aránya 6 11 BNT-ben % Export aránya BNT-ben % Import aránya BNT-ben Forrás:World Bank:The little data book, Az elmúlt évtized során Ukrajnát olyan veszély fenyegette, hogy Oroszország és az EU között egy gazdasági senki földje lesz. A narancsos forradalom idıszakában igen lassú reformok és gazdasági stagnálás jellemezte az országot. A törekvések a kapcsolatok fejlesztésére az EU intézményeivel lényegében deklarációk maradtak. Sok szakembernek az a véleménye, hogy Ukrajna az európai térségben a legkedvezıbb ország az outsourcing ra, vagyis bizonyos termelı tevékenységek kitelepítésére. Bérszintje alig magasabb, mint az EU átlagának %-a. Viszonylag jelentıs képzett munkaerıvel rendelkezik. Ennek természetesen elıfeltétele a piacgazdaságok intézményes 5
6 szabványainak érvényesülése, és a külföldi befektetık bizalma. Ez nagymértékben a változások fenntarthatóságának függvénye. A függetlenség kikiáltása nyomán, az ukrán átalakulás nagy reményekkel kezdıdött. Sok szakértınek volt a véleménye, hogy az ország feltételei igen kedvezıek, legalábbis más volt szovjet köztársaságokkal összehasonlítva. Lakosságának képzettségi szintje viszonylag magas volt. Az egész Szovjetunióban, a mérnökök aránya itt volt a legmagasabb. Ukrajna jelentıs csúcstechnikával rendelkezik, beleértve a volt Szovjetunió elektronikai és hadiiparának jelentıs részét. A dnyepropetrovszki Pivenmask rakétagyár, a világ talán legnagyobb ilyen vállalata volt. Kiválóak az adottságai a mezıgazdasági termelés fejlesztésére is. Az ukrán gazdaság a BNT méreteit tekintve a világon a 33-ik volt 2006-ban. A transzformációs válságot viszonylag igen lassan küzdötte le, s gazdasági növekedése 2000-ben indult meg között a lakosság életszínvonala 50%-al csökkent.2006-os adatok szerint a népesség 37%a volt szegény. A reál BNT növekedése 2007-ben 7 % volt. Fölrajzi fekvése Oroszország és a nyugat között igen jó tranzit és logisztikai lehetıségeket kínál. Ugyanakkor annak is egyik példája volt, hogy a rossz politikai döntések milyen károkat okozhatnak. A privatizációs folyamat problémái is sokban hasonlítottak az oroszországi viszonyokhoz. A transzformációs válság ugyancsak súlyos károkat okozott. Az ország politikai és gazdasági kettészakadása úgy tőnik, hogy hosszú távú problémája lesz. Strukturális problémái ellenére Ukrajna az elmúlt években viszonylag jól és gyorsan fejlıdött. Ebben szerepet játszott az is, hogy az ukrán export fı termékei fıleg a vas és az acél árszintje igen kedvezıen alakult. E cikkek az ukrán export 40 %-át tették ki. Az orosz gazdaság gyors fejlıdése ugyancsak hozzájárult Ukrajna fejlıdéséhez. Az ukrán export közel 30%-a irányul Oroszországba és onnan származik az import közel 40%-a.A geopolitikai problémák ellenére gazdasági kapcsolatai Oroszországgal igen fontosak maradnak.oroszország és Ukrajna számára egyaránt jelentıs az, hogy ezek fennmaradjanak. Mindkét ország számára lényeges marad az ukrajnai tranzit is. Az ukrán gazdaságra vonatkozó hivatalos stratégiai célok 2010-ig, fıleg a tıkebefektetések által ösztönzött fejlıdést irányozzák elı, amelyik a gyorsuló szerkezeti változások révén erısíti az ország versenyképességét. Ily módon lehetıvé teszi a nemzetközi gazdasági együttmőködés bıvítését és hozzájárul a belsı társadalmi problémák enyhítéséhez is. Igen jelentısek maradnak, az elırejelzések szerint is a belsı és külsı kockázati tényezık az ukrán gazdaságban.. 6
7 Nyilvánvaló, hogy a két ország gazdaságában még mindig erısebbek az együttmőködést ösztönzı elemek, mint a gazdasági versengés vagy konfrontáció tényezıi. Ezzel a politikának is számolnia kell. Magyarország szempontjából is fontos figyelembe venni azt, hogy az ukrán fejlıdésben jelentısek azok az erık, amelyek az Orosz Föderációval való együttmőködésben érdekeltek. Ezek az érdekeltségek különösen lényegesek a logisztikai rendszer mőködése szemszögébıl. Elıadás a Magyar Logisztikai Társaság nemzetközi konferenciáján feb
Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenA MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN
A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése
RészletesebbenA gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban
A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 16. Élıállat és Hús 2009. 45. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
Részletesebben2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)
Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban Dr. Bernek Ágnes 2008. szeptember A TÉR vertikális és horizontális térségi felosztás Vertikális térségi felosztás nagytérségi
RészletesebbenA hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
Részletesebben3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ
3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenMUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenAz árszínvonal emelkedés Infláció
Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenRövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010
Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 21 Fıbb következtetések 29. szeptember 14.-e és október 3.-a között ötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 3.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 3. A világgazdaság és a világrend fejlıdése napjainkban Bacsi - Nemz gazd 3 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi reálgazdaság és pénz/tıke forgalom ( papír-gazdaság
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. november 30. Baromfi 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói
RészletesebbenGazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
RészletesebbenJelentısen romlottak a magyar cégek üzleti kilátásai
Jelentısen romlottak a magyar cégek üzleti kilátásai MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) 2007. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei 2007. november 14. Kutatásvezetı: Dr.
RészletesebbenAZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA
Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenGIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE
ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenHR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
RészletesebbenLOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenKKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása
s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenA makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI
A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv Vincze János MTA KRTK KTI A válság és az előrejelzés A válság speciális, nem csak azért mert nagy változás. A sejtésünk az, hogy alapvető
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
x. évfolyam y. szám 2016 XV. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK NÖVÉNYVÉDİ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE, 2015 1 Növényvédı szerek értékesítése, 2015 Növényvédı szerek értékesítése, 2015 XV. évfolyam
RészletesebbenFEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
RészletesebbenIngatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek
Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek A Föld Ökológiai rendszer, életünk alapja Fenntarthatósága a jövı alapja Társadalmi létezés feltétele, a nemzet létezésének alapja Az azonosítható, ellenırizhetı,
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenA piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.
1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =
RészletesebbenA 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenVálság, élénkítő csomag és migráció Kínában
Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:
RészletesebbenHaladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM FİBB ELMÉLETEI KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenKutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenDR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba
DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenSzegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenIkerdeficit a magyar gazdaságban
Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2010-ben
A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.
RészletesebbenAirport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont
Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport
RészletesebbenFejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája I.
Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert
RészletesebbenA termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései
A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései Varga Péter Stratégia Kft. 2011. február 3. Kelebia Egy kis bevezetés - A közlegelık tragédiája (Hardin, 1968) Adva van egy közlegelı, amelyen a faluban
RészletesebbenAz informatika és a felsıoktatás,
Az informatika és a felsıoktatás, az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség,
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 22. 2010. 6. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 2. Élıállat és Hús 2009. 43. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK
A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
Részletesebben(Az összehasonlító statisztikák tükrében)
FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenXI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/19. szám 2008.10.06. 2008/39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenStratégia áttekintı vázlat
Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. szeptember 21. Baromfi 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
Részletesebben