EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG

Átírás

1 CRI(97)36 Version hongroise Hungarian version EURÓPAI RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG AZ ECRI ÁLTALÁNOS IRÁNYELV AJÁNLÁSA NO. 2: A RASSZIZMUS, AZ IDEGENGYŐLÖLET, AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ INTOLERANCIA ELLENI KÜZDELEMBEN RÉSZTVEVİ NEMZETI SZAKIRÁNYÚ TESTÜLETEK Strasbourg, június 13.

2 Secretariat of ECRI Directorate General of Human Rights and Legal Affairs Council of Europe F STRASBOURG Cedex Tel.: +33 (0) Fax: +33 (0) combat.racism@coe.int web site:

3 A Fajgyőlölet és az Intolerancia elleni Európai Bizottság, összhangban az Európa Tanács államés kormányfıinek október 8-9. között Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozattal; figyelemmel arra, hogy az e Nyilatkozat részeként megfogalmazott, a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemre felhívó Cselekvési terv felkéri a Miniszteri Bizottságot, hozza létre a Fajgyőlölet és az Intolerancia elleni Európai Bizottságot, és bízza meg egyéb feladatok mellett a tagállamok számára készítendı célirányos ajánlások elkészítésével; figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által december 20-án elfogadott 48/134. számú, Az Emberi jogok elımozdításával és védelmével megbízott nemzeti intézmények -rıl szóló Határozatot; figyelembe véve úgyszintén azokat az alapelveket, melyeket e nemzeti intézmények október 7-9. között Párizsban tartott elsı nemzetközi találkozójukon fogadtak el ( Párizsi alapelvek ); emlékeztetve e nemzeti intézmények november 7-9.között Strasbourgban, illetve január között Kopenhágában tartott elsı és második európai találkozójukon elfogadott különféle Határozatokra; figyelembe véve a Miniszteri Bizottság R (85) 13. számú, az országgyőlési biztos (ombudsman) intézményérıl szóló Ajánlását; figyelembe véve úgyszintén az Emberi Jogok Irányító Bizottságának (CDDH) a Független Nemzeti Emberi Jogi Intézetek létrehozását szorgalmazó munkáját; hangsúlyozva, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem az alapvetı emberi jogok védelmének és elımozdításának szerves részét képezi; emlékeztetve a Fajgyőlölet és Intolerancia elleni Európai Bizottság javaslatára, melynek értelmében ismételten meg kell erısíteni az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt (14.) Cikket a megkülönböztetés általános tilalmáról; meggyızıdve annak szükségességérıl, hogy elsıbbséget kell élvezniük mindazon lépéseknek, melyek a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem törvényi és politikai irányelveinek végrehajtását célozzák; figyelemmel arra, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni hatékony stratégia eredményessége nagymértékben a társadalmi tudatosító, tájékoztató és nevelési munkán, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozó egyének emberi jogainak védelmén és elımozdításán múlik; meggyızıdve arról, hogy a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljából létrehozott nemzeti szakirányú testületek a legváltozatosabb módon járulhatnak hozzá az ezen a téren alkalmazható intézkedések hatékonyságához, továbbá tanáccsal és tájékoztatással láthatják el az országos hatóságokat; üdvözölve azt a tényt, hogy egyes tagországokban már létrehoztak ilyen szakirányú testületeket, és azok már mőködnek is; elismerve, hogy e testületek jellege az egyes tagországok változó körülményeitıl függ és így e testületek az emberi jogok vonatkozásában nagyobb kitekintéssel bíró intézmények részeiként is mőködhetnek; felismerve, hogy a kormányok és e testületek között ezek mőködésére vonatkozó ügyekben kölcsönös tájékoztatásra és tanácskozásokra van szükség; 3

4 Ajánlja a tagállamok kormányai számára a következıket: 1. vizsgálják meg kellı gondossággal egy, a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljait szolgáló nemzeti szakirányú testület létrehozásának lehetıségét, ha ilyen nem mőködne már; 2. e kérdés vizsgálatakor vegyék figyelembe azokat az alapelveket, melyeket a jelen Ajánlás melléklete tartalmaz, és amelyek útmutatóul és gondolatébresztésül országos szinten megvitatható megoldási lehetıségeket kínálnak. 4

5 A Bizottság 2. számú Ajánlása az általános irányelvekrıl Melléklet A rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem céljait szolgáló nemzeti szakirányú testületekre vonatkozó alapelvek A fejezet: Alapszabály Feladatkitőzés 1. Alapelv 1. A szakirányú testületek feladatkitőzését alaptörvényben vagy más jogszabályban kell rögzíteni. 2. A szakirányú testületek feladatkitőzése meg kell hogy határozza a testületek összetételét, hatáskörét, jogi felhatalmazását, beszámolási kötelezettségét és pénzügyi forrásait. B fejezet: Választható formák 2. Alapelv 1. Az egyes országok jogi és államigazgatási hagyományaitól függıen a szakirányú testületek más-más jellegőek lehetnek. 2. A fenti alapelvek szerinti szerepet és feladatokat ellátó testületek lehetnek például a faji egyenjogúságért síkra szálló nemzeti bizottságok, az etnikai megkülönböztetés elleni küzdelmet képviselı országgyőlési biztosok (ombudsmanok), a rasszizmus ellen és az esélyegyenlıség megvalósításáért munkálkodó központok/irodák, vagy lehetnek más jellegőek is, ideértve az emberi jogokért általánosabban fellépı intézményeket. C fejezet: Feladatok és kötelezettségek 3. Alapelv A nemzeti sajátosságoktól és a jogi közegtıl függıen kívánatos, hogy a szakirányú testületek az alább megnevezett feladatok és kötelezettségek lehetı legnagyobb részét ellássák illetve vállalják: a. a hátrányos megkülönböztetésnek a - bevezetıben kifejtett - különféle megnyilvánulási formáival szembeni fellépés, valamint az esélyegyenlıség és a jó kapcsolatok elımozdítása a társadalom valamennyi csoportjához tartozó egyének között; 5

6 b. a törvényhozási és végrehajtói tevékenység kihatásainak figyelemmel kísérése a rasszizmus, az idegengyőlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelem szemszögébıl, és szükség esetén módosítási javaslatok elıterjesztése; c. a vonatkozó területen érvényes szabályozás és gyakorlat javítását célzó tanácsadás a törvényhozói és végrehajtó szervek számára; d. az áldozatok jogi támogatása peres vagy egyéb ügyeikben, szükség esetén jogsegély formájában; e. szükség esetén, és az adott ország törvényi kereteinek függvényében, fellebbezés benyújtása a bírósághoz vagy egyéb joghatósághoz; f. egyedi esetekben panaszok meghallgatása és kérelmek megvizsgálása, az ügyek békéltetés útján történı rendezése, vagy a törvényi keretek lehetıségein belül tartós és végrehajtható módon való lezárása; g. jogkör a szükséges bizonyítékok és adatok megszerzésére az elızı pontban foglaltak lefolytatásához; h. tájékoztatás és felvilágosítás nyújtása az érdekelt testületek és intézmények számára, ideértve az államapparátushoz tartozókat is; i. tanácsadás a megkülönböztetéssel szemben bizonyos területeken alkalmazható irányadó gyakorlatról, illetve szabályokról, melyek lehetnek törvényerejőek, vagy követésük lehet önkéntes; j. hozzájárulás bizonyos kulcs-szerepet betöltı csoportok képzéséhez, nem vitatva ugyanakkor az érintett szakmai szervezeteknek a képzésben betöltött elsıdleges szerepét; k. a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggı álláspontok, nézetek tudatosítása a társadalom széles rétegeiben, és e célból a vonatkozó adatok és irodalom összeállítása, megjelentetése; l. a szakirányú testületekéhez hasonló célokat követı szervezetek támogatása és bátorítása; m. az említett, hasonló munkát végzı szervezetek által felvetett gondok figyelembe vétele és az ezekkel való további foglalkozás. D fejezet: Adminisztráció és mőködés Összetétel 4. Alapelv A bizottsági vagy hasonló formában mőködı szakirányú testületeknek képviselniük kell az egész társadalmat, a maga sokrétőségében. 6

7 Függetlenség és beszámolási kötelezettség 5. Alapelv 1. A szakirányú testületeknek megfelelı anyagi fedezettel kell rendelkezniük, hogy feladataikat hatékonyan láthassák el. A pénzügyi támogatást a parlamentnek évente jóvá kell hagynia. 2. A szakirányú testületek mőködésébe az államnak nem lehet beleszólása. A testületeknek függetlenségük gyakorlásához minden biztosítékot meg kell kapniuk; ennek keretében szabadon választhatják meg, illetve nevezhetik ki alkalmazottaikat, kezelhetik pénzügyi forrásaikat, és nyilvánosan hangot adhatnak nézeteiknek. 3. A szakirányú testületek tevékenységi beszámolóikat parlamenti vitára alkalmas formában, világos és lehetıleg mérhetı tényekre alapozottan kell elkészíteniük. 4. A szakirányú testületek feladatkitőzése egyértelmően határozza meg tagjai kinevezésének feltételeit, és tartalmazzon megfelelı biztosítékokat kinevezett tag önkényes elbocsátása, vagy a megbízott meghosszabbításának önkényes elutasítása ellen, amikor a meghosszabbítás felelne meg a szokásos gyakorlatnak. Hozzáférhetıség 6. Alapelv 1. A szakirányú testületeknek akadálytalanul hozzáférhetıknek kell lenniük azok számára, akiknek jogait védelmezni kívánják. 2. A szakirányú testületeknek dönteniük kell afelıl, hogy a lehetıségektıl függıen helyi irodákat állítsanak fel, részben, hogy szolgáltatásaik könnyebben hozzáférhetık legyenek, részben, hogy javítsák oktatási és képzési programjaik hatékonyságát. E fejezet: Mőködési modell 7. Alapelv 1. A szakirányú testületeknek kutató- és tanácsadó munkájukat magas színvonalon kell végezniük, hogy annak hitelét biztosítani tudják mind a nemzeti hatóságok, mind az általuk jogvédelemben részesíteni kívánt közösségek elıtt. 2. A szakirányú testületek felállításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kormányaikkal való megfelelı kapcsolattartás lehetıségét és a folyamatos információ-átadást, hogy e testületek a kívánt módon mőködhessenek, és hogy folyamatosan hallathassák véleményüket az ıket érintı kérdésekben. 3. A szakirányú testületeknek biztosítaniuk kell politikai függetlenségüket. 7

8

9