Áfakulcs. Tartalom BEKÖSZÖNTŐ. Tisztelt Olvasó! Szakmai folyóirat. II. évfolyam 7-8. szám július-augusztus

Átírás

1 Áfakulcs Szakmai folyóirat Bemutatószám június II. évfolyam 7-8. szám július-augusztus BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Tartalom A HÓNAP TÉMÁJA - Új fegyverek a NAV kezében Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. AKTUÁLIS - Az online pénztárgépek használatának és üzemeltetésének változása 2016-ban ÁFA A MINDENNAPOKBAN - Az áfatörvény szerinti belföldi fordított adózás alkalmazásával kapcsolatos bírósági gyakorlat I. rész JOGESET - Az áfalevonási joggal érintett peres eljárások a kúria összefoglaló véleménye tükrében Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő dr. Boda Péter NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: június

2 A hónap témája Új fegyverek a NAV kezében Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Magyar Közlöny június 15-én megjelent 87. számában került kihirdetésre a évi LXVI. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról. A múlt havi számban a Nemzetgazdasági Minisztérium által az Országgyűléshez benyújtott T/ számú törvényjavaslatban foglaltak közül a számlázó programokkal kiállított számlákra vonatkozó elektronikus (online) adatszolgáltatás bevezetésére, valamint az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának csökkentésére irányuló javaslattal foglalkoztunk. A cikk első részében a számlázó programokkal kiállított számlákra vonatkozó elektronikus (online) adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat érintjük a már elfogadott jogszabályi rendelkezések megjelölésével. A cikk második részében az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módosításokat tekintjük át. Tesszük azt különös tekintettel arra, hogy a kormányzat által benyújtott törvényjavaslathoz képest az értékhatár nem január 1-jétől módosul, hanem csak július 1-jétől, ezáltal az adatszolgáltatási kötelezettség június 30-áig a jelenleg hatályos szabályok szerint teljesítendő. A cikk harmadik részében a számla adattartalmára vonatkozó azon változást érintjük röviden az első és második részében foglaltakkal összefüggésben, amely szerint január 1-jétől a számlán a vevő adószámát a jelenleg hatályos szabályhoz képest sokkal bővebb esetkörben kell szerepeltetni. I. A számlázó programokkal kiállított számlák A Módosító törvény a az Art. 31/B. -át a Módosító törvény 262. (7) bekezdése szerint július 1-jei hatályba lépéssel kiegészítette a (2a) bekezdéssel, amelyben foglaltak szerint az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a NAV részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a forintot eléri vagy meghaladja. E jogszabályhely azt is előírja, ha az adózó egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére olyan számlát állított ki, amelyben az áthárított adó összege a Ft-ot elérte vagy meghaladta, akkor ezen számla módosításáról vagy érvénytelenítéséről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki azokra a számlákra, amelyekben nem belföldi adóalany részére áthárított adó összege a forintot eléri vagy meghaladja június 16-ától lépett hatályba (Módosító törvény 68. ) az Áfa tv (1) bekezdésének módosított i) pontja [Módosító törvény 262. (1) bekezdés], amely lehetővé teszi az adópolitikáért felelős miniszter számára, hogy az Art. 31/B. (2a) bekezdésében említett külön jogszabályt (rendeletet) megalkossa. Az elfogadott jogszabályi rendelkezések alapján a számlázó programokkal kiállított számlák adatait július 1-jétől az adóhatóság azonnal megismerheti, ezáltal lényegében rálátással fog bírni a vállalkozás vevőkörének jelentős részére is. Ezáltal az adóhatóság a vállalkozás életében nem szokásos számlázási eseményeket is valós időben észlelheti, amely alapján valamilyen típusú ellenőrzés lefolytatását rendelheti el. 2.

3 Feltétlenül ilyen esetként említhető, amikor a vállalkozás az adóhatósághoz korábban beérkezett számlaadatokhoz képest olyan tartalmú számlát bocsátott ki, amelyben feltüntetett valamely adat a korábbi számlaadatokhoz képest az adóhatóság szempontjából kivizsgálásra érdemes eltérésként értelmezhető. Például a vállalkozás a korábbi adatok alapján olyan számlákat állított ki, amelyekben legfeljebb Ft-ig terjedő összegben hárított át áfát, majd kiállít egy olyan számlát, amelyben Ft áfát hárított át (az áthárított áfa összege feltétlenül közlendő adat lesz), vagy nagy értékű adómentes számlát bocsát ki, miközben korábban áfamentes számlát nem állított ki. Változás a tervezethez képest: A kormányzati törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy adózók január 1-jétől önkéntes alapon elektronikus adatszolgáltatást teljesítsenek, de erre az elfogadott törvény nem ad lehetőséget. A jelenleg hatályos Art (1) bekezdés a) pontja szerint az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos teljesítése esetén mulasztási bírság szabható ki. A jelenleg hatályos Art (1) bekezdés c) pontja értelmében az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése úgyszintén mulasztási bírság kiszabásával szankcionálható. A mulasztási bírság mindkét jogszabályhelyben említett jogsértés esetén jogsértésenként legfeljebb 500 ezer forintig terjedő összegben szabható ki. A Módosító törvény kifejezetten a számlázó programokkal kiállított számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatással összefüggő jogsértésekre vonatkozó bírságolási szabályt nem tartalmaz, tehát július 1-jétől a NAV az Art (1) bekezdés a), vagy c) pontja alapján szabhat ki mulasztási bírságot, feltéve, hogy a jogalkotó ezt a helyzetet július 1-je előtt nem változtatja meg. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) meghatározza, hogy milyen feltételeknek megfelelő számlázó programmal állítható ki számla. A Rendelet július 1-jei hatállyal olyan értelemben fog módosulni, hogy kizárólag olyan számlázó program használható számla kibocsátására, amely képes a külön jogszabályban meghatározott elektronikus adatszolgáltatás teljesítésére. Ennek következtében a számlázó programok fejlesztői számára megoldandó feladat a program olyan jellegű fejlesztése, amely biztosítja, hogy a számla kibocsátásával egyidejűleg annak adatai az NGM által megalkotandó rendeletben foglaltak szerint a NAV felé elektronikusan továbbításra kerüljenek. A Rendelet szerint a számlázó program értékesítője köteles a vevő részére köteles átadni a programra vonatkozó felhasználói dokumentációt, amelynek tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának ismertetését. A funkcióik módosítása esetén a vevő részére biztosítani kell az eredeti dokumentációnak a funkciómódosítást leíró kiegészítését, módosítását. A Rendelet értelmében a számlázó program vevője az eladótól kapott dokumentációt, valamint annak valamennyi kiegészítését, módosítását a számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni, akár elektronikusan is. Amennyiben az adóalany saját maga által kifejlesztett számlázó programot használ, akkor a megőrzési kötelezettség a saját maga által elkészített dokumentációra, s azt kiegészítő dokumentációra vonatkozik. Az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség hatályba lépése megköveteli az adott számlázó program fejlesztőjétől azt is, hogy a felhasználói dokumentációt kiegészítse, hiszen a program új funkcióval bővül. A kiegészítést (módosítást) az előzőekben említett időpontig az adózónak meg kell őriznie. A Rendelet értelmében július 1-jén csak olyan számlázó program használható, amelynek dokumentációja tartalmazza az elektronikus adatszolgáltatás funkcióját és annak tartalmát. Az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok azon adóalanyokat is terhelik, amelyek külföldi 3.

4 (nem belföldön alapított) vállalkozások, s belföldön gazdasági letelepedés hiányában is áfaregisztrációval rendelkeznek vagy éppen belföldi gazdasági letelepedésük folytán rendelkeznek a NAV által kiadott adószámmal. E körbe tartozó adóalanyok jellemzően belföldi adóalanyiságukhoz kapcsolódó számláikat külföldön készítik el, de számukra ez a körülmény nem eredményez semmiféle könnyítést. E körbe tartozó adóalanyok vélhetően többnyire külföldi vállalkozás által kifejlesztett számlázó programot is használnak. Ennek nincs akadálya, hiszen ezt a Rendelet nem tiltja, feltéve, hogy az a Rendeletben előírt feltételeknek megfelel. Azonban július 1-jétől a külföldi vállalkozás által kifejlesztett számlázó programnak is képesnek kell lennie a külön jogszabályban meghatározott elektronikus adatszolgáltatás teljesítésére. II. Áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módosítások A számlázó programmal kiállított számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség előírásával összefüggő szabályt tartalmaz a Módosító törvény pontja, amely a Módosító törvény 262. (7) bekezdése szerint az Art. 31/B. (2) bekezdésének szövegét július 1-jétől módosítja. E szerint az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási (nyilatkozattételi) kötelezettség az adózó által kiállított számlákkal kapcsolatban azokra terjed ki, amelyeket nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával más belföldi adóalany részére állítják ki, és az abban áthárított adó összege a Ft-ot eléri vagy meghaladja. Az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki azokra a számlákra, amelyekben nem belföldi adóalany részére áthárított adó összege a forintot eléri vagy meghaladja július 1-jétől a számlázó programmal kiállított azon számlák esetében elektronikus adatszolgáltatás áll fenn, amelyeket más belföldi adóalanyok részére állítanak ki, valamint az abban áthárított adó összege a Ft-ot eléri, vagy meghaladja. Ebből adódóan szükségtelen lenne július 1-jétől az elektronikus adatszolgáltatással érintett számlákra vonatkozóan az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatást is előírni. A Nemzetgazdasági Minisztérium T/ számú törvényjavaslatban az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából irányadó értékhatár vonatkozásában január 1-jétől annak Ft-ról Ft-ra történő csökkentését javasolta. Ezzel szemben az előzőekhez kapcsolódó szabályokhoz illeszkedően a Módosító törvény pontja az Art. 31/B. (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt forintos összeghatárt forintos összeghatárra a Módosító törvény 262. (7) bekezdése szerint július 1-jei hatállyal csökkenti. Változás a tervezethez képest: A jogalkotó vélhetően belátta, hogy január 1-jétől az értékhatár ilyen jelentős csökkenése a vállalkozói szféra számára jelentős adminisztrációs kötelezettséget generál, amelyre történő felkészüléshez az évből hátralevő időszak nem elégséges. Másrészt a számlázó programokkal kiállított számlákra vonatkozóan július 1-jétől jelentkező elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése is felkészülési időt igényel január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakban a számla kibocsátójának az áfabevallás keretében teljesítendő tételes adatszolgáltatási kötelezettsége a következő esetekben áll fenn (függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal, vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával állítja ki): a számlában áthárított adó eléri, vagy meghaladja az Ft-ot; a számlában áthárított általános forgalmi adó a módosítást megelőzően, vagy azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az forintot; az érvénytelenített számlában ide értve a módosított számlát is, ha annak érvénytelenítésére került sor áthárított általános forgalmi adó öszszege eléri vagy meghaladja az forintot. 4.

5 2017. július 1-jétől a számla kibocsátó vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanezen esetkörben a nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával kiállított számlákkal összefüggésben a forintos értékhatárt alapul vételével áll fenn január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban a számla befogadójának tételes adatszolgáltatási kötelezettsége a következő esetekben áll fenn (függetlenül attól, hogy részére a számlát számlázó programmal, vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával állítják ki): olyan számla alapján vont le áfát, amelyben az áthárított adó eléri, vagy meghaladja az forintot; a számlában áthárított általános forgalmi adó a módosítást megelőzően, vagy azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az forintot, s a módosító számlára alapozva áfát vont le, vagy korábban levont áfáját csökkenti; az érvénytelenített számlában ideértve a módosított számlát is, ha annak érvénytelenítésére került sor áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja az forintot, és az érvénytelenítő számlára alapozva korábban levont áfáját csökkenti. A tételes adatszolgáltatás azt jelenti, hogy az áfabevallásban a számlában feltüntetett adóalapot és az abban áthárított áfát kell megadni (tehát befogadói oldalról nem az áfa bevallásban levont áfát és annak alapját kell megadni). A számla befogadójának január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban összevont adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn, ha ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több, értékhatár alatti számlában ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is áthárított adó tekintetében gyakorol összesen forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot. Az összevont adatszolgáltatás annyit jelent, hogy az áfabevallásban meg kell adni az összevont adóalapot és az összevont áthárított adót (tehát nem az áfabevallásban levont áfát és annak alapját kell megjelölni). Nem releváns, hogy részére a számlát számlázó programmal, vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával állítják ki július 1-jétől a számla befogadó vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanezen esetkörben a forintos értékhatár alapul vételével áll fenn. Az első részben azon adóalanyokra külön is kitértem, amelyeket ugyan nem belföldön alapítottak, de belföldön gazdasági letelepedés hiányában is áfaregisztrációval rendelkeznek, vagy éppen belföldi gazdasági letelepedésük folytán rendelkeznek a NAV által kiadott adószámmal. Mint már az első részben is említettem, e körbe tartozó adóalanyok jellemzően belföldi adóalanyiságukhoz kapcsolódó számláikat külföldön készítik el, de számukra ez a körülmény az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatás vonatkozásában sem eredményez semmiféle könnyítést. III. Számla adattartalmára vonatkozó változások A Módosító törvény pontja az Áfa tv d) pont dc) alpontját akként módosítja, hogy az az forintot szövegrész helyébe az a forintot szöveg lép. A Módosító törvény 262. (6) bekezdése szerint e jogszabályhely január 1-jétől lép hatályba. Tehát attól függetlenül, hogy az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségnél releváns összeghatár, továbbá az adatszolgáltatással érintett bizonylati kör július 1-jétől módosul, valamint a számlázó programmal kiállított számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség július 1-jétől lép hatályba, a számlákon már január 1-jétől fel kell tüntetni a vevő adószámát, feltéve, hogy a vevőre áthárított adó a forintot eléri vagy meghaladja, és a vevő gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön (a vevő adószáma az elektronikus adatszolgáltatásnál is feltétlenül közlendő számlaadat lesz). 5.

6 A vállalkozások feltételezhetően július 1-jéig már megszereznek olyan mértékű jogalkalmazási rutin -t, amelynek következtében a vevő adószámát a számlában nem mulasztják el feltüntetni azokban az esetekben, amelyeknél július 1-jétől elektronikus úton, vagy az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket. A Módosító törvény 73. -a az Áfa tv.-t a sal egészíti ki, amely szerint adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt az egyéb, az Áfa tv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kielégíti az olyan, évben, de évi teljesítési időponttal kiállított, forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a vevő adószámát. A Módosító törvény 262. (6) bekezdése szerint e jogszabályhely január 1-jétől lép hatályba. A vállalkozásoknak szem előtt kell tartani, hogy adóhatóság január 1-jétől az Art (1) bekezdés e) pontja alapján Ft-ig terjedő összegben szabhat ki mulasztási bírságot, ha a számla kibocsátója a törvényi kötelezés ellenére a vevő adószámát a számlán nem szerepelteti, függetlenül attól, hogy a számlával összefüggésben sem elektronikus, sem az áfabevallásban teljesítendő adatszolgáltatás nem terheli. Aktuális Az online pénztárgépek használatának és üzemeltetésének változása 2016-ban Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az alábbiakban azokat a főbb módosításokat tekintjük át, amelyeket a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (továbbiakban: Pénztárgéprendelet) módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet április 2-i, szeptember 30-i, valamint január 1-jei hatállyal ír elő az online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgépek (továbbiakban: pénztárgépek) használatával kapcsolatosan. Elsődlegesen a pénztárgépek üzemeltetését, illetve az azzal kapcsolatos adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget érintő változásokat mutatjuk be, a Pénztárgéprendelet mellékleteiben foglalt, a pénztárgépekre vonatkozó technikai, illetve műszaki jellegű rendelkezések módosításait terjedelmi okokból nem ismertetjük. A április 2-ától hatályos változások A április 2-ától bevezetett változások a pénztárgép használatára kötelezettként nevesített adózók körét nem bővítik, vagyis kizárólag azokat az adózókat érintik akik/amelyek a fenti időpontban a Pénztárgéprendelet alapján kötelezően, vagy a saját döntésük alapján online pénztárgéppel teljesítik az Áfa tv. szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségüket. A változásokat a Pénztárgéprendelet szerinti sorrendjükben ismertetjük. Változik, illetve részletesebbé válik a gépi úton történő nyugtakibocsátás alól mentesítő események alatt bizonyla-tolt bevételek utólagos rögzítésének a szabályozása [Pénz-tárgéprendelet 1. (5)-(6) bekezdés]. Abban az esetben, ha az adózó a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, a pénztárgép eltulajdonítása, vagy a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése okán mentesül, akkor a fenti események bekövetkezésétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt köteles első tételként rögzíteni a pénztárgépben a pénztárgép használatához, illetve a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás feltétele- 6.

7 inek helyreálltakor. Ezt a kötelezettséget a Pénztárgéprendelt utólagos rögzítésként nevesíti (továbbiakban: utólagos rögzítés). Utólagos rögzítés elvégzése a gépi úton történő nyugtakibocsátás alóli mentesülést követően Az adózóknak az utólagos rögzítés elvégzéséhez külön adóügyi napot kell nyitniuk, és az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteniük. (A Pénztár-géprendelet pontja szerint a Pénztárgéprendelet alkalmazásában adóügyi napnak minősül a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő.) Az adózók azt is megtehetik, hogy az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán rögzítik, feltéve, hogy azt az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adózók kötelesek az adóügyi napot lezárni és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizniük. Módosulnak az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentés, vagyis az egyedi mentesítés (továbbiakban: egyedi mentesítés) szabályai [Pénztárgép-rendelet 3. (1) és (6) bekezdés, 3/A. ]. Amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol a Pénztárgéprendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat az adózó önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adózó számára, úgy az adózó a Pénztárgéprendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alól egyedi mentesítést kérhet. Az adózók az egyedi mentesítést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérelmezhetik az állami adóhatóságtól, és az egyedi mentesítés lejártát követően módjukban áll a kérelmet újból benyújtani. Az egyedi mentesítés általános esetben Emellett a pénztárgép használatára kötelezett adózók jogosultak egyedi mentesítést kérni akkor is, ha a fenti kötelezettséggel érintett tevékenységüket közfeladatot ellátó intézményben végzik, és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart. Ebben az esetben az adózóknak a kérelemhez mellékelniük kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról. A mentesítés csak addig érvényes, amíg minden feltétele fennáll. Ha valamely feltétel már nem áll fenn, akkor az üzemeltető köteles a feltétel megszűnése tényéről a megszűnés időpontjától számított 15 munkanapon belül tájékoztatni az állami adóhatóságot. Az egyedi mentesítés speciális esete Változnak a cserepénztárgépek biztosításával és használatával kapcsolatos szabályok [Pénztárgéprendelet 42. (1) bekezdés, 78/F. ] A Pénztárgéprendelet a pontja alapján a Pénztárgéprendelet alkalmazásában cserepénztárgépnek minősül a cserepénztárgépként üzembe helyezett pénztárgép, amelyet nyugtaadási kötelezettség teljesítésére kizárólag a meghibásodott pénztárgép üzemeltetője használ, kizárólag a javítás ideje alatt. Cserepénztárgépek használata Az üzemeltető kérésére a forgalmazó köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére. A cserepénztárgépek átadásakor és visszavételekor el kell végezni azok átszemélyesítését (a cserepénztárgépek átszemélyesítésére vonatkozó új előírások az alábbiakban kerülnek ismertetésre). A cserepénztárgépek biztosítása esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. A cserepénztárgépek december 31-ét követően kizárólag online módon működhetnek. 7.

8 A pénztárgépek üzemeltetőinek személyében bekövetkező változás kapcsán bevezetésre kerül, illetve lehetővé válik a már üzembe helyezett pénztárgépek más üzemeltetőkhöz történő rendelése [Pénztárgéprendelet 42. (4) bekezdés, 44. (3)- (7) bekezdés, 47. (1a) bekezdés, 51/B., 67. (6a) bekezdés]. A Pénztárgéprendelet a pontja alapján az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelése a Pénztárgép-rendelet alkalmazásában átszemélyesítésnek minősül, (továbbiakban: átszemélyesítés), amely kizárólag az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépeknél végezhető majd el. (Ez utóbbi feltételeknek meg nem felelő pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépként történő kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.) A pénztárgépek átszemélyesítésére cserepénztárgépek biztosítása esetén, valamint a pénztárgépek üzemeltetőjének személyében történő változás esetén kerülhet majd sor. Pénztárgépek átszemélyesítése Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adózó kérése alapján a forgalmazó cserepénztárgépet biztosít az üzemeltető pénztárgépe javításának idejére, akkor a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni, majd a cserepénztárgép viszszaszolgáltatásával egyidejűleg a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni. Az átszemélyesítés menete Az adózók az üzembe helyezett pénztárgépek átminősítését kötelesek előzetesen bejelenteni az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentés alapján az állami adóhatóság a bejelentés elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, a bejelentés postai úton történt megküldése esetén a be-érkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi a pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges üzembehelyezési kódot, illetve az arról szóló értesítést, melyet az adózó köteles átadni postai úton történő megküldés esetén kinyomtatott formában az átszemélyesítést végző, műszerésznek. Az átszemélyesítést végző műszerész rögzíti a pénztárgépben az állami adóhatóság által az adózó részére megküldött átszemélyesítési kódot. Az átszemélyesítési kód rögzítését követően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége (továbbiakban: AEE) a Pénztár-géprendelet 5. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kapcsolatba lép a NAV szerverével, amely az 5. melléklet szerinti válaszüzenettel átszemélyesíti a már korábban üzembe helyezett AEE-t, vagy elutasítja az átszemélyesítést, amennyiben a rögzített átszemélyesítési kód érvénytelen, vagy más, adat-egyezőségi hiba okán az átszemélyesítés nem végezhető el. (Érvénytelen az átszemélyesítési kód, ha azt nem az állami adóhatóság adta ki, illetve ha azt korábban más pénztárgép átszemélyesítéséhez felhasználták.) Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével változás következik be, akkor az üzemeltető nem köteles megőrizni az AEE-t az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig, azonban az átszemélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról. Amennyiben a pénztárgépet bérbeadás céljából helyezik üzembe, és a pénztárgép nincs a bérlő részére átszemélyesítve, úgy a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ebben az esetben csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el az átszemélyesítést. Módosul az üzembehelyezési kód igénylésére szolgáló bejelentés, valamint a már bejelentett adatok megváltozására vonatkozó bejelentés tartalma [Pénztárgéprendelet 44. (2)-(2a) és (10) bekezdés, 78/B. ]. Az új pénztárgépek üzembe helyezésére, az üzembe helyezett pénztárgépek átszemélyesítésére, valamint az AEE cseréjére vonatkozó előzetes bejelentésben meg kell jelölni az adóalany nevét, az adóalany adószámát, az adóalany székhelyét, 8.

9 a pénztárgép üzemeltetési helyét, illetve üzemeltetési módját, a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, amennyiben van ilyen, illetve az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét (az üzlet tevékenységét leginkább jellemző, legnagyobb bevételt eredményező TEÁOR szám tüntethető fel), az üzemeltetés célját, amennyiben a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni. Pénztárgépek üzembe helyezésére vonatkozó bejelentések adatartalma A pénztárgép üzemeltetési helyeként, illetve üzemeltetési módjaként az üzemeltetőnek be kell jelentenie, hogy a pénz-tárgépet állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen, változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen, tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni. A változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen működő pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra. A Pénztárgéprendelet külön rendelkezik arról, hogy a december 31-ig kiadott de pénztárgép megszemélyesítéséhez fel nem használt üzembehelyezési kódok február 29-én érvényüket vesztik. Változnak a pénztárgépek felülvizsgálatára vonatkozó szabályok [Pénztárgéprendelet 48. (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés]. A Pénztárgéprendelet alkalmazásában a pénztárgépek kötelező éves felülvizsgálata alatt egyrészt a pénztárgépek forgalmazói szoftver-felülvizsgálatát, másrészt pedig a pénztárgépek szervizes helyszíni vizsgálatát kell érteni. Pénztárgépek kötelező éves felülvizsgálata Az éves felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, ellenőrzi, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. A pénztárgépek forgalmazói szoftver-felülvizsgálata forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében a forgalmazó elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségi vizsgálatát és szükség szerinti módosítását a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint. A pénztárgépek forgalmazói a vizsgálat elvégzésének, illetve az azok keretében elvégzett módosítások tényről az AEE gyár-tó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazo-lást köteles beszerezni, melyet a szervizes helyszíni vizsgálat során a szerviz az adóalany részére átadni köteles. Ez utóbbi a tevékenységet kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti. A pénztárgépek szervizes helyszíni vizsgálatát az üzemeltetők kötelesek elvégeztetni a pénztárgépek üzembe helyezését, illetve a legutóbbi éves szervizelését követő egy éven belül. Ezt a vizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell. Bevezetésre kerül a pénztárgéphez hozzárendelt pénztároló eszköz fogalma, illetve használata (Pénztárgéprendelet 49/A. ). A Pénztárgéprendelet új kötelezettségként írja elő, hogy a pénztárgépekhez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizony-latolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha azt az esetet, amikor az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák, feltéve, hogy az eltérés mértéke ez utóbbi működési sajátosságokhoz igazodik. A pénzmozgás, illetve a pénzkészlet összeté- 9.

10 tele alatt a pénznek a Pénztárgép-rendelet 4. számú melléklet 6. pont 6.2. alpontja szerinti be-jegyzésre előírt részletezettséggel történő megbontását kell érteni. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt. Pénztárgéphez hozzárendelt pénztároló eszköz bevezetése A Pénztárgéprendelet lehetővé teszi, hogy a TEÁOR szerint Postai tevékenységet (egyetemes kötelezettséggel) folytató adózók a napi forgalmi jelentés készítés kivételével mentesüljenek a pénztároló eszköz tartásával kapcsolatos kötelezettségek alól, feltéve, hogy az adott pénzátvételi helyen egyidejűleg nyújtanak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. (1) bekezdésében meghatározott készpénzátutalást, valamint a Hpt. 6. (1) bekezdésében meghatározott fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást. Ha az adózók a fenti feltételeknek megfelelő pénzátvételi helyeken olyan tevékenységet is végeznek, melynek kapcsán a nyugtakibocsátási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető, akkor a pénztárgépekben csak ez utóbbi tevékenységük keretében végzett szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódó forgalmat kötelesek rögzíteni. Bevezetésre kerül a pénztárgépek állami adóhatóság által történő kötelező blokkolása (NGM rendelet 50/B. ). A Pénztárgéprendelet előírja, hogy az állami adóhatóság az alábbi esetekben meghatározott időtartamra blokkolja a pénztárgépeket. A pénztárgéppek blokkolása A pénztárgépek blokkolására kerül sor a pénztárgépek forgalmazási engedélyének viszszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő naptól; az online pénztárgépek útján megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolat biztosítására irányuló szolgáltatásnak a hírközlési szolgáltató általi szüneteltetése vagy korlátozása esetén a szüneteltetés vagy a korlátozás kezdő napjától a szüneteltetés vagy a korlátozás megszüntetésének napjáig; az online pénztárgépek útján megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolat biztosítására irányuló szolgáltatásnak a hírközlési szolgáltató általi megszüntetése esetén, a megszüntetés kezdő napjától; a pénztárgépek megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása esetén a megsemmisülés, elvesztés és eltulajdonítás tényének az üzemeltető által az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptól; a pénztárgépek használatának szüneteltetése esetén a szüneteltetés tényének az üzemeltető által az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptól a használat folytatásának az üzemeltető által az állami adóhatósághoz történő bejelentésében megjelölt napig. Változnak a pénztárgépek használatával kapcsolatos egyes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek [Pénztárgép-rendelet 51. (3) bekezdés, 51/A. (1)-(2) bekezdés, 52. (1) bekezdés, 53. ] Az adózók a tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgépek tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgépek működésének szüneteltetését kötelesek bejelenteni a szünetelés megkezdését követő 3 munkanapon belül. Pénztárgépek használatát érintő adatszolgáltatás és bejelentés Abban az esetben, ha a pénztárgépek üzemeltetője azért fejezi be a pénztárgépe használatát, mert az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni, vagyis Pénztárgéprendelet szerinti használatból történő kivonást kíván megvalósítani, akkor köteles az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni legkésőbb a használatból történő kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig. Emellett a pénztárgép üzemeltetője köteles bejelenteni az állami adóhatóság részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon 10.

11 a cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból üzemel-tett pénztárgép használata céljának megváltoztatását az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül; a pénztárgép üzemeltetési helyeként, módjaként bejelentett adat megváltozását és annak tervezett idő-pontját az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig; a pénztárgép az észlelést követően a pénztárgépnap-lóba haladéktalanul bejegyzendő megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását az észlelést követő 5 napon belül. Változnak a pénztárgépnapló vezetésére vonatkozó egyes rendelkezések [Pénztárgéprendelet 54. (3)- (4) bekezdés] A Pénztárgéprendelet alapján a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgáló, szigorú számadás alá vont pénztárgépnaplóba a pénztárgépet üzemeltető adózó, a műszerész és a forgalmazó tehet bejegyzést (a Pénztárgép-rendelet által meghatározott esetekben). Pénztárgép naplóba történő bejegyzések Amennyiben a pénztárgépnaplóba műszerész vagy a forgalmazó tesz bejegyzést, úgy az üzemeltető, illetve az üzemeltető részéről jelen lévő személy aláírásával áll módjában elismertetni a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás megtagadásának okát. Emellett az aláírás megtagadásának a tényéről a pénztárgép üzemeltetője köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az erre rendszeresített nyomtatványon a megtagadástól számított 5 napon belül. Módosulnak a pénztárgépek selejtezésével kapcsolatos rendelkezések (Pénztárgéprendelet 55. ) Abban az esetben, ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül. Pénztárgépek selejtezése Amennyiben a pénztárgép javítható, úgy a selejtezés elvégzése nem kötelező. A kötelező és az üzemeltető döntésén alapuló selejtezésekről a szervizeknek jegyzőkönyvet kell felvenniük. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be és azt nem lehet átszemélyesíteni. Változik a pénztárgépet a saját döntésük alapján használó adóalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége A pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntésük alapján használó adózók esetében április 2-ától megszűnik a CD/ DVD lemezen havonta teljesített adatszolgáltatás és a fenti adózók is online adatszolgáltatásra válnak kötelezetté. Ebből az is következik, hogy a pénztárgépeiket nem offline, hanem online üzemmódban kell működtetniük. Saját döntésük alapján pénztárgépet használó adózók adatszolgáltatása Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a pénztárgép üzemeltetőinek haladéktalanul szolgáltatási szerződést kell kötniük a pénztárgépekben lévő SIM-kártyát biztosító hírközlési szolgáltatókkal. (Az állami adóhatóság közzétette a honlapján az online kapcsolatot biztosító szolgáltatókra vonatkozó információkat.) A szeptember 30-ától és január 1-jétől hatályos változások A szeptember 30-ától és január 1-jétől bevezetett változások közül a legjelentősebb a pénztárgép használatára kötelezett adózók körének bővülése. Pénztárgép használatára kötelezett adózók köre A Pénztárgéprendelet 1. számú mellékletének (továbbiakban: 1. számú melléklet) szeptember 30-ától és január 1-jétől hatályos kibővítését figyelembe véve a pénztár-gép használatára kötelezett adózók köre az alábbiak szerint bővül ki: 11.

12 1. Az Áfa tv (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülé-se hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénz-tárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek: a) a gyógyszertárak, b) a október 15. napján hatályos TEÁOR 08, 1. a szerinti gépjármű-javítási, karbantartási, 2. a szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi, 3. a szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási, 4. a és szerinti kiskereskedelmi, 4a szerinti taxis személyszállítási, 5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási), 6. az szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási), 6a szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási, 7. a és szerinti kölcsönzési, szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti, szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési, 10. a szerinti javítási, szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási, szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási és szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve: ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme, bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, bd) a termelői borkimérés, be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében, c) a október 15. napján hatályos TEÁOR szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében. A gépi úton történő nyugtakibocsátási kötelezettséget keletkezető új tevékenységekről, illetve az azokat végző adózókról az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 1-3. alpontja, 4.a alpontja, 6.a alpontja, 8-9. alpontja, valamint alpontja rendelkezik. Az adózók az 1 számú melléklet 1./b) pontjának 1-3. alpontja, 8-9. alpontja, valamint alpontja szerinti tevékenységek esetében szeptember 30-ától, az 1. számú melléklet 1./b) pontjának 4.a alpontja és 6.a alpontja szerinti tevékenységek esetében pedig január 1-jétől kötelesek pénztárgépet használni. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 1. alpontjában megjelölt, TEÁOR számú, Gépjárműjavítás karbantartás megnevezésű tevékenység mint szakágazat alatt: a gépjárművek javítása és karbantartása (mechanikai javítás, villamossági javítás, elektronikus befecskendező rendszer (injektor) javítása, általános szerviz, karosszériajavítás, gépjármű-alkatrészek javítása, beleértve a gépjármű motorját, mosás, fényezés, festés, szórásos lakkozás, szélvédő, autóablak, -ajtó, -zár javítása, gépjárműülések javítása); a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje, centírozás, kerékbeállítás; a korrózióvédelem; az alkatrészek és tartozékok felszerelése (nem az autó-gyártás részeként, folyamatában) értendő. Nem ebbe a szakágazatba tartozik a gumiabroncs újrafutózása és felújítása, valamint a motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása. A gépi úton történő nyugtakibocsátási kötelezettséget keletkeztető tevékenységek csoportosítása Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 2. alpontjában megjelölt, TEÁOR számú, Gép- 12.

13 járműalkatrész-kiskereskedelem megnevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések (úgymint gumiabroncs és gumibelső, gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.) kiskereskedelme értendő. Nem ebbe a szakágazatba tartozik a gépjárműüzemanyag kiskereskedelme. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 3. alpontjában megje-lölt, TEÁOR számú, motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása megnevezésű tevékenység mint szak-ágazat alatt (a használt termékeket is beleértve) a motorkerékpárok (beleértve a mopedet is) nagy- és kiskereskedelme; a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagy- és kiskereskedelme (beleértve a levélben megrendelést és a bizományosi, ügynöki tevékenységeket is); a motorkerékpár karbantartása és javítása értendő. Nem ebbe a szakágazatba tartozik: a kerékpár, kerékpáralkatrész és -tartozék nagykereskedelme; a kerékpár, kerékpáralkatrész és -tartozék kiskereskedelme; a motorkerékpár bérbeadása; a kerékpár javítása és karbantartása. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 4.a alpontjában meg-jelölt, TEÁOR számú, Taxi személyszállítás meg-nevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt a taxival történő személyszállítás és a személygépjármű vezetővel együtt történő bérbeadása értendő. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 6.a alpontjában meg-jelölt, TEÁOR számú, Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység, mint szakágazat alatt a pénzügyi piacon más nevében kötött ügyletek (pl. brókerek részvényügylete) és az ehhez kapcsolódó tevékenység; az értékpapír-ügynöki (bróker-) tevékenység; az árutőzsdei szerződéses ügynöki (bróker) tevékenység; a pénzváltó irodák tevékenysége értendő. Nem ebbe a szakágazatba tartoznak a pénz és tőkepiacokon megvalósuló saját számlás ügyletek, valamint a díjazás ellenében vagy szerződéses alapon megvalósuló portfólió-kezelések. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 8. alpontjában megjelölt, TEÁOR számú, Fekvőbeteg-ellátás megnevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt a rövid és a hosszú távú kórházi ellátás, azaz az általános kórházak és a szakkórházak gyógyító, diagnosztikai, kezelési tevékenysége; az elsősorban fekvőbetegek ellátására irányuló, közvetlen orvosi felügyelet alatt végzett tevékenység értendő, ugyanakkor az abba sorolható tevékenységek közül csak a plasztikai sebészeti tevékenységek esetében kötelező a pénztárgép használata. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 9. alpontjában megjelölt, TEÁOR számú, M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, mint szakágazat alatt értendő tevékenységek közül kizárólag a tánctermek, diszkók működtetése esetében kötelező a pénztárgép használata, kivéve a túlnyomóan italfelszolgálással működő diszkókat. (TEÁOR 56.30). Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 11. alpontjában megjelölt, TEÁOR számú, Textil, szőrme mosása, tisztítása, megnevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt értendő tevékenységek közül kizárólag a különféle ruházatoknak mindenfajta ruházatot és a szőrméket is ideértve és a textileknek (akár a nagyközönség, akár közületi megrendelők részére) gépi, kézi vagy érmével működtetett önkiszolgáló gépekkel történő mosása, vegytisztítása, vasalása stb. esetében kötelező a pénztárgép használata. Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 12. alpontjában meg-jelölt TEÁOR számú, Fizikai közérzetet javító szolgáltatás megnevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége értendő. Nem ebbe a szakágazatba tartozik az orvosi maszszázs és terápia, valamint a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények tevékenysége (TEÁOR 93.13). 13.

14 Az 1. számú melléklet 1.b) pontjának 13. alpontjában meg-jelölt TEÁOR számú, Testedzési szolgáltatás megnevezésű tevékenység, mint szakágazat alatt a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatásai értendők, kivéve a magántanárok, -edzők sportoktatásait (TEÁOR 85.51). Áfa a mindennapokban Az áfatörvény szerinti belföldi fordított adózás alkalmazásával kapcsolatos bírósági gyakorlat I. rész Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Kétrészes cikksorozatunkban az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti belföldi fordított adózás alkalmazásával kapcsolatos ügyekben a közelmúltban meghozott két kúriai ítéletet, illetve az azokban kifejtett álláspontokat ismertetjük, továbbá példákon keresztül azt is bemutatjuk, hogy az ítéletek milyen módon befolyásolják a fordított adózás alá tartozó ügyletek adójogi megítélést. A cikksorozat első részében a Kfv.I /2015 számú ügyben hozott ítélettel (továbbiakban: ítélet) foglalkozunk, amelyben a Kúria a fordított adózás feltételeit nyílászárók legyártása és beépítése esetében vizsgálta meg. 1. A Kúria által kialakított álláspont Az ítéletben foglalt álláspontot a Kúria Sajtótitkársága a november 17-én kiadott tájékoztatójában (továbbiakban: tájékoztató) az alábbiak szerint foglalta össze: A felperes fő tevékenysége szerint épület-asztalosipari termékek gyártásával foglalkozik. Az adott jogügyletekhez kapcsolódó számlákat az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. (1) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás szabályai szerint állította ki, azokon áthárított adót nem szerepeltetett. A partnerrel kötött szerződések alapján nyílászárók gyártása és azok beépítése volt a feladat a megrendelő által meghatározott helyszínen. A szerződések tartalmazták, hogy az épületek felújítási munkái építési engedélykötelesek, illetőleg az áfa megfizetése a fordított adózás szabálya szerint történik. Az adóhatóság határozatával megállapította, hogy a felperes nem alkalmazhatta volna a fordított adózás szabályait, annak nem állnak fenn a törvényi feltételei. A felek megállapodása elsődlegesen nyílászárók legyártására és értékesítésére irányult, a kapcsolódó szállítási és beépítési szolgáltatás csupán a termékértékesítés megvalósulását szolgálta, a fő ügylet a termékértékesítés volt, a szolgáltatásnyújtás ebbe beleolvadt, osztotta annak adójogi sorsát, azaz a számlát áthárított áfatartalommal kellett volna kiállítani. A felperes keresete nyomán eljárt elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította lényegében osztva az alperes jogi álláspontját. A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet részletesen kifejtve, hogy a jogügylet minden tekintetben megfelelt az Áfa tv. releváns rendelkezésének. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az elsőfokú ítélet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A Kúria rögzítette, hogy nem volt ésszerű indoka adójogi szempontból a szerződés tartalmát másképpen értékelni, mint amire a felek akarata irányult, illetve a döntést nem lehetett fikcióra építeni. Az ügy összes körülményei alapján egyértelműen megállapította a Kúria, hogy hiánytalanul fennálltak az Áfa tv (1) bekezdés b) pontban foglalt speciális feltételek a fordított áfa alkalmazásához. Az ügyletben a domináns elem a szolgáltatási elem volt, az, hogy a beépített ablak, mint tárgy tényleges értéke meghaladta a szerelés költségét, nem bír jelentőséggel. A szerződéses cél mibenléte és megvalósítása a releváns szempont az ügy megítélésénél. A felek szándéka nem egy tárgy adásvételére irányult, hanem egy építési engedélyköteles munka során egy konkrét 14.