TANULÁSI ZAVAROK GYÓGYPEDAGÓGIÁJA TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 2 FÉLÉV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULÁSI ZAVAROK GYÓGYPEDAGÓGIÁJA TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 2 FÉLÉV"

Átírás

1 Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak, II. év Távoktatás TANULÁSI ZAVAROK GYÓGYPEDAGÓGIÁJA TANULMÁNYI ÚTMUTATÓ 2 FÉLÉV es tanév dr. ORBÁN RÉKA, adjunktus 1

2 TARTALOMJEGYZÉK MODUL 1. A TANULÁSI ZAVAROK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI... 6 CÉLKITŰZÉSEK... 6 TANULÁSI ÚTMUTATÓ... 6 UNIT 1. A tanulási zavarok gyógypedagógiájának területe Célkitűzések Kulcsfogalmak Tanulási zavarok fogalma Tanulási zavarok okai Tanulási zavarok alcsoportjai Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 2. A tanulási zavarok elméletei Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék ISMERETFELMÉRŐ TESZT MODUL 2. A TANULÁSI ZAVAROK FELISMERÉSE ÉS MEGELŐZÉSE CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ UNIT 1. A tanulási zavaros gyermekek felmérése Célkitűzések Kulcsfogalmak

3 Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 2. A tanulási zavaros gyermek szülei, családja Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 3. A tanulási zavarok megelőzése Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék ISMERETFELMÉRŐ TESZT MODUL 3. A TANULÁSI ZAVAROS GYERMEK AZ ISKOLÁBAN CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ UNIT 1. A tanulási zavaros gyermek az iskolában: szociális és emocionális sajátosságai Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 2. A tanulási zavaros gyermek zavaros gyermek az iskolában: kognitív sajátosságai és motivációja Célkitűzések Kulcsfogalmak

4 Feladatok Irodalomjegyzék ISMERETFELMÉRŐ TESZT MODUL 4. A TANULÁSI ZAVAROK FŐBB CSOPORTJAI CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ UNIT 1. A diszlexia Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 2. A diszgráfia Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 3. A diszkalkúlia Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 4. A nonverbális tanulási zavarok Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok

5 Irodalomjegyzék UNIT 5. Az ADHD (figyelemzavar és hiperaktivitás) Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék MODUL 5. BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS A FELNŐTTKORI TANULÁSI ZAVAROK CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ UNIT 1. Komplex beavatkozási programok Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék UNIT 2. Tanulási zavarok a felsőoktatásban, a felnőttkorban Célkitűzések Kulcsfogalmak Feladatok Irodalomjegyzék AZ ÖNELLENŐRZŐ TESZTEK MEGOLDÁSAI

6 MODUL 1. A TANULÁSI ZAVAROK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ A tanulási zavarok meghatározása, elméletei A tanulási zavarok gyógypedagógiája A tanulási zavarok, mint a speciális nevelési igényűek egyik kategóriája A modul felépítése: 2 unit (fejezet). Unitonként tanuljon. Készítsen jegyzeteket. A kulcsfogalmakat próbálja saját szavaival meghatározni. Keressen összefüggéseket a unitban szereplő főbb fogalmak között. Ezután tanulmányozza az elektronikus könyvtárban fellelhető, témához kapcsolódó könyvészeti anyagot. Végezze el a unit végén található feladatokat. A modul befejezése után végezze el a modul végén található önellenőrző tesztet. A tanulás A tanulásra való képesség az emberi létezés meghatározója és minőségének, fejlettségének mutatója. Az emberre jellemző tanulás nem más, mint az információs csatornák megnyílása, az információk befogadása, s ezek összekapcsolása a már korábban befogadott és tárolt információkkal, illetve a tömörített infók magasabb (fogalmi/gondolati) szintre emelése. A tanulásról tehát elmondható, hogy egy különböző intenzitású változási folyamat, melynek elősegítője, s egyben eredménye a tanulási képesség. A tanulási folyamat szorosan összefügg az értelmi szint fejlődésével, de nem azonos vele, bizonyos esetekben színvonala magasabb lehet, mint az értelmi teljesítmény (Mesterházi, 1995). Kulcsár szerint (1984) A képesség alkalmasságot jelent valamilyen tevékenységre, a készség mellett a tevékenység kifejezésének valamilyen eszköze A tanulási képességek pszichikus rendszerben való értelmezésében, elkülönülnek a műveleti és általános képességek. Az általános képességek közzé sorolhatók a kommunikációs, szocializációs, kognitív és alkotó képességek, s a kognitív képességek közzé sorolja a tanulás, a megismerés, a gondolkodás képességét. A műveleti képességek alkotják a tanulás belső elemi feltételeit, melyek bonyolultan összetett struktúrákban működnek. 6

7 A tanulási stílus, stratégia és tanulási technikák megvalósításának jelentősége a tanulás eredményességében Tanulási nehézséget okoz, ha a tanuló a nem megfelelő tanulási stílust, stratégiát és technikát használja. A tanulás végső céljának, a tananyag jellegének megfelelő tanulásmódok tartoznak ide. A legalapvetőbb tanulási stratégiák (Kozeki -Entwist, in Balogh, 1995): a). A mélyreható tanulási stratégia: a dolgok megértésére alapul, a nagy összefüggések megragadása, a régi ismeretekkel való kapcsolatok kialakítása, a következtetések levonása játszik fontos szerepet. A rendszerelmélet elvei érvényesülnek a tanulás területén ilyenkor és az önálló vélemény alkotásának, gyakorlati felhasználásának fontos előfeltétele. A figyelem, gondolkodás, kreativitás szerepe elsődleges ezen a stratégián belül. (pl. A tanulási zavarok pszichológiájának tanulmányozásában ilyen stratégia kell vezessen). b). Reprodukáló, mechanikus tanulás. A részletek, minél hűbb megjegyzésére alapoz. Az ismeretek rövidtávra tárolódnak és hamar kitörlődnek, ha újra és újra nem ismételjük őket. Mivel az összefüggéseket a tanuló készen kapja, a részek bármikor kihullhatnak a rendszerből. Az emlékezet szabályainak betartása (ismétlés, gyakorlás, értelmes bevésés stb.) és a figyelem, kitartás szerepe nagy. c). Szervezett tanulás. A kaotikusan végzett, véletlenszerű, latens tanulás ellentéte. Az ilyen jellegű stratégia a rendszerességre, a jó munkaszervezésre, a kitartás, a belső kontroll fejlettsége révén vezet eredményre a tanulás terén. A külső feltételek biztosítása mellett fontosak a tanuló akarati sajátosságai, önértékelése, énképe. Ezek a tanulási stratégiák az iskolai évek alatt lassan egy-egy tanulóra jellemzővé válnak. Abban, hogy melyik válik dominánssá, sok tényező játszik szerepet. Az iskolarendszer követelményei Családi elvárások A tananyag jellegzetességei A tanulási körülmények A tanuló temperamentuma, érdeklődése, motivációja. 7

8 A tanulás eredményességének fontos feltétele, hogy a tanuló képes legyen rugalmasan változtatnia tanulási stratégiákon, ne ragadjon le egynél. A tanulási nehézségek oka lehet éppen az, hogy a tanuló megpróbálja minden tantárgy és helyzet keretében a mechanikus tanulás stratégiáját alkalmazni. Tanulási technikák Az eredményes tanulás érdekében a különböző tanulási stratégiák kiépítése során a tanulás terapeuta különböző technikákat gyakoroltat a tanulóval, mivel, sok esetben, ezek ismerete hiányos vagy hibásan használja őket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a feltáró beszélgetést követően, ahol a tanultak során fellépő nehézségek feltérképezése megtörtént, együtt tanul az illető tanulóval, amíg az alapvető technikák készségszintre kerülnek. A leggyakrabban használt tanulási technikák: A szöveg hangos olvasása (szövegrészek) A szöveg néma olvasása (szövegrészek) Az olvasott szöveg hangos visszamondása Az olvasott szöveg elmondása egy másik személynek Az olvasott szöveg néma átismétlése Ismétlés bármely eddig eljárás újra elvégzése Beszélgetés a témáról Áttekintés előzetes: cím, alcímek, fejezetek, hátlap... - utólagos: újralapozás, aláhúzások, megjegyzések szótárak, lexikonok, atlaszok használata kulcsfogalmak kiírása jegyzetelés, pókábra grafikonok, rajzok, nyilak készítése parafrazálás (egyes mondatok, szövegrészek újrafogalmazása) az alapfogalmak közötti viszonyok megkeresése és vizuális ábrázolása összefoglalás készítése kérdések megfogalmazása. A tanulási technikák sora hosszú és minél gazdagabb a repertoárjuk, annál sikeresebben alkalmazkodik a tanuló a különböző tanulási helyzetekben (tantárgy jellemzői, vizsgahelyzet). A 8

9 jó eredményeket felmutató tanulók önállóan is kialakíthatják a számukra legmegfelelőbb tanulási technikákat vagy esetleg kevés szülői, tanítói segítséggel megtalálják a leggazdaságosabbakat. A tanulási nehézségekkel küzdők csoportját viszont szakember kell ebben megsegítse. Tanulási stílusok Az a mód, ahogy egy tanuló válogat, szelektál a különböző tanulási technikák körül, évek alatt, jellemző tanulási stílusokhoz vezet. én hangosan szoktam tanulni a történelmet vagy én jobban megjegyzem, ha színes vázlatot készítek. Idővel minden tanulónak kialakul egy sajátos tanulási stílusa, amelyben az illető reagálási típusa, érzékelési, befogadási módjai és a közvetlen tanulási környezet iránti igénye illetve egész személyisége tükröződik, amely azonban nem mindennap jelenti a sikeres tanulást is. A főbb tanulási stílusok(balogh, 1995): Auditív stílus: a verbális ingerek vezetik Vizuális stílus: Mozgásos stílus: jártasságok, készségek alakításában alapvető, de lehet járulékos kisgyerekeknél az emlékezet segédeszköze. Egyéni stílus: egyedül, csendben Társas: többen legyenek körülötte, megbeszélni a tanultakat Impulzív stílus: a tanuló gyakran intuitív megoldásokra alapoz, a nagy összefüggések keresése, kisebb részek kiesése Reflektív stílus: a probléma elemzése, a logikai egységek keresése, a megoldás ellenőrzése. A hatékony egyéni stílus kiépítése feltételezi, hogy a tanuló a tanulási helyzetnek megfelelően tud változtatni, rugalmasan vált egyik stílusról a másikra. Ehhez viszont önismeret és objektív elemzési képesség szükséges. A tanulás terapeuta segít abban, hogy a tanuló felismerje, miért van sikere egy bizonyos tantárgynál, miért eredménytelenek az erőfeszítései egy más tantárgy esetében. Kérdőíves felméréssel, beszélgetés útján feltárjuk az erős oldalait és azokat a stílusokat, amelyek hiányoznak a tanulástárából. Ezeket közvetlenül, közösen gyakoroljuk. Ez jelenti a közvetlen fejlesztést. 9

10 Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos stílust, technikát vagy stratégiát azért nem alkalmaz, mert hiányosak az alapvető értelmi képességei (pl. Olvasási technikája helytelen, figyelme szétszórt, problémamegoldó gondolkodása vagy kreativitása az átlagnál alacsonyabb szinten áll) ezek fejlesztése válik elsődleges feladattá. Ez a közvetett fejlesztés, amely csak kerülő úton segíthet a helyes tanulási stílus, technikák és stratégiák kialakításában. UNIT 1. A tanulási zavarok gyógypedagógiájának területe Célkitűzések Kulcsfogalmak Megismerni a tanulási zavarok fogalmát, A tanulási zavarok okait és a Tanulási zavarok alcsoportjait Tanulási zavar, minimális agyi sérülés (MCD), diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, ADHD, NLD A tanulási zavarok történetének és jelen állapotának felületes áttekintése is rávilágít arra, hogy a heves viták szőtték és szövik át a területet. Nincs egyetértés a meghatározást, a diagnosztikus kritériumokat, a felmérési gyakorlatot, a tanítási feladatokat és a neveléspolitikát illetően. A tanulási zavarok területe eredetileg szociális és nevelési szükségletből ered, és erős, életképes a törvénykezésben, a politikában és a gyakorlatban. Történetileg a tanulási zavaros gyermekek szülei és egyéb érdekképviseletei sikeresen kialkudtak egy olyan kategóriát, mely a nevelési problémákat öleli fel, és védelmüket képviseli (Lyon, Moats, 1993). A specifikus tanulási zavarok gyakorisága nemzetközi szinten igen változatos, aránya 1-15% közötti (Gaddes, 1985). Tanulási zavarok fogalma A tanulási zavarokat az 1800-as években mint agyi rendellenességet azonosították (Lerner, 1976). Samuel Orton (O Shea, et all, 1998) meg volt győződve arról, hogy a szóvakság kategóriáját ki kell terjeszteni úgy, hogy magába foglalhassa a különböző fokú olvasási 10

11 zavarokat és részben a betűcserékre és a betűcsoportok, szavak olvasási nehézségeire alapozva adott magyarázatot az olvasási zavarra. Orton munkásságához hozzátéve, az orvostudomány terén az 1920-as években egy második fejlődési folyamat befolyásolta a tanulási zavaros gyerekek osztályozását, és a gyakorisági értékekhez hozzátéve bevezette a minimális cerebrális sérülés fogalmát. Az első világháborút követő enkefalitisz járvány játszott különösen fontos szerepet ennek a fogalomnak a megalkotásában. Az 1920-as évek elején az enkefalitiszből felépült gyerekekről szóló orvosi jelentések azt mutatták, hogy ezeknél a gyerekeknél változatos maradványtünetek: különböző mértékű fizikai, intellektuális és viselkedési deficit tapasztalható, a legsúlyosabb formától az alig észrevehetőig.a minimális agyi sérülés fogalmának alkalmazását az iskoláskorú tanulási problémás gyerekekre nagymértékben támogatta Alfred A. Strauss és munkatársai kutatásavalamintgyógyító tréningprogramjai.strauss arra a következtetésre jutott, hogy az agyi sérült gyerekek tünetei a percepció, gondolkodás, érzelmi viselkedés terén jelentkeznek és ezek különböznek a familiáris, illetve endogén retardáció tüneteitől (Lerner, 1976) Kirk Samuel (1963) A különleges gyermek nevelésecímű könyvébenelőször használja a tanulási zavar fogalmát, melyet így határoz meg:a tanulási zavar egy vagy több folyamat, beszéd, nyelv, olvasás, írás, matematika vagy egyéb iskolai tárgyak fejlődési retardációjára, rendellenességére vagy késésére vonatkozik. A fogyatékosság feltételezett oka a cerebrális diszfunkció és/vagy emocionális illetve viselkedési zavar. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi depriváció sem pedig kulturális és nevelési faktorok eredménye (Doris, 1993). Az 1994-es DSM-IV tanulási rendellenességekről szóló fejezete tartalmazza az olvasási, számolási, írásbeli kifejezés és másképpen meg nem különböztetett tanulási zavarokat. Ez utóbbi a mozgáskoordinációs és beszédbeli, kommunikációs zavarokat írja le: az egyén teljesítménye olvasási, számolási és írásbeli készséget mérő standardizált tesztekben vagy tesztek valamelyikében a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelőnél jelentősen gyengébben teljesít, és a zavar jelentősen befolyásolja az iskolai és azokat a mindennapi teljesítményeket, amelyek ezeket a készségeket megkívánják.a tanulási zavarok szindróma meghatározásának tehát sarkalatos és igen neuralgikus pontja az intelligenciával való kapcsolata. Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta (1992/93) vizsgálatai alapján elkülöníthetônek tartja az értelmi fogyatékosoknak azon populációját, akik tanulási zavarokkal is küzdenek. Tanulási 11

12 zavarnak tekintik azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív pszichológiai tüneteggyüttessel. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk. A meghatározások sok közös elemet is tartalmaznak, ezek közül kettőt emelünk itt ki (IDEA, ICLD Interagency Committee on Learning Disabilities, NJCLD National Joint Committee on Learning Disabilities, DSM-IV R). A tanulási zavarok egy olyan általános fogalom, mely heterogén zavar-csoportra vonatkozik. Tünetei a beszédmegértés, olvasás, írás, érvelés vagy matematikai képességek jelentős zavarában nyilvánulnak meg. Ezek a zavarok az egyén belső tulajdonságaiból erednek, feltételezhetően a központi idegrendszer diszfunkciójából és élethossziglan fennmaradhatnak.az önszabályozó viselkedés, a szociális percepció és a szociális interakció zavarai jelen lehetnek a tanulási zavar mellett, de önmagukban nem jelentenek tanulási zavart.habár a tanulási zavar előfordulhat más fogyatékossági állapotokkal (pl. érzékszervi fogyatékosság, mentális retardáció, komoly érzelmi zavarok) vagy külső hatásokkal együtt is (mint a kulturális különbségek, nem megfelelő vagy nem elégséges útmutatás), de nem ezeknek az állapotoknak vagy hatásoknak közvetlen eredménye (NJCLD, in Torgesen, 1993) A legutolsó meghatározás s mai napig használt a (DSM-IV R, 2001) szerinti: az egyén teljesítménye olvasási, számolási és írásbeli készséget mérő standardizált tesztekben vagy tesztek valamelyikében a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelőnél jelentősen gyengébben teljesít, és a zavar jelentősen befolyásolja az iskolai és azokat a mindennapi teljesítményeket, amelyek ezeket a készségeket megkívánják. A tanulási zavarokat meg kell különböztetni az iskolai képességek normális változatainak megjelenésétől, és a kulturális és oktatásbeli hátrányt okozó faktorok okozta elmaradástól. Nem tartoznak tehát a speciális tanulási zavarok körébe a tanulásban akadályozottak (globális, minden téren elmaradás), az érzékszervi rendellenességek közvetkezményként létrejövő tanulási zavarok és a szociálisan hátrányos helyzet meghatározta tanulási problémák sem. A tanulási nehézségek más kategóriáit a tanuló személyiségén belüli tényezők okozzák: Fejlődési eltérések, az érésben valólemaradás (pl. Iskolaéretlenség) A tanuló motivációja (pl. Serdülőkori válság esetén értékváltozás) 12

13 A tanuló érzelmi egyensúlya (pl. Iskolafóbia, társas félénkség, lelki traumák) A szociális készségek szintje (pl. Kommunikációs kézségek, együttműködési készségek, versenyhelyzetek vállalása). A tanuló Énkép problémái (pl. Frusztrációtűrés, igényszint, megküzdés) A tanuló tanulási készségeinek fejlettsége (pl. Önálló tanulási készségek, tanulási stílus, a helyes olvasási készségek szintje, az értelmes tanulás eljárásainak készsége) Az iskolára érett gyerek sajátosságainak ismerete minden óvónő, tanító és szülő feladata lenne, így elkerülhetővé válna egy sor kudarcélmény, ami az egész iskolai élet rovására megy. Gyakran vitatott kérdés az iskolaérettség fogalmának köre. A mi felfogásunk értelmében ennek a következő összetevői vannak: értelmi munka képessége, munka- és feladatvégzési képesség, fizikai érettség, szociális érettség, értelmi érettség, akarati érettség. A 6 területen belül három olyan csoport gyereket találunk, ahol a tünet-együttes sajátos szerkezetet mutat az iskolaéretlenség esetén. Vannak gyerekek, akik biológiailag éretlenek a beiskolázásra, habár betöltötték a hat évet. Az iskolai munkára (írás, hosszas ülés) fizikailag, testileg érett gyerekeknél a fejtest aránya a test javára megváltozik, az egész test megnyúlik, a végtagok hosszabbak. Ha ez a változás nem áll be, a gyerekek jó értelmi képességek mellett sem tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek: állandóan mozgolódnak, hamar fáradnak, figyelmetlenek, stb. A testi fejletlenség lehet örökletes tényező, koraszülött vagy gyermekkorban elszenvedett hosszabb betegségből adódó, esetleg nem megfelelő táplálkozás eredménye. Mindezt az anamnézisből meg lehet tudni. Ilyen esetben legjobb megoldásnak az iskolakezdés elhalasztása látszik. Nincs szükség különböző kompenzáló, fejlesztő foglalkozásra. A másik csoport gyerekre szociális alkalmazkodás, beilleszkedés éretlensége a jellemző. Ezek sem képesek a közösségben aktivitási szintjüket megfelelően szabályozni. Számos kirívó", figyelemfelkeltő magatartás jellemzi őket (nem tudnak kivárni, alacsony tolerancia, érzelmi ingadozás, féltékenység vagy szereplési vágy, stb.), de ezek közül az agresszív viselkedésre figyelnek fel a leginkább. Gyakran azonnal viselkedészavarnak minősítik ezt a magatartást, és szigorral, büntetéssel válaszolnak rá. Pedig ezek a gyerekek érzelmileg még nem érettek és értelmi képességeik is gátlás alá kerülnek. 13

14 Fontos feladat tehát a családi hátteret feltérképezni: gyakran egykék (a gyermekstátuszt nem ismerik), túl permisszív vagy túl szigorú családból jönnek, vagy olyanból, ahol a család nem tartja" a gyereket (árva, elvált szülők között ingázó). Kevésbé zavaró a környezet számára, de ugyanolyan súlyos problémát jelenthet, mint az előző viselkedésmód, ha a gyerek túlzottan félénk, gátolt, visszahúzódó. Nincs teljesítményigénye, állandóan szorong a kudarctól, igényeiről lemond. Mindkét viselkedés egy gyökérből, a szociális percepció fejletlenségéből ered. A Gestaltfelfogás szerint ez pedig az alak-háttér megkülönböztetésben való lemaradással van összefüggésben. Kiscsoportos fejlesztő munkát kell szervezni nekik, ahol társas helyzeteket él meg (társasjátékok, versenyek, pantomim, szerepjáték), és funkciófejlesztő gyakorlatokat képek, formák felismerésére, behelyettesítésére és megnevezésére. A legnagyobb azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen tanuláshoz szükséges értelmi képesség szempontjából éretlenek. Ezek közül a beszédkészség terén való lemaradás a legszembetűnőbb. A logopédus foglalkozik velük. A gondolkodási feladatokban való lemaradást leginkább a gestalt-funkciók" fejletlenségével magyarázzák; az észlelési-mozgásos (perceptuo-motoros) strukturálódás, alakfelfogás, forma- és térészlelés terén a gyermek lemaradást mutat. Hat-hét éves korra ki kell alakuljon a strukturált egész" felfogásának képessége, amely lehetővé teszi az egész-rész összefüggéseinek megragadását, így az írás-olvasás elsajátítását. Hat éves korra kialakul a totális érzékelő apparátus", ahol a vizuális percepció vezető és hatásos kontrolljává válik a mozgásoknak. Ha ezt az összerendeződést valami megzavarja, tanulási nehézség áll fenn, amikor ép szervek és magas intelligencia mellett sem képes a gyermek az alap-kultúrtechnikák" elsajátítására. Nemzetközi felmérések szerint az iskolába lépők 10-15%-a mutat ilyen speciális zavart. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a legtöbb esetben ez a tanulási képtelenség" nem azonnal az iskolába lépéskor jelentkezik, hanem II.-III. osztályban figyelnek fel rá. Az iskolaérettség komplexitása megköveteli a gyerek hosszabb megfigyelését és többirányú vizsgálatát (legkevesebb 2-3 órát). Ilyen esetekben meg lehet állapítani a fejlődési képességet és az egyes funkciók kompenzálásának lehetőségét is. 14

15 Tanulási zavarok okai A tanulási zavarok kóroktana igen komplex. Ezért joggal feltételezhetjük, hogy több tényező közrejátszása vezet a tanulási zavarok kialakulásához. A feltételezett kiváltó tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: biológiai és környezeti tényezőkre. A biológiai tényezőket további alkategóriákba sorolhatjuk: genetikai okok, pre-, illetve posztnatális biológiai okok. A speciális tanulási zavart meghatározó tényezők Biológiai tényezők Környezeti tényezők Genetikai tényezők Pre-, peri- és posztnatális tényezők (betegségek, láz, oxigénhiány, agyvérzés) Agykárosodás Fejlődési rendellenességek Működési zavar Érési elmaradás Szociális tényezők Pedagógiai tényezők Pre- peri- és posztnatális környezeti tényezők (káros anyagok, sugárzás, ütés, esés, anya erős stresszállapota) Az információs folyamat károsodása Tanulási zavar 1. ábra. Selikowitz (1996) modellje alapján a speciális tanulási zavart meghatározó tényezők A tanulási zavarok bármely oki elmélete (Torgesen, 1993) négy fő kérdést érint: 1. az iskolai vagy viselkedéses eredmény pontosítása, és az elmélet általi magyarázata. Minél sajátosabb és részletesebb ez a leírás, annál valószínűbb, hogy az elmélet fejlődésének következő lépései sikeresek lesznek. 15

16 2. az információ feldolgozó modell szabályokba foglalása, mely alapján azonosíthatóak a belső információfeldolgozás korlátai, melyek hangsúlyozzák a kudarcélményt az iskolai feladatokban. Az információfeldolgozás modellje a tanulási zavarok oki elméletén belül két területen bír magyarázó erővel. Az első és legnyilvánvalóbb annak a magyarázata, hogyan vezet a feldolgozási korlát az elmélet fejlődésének első szakaszában azonosított iskolai és fejlődési képességek zavarához. Másodszor, ki kell mutatnia, hogy ezek az egyedi feldolgozási korlátok, hogyan gyakorolnak korlátozott vagy sajátos hatást a kognitív teljesítményekre. 3. az agyi abnormalitás helyének vagy mintájának azonosítása, mely az előbb leírt feldolgozási korlátért felelős. Végül a tanulási zavarok teljesen megfelelő oki elméletének a központi idegrendszeri diszfunkció etiológiájáról is szólnia kell. 4. ugyanakkor magyaráznia kell a fogyatékosság fejlődését, beleértve azt is, hogyan jelentkezik a különböző életkorokban és mi a végső prognózisa. A fejlődési tanulási zavart genetikai eredetűnek tekintik, melyet az ikerkutatások és az egyes családokban megfigyelhető halmozott előfordulására vonatkozó tapasztalatok alátámasztottak. Általános érési deficit is okozhatja. Az érési késést, elsősorban a nyelvi rendszerben (észlelés, fonetika, fonológia) és az emlékezetben hangsúlyozza. Ma már a modern képalkotó technika felhasználásával számos kutatás az agyban kimutatható szerkezeti és működésbeli különbségre hívja fel a figyelmet. CT és a PET segítségével a halántéklebeny hallási és beszédinformációkat feldolgozó területét, a planum temporale-t vizsgálták. Normál esetben ez a rész aszimmetrikus a két féltekén (a bal a nagyobb), a diszlexiásoknál viszont szimmetrikus. Emellett a kérges testük is kisebb, mint az egészségeseké (Porkolábné, 1992). Külső kiváltó tényezők. Nem megfelelő iskolai környezet: pl. Az iskola érzelmi légköre, a tanár, tanítás, az iskola nem megfelelő profilja, az osztály meghatározása (elit vagy problémás osztályok), iskola váltás - a tanítás gyakori változtatása. Családi hatások: a család nem megfelelő értékrendje, az érzelmi légkör, az anyagi körülmények. 16

17 Makroszociális hatások. A tanulási nehézségek hátterében mindig több okot lehet felfedezni, ezek sajátosan ötvöződnek, ezért a javítás is egyénre szabott, egyéni és esetleg kiscsoportos munkát igényel. A tanulási zavarok idővel viselkedési problémákhoz is vezetnek és később a társadalomba való beilleszkedést gátolják. Ezért ezek időben való kiküszöbölése jelentős probléma. Morton-Frith (Reid, 2011) modellje a fejlődési rendellenességek kialakulásáról négy alapvető egységből (biológiai, kognitív, viselkedéses és környezeti) áll. A biológiai és környezeti tényezők által kialakított kognitív funkciók a viselkedésben mérhetőek. Tanulási zavarok alcsoportjai Az osztályozás a tudomány fejlődésének egy korai, elemi szakaszát jelenti. Akárhogyan, az osztályozás, mint bármely felszínes téma bizonyos alap komplexitással rendelkezik. Az osztályozásnak öt oka lehet: nomenklatúra, információ szerzés, leírás, előrejelzés és fogalomalkotás. Csak az első hármat tárgyaltuk bővebben ebben a fejezetben, mert a pszichopatológia és a tanulási zavar területén ismereteink korlátozottak. Más tudományokban az alternatív osztályozásokról szóló viták magukba foglalják az osztályozás prediktív hasznosságáról való információkat és ezen osztályozások kapcsolatát az adott tudomány alternatív elméleteivel (Blashfield, 1993). A tanulási zavarok különböző típusainak két alapvető kategóriáját a fejlődési és a szerzett tanulási zavar alkotják. A szerzett tanulási zavar (Gyarmathy, 2009), valamilyen a születés előtt, alatt vagy után történt enyhe agyi trauma eredményeként alakulhat ki, mely nem okozza egyetlen terület kiesést sem, hanem több nyelvi funkciót befolyásol. A fejlődési tanulási zavar organikus és örökletes. Számos alcsoport különíthető el ezen a kategórián belül, az esetleges részképességzavarok és egyéb összefüggések alapján. Az említett két típus között nehéz a különbségtétel, mivel az egyén szintjén a diagnosztika nem alkalmaz olyan módszereket, amelynek alapján bármilyen biológiai mutatóra épülhetne a diagnózis (Csépe, 2006). 17

18 Tanulási zavarok típusai olvasás írás beszélt nyelv nemverbális szindróma vizuális diszlexia lassúság betűtévesztés vizuális követés és szekvencia auditív diszlexia vagy fonológia gyenge fonematikai analízis és szintézis szótagolás hangátvetés szóvég elhagyás megértés: szöveg (lényegkiemelés) metalingvisztika korlátolt szókincs diszgráfia: méret, forma,tér és elrendezés közti kapcsolat írott alak: szókihagyás ige/névmás használat szóvégek revizualizáció: helyesirás az olvasás a helyesirás fölött áll diszfázia: nyelv megértése, kivitelezése, nyelvhasználat szókincs emlékezet verbális fogalomalkotás disnomia: szó visszahozás jó teljesitmény rutinfeladatokban, gyenge új helyzetben magas verbális output, nehézség a szociális nyelvhasználatban diszkalkulia: aritmetika fogalmak gondolkodás: problémamegoldás elvont gondolkodás szövegétő olvasás 2. ábra. A tanulási zavarok osztályozása taktilisvizuális percepció figyelem emlékezet és 18

19 Ez csak egyik lehetséges felosztása a tanulási zavaroknak. Hátránya, hogy nem foglalja magába a diszkalkuliát is. Feladatok 1. Határozza meg saját szavaival a speciális tanulási zavart! 2. Gondolja át miért heterogének a tanulási zavaros gyermekek alcsoportjai is. Irodalomjegyzék Balogh L. (1995). Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai, KLTE, Debrecen Blashfield, R. K. (1993). Models Of Classification As Related To A Taxonomy Of Learning Disabilities. inlyon, G. R., Gray, D. B., Kavanagh, J. F., Krasnegor, N. A. (Eds.). Better Understanding Learning Disabilities, The Maple Press Co. York, Pennsylvania, USA Csépe V. (2006). Az olvasó agy. Akadémiai kiadó, Budapest Doris, J. L. (1993). Defining learning disabilities. In Lyon, G. R., Gray, D. B., Kavanagh, J. F., Krasnegor, N. A. (Eds.). Better Understanding Learning Disabilities, The Maple Press Co. York, Pennsylvania, USA DSM-IV Text Revision. A DSM-IV Módosított Szövege. (2001). Animula Egyesület, Budapest. Gaddes, W. H. (1985). Learning Disabilities and Brain Function. A Neuropsychological Approach. Springer, New York Gyarmathy É. (2007). Diszlexia A specifikus tanítási zavar, Lélekben Otthon kiadó, Bp. Kulcsár T. (1984). Iskolapszichológia. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár Lerner J. W. (1976). Children with learning disabilities: theories, diagnosis, teaching strategies. Houghton Mifflin Company, Boston Lyon, G. R. Moats, L. C. (1993). An Examination Of Research In Learning Disabilities In Lyon, G. R., Gray, D. B., Kavanagh, J. F., Krasnegor, N. A. (Eds.). Better Understanding Learning Disabilities, The Maple Press Co. York, Pennsylvania, USA Mesterházi Zs. (1995). A Tanulási Képességről És A Tanulási Akadályozottságról. Gyógypedagógiai Szemle, XXIII./1, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest. 19

20 O Shea, L.J., O Shea, D.J., Algozzine, B. (1998). Learning Disabilities.from Theory Toward Practice. Prentice Hall, Columbus, Ohio Porkolábné Balogh K (1992). Kudarc nélkül az iskolában. Alex- Typo, Budapest Reid, G. (2011). Dyslexia. Replika Press, London Sarkady K., Zsoldos M. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 3-4, Selikowitz, M. (1996). Diszlexia És Egyéb Tanulási Nehézségek. Medicina Kiadó, Budapest Torgesen, J. K. (1993).Variation On Theory In Learning Disabilities. In.Lyon, G. R., Gray, D. B., Kavanagh, J. F., Krasnegor, N. A. (Eds.). Better Understanding Learning Disabilities, The Maple Press Co. York, Pennsylvania, USA UNIT 2. A tanulási zavarok elméletei Célkitűzések Kulcsfogalmak Megismerni és megvitatni a tanulási zavarok négy elméletét: Neurobiológiai elmélet, Pszicholingvisztikai elmélet, Perceptuo-motoros elmélet, Behaviorista elmélet Neurobiológiai elmélet, Pszicholingvisztikai elmélet, Perceptuo-motoros elmélet, Behaviorista elmélet A neuropszichológiai elméletek A neuropszichológiai elméletek képviselik a tanulási zavar első, széleskörben elfogadott elméletét. Ezekben a megközelítésekben a probléma oka az agy kisebb nagyobb károsodása. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és az agysérülést szenvedett betegek tünetei közötti hasonlóságon alapul az elképzelés, hogy a zavarok hátterében minimális organikus sérülés állhat, amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár (Gyarmathy, 2012). A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán található kimutatható agyi organikus károsodás, ezért egyre inkább a tanulási rendellenességeket az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. Ekkor keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) és a POS (pszicho-organikus szindróma) kifejezés is (Lerner, 1976). A fogalom 20

21 értelmezésében két megközelítés létezik. A "continuum notion" hipotézis szerint enyhe agyi traumák vagy az agy fertőző betegségeinek következtében létrejövő funkcionális károsodások okozzák a tanulási zavarokat, és azok súlyossága a károsodás mértékétől függ. A "syndrome notion" elképzelés genetikailag meghatározott biokémiai zavarra vezeti vissza a részképességkieséseket. Ezt a megközelítést támasztja alá az a tény, hogy tanulási zavarokkal küzdő gyerekek családjában (testvérek, vagy szülők között) gyakran található hasonló képességdeficit. A kifejezés a "pszichogén" tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte (Gerebenné, 1996). Orton (1925, in O Shea et all. 1998) a féltekei dominanciához kötötte a tanulási zavart, ha nem alakul ki a dominancia, akkor az észlelés zavarttá válik. Rutter (1982) a genetikai meghatározottságot inkább elfogadhatónak tartja, bár felveti, hogy akár környezeti okok is lehetnek a háttérben. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők kevésbé képesek a gyermek egészségére, testi épségére vigyázni (dohányzás, alkohol, stb.), és már magzati korban könnyen károsodhat a gyermek. Ez a viselkedési beállítódás a családon végigfuthat, és a veleszületettség látszatát kelti. Geschwind (Gyarmathy, 2012) tudományos kutatásában szerzett tapasztalatai alapján hasonló következtetésre jutott. Vizsgálatai alapján feltételezte, hogy a temporális lebeny normális, asszimmetrikus struktúrája a magzati életben egyes gyerekeknél eltérően fejlődik. Az agyi struktúrák ezeknél a gyerekeknél nem facilitálják eléggé a verbális folyamatokat, egyszerűbben kifejezve, nem hajlamosítanak az olvasás, írás, stb. verbális képességek elsajátítására. Geschwind ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valakinek nincs jó rajzkészsége vagy zenei hajlama. Ez utóbbiakat el tudjuk fogadni anélkül, hogy neurológiai diszfunkciót feltételeznénk, míg például az olvasás terén ez nem megy, pedig a jelenség ugyanabban a viselkedésmodellben értelmezhető. A pszichoneurológiai elméletek Ayres (1979, in Torda, 1992) a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. Brigitte Sindelar (Sedlak & Sindelar, 1993) a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza, és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Programját Affolter háromdimenziós 21

22 észlelésfejlődési modelljére (Affolter, 1972, in Torda, 1992) alapozva dolgozta ki. A vizuális, auditív és taktilo-kinesztéziás észleletek három fő kognitív területen, az emlékezeten, észlelésen és figyelmen keresztül, valamint három fejlődési szinten, modalitásspecifikus, intermodális és szériális felfogáson át vezetnek azokhoz a magasabbrendű képességekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás és számolás elsajátítását is. A rácsszerkezet bármely pontján keletkező deficit gátja lehet az iskolában szükséges képességek kialakulásának. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok ezen gyenge pontok feltárására illetve megerősítésére szolgálnak. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának, így leszűkítik a perceptuo-motoros deficitet a vizualitásra és szemmozgásra. Az elsősorban Frostig (O Shea et all. 1998) nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. Az oki tényezőket nem vizsgálják, inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat, fejlesztő programokat kialakítani. A pszichoneurológiai kutatások megpróbálják az orvosi és a nevelési adatokat egységesíteni és hatékony tanítási-tanulási modellé integálni. Pszichológiai elmléletek Ranschburg Pál (1939) elülöníti az alacsony és átlagos intelligenciájúak tanulási zavarait. A legaszténia pedig a gyenge olvasást különíti el az olvasási zavartól. Szintén az ő nevéhez köthető a homogén gátlás elmélete, mely a diszlexia kezelésének a módszdertanában az egyik sarkallatos pont. A percepciós és perceptuomotoros elméletek A percepciós és perceptuomotoros elméletek a hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar (Bíró Antalné, 1994). Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik, a vizuális folyamatok nem tudnak jól struktúrált mintákat nyújtani a motoros tevékenység számára. A perceptuo- motoros elméletekre támaszkodó kutatások kiemelkedő képviselői Cruickshanck, 22

23 Kephart és Getman (in. Porkolábné, 1988) az érzékszervi rendellenességekkel magyarázzák a tanulási nehézségeket.hiányos testséma, tájékozódási bizonytalanság jellemzi az ilyen gyereket. A fő probléma, hogy pontatlan az észlelés, s így az ingerekre adott válaszok nem sikeresek, nem ösztönöznek újabb motoros válaszokra. Ez a folyamat a finomabb koordináció kialakulásának akadályává válik, s ennek következtében az iskolába bekerülő gyereket sorozatos kudarcok érik, egyre jobban lemarad társaitól, s elveszíti érdeklődését a tanulás iránt. Kephart (O Shea et all. 1998) elméletében az észlelés és a mozgás párhuzamosan fejlődik, vagyis a tanulászavaros gyermekek észlelését kell fejlesztenünk, hogy az irányíthassa a motoros válaszokat. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik Porkolábné Balogh Katalinnak a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. Széleskörű kutatásokat kezdett, és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (Porkolábné Balogh, 1992). A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak, mivel a perceptuális és perceptuo-motoros rendszerek nem megfelelő működése gyakran a korai (csecsemőkori, kisgyermekkori) tanulási tapasztalatok elégtelenségére vezethető vissza és a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa főleg az óvodáskorra esik, ezért erre a korosztályra koncentrált a fejlesztésben. Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztetikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az iskolai készségek - írás, olvasás, számolás - elsajátításához. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos, játékos fejlesztés, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus, térivizuális- és auditív élményekhez. Több kutató hangsúlyozza, hogy mivel az érzékelés jelentősen befolyásolható a motoros készségek fejlesztése segítségével, ezért a motoros folyamatok megerősítése komoly szerepet kaphat az észlelési folyamatok korrekciójában (Porkolábné, 1988). A pszicholingvisztikai elméletek A pszicholingvisztikai elméletek a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. Frances-Williams (1970, in Gyarmati, 1998) szerint a normálisan fejlődő gyerekeket a gondolkodás eszközeként használt nyelv különbözteti meg a lelassult fejlődésűektől. Az egyébként normális intelligenciával rendelkező gyerekek artikulációs nehézségei jelezhetik a későbbi problémát. Sok később tanulási 23

24 zavarokat mutató gyermeknél azt tapasztalta, hogy nem használják a nyelvet szimbolikus folyamatként. Elméleti alapjaikra építve olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki, amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. A nyelvi összetevők a következők: fonológia/hangtan, szintaxis/nyelvtan, morfológia/mondattan, szemantika/jelentéstan, pragmatika/nyelvhasználat. A behaviorista elméletek A behaviorizmus megalkotója Skinner (O Shea et all. 1998), aki szerint a tanulás kondicionálás. A behaviorista elméletek a tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik, és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. A korrekció legmegfelelőbb eszközét a viselkedésterápiában látják. A tünetek kezelése nem jár teljes sikerrel. Az impulzivitás, figyelemdeficit, stb. terápiája kevés eredményt hozott. Leary és munkatársai(1976, in Gyarmati, 1998) a gyereketjutalmaztáka tanulmányi eredményességért és a szociálisan elfogadott viselkedésekért.a helyes viselkedés megerősödött, a helytelen gátlódott. Kérdéses azonban, hogy a tanulási zavarok kiváltásában szerepet játszó okok ilyen mérvű ignorálása, és a kizárólag tüneti szintű kezelés biztosítása valóban hatékony beavatkozás lehet-e. Feladatok 1. Hasonlítsa össze a tanulási zavarokat magyarázó elméleteket 2. Alkossa meg saját elméletét Irodalomjegyzék Affolter, F. (1972). Az észlelési funkciók zavartalan és patológiás fejlődésének szempontjai. Torda Á. (1992, szerk.). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest Ayres, A. J. (1979). Az integrációs folyamat. Torda Á. (1992, szerk.). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest Bíró Antalné (szerk.). (1994). Pszichológiától pedagógiáig, Alex- typo Kiadó, Budapest 24

25 Gerebenné Várbíró K. (1996). A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In. Szászeczky P. (szerk.) Önmagában véve senki sem Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudmányai köréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzô Fôiskola, Budapest Gyarmathy É. (1998). A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. Új Pedagógiai Szemle, Gyarmathy É. (2007). Diszlexia A specifikus tanítási zavar, Lélekben Otthon kiadó, Bp. Gyarmathy É. (2012). Diszlexia a digitális korszakban, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Lerner J. W. (1976). Children with learning disabilities: theories, diagnosis, teaching strategies. Houghton Mifflin Company, Boston O Shea, L.J., O Shea, D.J., Algozzine, B. (1998). Learning Disabilities.from Theory Toward Practice. Prentice Hall, Columbus, Ohio Porkolábné B. K. (szerk.). (1988). Iskolapszichológia, Tankönyvkiadó, Budapest Porkolábné B. K., Gergencsik E. (1992).Pedagógiai pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Ranschburg P. (1939). Az emberi tévedések törvényszerűségei. Novák Rudolf és társa, Budapest Rutter, M. (1982). Syndromes Attributed to Minimal Brain Dysfunction, Chidhood Journal Psychiatry, 139/1, Sedlak, F. &Sindelar, B. (2000). "De jó, már én is tudom!"elte BGGYTF, Bp. 25

26 ISMERETFELMÉRŐ TESZT Karikázza be a helyes választ vagy válaszokat 1.A tanulási zavar a. Enyhe, átmeneti probléma b. Egész életen át tart c. Csak átlagos intelligencia mellett jelentkezik d. Kultúrafüggő e. Váratlan nehézség 2. A neuropszichológiai a. Nyelvi problémák elmélet alapján a tanulási b. Agyi károsodás zavart c. Féltekei dominancia-rendellenességek okozzák 3.A pszichoneurológiai a. Egységesek elméletek b. hatékony tanítási-tanulási model kidolgozása c. csak a nevelési tapasztalatokra alapoz 4.A pszicholingvisztikai a. Nyelvi zavarokra vezeti vissza a tanulási zavart elméletek b. Részképességeket fejlesztenek c. A tanulási zavar lelassult fejlődést jelent 5.A homogén gátlás a. Ha egyszer kudarcot vallott, hasonló helyzetekben szorong a gyermek b. Meixner Ildikó nevéhez fűződik c. Hasonló betűk, hangok tévesztése (negatív transzfer) 6.A behaviorista elméletek a. Kutatják a viselkedés okait b. A tanulási zavar viselkedésbeli eltérés c. Kondicionálással javítható a tanulási zavar 26

27 MODUL 2. A TANULÁSI ZAVAROK FELISMERÉSE ÉS MEGELŐZÉSE CÉLKITŰZÉSEK TANULÁSI ÚTMUTATÓ Megismerni a tanulási zavarok szűrésének és diagnosztikájának módszereit, eszközeit. Elsajátítani a prventív módszereket és bepillantani a tanulási zavaros gyermek szüleivel való partnerkapcsolat kiépítésébe A modul felépítése: 3 unit (fejezet). Unitonként tanuljon. Készítsen jegyzeteket. A kulcsfogalmakat próbálja saját szavaival meghatározni. Keressen összefüggéseket a unitban szereplő főbb fogalmak között. Ezután tanulmányozza az elektronikus könyvtárban fellelhető, témához kapcsolódó könyvészeti anyagot. Végezze el a unit végén található feladatokat. A modul befejezése után végezze el a modul végén található önellenőrző tesztet. UNIT 1. A tanulási zavaros gyermekek felmérése Célkitűzések Megismertet az egyéni szükségletek felmérésének folyamatával és a felmérés eszközeivel Anamnézis, exploráció, részképességek, szűrőeljárások és Kulcsfogalmak diagnosztika Minden alulteljesítő diák jól tanítható. A leghatásosabb, ha minden gyereket egyéni sajátosságai, szükségletei szerint oktatunk, ezzel egyenlő esélyt biztosítunk számukra. A jó tanítás érdekes, tanulásra motiváló órák tartását jelenti. Ehhez szükséges, hogy a tanár megértse a tanulók egyéni szükségleteit, és ezeknek megfelelő oktatási programot dolgozzon ki. 27

28 A jó tanítás előfeltétele az alapos kivizsgálás, felmérés. A tanárok többsége felméri diákjait. Információkat gyűjt a tanulási módjukról, kérdéseikről, problémáikról. Standardizált képességpróbákat, diagnosztikai teszteket, kérdőíveket használnak fel. A felmérést rövid idő alatt hatékonyan kell elvégeznünk, hiszen a tanár fő feladata maga a tanítás. A felmérés segít a tanítást céltudatosabbá, precízebbé és sikeresebbé tenni. A felmérés megfigyeléssel és az anamnézis adatok felvételével kezdődik. A probléma feltárása során a szülőtől, tanítótól, pedagógustól megtudjuk a főbb problémákat illetve a gyermek erősségeit végül rákérdezhetünk az elvárásokra is. Mindezek tükrében kell megválogatnunk a felmérés eszközeit, melyekkel a lehető legrövidebb idő alatt felállítható a fejlesztési diagnózis és kidolgozható egy beavatkozási terv. A tanulási zavarok felméréséhez használható eszközök (a teljesség igénye nélkül): Az MSSST-t az Egyesült Államokban éves óvodás és kisiskolás gyermekek vizsgálatára dolgozták ki azzal a céllal, hogy időben feltárja a majdani tanulási zavarok kialakulásáért felelős részképességek hiányosságait. Magyar változatát dr. Zsoldos Márta és dr. Sarkady Kamilla dolgozta ki és jelentette meg 1991-ben. A szűrőeljárás verbális és nem-verbális feladatokból áll. Méri a szenzomotoros rendszer alapját képező motoros készséget, a vizuoperceptuo-motoros készséget, és a nyelvi készséget. A teszthez melléklelt egy ún. viselkedést mérő skála, amelynek célja a gyermek vizsgálat alatti magatartásának megítélése. Bender A és B (in Torda, 1991) illetve a Frostig (szem-kéz koordináció, alak-háttér, alakkonstancia, térbeli helyzet, térbeli összefüggések) teszt (in Torda, 1996) a vizuális észlelés fejlettségi szintjét méri. A Goodenough által kidolgozott emberalak-ábrázolás korrelál az IQ-val és a rajzqvócienst méri. A fonológiai tudatosság (3. ábra) felmérése az alábbi területeket kell magába foglalja felsorolt szintek mindenikén (Trehearne, 2004). 3.ábra. A fonológiai tudatosság szintjei 28

29 Daly et al. (2005) bonyolultsági szempontból sorba rendezték a fonológiai képességeket (4. ábra). Szerintük a rímalkotás és az azonos kezdő és záró hangú szavak felismerése könnyebb, mint azok a feladatok, amelyek beszédhangokkal való műveletvégzést igényelnek (beszédhang szegmentálás, izolálás, elhagyás, helyettesítés). 4.ábra. A fonológiai tudatosság összetevői Torgesen (2002) három típusú feladatot javasol a fonológiai tudatosság felmérésére: beszédhang összehasonlítás, beszédhang szegmentálás és szintézis. A beszédhang összehasonlítást mérő feladatok a fonológiai tudatosság kezdeti szintjének vizsgálatára alkalmasak. Amíg a másik két feladat mutatói jól használhatóak a fejlődés későbbi szakaszaiban az egyének közötti különbségek kimutatására. Angol nyelvterületen alkalmazott vizsgálatban a következő típusú feladatok jelennek meg: hang szóhoz rendelése (van-e egy bizonyos hang a szóban), rímfelismerés, hangelkülönítés (kezdő, középső, utolsó hangok azonosítása), hang szegmentáció, hangszámlálás, hangok összekapcsolása, törlése, helyettesítése (Lőrik, 2006). Cariss (2012) gyerekeket mért fel fonológiai tudatosság teszttel és olyan olvasási felmérőlapokkal, amelyek az olvasás pontosságát és sebességét vizsgálják, a szövegértést pedig nem. A jó olvasók feltűnően jó eredményeket értek el a hangszegmentálást és hangmanipulációt igénylő feladatokban, valamint az álszavak kiolvasásában, míg a gyenge olvasók ezen a téren nyújtották a legrosszabb teljesítményt. 29

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak. Tanulási nehézségek szűrése, fejlesztő eljárások Prevenció és módszertan FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 15 Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr. Figula Erika

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

Kiskanizsai Általános Iskola 2013.

Kiskanizsai Általános Iskola 2013. 1 Kiskanizsai Általános Iskola Pedagógiai Program a tanulásban akadályozott tanulók számára 2013. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM A tanulási akadályozottság fogalma: A tanulásban akadályozottak csoportját az enyhén

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

Greguss Márta 9028 Győr, Páva utca 49/A E-mail: gmarti@dpg.hu Telefon: (96) 418-239

Greguss Márta 9028 Győr, Páva utca 49/A E-mail: gmarti@dpg.hu Telefon: (96) 418-239 Greguss Márta 9028 Győr, Páva utca 49/A E-mail: gmarti@dpg.hu Telefon: (96) 418-239 Az óvodai szűrésekkel és fejlesztésekkel kapcsolatos tapasztalataink Pedagógiai kísérlet Győrben a Mosoni Duna, Holt

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai

Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Pilot kutatás 2016 Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Faragó Boglárka Kovács Kristóf Sarkadi-Nagy Szilvia 2016. június 14. Az előadás céljai A Kognitos Kft.

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni? Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni? Gyarmathy Éva MTA Pszichológiai Kutatóintézet e-mail: gyarme@mtapi.hu Az oktatásban dolgozók, de a laikus érintettek is

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban*

A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban* GYARMATHY ÉVA, PH.D. MTA Pszichológiai Intézete A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban* A tanulási zavarok kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése amelynek mind meghatározása, mind

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9.

I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. I. Kiskunfélegyházi Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálati Konferencia 2008. december 9. az útnak célja van. (Martin Buber) Az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT bemutatása Faltumné Varga Gyöngyi tagintézmény-vezető

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák D O C E T E Tájékoztató füzet Oktatás Fejlesztés Terápiák Kedves Szülők! A DOCETE ALAPÍTVÁNY vezetőjeként, szeretném tájékoztatni Önöket azokról a lehetőségekről, melyekkel úgy gondoljuk, segítségükre

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

MŰHELYMUNKA Logopédia

MŰHELYMUNKA Logopédia MŰHELYMUNKA Logopédia TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

LICENSZ ELMÉLETI VIZSGA TEMATIKÁJA 2014 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK

LICENSZ ELMÉLETI VIZSGA TEMATIKÁJA 2014 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK LICENSZ ELMÉLETI VIZSGA TEMATIKÁJA 2014 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. Az intelligencia meghatározásai és klasszikus elméletei 2. Az intelligencia modern elméletei Atkinson & Hilgard (2005). Pszichológia,

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

A diszlexiás nyelvtanulók szótanulását segítő módszerek. Sarkadi Ágnes

A diszlexiás nyelvtanulók szótanulását segítő módszerek. Sarkadi Ágnes A diszlexiás nyelvtanulók szótanulását segítő módszerek Sarkadi Ágnes Az előadás témája Angolul tanuló diszlexiás tizenévesekkel és felnőttekkel való egyéni foglalkozás során megfigyelt szótanulási nehézségek

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com

www.authelp.ro authelp@gmail.com, authelp_ti@yahoo.com AutHelp Egyesület József Attila Általános Iskola Hargita Megye Tanfelügyelősége 2009 szeptember 15.-én kezdte meg működését a PUZZLE Oktatási Központ a József Attila Általános Iskola Tudor negyedi épületének

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben