DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmlszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLA TTUDOMANYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET
|
|
- Tivadar Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I; IJ" DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmlszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLA TTUDOMANYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET DR. PÓTI PÉTER "A hazai adottságokra alapozott versenyképes juh- és kecsketenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatok" című MTA doktori értekezésének értékelése Formai bírálat: Az értekezés túl hosszú, 230 oldalas, így jelentősen meghaladja a megengedett legfeljebb 150 oldalt. Javasolom a rövidebb formát és az idézett saját közlemények különlenyomatainak, illetve másolatainak bekötés ét oldalszám nélkül a szövegbe, vagy az értekezés végére, esetleg mindkét helyre. Ebben az esetben a részletes leírások, táblázatok és ábrák nem növelnék a számozott oldalak számát. Az MTA doktori értekezésben a Ph.D. értekezés beadását követő időszak munkái foglalhatók össze. A tenyésztésbe vételi idő és a sűrített elletés hatása az anyajuhok életteljesítményére című résznél ismerteti, hogy ezek a vizsgálatok 1995-ben, jóval az 1999-es Ph.D. védése előtt történtek, így ez a rész maradjon ki az értekezés végleges formájából. Az értekezés elején hiányolom a rövidítések jegyzékét. Nagyon sok a helyesírási hiba: pl. a.mtsai" után a legtöbb esetben pontot tesz, pedig nem a szó vége, hanem a közepe a rövidített és ennek megfelelően az "Állattenyésztés és Takarmányozás" című folyóiratunkban is pont nélkül írják. A "kontroll" szót magyarul két l-lel írjuk. A tudományos nevek esetében a nemzetség és a faj megjelölését gyakran egybeírta, pl. Medicagosativa" a 160. oldalon. Az irodalomjegyzékben is számos helyesírási és ABCsorrendi hibát és néhány ismétlést is találtam, mindezeket a szövegben ceruzával jelöltem. Az irodalomjegyzékben rengeteg a hiba! A szövegben idézettek közül itt 27 hiányzik! Az idézettek felsorolásában nem a magyar ABC szerint történt. A folyóiratok CÍmét eltérő en rövidíti, helyenként kiírja az évfolyam után a számot is, máshol nem, ezt egységesen el lehetne hagyni. Az értekezés tézisei is túl hosszú (55 oldal) annak ellenére, hogy már zavaróan kis betűmérettel készült. Itt elhagyhatná a múlt századi közleményei nek felsorolását. A tézisekben is sok a helyesírási hiba, az új tudományos eredményekben olyanok is, melyek az értekezésben helyesen vannak írva (pl. itt.jiázizom").
2 Szakmai bírálat: Tizenegy új tudományos eredményt sorol fel, melyeket a következőkben értékelek: 1. A magyar mermo anyai es apai tulajdonságainak (szaporulati mutatóinak, báránynevelő képességének, hizlalás alatti súlygyarapodás, vágóérték) javítására árutermelő állományokban hazai viszonyok között a lacaune, a merinolandchaf és a cigája, valamint ile de france és suffolk fajta alkalmas. A keresztezett genotípus ú magyar merinó x lacaune Fl, magyar merinó x cigája Fl és a magyar merinó x merinólandschaf Fl anyajuhok az ikerellések arányában, a született bárányok számában, bárányaik választási g tartó időszakra vetített napi súlygyarapodásában, illetve választási súlyban, valamint hizlalási végsúlyban, értékes testrészek súlyában statisztikailag igazolható mértékben (P<O,OOl) felülmúlták a fajtatiszta magyar merinó anyákat, illetve azok bárányainak teljesítményét. Nem fogadom el új tudományos eredménynek, mert már többen közölték hasonló vizsgálatok eredményeit. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar merinó csaknem bármivel javítható. Az itt felsorolt keresztezési partnerek közül a landschaf merinó aszezonális, a többi szezonális ivarzású. A magyar merinó anyai vonalnak sem igazán jó, mert szezonális szaporodású és anyai tulajdonságai gyengék. Indokolt lenne a magyar merinó juhok zömének szisztematikus átkeresztezése aszezonális húsfajtákkal, illetve tejelő irányba. Haszon a bárányexport mellet még a húsból és a tejből várható, a gyapjúnál a trágya is többet hoz. A merinó jelleg elvesztése kívánatos lenne, hiszen a 92% fehérjét tartalmazó gyapjú termelése és viselése komoly fiziológiai terhelést jelent a hús-, bárány- és tejtermelés rovására. A gyapjú mennyiségének minimálisra csökkentése és vedlővé tétele az aszezonális szaporodású dorper, illetve fehér dorper fajtákkal végzett keresztezéssellenne megoldható. 2. Szakszerű en végzett báránynevelés esetén a magyar merinó jerkék korai, 10 hónapos kor körüli tenyésztésbevételre történő szelekciója indokolt, mivel életteljesítményük (egy anya után értékesített bárányszám, valamint hosszú hasznos élettartam) statisztikailag igazolható mértékben (P<0,05) jobb, mint a másféléves kor körül tenyésztésbe vett jerketoklyóké. A későn, másfél éves kor körül tenyésztés be vett anyák a hatodik ellést követően nagymértékben kikerültek a tenyésztésből. Ez azzal magyarázható, hogy a megfelelő körülmények között felnevelt jerkebárányok közül csak azok nem érik el 10 hónapos kor körül a tenyészérettséget, amelyeknek valamilyen örökletes, vagy egészségügyi problémájuk volt. Ezt több okból nem tartom elfogadhatónak: 1. A vizsgálat 1995-ben, tehát a Jelölt Ph.D. védését megelőző időben történt. 2
3 2. A másfél éves korban tenyésztésbe vett kontroll csoport negatív szelekción esett át, mert azokból az egyedekből állt, melyek 10 hónapos körüli korukban nem vemhesültek. 3. A merinó jerkék korai tenyésztésbe vehetőségét hazai körülmények között - amint azt Jelölt idézi - Gaál már régen, 1964-ben és 1972-ben leírta. Itt is megjegyzem az aszezonalitás fontosságát, hiszen az ilyen faj ták jerkéi nem csak ezekben az időpontokban, hanem bármikor tenyésztésbe vonhatók, illetve bármeddig ismételten termékenyíthetők. 3. Jelenleg Magyarországon a juhlegeltetésre használt legelők hektáronként egy-két átlagosan 50 kg élősúlyú anyajuh egész évi (365 napos) teljes (kiegészítő takarmány nélküli) táplálóanyag és energia szükségletét tudják biztosítani úgy, hogy azok sűrítve (kétévente háromszor) ellethetőek legyenek és átlagosan 1,5 bárány kihordását és felnevelését biztosítsák. Szakaszos legeltetés alkalmazása esetén a legeltetési (ciklusonkénti) taposási veszteség az aktuális fűhozam mennyiségétől függően 20-23%-kal, a fűnövedékek hozama a megfelelő regeneráció biztosítása következtében 25-30%-kal javul. A legeltetés módja (pásztoroló, vagy szakaszos) így önmagában befolyásolni tudja egy gyepterület állateltartó képességét. A szakaszos legeltetés jelentős mértékben 26-37%-kal (a terméstöbblet és a kisebb taposási veszteség miatt) meg tudja növeini egy adott gyepterület állatok számára hasznosítható fűhozamát, ami száraz- és üdefekvésű gyepterületeken is további egy 50 kg átlagos élősúlyú anyajuh teljes éves tömegtakarmány szükségletét tudja nagyságrendileg fedezni. A szakaszos legeltetés mind szárazfekvésű, mind üdefekvésű legelőterületeken statisztikailag igazolható mértékben kedvezően hatott az anyajuhok kondíciójára, szaporulati mutatóira. Szakaszos legeltetés alkalmazása esetén szignifikáns mértékben száraz fekvésű területen 5,5%-kal, üdefekvésű területen 9%-kal jobb az anyajuhok havonként megállapított átlagos kondíciója (kondíció bírálati pontértékei), mint a pásztoroló legeltetés n él. A jobb kondíció kedvező hatása az anyajuhok szaporulati mutatóiban is megmutatkozik. A szakaszos legeltetés alkalmazása szignifikáns növeli az ikervemhességek, az ikerbárányok arányát a szaporaság szempontjából kedvezőtlen nyár eleji termékenyítési időszakban is. Szárazfekvésű területeken a vemhesülési százalék 11%-kal, az ikerbárányok aránya 12%-kal, üde fekvésű területeken a vemhesülési százalék 13%-kal, az ikerbárányok aránya 15%-kal javult. Elfogadható. A szakaszos legeltetés nem új, de rendkívül alapos vizsgálatokat végzett. 4. A hústípusú merinó anyák szükségleteinek megfelelő takarmányozása esetén, amennyiben a téli időszakban megfelelő épület áll rendelkezésre, a sűrített osztott 3
4 elletés ajánlható. Ebben az esetben érhető el 100 anyára vetítve a legnagyobb értékesített éves bárányszám és súly, valamint árbevétel és nyereség. Amennyiben nem áll rendelkezésre juhtartásra alkalmas épület egész éven (365 napon) keresztül a szabadtartás is eredményes lehet abban az esetben, ha a takarmányozási és tartási feltételek megfelelőek. Ehhez megfelelően megválasztott anyajuh használatra (évente egyszeri, egyidejű, január-februári termékenyítési idénnyel) és tervszerűen, szakszerűen alkalmazott (lábalóli és/vagy szakaszos módon történő) legeltetésre van szükség. A száz anyára vatített éves értékesített bárányszaporulat alacsonyabb az egész éven át szabadtartésos és évente egyszeri egyidejű tenyészidény alkalmazása esetén, mint az épülethez kötött tartásnál sűrített elletés alkalmazása mellett. A bárányonkénti nagyobb árbevétel ugyanakkor gazdaságossá teheti ezt a juhtartási (legeltetési, anyajuhhasználati) módot, ami elsősorban az augusztusi magasabb felvásárlási árakkal és nagyobb értékesítési súllyal (nincs behatárolva a báránynevelés, illetve választás ideje és az anyáknak több idejük van a felkészülésre a következő vemhességre) érhető el. A minimális beruházási igénye ennek a módszernek kedvezően hat a nyereségességre, mivel így minimális amortizációs költség terheli az ilyen típusú j uh tartást. Sűrített folyamatos elletés sem termelési, sem gazdasági, sem munkaszervezési szempontból a jelenlegi piaci viszonyok között nem javasolható. Nem fogadom el, mert a vizsgálatban a különböző körülmények között tartott.jiústípusú merinó anyák" genotípus a nem volt azonos (magyar merinó x német húsmerinó, illetve fajtatiszta német húsmerinó ). Az utolsó mondatban tett megállapítás az olasz piac szezonalitásából logikusan következik, de közismert és így nem tekinthető új tudományos eredménynek. 5. A mérlegteszt alkalmas juh faj esetében a vérmérséklet megállapítására. A választáskor nyugodt vérmérsékletűnek ítélt bárányoknak nagyobb a hízlalás végi súlya és a hízlalás alatti súlygyarapodása, mint az ideges vérmérsékletű társaiknak. A különbség a napi súlygyarapodás ban átlagos an 20%. Hazánkban először tudtuk igazolni az apák hatását a bárányok vérmérsékletére. Az ideges vérmérsékletű utódcsoportnak gyengébbek a hízlalási teljesítményei, a hízlalás végi élősúlya, a hízlalás alatti súlygyarapodása, mint a nyugodt utódcsoportba tartozó bárányoké. A nyugodt bárány csoportnak a termelési fölénye élősúlyban mintegy 20%-kal, átlagosan 6 kg-mal nagyobb, napi súlygyarapodása 60%-kal nagyobb (397 g/nap), mint az ideges báránycsoportnak. Ezért a vérmérséklet, mint értékmérő tulajdonság figyelembe vétele a tenyésztésben, illetve az erre történő szelekció, célszerű nem csak a húshasznú, hanem a tejelő állományokban is. Legeltetett körülmények között tartott lacaune anyajuhok vérmérséklete jelentősen befolyásolta a tejtermelésüket. A nyugodtabb egyedek statisztikailag igazolhatóan az egész laktáció ideje alatt több tejet termeltek, mint idegesebb társaik. A nyugodt és a nyugtalan (ideges) anyajuhok termelése közötti különbség összességében átlagosan meghaladta a 70%-ot. A különbség a kor előre haladtával csökkent. 4
5 Nem fogadhatom el, mert Jelölt 2011-ben végzett aspiráns a, Pajor Ferenc "A vérmérséklet értékelendő tulajdonságként való alkalmazhatósága a juhtenyésztésben" című Ph.D. értekezésének új tudományos eredményei között is szerepelt a nyugodtabb juhok fölénye a hús- és a tejtermelésben is. 6. Az alkalmazott ultrahang módszer alkalmas a juhok hosszú hátizom vastagságának az értékelésére. Az ultrahang módszerrel mért hosszú hátizom vastagsága és a színhús mennyiség között szoros összefüggés (r=0,74, P<0,05) van. Kellő számú egyed re vonatkozó (n>80-100) mérés elvégzése után lehetséges a színhús mennyiségét a hosszú hátizom vastagsága alapján előre jelezni. Az eredmények alapul szolgálhatnak a real-time ultrahang készülékek hazai alkalmazására a juhtenyésztésben, amely így kiegészítheti a növendék kosok teljesítményének értékelését. Mindez lehetővé teszi ezen információk szelekciós indexbe történő beépítését. Ezzel a módszerrel élő bárányokon mért adatok segítik, illetve pontosít ják a bárányok nyakalt törzsének testkonfiguráció (izomteltség) alapján történő SIEUROP minősítésének előbecslését (előrejelzését). A módszert már a múlt században is alkalmazták (Goston és Owen 1992, Olesen 1994, Ringdorfer 1995, Gruszecki és Symanowski 1996, Qantz 1996). Toldi Gyula 2003-ban védett Ph.D. értkezésében a teljes izomzatot és faggyútartalmat értékelő computer tomográfia alkalmazását javasolta. A külföldön már alkalmazott módszer bevezetésére vonatkozó javaslata a tenyészkosok hazai kiválasztásánál hasznos lehet, de nem fogadható el új tudományos eredménynek. 7. A bárányok nyakalt törzs szélességi és hosszúsági méret felvételezésére, és az S/EUROP test konformáció szerinti besorolásának támogatására egy videó kamerás képfeldolgozó eljárás a nagy pontossága, és ismételhetősége miatt jól alkalmazható. Az eljárás során a carcasson 5x5 centiméteres referenciaegység elhelyezése után, videokamerával, a vertikális síkkal párhuzamos fix objektívvel 3,5 méterről készült videofelvételről a Video Pixel View 3D Combo TV-TVIFM tuner kártya segítségével készült digitalizált felvétel és az ezt értékelő Terület version 7. digitáliskép-feldolgozó program együttes alkalmazásával készült kép. A kép alapján egyszerű matematikai modellel történő minősítés azonban, amellyel objektív adatok (viszonyított szélességi méretek) alapján sorolhatnánk a test konformáció szerint a 13 kg feletti súlyú careassokat az SIEUROP minősítési rendszer osztályaiba önmagában nem látszik megoldhatónak. Problémát jelent, hogy az etalon-képről felvett értékek, nem mutatják a csökkenő értékek elvét, így a feladat korrekciós matematikai eljárások alkalmazásával oldható meg. További problémát jelent, hogy a magyar merinó bárányok nagy, 13 kg nyakalt törzs feletti minősítése esetén, a testkonfiguráció (izomteltség) alapján történő értékelés nagy szórást mutat. Ennek oka, hogy a magyar merinó bárányok martájéka lényegesen keskenyebb a II. farszélességnél, tehát a careass hátulnézetből (a 5
6 bírálati szögből nézve) nem "téglalap" alakú. A bírálat során ezért a bírálók a standardhoz nem tudják pontosan viszonyítani a vágott testet. A magyar merinó bárányokra, mivel keskeny vállszélesség és izomszegénység jellemző, ezért az esetleges combteltség esetén is alacsonyabb kategóriába kerülnek az S/EUROP minősítés során. Ezt az élő állatokon történt testméret felvételezési eredmények is alátámaszt ják. A karajban lévő színhús mennyiségét is elsősorban a szélességi méretek befolyásolják, mindezek alapján a vállszélesség növelés a magyar merinó esetében a húsirányú nemesítés szempontjából döntő fontosságú. Elfogadom. Praktikus lehet és az oktatásban is alkalmazható. 8. Juh és kecskefajban takarmányozással, mind a tej, mind a hús zsírsav összetételét jelentős mértékben lehet humántáplálkozás biológiai szempontból kedvező módon befolyásolni. A hízóbárányok teljes értékű takarmányának kiegészítése lenmaggal statisztikailag igazolható mértékben javítja a bárányhús zsírsavösszetételét csaknem minden táplálkozás élettani szempontból fontos paraméterben. A vágott bárányok hosszú hátizmában csökkent a humán táplálkozás szempontjából nem kívánatos hiperkoleszterémiás zsírsavak (laurin-, mirisztin-, palmitinsav) mennyisége. Ezzel szemben szignifikáns mértékben nőtt az élettanilag kedvező többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) mennyisége (394 mg, 274 mg; P<O,Ol). A vizsgálat során a PUFA n-6/n-3 és linolsav/linolénsav aránya kisebb (5,46; 4,27) volt, a lenmag kiegészítés ben részesült bárányok húsáb an, mint a lenmag kiegészítésben nem részesült kontroll bárányokéban (7,98, 6,25; P<O,Ol). A legeltetés hatására a kecsketejben nő a tejzsír, tejfehérje és zsírmentes szárazanyag tartalma, valamint statisztikailag igazolható mértékben nő a rövid szénláncú zsírsavak (pl. kapron-, kaprilsav) a konjugált-linolsav, a-linolénsav, eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav mennyisége, továbbá szignifikáns mértékben csökken az n-6/n-3 zsírsavak aránya. Az élettanilag kedvező tejzsírsav összetételt, a sajtkészítés során meg lehet őrizni. Tejelő anyakecskék esetében a mikro-alga kiegészítés szintén szignifikáns mértékben befolyásolta a tej összetételét, valamint zsírsav tartalmát. Hatására növekszik a konjugált linolsav, n-3 zsírsav, pl. a-linolénsav, eikozatriénsav koncentráció, melyeknek így jelentős szív- és érrendszer védő hatása van. Ezzel a módszerrel a téli időszakban is lehetséges megnövelt biológiai értékű kecsketejet előállítani. Elfogadom. 9. Szántóföldi körülmények között másodvetésben vetett olaj retek, fehér mustár alkalmas juhok legeltetési idényének megnövelésre, ezen túlmenően kiválóan javítja a szántóterületek szervesanyag tartaimát és talajszerkezetét. A fehér mustárból 6 kg, az olajretekből 8 kg biztosítja egy 50 kg-os testsúlyú anyajuh napi szükségletét veszteségek nélkül. Fontos különbség van azonban a két növény között abban, hogy az anyajuhok a teljes növény melyik részét legelték le, illetve hasznosították. A legelés során a fehér mustár leveleit csaknem 100%-ban lelegelték az anyajuhok, míg a szárát meghagyták, amely az összes zöldtermés 6
7 mintegy 60%-a. Az olaj retek esetében a visszamaradt zöldmennyiség megközelítőleg 30% volt, amelynek szár-levél aránya közel azonosnak tekinthető. Mindezek alapján a fehér mustár esetében a zöldtermés mintegy 40%-ával, olaj retek esetében 70 % -ával lehet számolni juhokkal (német húsmerinókkal) történő szakaszos legeltetés esetén. Egy hektár fehér mustár átlagosan 752, egy hektár olaj retek 1738 anyajuh (50 kg testsúlyú, üres, illetve a vemhesség első három hónapjában levő anyajuh) teljes napi tápláló anyag- és energiaszükségletét tudja fedezni az általunk alkalmazott képlet alapján számolva. Mindezek alapján megállapítható, hogy egy hektár olaj retek állateltartó képessége több mint kétszerese (2,3 szerese) egy hektár fehér mustárénak. Tehát mind a két másodvetésű növény kiváló kiegészítő legelőként használható a juhok számára. Ez is alátámasztja azt, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés szervesen kiegészítik egymást, amennyiben azok kivitelezése tervszerűen és szakszerűen történik. Elfogadom. 10. A tisztatelepítésű kúszó lucerna és a magyar rozsnokkal vegyes telepítésű kúszó lucerna terméshozamában, zöld állapotban, szárításos és erjesztéses tartósítás után (szénából, szenázsból) mért beltartalmi értékek, valamint az erjedési tulajdonságok alapján elmarad a kékvirágú lucernáétól, ezért szántóföldi termesztésre nem javasolhatók. Megfelelő termőhelyi adottságok esetén (nem savanyú talajok esetén), kifejezetten alkalmas kiskérődzők számára rét típusú hasznosításra, jó legeltethetősége (taposást, tiprást, rágást jól tűri), természetes gyepeknél jobb termés biztonsága (szárazságtűrő képessége), táplálóértéke (beltartalma), jobb minőségű szénája és szilázs a miatt. Elfogadom. 11. A borsodi iparvidék területéhez tartozó gyepterületen legeltetett anyajuhok és bárányaik comb-, karaj- és lapockamintáiban mérhető ólom- és kadmium koncentrációkban szignifikáns különbség (P<0,05) volt. Az anyajuhok esetében a hús, valamint a szervek közül a vesét és a májat vizsgálva megállapítható, hogy a májat kivéve, a minták átlagos (összes egyedre vonatkoztatott) értékei egyik esetben sem haladták meg a hatályos rendeletben megengedett határértéket. Az egyedi húsmintákat és szervmintákat elemezve azonban megállapítható, hogy az ólom az anyajuhok combmintáinak 20%-a, a máj mintáinak 65%-a, a veseminták 35%-a meghaladta az EK rendelet szerinti határértékeket. Kadmium esetében csak az anyajuhok nagy szórással terhelt vesemintáiban volt ez a jelenség megfigyelhető. A bárányok esetében a húsminták ólomtartalma minden esetben az értékhatár alatt maradt, de a májminták 30%-a, a veseminták 5%-a a megengedettnél több ólmot tartalmazott. A legeltetett anyajuhok (összes anya elegy) tejének átlagos ólom, kadmium és krómtartalma sem haladta meg az Európai Unió (1881/2006/EC) rendeletében megadott határértékeit. Az egyedi tej mintákat vizsgálva azonban az ólomtartalom a tejminták 50%-ában, a kadmium tartalom a tej minták 40%- ában, ha csak kis mértékben is, de meghaladta a megengedett határértéket. 7
8 Mindezek alapján megállapítható, hogy önmagában a legeltetés nem garantálja a biztonságos élelmiszer alapanyag előállítást. A kétévesnél idősebb korban vágott juhok (pl. selejt anyák) húsának testrészenkénti nehézfém-, elsősorban ólom- és kadmium tartalmának esetenkénti vizsgálata indokolt lehet abban az esetben is, ha a tömegtakarmányok átlagos ólom- és kadmium tartalma a hatályos EU rendeletben megengedett határérték alatt maradt. Különösen fontos lehet ez, ha a takarmány termő terület az átlagosnál nagyobb nehézfém-terhelésnek volt kitéve (pl. borsodi iparvidék). Elfogadom. A juh fajban korábban mások által közöltekhez képest több izmot és szervet vizsgáltak és az azok különböző időkben mért eltérő adatok új tudományos eredményeket és gyakorlati fontosságú következtetéseket eredményeztek. Kérdéseim Je[ö[thöz: 1. Hogyan látja a magyar merinó juhfajta jövőjét? 2. Hogyan látja a szaporodási aszezonalitás, illetve a szezon meghosszabbításának fontosságát és megvalósításuk lehetőségeit a juh- és kecsketenyésztésben genetikai és technológiai módszerekkel? A súlyos és nagyszámú formai hibák miatt az értekezés újbóli megírását elkerülhetetlennek tartom. A doktori mű jelen formájában nyilvános védésre alkalmatlan. Debrecen, szeptember 14. Dr. Kovács András D.Sc. egyetemi tanár 8
Válasz Dr. Kovács András D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Kovács András professzor úrnak részletes bírálatát.
Válasz Dr. Kovács András D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Kovács András professzor úrnak részletes bírálatát. Opponensem az MTA doktori értekezésem formai bírálatával
RészletesebbenVálasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.
Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim
Részletesebben6 Az ultrahang alkalmazása az izom, a hús vastagságának mérésére jól alátámasztott fontos tudományos eredmény, de nem tekinthető újnak.
Opponensi vélemény Dr Póti Péter A hazai adottságokra alapozott versenyképes juh- és kecsketenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatok (2014) című doktori munkájáról A dolgozat terjedelme 230 önálló oldal (azaz
RészletesebbenA HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK ANYAJUHOK ANYAI TULAJDONSÁGAIT (BÁRÁNYNEVELŐ KÉPESSÉGET, SZAPORASÁGOT),
RészletesebbenJuh tartástechnológia
Juh tartástechnológia Az adott régió környezeti tényezői és piaci viszonyai alapján a következő szempontokat kell figyelembe venni : Az adott faj/fajta klímával, takarmányokkal, legeltetéssel, tartástechnológiával
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 53 JUHTARTÁS JÖVEDELMÉNEK VIZSGÁLATA A SZAPORULATI MUTATÓK
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %
PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100
RészletesebbenTejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények
Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény
RészletesebbenAz évjárat hatása az anyajuhok életteljesítményére Effect of different born year on ewes live reproductive performance
Tóth Gábor 1 Szikora Dániel 2 Póti Péter 3 Az évjárat hatása az anyajuhok életteljesítményére Effect of different born year on ewes live reproductive performance tgabor99@gmail.com 1 Szent István Egyetem,
RészletesebbenAZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.
RészletesebbenA genetikai korlátok és lehetőségek a juhágazatban. Dr. Jávor András Dr. Oláh János
A genetikai korlátok és lehetőségek a juhágazatban Dr. Jávor András Dr. Oláh János A juhtenyésztés jelenlegi helyzete I. 806.000 anyajuh (2016. június) a tervezett létszámnak, amely még mindig kevesebb
RészletesebbenBERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ
BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést
RészletesebbenA nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók
A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező kedvezőtlen változásokat. A hőstressz negatív hatásai
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenA Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal
A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal
RészletesebbenA HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Dr. Póti Péter A HAZAI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT VERSENYKÉPES JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 2014 1 ARRÓL, AMI EGYKOR MEGVOLT, DE ELENYÉSZETT Őseink mind a juhtartást/tenyésztést,
RészletesebbenMerinó és hosszúgyapjas fajták - landschaf merinó 1.
LANDSCHAF MERINÓ Az "A" tözskönyvbe kerülés feltételei kosoknál:, minimum (g/nap): Test éves korban, minimum (kg): Gyapjúfinomság, maximum (mikron) Bírálati pont 3 65 3 93 EREDETE A XVI. században a Németország
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK JUHTENYÉSZTÉS
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK JUHTENYÉSZTÉS Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A juhlétszám megoszlása Magyarországon (db/ha) 150< 101-150 76-100 51-75 26-50 1-25 Tulajdonviszonyok megoszlása
RészletesebbenÉrtékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A szarvasmarha legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tej- és hústermelő képesség A szarvasmarha
RészletesebbenJuh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások
Komlósi István Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások című MTA doktori értekezésének a bírálata A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának a megtisztelő felkérése
RészletesebbenIsmertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél
RészletesebbenA Blanche du Massif Central juhfajta
A Blanche du Massif Central juhfajta 1 Története: A Blanche du Massif Central fajta eredete a Massif Central hegység déli részén elterülő nagy régióra vezethető vissza. Ezeket az anyajuhokat mindig is
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenBROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenZsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában
A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár közvetlen környezetéből is megkapja a méltó elismerést. Ráadásul távolabbról is, más állattenyésztési kiállítások is sikert hoztak számukra. A díjak mögött rengeteg kiállított,
RészletesebbenPerspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék
Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék Az EU országok vágott sertés kibocsájtása (millió hízó) Eurostat (2014) 1000 koca Az
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Mezőgazdaság ismeretek emelt szint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók
RészletesebbenA piacképes juhhústermelést megalapozó vizsgálatok
SZENT ISTVÁN EGYETEM A piacképes juhhústermelést megalapozó vizsgálatok Doktori (PhD) értekezés Bokor Beáta Gödöllő 2018. A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenCIGÁJA ANYAJUHOK TEJTERMELÉSÉNEK ÉS A TEJ ÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA
Csanádi József Fenyvessy József Bajúsz Ildikó: Cigája anyajuhok tejtermelésének és a tej összetételének vizsgálata. X. Agrárökönómiai Tudományos Napok. Gyöngyös. 2006. március 30.-31. Full text in Conference
RészletesebbenMagyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály
RészletesebbenMagyar merinó, ile de france F 1 és suffolk F 1 bárányok hizlalási és vágási teljesítményének vizsgálata
Magyar merinó, ile de france F 1 és suffolk F 1 bárányok hizlalási és vágási teljesítményének vizsgálata Póti Péter Pajor Ferenc Láczó Edina Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar,
RészletesebbenAZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE
Kérjük a különböző fázisokat tevékenységekre és projektelemekre lebontva, negyedéves ütemezéssel megadni (amelyet majd Ganttdiagrammban kell bemutatni és a különböző feladatokat szövegesen is le kell írni
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
Részletesebbenlinolsav-tartalm tartalmának
Állati eredetű élelmiszerek n-3 3 zsírsav és s konjugált Zsédely Eszter Tanai Attila Schmidt JánosJ Állati eredetű élelmiszerek konjugált Bevezetés A konjugált linolsav (KLS) humán-egészségügyi szempontól
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 11 Issue 1 Gödöllő 2015 42 KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ JUH FAJTÁK EGYES HIZLALÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
RészletesebbenGyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság
1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)
RészletesebbenELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL
Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.
RészletesebbenGINOP
Tejelő szarvasmarhák alternatív takarmányozási rendszerének fejlesztése prémium minőségű, antioxidánsokban gazdag tehéntej előállítása érdekében (FEEDNRGY Projekt) GINOP-2.1.1-15-2015-00093 Célkitűzések:
RészletesebbenIsmertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait!
0-06 Állattenyésztés és -tartás 1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! Információtartalom vázlata: Mesterséges/itatásos borjúnevelés A borjak elhelyezése Növendéküsző-
RészletesebbenA JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
RészletesebbenBROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand
BROJLER 708 Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény
RészletesebbenRÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI
RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR
RészletesebbenOpponensi vélemény. A téma aktualitása:
Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem
RészletesebbenÁllatállomány, 2012. június 1.
212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
Részletesebben78. OMÉK Budapest, szeptember
78. OMÉK Budapest, 2017. szeptember 20-24. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség hagyományosan Szent Mihály nap táján adja át tenyésztési és tenyésztésszervezési díjait azoknak a juhtenyésztőknek,
RészletesebbenOKJ Mezőgazdasági technikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXIII. Mezőgazdaság ágazat OKJ 54 621 02 Mezőgazdasági technikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUSEZŐGAZDASÁGI
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenBROJLER Teljesítménymutatók
08 BROJLER Teljesítménymutatók An Aviagen Brand ROSS 708 BROJLER: Teljesítménymutatók Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel
RészletesebbenA piacképes juhhústermelést megalapozó vizsgálatok
SZENT ISTVÁN EGYETEM A piacképes juhhústermelést megalapozó vizsgálatok Doktori (PhD) értekezés tézisei Bokor Beáta Gödöllő 2018 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenHús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer
Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor
RészletesebbenSEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás
SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:
RészletesebbenA termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02
A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 Szögedi Gazdaság Kft. Bemutatkozás Állomány Hosszú távú tervek Tartalom Célok Süldők felkészítése
RészletesebbenXXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben. Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem
XXI. századi lehetőségek a húsmarhatenyésztésben Dr. Komlósi István egyetemi tanár Debreceni Egyetem Tenyészcélok a húsmarhatenyésztésben Termelési Reprodukciós Vágási tulajdonságok Termelési tulajdonságok
RészletesebbenNövényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
RészletesebbenA mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft
A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by
RészletesebbenHorváth Gábor Agro-Largo Kft.
Horváth Gábor Agro-Largo Kft. Végzettségek: Mezőgazdasági technikus (Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola, 1997) Vidékfejlesztési Agrármérnök (Pannon Egyetem Georgikon Kar, folyamatban)
RészletesebbenToxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok
Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:
RészletesebbenA VÉRMÉRSÉKLET ÉRTÉKMÉRİ TULAJDONSÁGKÉNT VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGA A JUHTENYÉSZTÉSBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM A VÉRMÉRSÉKLET ÉRTÉKMÉRİ TULAJDONSÁGKÉNT VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGA A JUHTENYÉSZTÉSBEN Doktori értekezés tézisei Pajor Ferenc Gödöllı 2011 A doktori iskola megnevezése: Állattenyésztés-tudományi
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I. - A legeltetés hatás a gazdasági állatok
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenÁllatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)
213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában
Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenVálasz Dr. Póti Péter Egyetemi Docens Úr opponensi véleményére
Válasz Dr. Póti Péter Egyetemi Docens Úr opponensi véleményére Köszönöm Docens úr alapos és részletekre is kiterjedő bírálatát, melyben munkámat időszerűnek, új tudományos eredményeket tartalmazónak és
RészletesebbenOPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -
OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű
RészletesebbenNemcsak a divat dönt Stropek László az év juhásza Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
Az év tenyésztője díjat megosztva kapta a feleségével Stropek gazda 2015 nyarán azt mondta: majd meglátjuk, a divat diktál, azt a fajtát tartom majd, amelyik kelendőbb lesz. Vásárolt tíz landschaft merinót
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenDr. Tasi Julianna Szent István Egyetem
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Mezőgazdaság ismeretek emelt szint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048897/03 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 14. (OR. en) 6294/17 AGRILEG 42 VETER 16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. február 13. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenA magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.
A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi
RészletesebbenSEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás
SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 265 AZ EXTENZÍVEN TARTOTT GYIMESI RACKA JUHOK HÚSTERMELÉSÉNEK FEJLESZTÉSE
RészletesebbenA sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága
Feed Price/100 kg A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága A sertéshústermelés hatékonyságát alapvetően befolyásolja a takarmányárak és a sertés felvásárlási árának szintje és aránya. A takarmány
RészletesebbenÁllat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Doktori Iskolavezető: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi
RészletesebbenMiért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád
Miért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád Miről szeretnénk ma konzultálni A magyartarka szerepének növelési lehetősége a tejfeldolgozásban. Szakosított tejtermelés A szakosított tejtermelésben
RészletesebbenJuh fajták vizsgálata Results of Sheep Performance Test. Magyar merinó Német húsmerinó F 1 Suffolk F 1 Német feketefejű F 1
Juh fajták vizsgálata 2006 Results of Sheep Performance Test Magyar merinó Német húsmerinó F 1 Suffolk F 1 Német feketefejű F 1 Készítette: Dr. Nagy László Dr. Domanovszky Ádám Országos Mezőgazdasági Minősítő
RészletesebbenA MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP
A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS AKTUÁLIS HELYZETE, JÖVŐKÉP Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Regionális közgyűlések 2013. február 26. március 8. 19300 Bonyhádi Érmes
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenLehetséges hasznosítási módok
GYEPHASZNOSÍTÁS Lehetséges hasznosítási módok Legeltetési módok A szakaszos legeltetés irányelvei A szakaszos legeltetés lényege: Regenerációs idő Az az idő, amely alatt a gyepnövények a hasznosítást követően
RészletesebbenTenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben
Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat
RészletesebbenI b s. aromán szár~, : Éz : évi törvény. A term őföld védelméről szóló évi CXXIX. számú törvény módosításáró l
aromán szár~, : I b s Éz : 2010 2 8. 2010. évi törvény A term őföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény módosításáró l 1. A term őföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény I. melléklete
RészletesebbenAZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT
AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI
RészletesebbenA jlh T E N VESZTES JELENE ÉS JÖVŐJE AZ EU-BAN
A jlh T E N VESZTES JELENE ÉS JÖVŐJE AZ EU-BAN Szerkesztette: Kukovics Sándor és Jávor András Készült az Agrármarketing Centrum támogatásával H erceghalom - D eb ecen, 2008. A A JUHTENYÉSZTÉS JELENE ÉS
RészletesebbenPHYSIOLick előnyei. CARO előnyei. Beltartalom
Miért használjunk PHYSIOLick CARO-t? A PHYSIOLick CARO speciális ásványi nyalótömb szarvasmarhák és kecskék számára. vitaminokat tartalmaz, így alkalmas a tömegtakarmány alapú adagok kiegészítésére. CARO
RészletesebbenMAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE
MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE Cím: 34 Budapest, Lőportár u. 6., Levélcím: 242 Bp. Pf. 365 Tel.: (06) 42-5030, Fax: (06) 42-503, E-mail: iroda@mjksz.hu www.mjksz.hu Beltenyésztettség
RészletesebbenPEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény- és Talajvédelmi, Erdészeti Főosztály Állategészségügyi Osztály 1135 Budapest, Lehel u. 43.47. SERTÉS HÍZÉKONYSÁGI ÉS VÁGÁSI VÉGTERMÉKTESZT
Részletesebben