Szöveg a számítógépben

Átírás

1 Szöveg a számítógépben Szövegfeldolgozási, szövegszerkesztési alapelvek A szöveg és kiadványszerkesztő programok jelentik a számítógépek világában az írógépet: a felhasználó számára biztosítják, hogy akár egész könyvnyi szövegeket gépeljen be, tördeljen és nyomtasson; a szöveg tartalmazhat ábrákat, táblázatokat is. A begépelt szövegeket tördelni lehet, akár egészen bonyolult lapszerkezeteket is ki lehet alakítani: fejlécek és lábjegyzetek, margók és lapszámozás egyaránt a szövegszerkesztők fegyvertárába került. Ha gépelés közben valami hiba történik, a szövegszerkesztővel természetesen javítani is lehet, ha pedig egy a szövegben ki kell cserélni egy szót, általában erre is van lehetőség, a teljes szöveg többszöri teljes átolvasása nélkül. A szövegszerkesztés és előkészítés közben a számítógép memóriájában vagy háttértárolóján van és csak a kész, tördelt anyagot kell kinyomtatni, szükségtelen a félkész anyagok nyomtatása miatti papír pazarlás. Az új szövegszerkesztők már arra is képesek, hogy a kész, nyomtatásra váró szöveget még egyszer átvizsgálják és a szerző hejesírási (<< helyesírási) hibáit kijavítsák, vagy gyakori szóismétlések esetén szinonimákat találjanak az ismétlődő szavak helyett. A szövegszerkesztő programok előnye az írógépekkel szemben, hogy a bevitt szöveget könnyebb javítani, a felhasználó pillanatok alatt többféle tördelésben is megnézheti munkáját, és nyomtatóján azonnal kérhet kinyomtatott példányt. Attól függően, hogy milyen környezetben futnak, a szövegszerkesztő programok többféle módon is megjeleníthetik a szerkesztett szöveget. A WYSIWYG jellegű programok elterjedésével a szövegszerkesztők lehetőségei is bővültek: a felhasználó sokféle Windows környezetben általában OpenType vagy TrueType betűtípus közül választhatja ki a számára megfelelőt; a változás azonnal jelentkezik a képernyőn is, csakúgy, mint bármilyen változtatás a dokumentumon. Lehetővé teszik stíluslapok használatát: beállított betűtípusok, sortávolságok, margók egy egy bekezdés számára. Hasonló jellegű bekezdéseknél nem kell újra meg újra elvégezni ugyanazokat a beállításokat, elegendő elővenni az elmentett stíluslapot. Ezen a ponton a szövegszerkesztés és a kiadványszerkesztés már erősen egybemosódik. A kiadványszerkesztő programokat főként manapság egyre nehezebben lehet elhatárolni a szövegszerkesztőktől. Talán azt mondhatnánk, hogy egy kiadványszerkesztő program nem biztosít annyi funkciót a szöveg szerkesztésére, mint egy valódi szövegszerkesztő, csupán a leglényegesebb lehetőségek találhatóak meg benne, és ehelyett inkább a tördelés terén nyújt sokat. Ez régebben igaz is volt, újabban azonban már nem vagy egyre kevésbé. A szövegszerkesztő és a kiadványszerkesztő programok közelítenek egymás felé, átveszik egymás funkcióit és kialakulnak olyan hibridek, amelyekre azt mondhatjuk, hogy egyszerre szöveg és kiadványszerkesztők, mivel mind a szöveg bevitelének, formázásának terén, mind pedig a teljes szöveg tördelésének terén profeszszionális lehetőségeket adnak.

2 A szövegszerkesztők használatához néhány nyomdai alapfogalmat meg kell ismernünk. A betűk méretét pt, pont egységben szokás megadni. Egy pont kb. 0,35 mm. Az újságok 8 9, a könyvek 10, a rövidebb kiadványok 12 vagy 14 pontos betűvel készülnek. A sortávolságot li, sor egységben szokás mérni. Az 1 li = 12 pt, azaz 4,2 mm. Ma Magyarországon szabványos levélpapírként használt papírméret az A/4 jelölést viseli. Ez a lap 210 mm széles és 297 mm hosszú. Viszonylag gyakran használt méret a területét tekintve dupla méretű A/3 as lap, amely 297 mm széles és 420 mm hosszú. Szövegegységek Karakter: A karakter lehet kis vagy nagybetű, szám, írásjel és grafikai jel, mindaz amit a billentyűzetről be tudunk gépelni. Egy fontos karakter a szóköz (üres karakter). Vannak olyan karakterek amelyek a képernyőn látszanak de a nyomtatásban nem (pl.: sor vége, lapdobás karakter). Szó: A szó két szóköz között álló karaktersorozat. Sor: A sor karakterekből áll. Hosszát a programmal egy maximális értékre beállíthatjuk. A sorokat képzeletbeli függőleges vonalak határolják, ezeket nevezzük margónak (bal és jobb margó). Mondat: A szöveg olyan egysége amellyel valamit kijelentünk, kérdezünk kívánunk stb. A mondatot nagybetűvel kezdjük és ponttal, felkiáltójellel vagy kérdőjellel fejezzük be. Bekezdés: A szövegben egy gondolatcsoportnak a többi gondolatcsoporttól való elkülönítése. Az elkülönítés többféleképpen történhet; a bekezdés első sorát beljebb kezdjük mint a többit, és/vagy a bekezdést üres sorokkal választjuk el a többi szövegtől. A legtöbb szövegszerkesztőben Enter billentyűvel jelezzük a szöveg végét. része. Szakasz: Más néven szekció vagy fejezet. A szöveg önálló formátumú nagyobb Dokumentum: A teljes nyomtatásra kerülő szöveg minden tartozékával együtt (pl.: grafika, tartalomjegyzék, vázlat stb ), a fenti részekből áll össze. A szerkesztés lépései Ha a szövegszerkesztés folyamatát a dokumentumok elkészítésének egymásra épülő lépéseinek sorozataként vizsgáljuk, akkor a főbb lépések a következők: a program indítása a tartalom létrehozása (begépelés), mentés (a szöveg rögzítése),

3 ellenőrzés (helyesírás), újabb mentés (a nyers szöveg mentése) nyomtató típusának kiválasztása lapméret és tájolás beállítása szakaszok formázása karakterek formázása bekezdések formázása egyéb (pl. tartalomjegyzék készítés, ábrajegyzék, szószedet stb.) a kész dokumentum mentése nyomtatás vagy elektronikus postázás, a dokumentum bezárása. Akármilyen kis dokumentumot is készítünk, ezeket a lépéseket célszerű végrehajtani. A begépelés Most pedig néhány hasznos és nélkülözhetetlen jó tanács a beíráshoz: Soha ne írjunk semmilyen karaktert a bekezdés első betűje elé (Például: szóköz vagy tabulátor, hogy beljebb kezdődjön, vagy felsorolásjel stb., mert erre vannak automatizmusok), követni kell a magyar helyesírás szabályait (jelenleg a 11. kiadástól mérvadó), gépelés közben ügyelni kell arra, hogy ha írásjel van a szövegben, akkor előtte nincs szóköz, utána viszont van, ez alól csak a gondolatjel és a zárójel kivétel, a gondolatjel elé és mögé is kell egy szóköz, a gondolatjel ( ) és a kötőjel ( ) nem egyforma hosszú (a magyarban már nem használjuk az eredeti nagy gondolatjelet { }), a nyitó zárójel elé igen, utána viszont nem kell szóköz, a záró zárójelnél elé nem kell, utána viszont igen, kivéve, ha írásjel követi (Például: ez a szöveg, a vessző ragad a végén), ENTER billentyűt csak akkor üssünk, ha új bekezdést akarunk, a sor végén nem kell, mert az OpenOffice.org a szöveget automatikusan átviszi a következő sorba, ha nem fér ki. Ha mégis új sort szeretnénk kezdeni, de nem akarunk új bekezdést, akkor használjuk a sortörést (SHIFT+ENTER). Felülíró és beszúró üzemmódok Az Insert (Ins) billentyűnek speciális szerepe van: a beszúró és a felülíró üzemmód között válthatunk lenyomásával. Beszúró üzemmódban, ha nem a dokumentum végén áll a kurzor, és így gépelünk, a beírt szöveg nem törli ki a mögötte lévő korábbi szöveget,

4 hanem tolja maga mögött, azaz beszúródik elé. Átíró üzemmódban (a képernyő alján az ÁTÍR szöveg látható) a beírt szöveg átírja a régi szöveget, azaz az új karaktereket rágépeljük a régiekre. Mozgás a szövegben Ahhoz, hogy egy szöveget ki tudjunk javítani, módosítani, kiegészíteni, törölni, először a kurzort kell a javítandó részhez vinnünk, illetve kijelölni azt, amit módosítani akarunk. Hosszú dokumentumnál ez nem is olyan egyszerű. Ezért a dokumentumkészítés alapja a szöveg begépelése mellett a mozgás (azaz a kurzor pozicionálása a dokumentum adott helyére) és a szöveg kijelölése, azaz megjelölése egy bizonyos művelethez. Számtalan módon mozoghatunk a dokumentumban, illetve jelölhetünk ki részeket. Érdemes megtanulni ezeket, jelentősen megkönnyítik munkánkat, sok időt és fáradságot takaríthatunk meg. Nézzük végig a lehetőségeket, a módszereket! A kurzor helye (villogó függőleges vonal) határozza meg, hogy hova tudunk beírni új karaktereket, hol tudunk javítani. Beírás során a kurzor mindig tovább ugrik egy karakterrel, jelezve a következő helyét. A kurzort mozgathatjuk az egérkurzor segítségével a szöveg egy adott helyére, az egér bal gombjával kattintva, a nyíl és egyéb kurzormozgató billentyűkkel, vezérelhetjük párbeszédpanelről és billentyű kombinációkkal. Hogyan jelöljünk ki szövegrészleteket Az utólag formázni kívánt karakterek, szövegrészletek a formázás idejéig minden esetben legyenek kijelölve. A alapvető kijelölés működése megegyezik a különböző programokban, ám érdemes megvizsgálni milyen egyéb lehetőségekkel is bír az adott szövegszerkesztő. A kijelöléseket a következő módokon végezhetjük: Az egérkurzort a kijelölésre szánt kívánt szövegrész elé visszük, majd a bal gombot lenyomva végighúzzuk a kijelölni kívánt részen. Az egér bal gombját felengedve a kívánt szövegrész ki lesz jelölve. Ez meglehetősen gyors de pontatlan is lehet. Egy kattintással az egérkurzor alá kerül az aktuális beillesztési pont, kettő kattintással az egérkurzor alatti szó kerül kijelölésre, három kattintással az egérkurzor alatti szó egész sora kerül kijelölésre. Sok esetben kedvezőbb, biztonságosabb az a megoldás, amikor nyomva tartjuk a SHIFT gombot, és a kurzorvezérlő (nyilakkal) billentyűkkel jelölünk. Ha nyomva tartjuk a CTRL billentyűt is akkor a nyilakkal szavanként jelölünk. Képen és grafikán egy kattintással

5 Keretes szöveg keretén egy kattintással Betűtípusok Alapvetően a tipográfiában a betűtípusokat három csoportba oszthatjuk küllemük alapján: Talpas (Serif) Jellemzője hogy a betűvégeknél úgynevezett talpak találhatóak. Általánosan ezeket a betűtípusokat használják könyvek és újságok szerkesztésénél, illetve a hivatalos levelezésben. Könnyen olvashatóak. Tipikus képviselői a Times, Garamond, Primus, Aldine, Bodoni stb. Talpatlan (Sans Serif) Közös jellemzőjük, hogy a betűvégek egyenesen végződnek, nincs rajtuk talp. Tipikus képviselői a Helvetica, (Arial, Switzerland), Avangarde, Bauhaus stb. Egyéb (reklámbetűk) Ide sorolhatóak a különféle kézírást utánzó betűk, iniciálék stb. Gyakorlatilag, ami nem fér bele az első két csoportba, az ide kerül. A betűstílusok közül a hétköznapi használatban négyfélét alkalmazunk általában. Ezek a következők: NORMÁL (esetleg Regular, angolul normal, a nyomdászatban normál) DŐLT (angolul italic, a nyomdászatban kurzív) FÉLKÖVÉR (angolul bold, a nyomdászatban fett) FÉLKÖVÉR DŐLT (angolul bold italic, a nyomdászatban fett kurzív) Színbeállítás A karakterformázási menüpontban a betűk színét is be lehet állítani. Alapértelmezés szerint a karakterek színe Automatikus, ami azt jelenti, hogy a Word az operációs rend

6 szer alapértelmezett betűszínét (ez legtöbbször fekete) alkalmazza, ha a háttér 80% osnál nem sötétebb (ekkor az automatikus szín a fehér). Térköz és pozíció A Formátum Betű menüben van lehetőségünk a betűk elhelyezkedésének módosítására. Lehetőségeink: Fájlműveletek a betűk nyújtása vagy zsugorítása vízszintesen a betűköz ritkítása vagy sűrítése a betűk elhelyezkedése az alapvonaltól számítva lehet süllyesztett vagy emelt megadhatunk ún. alávágást, ezáltal a megfelelő betűk közelebb kerülnek egymáshoz a jobb olvashatóság érdekében. A számítógépek minden adatot így a szöveges dokumentumokat is valamilyen háttértárolón általában valamilyen mágneslemezen tárolnak el a hosszú távú megőrzés céljából. A dokumentumok szerkesztését a számítógép a memóriában látja el, de ahhoz, hogy később is visszakereshessük dokumentumainkat, és hosszú távon dolgozhassunk velük, szükséges azokat lemezes állományokként kezelnünk. Új dokumentum létrehozása Ha elindítjuk a szövegszerkesztőt, automatikusan létrejön egy új, üres dokumentum, amellyel dolgozhatunk. Ha emellett szeretnénk új dokumentumot nyitni, megtehetjük a Fájl menü Új dokumentum parancsával, a CTRL+N billentyűkombinációval vagy az eszköztár ikonjára kattintva. A létrehozott új dokumentumunk nincs még lemezen, ahhoz, hogy ez megtörténjen, később ki kell mentenünk. Dokumentumok mentése Az általunk szerkesztett dokumentumokat, ha nem csak nyomtatni akarjuk, akkor a munka befejeztével, de ajánlott az áramkimaradás vagy egyéb hibák okozta adatvesztés elkerülése érdekében közben is gyakran lemezre menteni. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztés aktuális állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy később is dolgozhatunk vele. A mentést az eszköztár ikonjára való kattintással, a CTRL+S billentyűkombinációval, vagy a Fájl menü Mentés pontjával indíthatjuk el. Ha korábban még nem mentettük ki dokumentumunkat, a számítógép nem tudja, hogy milyen nevű állományhoz tartozzon hozzá, és melyik lemez melyik könyvtárába helyezze el, ezért ilyenkor megjelenik

7 egy párbeszédpanel, amelyen ezeket az adatokat megadhatjuk, majd az OK nyomógomb aktivizálásával a mentés megtörténik. Ha korábban már mentettünk, akkor az újbóli mentéskor már nem kell megadni a fenti adatokat. Ha dokumentumunkat más néven, más könyvtárba, vagy más lemezre is ki szeretnénk menteni, akkor ezt a Fájl menü(mentés másként... pontjának kiválasztásával tehetjük meg. Ekkor megjelenik egy fenti típusú (állomány kiválasztó) párbeszédpanel, és megadhatjuk, hova mentse el a gép dokumentumunkat. Meglévő dokumentum megnyitása Ha nem egy teljesen üres dokumentumot szeretnénk létrehozni, és újonnan megírni, hanem egy meglévőt tovább szerkeszteni, vagy kinyomtatni, az állomány megnyitást kell alkalmaznunk. Ekkor a háttértárról bekerül a számítógép memóriájába (és a képernyőre is) az adott dokumentum. A megnyitást az eszközsor ikonjával, a CTRL+O billentyűkombinációval, vagy a Fájl menü Megnyitás... pontjával kezdeményezhetjük. Ekkor megjelenik egy állománykiválasztó párbeszédpanel, ahol kijelölhetjük, melyik dokumentumot szeretnénk megnyitni, majd az OK megnyomása után a megnyitás megtörténik, hatására a képernyőn megjelenik a dokumentum szövege. Szerkesztő műveletek Szövegrészek másolása és mozgatása Szöveg másolásán azt értjük, hogy egy kijelölt szövegrészről a dokumentum egy másik pontján vagy egy másik dokumentumban másolatot készítünk. Ekkor az adott szakasz az eredeti helyén megmarad. Ha mozgatjuk a szöveget, akkor elmozdítjuk helyéről, azaz az adott szövegszakasz eredeti helyén megszűnik, és egy új helyen jelenik meg. Fogd és vidd módszer Ha egy kijelölt szöveg területén megnyomjuk az egér bal gombját, és lenyomva tartva egy másik helyre húzzuk, majd ott elengedjük, akkor a kijelölt szöveget ilyen módon átmozgatjuk a másik helyre. Ezt a művelet közben az egérmutató alján levő szaggatott négyszög jelzi. Ha ezalatt a CTRL billentyűt lenyomva tartjuk, akkor nem mozgatás, hanem másolás történik. Ezt a téglalap alján levő + jel jelzi.

8 A menü, az ikonok és a gyorsbillentyűk használata A vágólap az operációs rendszerről tanultak szerint működik a Word ben is: olyan, mint egy zseb, amiben egyszerre csupán egy dolog fér el. Ha egy szövegrészt kivágunk a vágólapra (betesszük a zsebbe), akkor megszűnik az eredeti helyén, és a vágólapra kerül. Ha másoljuk a vágólapra, akkor úgy jelenik meg ott, hogy közben az eredeti helyén is megmarad. Ahova mozgatni vagy másolni szeretnénk a szöveget, ott egyszerűen a kurzor helyén beillesztjük a szöveget a vágólapról. A kivágás beillesztés műveletsorozat a mozgatásnak felel meg, a másolás beillesztés sorozat pedig a szövegmásolásnak. A Szerkesztés menüpontban találhatjuk a Másolás, Kivágás és a Beillesztés menüpontokat, amelyekkel a fenti műveleteket elvégezhetjük. A standard eszköztáron található (másolás), (kivágás) és (beillesztés) ikonokkal is elvégezhetjük ezt a feladatot, de használhatjuk a szokott billentyűkombinációkat is: CTRL+C vagy CTRL+Insert (másolás), CTRL+X vagy SHIFT+DEL (kivágás) és CTRL+V vagy SHIFT+Insert (beillesztés). Szövegrészek törlése Ha kijelölünk egy szövegrészt, akkor azt a DEL (delete) billentyűvel, vagy a Szerkesztés menü Törlés menüpontjával kitörölhetjük. A karaktereket egyenként a DEL és a Backspace (< ) billentyűkkel törölhetjük. A Del a kurzortól jobbra, a Backspace pedig a balra elhelyezkedő karaktert törli. Keresés, csere Kereshetünk és cserélhetünk szöveget, adott formázást, különleges karaktereket, például bekezdésjeleket, mezőket, képeket. A keresés bővítéséhez használjunk keresési operátorokat.

9 Szöveg keresése (CTRL+I) Válasszuk a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Írjuk be a Mit keres mezőbe a keresett szöveget. Kattintsunk a Következő gombra. Adott formázás keresése Válasszuk a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Ha nem látható a Formátum gomb, kattintsunk az Egyebek gombra. Ha adott formázással rendelkező szöveget szeretnénk keresni, írjuk be a szöveget a Mit keres mezőbe. Ha csak adott formázást szeretnénk keresni, töröljünk ki minden szöveget a Mit keres mezőből. Kattintsunk a Formátum gombra, és válaszszuk ki a keresendő formázást. Kattintsunk a Következő gombra. Szöveg cseréje (CTRL+H) Válasszuk a Szerkesztés menü Csere parancsát. A Mit keres mezőbe írjuk be a keresendő szöveget. A Mire cseréli mezőbe írjuk be a megfelelő szöveget. Kattintsunk a Következő, a Cseréli vagy a Mindet gombra. Szöveg keresése és cseréje keresési feltételekkel Szöveg vagy dokumentum sokrétűbb kereséséhez keresőoperátorokat használhatunk. Például a "?" keresőoperátor tetszőleges karakter helyett szerepelhet; "k?t" keresése esetén az eredmény "két" és "kút" lehet. Válasszuk a Szerkesztés menü Keresés vagy Csere parancsát. Ha nem látható a Behelyettesítéssel jelölőnégyzet, kattintsunk az Egyebek gombra. Jelöljük be a Behelyettesítéssel négyzetet. Kattintsunk a Speciális gombra, válasszunk egy keresőoperátort, és írjuk be a további szöveget a Mit keres mezőbe. A keresőoperátorokat is beírhatjuk a mezőbe. Ha cserélni is szeretnénk az elemet, a Mire cseréli mezőbe írjuk be az új elemet. Ezután kattintsunk a Következő, a Cseréli vagy a Mindet gombra.

10 A szövegszerkesztő ellenőrző szolgáltatásai Automatikus javítás Az automatikus javítás segítségével a gyakori gépelési, helyesírási és nyelvtani hibák javíthatók. Az automatikus javítási beállításokat igényeink szerint megváltoztathatjuk, és a gyakran elkövetett hibáinkat felvehetjük az automatikus javítási bejegyzések listájába. Az automatikus helyesírás ellenőrző használata A szövegszerkesztőben gyakorta találhatunk egy olyan eszközt, amely automatikusan leellenőrzi szövegünk helyesírását, és lehetőséget ad arra is, hogy korrekten kijavítsuk. Ezt Wordben például az Eszközök menü Helyesírás menüpontjával vagy az eszköztár Nyelvhelyességi ellenőrzés ikonjával indíthatjuk el. Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, amelyik a felmerülő hibákat megmutatja, és lehetőséget ad arra, hogy a gép által esetleg felajánlott javítási lehetőségek valamelyikét elfogadjuk, vagy saját magunk javítsuk ki a hibás szót. Az automatikus elválasztás bekapcsolása Az automatikus elválasztás azt jelenti, hogy a szöveg esztétikusabb kinézete érdekében célszerű szóelválasztásokat a számítógép elvégzi helyettünk. Ennek aktivizálása az Eszközök menü Nyelv Elválasztás pontja után megjelenő párbeszédablakban az Automatikus elválasztás kapcsoló bekapcsolásával lehetséges. Nyelv megadása Ebben a menüpontban van lehetőségünk megadni a dokumentum, vagy a kijelölt szövegrész nyelvét. Ez teszi lehetővé, hogy idegen nyelvű szövegrészeket is nyelvtanilag ellenőriztethessünk a szövegszerkesztővel. Ha a helyesírás ellenőrzést egy szövegrészre ki kívánjuk kapcsolni, válasszuk a [helyesírás és nyelvtan ellenőrzésének mellőzése] pontot. Megadhatjuk azt is, hogy mely nyelv legyen alapértelmezett, vagyis ha nem adunk meg más nyelvet, milyennek tekintse a helyesírás ellenőrző a bevitt szöveget. A Word telepítéskor ez automatikusan a magyar nyelv, de ha nagyobb rendszerességgel írunk idegen nyelvű dokumentumokat, érdemes megváltoztatni. Megjegyzendő, hogy a Word alapszintű telepítésekor csak a magyar és az USA angol helyesírás ellenőrző kerül a rendszerbe, ezért ha ettől eltérő nyelven kívánunk helyesírás ellenőrzést végezni, a megfelelő szótárat telepíteni kell.

11 Szinonimaszótár Segítségével választhatunk a rokon értelmű szavak között, illetve azok egyikét beilleszthetjük, vagy annak is további szinonimáit kerestethetjük. A kiválasztott szóhoz kapcsolódó szavakhoz (pl. képzett szó esetén az eredeti szó) is kereshetünk szinonimát. Szövegformázás Bekezdésformázás Az itt következő formázási lehetőségek bekezdések egészére vonatkoznak, tehát nem szükséges karaktereket kijelölnünk, hanem arra a bekezdésre vonatkoznak a beállítások, amelyben a kurzor elhelyezkedik. Természetesen amennyiben több bekezdésre is egyszerre szeretnénk bizonyos formázási műveleteket elvégezni, úgy a kívánt bekezdések kijelölése válik szükségessé. A szöveg igazítása Alapértelmezés szerint ha a szövegszerkesztővel írunk egy szöveget (vagy egy írógéppel), akkor a szöveg bal oldala mindig ugyanazon a függőleges pozíción kezdődik, jobboldala azonban nem feltétlenül, így a szöveg jobb széle egyenetlenné, cikk cakkossá válhat. Ezt a szövegmegjelenítési módot nevezzük balra igazításnak, mivel a begépelt szövegnek a baloldala az, amelyik egyenesre ki van igazítva. Természetesen esztétikusabb, ha a szövegnek a bal oldala és a jobb oldala is egyenes, azaz függőleges irányban a sorok kezdete és vége is ugyanazon a pozíción helyezkedik el. Ez úgy érhető el, ha a rövidebb sorok szavai közötti szóközöket némileg megnöveljük. Ezt az igazítási módot nevezzük sorkizárásnak. Bizonyos esetekben szükséges lehet jobbra igazítani a szöveget, például aláírások esetében, de természetesen más esetek is előfordulhatnak. A középre igazításra általában címek esetén van szükség. Mindezeket az igazításokat a Formátum menü Bekezdés pontjának Behúzás és térköz részében, az Igazítás listával választhatjuk ki, vagy pedig az eszközsor ikonjaival. Behúzások A behúzás azt jelenti, hogy meghatározzuk, hogy milyen szélesek legyenek a bekezdések, azaz a normálishoz képest a bal illetve jobb szélük esetleg mennyire térjen el. Különle

12 gesen hasznos lehet még az első sor behúzásának külön kezelése, amelyet bekezdésenként esztétikai szempontból gyakran megteszünk. A bekezdésformázó párbeszédablakban beállíthatjuk a bal és a jobboldali behúzás mértékét, valamint azt is, hogy megadott mértékben az első sort beljebb kezdjük a többinél. Ugyanez a feladat megoldható a vonalzón is. Térközök A térközök részben megadhatjuk, hogy a bekezdés előtt és után mennyi hely maradjon ki, valamint azt is megadhatjuk, hogy szimpla, dupla, másfél sornyi, vagy egyéb mértékű legyen a sorok közötti távolság. Szövegbeosztás Fattyú és árvasorok: itt állíthatjuk be, ha nem engedjük meg, hogy a bekezdés első (fattyúsor) vagy utolsó sora (árvasor) külön lapra kerüljön. Együtt a következővel: itt állíthatjuk be, ha a kijelölt és az azt követő bekezdés közt nem engedélyezzük az oldaltörést. Egy oldalra: Ha a bekezdések belsejében nem engedélyezzük az oldaltörést, akkor válasszuk ki az Egy oldalra jelölőnégyzetet. Sorok számozása nélkül: Ha a szakaszban bekapcsoltuk a sorszámozást, de a kijelölt bekezdésekben a sorszámokat nem szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet. A Nincs elválasztás jelölőnégyzettel az automatikus elválasztást kapcsolhatjuk ki vagy be a kijelölt bekezdésekben. Felsorolás és számozás Ha egy lista elemei elé számokat írunk, a Word a beírt számokat automatikus számozássá alakítja. Ha a bekezdést kötőjellel kezdjük, a Word automatikusan felsorolásjellel látja el a bekezdést, amint megnyomjuk a bekezdés végén az ENTER billentyűt. Felsorolás és számozás készítése Jelöljük ki a felsorolásjelekkel vagy számozással ellátni kívánt elemeket. Felsorolásjelek hozzáadásához kattintsunk a Felsorolás gombra. Számozás hozzáadásához kattintsunk a Számozás gombra. Számozott vagy felsorolásjeles lista a szöveg beírása közbeni automatikus készítéséhez írjuk be a következőket: 1. vagy *, ami után szóköz, tabulátor vagy bármely más szöveg áll. Amikor a következő listaelem beírásához megnyomjuk az ENTER billentyűt, a

13 Word automatikusan beszúrja a következő sorszámot vagy felsorolásjelet. Ha be szeretnénk fejezni a listát, nyomjuk meg kétszer az ENTER billentyűt. A listát úgy is befejezhetjük, hogy megnyomjuk a BACKSPACE billentyűt; ezzel a lista utolsó sorszámát töröljük. Ha nem az automatikus sorszámozást kívánjuk használni, hanem manuálisan oldjuk meg a feladatot, jelöljük ki a listaszöveget, majd válasszuk a Formátum menü Felsorolás és számozás elemét. Ha egy előre beállított felsorolásjel vagy sorszám formátumot szeretnénk kijelölni, kattintsunk az egyik ábrára. Ha egyéni formátumot szeretnénk kialakítani, kattintsunk az egyik ábrára, majd kattintsunk a Módosítás gombra. Ha azt szeretnénk, hogy a bekezdés első sorának elején lévő felsorolásjel vagy sorszám kiemelkedjen a bekezdésből, akkor jelöljük be a Függő behúzás jelölőnégyzetet. Tabulátorok A tabulátor olyan eszköz, amellyel egy soron vagy bekezdésen belül a szöveget megadott pozícióba tudjuk igazítani. A szöveget a TAB billentyűvel tudjuk a következő tabulátorpozícióba vinni. A tabulátorok típusai: balra igazító középre igazító jobbra igazító tizedesjelhez igazító A tabulátorokat legegyszerűbben a vonalzóra kattintva helyezhetjük el. A létrehozott tabulátor típusa a vonalzó bal szélén látható ábrával egyezik meg, amelyet azonban kattintással módosíthatunk. A már létrehozott tabulátorokat a Formátum menü Tabulátorok parancsával módosíthatjuk, illetve itt is hozhatunk létre újakat. Új tabulátorhelyet úgy hozhatunk létre, hogy beírjuk az értékét a Pozíció mezőbe. Meglévő tabulátorhely módosításához jelöljük ki azt, majd a Pozíció mezőben módosítsuk az értékét. Az Igazítás mezőben a kijelölt bekezdéseknek a behúzásokhoz viszonyított igazítását állíthatjuk be. Ha az igazítást a bal és a jobb oldali margóhoz viszonyítva szeretnénk beállítani, akkor a bekezdésekben ne szerepeljen behúzás. Ha a szöveg és tabulátorhely közötti üres részt ki szeretnénk tölteni, válasszuk ki a Kitöltés mezőben a megfelelő (pontozott, szaggatott vagy folytonos) vonaltípust. Az Alapérték mezőbe beírt értékkel az alapértelmezett tabulátorok távolságát módosíthatjuk. Egy tabulátor eltávolításához a Törlés, az összes nem alapértelmezett tabulátor egyidejű törléséhez a Mindet törli gombra kattintsunk.

14 Szegély és mintázat A bekezdés egy tetszés szerinti, illetve minden oldalához szegélyt illeszthetünk, és árnyékolást alkalmazhatunk a bekezdés szövegének hátterében. A szegély és árnyékoláslétrehozásához jelöljük ki a kívánt bekezdést, majd válasszuk a Formátum menü Szegély és mintázat pontját. A legalapvetőbb szegélyezési műveletek ikonjait megtaláljuk a Szegélyek eszköztáron is. (Ha nem látható: Nézet Eszköztárak Táblázatok és szegélyek) A szegélyek elhelyezésére vagy eltávolítására szolgálnak a szegélyminták, amelyeken szegélyeket és árnyékolást vehetünk fel vagy távolíthatunk el a bekezdések, a táblázat cellái, a keretek vagy a grafikák megfelelő oldalain. A vonalstílus mező a vonal vastagságát adja meg. Ha a kijelölt szöveg vagy objektum színét szeretnénk megváltoztatni, akkor jelöljünk ki egy színt a színlistából. Az Árnyékolás kategóriában található az egyéni kitöltő mintázatok, valamint az 5 és 90 százalék között megadható árnyékolás beállítására szolgáló mező. A Háttér beállítás a kijelölt háttérszínnel, míg az Előtér a kijelölt előtérszínnel való kitöltést jelent. Táblázatok A táblázatokat adatok elrendezésére és az oldalak változatos kialakítására használhatjuk: például a szövegeket és a képeket egymás melletti hasábokra tördelhetjük. Egy táblázatban, a számolótáblákhoz hasonlóan, cellasorokkal és cellaoszlopokkal dolgozunk. Készíthetünk egy új, üres táblázatot, később töltve ki az üres cellákat, vagy már meglévő szövegbekezdéseket alakíthatunk táblázattá. A táblázatot kiválaszthatjuk a Táblázat Varázsló segítségével előre elkészített táblázatok közül, vagy egy már meglévő adatforrásból (adatbázisból vagy számolótáblából) kiindulva is elkészíthetjük. Mielőtt elkészítjük a táblázatot, döntsük el, hogy melyik Office alkalmazás a legmegfelelőbb a feladathoz. A táblázat létrehozásához a Word öt, a Microsoft Excelt vagy a Microsoft Access t használhatjuk. Mindhárom alkalmazás automatikusan formázni tudja a táblázatot. Olyan táblázathoz, amelyik bonyolult formázásokat, például felsorolásjeles listákat, egyedi beállítású tabulátorokat, számozást vagy függő behúzásokat tartalmaz, a Word programot használjuk. Annak a táblázatnak az elkészítéséhez, amely bonyolult számításokat, statisztikai elemzéseket, lekérdezéseket vagy diagramokat tartalmaz, a Microsoft Excelt használjuk. Ha azonban a táblázat bejegyzései hosszabbak 255 karakternél, akkor a Microsoft Excel helyett a Word vagy Microsoft Access programot vegyük igénybe.

15 A sorba rendezést és a keresést a Microsoft Access ben vagy a Microsoft Excelben hajthatjuk végre a leghatékonyabban. A Microsoft Access ben hozzuk létre a táblázatot (táblát) akkor, ha a relációs adatbázis összes szolgáltatását használni szeretnénk. Ha PowerPoint bemutatóba könnyen bevihető táblázatot kívánunk létrehozni, akkor a Word öt használjuk. Üres táblázat készítése Kattintsunk oda, ahová az új táblázatot helyezni szeretnénk. Kattintsunk a Táblázat beszúrása gombra. Az egeret húzva jelöljük ki a megfelelő számú sort és oszlopot. Táblázat módosítása Bővítés új cellákkal Jelöljünk ki egy vagy több cellát a cellavégjellel együtt, attól a cellától jobbra vagy azon cella felett, ahová új cellákat szeretnénk beszúrni. Annyi cellát jelöljünk ki, amennyit be kívánunk szúrni. Válasszuk a Táblázat Cellák beszúrása parancsot. Bővítés sorokkal vagy oszlopokkal Jelöljük ki a beszúrni kívánt sor alatti sort, illetve a beszúrni kívánt oszloptól jobbra lévő oszlopot. Válasszuk a Táblázat menü Cellák beszúrása parancsot. Adjuk meg, hogy sort vagy oszlopot szúrunk e be a táblázatba. Új sort kapcsolhatunk a táblázat végéhez, ha az utolsó sor utolsó cellájába kattintunk, majd megnyomjuk a TAB billentyűt. Ha új oszlopot szeretnénk a táblázat utolsó oszlopának jobb oldalához kapcsolni, kattintsunk a jobb szélső oszlopon kívülre. Kattintsunk a Táblázat menü Oszlop kijelölése parancsára, majd az eszköztáron a Táblázat beszúrása gombra. Táblázat felosztása Ha két részre szeretnénk bontani egy táblázatot, kattintsunk arra a sorra, amelyet az új táblázat első sorának szánunk. (Ha szöveget kívánunk beszúrni a táblázat elé, kattintsunk a táblázat első sorára.) A Táblázat menün kattintsunk a Táblázat felosztása parancsra. Táblázat vagy táblázatrész törlése Táblázatból akárhány cella, sor vagy oszlop törölhető, de törölhetjük akár az egész táblázatot is. Eltávolíthatjuk egyes cellák tartalmát is anélkül, hogy magukat a cellákat törölnénk. Cellák törlése Jelöljük ki a törlendő cellákat, a cellavégjellel együtt. A Táblázat menüben kattintsunk a Cellák törlése parancsra. Jelöljük be a kívánt jelölőnégyzeteket. Táblázat tartalmának törlése Jelöljük ki a törlendő egységeket, majd nyomjuk le a DEL billentyűt.

16 Táblázat és tartalmának törlése Jelöljük ki a táblázatot, majd kattintsunk a Táblázat menü Oszlopok törlése parancsra. Sor vagy oszlop törlése Jelöljük ki azt a sort vagy oszlopot, amelyet törölni szeretnénk. Ha sort törlünk, a kijelölésnek tartalmaznia kell a bekezdésjeleket is. A Táblázat menüben kattintsunk a Sorok törlése vagy az Oszlopok törlése parancsra. Formázás A táblázatba a szegélyt vagy az árnyékolást betehetjük kézi eljárással, vagy a Tábla automatikus formázása parancs segítségével a táblázatot automatikusan is formázhatjuk. Táblázat automatikus formázása Kattintsunk a táblázatra. A Táblázat menüben kattintsunk a Tábla automatikus formázása parancsra. A Formátum mezőben jelöljük meg a kívánt formátumot. A Word számos előre elkészített táblaformázással rendelkezik. Szegély és árnyékolás a táblázatban Ha az egész táblázatba szeretnénk szegélyt és árnyékolást betenni, jelöljük ki a teljes táblázatot. Ha csak bizonyos cellákhoz szeretnénk szegélyt és árnyékolást illeszteni, csak ezeket a cellát jelöljük ki, a cellavégjelekkel együtt. A Formátum menün kattintsunk a Szegély és mintázat parancsra. Itt válasszuk ki a kívánt lehetőségeket. A táblázat szegélyeinek és árnyékolásának kialakítása ugyanabban a párbeszédablakban oldható meg, amelyet azt a bekezdésformázásnál tárgyaltunk. Sormagasság és oszlopszélesség módosítása Hacsak nem szabjuk meg másként, a táblázat sorainak magassága a sor celláinak tartalmától és a szöveg előtti és utáni térköztől függ. Az egyes sorok magassága változtatható, de egy sor minden cellája azonos magasságú. Jelöljük ki a sort, amelyet módosítani kívánunk. A Táblázat menüben kattintsunk a Cellamagasság és szélesség parancsra, majd a Sor panellapra. A sormagasság a sor tartalmához fog igazodni, ha a Sor magassága mezőben az Automatikus négyzetre kattintunk. Pontosan megadhatjuk a magasságot, ha a Sor magassága mezőben a Pontosan lehetőséget választjuk, majd beírunk egy számot az Érték mezőbe. Ha a cellatartalom magassága nagyobb, mint a rögzített érték, akkor a Word levágja a tartalom alját. Megadhatunk minimális magasságértéket is: válasszuk a Legalább lehetőséget a Sor magassága mezőben, majd gépeljünk be egy számot az Érték mezőbe. Ha a cellatartalom magassága nagyobb, mint a minimális magasság, akkor a Word szükség szerint növeli a sormagasságot. A sormagasságot a vonalzón is módosíthatjuk nyomtatott forma nézetben. A Nézet menüben kattintsunk az Oldalkép parancsra. A függőleges vonalzón húzzuk az egérrel a sor jelzőjét. Ugyanezen az elven módosíthatjuk az oszlopok szélességét is: a Táblázat menüben, vagy a vonalzón. Megtudhatjuk az oszlopszélesség méretét, ha rámutatunk a vízszintes

17 vonalzóra, és az ALT billentyűvel egy időben lenyomva tartjuk az egér gombját is. Rácsvonalak megjelenítése és rejtése A Táblázat menüben kattintsunk a Rács parancsra. Cella felosztása Jelöljük ki a felosztandó cellákat. A Táblázat menün kattintsunk a Cellák felosztása parancsra. Gépeljük be, hány oszlopra kívánunk egy egy cellát felosztani. A cella tartalma a benne lévő bekezdésjelek száma alapján osztódik fel. Ha a felosztott cella csak egyetlen bekezdésjelet tartalmaz, a szöveg a bal szélen létrejövő új cellában marad, az ettől jobbra fekvő új cellák pedig üresek lesznek. Ha a cellában egynél több bekezdésjel van, a bekezdések egyenletesen oszlanak meg a cellák között. WordArt A WordArt eszközzel speciálisan formált szövegeket tudunk dokumentumainkba illeszteni. Válasszuk a Beszúrás Kép Microsoft WordArt parancsot. WordArt bevitele Írjuk be a szövegbeviteli mezőben a szöveget. Új szövegsor elkezdéséhez nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Az eszköztár használatával válasszuk ki a kívánt szöveghatásokat. A WordArt frissíti a WordArt kereten belüli szöveget, valahányszor a Képernyő frissítése gombra kattintunk, vagy befejezzük az egyik hatás alkalmazását, és hozzákezdünk egy másikhoz. WordArt műveletek A WordArt alakjának kiválasztása: adjuk meg, milyen formában helyezkedjenek el a WordArt szöveg részei. A Word ben megszokott műveletek (betűtípus módosítása, betűméret módosítása, szöveg félkövérré alakítása, szöveg dőltté alakítása, igazítás) mellett további eszközeink is vannak a betűk alakítására: az összes betű azonos magasságúvá alakítható az írásmódtól függetlenül, a Betűk tükrözhetőek, lehetséges a szöveg széthúzása a keretszélekig, szöveg alakjának beállítása vagy szöveg forgatása a szövegkereten belül, a szöveg színének vagy árnyékolásának módosítása, szegély és árnyék hozzáadása a szöveghez. A WordArt ból való kilépés Amikor befejeztük a WordArt tal való munkát, kattintsunk oda, ahol a munkát folytatni kívánjuk. Figyeljünk arra, hogy a Szöveg párbeszédpanelen, a WordArt eszköztáron és magán a WordArt objektumon kívül kattintsunk. Rajzolás, kép beillesztése Grafika készítése A Word dokumentumokat rajzobjektumokkal tehetjük érdekesebbé. A Rajz eszköztáron található gombok segítségével vonalat, nyilat, ellipszist, téglalapot, kört, ívet, körcikket és szabadkézi rajzot készíthetünk. Miután megrajzoltuk a rajzobjektumot, kiszínezhet

18 jük, vagy mintával tölthetjük ki, módosíthatjuk a vonaltípust és a színt, átméretezhetjük, áthelyezhetjük, elforgathatjuk és tükrözhetjük. A megrajzolt objektumokat a dokumentumba beszúrt képekkel kombinálhatjuk. Az objektumokat a Vágólapra másolhatjuk, hogy onnan a dokumentum különböző helyeire vagy más dokumentumokba szúrhassuk be őket. Amikor a dokumentumba rajzot szúrunk be, a rajz a körülötte lévő szöveghez kapcsolódik. Ezért, ha a rajzot tartalmazó bekezdést felfelé vagy lefelé áthelyezzük, a rajz is áthelyeződik vele együtt. A szabadkézi alakzatok olyan egyedi sokszögek és szabadkézi rajzok, amelyeket a Rajz eszköztár megjelenítése parancs segítségével előhívott eszközökkel készítünk. A szabadkézi alakzatok lehetnek zárt sokszögek, felhőszerű alakzatok, térképek, sőt akár a felhasználó kézzel írott neve is. A szabadkézi alakzatokat, bármely más rajzhoz hasonlóan tovább finomíthatjuk: például színt és/vagy mintázatot vehetünk fel, módosíthatjuk a vonaltípusukat, tükrözhetjük vagy elforgathatjuk őket, nyílhegyet illeszthetünk rájuk. Az elkészített szabadkézi alakzat alakját utólag is módosíthatjuk. Ellipszis, kör, téglalap, négyzet, vonal rajzolása Kattintsunk a Rajz eszköztár megfelelő gombjára, majd az egér nyomva tartásával és húzásával rajzoljuk meg az objektumot. Tipp: ha szabályos kört vagy négyzetet szeretnénk létrehozni, a rajzolás közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt. Szabadkézi rajz Válasszuk a Rajz, Vonalak eszköztáron a Szabadkézi ikont. Álljunk a beszúrási ponttal oda, ahol el szeretnénk kezdeni a rajzot, majd hajtsuk végre el az alábbi műveletek valamelyikét: Húzzuk az egérmutatót, ha görbe vonalat szeretnénk rajzolni. Kattintsunk a rajzterület különböző pontjaira, ha a kattintási pontok között egyenes szakaszokat szeretnénk rajzolni. Ha végeztünk, kattintsunk kétszer arra a helyre, ahol a rajzolást be szeretnénk fejezni. Rajz módosítása Kattintással jelöljük ki az alakzatot. Ezután kattintsunk a Rajz, Csomópontok szerkesztése gombra, és húzzuk az egérrel a csúcspontokat. Új csúcspontot úgy tudunk rajzolni, hogy lenyomva tartjuk a CTRL billentyűt, és arra a vonalra kattintunk, amelyen az új csúcspontot szeretnénk felvenni. Ha törölni szeretnénk egy csúcspontot, tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt, és kattintsunk a törölni kívánt csúcspontra. Ha végeztünk, kattintsunk az alakzaton kívülre. Ha a rajzobjektum méretét kívánjuk módosítani, az egérrel húzzuk a szélén, vagy sarkain látható kis négyszögeknél fogva. Nyílhegy felvétele és törlése, vonaltípus megadása Oldalkép nézetben jelöljük ki azt a vonalat vagy szabadkézi alakzatot, amelyhez nyílhegyet szeretnénk felvenni, vagy arról törölni, illetve a vonal típusát szeretnénk megváltoztatni. Kattintsunk a Nyílstílus gombra. Ha nyílhegyet szeretnénk felvenni, kattintsunk a kívánt nyílhegytípusra. Ha

19 még több nyílhegy és vonaltípus közül szeretnénk választani, kattintsunk a További nyilak... gombra. Ha egy nyílhegyet törölni szeretnénk, kattintsunk egy nyílhegy nélküli vonaltípusra. Árnyék, térhatás felvétele és eltávolítása Oldalkép nézetben jelöljük ki azt az objektumot, amelyhez árnyékot vagy térhatású effektet szeretnénk felvenni, vagy arról eltávolítani, majd kattintsunk a Rajz eszköztár megfelelő gombjára. A rajzobjektumot formázhatjuk úgy is, ha a jobb egérkettintás után felbukkanó helyi menüből az Alakzat formázása pontot választjuk. Grafika importálása ClipArt képek használata A ClipArt képtár több száz, előre elkészített képet tartalmaz: ezek között a térképektől az emberi alakokig, és az épületektől a díszletszerű hátterekig számos témáról találunk képeket. A dokumentumba beszúrt ClipArt képeket tetszés szerint áthelyezhetjük és átméretezhetjük. Grafika beszúrása és szerkesztése Ha grafikát szeretnénk beilleszteni, kattintsunk arra a helyre, ahová azt be szeretnénk szúrni, válasszuk a Beszúrás menü Kép parancsát, majd kattintsunk duplán a beszúrni kívánt fájlra. A Word ben lehetőség van többféle grafikus formátumban elkészített képfájl beillesztésére. A Windows metafájlok vagy a bitképek beillesztéséhez még szűrőre sincs szükség. Ha egy képfájl szűrőt a Word telepítésekor nem másoltunk fel a számítógépre, futtassuk újból a Telepítő programot, és telepítsük a szűrőt. A Word által támogatott képfájl típusok: AutoCAD (.DXF), Computer Graphics Metafile (.CGM), Corel DRAW 3.0 (.CDR) fájl, Encapsulated PostScript (.EPS) fájl, HP Graphics Language (HPGL) fájl, Kodak Photo CD (.PCD) fájl, Micrografx Designer/Draw (.DRW) fájl, PC Paintbrush (.PCX) fájl, Tagged Image File Format (.TIF) fájl, Targa (.TGA) fájl, Word Perfect Graphics (.WPG) fájl, CompuServe GIF (.GIF) szűrő. Műveletek a rajzobjektumokkal Elforgatás, tükrözés A Rajz Forgatás és tükrözés menü parancsaival való Elforgatáshoz jelöljük ki a rajzobjektumot, majd kattintsunk a Forgatás jobbra gombra, hogy az objektumot 90 fokonként elforgathassuk. Mintázatot vagy szöveget nem tudunk elforgatni. Ha egy szövegdobozt elforgatunk, maga a doboz elfordul, de a benne lévő szöveg helyzete változatlan marad. A szabad forgatás gombbal a kijelölt objektumot tetszőleges szögben elforgathatjuk. Tükrözésre használjuk a vízszintes vagy függőleges tükrözés gombját.

20 Csoportba foglalás és csoportbontás Két vagy több rajzobjektumot csoportosítva azokkal ezután úgy dolgozhatunk, mintha egyetlen objektumról lenne szó. Így minden egyedi objektumra egyszerre árnyékolást, vonalszínt vagy más hasonló attribútumot adhatunk meg. A csoportosított objektumokat átméretezhetjük, áthelyezhetjük, tükrözhetjük és elforgathatjuk. A rajzobjektumok csoportosítása elsősorban összetett grafika készítésekor lehet hasznos. Csoportba foglaláshoz kattintsunk a Rajz eszköztár Rajzobjektum kijelölése gombjára, majd az egér húzásával jelöljük ki azokat a rajzobjektumokat, amelyeket csoportosítani szeretnénk. Ha az objektumok egymástól távolabb helyezkednek el, tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt, és kattintsunk sorban a kijelölni kívánt objektumokra. Ezután kattintsunk a Csoportba foglalás gombra a Rajz menüben. Rajzobjektumok csoportjának szétbontásához jelöljük ki a szétbontani kívánt objektumcsoportot, majd kattintsunk a Rajz eszköztár Csoport felbontása gombra. E műveleteket jobb egérkattintással, helyi menüből is elvégezhetjük. Egy csoporton belül is létrehozhatunk csoportot, és így a csoportosított objektumok hierarchiáját állíthatjuk fel. Keretek és szövegdobozok A keretet szöveg vagy grafika a dokumentum adott részén való elhelyezésére használjuk. A beszúrt keretbe szöveget, grafikát vagy diagramot helyezhetünk. Keretet beszúrhatunk a kijelölt szöveg vagy grafika köré is. A keretek szerepe nem az, hogy segítségükkel a rajzobjektumokat pozícionáljuk, így ha helyes elrendezést és a bekeretezett szöveget látni szeretnénk, át kell térnünk Oldalkép nézetbe. A keret helyzetét vagy méretét tetszés szerint módosíthatjuk. Ha a keretet az oldalon lévő szövegbe szúrjuk be, a szöveg körbeveszi a keretet. A keretek nagyon hasznosak lehetnek akkor, ha egyes elemeket (például grafikát és képaláírásokat) a szövegtől el szeretnénk különíteni. Ha keretbe szöveget vagy grafikát veszünk fel, a keret mérete automatikusan változik. Emellett webes dokumentum szerkesztésekor használhatunk webes kereteket, a dokumentumon belüli könnyebb navigáció céljából. Ehhez tartalomjegyzéket kell készítenünk, a webes keretet a tartalomjegyzék mezők segítségével használjuk. Egyszerű kereteket a weblap varázslóval készíthetünk. A szövegdobozokat is használhatjuk a szöveg vagy a beszúrt kép elhelyezésére. A kerettel ellentétben a szövegdoboznál nem valósítható meg a szöveg körbefuttatása. Szövegdobozt csak akkor használjunk, ha a szöveget vagy a grafikát a szöveg elé vagy mögé szeretnénk helyezni. A szövegdobozok nem méreteződnek át automatikusan, amikor szöveget vagy grafikát helyezünk el bennük. A szövegdobozba felvett grafika azonban automatikusan átméreteződik úgy, hogy a szövegdobozt kitöltse. Ha később a szövegdobozba több szöveget írunk, mint amennyi elfér benne, a szöveg megjelenítéséhez módosítanunk kell a doboz méretét.

21 Rácsvonalak használata Rajzobjektumok igazítása Ha rajzobjektumokból csoportot hoztunk létre, akkor az egész csoportot a bal, a jobb, a felső, vagy az alsó szegélyéhez, vagy középpontjához viszonyítva igazíthatjuk el. A rajzobjektumokat egymáshoz, illetve a lap vagy a hasábszegélyekhez is igazíthatjuk. Nem szükséges minden objektumot egyenként kijelölni és áthelyezni. A használni kívánt igazítási, elrendezési módszert a Rajz eszköztár Rajz, Igazítás vagy elosztás menü gombjaival választhatjuk ki. Jelöljünk ki minden igazítani kívánt objektumot, majd az igazításhoz kattintsunk a megfelelő gombra. Az igazított objektumok helye nem rögzített. Akármelyik objektumot elmozdíthatjuk a sorból, ha húzzuk az egérrel. Rácsvonalak Az objektumok sorba állításánál nagy segítségünkre lehet a rács. A rács egy olyan láthatatlan vonalháló, amely az egész oldalt befedi. Amikor az objektumot rajzolni vagy húzni kezdjük, a sarka a rács legközelebbi metszéspontjához illeszkedik. Bár a rács nem látható, az objektumok sorba állításánál, igazításánál automatikusan segítséget nyújt. A rácsvonalak távolságát a Rácsra ugrás gomb segítségével tudjuk meghatározni vagy módosítani. A rácsot ki is kapcsolhatjuk, ha a Rácsra ugrás párbeszédpanelen (amely akkor jelenik meg, ha a Rajz menü Rács gombjára kattintunk) a Rácsra ugrás négyzetből töröljük a jelet, vagy ha az objektum húzása közben az ALT billentyűt lenyomva tartjuk. Élőfej és élőláb Az élőfej és az élőláb olyan szöveg vagy grafika, amelyet a dokumentum egyes oldalainak általában a tetejére, illetve aljára nyomtatunk. Az élőfej a felső, míg az élőláb az alsó margóban kerül nyomtatásra. A dokumentum vagy az egyes szakaszok első oldalán a többitől eltérő élőfejet vagy élőlábat használhatunk, illetve ott el is hagyhatjuk azokat. A dokumentum egyes szakaszaiban eltérő élőfejet és élőlábat adhatunk meg a páros, illetve a páratlan oldalakon. Élőfej és élőláb létrehozása Az élőfej és az élőláb olyan szöveg vagy grafika, amelyet a dokumentum egyes oldalainak általában a tetejére, illetve aljára nyomtatunk. Az élőfej a felső, míg az élőláb az alsó margóban kerül nyomtatásra. A dokumentum vagy az egyes szakaszok első oldalán a többitől eltérő élőfejet vagy élőlábat használhatunk, illetve ott el is hagyhatjuk azokat. A dokumentum egyes szakaszaiban eltérő élőfejet és élőlábat adhatunk meg a páros, illetve a páratlan oldalakon. Eltérő élőfej létrehozása az első oldalon Válasszuk a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsát. Az Élőfej és élőláb eszköztáron kattintsunk az Oldalbeállítás gombra. Válasszuk az Oldalbeállítás lapot. Jelöljük be az Első oldal eltérő jelölőnégyzetet, majd kattintsunk az OK gombra. Ekkor a Word a dokumentum vagy a szakasz első oldalának élőfejét vagy élőlábát jeleníti meg. Készítsük

22 el az első oldalon megjeleníteni kívánt élőfejet vagy élőlábat. Ha az első oldalon nem szeretnénk élőfejet vagy élőlábat használni, hagyjuk üresen a megfelelő területet. A dokumentum vagy a szakasz többi oldalán megjelenő élőfej vagy élőláb elkészítéséhez kattintsunk az Élőfej és élőláb eszköztáron a Következő, illetve a Váltás az élőfej és az élőláb között gombra. Eltérő élőfej létrehozása páros és páratlan oldalakon Válasszuk a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsát. Az Élőfej és élőláb eszköztáron kattintsunk az Oldalbeállítás gombra. Válasszuk az Oldalbeállítás lapot. Jelöljük be a Páros és páratlan eltérő jelölőnégyzetet, majd kattintsunk az OK gombra. A páros oldalakon megjelenő élőfej vagy élőláb létrehozásához kattintsunk az Előzőt, illetve a Következőt mutat gombra, és készítsük el az élőlábat vagy az élőfejet. A Word a Páros és páratlan eltérő beállítást a teljes dokumentumra érvényesnek tekinti, hacsak nem állítjuk be ezt másképp az egyes szakaszokban. Fejezetenként vagy szakaszonként eltérő élőfej és élőláb Amikor egy szakaszban élőfejet vagy élőlábat adunk meg, akkor a Word a dokumentum valamennyi szakaszába beilleszti ugyanezt az élőfejet vagy élőlábat. A dokumentum adott szakaszaihoz azonban ettől eltérő élőfejet vagy élőlábat is készíthetünk, ha az élőfejek illetve élőlábak folytonosságát megszakítjuk. Válasszuk a Nézet menü Élőfej és élőláb parancsát. Kattintsunk arra a szakaszra, amelyben eltérő élőfejet vagy élőlábat szeretnénk készíteni, majd kattintsunk az Azonos az előzővel gombra (Élőfej és élőláb eszköztár). Módosítsuk a szakasz meglévő élőfejét vagy élőlábát, illetve hozzunk létre újat. Élőfej és élőláb törlése Kattintsunk arra a szakaszra, amely a törölni kívánt élőfejet vagy élőlábat tartalmazza. Válasszuk a Nézet menü(élőfej és élőláb parancsát. Jelöljük ki a törölni kívánt élőfejet vagy élőlábat, és nyomjuk meg a DEL billentyűt. Ha a dokumentum több szakaszból áll, akkor bármelyik szakaszban módosítjuk vagy töröljük az élőfejet vagy az élőlábat, a módosítások a dokumentum összes szakaszában érvényesülni fognak, hacsak az egyes szakaszokban ezt nem állítjuk be másképp. Oldaltörés és szakasztörés, hasábok Szakasztörések típusai Ha szakasztörést szeretnénk beilleszteni, válasszuk a Beszúrás menü Töréspont parancsát, majd az Új szakasz csoportban a megfelelő beállítást. A következő példákban a dupla pontozott vonal jelöli a szakasztörést. Ha az Új oldalra választókapcsolót jelöljük be, a Word a szakasztörésnél oldaltörést is végrehajt. Ha a Folyamatosan választókapcsolót jelöljük be, a Word szakasztörést illeszt be, és az új szakaszt ugyanazon a lapon

23 kezdi. Ha a Páratlan oldalra vagy Páros oldalra választókapcsolót jelöljük be, a Word az új szakaszt a következő páratlan illetve páros oldalon kezdi. Oldaltörés Tördelésnek nevezzük azt a műveletet, amellyel a sorokat elrendezzük az oldalakra vagy a hasábokba. A tördelést a Word elvégzi, de mi is beavatkozhatunk. Oldaltörést a CTRL+ENTER billentyűkombinációval illeszthetünk be a dokumentumba. Ugyanezt a műveletet hajtja végre a Beszúrás menü Töréspont Oldaltörés parancs. Oldal és szakasztörés törlése Jelöljük ki a törölni kívánt szakasztörést vagy oldaltörést, és nyomjuk meg a DEL billentyűt. Szakasztörés törlésénél a szakaszra vonatkozó szövegformázási beállításokat is töröljük. A szöveg a következő szakasz részévé válik, és annak a szakasznak a formázását veszi fel. Hasábok létrehozása Váltsunk át oldalkép nézetbe. Az egész dokumentum többhasábos formázásához kattintsunk a Szerkesztés menü(mindent kijelöl parancsára. A dokumentum egy részének többhasábos formázásához jelöljük ki a formázni kívánt szöveget. A dokumentum egy szakaszának többhasábos formázásához kattintsunk bárhol a formázni kívánt szakaszban. Kattintsunk a Formátum menü Hasábok parancsára. Adjuk meg a kívánt hasábszámot a Hasábok száma mezőben. Ha nem azonos szélességű hasábokat kívánunk létrehozni, a Hasábok szélessége és térköze csoportban adjuk meg az egyes hasábok pontos szélességét és térközét. Tipp: Azonos szélességű hasábok gyors létrehozásához kattintsunk az eszköztár Hasábok gombjára, majd húzzuk az egeret addig, amíg a kívánt számú hasábot kijelöljük. Megjegyzés: Az újsághasábok nem használhatók élőfejekben, élőlábakban, széljegyzetekben vagy keretekben. Ezeken a területeken a szövegek elrendezéséhez táblázatot használjunk. Amint észrevettük, a Word automatikusan szakasztörést hoz létre a több hasábos szöveg elején és végén. Hasábtörés beillesztése A Word az automatikusan létrehozott többhasábos szakasz hasábjaiban egyenletesen osztja el a szöveget, így minden oszlop azonos magasságú lesz. Ha mi szeretnénk elosztani a szöveget a hasábok között, illesszünk be hasábtörést a Beszúrás menü Töréspont Hasábtörés paranccsal. Stílusok Stílusnak (formanévnek) nevezzük egy szövegrész formátumának névvel ellátott és elmentett összességét. Olyan dokumentumnál, ahol több azonos formátumú szövegrészt tervezünk (pl. egyesi címek), érdemes ezekre stílust készíteni. Így gyorsabb lesz a mun