B/2 A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE ÉS KORLÁTAI
|
|
- Áron Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ELVE A szerződési szabadság elsősorban a szerződés megkötésére vonatkozik, azt jelenti, hogy a szerződésre lépő alanyok akarata jogi értelemben - főszabályként - nincs megkötve. Az akaratszabadság négy irányban jelentkezhet. 1. szerződéskötési szabadság: az adott fél szabadon dönti el, hogy akar-e egyáltalán szerződést kötni 2. partnerválasztás szabadsága: kivel lép kölcsönös kötelmet jelentő jogviszonyba 3. szerződési típusszabadság: milyen szerződést kíván kötni 4. diszpozitivitás elve (tartalom szabadsága): milyen tartalommal kívánják a felek a kötelmet egybecsengő akaratlagos magatartásukkal létrehozni Azonban a polgári jogban a szerződési szabadság minden irányát illetően számos kógens tartalmú normával előírt kivétel van. Ezen kivételek száma egy direkt irányítású tervgazdálkodáshoz képest - ahol maga a szerződési szabadság nem is lehetett főszabály - nyilvánvalóan csökkent. Bizonyos területeken (pl. közszolgáltatás) az életviszonyokat vagy jogviszonyokat illetően a jelentősebb társadalmi érdek az ellenőrizhetőség, a nyilvántarthatóság és nyilvánosság biztosítása végett (pl. ingatlanforgalom, cégalapítás, valamint a biztosítási, banki, értékpapírforgalmazói, szerencsejáték-szervezői tevékenység általános üzleti feltételeinek preventív kontrollja stb.) amellett szól, hogy a szerződési szabadság az állami beavatkozás szerepét lecsökkenteni szándékozó viszonyok között se legyen teljeskörű. A korlátozás kétféleképp érhető el: kifejezett tiltással - az adott szerződéshez eleve nem fűződhet joghatás (pl. tilos szerződések) diszpozitivitás alóli kivételek előírásával, pl. engedélyhez kötöttség, alaki kényszer, típuskényszer 2. A SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABADSÁG KORLÁTAI AZ EGYES TERÜLETEKEN a. SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG (SZERZŐDÉSKÖTÉSI SZABADSÁG KORLÁTOZÁSA) A szerződéskötési kötelezettség mindaddig akarathajlító jellegű, amíg a kötelezett tudomásul veszi, hogy neki konszenzusra kell lépnie a másik féllel. Ha azonban a fél nem hajlandó megkötni a szerződést, belép a jog akaratpótló funkciója, amely pótlásnak a letéteményese a bíróság. Ha tehát a szerződéskötésre kötelezett elutasítja a másik fél ajánlatát, vagy tartalmában új ajánlatot tesz (véleményeltérés), az egyeztetési kísérlet sikertelenségét követően a leendő jogosult bírósághoz fordulhat a szerződés létrehozása iránt. Létrejöhet: 1. a felek által korábban kötött szerződések alapján (előszerződés, opciós szerződés) - ebben az esetben a kötelezettség a felek korábbi konszenzusán nyugszik, vagyis a fennálló kényszerítettségi helyzetet a kötelezett önként vállalta 2. kógens jogi norma alapján - ez a valódi kényszerelemet hordozó szerződési kötelezettség B/3, 6. pont 1
2 1. a felek által korábban kötött szerződések alapján [Előszerződés] 208. (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. (2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. (3) A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. (4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. (5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. (6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az előszerződés abban különbözik minden más nevesített vagy nem nevesített szerződéstől, hogy az előszerződés nem árumozgásra irányul, az előszerződésből szolgáltatás teljesítési kötelezettség nem keletkezik. Változás, hogy a Javaslat az előszerződés lényegi tartalmi elemévé teszi, hogy a feleknek a végleges szerződés lényeges kérdéseiben is meg kell állapodniuk. Ennek hiányában az előszerződés sem jön létre. A Ptk. a bíróságnak a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével túlságosan széleskörű beavatkozási lehetőséget biztosít a felek magánautonómiájába, amelynek fenntartása a nemzetgazdasági érdek bizonytalan és egy magánjogi kódextől idegen kategóriája miatt is indokolatlan. [Visszavásárlási és vételi jog opciós szerződés alapján] 374. (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. 2
3 (4) Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik. (5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. Ptké. 86. A Ptk. hatálybalépése előtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétől számított öt év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kikötött időből ennél kevesebb van hátra (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást a dolog és a vételár megjelölésével írásba kell foglalni. (2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) A bíróság a tulajdonost törvény eltérő rendelkezése hiányában a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. (4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. [Kölcsönszerződés bankhitelszerződés alapján] 522. (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. 2. kógens jogi norma alapján (jogszabály alapján valódi kényszerelemet tartalmazó szerződéskötési kötelezettség) 198. (2) Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti (2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti (7) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni (1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. 3
4 (2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. (4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. Jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség piacgazdaságban csak szűk körben létezhet, alapja az ún. minősített közérdek - ilyen pl. az önkormányzatokat terhelő szerződéses úton biztosítandó ún. alapellátásokat magába foglaló szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetősége (víz, gáz, energia - közüzemi szerződés). Úgynevezett válságjogi helyzetekben is születhetnek ilyen normák, pl. terménybeszolgáltatás. A kötelezettség elsősorban az effektív szolgáltatást nyújtó felet terheli, de ritkán előfordulhat, hogy mindkét felet terheli (pl. kommunális szemétszállítás). A szerződéskötési kötelezettség mindig akarathajlító jellegű - ha a fél nem hajlandó megkötni a szerződést, akkor belép a jog akaratpótló funkciója, ennek letéteményese a bíróság. A kötelezett a szerződés létrehozása elől csak akkor zárkózhat el, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást így különösen gázt, villamos energiát és vizet nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. (2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. (3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. (4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel. b. PARTNERVÁLASZTÁS SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSA A partnerválasztás szabadságának elve alapján mindenki azzal szerződik, akivel akar. Ennek korlátozása sokszor a szerződéskötési kötelezettség részeként jelentkezik. Két fő korlátja: 1. monopolszolgáltató (egyes termékek, szolgáltatások esetén jogszabály, illetve határozat kijelölheti, hogy kivel kell / nem lehet megkötni a szerződést). Pl. az energiaszektorban előfordulhat, hogy mind a beszerzendő üzemanyagot, mind a beszerzési irányt ill. az értékesítendő mennyiséget egyaránt előírják 2. transzparencia elve (a szerződéskötés folyamatában meghatározható, hogy kivel lehet megkötni a szerződést (pl. árverésen a legjobb ajánlatot tevő, pályázaton legjobban szereplő stb.) [Elővásárlási jog] 373. (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az 4
5 elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. (2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. (3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. (4) Az elővásárlási jog átruházása ha törvény eltérően nem rendelkezik semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. (5) Az elővásárlási jog ha törvény eltérően nem rendelkezik az örökösökre nem száll át. (6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. c. TÍPUSSZABADSÁG (TÍPUSKÉNYSZER) A típusszabadság elve alapján mindenki olyan szerződéssel valósítja meg a céljait, amilyen szerződéssel akarja. Vannak olyan területek, ahol a tipizálás elkerülhetetlen a nyilvánosság és közhitelesség miatt. Elsősorban az ún. személyiségkeletkeztető szerződések esetén van jelentősége (pl. a Gt. meghatározott számú társasági jogi formát ismer). A tipizálás segíti az elsődleges (felek általi) és a másodlagos (bírósági) jogalkalmazást, segít a szerződés értelmezésében és a a jogkövetkezmények helyes meghatározásában. A tipizálás szempontjai: 1. forma alapján a) a Ptk-ban megnevezett és szabályozott, nevesített szerződések (vállalkozás, megbízás, haszonkölcsön) b) egyéb jogszabályban szabályozott, nevesített szerződések (licenciaszerződés, lízing) c) jogszabályban szereplő, de nevesítetlen, ún. innominát szerződések (pl. privatizációs lízingközössséget létrehozó szerződés) d) jogszabály által nem rendezett, de a gyakorlatban előforduló szokásos elnevezéssel rendelkező atipikus szerződések (együttműködési, szindikátusi szerződés) e) ún. vegyes szerződések, amelyek több típus elemeit 5
6 2. a szerződés létrejöttéhez fűződő joghatás alapján a) reálszerződés b) konszenzuálszerződés (a jogkövetkezmények már az akarategység megszületéséhez fűzhetők) 3. tartalom alapján tovább lehet tipizálni az egyes szerződéseket a) kötelezett szolgáltatásának jellege alapján - dare, facere, non facere, praestare b) értékviszony alapján - visszterhes (Ptk. erre vonatkozik alapvetően), ingyenes c) érdekpozíciók szemszögéből - polarizált alanyú (pl. bérbeadó-bérlő), egypólusú, többnyire gazdaságszervező jellegű szerződések (társasági szerződés) d) általában jogcímen alapuló (ahol a követelésérvényes jogcímének hiánya a szerződés érvénytelenségéhez vezet) vagy absztrakt szerződés e) kötelemalapító (keletkeztet) és kötelembonyolító (megerősít, módosít, megszüntet) szerződések f) tömegügylet (ráutaló magatartással vagy általánosított szerződési formulával) és egyedi jellegű szerződés g) alanyok száma alapján (két vagy többoldalú) h) akaratnyilatkozatok módja szerint (szóban, ráutaló magatartással, írásban) i) funkcióját illetően előzetes vagy végleges j) időtényező alapján (egyszeri és tartós szolgáltatást - folyamatos, ismétlődő, szakaszos- tartalmazó szerződések) A tipizálás mindig viszonylagos, pl. a vegyes szerződések minősítése során mindig a vizsgált szolgáltatásnak megfelelő speciális jogi szabályozást kell kiválasztani és a domináns elemet alkalmazni A nevesítetlen szerződések körében az ismert típusokra vonatkozó szabályok analógia iuris útján való alkalmazása célszerű és megengedett, amikor az általános érvényű normák nem adnak megfelelő iránymutatást Összegezve: A típusszabadság lehetővé teszi a gazdasági forgalom megfelelő bonyolódását - a szerződést minden esetben tartalma szerint kell minősíteni - kivételképpen, az ellenőrizhetőség miatt, kógens jogi normával előírható a típuskényszer A típusszabadság korlátai: 1. nem ütközhet jogszabályba és közérdekbe 2. szerződéskötési kötelezettség esetén meghatározhatják a szerződés típusát is d. DISZPOZIVITÁS (A TARTALOM SZABADSÁGÁNAK KORLÁTAI) 200. (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Főbb esetei: 6
7 korlátozni lehet jogszabályi tilalmakkal és engedélyhez kötéssel, esetleg kötelező tartalmú elemek előírásával (pl. ha a szerződés létrejötte hatósági engedélyhez van kötve, akkor a felek akaratnyilatkozatának joghatálya fel van függesztve addig, míg azt be nem szerzik) ha a tartalom kógens normával van szabályozva, akkor ennek megsértése esetén e a szerződés létre sem jön vagy érvénytelen, a kógencia lehet egyoldalú, (pl. szavatossági határidőket a szerződő fél hátrányára nem lehet megváltoztatni, előnyére igen) Jogszabály által előírt tartalmi elemek 226. (1) Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Kógencia 567. (1) A jelen fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni. Célzott joghatás miatti érvénytelenségi okok [példálózva] 200. (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. 8. (3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat (3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat... személyiségi jogsérelemhez társadalmi érdeket sértő vagy veszélyeztető hozzájárulás 75. (3) elidegenítési vagy terhelési tilalomba ütköző rendelkezés dologgal A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás (2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés) (2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés (3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel (1)... Kötbér után kamat (1)... Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása (1) A kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis (lex commissoria tilalma) (2)... Semmis az a zálogjog megszűnése előtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti (3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása... Kivéve az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékot (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás (2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása jogszabály engedélye hiányában semmis... 7
8 325. (2) Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis (1) Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja. veszélyes üzemi felelősség korlátozása vagy kizárása 345. (3) 373. (4) Az elővásárlási jog átruházása ha törvény eltérően nem rendelkezik semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás (2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás (3) Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása... felmondás korlátozása vagy kizárása megbízási szerződésnél 483. (4), bizományi szerződésnél 512. (2) 549. (1)... A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás (2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis (4) A közös gazdasági tevékenységet üzletszerűen nem folytató társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás... Kivéve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagot (1)... Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár (4)... A (társasági) tag... tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás (2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás (2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. megtámadás tisztességtelen általános szerződési feltétel vagy gazd. szerv. és fogyasztó közötti tisztességtelen szerződési kikötés esetén ld. Esetleg még: - hatósági ár (tkp. ez is jsz. előírta tartalmi elem) 226. (3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor. 1990:LXXXVII. tv. szerint közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés, postai szolgáltatások területén; egyes mezőgazdasági termékek esetében - blankettaszerződés de facto ez is tartalmi korlát - az egyik fél számára A szerződési jog általános szabályainak élén szabályozza a Javaslat a szerződési jog alapelveit. Ehelyütt azok az alapelvek szerepelnek, amelyeket a Javaslat nem általános követelményként a Bevezető rendelkezések között, hanem a szerződési jog területén tekint irányadónak. Ezért nem szerepel például a szerződési jog alapelvei között a jóhiszeműség és tisztesség elve. Ez a megoldás természetesen nem eredményezi azt, hogy a Bevezető rendelkezések között szabályozott elvek a szerződési jogban ne kapnának kiemelt jelentőséget. 5:30. [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést és szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja. (2) Szerződés megkötését kizárólag törvény teheti kötelezővé. (3) A szerződés egyes tartalmi elemeit jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Jogszabály hatályba lépése előtt kötött szerződések tartalmát törvény változtathatja meg. A Javaslat a szerződési szabadság elvét a piacgazdaság követelményeinek megfelelően a szerződési jog alapelveként, a szerződési jog alapelvei közül elsőként szabályozza. A Javaslat abból indul ki, hogy a vagyoni forgalom résztvevői képesek érdekeik érvényesítésére és védelmére, ezért a magánjognak a lehető legszűkebb körben kell beavatkoznia szerződéses kapcsolataikba. A kiinduló tétel következménye a magánautonómia széles körű elismerése és az állami beavatkozás lehetőségének a lehető 8
9 legszélesebb körű visszaszorítása. Beavatkozásra kivételesen és csak olyan esetben van szükség és lehetőség, ahol a szerződő felek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött a szerződési feltételek meghatározására is nagymértékben kiható módon gazdaságiszakismereti egyensúlytalanság állapítható meg. Az ún. gyengébb fél védelmének eseteit a Javaslat külön meghatározza. Ilyennek minősülnek elsősorban a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek. A szerződési szabadság részeként mondja ki a Javaslat a szerződési jogi normák diszpozitív jellegét. A Javaslat a kötelmi jog körében mintákat kíván nyújtani a felek számára. A kínált mintákat a felek szabadon változtathatják. Ez lehetséges úgy is, hogy megállapodásukat több nevesített szerződés elemeiből állítják össze (vegyes szerződés), vagy úgy is, hogy megállapodásuk egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg (atipikus vagy innominát szerződés). A szerződési szabályok között kivételesen előfordulnak kötelező (kógens) rendelkezések, vagy abban a formában, hogy a jogszabály a negatív irányú eltérést tiltja, vagy pedig úgy, hogy a jogszabály a szerződés egyes tartalmi elemeit pozitívan meghatározza. Az ilyen kógens rendelkezésektől eltérő szerződéses kikötés semmis. 2. A szerződési szabadság főszabályként érvényesül a kötelmi jogban, kivételes esetekben azonban az elvet a törvényi szabályozás áttöri. Az akaratautonómia és a partnerválasztás szabadságának korlátja a szerződéskötési kötelezettség. Szerződés megkötésére szóló kötelezettség törvényen vagy a felek erre vonatkozó megállapodásán (előszerződés) alapulhat. A szerződéskötési kötelezettséget a Ptk. is kivételnek tekinti, a Javaslat azonban a szerződéskötési kötelezettség körét tovább szűkíti azzal, hogy a jövőben kizárólag törvény számára teszi lehetővé a szerződéskötési kötelezettség előírását. 3. Kógens rendelkezést nemcsak törvény, hanem más jogszabály is előírhat. (Ez történik például a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseiről vagy a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletekben.) A kötelező jogszabályi előírások főszabályként csak a jogszabály hatálybalépése után megkötött szerződésekre vonatkoznak. A Javaslat egészen szűk körű kivételként teszi lehetővé azt, hogy a hatálybalépés előtt megkötött magánjogi szerződés egyes tartalmi elemeit törvény utóbb megváltoztathassa. A szerződési jogviszonyokba való beavatkozás kivételességét az Alkotmány biztosítja. 9
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
RészletesebbenBUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog
ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenSZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.
SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok A mai előadás:
RészletesebbenLévayné Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév
Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár 2016-2017. tanév I. félév Beszámítás (compensatio) Ptk. 6:49-52. Fogalma: jogszüntető magánjogi kifogás alakító jog Szladits: a B adósi ellenjog, jogmegszüntető magánjogi
RészletesebbenAKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN
AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt
RészletesebbenAZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT
AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenTulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban. Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd
Tulajdonátruházó szerződések az új Ptk.-ban Dr. Nagy Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens ügyvéd A tulajdonátruházó szerződések [6:215. - 6:237. ] XXXII. Fejezet: Az adásvételi
RészletesebbenCivilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)
Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg
Részletesebben2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet
2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra vonatkozó szabályok) A teljesítés 277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség,
RészletesebbenDr. Kenderes Andrea okt. 6.
Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Ajándékozási szerződés Ptk. 579. (1) Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. (2) Ingatlan
RészletesebbenA kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése
A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma
RészletesebbenÚj kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra
Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt
RészletesebbenA RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI
A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére
3324-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: A 2412 hrsz-ú ingatlan értékesítése az ipari területből Az előterjesztést
RészletesebbenKÖTELMI JOG Hatodik Könyv
KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
RészletesebbenA szerződések általános szabályai
A szerződések általános szabályai A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6:58. [A szerződés] A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére
Részletesebben1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés
Részletesebben2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1
Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb
RészletesebbenHARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS
1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem
RészletesebbenBÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám
Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető
RészletesebbenSzegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről
Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről I. A biztosítéki (fiduciárius) célból vételi jogot létesítő megállapodás önmagában
RészletesebbenPtk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés
Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.
Részletesebben1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra
RészletesebbenVételi jogot biztosító szerződés
Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....
RészletesebbenMiskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések
Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi
RészletesebbenÜzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az
Részletesebben2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző
RészletesebbenA rendelet hatálya Általános rendelkezések
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 13/1997. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1 a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2 A Tolna
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenI. fejezet Bevezető rendelkezések. II. fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítéséről 1. Adásvételi szerződéskötési feltételek
10/2005. (I. 31.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 12/2006. (IV. 10) sz., a 36/2006.(XII.18.) sz., a 12/2007.(II.23.) sz., 40/2007. (XII. 14.) sz., a 23/2008. (VI. 26.) sz., valamint
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenA törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése
RészletesebbenTársulás szabadsága. Üzleti Jog I. Alapelvek a társasági jogban. Társasági jog 2. Társasági jog alapelvei, Társasági szerződés, társaság alapítása
Üzleti Jog I. Társasági jog 2. Társasági jog alapelvei, Társasági szerződés, társaság alapítása Pázmándi Kinga Alapelvek a társasági jogban Társulás szabadsága Magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel
RészletesebbenTEVE TÉVÉ Kereskedelmi és Távközlési Szolgáltató Kft. szolgáltató. Általános Szerződési Feltételek internet elérési szolgáltatáshoz
K I V O N A T a TEVE TÉVÉ Kereskedelmi és Távközlési Szolgáltató Kft. hírközlési szolgáltató 2018.01.01. napjától hatályos, internet elérési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiből
RészletesebbenSZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ. I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás
SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZ I. A szerződéstípusok II. Adásvétel (csere, ajándékozás) III. Vállalkozás I. A szerződéstípusok A/ Szerződés és szerződésfajta kötelmi jog általános rész: a szerződések közös
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
RészletesebbenC S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete
C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet
RészletesebbenV. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai
V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai I. Cím A szerződési jog alapelvei. A fogyasztói szerződés I. Fejezet A szerződési jog alapelvei A szerződési jog általános szabályainak
RészletesebbenSzerzõdések az építõiparban
Szerzõdések az építõiparban Dr. Telek Zoltán Copyright 1996-2001 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Mi a polgári jogi szerzõdés? Kötelezettség és jogosultság keletkezése Szolgáltatás ellenszolgáltatás
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
RészletesebbenÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK
ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó
RészletesebbenNemzetközi adásvétel. A Bécsi Vételi Egyezmény
Nemzetközi adásvétel A Bécsi Vételi Egyezmény Előzmények 1929: Ernst Rabel német professzor veti fel szükségességét A munka a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében indult meg 1964: HNMK elfogad
RészletesebbenJogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd
Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1994.(V.4.) számú RENDELETE A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben) 1 Budapest
RészletesebbenSZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.
SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. I. Szerződéskötés II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás IV. A szerződés módosítása és megszűnése
RészletesebbenA Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről
A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek
RészletesebbenA biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban
Szalóki Gergely PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék A biztosítéki vételi jog és a zálogjog szabályozásának kapcsolata a bírói gyakorlatban
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenSZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.
Üzleti jog V. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Üzleti jog V. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet a szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános
RészletesebbenVállalkozási és megbízási típusú szerződések az új Ptk.-ban
Vállalkozási és megbízási típusú szerződések az új Ptk.-ban A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK A XV. Cím felépítése Vállalkozási szerződések közös szabályai Beruházási jellegű vállalkozási szerződések: tervezési
RészletesebbenA fuvarozási szerződés
További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére
RészletesebbenK I V O N A T. A változások törvény módosítás miatt váltak szükségessé, egyéb, az Előfizetőkre hátrányos változtatás nem történt
K I V O N A T a NetKábel Kft hírközlési szolgáltató 2017.10.24. napjától hatályos, internet elérési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiből A jelen kivonat a fent megjelölt hírközlési
RészletesebbenK i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,
RészletesebbenAdásvételi szerződés
1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenA Rendelet preambuluma az alábbiak szerint módosul:
Belváros Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának 42/2009. (X. 30.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről szóló többször módosított-40/2007.
RészletesebbenAz elévülés szabályai
Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.
Részletesebben1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok
1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről XLV. fejezet A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére
Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű
RészletesebbenA megtámadható szerződések
A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:
RészletesebbenHatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)
Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek
RészletesebbenA vállalkozási szerződés
A vállalkozási szerződés 1. A vállalkozási szerződés általános 6:238. [Vállalkozási szerződés] szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű)
RészletesebbenMit jelent az elállási jog?
Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok
RészletesebbenSzolgáltatási Megállapodás
Szolgáltatási Megállapodás Jelen szolgáltatási megállapodás ( Megállapodás ) az alábbi felek között jött létre: (1) Radalko Technologies Limited (székhely: 71-75 Shelton Street, Covent Garden, London,
RészletesebbenDr. Szabó Dániel. A lovak adásvételével kapcsolatos jogi kérdések. XXV. Lógyógyász Konferencia Budaörs, november 18.
Dr. Szabó Dániel A lovak adásvételével kapcsolatos jogi kérdések XXV. Lógyógyász Konferencia Budaörs, 2017. november 18. Tartalomjegyzék I. fogalmi alapok, bevezetés: adásvételi szerződés, tulajdon-átruházás,
RészletesebbenMódosulása Megszűnése teljesítés nélkül
ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.
RészletesebbenÚj Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban
Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes
RészletesebbenJavaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására
14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város
RészletesebbenHázasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenI.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása:
Tisztelt Flotta Ügyfelünk! I. Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük a flotta tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük a Üzleti Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)
RészletesebbenA POLGÁRI JOG FORRÁSAI
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést
RészletesebbenTEVE TÉVÉ Kereskedelmi és Távközlési Szolgáltató Kft. szolgáltató
K I V O N A T a TEVE TÉVÉ Kereskedelmi és Távközlési Szolgáltató Kft. hírközlési szolgáltató 2018.01.01. napjától hatályos, nyilvános televízió-műsorelosztási és nyilvános rádió műsorelosztási szolgáltatásra
RészletesebbenAZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.
AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. november 28. Kónyáné Dr. Zsarnovszky
RészletesebbenA fogyasztóvédelem polgári jogi eszközei I.) FOGYASZTÓVÉDELMI ASPEKTUSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI
A fogyasztóvédelem polgári jogi eszközei I.) FOGYASZTÓVÉDELMI ASPEKTUSOK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Fazekas Judit, egyetemi tanár
RészletesebbenÜzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga
Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés Pázmándi Kinga Jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatályos rendszere 2014. március 15.-étől Ptk.: Harmadik Könyv: Jogi
RészletesebbenTájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján
Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010. január) Magyar Mérnöki Kamara 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. II. em. 1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010) Tartalomjegyzék I. Jogi alapismeretek I/A Bevezető és általános jogi
RészletesebbenA jelen kivonat a fent megjelölt hírközlési szolgáltató fent megjelölt ÁSZF-ének napjától megvalósuló változásait tartalmazza.
K I V O N A T a Celldömölki Kábeltelevízió Kft. hírközlési szolgáltató 2018.01.01. napjától hatályos, internet elérési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiből A jelen kivonat a fent
RészletesebbenBudapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 27/2008. (IV.14.) számú önk. rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakás eladásának feltételeiről 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése...7 1.1 A határozott idejű szerződés megszűnésének, megszűntetésének időpontja...9 1.2 Jognyilatkozat közlése...10 1.3 Távolléti
RészletesebbenPOLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK
RészletesebbenEgyes szerződések. Villamosmérnök szak DE TTK. Debrecen, 2010. március 23.
Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23. Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot
Részletesebben1. Eladó kijelenti, hogy 1/1 részbeni kizárólagos tulajdonát képezi az alábbi ingatlan:
Ikt.sz.: PVV Zrt. ADÁSVÉTELI ELŐSZERZŐDÉS B-10-00-01 VERZIÓ: 3.0 mely létrejött egyrészről a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: Pécs, Búza tér 8/b. szám,
RészletesebbenTisztelt Előfizetőink!
Tisztelt Előfizetőink! A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. az Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF ) 2017. október 24. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi:
RészletesebbenLetenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl
Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és
RészletesebbenRészletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből
2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi
RészletesebbenA dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos
RészletesebbenHatályba lépés: március 07.
Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2016. március 07. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti
RészletesebbenÚj Polgári Törvénykönyv
Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap
RészletesebbenHÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2
HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,
RészletesebbenII. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok
Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.
RészletesebbenAz érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens
Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Semmisségi okok akarathibából eredően: cselekvőképtelenség, színlelt szerződés,
RészletesebbenDUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször
RészletesebbenDr. Kenderes Andrea okt. 6.
Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Facere szerződések alaptípusai Eredmény kötelem- vállalkozási szerződés Gondossági kötelem- megbízási szerződés Vállalkozási szerződés: Ptk. 389. 401. Megbízás: Ptk. 474.
Részletesebben