Tax & Legal Alert PwC Magyarország 527. szám november

Átírás

1 Tax & Legal Alert PwC Magyarország 527. szám november 2015-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosítások Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által november 18-án, kedden megszavazott, 2015-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Ezeken túlmenően több olyan módosító javaslat is benyújtásra került, melyek től jelentős at hozhatnak az adózók, különösen a dohányipar szereplőinek az életében. Ilyen javaslat - többek között - a dohánygyártók, bejegyzett kereskedők által fizetendő rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, a szintén a dohányipart érintő jövedéki adó mértékének emelése, illetve a kiskereskedelmi ellátó lánc módosítása. Ezen jogszabály tervezetek elfogadása még idén várható, melyről későbbi hírleveinkben tájékoztatjuk Ügyfeleinket. Tartalom Az élőmunkát terhelő adókat és járulékokat érintő... 2 Személyi jövedelemadó... 2 Társadalombiztosítási járulék... 3 Szociális hozzájárulási adó... 3 Egyszerűsített foglalkoztatás... 3 Társasági adót érintő... 4 Egyéb közvetlen adókat érintő... 5 Helyi adók... 5 Robin Hood adó... 5 Távközlési adó... 6 Reklámadó... 6 Különadó... 6 Pénzügyi tranzakciós illeték... 6 Illeték... 7 Közvetett adókat érintő... 7 Áfatörvény január 1-től Áfatörvény július 1-től, valamint január 1-től... 8 Környezetvédelmi termékdíj... 8 Jövedéki adó... 8 Élelmiszerlánc felügyeleti díj... 8 Energiaadó... 9 Népegészségügyi termékadó... 9 Vámtörvény... 9 Adóeljárást érintő... 9 A számviteli törvényt érintő...10

2 Az élőmunkát terhelő adókat és járulékokat érintő Személyi jövedelemadó Cafeteria rendszer Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (Erzsébet-utalványt, helyi bérletet stb.) főszabály szerint 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig juttathat a jelenlegi 35,7%-os közteher mellett, a felettes rész terhelése pedig 51,17% lesz. Ugyanakkor SZÉP Kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés egészen éves együttes 450 ezer forintig. A változás a nagy összegű, 200 ezer forint nettó összeget meghaladó cafeteria rendszerek esetében eltolódást eredményezhet a SZÉP Kártya irányába. Első házasok kedvezménye A családok támogatása - egy új kedvezmény bevezetésével és a már meglévők kiterjesztésével - bővül. A december 31-e után kötendő házasságoknál, ahol elegendő az egyik félnek első házasnak lenni, a párok együttesen havi forinttal tudják csökkenteni az adóalapjukat, ami havi forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni. Növekvő családi kedvezmény 2016-tól négy év alatt kétszeresére nő az érvényesíthető családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családoknál. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege az idei évhez hasonlóan jövőre is forint lesz, ami 2016-tól évente forinttal havi 2500 forint adómegtakarítással nő. Kedvezmények évközbeni érvényesítése Az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok módosulása azt eredményezi, hogy a tartós megbízási szerződésben álló személyek nem csak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd a személyi jövedelemadót vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt. Bérhelyettesítés kizárása Alapelvi szinten kimondásra kerül az, hogy bérhelyettesítésre nincs lehetőség a kedvező adózás alá eső juttatások nyújtása útján sem. Ugyan jogértelmezéssel eddig is levezethető volt, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységének ellenértékeként kap juttatást, az nem tartozhat az adómentes vagy a béren kívüli juttatás kategóriába, de ezt az értelmezést a törvény most kifejezett rendelkezéssel megerősíti. Bejelentés az értékpapír-juttatásról A kedvező adózású munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a jövőben a szervezőnek tájékoztatnia kell az adóhatóságot. Munkaerő-kölcsönzés esetén a fogadó cég is munkáltató A jogalkotó megteremti annak lehetőségét a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésénél, hogy egy magyar, munkaerőt külföldi cégtől kölcsönvevő társaság munkáltatóként járjon el az általa juttatott bevétellel kapcsolatban. Az iskolaszövetkezeti diákok is részesülhetnek cafeteriában Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat. Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik. Ez a változás visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazható. A teljes életre szóló életbiztosítások fokozatos kivezetése A teljes életre szóló életbiztosítások január 1-jével azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Így három év múlva tehát a kifizető által magánszemély javára kötött biztosításoknál a befizetés oldalon egyes meghatározott juttatásként (jelenleg: bizonyos feltételek teljesülése esetén adómentes juttatás), míg szolgáltatás oldalon kamatjövedelem (jelenleg: meghatározott esetben egyéb jövedelem) jogcímen viselnek majd közterheket a teljes életre szóló életbiztosítások. Bankoktól visszakapott törlesztés A fentieken túlmenően szeretnénk felhívni a figyelmet egy olyan, személyi jövedelem-adózást érintő rendelkezésre, amely már idén, november 1-jével hatályba lépett. E rendelkezés alapján a magánszemély semelyik adóévének adókötelezettségét nem befolyásolhatja az a vagyoni érték, amit ő a bankoktól a Kúriának a lakáshitelekre vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos elszámolás keretében esetlegesen visszakap. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy az elszámolás keretében visszakapott összeg nem érintheti a korábban adott munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét sem. Az akadálymentesítés is támogatható A javaslat értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is, így a munkáltató meghatározott feltételek fennállása esetén adómentesen támogathatja ennek finanszírozását is, továbbá nem kell kamat jövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak. 2

3 Az élőmunkát terhelő adókat és járulékokat érintő Társadalombiztosítási járulék Harmadik állambeli kiküldöttek biztosítása Az általános szabályok szerint jövőre is mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól azon harmadik országbeli kiküldöttek, akiknek a Magyarországon kifejtett tevékenysége nem haladja meg a két évet. A javaslat szerint ezt a 2 évet a jelenleg hatályos kezdő dátum (2013. január 1-je) helyett július 1-jétől kell számítani. Töröltethető az egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forintról 6930 forintra nő. További változás, hogy e fizetési kötelezettség kérelemre töröltethető, ha a magánszemély életvitelszerűen külföldön élt és a külföldi állam egészségbiztosítási rendszerének hatálya alatt állt. Szociális hozzájárulási adó Kisgyermekes szülők után érvényesíthető kedvezmény A részmunkaidőben foglalkoztatott kismamák után a munkáltató teljes összegben érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt, azaz nem kell azt a részmunkaidőnek megfelelő mértékben arányosítania. Kifutó START kártya rendszer A 2013 óta fokozatosan megszűnő START kártyához kapcsolódó kedvezmények véglegesen megszűnnek, így azok től nem csökkentik a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót. E kedvezmények helyét véglegesen átveszik a munkahelyvédelmi akcióprogram keretében bevezetett adókedvezmények. Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatottaknak adható bér Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében a személyi jövedelemadó alól mentesített keretösszeget a garantált bérminimum és nem a minimálbér napi összege alapján kell kiszámítani, ha a dolgozónak legalább a garantált bérminimum 87%-a jár. A változás következtében a legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók, ha őket az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazzák, mintegy 16%-al magasabb összegű juttatásban részesülhetnek a személyi jövedelemadótól mentesen. 3

4 Társasági adót érintő Kapcsolt vállalkozások fogalma 2015-től kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Külföldi ingatlanalapok adózásának korlátozása Kiegészül a telephely fogalma azzal, hogy a magyar ingatlanalappal azonos jogállású EGT államban alapított ingatlanalap (amely jogi személyiséggel rendelkezik az alapítása szerinti államban, de nem alanya az alapítási állama szerinti társasági adónak megfelelő nyereségadónak) ne legyen a társasági adó alanya ingatlan és természeti erőforrás hasznosítása, értékesítése, valamint kapcsolódó vagyoni értékű jogok átadása esetén. Nem kötelező a K+F minősítés A korábbi javaslattal ellentétben nem kötelező a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése az adóalap kedvezmény igénybe vételéhez. Felsőoktatási intézmények támogatása A támogató társaságok részére a közhasznú szervezeteknek, a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak adott támogatáshoz hasonlóan új kedvezmény érhető el az alábbi feltételek alapján: az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában; a megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás adóévében csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezmény adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában már a adóévi adókötelezettségre alkalmazható. Elhatárolt veszteség Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai 2015-től: a 2015-től képződő veszteségek tekintetében öt adóévre csökken a veszteségek felhasználására álló időkeret; a módosítás szerint továbbá a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni; az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább szigorodnak. A jogutódnál az átalakulás során szerzett elhatárolt veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra (leírásra), amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel az átalakulást megelőzően a jogelődnél az utolsó három adóévre számított átlagos árbevételére, bevételre vetítve képviselt. Rendelkezés az adóról a sportszervezetek és előadó-művészeti szervezetek javára, valamint filmalkotások támogatására A sport- és kultúratámogatás, mint társasági adó optimalizáló lehetőség iránt érdeklődő adózó a jövőben választása szerint, vagy a jelenleg működő társasági adókedvezmény rendszerének keretein belül nyújt támogatást vagy a január 1-jével hatályba lépő új szabályok szerint rendelkezik a kedvezményezettek javára a társasági adójáról. A két rendszer egy adóévben együttesen nem alkalmazható, az adózó választása szerint élhet valamelyik támogatási lehetőséggel. Az új társasági adó szabályok szerint az adózó a havonta vagy negyedévente esedékes társasági adóelőlege 50%- ának felajánlásáról rendelkezhet. A felajánlásról szóló nyilatkozatát az adózó egy adóévben legfeljebb öt alkalommal módosíthatja. Amennyiben az adózó az adóelőlegekről való rendelkezést elmulasztja, úgy az adóelőleg-kiegészítésről ( feltöltésről ) szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában rendelkezhet a fizetendő társasági adónak a kedvezményezettek részére történő felajánlásáról. A felajánlás a fizetendő társasági adó 80%-áig terjedhet. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5%-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1%-a hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg. A felajánlásra tekintettel az adózót adójóváírás illeti meg. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának a 7,5%-a. Amennyiben az adózó az éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának a 2,5%-a. A jogszabály-módosító javaslatnak köszönhetően azon vállalkozásoknak is előnyössé válhat a sport- és kultúratámogatás társasági adó szempontból, akik a Nemzetközi Számviteli Standardok ( IFRS ) szerint készítik el beszámolójukat, illetve jelentenek külföldi anyavállalataik felé. 4

5 Társasági adót érintő Jövedelem-nyereség minimum 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor. Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése Az adózók - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit szem előtt tartó gazdálkodás folytatása mellett - évi 10%-os mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően. Fejlesztési adókedvezmény Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásokra is alkalmazhatóak az általános csoportmentességi rendelet feltételei, miszerint a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata szükséges az adókedvezmény igénybe vételéhez, amennyiben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat. Transzferár Új bekezdéssel bővült a transzferár szabályozás, mely az egyes transzferárazási módszerek alkalmazásával kapcsolatosan tartalmaz iránymutatást. Az új rendelkezés értelmében az adózó indokolt esetben köteles lesz az interkvartilis tartomány használatára árainak szokásos piaci jellegének meghatározása, bemutatása során. A törvény szövegezése alapján az interkvartilis tartomány használatának indokolt esetei a nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendeletben kerülnek majd meghatározásra. A vonatkozó rendelet frissítése, átírása még az idén várható. Egyéb közvetlen adókat érintő Helyi adók Települési adó Az önkormányzatok illetékességi területükön települési adókat vethetnek ki rendeleti úton. A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi. ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értékének sávos levonhatósága a helyi iparűzési adó alapjából 2015-től kezdődően csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó árbevételt, ELÁBÉ-t és közvetített szolgáltatást szükséges figyelembe venni az összeszámítási szabályok során. A módosítás következtében nem keletkezik aránytalanul magas adóalap azoknál a vállalkozásoknál, akik adóév közben kerülnek olyan vállalkozásokkal kapcsolt viszonyba, ahol a sávosítást alkalmazni szükséges. Robin Hood adó Feltöltési kötelezettség Az adóalanyok adóelőlegkiegészítési kötelezettsége 2015-től a korábbi 90%-os szintről a várható fizetendő adó teljes összegére emelkedik. A magasabb feltöltési kötelezettség már a adóévre is választható. bevételként elszámolt összeg csökkenti azt. A csökkentő tétel feltétele, hogy az adózó korábban növelte adóalapját, kivéve, ha a céltartalék képzés még azelőtt történt, hogy az adózó a Robin Hood adó alanyává vált. Ez utóbbi esetben a csökkentő tétel már a 2014-ben kezdődő adóévre is alkalmazható. Tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés A társasági adóhoz hasonlóan csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés összege, amennyiben azt az adózó korábban növelő tételként vette számításba. Ez a lehetőség már a adóévi adókötelezettség megállapításánál is választható. Térítés nélküli tételek Bővül a módosító tételek köre az ingyenesen átadott/kapott eszközökkel, valamint a térítés nélkül nyújtott/igénybe vett szolgáltatásokkal. Kivételt képeznek a helyi önkormányzatoknak adott, vagy azoktól kapott jogszabályi kötelezettségen alapuló juttatások. Jogutódlással történő megszűnés A társasági adóhoz hasonlóan a jogelődnél az utolsó adóévében (kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében) a végleges vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege növeli az adóalapot. Várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék 2015-től a társasági adóhoz hasonlóan a képzett céltartalék, céltartalék növelő összeg ráfordításként elszámolt összege növeli a Robin Hood adó alapját, míg a felhasználása miatt adóévi 5

6 Egyéb közvetlen adókat érintő Távközlési adó Nem lesz netadó Nem kerül bevezetésre az internetadó néven elhíresült törvénytervezet, így a távközlési adókötelezettség tekintetében nem lesz változás. Reklámadó Reklám közzétételének fogalma A pontosításra kerülő fogalom értelmében a reklám-közzététel tényét nem befolyásolja, ha a felek (megrendelő és közzétevő) közti szerződés alapján a reklám közzététel helye, ideje és módja a közzétevő honlapján vagy műsoridejében előre meghatározott. Új adóhatósági nyilvántartás Az adóhatóság a jövőben a honlapján közzéteszi egyrészt az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, másrészt az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevő adóalanynak. A nyilvántartásba akkor vehető fel az adóalany, ha erre irányuló kérelmet terjeszt elő az adóhatóságnál és megállapítható, hogy az adókötelezettségét jogszerűen teljesítette vagy nyilatkozik arról, hogy őt az adóévben a reklámadóban adófizetési kötelezettség nem terheli. Nem köteles nyilatkozni Az állami adóhatósági nyilvántartásban szerepelő reklám-közzétevő adóalanynak nem merül fel nyilatkozattételi kötelezettsége a reklámadó fizetési kötelezettségről vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli. Megrendelői adókötelezettség Nem merül fel megrendelői adókötelezettség, ha a megrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Szintén nem merül fel adókötelezettség az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: megrendelő kéri nyilatkozat kiadását a közzétevőtől, s ezt a tényt hitelt érdemlő módon igazolni tudja (pl. tértivevény) és a nyilatkozatot a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és e tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti. Kikerül a reklámadó hatálya alól A sportágazatban az amatőr sporttevékenység keretében, valamint az országos szakszövetségekhez illetve az utánpótláshoz kapcsolódóan kifejtett reklám közzététel esetében reklámadó kötelezettség nem merül fel. Emelkedik a legfelső sáv adókulcsa Az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% helyett 50% adót kell 2015-től fizetni. adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn. A törvénymódosítás ezzel szemben kimondja, hogy december 1-től csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással megállapított adóalap összegét kellene figyelembe venni. Az eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok adókötelezettsége A évben kezdődő üzleti év január 1-jétől az üzleti év utolsó napjáig terjedő időszakot egy átmeneti adóévnek kell tekinteni a naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyoknál. A törvénymódosítás erre az időszakra írja elő az adó és az adóelőleg összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját. Az átmeneti adóév adóelőlegét január 15-éig kell bevallani, és a felét ekkor, a másik felét pedig az átmeneti adóév utolsó napjáig kell megfizetni. Különadó A forgalmazó és a befektetési alap különadója Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény a forgalmazó és a befektetési alap különadója alcímmel egészül ki. Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír, valamint a befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. Az adó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a kollektív befektetési értékpapírok, illetve befektetési jegyek napi nettó eszközértékének negyedéves átlagán alapul. Az adó mértéke az adóalap 0,05%-a. Az adófizetési kötelezettséget a forgalmazó önadózással, míg a befektetési alap adóbeszedéssel teljesíti. Negyedéves bevallási kötelezettség terheli mindkettőt az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig. Pénzügyi tranzakciós illeték Kártyás fizetések illetéke A fizető fél által a kedvezményezett útján indított (kártyás) fizetés esetén a korábbi, tranzakció összegén alapuló illetéket felváltja egy egységes, éves 800 forintos adómérték, melynek alapja az ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel az előző naptári évben lebonyolított fizetési műveletek összessége. Érintés nélküli funkció használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó illetékalap esetén az adómérték 500 forint. A pénzforgalmi szolgáltató a kártyás fizetési műveletre vonatkozó illetékkötelezettséget egy alkalommal a naptári év első hónapjának 20. napjáig vallja be és fizeti meg, első alkalommal január 20-ig. Kapcsolt vállalkozások adóalap megállapítása A jelenlegi szabályozás szerint a kapcsolt viszonyban lévő társaságok adóalapjának teljes adóévi összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott 6

7 Egyéb közvetlen adókat érintő Illeték Illetékbélyeg helyett banki átutalás A közigazgatási hatósági eljárási illetéket néhány kivételtől eltekintve a jövőben banki átutalással is lehet teljesíteni. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság Szigorodik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A minősítéskor a mérlegben kimutatott eszközök közül a pénzeszközökön és pénzköveteléseken túl 2015-től az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is figyelmen kívül kell hagyni a 75%-os arány meghatározásakor. Ezen változtatás okán több adózó eshet a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definíciója alá, mely esetben vagyoni betétjük megszerzésekor visszterhes vagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség keletkezhet. Felfüggesztett illeték-kiszabási eljárás Magánszemély nyilatkozatban kérheti, hogy lakásvásárlást követő egy éven belül történő másik lakás értékesítése esetén ez utóbbi időpontban keletkezzen az illeték-fizetési kötelezettség. Amennyiben a lakásvásárlás a nyilatkozat ellenére egy éven belül nem történik meg, az adóhatóság illetéket, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótilletéket szab ki. Közvetett adókat érintő Áfatörvény január 1-től Előleg Az elfogadott módosító törvény pontosítja az előleg Áfatörvény szerinti definícióját, amely értelmében akkor is keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ha a vagyoni előnyt nem pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatják az adóalanynak. (Ekkor az előleg megszerzése lesz a teljesítés időpontja. Ezen változás például a csereügyletek kapcsán lehet releváns.) Adómentesség Adómentes lesz a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, azonban ugyanezen szakasz d) és f) pontjában nevesített pénzügyi eszközökkel kapcsolatos portfólió kezelés a jövőben áfaköteles szolgáltatásnak minősül. Adószám törlése Az adóalany levonási jogát az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától nem gyakorolhatja, ha az állami adóhatóság azt - az Art rendelkezései alapján - felfüggesztés nélkül törli, illetve az adóalany adószámának felfüggesztését annak törlésével szünteti meg. Belföldi fordított adózás Az építési munkához, építési szerződés keretében épített ingatlanok kivitelezéséhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások, valamint iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek közé fog tartozni abban az esetben is, ha nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez tartoznak. Kiterjeszti azon acélipari termékek körét, melyek értékesítése a fordított adózás alá tartozik. (A változás a nagy testű állatok élő és feldolgozott formában történő értékesítését érintené. Például: juh, kecske, szarvasmarha.) Belföldi összesítő jelentés A jelentés értékhatára 2 millió forint helyett 1 millió forintra csökken. Továbbá, a bevallásadásra kötelezett adóalany választása alapján az imént meghatározott értékhatár alatti ügyleteit is jelentheti az adóhatóság felé. A fenti értékhatárt elérő számlákon a vevő adószámát is kötelezően fel kell majd tüntetni. Adóraktározás Az adóraktározási tevékenységre és az adóraktár üzemeltetőjének kötelezettségeire tekintettel a külföldi adóalanynak nem lesz kötelező Magyarországon adószámot igényelni, ha a tevékenysége csupán arra terjed ki, hogy a belföldi áfaraktárból a Közösség területére értékesítsen. Ebben az esetben meghatalmazással az áfaraktár üzemeltetője is eljárhat az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés bevallásánál. Nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató az állami adóhatóságot tájékoztatni köteles amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított szolgáltatása szünetel, illetve megszűnik. Lakóingatlan értékesítése Ha az adóalany nyilatkozott az állami adóhatóságnak arról, hogy az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi a nyilatkozatát február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan a 88. (4) bekezdésére tekintettel - megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat január 1-jétől kezdődően alkalmazandó. 5%-os áfa-kulcs Bővül azon termékek köre, melyek értékesítésére az alkalmazandó áfa-kulcs 5%. 7

8 8 Közvetett adókat érintő Áfatörvény július 1-től, valamint január 1-től Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja A változás két lépésben fog hatályba lépni: a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében az új szabályokat az olyan június 30-át követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is június 30. utánra esik; a többi időszakos elszámolású ügylet esetén az olyan december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is december 31. utánra esik. Az új szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. Két esetben is lesznek azonban kivételes szabályok, a következők szerint: amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz, amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap lesz. Környezetvédelmi termékdíj A termékdíj-köteles termékek körének változása Termékdíjat kell fizetni a következő termékáramok után is: egyéb vegyipari termékek (szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek (kivéve a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékeket) és a szépség- vagy testápoló készítmények); irodai papírok (író-, nyomtató- vagy fénymásoló papír, jegyzetfüzet, írótömb, napló, iratrendező, dosszié stb.); egyéb műanyag termékek (műanyag művirág, levél és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru). A jelenleg is termékdíj-köteles termékáramok köre is változik, például termékdíj kötelessé válnak a csomagolószerek között a műanyag élvédőprofilok, a vas és acél pántoló szalagok, továbbá az elektromos áramfejlesztők, transzformátorok, az elektronikus integrált áramkörök és számos elektronikai részegység is. Díjtételek változása A díjtételek jelentős módosításra kerülnek: a módosítás egyes termékáramokban díjcsökkenést jelent (például papír, fém, fa csomagolószer esetében 20 forint/kg helyett 19 forint/kg lesz a termékdíj), míg más termékáramok esetén díjemelést eredményez (például műanyag csomagolószer esetében 42 forint/kg-ról 57 forint/kg-ra emelkedik a termékdíjtétel, illetve kis- és nagy háztartási elektromos és elektronikai berendezések esetében 50 forint/kg helyett 57 forint/kg lesz a termékdíj). További főbb Kiegészítésre kerül a termékdíj kötelezettség szerződéssel történő átvállalásának lehetősége a bércsomagoltatás, valamint a bérleti rendszer keretében történő bérbeadás esetével. A kereskedelmi csomagolás fogalma alá csak a fémből készült italcsomagolások fognak tartozni (az egyéb anyagokból készült italcsomagolásra az általános díjtétel kerül alkalmazásra). A Ktdt. 3. (6) bekezdése vonatkozásában a nyilatkozattételi lehetőséggel január 1-jétől nemcsak a kötelezett belföldi vevői élhetnek, hanem akár a külföldi vevők is adhatnak nyilatkozatot a kötelezettnek. Jövedéki adó Adómérték változás Emelkedik a fűtőolajok, a cseppfolyósított és a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogének adómértéke. Megszűnik az alkoholtermékek differenciált adómértéke, az adó mértéke egységesen forintra módosul (továbbra is speciális szabályok vonatkoznak a bérfőzésre és a magánfőzésre). A kereskedelmi gázolaj utáni visszaigénylés A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként 11 forintra csökken a jelenlegi 17 forintról. Jövedéki biztosíték A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység biztosítékának összege főszabályként az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek esetén a jelenlegi 22 millió forintról 150 millió forintra, míg az ásványolajtermékek esetén 120 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. A kizárólag kenőolajat és meghatározott üzemanyag-adalékot, hígítóanyagot forgalmazó jövedéki engedélyes gazdálkodók esetén bevezetésre kerül egy kedvezményes, 6 millió forint összegű jövedéki biztosíték. Élelmiszerlánc felügyeleti díj A felügyeleti díj mértéke január 1-jétől a döntő hányadban a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében változik. Napi fogyasztási cikk Olyan, a lakossági szükségleteket kielégítő élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer, vegyi áru és higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó általában egy éven belül elfogyaszt, elhasznál, lecserél. Felügyeleti díj alapja Az előző évi, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított nettó árbevétel. Felügyeleti díj mértéke Az első 500 millió forint adóalapot nem terheli adó, az a fölötti adóalapot 50 milliárd forintig 0,1%, 50 és 100 milliárd forint között 1% adókulcs terheli, mely 50 milliárd forintonként 1%-ponttal nő. A legmagasabb, 6%-os adókulcs a 300 milliárd forint feletti adóalapra alkalmazandó.

9 Közvetett adókat érintő Energiaadó Emelkedik az adó mértéke Villamos energiára megawattóránként 295 forint helyett 310,5 forint, földgázra gigajoule-onként 88,50 forint helyett 93,5 forint, szénre ezer kg-onként 2390 forint helyett 2516 forint lesz az adó mértéke. Energiaadó visszaigénylés Energiaadó visszaigénylésre lesznek jogosultak az energiát ásványtani folyamatban (egyéb nemfém ásványi termékek gyártása) felhasználók is. Népegészségügyi termékadó Termékkör Adókötelesek lesznek az alkoholos italok (kivéve a gyümölcspárlatokat és egyes, gyógynövények felhasználásával készített italokat) is, forint/liter adómértékkel (az alkoholtartalom függvénye lesz az adómérték). készítmények, amelyek legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaznak, és cukortartalmuk nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget. Vámtörvény Utólagos ellenőrzés Újra strukturálták az utólagos ellenőrzés típusait. Vámigazgatási bírság A vámigazgatási bírság mértéke - főszabály szerint - a vámhiány 100%-a lesz, az eddigi 50% helyett, minimális mértéke pedig forint, az eddig alkalmazott forint helyett. Abban az esetben, ha a vám elé állítási, vámárunyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány 200%-ával megegyező összeg, de legalább forint lesz. Lehetőség lesz egyes esetekben a vámigazgatási bírság gyorsított eljárás keretében történő kiszabására. Ebben az esetben a vámigazgatási bírság összege a vámhiány 75%-a, de legalább forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább forint lesz. Kikerülnek az adóköteles termékek közül azok a 1704, 1905 vagy 2105 vámtarifaszám alá tartozó cukrozott 9 Adóeljárást érintő Ügyletek eltérő minősítése Az adóhatóság nem minősítheti ugyanazt az ügyletet különböző adózónként eltérően. Ennek értelmében az adóhatóság az adóellenőrzések során hivatalból köteles lenne figyelembe venni a vizsgált ügylet egyik szereplőjénél tett megállapításait a másik szereplő (k)nél folytatott eljárás során. Nemzetközi ügyletek eltérő minősítése Alapelvi szinten rögzítésre kerül, hogy a nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tények, illetve a nemzetközi szerződés államok közötti eltérő értelmezése nem eredményezheti az adóztatás kettős elmaradását. Az elfogadott módosító törvény alapján ezen ügyletek kapcsán megnyílna a hazai adóztatási jog. Amennyiben az adóalap nem állapítható meg, akkor az ügy összes körülményére tekintettel az adóhatóság becsléssel állapítja azt meg. Havi kifizetői adatbevallás Bővülni fog a havi kifizetői adóbevallás adattartama, melyet magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggésben készít a kifizető. Nyugdíjjövedelmek adatszolgáltatása EU-s jogharmonizációs célzattal a nyugdíjat folyósító szervnek az adóhatóság felé adatot kell szolgáltatatni az uniós adóügyi illetőségű személy hazai nyugdíjjövedelméről. Internetes vásárlások adatszolgáltatása Az internetes vásárlások forgalmi adatairól az adóhatóság megkeresésre adatot kérhet a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégektől. Adóhatósági igazolás külföldi nyomtatványon Az illetőség igazoláson túl az adóhatóság egyéb adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem igazolás) is kiállíthat a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve, hogy a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Adótörvények megkerülése Az adóhatóság, ha az ellenőrzése során olyan, több adózót érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvények rendelkezéseinek megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja. Feltételes adómegállapítás A feltételes adómegállapítási határozat adóhatóságra gyakorolt kötelező ereje a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig fog terjedni, amely egyszeri alkalommal, további két évvel meghosszabbítható lesz. Ezen határozat alkalmazhatósági feltétele továbbá, hogy nem történik jogszabályváltozás, tényállásváltozás, valamint nemzetközi jogi kötelezettség-változás. Tartós feltételes adómegállapításnál - mely tényállásváltozáskor nem, de jogszabályváltozás esetén kötőerővel bír - az adózó kérheti, hogy a 3 éves kötőerő a kérelem benyújtását követő adóévben kezdődjön. Az adózó feltételes adómegállapítási kérelem keretében - az adópolitikáért felelős minisztertől kérheti, hogy az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazni kívánt számítási módszer megfelelőségét erősítsék meg. Ez utóbbi kérelem azonban nem terjeszthető elő egy kérelemként a jogügyletre vonatkozó kérelemmel. Feltételes adómegállapítási kérelem előzetes konzultációs díja a korábbi 100 ezer forint helyett 500 ezer forint lesz.

10 Adóeljárást érintő Havi áfa bevallás Az eddigi negyedévenkénti helyett havi áfa bevallásra kötelesek az újonnan alakult társaságok az alakulásuk évében, illetve az azt követő adóévben. Negyedéves áfa bevallás Évesről negyedéves áfabevallásra kell áttérnie azon adózónak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az áfa nélküli termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása meghaladja az 50 millió forintot. Mulasztási bírság Az elfogadott módosító törvény szigorúbb, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását tenné lehetővé az adózóknál, akik az üzletlezárást, a hatósági eljárást, illetve a végrehajtási eljárást ismételten akadályoznák. Képviseleti jog Az elfogadott módosító törvény kiterjesztené a könyvvizsgálókra is a képviseleti jogot. A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos új bejelentési kötelezettség (EKAER) Működésbe lép az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer. A szabályozás alapján útdíj-köteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést csak, a szállítmányra vonatkozó érvényes EKAER-számmal rendelkező adózó folytathat. A 15 napig érvényes EKAER-szám igénylése céljából az adózónak előzetes bejelentést kell tenni a fuvar meghatározott részletes adatairól az adóhatóságnak. Kockázatos élelmiszerek, illetve kockázatos termékek esetén (ezek köre később kerül meghatározásra) szigorúbb szabályok érvényesek, többek között a súly és az érték is kihatással van a bejelentési kötelezettség terjedelmére. Emellett kockázatos termékek közúti fuvarozása esetén kockázati biztosítékot kell nyújtani. A bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentve fuvarozott termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság az áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, emellett biztosítékként lefoglalhatja az árut. A számviteli törvényt érintő Értelmező rendelkezések, fogalmak Az ellenőrzés során feltárt hibák fogalma kibővül a lezárt üzleti évek gazdasági eseményeinek utólagos módosításával. A pénzügyi lízing fogalmát, amely eddig a Ptk. szerinti szerződés alapján létrejött ügyletként szerepelt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint definiálják. Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Az éves beszámolóját devizában készítő vállalkozónak a számviteli törvényben forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell figyelembe vennie. Közbenső mérleg A legutolsó beszámolót, vagy a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Ha a pótbefizetés teljesítése/visszafizetése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni és az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot/lekötött tartalékot csökkenteni. A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke Pótbefizetésként, illetve annak visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz pótbefizetésről/visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően az elfogadott módosító javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg. Valós értéken történő értékelés A mérlegben a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. 10

11 A számviteli törvényt érintő Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Jelenleg az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke. Az elfogadott módosító törvény ezt a rendelkezést megszünteti, ezáltal a továbbiakban nem kell a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét elkülönítetten kezelni. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközöknek az átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. Egyéb ráfordításként kell kimutatni az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott engedmény - levonható általános forgalmi adóval csökkentett - összegét. A Ptk-ban a gazdasági társaság átalakulása definícióból kikerült az egyesülés és a szétválás fogalma. Ezt a módosítást követi a Számviteli törvény is. Számos elfogadott módosítás a gazdasági társaság átalakulása megnevezést cseréli a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása megnevezésre. Ismételt könyvvizsgálati kötelezettség Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. Módosítások hatálya Az elfogadott módosításokat főszabályként a évben induló üzleti évre kötelező alkalmazni, de korábbi alkalmazása a évben induló üzleti évre vonatkozóan megengedett. 11

12 Kapcsolat Lőcsei Tamás, üzletágvezető Tel.: tamas.locsei@hu.pwc.com Máthé Dóra Tel.: dora.mathe@hu.pwc.com Réti László Tel.: laszlo.reti@hu.pwclegal.com Paul Grocott Tel.: paul.grocott@hu.pwc.com Deák László Tel.: laszlo.deak@hu.pwc.com Antall György Tel.: gyorgy.antall@hu.pwclegal.com David Williams Tel.: david.williams@hu.pwc.com Burján Ákos Tel.: akos.burjan@hu.pwc.com Réti, Antall & Társai PwC Legal Tax & Legal Alert PwC Magyarország 527. szám november Legal disclaimer: This content is for general information purposes only, and should not be used as a substitute for consultation with professional advisors. If you no longer wish to receive Tax & Legal Alert, please write to the following address: tax.alert@hu.pwc.com 2014 PwC refers to the PwC network and/or one or more of its member firms, each of which is a separate legal entity. Please see for further details.