A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók Ikt.sz.: D.462/16/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út , a továbbiakban: kérelmező) által Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság u , a továbbiakban: ajánlatkérő) Kerékpárút hálózat fejlesztése a Szarvast-Orosházával összekötő 4404 jelű út mentén tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és a hivatalból kiterjesztés körében megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 251. (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 54. (1) bekezdését és a 250. (3) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 56. (4) bekezdését, ezért az ajánlatkérő dokumentációját és a május 4-ei kiegészítő tájékoztatását és a közbeszerzési eljárásban hozott azt követő döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben ,- Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. Ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. Ajánlatkérőnek a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB számú számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül Ft, azaz Egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül

2 2 keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és szóban előterjesztett észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás megindítására az ajánlattételi felhívását április 19-én jelentette meg a Közbeszerzési Értesítő 44. számában KÉ 8406/2010. szám alatt a rendelkező részben meghatározott tárgyban A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: Kerékpárút-hálózat fejlesztése a Szarvast Orosházával összekötő 4404 jelű út mentén DAOP-3.1.2/A projekt kivitelezése a tervdokumentáció szerint. A kerékpárút: 4110 m hosszú, 2 m széles aszfaltozott, 0,5 m zúzottkő padka. Általános rétegrend: 3cm AC-8 aszfalt kopóréteg, 3,5 cm AC aszfalt kötőréteg, 15 cm CKT. burkolatalap, 20 cm homokos kavics fagyvédő réteg, tömörített altalaj. A II pontok szerint részekre történő ajánlattétel igen az alternatív ajánlat nem volt megengedett. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés befejezésének dátuma augusztus 31. A felhívás IV.2.1) pontja szerint bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ajánlatkérő az alábbiak szerint: Szempont Súlyszám Ajánlati ár 6 Teljesítési határidő (előteljesített napok száma) 1 Jótállás időtartama (hónapok) 3 A felhívás IV.3.4) pontja az ajánlattételi határidőt május órában határozta meg.

3 3 A felhívás V.3.1) pontja szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010.május óra A felhívás V.3.2) pontja szerint a szerződéskötés tervezett időpontja: Az eredményhirdetést követő 20. nap A felhívás V.7.) 13) pontja szerint az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. szerint biztosítja. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített a megfelelő ajánlattételhez, mely tartalmazta az általános információkat, a közbeszerzési eljárás rendjére vonatkozó általános követelményeket, az ajánlat értékelési szempontjainak tartalmi előírásait, az alapvető szerződési feltételeket, az ajánlat kidolgozásának feltételeit, további információkat és szerződéstervezetet. Az Általános követelmények fejezet 5. pontjában az ajánlatkérő előírta a következőket: Ajánlattevő köteles a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházást az ajánlattételi felhívásban, a jelen ajánlattételi dokumentációban meghatározottak és annak részét képező vállalkozási szerződés rendelkezései szerint, illetve a műszaki dokumentációban meghatározott mennyiségi és minőségi meghatározás szerint a vonatkozó jogszabályok, szabványok, munkavédelmi és tűzvédelmi, illetve egyéb előírások és minőségi követelmények betartása mellett megvalósítani. A 7. pontban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő csak és kizárólag a műszaki dokumentációban meghatározott minőségi és mennyiségi meghatározások szerinti tartalmú ajánlatot tehet május 4-én ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást adott, melynek keretében a Swietelsky Kft. kérdésére az alábbi választ adta: 10. Kérdés A ,4 Km szakaszon nem épül szegély (Mintakeresztszelvény szerint) és az egyes rétegek túlnyújtása, lépcsőzetes kialakítása nem lett tervezve. Ajánlatkérő a Mintakeresztszelvényen tervezett módon kéri a kivitelezést, vagy módosítja azt? Módosítás esetén kérjük a homokos kavics mennyiségének a módosítását is. Ajánlatkérői válasz: A homokos kavicsot mindkét oldalra centiméterrel túl kell nyújtani a keresztszelvényen jelölt ágyazat vastagságnak megfelelően."

4 4 A Colas Út Zrt kérdésekre adott válaszában az ajánlatkérő meghatározta, hogy a postaládák és a kerítések áthelyezését az előkészítések tételben szükséges szerepeltetni. Az ajánlatkérő a 7. kérdésre adott válaszában a kitermelendő föld szállítási távolságára vonatkozóan közölte, hogy a lerakásnak költsége van. Ajánlatételi határidőig az Integrál Építő Zrt., a DK Konzorcium, a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. A kérelmező ajánlatában a 10. kérdésben megjelöltek szerint a fagyvédő homokos kavics többlet mennyiséget az alábbiak szerint szerepeltette: K Fagyvédő réteg készítése homokos kavicsból 20 - ill. 25 cm vtgban 1672 m3 0, Az Integrál Zrt. ajánlatában a 10. kérdésben megjelöltek szerint a fagyvédő homokos kavics többlet mennyiséget az alábbiak szerint szerepeltette: Fagyvédő réteg készítése homokos kavicsból 20 - ill. 25 cm vtgban Fagyvédő réteg túlnyújtása cm-rel az ,4 km szelvény között (Colas kérdésre adott válasz alapján) K m3 0, ,12 m Kizárólag a nyertes ajánlattevő adta meg új tételként a kiegészítő tájékoztatás figyelembevételével a költségvetésben a homokos kavics mennyiségre vonatkozó ajánlatkérői igényt tartalmazó előírásban tételesen nem szereplő adatot. A többi ajánlattevő a fentiek szerint belekalkulálta az ajánlatkérő árazatlan költségvetésének K számú tételébe. Ajánlatkérő május 18-án kelt levelében indokolást kért a SWIETELSKY Magyarország Kft-től az általa megajánlott nettó ajánlati ár tekintetében, valamint a Kérelmezőtől a megajánlott jótállási idő mértéke tekintetében. A SWIETELSKY Magyarország Kft. indokolását nem nyújtotta be. Kérelmező

5 5 részletesen és megfelelően alátámasztotta jótállási vállalását május 19-én kelt levelében, amelyet Ajánlatkérő elfogadott. Ajánlatkérő május 21-én tartott eredményhirdetésen készült Összegezése az alábbiakat tartalmazza: Ajánlatot nyújtott be 4 ajánlattevő: Integrál Építő Zrt. Ajánlati ár: nettó ,- Ft bruttó: ,- Ft áfa: ,- Ft Teljesítési határidő(előteljesített napok száma): 12 nap Jótállás időtartama (hónap): 60 hónap Kérelmező Ajánlati ár: nettó ,- Ft bruttó: ,- Ft áfa: ,- Ft Teljesítési határidő(előteljesített napok száma): 12 nap Jótállás időtartama (hónap): 120 hónap DK Konzorcium Ajánlati ár: nettó ,- Ft bruttó: ,- Ft áfa: ,- Ft Teljesítési határidő(előteljesített napok száma): 15 nap Jótállás időtartama (hónap): 60 hónap Swietelsky Magyarország Kft. Ajánlati ár: nettó ,- Ft bruttó: ,- Ft áfa: ,- Ft Teljesítési határidő(előteljesített napok száma): 31 nap Jótállás időtartama (hónap): 78 hónap A Swietelsky Magyarország Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította Ajánlatkérő, mert indokolását az általa megajánlott nettó ár tekintetében nem adta meg. Nyertes ajánlattevőként a Kérelmezőt hirdette ki, míg az azt követő legkedvezőbb ajánlatot a DK Konzorcium tette május 26-án az Integrál Építő Zrt. előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az érvényes ajánlatok vonatkozásában és kérte az Összegezés Kbt. 96/C pontja szerinti módosítását.

6 6 Ajánlatkérő az Összegezést módosította, melynek következtében a Magyar Aszfalt Kft. és a DK Konzorcium ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Kérelmező ajánlata érvénytelenségének indoka a módosított összegezés szerint a következő:,,ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás keretében a COLAS Út Zrt. által feltett 10. kérdésre adott válasz alapján nem szerepeltette a költségvetésében a homokos kavics-réteg mindkét oldali cm-es túlnyújtása miatti többlet mennyiséget a keresztszelvényeken jelölt ágyazat vastagságának megfelelően, így az ajánlata érvénytelen." A kérelmező június 7-én benyújtott és június 10-én hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és az ajánlatkérőt kötelezni az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére. Kérelme indokaként az alábbiakat adta elő: Az első kérelmi elemében sérelmezte az ajánlata érvénytelenítését. Ajánlatkérő az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával, módosított összegezésében meghozott döntésével megsértette a Kbt. 81. (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját. Kérelmező előadta, hogy ajánlatát teljes mértékben az ajánlattételi felhívás és ajánlattételi dokumentáció, valamint az Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában foglaltaknak megfelelően készítette el. Kérelmező hivatkozott az ajánlattételi dokumentáció Általános követelmények 5 és 7. pontjára és a kiegészítő tájékoztatásra. Kérelmező kifejtette, hogy a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz csak a homokos kavicsréteg keresztmetszeti kialakítását határozta meg, a kiírt mennyiség módosítást nem írta elő, holott a kérdés a szükséges mennyiségi módosítására is vonatkozott. A válasz még csak utalást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a cm-es túlnyújtásból eredő mennyiségi többletet hol és milyen formában szerepeltessék ajánlatukban az ajánlattevők. Ezzel szemben minden más, az eljárás keretében megvalósítandó, de a kiadott költségvetésben nem szereplő munkák esetében egyértelmű válaszok születtek azok ellenértékének az ajánlatban történő szerepeltetésének módjáról. Ezen esetekben konkrétan megadta Ajánlatkérő, hogy az adott tételt hol, milyen tételsoron kell szerepeltetni, beárazni. Az ajánlatkérő nem járt el következetesen, mivel a költségvetés egyes mennyiségi tételeinek módosítására vonatkozóan a kiegészítő tájékoztatásában az 1., a 2., a 3. és a 7. kérdésre adott válaszaiban közölte, hogy pontosan hol kell szerepeltetnie ezen többletmennyiségeket. A kérelmező az 1-3. kérdésre adott

7 7 válasszal érintett költségvetési tételeket akként bővítette, hogy az adott költségvetési helyet növelte meg az újabb mennyiség megjelölése tárgyában, ezért megalapozatlan az ajánlatkérő azon előadása, hogy az ajánlattevők a 10. kérdésben érintett többletmennyiség tekintetében bármilyen nyilatkozat formájában megjelölhették, hogy a 10. kérdésben meghatározott többletmennyiségre vállalást tesznek. Az Ajánlatkérő a fenti 10. kérdésben szereplő tétel tekintetében nem módosította az adott tétel mennyiségét, így azt az ajánlattevő sem tehette meg ajánlata elkészítésekor. Ezt támasztja alá az ajánlattételi felhívás II.I.8. pontjában azon előírás is, melynek értelmében az Ajánlatkérő nem fogad el alternatív ajánlatot. Kérelmező előadta, hogy a módosított összegezés indokolásában foglaltak az ajánlatának az érvénytelenségére vonatkozóan nem felelnek meg a valóságnak. A Magyar Aszfalt Kft. ajánlatában a tételes költségvetésben a K tételszám alatti tétel (Fagyvédő réteg készítése homokos kavicsból 20- ill. 25 cm vastagságban) egységárában szerepeltette a szóban forgó többletmennyiség ellenértékét (Anyag egységár: 4.943,- Ft, Díj: 1.762,- Ft). Tekintettel arra a tényre, hogy Ajánlatkérő által elkészített és rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentációban az ,4 km szakaszon az egyes rétegek túlnyújtása, lépcsőzetes kialakítása nem lett tervezve, Ajánlatkérő a Kiegészítő tájékoztatójában egyértelműen többletmennyiséget jelölt meg (,,A homokos kavicsot mindkét oldalra centiméterrel túl kell nyújtani"), továbbá arra a tényre, hogy ennek ellenére nem módosította a műszaki dokumentációt a homokos kavics mennyiség tekintetében, nem jelölte meg semmilyen módon, hogy az általa előírt többletmennyiséget ajánlattevő hol szerepeltesse a tételes költségvetésben, ajánlattevő érvényes ajánlatot csak oly módon tehetett, ha a költségvetésben az egyetlen erre vonatkozó tételben érvényesíti a többletmennyiség árát, hiszen a megadott árazatlan költségvetési kiírást nem állt módjában módosítani. Figyelemmel a Kbt. által a kiegészítő tájékoztatás kérésére előírt határidőkre további kérdést a május 4-én kelt Kiegészítő tájékoztatást követően már nem volt lehetséges feltenni Ajánlatkérőnek. Álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi dokumentáció, az annak részét képező műszaki dokumentáció és az ajánlatkérő által adott Kiegészítő tájékoztató előírásainak megfelelően nyújtotta be ajánlatát, annak részeként a tételes költségvetést. A kérelmező közölte, hogy a vonatkozó kavics anyagmennyiség növelése tárgyában a 9. és a 10. kérdésben megadott ajánlatkérői kilométerszelvény számok közötti távolságot vették figyelembe, így a nyertes ajánlattevőhöz képest a kérelmező nagyobb kavics anyagmennyiségre tett vállalást.

8 8 A kérelmező a második kérelmi elemében kérte megállapítani az Integrál Építő Zrt. ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Kérelmező kifejtette, hogy amennyiben a Döntőbizottság az első kérelmi elemnek helyt ad, akkor ezen döntése értelmében Ajánlatkérő módosított összegezésében nyertesnek megjelölt Integrál Építő Zrt. által benyújtott ajánlat érvénytelensége megállapításának van helye. Előadta, hogy a fentiekben vázolt tényállás alapján, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában módosításra került költségvetési kiírásban a homokos kavicsra vonatkozó mennyiség, annak ellenére, hogy erre az ajánlatkérő fentiekben ismertetett eljárása következtében nem volt lehetőség. Hivatkozott arra, hogy az előzetes vitarendezési kérelmében az Integrál Építő Zrt. kiemelte, hogy a homokos kavicsrétegnek az ajánlatkérő által a Kiegészítő tájékoztatóban előírt mindkét oldali cm-es túlnyújtása 173,12 m 3 többletmennyiséget eredményez, amely nem került megjelölésre a Magyar Aszfalt Kft és a DK konzorcium ajánlatában. Feltételezi ennek alapján, hogy a nyertes ajánlatban ez a többletmennyiség külön megjelölésre és beárazásra került. Álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérőnek ezen okból a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pont alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. A kérelmező a harmadik kérelmi elemében az egyenlő elbánás követelményének elmulasztására figyelemmel hivatkozott Kbt. 1. (3) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezések megsértése. Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy Ajánlatkérő a módosított összegezésében ismertetett döntésével megsértette a Kbt. 1. (3) bekezdését. Ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során is biztosítani kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az egyenlő elbánást, tehát az ajánlatokat ugyanolyan módon az alapelvi rendelkezések betartásával kell értékelnie. Amennyiben a fentiekben kifejtettek ellenére ajánlata mégis érvénytelen és a nyertes ajánlattevő ajánlata sem tartalmazza a fentiekben hivatkozott többletmennyiséget a homokos kavicsréteg tekintetében, akkor megállapítható, hogy Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1 (3) bekezdésének kógens rendelkezését, nem egyenlő módon bírálta el az ajánlatokat. Eljárásjogi szempontból kifejtette, hogy ügyfélképessége fennáll a benyújtott ajánlata jogsértő módon érvénytelenné nyilvánítása miatt. Hozzátette még, hogy a módosított összegezéshez kapcsolódóan már újabb előzetes vitarendezési kérelmet nem tudott benyújtani. A kérelmező részéről a hivatalbóli kiterjesztés tárgyában június 22-én előterjesztett észrevételében előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatásában a 10. kérdésre adott válasz nem volt egyértelmű. Azt nem vitatta, hogy az utólag felvetődött mennyiséget meghatározta ajánlatkérő, ugyanakkor nem módosította

9 9 az árazatlan költségvetési kiírást a K tételszám tekintetében. A tétel tartalmazta a tétel számát, a megnevezését, a mennyiséget és a mértékegységet. Mennyisége 1672 m 3 volt, amely a kiegészítő tájékoztatást követően nem módosult. Ez pedig ellentétes a dokumentáció 4. oldal I. fejezet 7. pontjában foglalt ajánlatkérői kötelező előírással. Az árazatlan költségvetési kiírás pedig a műszaki dokumentáció része, ezért azt ajánlattevőnek módosítani nem lehet, mert ez érvénytelenséget vonna maga után. Álláspontja szerint úgy járt el megfelelően, ha a mennyiséget változatlanul hagyva, az anyagköltség egységárban, ennek következtében az összes anyagköltség árban vette figyelembe a többletet. Hivatkozott az árképzésre vonatkozó előírásokra is, melynek ajánlata ilyen formában megfelel és amelynek alátámasztására a jogorvoslati eljárás során a homokos kavics mennyiségre vonatkozóan kalkulációt is becsatolt, mely az árra vonatkozó vállalását megalapozza. A Döntőbizottság D.462/3/2010. szám alatt a jogorvoslati eljárást megindította, majd ezt követően a június 24-én tartott jogorvoslati tárgyaláson a Kbt (1) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette az eljárását. Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását. Az első kérelmi elemmel kapcsolatosan kifejtette, hogy a kérelmező megállapításával ellentétben az Integrál Építő Zrt. helyesen járt el, amikor a költségvetési tétel mennyiségi tételét módosította, hiszen a kiegészítő tájékoztatásban egyértelműen megadásra került, hogy a mintakeresztszelvényhez képest cm-es túlnyúlással kell számolni az ágyazat vastagságának megfelelően a homokos kavicságy tekintetében. Ezzel a mennyiséggel a tételt növelte és beárazta. Álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatás és a keresztszelvényben szereplő adatok alapján egyszerű számítással lehetőség volt módosítani az ajánlat ezen tételét, hiszen minden adat rendelkezésre állt. Az érvénytelenné nyilvánított két ajánlat nem ennek megfelelően tartalmazta a vitatott mennyiséget. Előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlattevők választásuk szerint akként is eleget tehettek a 10. sz. kiegészítő kérdésre adott válasz kapcsán a többletmennyiség és annak beárazására vonatkozó kötelezettségüknek, hogy egy külön nyilatkozatot tesznek arra nézve, hogy a 10. sz. kérdésre adott válaszban foglaltakat tudomásul veszik, azt elfogadják. Az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező a K című tételsorban az árazott költségvetés részeként csak m 3 homokos kavicsot szerepeltetett az ajánlatában és nincs arra jelzés a kérelmező részéről, hogy az e tételre

10 10 megajánlott Ft + Áfa összegű ajánlati ár a pontos mennyiség vonatkozásában került volna meghatározásra. Az ajánlatkérő az eljárás hivatalból kiterjesztése vonatkozásában előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatás a dokumentáció részévé válik, ugyanis a tervdokumentáció U-9 mintakeresztszelvényén tévesen nem lett feltüntetve a homokos kavics cm-es túlnyúlása, bár az az U-8-as mintakeresztszelvényen feltüntetésre került. A két mintakeresztszelvény közötti ellentmondást oldotta csak fel az ajánlatkérő a technológia által megkövetelt túlnyúlások a pontos mértékének meghatározásával. Álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában meghatározott mennyiségi adatok és rétegrend nem változott meg, így csak a nem egyértelmű kijelentések pontosítása történt. A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán előadta, hogy a Kbt. 54. (1) bekezdésének megfelelő tartalmú dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A Kbt. 56. (4) bekezdése alapján a határidőt betartva küldte meg a kiegészítő tájékoztatást valamennyi ajánlattevő részére, az ajánlattevők esélyegyenlőségére figyelemmel. A kiegészítő tájékoztatásban foglaltak úgy kerültek meghatározásra, hogy azok a kivitelezési munkálatoknak a hatályos jogszabályoknak való megfelelőségét eredményezzék. Egyéb érdekeltek közül az Integrál Építő Zrt. nyújtott be észrevételt, melyben kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy ajánlatkérő a 10. kérdésre adott válaszában pontosan, adekvát módon határozta meg a homokos kavics többletmennyiséget, megadva a túlnyújtás hosszúságát (4110,4-1225=2.885,4 m), szélességét (2x0,15=0,3 m) és a mintakeresztszelvényen jelölt vastagságát (0,2 m) amely eredményeképpen a többletmennyiség 2885mx0,3mx0,2m=173,12m 3. Ez alapján tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a mennyiségi korrekció miatt többletfeladat jelentkezett a homokos kavics mennyiségét illetően, amelyet a költségvetésben szerepeltetni és beárazni kellett. Hozzátette, hogy Kérelmező csak az eredeti költségvetési mennyiséget árazta be, a 173,12m 3 többletet nem. Ebből következően nem felelt meg a kiegészítő tájékoztatás és dokumentációban foglaltaknak az ajánlata, vagyis az a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Álláspontja szerint az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásában jogszerűen járt el, mivel a műszaki dokumentáció annak során korlátlanul módosítható. Az ajánlattevők több módon is eleget tehettek a 10. számú kérdésben megfogalmazott ajánlatkérői elvárásnak, akár az erre vonatkozó árkalkulációnak a szerepeltetésével, vagy a többletmennyiség megadásával. A többlet kavics mennyiség mintegy 1 MFt nettó értéket jelent és 172 m 3 többlet mennyiséget jelent. Megkülönböztetendő az az eset, amikor az ajánlatkérő olyan

11 11 költségvetési tétel módosításokkal kapcsolatosan jelölt meg elvárásokat a kiegészítő tájékoztatás során, melyek új ajánlatkérői szükségletet jelentenek, attól az esettől, amikor a már megadott költségvetési tétel mennyiségi módosításáról volt szó. A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán előadta, hogy a kiegészítő tájékoztatás a dokumentáció részévé válik és a nem egyértelmű előírások, adatok tisztázását szolgálja. Az ajánlatkérő a homokos kavics többletmennyiségét a túlnyújtás hosszúsági, szélességi és a mintakeresztszelvényen jelölt vastagsági adatainak megadásával határozta meg, amely 173,12 m 3, mely beárazandó többletfeladatként jelent meg. Amennyiben ezt a tájékoztatást valamely ajánlattevő figyelmen kívül hagyta, akkor ajánlata érvénytelennek minősül. A nyújtott tájékoztatás nem érintette az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában történt teljes mennyiség meghatározását. A Döntőbizottság a jogorvoslati tárgyaláson az eljárását kiterjesztette a Kbt (1) bekezdése alapján arra, hogy az ajánlatkérő betartotta-e a közbeszerzési eljárása során a Kbt. 56. (4) bekezdését, illetve a Kbt. 54. (1) bekezdését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező részben megalapozott az alábbi indokok alapján. jogorvoslati kérelme A Kbt (3) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók. A Kbt. 41. (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A Kbt. 76. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. (1)-(4) bekezdésében foglaltaknál rövidebb. A Kbt. 54. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A 22. (1) bekezdése szerinti

12 12 ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek. A Kbt (3) bekezdés b) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívásra az 52., a kiegészítő tájékoztatásra az 56. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 56. (4) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, a jogorvoslati kérelem és a hivatalbóli kiterjesztés keretében, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvénytelennek a kérelmező ajánlatát, arra tekintettel, hogy a Döntőbizottság a hivatalból kiterjesztés keretében vizsgálta, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásával módosította-e a dokumentáció műszaki leírását. A Döntőbizottság vizsgálta továbbá, hogy a kiegészítő tájékoztatás elősegítette-e a megfelelő ajánlattételt a dokumentáció műszaki tartalmára vonatkozóan a tervdokumentáció mintakeresztszelvényein a homokos kavicsra vonatkozó adatközlés tárgyában, az ajánlatkérői igények pontosítását illetően, a Kbt. 54. (1) bekezdését figyelembe véve. A Döntőbizottság mindenekelőtt leszögezi, hogy a kiegészítő tájékoztatásnak azt a szerepet kell betöltenie, hogy az abban foglalt tájékoztatás a dokumentáció, illetve az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozóan egyértelmű és az ajánlattevők mindegyike számára azonos módon hozzáférhető információt adjon az ajánlattétel elősegítése végett. A Kbt. kógens rendelkezése szerint azonban az ajánlatkérő által nyújtott információ nem terjeszkedhet túl az ajánlati felhívás és a dokumentációban foglalt előírásokon, kizárólag azok értelmezésére irányulhat, azok tartalmának változtatás nélküli egyértelmű meghatározására terjedhet ki. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás során a felhívás, vagy a dokumentáció, illetve annak műszaki leírásának tartalmi változtatására,

13 13 kibővítésére, módosítására kerül sor, akkor ez már a Kbt. által meghatározott tartalmi keretet sértő, azaz jogsértő kiegészítő tájékoztatásnak minősül. Különös tekintettel vizsgálandó az, hogy a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakhoz, amennyiben az ajánlatkérő érvénytelenségi jogkövetkezményt fűz, akkor az nem alapulhat olyan kiegészítő tájékoztatáson, mely a dokumentáció műszaki leírásában foglaltak tartalmi módosítását jelenti. Az esélyegyenlőséget sérti az az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatás, mely egyes kérdések vonatkozásában hasonló tárgykörben, azaz a költségvetési tételek változtatását illetően kimerítően tartalmazza, hogy hol kell a módosított tételeket elhelyezni, míg más módosított tételek vonatkozásában ezt a tájékoztatást elmulasztja. E körben a Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérő által május 4-én adott kiegészítő tájékoztatás egészét és az alábbiakat állapította meg. Az ajánlatkérő a COLAS Út Zrt. által a postaládák és a kerítések áthelyezésére vonatkozó és a költségek e vonatkozásában történő szerepeltetésével kapcsolatos kérdésére egyértelműen meghatározta, hogy mely költségvetési tételben (előkészítések tételben) szükséges szerepeltetni ezen tételeket. Továbbá az ajánlatkérő a 7. kérdésre adott válaszában a kitermelt földdel kapcsolatos költségtételt a szállítási távolságra vonatkozóan is megadta. Ugyanakkor a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a 10. kérdésre adott válaszban az ajánlatkérő a Kbt. 56. (4) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tájékoztatást nem tette meg. A kérdés a homokos kavics mennyiségének a meghatározására irányult, a szegély és az egyes rétegek túlnyújtásával, lépcsőzetes kialakításával összefüggésben. Az ajánlatkérő válasza kizárólag a homokos kavics vonatkozásában, cm-rel történő túlnyújtására vonatkozó kötelezettséget tartalmazta, ugyanakkor a módosítás kapcsán a homokos kavics mennyiségének változására nem terjed ki. Továbbá a Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő saját nyilatkozata szerint a tervdokumentáció U-9 és U-8 mintakeresztszelvény ellentmondó adatok miatt az ellentmondás feloldását célozta a válaszában. A közölt információ azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint egyrészt az ajánlattevők esélyegyenlőségét megsértve nem egyértelműen határozta meg, hogy milyen módon kell ezen módosított tételt a költségvetésben szerepeltetni, továbbá az sem került meghatározásra, hogy mi a pontos többletmennyiség a homokos kavics költségvetési tétel tekintetében. A Döntőbizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy az ajánlatkérő egyrészt a dokumentáció fent megjelölt ellentmondásából eredő és a műszaki leírás módosítását eredményező tájékoztatásával megsértette a Kbt. 56. (4) bekezdésében foglalt kógens előírást, mely szerint a tájékoztatás a dokumentációban foglaltak módosítását nem eredményezheti, mivel a költségvetési tétel mennyiségi megváltoztatása a Kbt. 41. (2) bekezdésében foglalt kötöttségre figyelemmel csak a Kbt. 76. (1) bekezdés szerinti és a dokumentáció módosításával tehető meg.

14 14 Ugyanakkor a tájékoztatás a vonatkozásban sem volt megfelelő, hogy mind az ajánlatkérőnek, mind pedig a nyertes ajánlattevőnek és a kérelmezőnek a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozataiból kiderült, hogy többféleképpen értelmezték az ajánlatkérői többlet igénynek a költségvetésben történő szerepeltetésének helyét. Az ajánlatkérő a fentiek szerint jogsértő módon módosította dokumentáció műszaki leírását, mivel nem a Kbt. 76. (1) bekezdése szerinti új hirdetmény útján eszközölte ezen módosítást, másrészt a nyújtott tájékoztatás a feltett kérdésre nem adott választ és nem terjed ki arra sem, hogy a költségvetési tételekben hol tüntetendő fel ezen módosított mennyiség. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő a fentiek szerint jogsértő módon eszközölt és nem elégséges kiegészítő tájékoztatáshoz nem fűzhet érvénytelenségi jogkövetkezményt, hiszen az elvárását nem megfelelő, jogszerű formában közölte, illetve ezen válasza nem nyújtott megfelelő, egyértelmű információt az ajánlattevők számára. Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő május 4-ei kiegészítő tájékoztatása jogsértően módosította egyrészt a dokumentáció műszaki előírását, valamint az esélyegyenlőséget is sértette azzal, hogy a kérdésre hiányos válasz született, nem határozta meg a kérdésben megjelölt többletmennyiséget az ajánlattevők részére az ajánlatkérő. Erre figyelemmel az ajánlatkérő nem állapíthatta meg jogszerűen a kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét sem, mivel az az összegezésben megjelölt érvénytelenségi ok alapján jogsértő ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatás alapján következett be. A Döntőbizottság indokoltnak tartotta a dokumentáció megsemmisítését is, ugyanis a tervdokumentáció U9 és U8-as mintakeresztszelvényén feltüntetett és a homokos kavicsra vonatkozó adatközlés közötti ellentmondás, figyelemmel az ajánlatkérő mennyiségi előírására is, csak a dokumentáció megfelelő módosításával oldható fel. A Döntőbizottság a fentiek alapján nem tartotta alaposnak a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapított jogsértésre tekintettel a kérelmező második kérelmi elemét, hiszen az ajánlatok érvényessége jogszerű megítélése csak olyan kiegészítő tájékoztatáson alapulhat, mely a Kbt. rendelkezéseinek megfelel, ezt a követelményt pedig az ajánlatkérő nem teljesítette. A harmadik kérelmi elem szintén nem megalapozott, ugyanis az ajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozóan azt a feltételezést tartalmazza, hogy a nyertes ajánlattevő nem tartalmazza a többlet mennyiséget, melynek megléte a nyertes ajánlattevő ajánlatában tényszerűen megállapítható, ezért többlettényállás

15 15 hiányában a Kbt. 1. (3) bekezdésére vonatkozó jogsértés e kérelmei elem vonatkozásban nem volt megállapítható. A Döntőbizottság fenti indokok alapján a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján a hivatalból kiterjesztés körében megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértéseket és alkalmazta (3) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő dokumentációját, május 4-én adott kiegészítő tájékoztatását és azt követő döntéseit, a kérelmező megalapozatlan kérelmi elemeit a Kbt (2) bekezdése alapján elutasította, valamint a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj, valamint az eljárás költségeinek viseléséről figyelemmel a Kbt (4) és (5) bekezdésére is. A Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegelve a megállapított jogsértés súlya alapján indokoltnak ítélte bírság kiszabását, továbbá figyelembe vette azt is, hogy az ajánlatkérővel szemben 2009-ben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására került már sor. A bírság összegének meghatározása kapcsán a Döntőbizottság egyrészt figyelembe vette a beszerzés 90 millió forintos becsült értékét, valamint, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kihatással volt az érvénytelenség megállapítása kapcsán. A Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés reparálható.

16 16 A jogorvoslatról való tájékoztatás a határozat tekintetében a Kbt (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, július 12. Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapja: 1. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út ) 2. Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság u ) 3. Work-Metall Trans Kft. Szűcs István (5553 Kondoros, Csabai út 49.) 4. Integrál Építő Zrt. (5540 Szarvas, Árpád út 10.) 5. Duna Aszfalt Kft. DK Konzorcium vezetője (6060 Tiszakécske, Béke u. 150.) 6. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi J. u B. épület. V. em.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár