A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. HATÁROZAT-ot

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: cím: Ikt.sz.: D.103/6/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság az EURO Project Kft. NOX 2000 Zrt. Konzorcium (képviseli: EURO Project Mérnöki Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. konzorciumvezető, 2310 Szigetszentmiklós, Paptag u. 27., konzorcium tagja: NOX 2000 Zrt Budapest, Kálmán Imre u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Gödöllő Város Önkormányzata (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7., képviseli: Polányi Ügyvédi Iroda, Dr. Polányi Tamás ügyvéd, 1055 Budapest, Szent István krt. 5. II/2/a., a továbbiakban: ajánlatkérő) Megbízási szerződés, Gödöllő Város Önkormányzatánál megvalósításra kerülő 3 db építési projekt költségszámítására, műszaki tanácsadására és műszaki ellenőrzésére tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő Európai Unióból származó támogatásból tervezi beszerzése megvalósítását. A program megjelölése: A KMOP-5.2.1/B-2f számú Gödöllő ökovárossá válásának első lépése: A városközpont arculatának és infrastruktúrájának integrált fejlesztése című pályázatban foglaltak megvalósítása.

2 2 Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárásának ajánlattételi felhívását a KÉ 28399/2009. számon, december 21-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja szerint a részletes mennyiségi adatok a következők: Gödöllő Város Önkormányzata KMOP-5.2.1/B-2f Funkcióbővítő városrehabilitációra kiírt pályázati felhívás kapcsán megvalósuló 3db építési projekt (összesen bruttó 1 milliárd Ft értékben) kivitelezése során költségszámítás, műszaki tanácsadás és műszaki ellenőrzés biztosítása. 1.) projektelem, Művészetek Háza (korábbi nevén Petőfi Sándor Művelődési Központ) épületének energiahatékony és funkcióbővítő átalakítása. 2.) projektelem, a Szabadság téren kialakítandó Főtér kivitelezése (közművek + felszín). 3.) projektelem, Gödöllő Városi Piac galéria belső átépítésének kivitelezése. A felhívás II.3) pontja szerint a végső teljesítési határidő: december 30. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg az alábbi részszempontokkal: Részszempont 1.) Építési beruházás lebonyolítás és műszaki ellenőrzés díja (bruttó, HUF-ban). 2.) Költségszámítás, műszaki szakértés, szaktanácsadás rendelkezésre állás az ajánlatkérő kérése esetén a kéréstől számítva (egész óra) Súlyszám 8 2 A felhívás V.7) pontjában a További információk között az ajánlatkérő az alábbi releváns előírásokat tette: 6) Az ajánlat tartalomjegyzéket követő első oldalaként az ajánlati adatlap (felolvasólap) szerepeljen, amelyben közölni kell az alábbi adatokat: ajánlattevő nevét, székhelyét, telefon- és faxszámát és a kért ellenszolgáltatás összegét. A felolvasólapot az ajánlati dokumentációban megadott minta alapján kell kitölteni. 14) Ajánlattevőnek ajánlati árát a felolvasólapon kell megadnia nettó és bruttó értékben. Az ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell, így ezeken túlmenően semmilyen jogcímen nem jogosult Megrendelőtől további díj- vagy

3 3 költségtérítés igénylésére. Ajánlattevő ezen felül a szerződés időtartama alatt semmilyen költség elszámolására nem jogosult. Az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni, s az nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a bruttó árat veszi figyelembe. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő január 22. Az eredményhirdetés tervezett időpontja: február 5., a szerződéskötés tervezett időpontja: február 22. Ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta az ajánlattétel részletes feltételeit, megadta az iratmintákat és a szerződéstervezetet. A dokumentáció 40. oldalán található a Felolvasólap minta. Ezen a bírálati szempontokat meg kellett adnia az ajánlattevőnek, az 1. részszempontra vonatkozóan bruttó, HUF-ban. A szerződéstervezet 6.1. pontjában a megbízási díjat kellett meghatározni összesen és 1)-3) projektelemek bontásban. A dokumentáció 39. oldalán található Ellenőrző lista szerint nyilatkozatot kellett csatolni az ÁFA mértékéről is. Ajánlatkérő a január 12-én megtartott konzultációt követően írásban válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. Az ajánlattevőknek további kérdései is voltak, amelyekre az ajánlatkérő január 15-én válaszolt. A kérdések között a 2. kapcsolatos a jogorvoslati kérelemmel. Eszerint a felolvasólapon mind a bruttó, mind a nettó összeget fel kell tüntetni. A január 22. napi ajánlattételi határidőben az ajánlatkérő 10 ajánlatot bontott ajánlatot nyújtott be, ajánlatot tett a kérelmező, az MK Mérnökiroda Kft., a BMSK Zrt., az Expert Pro Norma Kft., az UTIBER Kft., az MG Építész Kft., az ÁMI Kft., az OVIBER Kft., a Csíky és Társa Kkt. és a GRESS-ING Kft. Az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyv a kérelmező ajánlatából ismertetett bruttó díj összegeként Ft-ot rögzített. A kérelmező ajánlatának 3. oldalán található felolvasólapon az árat illetően a következő található: Nettó ÁFA Bruttó ÁFA Az ajánlat 187. oldalán nyilatkozik az ajánlattevő akként, hogy a megadott ajánlati árban 25 %-os ÁFA tartalom került alkalmazásra. Kérelmező a csatolt szerződéstervezet 6.1. pontjában a Megbízási díjat az alábbiak szerint határozta meg: összesen nettó ÁFA, azaz bruttó ÁFA, az alábbi bontásban: 1.) projektelem: ,-Ft + ÁFA, azaz bruttó ,-Ft

4 4 2.) projektelem: ,-Ft + ÁFA, azaz bruttó ,-Ft 3.) projektelem: ,-ft + ÁFA, azaz bruttó ,-Ft. Az egyes projektelemekre megadott bruttó árak összege bruttó ,-Ft-ot ad ki. Az UTIBER Kft. az ajánlatában csatolt felolvasólapon (5. oldal) az alábbiak szerint adta meg az 1. részszempont szerint értékelt ellenszolgáltatást: Nettó (HUF) Ft 25 % ÁFA: Ft bruttó, HUF-ban: Ft. Ajánlattevő a szerződéstervezet 6.1. pontját (164. oldal) ugyanezen adatokkal töltötte ki. Az ajánlat 158. oldalán található nyilatkozat szerint: az ajánlatban lévő bruttó ajánlati árunk ÁFA tartalma 20 %. Ajánlatkérő január 26-án hiánypótlási felhívásokat küldött ki az ajánlattevőknek. Kérelmezőtől a cégszerűen aláírt szerződéstervezet becsatolását kérte, és a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján indokolást kért a rendkívül alacsony ár tekintetében. A kérelmező a Kbt a szerinti indokolásban árkalkulációt adott meg, amelyben részletezte a nettó díj összetevőit. Az összes nettó díj összegét Ft-ban jelölte meg. A hiánypótlásban csatolt cégszerűen aláírt szerződéstervezet 6.1. pontjában a kérelmező kijavította a 3. projektelemre meghatározott bruttó díjat Ft összegre (az ajánlatban szereplő Ft helyett), így már a bruttó értékek összeadása Ft összegre vezet. Az ajánlatkérő a február 5-én megtartott eredményhirdetésen a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek minősítette. Az érvénytelenség indokát az Összegezésben az alábbiak szerint jelölte meg: A Felolvasólap formailag hibás. A megadott árak értelmezhetetlenek. A közbeszerzési eljárás nyertese az UTIBER Kft. lett, az ellenszolgáltatás összege: bruttó ,-Ft. Kérelmező február 12-én terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére. A megsértett jogszabályi rendelkezések között a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját, a Kbt át, a Kbt. 83. (1)-(2) és (5) bekezdését, a Kbt. 81. (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 1. (3) bekezdését jelölte meg. Kérelme indoklásában előadta, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját megsértve nyilvánította érvénytelenné. A kérelmező

5 5 álláspontja szerint a felolvasólapon tett nyilatkozatot az ajánlatkérő helyesen értelmezte, mert a bontás során helyesen ismertette (bruttó HUF). Az érvénytelenítés indoka ezért nem alapos, hiszen a felolvasólapon az árat a kérelmező az ajánlatkérő számára értelmezhetően határozta meg. Kérelmező kifejtette, hogy amennyiben az ajánlatkérő formai hibát észlelt a felolvasólappal összefüggésben, arra hiánypótlást kellett volna elrendelnie, ahogy arra a felhívás V.7/10. pontjában előírást tett. A formai hiányosság pótlása ugyanis nem eredményezte volna az elbírálásra kerülő tartalmi elem módosítását. Kérelmező hivatkozott a becsatolt szerződéstervezet 6.1. pontjára, amelyben a projektelemenként megajánlott összegeket egyértelműen nettó összeg + ÁFA, azaz bruttó összeg megbontásban adta meg. A projektelemenkénti részletezés alapján egyértelműen látható volt a bruttó összeg. A kérelmező hiánypótlási felhívást nem kapott, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. (1)-(2) és (5) bekezdéseit is. Amennyiben a felolvasólapon az ajánlati ár meghatározása nem volt egyértelmű az ajánlatkérő számára, akkor a Kbt át kellett volna alkalmaznia, és mivel ez nem történt meg, ajánlatkérő megsértette a Kbt át. A tisztázó nyilatkozat nem módosította volna az ajánlatot, hiszen a bruttó megjelölés szerepelt a felolvasólapon, tehát egyértelmű volt az ár megadása. Kérelmező szerint az ajánlatkérő nem minősítheti a felolvasólapot olyan dokumentumnak, amely nem a dokumentációban előírt egyéb iratnak minősül. Ez a jogértelmezés sértené a Kbt. alapelveit. Kérelmező megjegyezte, hogy a jogszabályi normáknak megfelelően gazdasági tevékenységet végző társaságok esetében a vállalási díj vonatkozásában a bruttó megnevezés is egyértelmű információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az így megadott díj tartalmazza-e az ÁFA összegét vagy nem. Kérelmező kifogásolta a nyertes ajánlat érvényességéről hozott döntést is. Álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen volt, erről a kérelmező a február 10. napján az ajánlatkérő által biztosított iratbetekintésen győződött meg. Kérelme indokolásában kifejtette, hogy a nyertes ajánlatban csatolt felolvasólapon nettó Ft+25 % ÁFA szerepel, bruttó Ft összeggel. Ezzel szemben az ajánlat 158. oldalán található nyilatkozat szerint az ajánlatban lévő bruttó árunk ÁFA tartalma 20 %, vagyis a felolvasólapon szereplő érték és a kifejezett nyilatkozat tartalma ellentmondásban van. A kifejezett nyilatkozatban foglaltak (20 % ÁFA) nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, így az ajánlati árképzési módszer nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, a nyertes ajánlata érvénytelen. A Döntőbizottság az ügyben nem alkalmazott ideiglenes intézkedést. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatában csatolt felolvasólapot illetően hiánypótlásnak nem volt helye a Kbt. 83. (6) bekezdésére tekintettel. Az

6 6 elbírálandó ajánlati tartalmi elem a bruttó ár volt. A felolvasólappal megegyezően szerepelt az ajánlati ár a csatolt szerződéstervezet 6.1. pontjában is. Kifejtette, hogy egy esetleges hiánypótlással az ajánlattevőnek a díj ajánlatot kellett volna módosítania. A felolvasólapról nem derül ki, hogy az ajánlatkérőnek milyen árat kell értékelnie, ezért volt a felolvasólap értelmezhetetlen. Ajánlatkérő álláspontja szerint a jelen esetben a Kbt át sem lehetett alkalmazni, mert a jelen esetben a felvilágosítás kérése csak az alkalmassággal, a kizáró okokkal, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt egyéb iratokkal lehetett volna kapcsolatban. Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlatot illetően is megalapozatlan a kérelem, mivel a nyertes nyilatkozata helyes az ÁFA tartalomról. Az ÁFA a nettó összegre vetítve 25 %, amely alapján a bruttó ár ÁFA tartalma valóban 20 %. A nyertes nyilatkozata matematikailag helytálló és a jogszabálynak is megfelel. Az UTIBER Kft., nyertes ajánlattevő előadta, hogy az ajánlatát a Kbt-nek, az ajánlati felhívásnak és a dokumentációban leírtaknak megfelelően adta meg. A nettó ár ( ,-Ft) 25 %-a az ÁFA, azaz ,-Ft. Ez az összeg azonban a bruttó árnak ( ,-Ft) csupán a 20 %-a, mivel ,-Ft / ,-Ft = 0,2. A felolvasólapon szereplő ÁFA a nettó összegre vetítve 25 %, de a bruttó összeg ÁFA tartalma 20 %. Az ajánlatban csatolt ÁFA tartalomról szóló nyilatkozata matematikailag helytálló, és összhangban van a felhívással is, amely szerint az ajánlatot bruttó díj összegben kell megadni. Ennek értelmében a nyilatkozata a bírálati szempont szerinti bruttó árban alkalmazott ÁFA tartalom százalékos mértékéről szólt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során a Kbt. VI. fejezete szerinti szabályokat alkalmazta. A Kbt (1) bekezdése alapján az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban d) az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. ; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

7 7 A Kbt. 70. (1) bekezdésének első fordulata értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 70. (2) bekezdésének első fordulata alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. (1)-(3) bekezdése és a 306/A. (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. A Kbt. 81. (1) bekezdés alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A fent ismertetett jogszabályhelyekből az következik, hogy az olyan ajánlat, amely a fenti előírásoknak akár formai, akár tartalmi szempontból nem tesz eleget, érvénytelennek minősül. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján először azt vizsgálta meg, hogy jogszerűen állapította-e meg ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Az ajánlattételi felhívásban előírtak szerint az 1. bírálati részszempont szerint értékelt ellenszolgáltatás - az építési beruházás lebonyolítás és műszaki ellenőrzés díja - bruttó ár. Ajánlatkérő a felolvasólapon az ajánlati ár nettó összegét is kérte feltüntetni. A szerződéstervezetben előírtak szerint a megbízási díjat bruttó összegben kellett megadni, és részletezni kellett a 3 projektelemre külön-külön képzett árat is. Ténybelileg megállapítható, hogy a kérelmezői ajánlatban a felolvasólapon megadott ellenérték nettó ÁFA számított éréke nem vitásan bruttó ,-Ft, azonban a kérelmező a bruttó megbízási díj összege mellett a +ÁFA jelzést is feltüntette. A szerződéstervezetben a megbízási díjat ugyancsak bruttó ,-Ft +ÁFA értékben adta meg. A 3 projektelemre képzett bruttó árak összege sem adja ki a nettó ÁFA számított értéket, mivel a 3. projektelemre megadott bruttó értéket a kérelmező nem a nyilatkozata szerinti 25 %-os ÁFA kulccsal képezte. Mindezekre tekintettel nem

8 8 állapítható meg más, mint az, hogy a kötelezően megadandó bruttó ajánlati ár nem azonos a bruttó ár + ÁFA-val, sőt a kérelmező a megbízási díjat az adójogszabályokba ütköző tartalommal adta meg, mivel a nettó árra kétszer számolta az ÁFÁ-t. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában sehol nem jelölte meg az ajánlati árat a felhívásban és a dokumentációban előírt tartalommal, az ajánlat nem tartalmaz olyan, a kérelmező állításával egyező kifejezett és egyértelmű nyilatkozatot, mely szerint a megajánlott ellenszolgáltatás bruttó ,- Ft. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy a vizsgálat szempontjából releváns ajánlati tartalom ténylegesen eltér a felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, ezért a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott. Az érvénytelenség tényének megállapítása szempontjából nem bír jogi relevanciával az, hogy az ajánlatkérő az előre elkészített minta szerint kitöltött bontási jegyzőkönyvbe nem a kérelmezői ajánlat felolvasólapján ténylegesen megadott adatokat vezette át. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését az ajánlati tartalomra, és nem a bontási jegyzőkönyv adataira alapította. Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 83. (1) (2) és (5) bekezdését sem. A tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárásokban az ajánlat az ajánlattételi határidő letelte után nem módosítható. A Kbt. 83. (2) bekezdése határozza meg azt, hogy teljes körű hiánypótlás esetén a hiánypótlás mit foglalhat magában, mire terjedhet ki. E rendelkezés alapján a hiánypótlás során iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására biztosít a törvény lehetőséget. A Kbt. 83. (6) bekezdése egyértelműen kizárja az olyan hiányok pótlását, amelyek az értékelésbe bevont ajánlati tartalom részét képezik. A Kbt. kógens rendelkezései e hiányokra kizárja a hiánypótlási felhívás kibocsátását, vagy önkéntes hiánypótlás teljesítését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt ának alkalmazásával a kérelmező nem megfelelő tartalommal elkészített ajánlatának érvényessé tételére nem volt jogszerű lehetőség, ezért az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor a felolvasólapra vonatkozóan nem rendelet el hiánypótlást, és nem vette figyelembe a más okból elrendelt hiánypótlás során a kérelmező által becsatolt szerződéstervezetben módosított árat. A kérelmező hivatkozott a Kbt ának megsértésére is, mivel ajánlatkérő nem kért felvilágosítást a felolvasólapon megadott ellenérték vonatkozásában.

9 9 A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a felvilágosítás kérésének lehetősége kizárólag a felhívásban vagy a dokumentációban előírt iratokkal kapcsolatos, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázására irányul. A felvilágosítás kérésre adott értelmező, pontosító válasszal nem sérülhet az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosító alapelv. A törvény szigorú, eltérést meg nem engedő módon kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő olyan tartalmú pontosító, értelmező választ fogadjon el az ajánlattevők részéről, amely által az ajánlati tartalom módosul. Ebből következik az is, hogy a nem megfelelő vagy hiányzó ajánlati tartalom nem pótolható a Kbt nak alkalmazásával. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett kérelmi elem sem alapos. Ajánlatkérő a dokumentáció 39. oldalán, az ellenőrzési listában foglaltak szerint írta elő azt, hogy az ajánlatban nyilatkozatot kell csatolni az ÁFA mértékéről. Ajánlatkérő e nyilatkozattal szemben támasztott formai és tartalmi elvárásainak rögzítéséhez külön nyilatkozatmintát nem készített. Az ÁFA mértékéről tett nyilatkozatban így egyaránt megadható volt az alkalmazott ÁFA kulcs vagy a bruttó díj ÁFA tartalma is. Az UTIBER Kft. által az ÁFÁ-ról szóló nyilatkozatát a dokumentációban előírtaknak megfelelően adta meg. A 25 %-os ÁFÁ-t tartalmazó bruttó összegnek az ÁFA tartalma matematikailag helyesen 20 % (azaz a bruttó ár 20 %-a), a nyertes ajánlat érvényes. A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatosan a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján a Kbt. tételes jogi rendelkezéseinek sérelmét a fentiekben kifejtettek szerint nem állapította meg, többlet tényállási elem hiányában Kbt. 1. (3) bekezdése szerinti alapelvi jogsértést sem állapított meg. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás Kbt (1) bekezdésén alapul. Budapest, február 26. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos Mayer Józsefné Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos

10 10 Kapják: 1. EURO Project Mérnöki Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Paptag u. 27.) 2. NOX 2000 Zrt. (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 1.) 3. Polányi Ügyvédi Iroda, Dr. Polányi Tamás ügyvéd, 1055 Budapest, Szent István krt. 5. II/2/a. 4. Expert Pro Norma Kft. (2146 Mogyoród, Gödöllői út 179.) 5. BMSK Zrt. (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.) 6. UTIBER Kft. (1115 Budapest, Csóka u ) 7. ÁMI Kft. (1117 Budapest, Dombóvári út ) 8. OVIBER Kft. (1045 Budapest, Alkotmány u. 27.) 9. Csiky és Társa Kkt. (2087 Piliscsaba 3. Klotildliget Pf. 50.) 10. Gress-ing Kft. (1055 Budapest, Vajkay u. 1.) 11. MG Építész Kft. (1125 Budapest, Szarvas Gábor út 42/A) 12. MK Mérnökiroda (1032 Budapest, Zápor u. 78.) 13. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 14. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 15. Irattár