A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók Ikt.sz.: D.210/11/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Nemesis Invest Építőipari Zrt. (4400. Nyíregyháza, Váci M. u. 41., képviseli: Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda, Dr. Vancsura Anita ügyvéd, 1054.Budapest, Alkotmány u. 4., I. em. 2., a továbbiakban: kérelmező) által az Nagyecsed Város Önkormányzata (4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: Dr Juhász és Dr Gerliczki Ügyvédi Iroda, Dr Gerliczki Andrea ügyvéd, 4400.Nyíregyháza, Mártírok tere 9.VII.708.) Városközpont kialakítása Nagyecseden tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontjára és a 88. (1) bekezdés d) pontjára tekintettel, a Kbt. 81. (3) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a kérelmezőre vonatkozóan megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül Ft, azaz Egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmező részére jogi képviseleti díj címén Ft + Áfa, azaz Húszezer forint + Áfát. A felek az eljárás során felmerült egyéb költségeiket maguk viselik. A Döntőbizottság megkeresi a Közbeszerzések Tanácsát a jelen határozat megküldésével a kérelmezővel kapcsolatosan a hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevők nyilvántartása tárgyában történő adatközlés végett. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a jogorvoslati tárgyaláson előterjesztett észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő február 2-án tette közzé ajánlattételi felhívását a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 2010/13. számában (28839/2009) a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A hirdetmény feladásának napja január 28. Ajánlatkérő Európai Unióból származó támogatásból tervezi beszerzése megvalósítását. A támogató az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a projekt száma: ÉAOP D. Az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását építési beruházásra, ezen belül kivitelezésre folytatja a felhívás II.1.2) pontja szerint. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása: 1. rész: Polgármesteri Hivatal épületének kialakítása a volt Sárvár Étterem átalakításával (Nagyecsed, Árpád u. 32. /hrsz. 292/2/), vállalkozási szerződés keretében. 2. rész: Sétáló utca és főtér kialakítása vállalkozási szerződés keretében. 3. rész: Református Nagytemplom épületének és környezetének rekonstrukciója vállalkozási szerződés keretében A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő részletesen is meghatározta a közbeszerzés mennyiségi adatait. A felhívás II.1.7) pontja szerint a részekre vonatkozó ajánlattétel megengedett volt, a II.1.8) pont szerint az alternatív ajánlattétel nem. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama: befejezés november 30. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. Az ajánlatkérő a kizáró okokra nézve a III.2.1) pontban előírta a következőket: Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: - Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akire fennállnak a Kbt. 60. (1) bekezdésében, 61 (1) bekezdés d) pontjában és a 61 (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok. - Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát

3 3 meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akire fennállnak a Kbt. 61. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kizáró okok. - Ajánlatkérő az eljárásból kizárja az olyan ajánlattevőt akire, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetre fennállnak a Kbt. 62. (1) bekezdésében felsorolt kizáró okok. A megkövetelt igazolási mód: Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek: - az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 60. (1) bekezdésének, valamint a 61. (1) a-d) pontjai, illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, illetőleg jogosult ezt igazolni, - az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén ajánlattevők) nyertessége esetén az eredményhirdetést követő nyolc napon belül a Kbt. 63. (2)-(5) bekezdés és a 63/A. (1) bekezdése szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. (1) bekezdésének a-h) pontjai, valamint a 61. (1) a-d) pontjai, illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá, ha ezt az ajánlatban nem igazolta. Ajánlatkérő tárgyalás nélkül kívánta a közbeszerzési eljárását lefolytatni. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt a felhívás IV.2.1. pontja szerint megadva a bírálati részszempontokat és a súlyszámokat. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő február 23-a. A felhívás V.3.1) pontja szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja március 2., az V.3.2) pont szerint a szerződéskötésé március 23. Ajánlatkérő a felhívás V.7) Egyéb információk pontjában az alábbi előírásokat tette: 1.) Az ajánlathoz csatolni kell: - az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozójának az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 napnál nem régebbi cégkivonatát másolati példányban; - az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozója cégkivonatban rögzített képviselőjének aláírási címpéldányát másolati példányban. 7.) Az ajánlatban be kell nyújtani: A Kbt. 71. (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot. Nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni kell.

4 4 Ajánlatkérő az eljáráshoz dokumentációt készített. Ebben meghatározta részletes feltételeit, nyilatkozat mintákat, valamint szerződéstervezetet is csatolt. A 4. számú Nyilatkozatmintán kellett külön az ajánlattevőnek, valamint külön a 10 % feletti alvállalkozónak nyilatkoznia arról, hogy a Kbt. 63. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt két lehetőség közül melyiket választja, nevezetesen az ajánlatba csatolja az igazolásokat, vagy az utólagos igazolás lehetőségével él. E nyilatkozat megjegyzés rovatában szerepelt, hogy a nyilatkozatot adott esetben az alvállalkozónak is külön csatolnia kell. A 6. sz. Nyilatkozat volt a Kbt. 71. (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok mintája, ezen kellett az ajánlattevőnek megjelölnie a 10 % feletti alvállalkozót és a számára alvállalkozásba adni kívánt munkákat is. A Dokumentáció V. része volt az ajánlat részeinek felsorolása, amely (5) sorszám alatt utalt az 1-9. számú nyilatkozatok csatolásának kötelezettségére. A lista végén a dokumentáció 54. oldalán (Az ajánlat részei) az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben az 1-9. számú Nyilatkozatok, valamint az 1-7. számú Adatlapok vagy az ajánlatkérő által a dokumentáció 18. pontjában előírt egyéb nyilatkozatok hamis adatot tartalmaznak, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül a Kbt. 4. 9/A. pontja szerint. Ajánlatkérő február 15-én kérdésekre válaszolt, majd a február 23-i ajánlatételi határidőre a kérelmező és a HUNÉP Universal Zrt. nyújtottak be ajánlatot, mindketten mindhárom részre ajánlatot tettek. A kérelmező akként tett ajánlatot, hogy hiányzott abból a dokumentáció szerinti 6. sz. Nyilatkozat, azaz a 10 % feletti alvállalkozóra és az általa végzendő feladatokra vonatkozó nyilatkozat, az ajánlat egyéb módon sem utalt arra, hogy a 10 % feletti alvállalkozót vesz igénybe. Az ajánlat nem tartalmazta a vonatkozó cégokiratokat sem. A kérelmező által csatolt 4. számú Nyilatkozat szerint a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokat utólagosan kívánta a kérelmező csatolni az ajánlathoz (15. oldal). Az ajánlat további nyilatkozatok tekintetében is hiányos volt. Az ajánlatkérő február 24-én hiánypótlási felszólítást küldött az ajánlattevőknek. Kérelmezőtől több hiány pótlását kérte, közöttük a felhívás V.7.1) pontját idézve az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozó részéről a 60 napnál nem régebbi cégkivonatát, törvényes képviselőjének aláírási címpéldányát, valamint az ajánlati dokumentációban előírt 2., 6., 7. és 8. számú nyilatkozatokat. A kérelmező a hiánypótlás során csatolta a 6. sz. Nyilatkozatot (mindhárom részre külön-külön), amelyben nyilatkozott a 10 % feletti alvállalkozóra és az erőforrás szervezetre. Eszerint 10 % feletti alvállalkozója a SADE

5 5 Magyarország Mélyépítő Kft. (a továbbiakban: SADE Kft.) lesz mindhárom részben. Ugyanitt felsorolta a közbeszerzés azon részeit, amelyeket a 10 % feletti alvállalkozó fog teljesíteni. Ezek részenként a következők: 1. részben: - irtás, föld- és sziklamunka, - síkalapozás, - kőburkolat készítése, - külső közműépítési munkák, - kert-, és parképítési munkák, - aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése. A 2. részben: - irtás, föld- és sziklamunka, - útburkolat alap és makadámburkolat készítése, - kőburkolat készítése. A 3. részben: - irtás, föld- és sziklamunka, - síkalapozás, - útburkolat alap és makadámburkolat készítése, - kőburkolat készítése. A nyilatkozatokban az alvállalkozó részéről kapcsolattartó személyként K. S. került megjelölésre. A 10 % feletti alvállalkozó cégkivonatát is csatolta az ajánlattevő, de az alvállalkozó vonatkozásában aláírási címpéldányt és egyéb szükséges nyilatkozatot a hiánypótlás nem tartalmazta. Ajánlatkérő Bíráló Bizottsága március 1-én végezte el az ajánlatok értékelését. Ennek során telefonon megkereste K.S-t, a SADE Kft. ügyvezetőjét, aki a Bizottságot úgy tájékoztatta, hogy a kérelmezővel nem áll kapcsolatban, annak nem 10 % feletti alvállalkozója, nincs ilyen kapcsolata a területi képviselőjével sem. A Bizottság erre tekintettel megállapította az ajánlattevő kizárását az eljárásból a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja alapján. Azt is megállapította, hogy az ajánlat egyébként is érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján, mert a hiánypótlási felhívásnak a kérelmező nem tett eleget. Az eljárást lezáró döntésre a Bizottság a Kbt. 92/A. (2) bekezdése alapján javasolta az eredménytelenséget. Az ajánlatkérő képviselője még március 1-én írásban is megkereste a SADE Kft-t és feltette számára a fenti kérdéseket. A cég részéről K.S. írásban úgy nyilatkozott, hogy a konkrét közbeszerzési eljárásban a kérelmező árajánlatot kért a SADE Kft-től a közműépítésre vonatkozóan, amelyre 13 millió forintos árajánlatot kapott, de a közbeszerzési eljárásban alvállalkozóként való részvételről a kérelmezővel nem tárgyalt.

6 6 Ajánlatkérő március 2-án meghozta az eljárást lezáró döntést és ugyanezen a napon az eljárást lezáró döntését kihirdette. Eszerint az eljárás eredménytelen a Kbt. 92/A. (2) bekezdése alapján, a kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbi indokkal: a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerinti hamis nyilatkozatot tett a 10 % feletti alvállalkozó vonatkozásában, így az eljárásból ajánlatkérő kizárta. Ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsát a Kbt. 62. (3) bekezdése szerint tájékoztatta a hamis nyilatkozat alapján történt kizárásról. A kérelmező március 5-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz postai úton. Ebben a jogorvoslati kérelemben is megjelölt körülményeket részletezte. A kérelmet fax útján sikeresen március 11- én küldte meg az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő március 16-án kelt válaszában elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy az elkésett. Kérelmező március 17-én adta postára jogorvoslati kérelmét, amely március 19-én került iktatásra. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben. Jogorvoslati kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő a március. 2-i eredményhirdetésen kérelmező ajánlatának a Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségét állapította meg azzal az indokkal, hogy a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerinti hamis nyilatkozatot tett a 10 % feletti alvállalkozó vonatkozásában. A kérelmező hiánypótlásban megadta a 10 % feletti alvállalkozóra vonatkozó adatokat, az ajánlatkérő emellett az alvállalkozó ügyvezető igazgatójától is információkat kért az együttműködés jellegéről. Az ügyvezető igazgató feltehetően nem tudott a kérelmező és a területi igazgató közötti egyeztetésről, az ajánlatkérő erre alapozta a döntését. A kérelmező március 5-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, aki ezt a március 8-i válaszában elkésettségre hivatkozva elutasította. A kérelmező postai úton volt kénytelen a vitarendezési kérelmet feladni, mert az ajánlatkérő fax készüléke hosszabb ideje nem működik, amit az is igazol, hogy az ajánlatkérő a válaszában erre utalt is. ben azért nem tudta a kérelmező megküldeni a kérelmét, mert levelezőrendszere megbízhatatlanul működött és csak március 12-én került helyreállításra. Álláspontja szerint az ajánlatkérő döntése jogsértő. A kérelmező nem tett hamis nyilatkozatot a Kbt. 71. (1) bekezdése szerint, az alvállalkozó megjelölése és a munkák felsorolása a valóságnak megfelelő volt. Az ajánlatkérőnek tájékoztatást adó SADE Kft. ügyvezető igazgatójától származó nyilatkozatra nem volt módja érdemben reagálni. Ajánlatkérő döntése következményei

7 7 hosszú időre ellehetetlenítenék a kérelmező működését, ez alapozza meg ügyfélképességét. Álláspontja szerint a kérelmező képviselője B.E. és a SADE Kft. Keleti Területi Igazgatóságának kiemelt építésvezetője P.Á., valamint S.G. területi igazgató közötti február 27-től történt levélváltások igazolják, hogy jóhiszeműen abban a feltevésben voltak, hogy a SADE Kft-vel 10 % feletti alvállalkozóként megállapodást kötöttek. A jogorvoslati eljárás során becsatolt levélváltások során a SADE Kft. Keleti Területi Igazgatóságának megküldték az ún. ellenőrző lapot, mely a 10 % feletti alvállalkozó részére az ajánlat összeállításához szükséges dokumentumok jegyzékét tartalmazza. Megküldésre került az ajánlattételi felhívás szerinti kizáró okokra, alkalmassági feltételeire vonatkozó nyilatkozat mintái is, a felolvasólap, különböző nyilatkozatok, adatlap minták, köztük a 4. és a 6. számú nyilatkozat minták. E dokumentumok megküldése szintén igazolja, hogy a SADE Kft. 10 % feletti alvállalkozóként történő megjelölése részéről megalapozott nyilatkozat volt. Nem vitatta, hogy az ajánlata a hiánypótlást követően is hiányos volt, nem felelt meg a felhívás, a dokumentáció és a jogszabályi feltételeknek. Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ajánlatkérő a dokumentáció 54. oldalán utalt arra, hogy hamis nyilatkozatnak minősül, ha az egyes nyilatkozatok hamis adatot tartalmaznak. A vitatott 6. számú nyilatkozat vizsgálata azért merült fel az ajánlatkérőnél, mert a 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában csupa olyan irat került csatolásra, amely a nyilvános adatbázisból letölthető. Ajánlatkérő azt a személyt kereste meg a SADE Kft. részéről, akit maga a kérelmező jelölt meg kapcsolattartóként, aki egyébként jogosult volt dönteni és nyilatkozni a cég nevében. Az információból kiderült, hogy a kérelmező árajánlatot kért a SADE Kft-től közműépítésre vonatkozóan, amelyre 13 millió forintos árajánlatot kapott. Előbbi munkanem mellett a kérelmező egy sor más munkanemre is megjelölte a SADE Kft-t alvállalkozóként. A SADE Kft. nyilatkozata szerint a kérelmező nem tárgyalt vele az eljárásban való részvétel tárgyában. Előbbiek alapján az ajánlatkérő döntése jogszerű volt, az eljárást egy érvényes ajánlatra tekintettel (Kbt. 92/A. (2) bekezdés) eredménytelenné nyilvánította. Álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott területi igazgató és építésvezető nem jogosult a 10 % feletti alvállalkozóként történő részvételről tárgyalni és joghatályos nyilatkozatokat tenni képviseleti jog hiányában. A Kbt. 81. (3) bekezdés szerint elsődleges a kizárási ok megállapítása az adott ajánlat érvényességi vizsgálatát megelőzően. Az ajánlattevőt terheli elsődlegesen a felelősség az ajánlatában csatolt nyilatkozatai valóságtartalma vonatkozásában.

8 8 A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint folytatta le a közbeszerzési eljárását. A Kbt (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81 89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 81. (1) és (3) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles a 60. és a 62. szerinti kizáró okokat előírni, illetve a 61. szerinti kizáró okokat is előírhatja. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. A Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg a 71. (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen 70. (3) bekezdése, 71. ) teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott. A Kbt. 83. (6) bekezdése szerint a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. (4)

9 9 bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata eredetileg nem tartalmazott egyetlen olyan nyilatkozatot sem, amely a 10 % feletti alvállalkozót megjelölte volna, illetve amelyet a 10 % feletti alvállalkozó cégszerűen aláírt volna. E miatt a hiánypótlási felhívás kiadásakor az ajánlatkérő nem tudott arról, hogy a kérelmezőnek 10 % feletti alvállalkozója lesz. A hiánypótlás során vált ismertté a kérelmező nyilatkozatából a 10 % feletti alvállalkozó bevonásának ténye, az alvállalkozó személye és az általa végzendő feladatok. A hiánypótlás során a kérelmező az alvállalkozót illetően csak a cégkivonatot csatolta, ugyanakkor a felhívás V.7) pont 1. pontjában kért további cégokmány, az aláírási címpéldány csatolása elmaradt. A 10 % feletti alvállalkozó személyére tekintettel az ajánlat további hiányossága volt a 4. sz. nyilatkozat is, amelyben a 10 % feletti alvállalkozónak arról kellett volna nyilatkozni, hogy a kizáró okokat illetően az ajánlatban, vagy nyertesség esetén az eredményhirdetést követően nyújtja be az igazolásokat, illetőleg arról sem nyilatkozott, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Az ajánlatkérőnek a hiánypótlás után meg kellett volna vizsgálnia az ajánlatot immár a 10 % feletti alvállalkozó bevonásának tényére is tekintettel abból a szempontból, hogy a hiánypótlás nem ütközik-e a Kbt. 83. (6) bekezdésébe, illetve az teljes körűen tartalmazza-e a felhívásban és a dokumentációban előírt nyilatkozatokat, van-e további hiányosság az előbbiek körében. Az ajánlatkérő Bíráló Bizottsága helyesen állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján egyébként érvénytelen. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 83. (6) bekezdésére figyelemmel nem is fogadhatta volna el a 10 % feletti alvállalkozóra vonatkozó hiánypótlást. Az előbbiekre tekintettel az egyéb hiányos iratokra sem rendelhetett volna el ismét hiánypótlást az ajánlatkérő, azaz a hiányt már nem lehetett a kérelmező részéről pótolni semmilyen formában. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség megállapítása szükséges és jogszerű volt a Bíráló Bizottság részéről. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérői döntésnek az összegezésben is meg kellett volna jelennie. A Kbt. 71. (1) bekezdése szerint az ajánlatban meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,

10 10 b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá c) az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. A Kbt. 71. (1) bekezdése alapján az ajánlattevő kötelezettsége a közreműködők megnevezése, bevonása jogcímének meghatározása. Az ajánlatkérő nem veheti át ezt az ajánlattevői kötelezettséget, számára a Kbt. a bevont személyek vizsgálatát írja elő a megadott körben. Idáig azonban az ajánlatkérő vizsgálata nem jutott el, mert a további hiánypótlásnak már nem volt helye a Kbt. 83. (6) bekezdésére figyelemmel, illetve az ajánlat Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségére tekintettel. A hiányos ajánlat és a hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése miatt ugyanis az érvénytelenség egyértelműen megállapítható volt és az érvénytelen ajánlatra nézve további vizsgálati kötelezettség az ajánlatkérőt nem terhelte. A Döntőbizottság megvizsgálta a hamis adatszolgáltatás kérdéskörét és megállapította, hogy hamis nyilatkozat megtétele a kérelmező részéről nem állapítható meg. A Kbt pontja szerint hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat. A Kbt. 4. 9/A pontja szerint hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által becsatolt és a SADE Kft. Keleti Területi Igazgatójával S.G-vel, illetve P.Á-val a területi építésvezetővel lefolytatott levélváltás alapján, hogy a kérelmező reálisan állította, hogy a SADE Kft. képviselőjeként eljáró személyek joghatályosan tettek ajánlatot a levélváltás során a Nagyecsedi Projektre vonatkozóan. Ezt alátámasztja az is, hogy az levélváltást képezték a felolvasólap, a releváns nyilatkozatok, adatlapok és egyéb nyilatkozatminták, melyek nem korlátozódtak a közműépítési munkákra, illetve annak árazatlan költségvetésére. A Nagyecsedi Projektre vonatkozó e dokumentumok ugyanis a költségvetési főösszesítő adatai szerint ugyan külső közmű munkákra vonatkoztak, azonban az levélváltásból kiderülően a felek folyamatos tárgyalásban voltak és nem állapítható meg, hogy azok nem terjedtek ki a kérelmező által benyújtott a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerinti 6. nyilatkozatban felsorolt munkákra is. A Döntőbizottság álláspontja szerint azért nem helytállóak az ajánlatkérőnek arra történő hivatkozásai, hogy K.S. igazgatót jelentette be a kérelmező maga is

11 11 a SADE Kft. képviselőjének, mivel az levélváltásból kiderülően a SADE Kft. fent megnevezett képviselőivel a tárgyalások eredményre vezethetnek és így a 10 % feletti alvállalkozó bevonásra kerülhet. Ugyanakkor megállapítható, hogy a területi igazgató és az építésvezető az ajánlat vonatkozásában a képviseleti jogának bármiféle korlátozására nem adott tájékoztatást, kizárólag az igazgatói jóváhagyás szükségességére utaltak. A Döntőbizottság álláspontja szerint tényszerűen a hamis adatot tartalmazó nyilatkozat megtétele sem állapítható meg a kérelmező részéről, hiszen alappal bízhatott abban, hogy a Sade Kft. vonatkozásában a 6. sz. nyilatkozatában foglalt munkarészekre a Sade Kft. képviselőivel a tárgyalások eredményre vezetnek. Az ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint tévesen zárta ki a kérelmezőt a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja alapján arra való tekintettel, hogy a SADE Kft-t alvállalkozói minőségben való megjelölésének tényszerűségét az előbb szóban, majd írásban kapott információk alapján nem állapíthatta volna meg. Ezen információk ugyanis éppen azt igazolják, hogy a kérelmező és a SADE Kft. között folytatott tárgyalások (sőt még árajánlat kérése is) a SADE Kft. bevonására vonatkozóan megvalósultak. E tárgyalások a kérelmező számára alapul szolgáltak az ajánlat készítésében a 10 % feletti alvállalkozói közreműködés megjelöléséhez, a tárgyalások viszont valóban nem fejeződtek be. A Döntőbizottság a fentiek alapján Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező rész szerinti jogsértéseket és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az összegezésben megjelölt Kbt. 88. (1) bekezdés d) pontja alapján a kérelmezőre vonatkozóan. A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeiről figyelemmel a Kbt (4) és (5) bekezdésére is. A kérelmező jogi képviselőjének díjazása meghatározásánál a Döntőbizottság felülmérlegelte a becsatolt megbízási szerződésben meghatározott díjat és a rendelkező részben meghatározott mértékben, az elvégzett képviseleti munkára tekintettel állapította azt meg. A Döntőbizottság a határozat megküldésével értesíti döntéséről a Közbeszerzések Tanácsát, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő bejelentette a

12 12 Kbt. 62. (3) bekezdése alapján, hogy a kérelmezőt a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerint kizárta. A jogorvoslatról való tájékoztatás a határozat tekintetében a Kbt (1) bekezdésén alapul. B u d a p e s t, április 19. Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Mayer Józsefné Kapja: 1. Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda, dr. Vancsura Anita ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 4. I. em. 2.) 2. Dr Juhász és Dr Gerliczki Ügyvédi Iroda, Dr Gerliczki Andrea ügyvéd, 4400.Nyíregyháza, Mártírok tere 9.VII.708.) 3. HUNÉP Universal Építőipari Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u ) 4. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár