A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 2 P R E A M B U L U M "Dolgoznunk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk... Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára." /Kós Károly/ "Jöhetnek utánam a fiatalok és folytathatják a munkámat, járhatják az utat, amit én is segítettem törni hittel, jóakarattal, népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Kós Károly/ Iskolánk Budapest egyik külső kerületében, kellemes, kertes környezetben, a Wekerle-telepen működik. Nevét a híres magyar építészről, polihisztorról, Kós Károlyról kapta. Az iskola épülete - amely az őt körülvevő teleppel egyszerre épült - idén 90 éves. Nyolc évfolyamunkra kb. 410 fő 6-14 éves korú gyermek jár. Ahogy a környékre, úgy az iskolára is családias légkör jellemző. A szülőkkel harmonikus kapcsolatot alakítottunk ki - a szülői közösség aktív résztvevője az iskola életének. Az iskolát a helyi önkormányzat tartja fenn, de iskolai alapítvány is támogatja a tanórán kívüli programokat. A Kós Károly Hét hagyományőrző rendezvénysorozata, kulturális rendezvényeink, az élnék sportélet, speciális helyi programjaink, szakköreink azt a célt szolgálják, hogy tanulóink a kötelező tananyag elsajátításán túl is képességeik és érdeklődésük szerint korszerű ismeretekhez juthassanak, tehetségüket kibontakoztathassák, közösségben a közösségért tehessenek, hagyományaink tiszteletét megtanulják, lokálpatriótaként ápolják szűkebb lakóközösségük múltját. A nevelőtestület pedagógiai filozófiája a humanisztikus iskola - valamennyi oktatási és nevelési dokumentumának összeállításánál arra törekszik, hogy ennek a filozófiának a szellemében fogalmazza meg a konkrét kritériumrendszert. Nevelőmunkánk fontos alapelve az egyéni bánásmód mind a tehetséget felmutató gyerekek, mind a felzárkóztatásra szorulók esetében. Hisszük és valljuk, hogy minden gyerekből hasznos polgár nevelhető. Az iskola teljes közössége számára ad példát névadónk, aki az élet pártján állott, valahányszor anyanyelvünk megbecsülésére, szülőföldünkhöz való ragaszkodásra, családi tűzhelyünk féltő őrizésére intett, és az élet pártján állva mutatta fel az alkotómunka szentségét. Mert hazug beszéd száját el nem hagyta, rútat le nem írt, felhúzott fala még soha le nem omlott.." /Benkő Samu/. "A történelem tanúsága szerint az igaz embernek - legyen építész, író, képző- vagy zeneművész - mindenütt a világon, minden időben és minden körülmények között a sors által rendeltetett kötelessége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja, és élete munkájával szülőhazáját és annak népét megbecsült hagyományaik szellemében hűségesen szolgálja." /Kós Károly/

3 3 I. AZ IGÉNYEK ÉS A LEHETŐSÉGEK SZÁMBAVÉTELE /Helyzetelemzés/ I.1. A kiinduló helyzet Tárgyi feltételek: A Kós Károly Általános Iskola két épületszárnyból áll. A régi épület a Wekerle-telep építésekor, az 1910-es években készült el, majd ehhez a 80-as évek első felében egy három szintes új épületszárnyat toldottak hozzá. A régi épülettel egyidős a különálló tornaterem. Az udvar egy részén a 80-as évek elején sportudvart alakítottak ki. Szerencsés adottságnak tartjuk, hogy itt épült fel a kerületi tanuszoda is. A régi épület alagsorában található az alsós tornaszoba, az orvosi rendelő, a konyha az ebédlővel, illetve két gyakorlati oktatást szolgáló terem. A földszinten alsós osztálytermek vannak /5 db./. Az első emeleten helyezkednek el a felsős szaktantermek /8 db./, valamint a számítástechnika-terem, a logopédia, 3 szertár és a diákönkormányzat szobája. Az új épületszárny 3 alsós osztálytermet, a német nyelvi szaktantermet és a könyvtárat foglalja magába. Az iskola gazdag sportéletét a 924 négyzetméteres sportudvar, a 126 négyzetméteres tornaterem, valamint a 125 négyzetméteres tornaszoba használata segíti. Az iskolában kialakítottunk rádióstúdiót, szerkesztőségi szobát, és folyamatban van egy multimédiás labor kialakítása. Tanulók - szülők: A tanulók száma 410 körül mozog, az elmúlt 5 évben jelentős csökkenést nem tapasztaltunk. A tanulók 80%-a a Wekerle-telepen lakik, kb. 20% körzeten kívüli - általában lakótelepi gyermek. Tehát a tanulók összetétele a wekerlei családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi: nyilvántartott veszélyeztetett: 15% hátrányos helyzetű, intenzív segítséget igényel: 5% különösen problémás körülmények között él: 5% munkanélküli szülők gyermeke: 10% első osztályos beiskolázáskor részképesség zavarokkal küzd: 10% Ezek a problémák az iskolai tanulók mintegy 25%-át jellemzik valamely szempontból, a helyzetet szemléltető arányok hosszú évek átlagában nem változnak. A tanulócsoportok száma 17 - évfolyamonként 2 osztály működik, az egy tanulócsoportra jutó átlag tanulólétszám: 24 fő. Napközit igénybevevő tanulók száma: 165 fő. Ez az arány várhatóan változik, az elmúlt évek tapasztalatai növekedést prognosztizálnak Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel, kérdőíves felmérés formájában kérte valamennyi szülő véleményét az intézményben folyó munkáról, programokról, a szülők iskolával szembeni elvárásairól. Évente rendszeresen 3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre, 2 alkalommal fogadóórákra, ugyancsak kétszer tartunk szülői fórumot aktuális kérdésekről. /Ilyen szülői fórum vitatta meg és fogadta el például a pedagógiai program tervezetét is./

4 4 A rendszeres szülői értekezletek mellett a 7. és 8. évfolyam szülői részére külön pályaválasztási tájékoztatót tart az iskola, a leendő első osztályos gyermekeknek és szüleiknek nyílt nap keretében van módjuk az ismerkedésre. Ugyancsak szülői értekezlet követi az elsősök beiratkozását is. Szülői szervezetként iskolánkban Szülői Munkaközösség működik. Az iskola kapcsolatai: Kapcsolatunk az önkormányzattal, annak képviselőivel, hivatalaival és bizottságaival jó A fenntartó önkormányzat /Képviselőtestület, MESI, Oktatási Bizottság, Közművelődési Bizottság/ és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézményekkel: Fővárosi Pedagógiai Intézet, Kerületi Pedagógiai Szolgáltató. Kiemelkedően jónak értékeltük az iskola kapcsolatainak alakulása szempontjából az óvodák némelyikével és a kerületi Nevelési Tanácsadóval megvalósított együttműködést. Szoros kapcsolatot építettünk ki néhány társadalmi, közművelődési, illetve sportszervezettel is, például a Wekerle Társaskörrel, a Gyermekházzal, a KMO-val, a KAC-cal és a Kispesti Uszodával. Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény egyéb szervezetekkel, intézményekkel tart kapcsolatot /szakképző intézmények, más oktatási intézmények, pedagógus szakmai- és érdekvédelmi szervezetek/. Hagyományok, kiemelt területek: A tanítási órán kívül szervezett programok /a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig/ szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök, illetve az énekkari és a tömegsport foglalkozások. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai neveléssel foglalkozik. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzat irányítja. Minden év decemberében kerül megrendezésre - névadónk tiszteletére - a Kós Károly Hét. Ezen játékos vetélkedőkkel, bemutatókkal, ajándékkészítéssel, vásárral egybekötött családi programokon vesznek részt szülők és gyerekek egyaránt. De ilyenkor koszorúzzuk meg névadónk szobrát, és iskolai karácsonyi ünnepséget is tartunk. A téli hónapok programja a délutánonként és hétvégéken az egész környéknek nyitott jégpálya. A farsangi szezonban szervezett bálok ötletgazdag jelmezversenyt, játékokat, tombolát kínálnak a tanulóknak. A rendszeres tavaszi kulturális bemutatókra az osztályok változatos műsorszámokkal készülnek. A bemutatott táncok, jelenetek, egyéni és csoportos produkciók színvonalas szórakozási lehetőséget nyújtanak a több száz fős közönségnek. Ugyancsak sok nézőt vonz a Ki mit tud? és az idegen nyelvi kulturális bemutató is. Az iskolai táboroztatás régi hagyományokra tekint vissza. Mostanában iskolai szervezésben nyaranta 3-4 tábort is megvalósítunk. Az elmúlt évtizedben mind a táborok száma, mind a

5 5 táborok jellege megváltozott, a kínálat és a részvételi lehetőség bővült. Szaktáborok teszik lehetővé a sportolást, pihenést és szórakozást: kerékpáros és gyalogos vándortáborok, erdei természetvédelmi tábor, kézműves és életmód táborok gazdagítják a nyári programokat. A nyári táborozások évente gyereket mozgósítanak. A szülők által különösen kedvelt szolgáltatásunk az emelt szintű angol nyelvoktatás, valamint a magas színvonalú számítástechnika oktatás, valamint a sokszínű kulturális programválaszték. Nagy sikert aratott a drámapedagógiai foglalkozások, a népi játék és a médiaoktatás bevezetése. I.2. Az elérni kívánt helyzet A Kós Károly Általános iskola közössége 8 osztályos általános iskolaként definiálja önmagát, mely - a szülők igényeivel és a kialakulóban lévő kapcsolatrendszerrel összhangban évfolyamos középiskolában való továbbtanulásra készít fel. Évfolyamonként 2 osztály indítását tervezzük. Az iskola képzési profiljaként továbbra is megtartjuk az emelt óraszámú angol nyelvtanítást, továbbfejlesztjük - 2 alsós évfolyamra is kiterjesztjük - a számítástechnika oktatását tantárgyi keretben. Helyi kedvező adottságainkat kihasználva, a szülői igényeket kielégítve kiemelt feladatként kezeljük a mindennapos testmozgás biztosítását a heti 3 testnevelés óra mellett a tömegsportfoglalkozások, a szakkörök és a tanfolyamok szervezésével. Ehhez a röviden vázolt elérni kívánt helyzethez alakítottuk ki megvalósítási stratégiánkat. Döntéseinket a pedagógiai programban és az intézményi tantervben foglaltuk egybe.

6 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLMEGHATÁROZÁSA Célunk a humanisztikus iskola megteremtése. A pedagógia számára ez azt jelenti, hogy a tanár a tanulót, a tanuló a tanárt, a tanár a másik tanárt, a tanuló a másik tanulót önmagával egyenrangú embernek tekinti, elismeri önállóságát, méltóságát, a természeti és a társadalmi viszonyok által megengedett szabadság fokát, s a saját vágyait, érdekeit a többi ember érdekeinek figyelembevételével elégíti ki. Olyan iskola ez, amelyben a gyerek áll a pedagógiai gondolkodás középpontjában, amelyben őszintén emberiek a kapcsolatok. Elfogadott alapértékeink: a munka, szabadság, szeretet, tolerancia és felelősség. Ezen értékek alapján fogalmazzuk meg a nevelés célját nem irányul senki ellen, csak az egyes ember és az egész emberiség boldogulását szolgálja. Az iskolát akkor humanizáljuk igazán, ha a gyereket természetének megfelelő tevékenységre szoktatjuk, ha megismertetjük az alkotás boldogságával, ha megismertetjük a társakkal való együttdolgozás örömével. A másokkal való közös munkában tanulja meg a toleranciát, a mások tiszteletét, szeretetét. Úgy kell szerveznünk a tanítási-tanulási folyamatot, hogy a gyereknek öröme legyen benne. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. III. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ALAPELVEI III.1. Ismeretszerzés a tanulás tanulása 1.1 A kognitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. 1.2 Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. 1.3 A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.

7 III.2. Társadalmi magatartás 2.1 Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. 2.2 Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia. 2.3 A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti, és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. 2.4 Toleranciára, a másság elfogadására nevelés. 2.5 A társadalomba való majdani beilleszkedésre való felkészítés. Egyéni és közérdek, többség és kisebbség viszonyának megértése. 7 III.3. A biológiai lét értékei 3.1 A Föld globális problémáinak (környezetszennyezés) megértése. 3.2 Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. 3.3 A környezetvédelem lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. 3.4 Kialakítani a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatot. III.4. Komplex nevelői hatás A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét.

8 8 IV. AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJAI 1. Gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. 2. Egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak az új évezred pedagógiai kihívásaira. A NAT, a helyi igények és lehetőségek által meghatározott, a tanulói tevékenységet előtérbe helyező pedagógiai programot és helyi tantervet készítünk. 3. A pedagógiai folyamatokat egyaránt jellemzi a differenciálódás és az integráció: - képességek szerinti differenciálódás - műveltségi területek tantárgyiasítása, hazánk nemzetközi törekvései az integrációs pedagógiai stratégiák alkalmazását teszik szükségessé. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait,

9 9 az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Igazán jó nevelő-oktató munkáról csak abban az iskolában beszélhetünk, ahol nemcsak a tanulmányi eredmények jók, hanem gondot fordítanak a nevelés más formáinak, módszereinek kialakítására, meggyökereztetésére. Ahol a tanulók szokásai, képességei tevékenységeken keresztül fejlődnek, és figyelembe veszik a tanulói érdeklődést is (Joanna Guze)

10 10 V. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB FELADATAI Az iskola legfontosabb feladatai meghatározzák a pedagógiai program makro és mikro szintjeit, és átszövik az egyes tantárgyi területeket is. V.1. Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása. A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése. V.2. Az indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása. Ennek érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és preventív kezelése. V.3. Értékközvetítés A Kós Károly Általános Iskola az értékek egyensúlyára törekedve az értékek öt csoportját határozza meg: - a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) -az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés) -a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia) - a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség) -a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi kultúra értékeinek óvása). V.4. Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés). A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Az ehhez vezető folyamat fontos eleme az ismeretek átadásán túl a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) és önképzés (tehetséggondozás) segítése. V.5. Problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása. Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelenti. Szükség van tehát az értelmes, kreatív, kritikai gondolkodás fejlesztésére. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának.

11 11 V.6. Egészséges életmódra, családi életre nevelés. Az integráció során beépül valamennyi terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiéniás problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános elemei. V.7. Környezeti, környezetvédelmi nevelés Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan! A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok képzését, akik felelősségteljesen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. V.8. Pályaorientáció Olyan szilárd alapismeretekkel rendelkező tanulók képzése a cél, akik az általános iskola 8 osztályának elvégzés után képesek más iskolatípusban tanulmányaik folytatására. Képesek magasabb rendű összefüggések megismerésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre. Pályaorientációs pedagógiai stratégiánkat a NAT közös követelményeiben megjelölt elvárások, követelmények határozzák meg. V.9. Szociális ellátások biztosítása. Alapvető feladat az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és diákétkeztetés biztosítása a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva. V.10. Gyermek- és ifjúságvédelem Ezt a feladatot az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva végezzük. A tevékenységet gyermekvédelmi felelős irányítja félállásban. Szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel, konzultál a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal, valamint az önkormányzat hivatalaival. Munkáját a mindenkori jogi szabályozás szellemében végzi.

12 VI. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 12 Az általános iskolai oktató-nevelő munkát négy elkülönített, de egymáshoz szervesen kapcsolódó szakaszra bontjuk. 1. az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, 2. a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, 3. az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, 4. a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakaszra. Első három szakasz (1-6. osztály) Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozza a tanulási szokásokat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. Negyedik szakasz (7-8. osztály) Az alapműveltséget a differenciálódó tantárgyi rendszerben önálló tanulással, önműveléssel, gyakoroltatással fejlesztjük tovább. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A tanulás tanulása, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamataik követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk.

13 13 VII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség az egyedi mód, ahogyan az ember környezetét észleli, beleértve önmagát. (Stagner) A személyiség összetevői (fizikum, vérmérséklet, intelligencia) genetikai meghatározottság is érvényesül, de befolyásolják még: táplálkozás egészségi állapot betegségek tanulás A személyiség fejlődése a tanulás pszichológiájával kapcsolatos probléma. A tudásvágy, környezetünk megértésének vágya az élet alapvető motívuma. Valamennyi motívum az értelem és az érzelem szétbonthatatlan öltözete. Az egészséges személyiség jellemzői: Nagymértékben kiterjesztett én-érzéssel rendelkezik Emberi kapcsolataiban elfogadó Érzelmi biztonság jellemzi; elfogadja önmagát Valósághű, rugalmas észlelés Van humora, önismerete Egységesítő életfilozófiával rendelkezik Az embert körülvevő kultúrának óriási szerepe van a személyiség kialakításában. Ez a kultúra tartalmában és az átadás módjában nagyon eltérő lehet még egy országon belüli egységes kultúrközeg megléte mellett is. Ráadásul naponta szembesülünk azzal, hogy egy adott iskolán belül is hányféle Az eltérő gyermeknevelési módok megléte mellett az iskola saját pedagógiai hitvallásához illeszkedő szemléletet próbál közvetíteni úgy, hogy nem kérdőjelezi meg az individualizáció jogosságát, illetve jelenlétét. VII.1. A személyiségfejlesztés módszertana (vázlatos áttekintés) 3 fő mozzanata van: elemi tevékenység tudatosítás tudatos tevékenység (önnevelés kialakulása) Elemi tevékenység a, tapasztalás, cselekvés b, példa c, szoktatás d, követelés Tudatosítás

14 14 a, meggyőzés b, jutalmazás, büntetés Tudatos tevékenységet befolyásoló nevelési módszerek a, akaratnevelés b, jellemformálás (Ezek a mozzanatok egyben tanulási módszereknek is tekinthetők.) Bármelyik szint eredményességét alapvetően befolyásolja a nevelők és a neveltek közötti érzelmi viszony, illetve az adott vonatkozási csoport, amelynek tagja a gyerek. Tapasztalás, cselekvés A gyermek óriási aktivitással érkezik az iskolába. Aktivitásának fő megjelenési formája a játék, aminek hasznossága a kisiskoláskorban sem csökken, ezért változatlanul alkalmat kell teremteni hozzá a tanórákon a feladatok játékossá tételével és a szabadidős tevékenységekben is. A nem tanórához kapcsolódó feladatok is fontos részei a nevelésnek. Ne legyen formális, épüljön a tanulók természetes igényeire, belső érdeklődésére; így adott lesz a belső motiváltság is. Példa Utánzást, azonosulást segítő pedagógiai tevékenység Színterei: kisgyermeki utánzás eszménykép követése Az iskolába érkezéssel fokozódik az én-kép azonosságérzet. A gondolkodás fejlődésének nagyon intenzív időszaka ez, valamint az erkölcsi érzék, valamint a törvénytisztelet fejlődéséé is. Feszültséget teremthet, hogy a gyereknek azonosulnia kell a különböző közösségek egymástól eltérő normáival is. (család, osztály, iskola, baráti kör, sportkör stb.) A példa hatása akkor jelentős, ha érzelmi megrendülést kelt, ha empátiát kelt, ha jól illeszkedik a befogadó pillanatnyi szükségleteihez, alkatához, ha visszhangra talál. A példaképek típusai: külső tulajdonságok alapján választ erkölcsi alapon választ (serdülőkor után jelenik meg) A pedagógus személye mindig példa! Ezért fontos, hogy szavai és tettei összhangban legyenek egymással. Őszinte, becsületes ember legyen. Szoktatás Nincs szükség nagy figyelemkoncentrációra, ezért az energia a cselekvés irányítására, tartalmára irányulhat. A fenti okok miatt gazdaságosabb a cselekvés. Fontos a szerepe, de nem szabad túlértékelni. jó szokások rossz szokások

15 15 erősítik a személyiséget rossz irányba terelhetik a személyiség fejlődését vagy akadályozhatják Egyedi szokások helyett inkább szokásrendek alakulnak ki. Keletkezésük: tudatos kialakítással utánzással ismétléssel Feltétele: határozottság ne legyen kihagyás a kialakítás menetében rögtön kezdjük el naponta kell gyakorolni Követelés Elérendő cél: tekintélyi alapon követelés tanulóközösség követelése egyén követelése önmagától Minőségi és mennyiségi szempontból is a tanulókhoz kell méretezni. Párosuljon meggyőzéssel! Mindig ellenőrizni kell! A követelés formái: parancs (rövid, határozott) tiltás (indoklás) A legújabb kutatások szerint is rövid idejű, és csak addig tart, amíg a követelő jele van. Meggyőzés Értékbelátáson, az igazság felismerésén kell alapulnia. Logikai érvelés döntő szerepet kap. A tanulók erkölcsi ítéleteit kezdetben az általánosítások hiánya jelzi. Pl.: Csak az osztályon belül érvényesül az a szabály, hogy nem káromkodnak. A 9. életév táján jelenik meg a szándék fontossága az erkölcsi cselekedetekben. (Addig csak az eredmény szempontjából képes megítélni tetteket.) 10 éves korig azonosítja a jót a megengedettel és a rosszat a tilossal. Ennek az az oka, hogy a cselekvés és az erkölcsi tudat között még nincs összhang. Nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a fejlesztésben az erkölcsi tanításnak az érzelmi, akarati tényezők fejlesztésével együtt. Állandóan nem alkalmazható! Milyen feltételei lehetnek? 1. Belátható legyen az igazság 2. A példák a gyerekek konkrét élethelyzeteiből induljanak - KONKRÉT! 3. Hassanak az érzelmekre is

16 16 4. Érvényesüljön a gyakorlatban (Ha tilos az árulkodás, ne támaszkodjunk az árulkodók segítségére ) Jutalmazás, büntetés Átcsaphatnak egymásba, hiszen a jutalomnak szánt feladatot tekintheti egy-egy gyerek kényszerű kötelességnek, ami ebben az esetben büntetésként fogható fel számára. A kisiskolás szívesen fogadja a materiális jutalmakat. Pl. Jó viselkedésért, tanulásért csoki, apró ajándék. A felsős gyerek már érzi az erkölcsi elismerés súlyát. A büntetést mindig indokolni kell! itt különösen fontos a szereplők közötti érzelmi viszony. A büntetés ne kerüljön túlsúlyba, de indokolt esetben élni kell vele! Hatásai: 1. pozitív (belátja a hibát, megbánja) 2. védekező (nem vállalja a felelősséget) 3. negatív (testi fenyítés) Akaratnevelés Az egész gyermekkort végigkíséri az alábbi két tényező harca Függőségi igény önállóságra törekvés A serdülőkor táján szinte egyáltalán nem képes kezelni ezt a konfliktust. A túlzott függés kialakítása önállótlan személyiséget eredményez, míg az önállósági törekvés szabadon engedése felügyelet nélkül hagyást von maga után. A sikeres akaratnevelés feltétele az önbizalom, a kitartás, a végrehajtás. Jellemformálás Összetevői: - akarati tulajdonságok, erkölcsi szokások (A tapasztalás és a tevékenység folyamatában alakulnak ki.) - érzelmek - meggyőződés

17 17 VII.2. A személyiség védelme Pszichológiai munkaszintek és tevékenységi formák iskolánk adottságaihoz igazodva A tevékenység szintje I. Szociológiai szint II. Szociálpszichológia i szint - nevelők (érdekviszonyok, konfliktusok) - osztályok (fejlődési, életkori, családi problémák) III. Diádikus kölcsönhatások szintje Ped. tanítvány Tanító tanuló IV. Individuális személyiségi szint Ped.-k személyisége, hivatásukból eredő lelki problémák (nem betegség) A pszichológiai szolgáltatás célja Az iskola szervezeti életének fejlesztése - közös tervezéssel, döntéssel - problémahelyzetek megoldási terveinek tantestületi szintű kidolgozása - stresszvédelem - a közösségi élet zavarainak feldolgozása (klikkek, sztárolás, széthúzás, stb.) - hátrányos helyzetűek problémáinak közösségi kezelése - Kommunikációs készségfejlesztés a médiaoktatás által adott lehetőségek felhasználásával - Empátiafejlesztés - Pozitív célú befolyásolás - stresszleküzdés - védelem a kiégéstől - pályakezdők segítése - egészségvédelem Alkalmazott módszer Viták, megbeszélések - relaxáció, sport, lazítások - drámajátékok, - megbeszélések, - szülők bevonása - interjú - drámajátékok - szerepjátékok, stb. Relaxációs Csoportos megbeszélés Vezetője A szolgáltatás kerettevékenysége Iskolavezető - - pedagógus közösség orvos, védőnő, pszichológus, logopédus Pedagógusok, (iskolapszich.) Pedagógus Iskolapszich. bevonása igény esetén Állandó konzultáció Konzultáció pszichológussal Konzultáció pszichológussal

18 18 Tanulók fejlődésének zavarai - pubertás - beilleszkedés - tagozatváltás - pályaorientáció - döntés felelőssége - egyéni támogató munka - szakember bevonása, pl. védőnő, stb. Pedagógus, védőnő. pszichológus konzultáció - készségfejlesztés a, szenzibilitás b, empátianövelés c, kreativitásfejl. d, kapcsolat- és kommunikációkészség fejlesztése - szakköri munka - tréningek A vázlatosan megfogalmazott felvetéssel természetesen mindenkor függ az adott közösségek testi, lelki állapotától, a szociális háttértől, stb. A pedagógiai hatásra többféle visszajelzés érkezhet: 1. aktív ellenállás 2. passzív ellenállás 3. passzív együttműködés 4. belső indításból együttműködés Hogyan alakul át a nevelő hatás belső indítékká: Mikor indítja be a külső hatás a gyerek aktivitását? A siker feltétele: A pedagógiai hatások találkozzanak a tanulók belső igényeivel, egyéni vagy életkori sajátosságaival Az adott közösség felerősíti a pedagógiai hatást Iskolánk pedagógiai programjában 1997-ben megfogalmaztuk a tanórák speciális lehetőségein túl az osztályfőnöki órák témáiban is a személyiségfejlesztés témaköreit. Közösség Helyes viselkedés Fegyelem Egymás segítése Példakeresés Igazság, hazugság Szokás, megszokás A másság elfogadása Tisztelet Pozitív, negatív erkölcsi tulajdonságok A szó és a tett egysége, ellentéte Önismeret, önkritika Alkalmazkodás Környezetformálás Közösségi, egyéni érdekek

19 19 Áldozatkészség Felelősségvállalás Iskolánk szabadidőben szervezett tevékenységei: Iskolai ünnepségek Farsangok Luca vásár, kézműves foglalkozások Jégpálya télen Sportolás (RSG, foci, szertorna, játékos torna, atlétika) Néptánc Furulya Tanulmányi versenyek (iskolai, levelezős) A tanórákba ágyazódik az első osztályokban a néptánc és a dráma. A diákönkormányzat szervez bizonyos programokat, a részvétel eredményességét jutalmakkal értékelik. Szerepe azért is fontos, mert az osztályközösségek mellett szervezett más közösség iskolai szinten nem működik. Nem az iskola keretein belül, de programokat kínál a Gyermekház, a KMO, a Kispesti Vígadó, a KAC és az uszoda is. A tanév végén szerveződő erdei iskolai programok minden másnál nagyobb lehetőségeket kínálnak. Sítábort szervezünk egyre nagyobb sikerrel. Fontos lenne, hogy a nyári táborok sok gyereket szervezzenek az osztályon kívüli iskolai közösségbe. A tanórákhoz köthető egyéb tevékenységek: Drámajáték Médiatagozat Néptánc, népi játék VII.3. A tanulók személyiségvizsgálata Egyénileg tervszerű és módszeres tanulmányozásra van szükség! A kiváló, gyenge, átlagos, közepes tanulókat is meg kell figyelni! (Kiket?) Érdeklődésüket, erkölcsi szokásaikat, másokhoz, önmagukhoz való viszonyukat, akarati tulajdonságaikat, intellektusukat, emócióikat. (Mit?) Cselekedeteiket, indítékaikat, helyüket a közösségben, fejlődésüket, hogyan lehet hatni rájuk, (Hogyan?) Leggyakoribb probléma a gyenge teljesítményű tanuló eredményesebbé tétele. Okok megkeresése: Tanuláshoz való helytelen beállítódás Elsajátítási nehézségek Helytelen módszerek Munkamorál Érdeklődés hiánya Lehetnek biológiai, pszichológiai, pedagógiai okok is. A személyiség egészével összefügg tehát a tanulás eredményessége.

20 20 Munkatempó Idegrendszeri sajátosság A gondolkodás hatékonysága Konkrét, absztrakt gondolkodás viszonya Vizuális, auditív, kinesztetikus tanulási stílus Eddigi sikerek, kudarcok :Az értelmi képességek eltérő szintjeiből eredő problémák: értelmi fogyatékosság tehetség A jelenlegi osztálylétszámok mellett már a probléma megfelelő kiszűrése is gondot jelent. Az értelmi fogyatékosság vagy annak határán mozgó tanuló fejlesztése csak fejlesztő pedagógussal lehet megoldott, többnyire azonban a pedagógus és az osztály cipeli magával az ilyen gyereket, mert sok esetben a szülő nem akar tudomást venni arról, hogy gyermeke fejlődése speciális feladatot igényel. A tehetségekkel való napi bánásmód sem egyszerű. A legtöbb, amit érte tehet a pedagógus, hogy versenyekre küldi, pályázatokat juttat el hozzá, esetleg megfelelő szakkörbe, külön tanárhoz irányítja. A tanulási nehézségek mellett egyre jobban fokozódó probléma a nehezen nevelhetőség kérdése. Az egyéni bánásmód itt is elengedhetetlen! Hirsch Margit felosztása a legteljesebb pszichológiai szempontból ideges eredetű szervi működészavar motorium (hiperaktív, lassú) értelmi fejlődés (figyelemzavar, tanulói nehézségek) érzelmi, indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység) erkölcsi fejlődés (hazudozás) cselekvés (rossz szokások) beszéd (dadogás, hadarás stb.) Összegzés: A tanulók személyiségének, személyiségfejlődésének fő irányai: Irányulás: érdeklődés, motivációs rendszer Tartalom: erkölcs, magatartás Forma: akarati tulajdonságok (jellem) Színvonal: értelmi képességek (intelligencia) Egyéni szín: érzelmi tulajdonságok (temperamentum) A nevelői ráhatás eredményessége azon is múlik, hogy talál-e alapot a fejlődő személyiségben, és az alakító tevékenység valóban a fejlődés irányában hat-e.