XXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM OKTÓBER ÁRA: 120 FORINT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. OKTÓBER ÁRA: 120 FORINT"

Átírás

1 Édes Anyanyelvünk XXVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM OKTÓBER ÁRA: 120 FORINT Kovács úr Kovácsné A médiában a férfiakat még akkor is urazzák, ha nincsenek jelen. Még akkor is, ha az emlegetett férfi többszörös gyilkos. A nõkrõl, a nõknek pedig nem mondják: úrnõ, pedig tiszteletre méltó emberek. Múltkoriban valami hivatalban akadt dolgom. Kovácsnét kellett keresnem. Nem tudtam se a keresztnevét, se a hivatali rangját, se a beosztását. Kovácsné asszonyt keresem mondtam a szobában lévõ ifjú hölgyeknek. Hangos derültséget keltettem. Maguk szerint mit kellett volna mondanom? Kovácsné úrhölgyet? Kovácsné hölgyet? Egyik rosszabb, mint a másik. Kovácsné kartársnõt, szaktársnõt, netán elvtársnõt? Nekem se szak-, se kar-, se elvtársam! Kérdésem természetesen megválaszolatlan maradt. A kuncogó hölgyek tanácstalanok voltak. Átirányítottak Horváth úrhoz. Õ már úr volt... Ez a fölösleges urazás kezd komikussá válni. Sok esetben pedig sértõ is. Vita hevében az egymást utáló, sõt megvetõ képviselõk szokták megnyomni: X ÚR! A rendõrségi hírekben pedig a gyilkost, a csalót, a rablót szokták következetesen úr-ként emlegetni. Ilyesféle mondatok hangzanak el nap mint nap:...és akkor ez az úriember kést rántott..., az úr hazudott, amikor..., az úr fojtogatni kezdett... Valamikor a szõdi piacon a jó magaviseletû váci rabok segítettek a háziasszonyoknak. Egy kedves fegyenc már többször hazacipelte egy ismerõsöm csomagját. Egyszer megkérdezte: Rab úr kérem, magát miért ítélték el? Nem vagyok én úr, kezicsókolom, csak egy egyszerû elítélt. Szándékos emberölésért kaptam 12 évet. A lottósorsolások alkalmával így szól a bemondó: Most pedig Horváth János úr húzza az elsõ számot. Most pedig Kovács Istvánné húzza ki a második számot. Tehát Horváth János, a férfi: úr? Kovács Jánosné, a nõ: semmi? Hol itt az udvariasság? A nõk megbecsülése? Az egyenrangúság? Az urazás már szinte gúnyolódásnak tûnik. Kosztolányi Dezsõnek (aki, ugyebár nem azonos Kosztolányi úrral), mint oly sok mindenrõl, errõl is van megszívlelendõ mondanivalója. Udvariasság címû, a Pesti Hírlapban január elsején megjelent remekében azt sugallja, hogy csak akkor mondjunk urat, ha az illetõ jelen van, megszólítjuk és meg is érdemli ezt a megszólítást. Igaz, évtizedekkel ezelõtt a nõknek még ezt mondhatták: Y. úrnõ. Ma ez komikusan hangzik. A hölgyem megszólítást pedig nem lehet névhez kötni. Nem mondhatjuk: Kovácsné hölgyem! Könnyû a franciáknak, angoloknak, németeknek: van megszólításuk a férfiaknak is, a nõknek is. A magyarban nincsen. Sajnos. Jobb lenne elhagyni a folytonos és teljesen fölösleges urazást, ami már-már gúnyolódásnak tetszik. (Ha emlegetik, akkor a Göncz Árpád jobban hangzik, mint a Göncz úr! Rendszerint a politikai ellenfelei emlegetik így, például egy tévébeszélgetés során, amikor õ nincs is jelen. Alig hiszem, hogy Göncz Árpád megsértõdne, ha nem uraznák. Kellene találni egy jó megszólítási formulát a nõk számára. Mert tarthatatlan, hogy minden nyikhajt, bûnözõt úr-nak szólítanak, úr-ként emlegetnek, de a nõknek legföljebb a keresztnév jár. Még ha tiszteletre méltó személyrõl van is szó. Jó lenne, ha a nõk, a hölgyek harcolnának ez ellen az értelmetlen, igazságtalan, sértõ szokás ellen. Én csak annyit tehettem, hogy megírtam ezt a cikket. És továbbra is bosszankodom, amikor a tévében a gyilkost úr-ként, de a tisztességes háziasszonyt csak a nevén, sõt becenevén emlegetik. Pedig megérdemelné az úrnõ-t, ami azonban elavult kifejezés. A probléma nem újdonság. Errõl is szól Kosztolányi Dezsõ írása. Dr. Bogárdi Mihály A TARTALOMBÓL: Grétsy László: Néhány bizakodó szó a reklámnyelvtörvényrõl F Szende Virág Szende Tamás: Hogyan nyúljon a nyelvész a nyelvhez? F Minya Károly: A nyelvmûvelés etikája F Balázs Géza: Nyelvi országjárás F Zimányi Árpád: A hogy kötõszó elhagyása F Kovács József: De jó volna a betûejtés! F H. Bóna Márta: Lapított F Wacha Balázs: Az adás iránya F Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, magyar nyelv 2004/2005. F És: nyelvi mozaik, új szavak, nyelvi játékok

2 25 év anyanyelvünk szolgálatában Az Édes Anyanyelvünk 25 éves jubileuma alkalmából tudományos ülésszakot rendezünk a mai magyar nyelvmûvelésrõl a Magyar Tudományos Akadémián október 7-én. Az ülésszak levezetõ elnöke Kiefer Ferenc akadémikus. Elõadást tart: Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója, Kiss Jenõ akadémikus, Keszler Borbála professzor asszony, Bencédy József, az Édes Anyanyelvünk alapító felelõs szerkesztõje és Grétsy László, a jelenlegi felelõs szerkesztõ, az MTA közgyûlési doktor képviselõje. Az Édes Anyanyelvünk mutatója, Balázs Géza összeállításában megjelent Mutató címû kiadványunk, amely az Édes Anyanyelvünk elsõ 25 évének tartalomjegyzékét, tárgy-, szó- és kifejezésmutatóját tartalmazza. Az Édes Anyanyelvünk 70 oldalas, keményebb borítós különszáma 400 Ft + postaköltségért (összesen: 500 Ft-ért) igényelhetõ a szerkesztõség postacímén (1364 Budapest, Pf. 122.), illetve villámpostán Az igénylõknek csekket küldünk, a pénz beérkezése után pedig postázzuk a mutatót. Elõfizetési felhívás Ha rendszeresen meg akarja kapni lapunkat, azt javasoljuk, fizessen elõ rá. (Az elõfizetési tudnivalók ezen az oldalon találhatók.) Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai az éves tagdíj fejében az újságot illetménylapként kapják. TARTALOM Dr. Bogárdi Mihály: Kovács úr Kovácsné... 1 Grétsy László: Néhány bizakodó szó a reklámnyelvtörvényrõl... 3 Szende Virág Szende Tamás: Hogyan nyúljon a nyelvész a nyelvhez? 4 Kemény Gábor: Nyelvi mozaik... 5 Minya Károly: A nyelvmûvelés etikája... 6 Balázs Géza: Nyelvi országjárás... 7 Del Medico Imre: Tegyünk pontot az a-ra is (olykor)!... 8 Kovács József: De jó volna a betûejtés! Zimányi Árpád: A hogy kötõszó elhagyása... 8 H. Bóna Márta: Lapított... 9 Takács Edit: Az érdeklõdés felkeltésének eszközei a napilapok címadásában...10 Szarvas Rita: Településem (városom, városrészem, kerületem) névadási szokásai...10 Kovács Ferencné: Bornemisza Péter Ördögi kísírtetek címû mûvének nyelvi sajátosságai...11 Mészáros Zsuzsanna: Pápay József emlékezete...11 V. Raisz Rózsa: Pásztor Emil ( ) Kemény Gábor: Búcsú az olvasószerkesztõtõl Bencédy József: Aranka emlékére...13 Ifjúsági nyelvmûvelõ konferencia...13 Antalné Szabó Ágnes: Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny évi Kárpát-medencei döntõjérõl Deme László: évi díjasaink, emlékérmeseink; Kazinczy-jutalmasok Wacha Balázs: Az adás iránya (félig komolyan) Bódi Zoltán: A klasszikus retorika idõszerûsége...16 Maróti István: Pálinka a közös nyelvünk Új szavak, kifejezések (31.) Szerkesztõségünkbe beérkezett új nyelvészeti kiadványok Hírek...17 Pontozó Keresztrejtvény Két közlemény...19 Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek ÉDES ANYANYELVÜNK Az Anyanyelvápolók Szövetségének évente ötször februárban, áprilisban, júniusban, októberben és decemberben megjelenõ folyóirata Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak a támogatásával. Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége Felelõs szerkesztõ és kiadó: Grétsy László A szerkesztôség tagjai: Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István A szerkesztôség címe: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F I. em. Telefon: /5353 Postacím: 1364 Budapest, Pf Honlap: Villámposta: Terjeszti: a Magyar Posta Rt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztõ Rt., a Könyvtárellátó Kht. és más terjesztõk. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág, továbbá terjeszti a Magyar Lapterjesztõ Rt. és a Könyvtárellátó Kht. Elõfizethetõ közvetlenül a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII., Orczy tér 1; tel.: ; postacím: Bp. 1900). További információ: ; Ára: 120 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos reklamációk: Hírlap Vevõszolgálat; ingyenes hívószám: Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai a lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják. Belépési nyilatkozat kérhetõ: Anyanyelvápolók Szövetsége, 1126 Budapest, Szoboszlai u Telefon: Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága: Balázs Géza, Bencédy József, Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke), Fábián Pál, Grétsy László, Kemény Gábor, Maróti István Lapunk kiadását az EGIS Gyógyszergyár Rt., az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram segíti. ISSN (nyomtatott) ISSN (online) Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt. Telefon: , Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Balogh Mihály 2 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

3 Néhány bizakodó szó a reklámnyelvtörvényrõl Baksa Péter tanulságos írást tett közzé lapunk ez évi 2. számában, A évi XCVI. törvény a valóságban címmel. Azt vizsgálta meg városa egyik forgalmas utcájának és egy bevásárlóközpontnak a teljes becserkészése, valamint ezenkívül a város egyéb területein végzett szemelgetõ adatgyûjtés útján, hogy tapasztalható-e változás a törvény január 1-jei hatályba lépése óta. Vizsgálódásának eredménye az volt, hogy némi javulás mutatkozik, mivel egyes üzletek tulajdonosai eleget tettek a törvénynek, s ha lassan is, de mintha gyarapodnának a magyar elnevezések, tájékoztatások. Megelégedettségre azonban még koránt sincs okunk. Körülbelül ez derül ki azokból a napisajtóbeli cikkekbõl is, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak, s ez a tapasztalatom nekem is. Éppen ezért ez év tavaszán levélben fordultam dr. Lamperth Mónika belügyminiszterhez, s arra kértem, hogy ha õ is egyetért ezzel a helyzetértékeléssel, akkor egy miniszteri körlevélben vagy más, általam akár nem is ismert módon hívja fel újólag az érintett közjegyzõk és fogyasztóvédelmi (fõ)felügyelõk figyelmét arra, hogy a reklámnyelvtörvényt fokozott buzgalommal és igyekezettel tartassák be mindazokkal, akik eddig még nem tettek eleget a törvény elõírásainak, talán gondatlanságból, talán csupán azért, mert nem is tudtak róla. A válasz hamar megérkezett. A miniszter asszony telefonon már pár nap múlva jelezte egyetértését, három hét múlva pedig írásos válaszát is megkaptam. Idézek belõle: Köszönettel vettem levelét, melyben kifejtette a reklámtörvénnyel kapcsolatos véleményét. Önhöz hasonlóan én is nagyon fontosnak tartom anyanyelvünk ápolását, védelmét. Az idegen nyelvi hatások erõsödése amely az uniós csatlakozás következtében fokozódik mindnyájunkat arra késztet, hogy gazdag anyanyelvünket minden erõfeszítésünkkel óvjuk meg, aminek egyik lehetséges eszköze felhívni mindazok figyelmét a törvény rendelkezéseinek fokozottabb betartatására, akik abban kiemelten részt vesznek. A levelében foglaltakkal egyetértek. Kérését továbbítottam a Fõvárosi, Megyei Közigazgatási Hivatalok vezetõihez, akik az illetékességi területükön mûködõ érintett államigazgatási szerveknek, valamint a települési önkormányzatok jegyzõinek figyelmét fel fogják hívni a reklámtörvényben foglaltak fokozottabb betartatására. Megörültem a levélnek, mert éreztem belõle a jó szándékot, éppen ezért reméltem, hogy lesz is foganatja. Ám a levél április eleji kézhezvétele után csak teltek a hónapok, és a sajtóban egyetlen olyan közleményre sem bukkantam, amely egy ilyen körlevél megszületésére utalt volna. Talán csak én nem figyeltem fel az ezzel kapcsolatos hírekre, vagy a sokszor jelentéktelen dolgokat is nagy terjedelemben tálaló sajtó tartotta fölöslegesnek az erre vonatkozó tájékoztatást? Abban nemigen volt okom kételkedni, hogy a miniszter teljesítette, ami nekem szóló levelében állt, hiszen abban már múlt idõben fogalmazva írta, hogy Kérését továbbítottam a Fõvárosi, Megyei... stb. Annál kevésbé volt okom kételkedni, mert egy, még a levél megkapása elõtti telefonbeszélgetésünkben Lamperth Mónika kérdésemre fel is hatalmazott arra, hogy szándékáról, majdani intézkedésérõl s egészében véve a reklámnyelvtörvényben foglaltak fokozott betartatásának fontosságáról magam is szóljak vagy írjak, ahol és amikor annak szükségességét érzem. Nekem ugyanakkor ez a levél vagy felhívás nagyon fontos lett volna, ugyanis az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaitól már nem egy olyan jelzést, illetve felajánlást kaptam, hogy akár egyénileg, akár csoportosan a csoportokon egy-egy Beszélni nehéz! kör vagy anyanyelvi szakkör tagjait kell érteni szívesen összegyûjtik azokat a környékükön található feliratokat, reklámszövegeket, amelyek nem felelnek meg a törvény elõírásainak, de nem tudják, mit kell tenniük ezekkel; hova és kihez kell elküldeniük összegyûjtött adataikat. Már tavasszal azt terveztem, hogy elõbb-utóbb írok errõl lapunkban, ezért vártam a majdani cikket megerõsítõ híradást. Ilyennel nem találkozván július derekán felhívtam a belügyminiszter asszony titkárságát, azt kérve, hogy ha az érintett államigazgatási szervek vezetõi, valamint az önkormányzatok jegyzõi csakugyan kaptak biztatást a minisztériumtól, akkor, ha van rá mód, azt valamilyen módon postán, fax útján, en juttassák el hozzám, hogy errõl szóló, tervezett cikkemben hivatkozhassak rá, vagy akár be is mutathassam. Nos, nem kellett csalódnom. Néhány napon belül kezemben volt az a körlevél, amelyet Lamperth Mónika miniszter asszony megbízásából dr. Bujdosó Sándor, a belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára juttatott el elektronikus úton az érintett hivatali vezetõkhöz még áprilisban. Mivel a körlevél a miniszterhez írott levelem meg a tõle kapott válasz nyomán részletesen ismerteti az elõzményeket is, belõle itt szemléltetésül csupán az utolsó két bekezdést idézem, az egészet pedig erõsen kicsinyítve adom közre. A közeli uniós csatlakozás következtében nyelvünket érõ, egyre erõsödõ idegen nyelvi hatásra tekintettel a nyelvész úr kérte, hogy történjen meg az érintett államigazgatási szervek, valamint települési önkormányzatok jegyzõinek felhívása arra, hogy a reklámtörvény elõírásait fokozott buzgalommal és igyekezettel tartassák be mindazokkal, akik bármilyen oknál fogva nem tettek eleget a törvényi elõírásoknak. Kérem a tisztelt Hivatalvezetõ Asszonyokat/Urakat, hogy hívják fel az illetékességi területükön mûködõ államigazgatási szervek, valamint települési önkormányzatok jegyzõinek figyelmét a fentiekben foglaltakra. Mondhatnám, hogy ezzel elérkeztünk a hepiendhez, minden a legjobb úton halad, de ilyet még én, a mindenben a jót (is) keresõ sem mondhatok, mert errõl szó sincs. Arra azonban most már az eddiginél is bátrabban biztathatom és biztatom is olvasóinkat s általában az anyanyelvápolókat, hogy ha valóban szeretnék, hogy a szintén hasznos és szükséges idegen üzleti megnevezések, feliratok mellõl soha és sehol ne hiányozzon a magyar megfelelõ sem, gyûjtsék össze ilyen irányú észleleteiket, és juttassák el azokat az illetékes államigazgatási szervekhez, fogyasztóvédelmi (fõ)felügyelõségekhez és a települési önkormányzatok jegyzõihez. Tapasztalni fogják, hogy a szóban forgó intézmények és tisztségviselõk nem neheztelni fognak ezért önökre, hanem megköszönik segítségüket. Õk is nagyon jól tudják, hogy közös ügyet szolgálunk/szolgálnak ezzel. Grétsy László ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 3

4 Hogyan nyúljon a nyelvész a nyelvhez? zende Aladár Anyanyelvi nevelés, nyelvmûvelés és Skörnyezet címû tanulmányában (V. Raisz Rózsa és Zimányi Árpád [szerk.]: Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XXI. század elején. XIV. anyanyelv-oktatási napok. Eger, július MNyTK 212. Budapest, 22 30) a nyelvvel való foglalkozás két fõ feladatának és mûködési területének olyan áttekintését adja, amelyben a környezet fajsúlyos szerepét emeli ki. E meghatározó fogalomba sok mindent kell beleértenünk, magának a nyelvvel való gyakorlati foglalkozásnak a környezetét is. Környezete van a nyelvi nevelésnek, és környezete van a nyelvmûvelésnek nemkülönben. Sõt, éppen ez a tágabb környezet az, amely régóta, de ma különös idõszerûséggel vet föl égetõ problémákat a módszertan és a szemlélet irányválasztásainak terén. A leglátványosabb aktualitás most a nyelvmûvelés körüli vita. Érintésekor Szende Aladár mintegy két évszázadra visszatekintve idézi a nyelvmûvelés történeti-társadalmi hivatásának és hatóerejének változását, amelyet a következõ mondatok illusztrálnak: Az anyanyelvvel kapcsolatos felfogás, valamint a nyelvvel való foglalkozás és foglalkozásunk a történeti idõben jelentõs változáson ment keresztül. Összevetésben: a XIX. század elsõ felének értelmiségi hitvallásában a nyelv átélt, meghatározó összetevõje a nemzet fogalmának. A jelenre vonatkozólag ez nem feltétel nélkül állítható. Az anyanyelv korabeli mûvelése történeti tudatosságú mozgalom volt, teremtõ-konstitutív jelleggel. A mai nyelvmûvelés ezzel szemben inkább helyesbítõ-regulatív beállítottságú. A történelmi környezet hatása félreismerhetetlen: míg Jedlik Ányos, a természettudós azonnal kész találmányának magyar nyelvû megnevezésével (villamdelejes forgony), a dualizmus korában és azóta már csak a motor (korabeli ejtésmódban a mótor) járja. A nyelvi tudatosság ezután is tovább szûkül, az 1940-es évek után például az orvosi szaknyelvben már nincs számottevõ törekvés a terminológia magyarítására. A mai helyzet ismert, a szakmák mûszóválasztása [túlnyomóan] az átvétel mellett dönt...; a fogalom-megnevezésekben következetesen a professzionális jelleg érvényesül a magyar újítás rovására. Hozzátehetjük az idézet folytatásaként: a változás jelenségeivel szemben a nyelvészet [inkább] tartózkodóan konzervatív. Pedig a változások minden nyelvi rendszerszintben folyamatosan érvényesülnek, és meglehet, mára bizonyos értelemben elérték a kritikus tömeg állapotát. Külön indoklás nélkül is belátható, hogy 2004 történeti idõmetszetében, ismételten mint környezetben, a nyelvmûvelés távlata nem lehet az önmegsemmisítésig elható puszta adatfelmutatás és -elemzés sem. Csupán látszat, hogy egy közlés pillanatnyi hatékonysága általában is szavatol ugyanazon közlés mint nyelvi forma eredményességéért. Ha egy ma elhangzó mondatban az aki, amely, ami választása nem a száz év elõtti normát követi, hanem a jeltárgyjelölés kialakuló, új szabály szerintivel keveredõ ingadozását tükrözi, lehetünk megengedõek. De a használat bizonytalansága és ezzel a közlés eredményességének veszteségei elkerülhetetlenek. A példával jelzett jelenségkörrel kapcsolatban is érvényes, hogy a nyelvész-nyelvmûvelõ tiszte a feltárás és az anyanyelvi beszélõnek a Szende Aladár által is oly fontosnak tartott nyelvi tudatosságba emelése. A szélesebb értelemben vett környezetnek egy másik térszelvényében, a magyar nyelv oktatásában is új helyzet adódik a évvel. A magyar az EU hivatalos nyelve lett, Örömmel adjuk közre ezt a cikket, melynek szerzõi Szende Aladár gyermekei újabb vonásokkal gazdagítják a jeles nyelvtudós és pedagógus pályaképét. (A szerk.) ennélfogva megnõ a jelentõsége a nem magyar ajkúak magyaroktatásának is. Folyamatosan bõvülnie kell tehát annak az eszközkészletnek, amely e tevékenység és hivatás gyakorlásának eredményességét szolgálja, és amelynek kidolgozásában Szende Aladár munkásságának elévülhetetlen érdemei vannak. A nyelvhasználat e másik dimenziója szoros kapcsolatban áll a kommunikáció pillanatnyi sikeressége és a nyelvi forma eredményessége között feszülõ lehetséges ellentéttel, azaz a nyelvi norma, a standard kérdéskörével. A magyart idegen nyelvként tanulók joggal várják el, hogy egy általánosan elfogadott és elvárt nyelvi rendszert ismerhessenek meg és használhassanak. Másrészt az imént említett szélesebb környezet az anyanyelvi beszélõk nyelvszemléletét is megváltoztathatja a magyar mint idegen nyelv kutatása során felszínre kerülõ új tudományos felismerések révén. E felismerések közül itt azok érdemelnek említést, amelyek a magyar nyelv különállásának sajátos jegyeit hozzák felszínre, elsõsorban európai környezetében. Tegyük föl a kérdést köznapi nyelven: miben tér el tipológiailag a magyar a magyart idegen nyelvként tanulók anyanyelvétõl? Nem új felismerés, de a délibábos nyelvrokonítási kísérletek ellensúlyozására újra és újra fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a magyar a finnugor nyelvek családjába tartozik, agglutinációs (a szó tövéhez toldalékokat illesztõ) rendszerû. Felfedezhetjük emellett egy kevésbé ismert jellemvonását is: a magyar úgynevezett topikprominens voltát. Ez azt jelenti, hogy az alanynak a magyar mondatokban nem kell az elsõ helyen állnia, sõt akár el is hagyható. Így Máriát Péter kérte fel táncolni. / Esik. (szemben a német szerkezettel: Es war Peter, der Maria zum Tanz aufforderte. / Es regnet.). Vannak továbbá a magyarban alany nélküli jól formált mondatok: A tortából még Péternek is jut. / Villámlik. (németül: Sogar Peter kann ein Stück von der Torte bekommen. / Es blitzt.). Látjuk, miközben az indogermán nyelvekben a mondatrészi szerepet a szórendi szabályok határozzák meg, ilyenfajta szabályozás a magyarban nincs (l. még angol: Mary loves John.; francia: Marie aime Jean.; német: Mara liebt Johann.). Ezzel szemben a magyarban mind a négy következõ mondat standard, azaz jól formált: Pétert Mária szereti. / Szereti Mária Pétert. / Szereti Pétert Mária. / Pétert szereti Mária. A szórend ebben és egy sor más, hasonló esetben az információ tartalmának kiemelését szolgálja, ahogy a szakember mondja: fókuszképzéssel. Ne ejtsünk itt most szót azokról a közismert jelenségekrõl, amelyek képletesen szólva az egzotikus grammatika körébe utalhatók. Ilyenek a speciális egyeztetési szabályok megléte, valamint a birtoklást kifejezõ habeo-s szerkezet és a nyelvtani nemek hiánya. A magyar anyanyelvû beszélõk nyelvi tudatossága ezt a területet még föltárja, azonban az indoeurópai nyelvekhez hasonlatos vonásokat már kevésbé fedezi fel. A magyar az agglutináló jelleg mellett felmutat ugyanis flektáló (a tõbeli magánhangzót változtató) és izoláló jelenségeket is. Vegyük a szép szebb, hó havat példát a flektáló jellegre; valamint a következõ szerkezetet az izoláló jelleg bemutatására: sok szép lány (németül: viele schöne Mädchen) sok lány szép (német: Es gibt viele Mädchen, die schön sind.). Az említett két struktúra azonos szótári elemekbõl áll, amelyeknek sora a struktúrában másképp elhelyezkedve eltérõ jelentésekhez vezet. Hadd zárjuk e rövid szemlét Szende Aladár szavaival: Az elõadás címében szereplõ környezet fogalmát, mint látható, szélesebben értelmeztük. Ez azonban természetes, hiszen annak tovább kell bõvülnie, hogy az anyanyelvi nevelés és a nyelvmûvelés teljesebben tölthesse be hivatását. Szende Virág Szende Tamás 4 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

5 NYELVI MOZAIK ( Itt vagyok a kismetrón! Vukmir, az örömapa Kandidál, regisztrál, kvalifikál Felszarvazta a nejét?) Mobiltelefonjába beszélõ középkorú nõ tudatja valakivel a budapesti földalattin: Itt vagyok a kismetrón! Szavait, az újabb szokás szerint, mindenki hallja, de senki sem figyeli. Talán csak a kocsiban utazó nyelvésznek üti meg a fülét ez a szó. Kismetró? Fáj a szívem a megszokott földalatti-ért, amely évtizedek óta olyan jól megkülönböztette ezt az immár több mint százéves, mûszakilag is más jellegû közlekedési eszközt az 1970-es évek eleje óta mûködõ metró-tól. S bár a metró-t annak idején nem sikerült (nem is igen akarták) mélyvasút-ra magyarítani, a millenniumi kéregvasút neveként fennmaradt a földalatti elnevezés (olyan jelentéstapadásos rövidülés ez a földalatti vasút-ból, mint a debreceni a debreceni kolbász-ból vagy a nápolyi a nápolyi szelet-bõl). Thurzó Gábor könyve, a Belváros és vidéke azt is megörökítette, hogy még a pesti német ajkú iparos polgárság német beszédében is földalatti volt a neve ennek a jármûnek: Ihr geht mit dem földalatti!, azaz Földalattival mentek! adja ki a parancsot a nagyanya 1919 májusában (a mondatnak az a jelentõsége, hogy ne provokálják a járókelõket a kommün idején azzal, hogy hintón mennek egy családi látogatásra). A kismetró szó létrejöttét az is segíthette, hogy a hivatalosság 1-es metró néven próbálta belekényszeríteni a földalattit a maga rendszerébe. Ezt így persze senki sem mondja soha nem hallottam olyasmit, hogy az 1-es metróval megyek a Bajza utcáig, de a hivatalos elnevezés elõkészítette a talajt a kismetró számára. Egyelõre nincs szótározva (a Magyar értelmezõ kéziszótár új, átdolgozott kiadásában sincs benne), de a Magyar szókincstár már 1998-ban fölvette a földalatti bizalmas szinonimájaként. Eszem ágában sincs persze hibáztatni ezt a hangulatos és ráadásul nem idegenbõl vett, hanem ún. belsõ szóteremtés útján, spontánul kialakult elnevezést. De a magam szóhasználatában hû maradok ahhoz, amit nagyszüleimtõl, szüleimtõl kisgyermekként megtanultam. Vagyis továbbra is földalatti-n járok (pl. a munkahelyemre). b Figyelem a tévében a labdarúgó-közvetítést, és meglepve tapasztalom, hogy a riporter nem is a mérkõzésrõl, hanem az egyik játékos családi ügyeirõl beszél. Szerencsére felvételrõl nézem a meccset, így szóról szóra idézhetem, amit hallottam. Vukmirról, a Ferencváros kõkemény hátvédjérõl azt is mindenféleképpen el kell mondani, hogy örömapa, hiszen megszületett múlt szombaton Budapesten a kislánya, Angéla, 53 centivel és 3600 grammal. Ejha! Ezek szerint az örömapa olyan férfi, akinek épp most született gyermeke, és ennek, persze, nagyon örül. Ha ezt a szerb nemzetiségû labdarúgó mondaná, aki még csak tanulja a magyar nyelvet, nem csodálkoznám. De a magyar riporternek tudnia kellett volna, hogy a szó ezt jelenti: házasságkötéskor a menyasszony, ill. a võlegény apja. Az örömapa tehát nem a gyermekáldásnak, hanem egyelõre csak gyermeke házasságkötésének örül. Ne higgyük azonban, hogy ez csupán alkalmi nyelvbotlás volt! Egy internetes adatbázisban ezt a példát találtam a Magyar Hírlap május 2-i számából: az egyik szülészeten az örömapa [a] felesége helyett a nõvérkét akarta hazavinni. Ez arra vall, hogy a szótévesztés hátterében ún. népetimológia (téves szófejtés) áll. Még az is meglehet, hogy idõvel az örömapa szó felveszi ezt a jelentést (is). Én azonban örömapa-ként jobb szeretnék elõbb a házasságkötésnek örülni, s csak utána a gyereknek! b Tavaly februári számunkban írtam a kandidál ige újszerû, jelölteti magát, pályázik vmire értelmû használatáról. Azóta találtam erre egy több mint húsz évvel ezelõtti példát is: Babits a Kisfaludy Társaság tagságára kandidált, de Pekár Gyuláéknak nem kellett (egy irodalomtörténeti tanulmányban). A kandidál tárgyatlan használata tehát korántsem olyan újszerû, mint korábban hittem. Ráadásul mindeközben fennmaradt a jelöl vkit vmire jelentés is. Csollány Szilveszter tornász olimpiai bajnok ezt nyilatkozza pl. a Nemzeti Sport ez év április 5-i számában: A Magyar Olimpiai Bizottság engem kandidál majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói szekciójába. Vagyis nemcsak az új jelentésre van régebbi példa, hanem a régi jelentésre is vadonatúj. Van két másik, szintén latin eredetû idegen szavunk is, melyet az utóbbi idõben tárgyatlan igeként, az alanyra irányuló cselekvés kifejezésére kezdenek használni: a regisztrál (elég sûrûn) és a kvalifikál (egyelõre ritkábban). A regisztrál jelentése a köznyelvben: nyilvántartásba vesz, jegyzékbe (fel)- vesz, a tudományos nyelvben, választékos stílusértékkel: tényeket magyarázat, értékelés nélkül megállapít. Újabban azonban (feltehetõleg az angol register ige fordításaként, ill. hatására) inkább abban az értelemben alkalmazzák, hogy nyilvántartásba véteti magát vhol, s ezáltal jelentkezik vmire. A példák tévéreklámokból valók: Regisztrálj most, a(z)... sms-számon!; Regisztrálj Magyarország legtutibb mobilos társkeresõjébe!; Regisztrálj, és Ámor nyila téged is eltalálhat! Az angol amerikai register hatására azért gyanakszom, mert ez az ige nem csupán ezt jelenti (tárgyas igeként): bejegyez, hanem ezt is (tárgyatlanként): bejelentkezik (pl. szállodába), beiratkozik (pl. iskolába). A kvalifikál magyarul minõsít, a kissé idegenszerû kvalifikálja magát vmire pedig minõsíti, érdemesíti magát (pl. sportoló a továbbjutásra, a döntõre). De mit olvasok egy angol címû, de magyar nyelvû muszkliújságban? Íme: Mostantól kezdve a Mr. Olympia elsõ 6 helyezettje kvalifikál a következõ évre a top 10 helyett, illetve más versenyeken csakis az elõre kiírt elsõ 3 vagy 5 helyezett kvalifikál, hiába rendelkeznek már indulási joggal. Hû, de bonyolult! (És még azt mondják, hogy e sportág mûvelõinek az agyuk is izomból van.) Minket azonban mindebbõl most csak az érdekel, hogy a kvalifikál itt = minõsíti, érdemesíti magát, azaz továbbjut, bejut vhová, vmibe. A minta ebben az esetben a qualify képesítést szerez, vizsgát letesz lehetett. E három igét eredetileg a latinból vettük át, de most az angolból úgyszólván másodszor is átvettük, s ez jelentésátcsapást vont maga után a használatukban. Ami engem illet, egyelõre megmaradok a régebbi értelmüknél: nem regisztrálok a társkeresõbe, hanem csupán regisztrálom ezt az érdekes nyelvi jelenséget. b Szegény Beckhamre rájár a rúd: a botránysajtó mással sem foglalkozik, mint az õ hûtlenkedéseivel (talán ezért is lövi olyan gyatrán a büntetõket, de a dolognak ez a része nem ebbe a lapba való). Ezt olvashattuk például a Nemzeti Sport egyik tavaszi számában: õ [ti. Beckham] egy, az odavágón kieszközölt sárga lappal elérte, hogy Svájcban síelhessen felszarvazott nejével. Újabban tehát nem csupán a feleség szarvazhatja fel a férjét, hanem a férj is a feleségét. A példa nem egyedi: egy bajnoknõ úgy nyilatkozott, hogy az olimpia után megházasodik, mert gyereket szeretne. Más híres nõk is elhatározták, hogy családot alapítanak. Egy kitûnõ labdarúgónkról pedig azt adta hírül a sajtó, hogy bekötötték a fejét. Éljen az egyenjogúság! A fentieket elõször talán viccnek szánták, de idõvel nyelvi valósággá (ahogy most divat mondani: kõkemény valósággá) válhatnak. Egyszóval: nem vicc! Kemény Gábor ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 5

6 A nyelvmûvelés etikája A nyelvvel foglalkozó csoportok közül okvetlenül fontos részletesebben megvizsgálni a laikusok körét. Õk azok, akik elsõsorban érzelmi alapon hoznak nyelvhelyességi döntéseket, magyarságféltésbõl, az identitás megõrzése céljából. Ez korántsem elítélendõ, inkább tiszteletre méltó, azonban a laikusok értékítéleteit, fõleg a szakembereknek, helyesen kell értelmezniük. A laikusok ugyanis szigorúbban ítélkeznek, s nem kedvelik, ha az általuk szembeállított nyelvi jelenségekre azt a választ kapják, hogy mindkettõ helyes. Ez sem gond, toleranciával kezelhetõ. A baj egyrészt abból adódik, ha az õ véleményüket nem jó szándékú, türelmes meggyõzéssel próbálják meg helyreigazítani, másrészt abból, ha az õ téves ítéleteiket a deskriptív nyelvészek a hagyományos nyelvmûvelõk számlájára írják. Így ez a két csoport gyakran összemosódik. Ezért érdemes mindenekelõtt részletezni a laikusok körét. Idetartoznak idõnként a magyartanárok is, akik a korábban tanult nyelvmûvelõ babonákat adják tovább, s õket ebben néha a tankönyvek is megerõsítik. Íme egy példa: Javítsd a hibákat az alábbi mondatokban! Tördeli a kezeit. Akkor már potyogtak a szemeibõl a könnyek. Úgy vélem, semmiképpen nem tekinthetõ hibának a páros testrészek többes számú használata a fenti mondatokban. Jó egyes számban és többes számban is. Ebbe a csoportba lehet sorolni azokat az újságírókat is, akik viszonylag rendszeresen vagy alkalmanként nyelvmûvelõ cikkeket jelentetnek meg. (Az 1997-es nyilatkozatvitában legalább ötven újságíró nyilvánított véleményt.) 2004 márciusában jelentek meg az alábbi sorok egy megyei napilapban, amely több tízezer példányban jelenik meg. A cikk címe: A szõnyegre kerül és társai. Édes anyanyelvünk nem szereti a személytelenséget és a szenvedõ igealakokat. Bár létezik a -tatik, -tetik igeképzõ, mégsem»használtatik«. Germanizmusként viszont már régen gyökeret vert nyelvünkben az úgynevezett körülírt szenvedõ szerkezet (»le van a búza aratva, keresztbe is van már rakva«), ám a most»terítékre került«kerül viszonylag új fejlemény, és terjed, mint a pestis. A cikkben mindjárt négy megállapítás hibás: 1. nem igaz, hogy a magyar nyelv nem szereti a személytelenséget, 2. nem igaz, hogy a határozói igenév és létigés szerkezet germanizmus, 3. a terítékre kerül formailag terpeszkedõ kifejezés, valójában azonban frazéma, helyes, 4. a terpeszkedõ kifejezések nem új keletû jelenségek. Félõ, hogy az ilyen (el)írások a hagyományos nyelvmûvelõk számlájára íródnak (személytelen forma!). A laikusok körébe sorolhatók idõnként a politikusok is, a felirattörvény kapcsán többen véleményt nyilvánítottak a nyelvrõl, a nyelvhelyességrõl. (A parlamenti hozzászólások megtalálhatók az interneten.) Félreértés ne essék: azt nem állítottam, hogy minden laikus megnyilvánulás hibás volna, csupán azt, hogy nem szakemberek lévén fennáll a tévedés lehetõsége. Íme, máris egy ellenpélda. Hogyan sérülhet meg egy közember elvárásnormája egy mindennapi helyzetben. Az idézet egy napilap SMS-rovatából való: Beszélünk a gyógyszerárról, de az udvarias kiszolgálásról nem. Egy...-i patikában nem szokás ránézni a vevõre, és a gyerek korát úgy kell megkérdezni, hogy»mekkora a pulya?«gratulálok! És nem is volt fiatal. (telefonszám) Tételezzük fel a jobbik esetet! Az eladó nem akarta megsérteni a vevõt, mégis hibázott. A formális/informális helyzethez illõ kommunikációs forma megválasztása nemcsak a parlamenti képviselõk, polgármesterek és más közszereplõk számára fontos, hanem íme: egy eladó számára is. Nagyon egyszerûen: amikor fehér köpenyt vesz, megigazítja a frizuráját, akkor a megnyilatkozásainak is ehhez kell igazodniuk. Úgy járt el akarva-akaratlanul, mintha odalökte volna a gyógyszert a kedves vevõnek. A nyelvi illemtant és a kommunikációs elvárást sérelem érte. Nem volt etikátlan a vevõ SMS-e, õ a saját szociokulturális beállítottsága és intelligenciája alapján ítélkezett. A következõ eset már sokkal összetettebb, s mivel botrányos hírû volt, az országos sajtót is bejárta. Íme a hír: Az emberi butaság pofonjai. Közfeladatot ellátó személy elleni erõszak miatt indult eljárás egy...-i házaspár ellen. A nyomozás adatai szerint a 29 éves férfi és felesége hétfõn reggel bementek a helybeli általános iskolába, és a folyosón bántalmazták harmadikos gyermekük középkorú tanárnõjét. A...-i rendõrkapitányság által elvégzett tanúkihallgatások szerint a szülõk nem engedték el fiukat a korábbi osztálykirándulásra, és ezt az ellenõrzõ könyvébe tett beírással igazolták. Elmondásuk szerint azért támadtak a pedagógusra, mert az piros tollal kijavította a szülõi bejegyzés helyesírási hibáit. Kétségtelen, a szülõknek felelniük kell törvényellenes cselekedetükért, de a tanárnõ is vétkes, etikailag nem volt oka és joga kijavítani a hibákat, s ezzel megsérteni õket. Ennek további részletezése helyett következzék egy rövid felmérés eredménye. Negyedéves magyar szakos hallgatóknak is felolvastam a hírt, majd kértem, hogy véleményezzék. A nagy többség elítélte a tanárnõ tettét, de a szülõket is a testi bántalmazás miatt. Néhány hallgató a szülõket helyesírásukért is elmarasztalta. Íme egypár vélemény:... egy tanárnak gyakran nemcsak tanítványait, hanem azok szüleit is nevelnie, oktatnia kell. Így tett a cikkben említett tanárnõ is. Nevelt, korrigált..., s közben vérig sértette a gyermek szüleit... Erre azt szokták mondani, hogy a jó pedagógus mindig nevel, és mindig kell is nevelnie. Ez a pedagógus is ezt tette ebben az esetben. Én az õ helyében nem lettem volna ilyen»lelkes«. Persze igaz, hogy nekem is biztos szemet szúrt volna az a bizonyos helyesírási hiba, én viszont megtartottam volna magamnak a véleményem. A szülõk sem viselkedtek éppen toleránsan a pedagógussal. Szerintem inkább elszégyellték magukat, szégyenkeztek írásuk miatt, és így»adtak hangot«ennek. Abból a szempontból igaza volt a tanárnõnek, hogy a szülõnek kell példát adnia gyermekének. Tehát hogyan írjon helyesen a gyerek, ha a szülõ sem tud? Viszont a tanárnõ a szülõket nem tanítja/taníthatja. A helyesírási hibákból levonhatta a tanárnõ a következtetést arról, hogy milyen fokú lehet a szülõk iskolázottsága, de ennél nem kellett volna tovább mennie. Ezzel a cselekedetükkel nem értek el semmit a szülõk, hiszen ettõl még nem tudnak helyesen írni, és jól le is szerepeltek a tanárok és a szülõk elõtt. A véleményeket nem elemzem, tekintsék olvasóim ezt a cikket vitairatnak. Zárásul két tanulság. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a laikusok véleményét, fõleg ha az kifogásolható, a szakembereknek a maga helyén kell kezelniük és értelmezniük. A fenti nyelvi esetek nem jogi esetek, de az már látható, hogy a nyelvmûvelés etikája igen bonyolult kérdéseket vet fel. Minya Károly 6 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

7 Az utazás mindig nyelvi utazás is egyben. Utazás közben az ember, ha figyeli környezetét, más és más nyelvi szokásokkal találkozik. S ahogy megcsodáljuk a népviseletet, az ételeket, a történelmi emlékeket, úgy akaratlanul fölfedezzük a nyelvi szokásokat is. Most éppen a tiszatúrázókét. Bár kétéves koromban egy teljes kilométeren át sodort magával a Rákos-patak, és az akkori Nyelvtudományi Intézetben kikiáltottak nagy úszómesternek (apám és anyám beleremegett, ha felidéztük), mégsem félek a víztõl. Könnyen megtanultam úszni, azóta sok tavat, folyót megismertem, rendszeresen szelem a Széchenyi nagymedencéjét... A szerelmem azonban a Tisza. Annak is felsõ vidéke. A kárpátaljai, veszélyesebb szakaszon még nem jártam, de a Tiszabecs Dombrád közötti Felsõ-Tiszát nagyon jól ismerem, a kanyarok, kompok, pontonhidak, füzek, kócsagok visszaköszönnek. Éppen most tértem haza az idei túráról, de már tervezem a jövõ évit. Akkor a Túr-túrán is részt szeretnék venni Nagyhódostól Túristvándin át a tiszai Nagybukóig. Tiszabecs, Dióliget kemping. Innen indulnak túráink. Dióliget, hiszen ezen a tájon, az ország legkeletibb részén óriási dióültetvények vannak. A szomszéd Milota egyenesen a diópálinkájáról híres. De az ahogy mondani szokták egy másik történet. A kínálatban van még bortúra is, de talán hitelesebb lenne pálinkatúrát hirdetni, hiszen Szatmárban járva alig akad, aki ne kóstolná meg az igazi pálinkát. Gergelyiugornyán, a Tisza-parti Las Vegasban egy kávézóban pontos árlistát látunk. Kommersz pálinka, féldeci 90 forint. Kérünk. Nem baj, ha minõségi? kérdeznek vissza. Ki mond erre nemet? Azután már rögtön 250 forintba kerül. Az persze nincs kiírva. Az újoncok (mindig vannak) egy kicsit izgulnak az indulásnál. Milyen hajót kapnak (aki csónakot mond, azt a tulajdonos-túravezetõ megdorgálja), nem lyukas-e, nem borulnak-e föl stb. Mi már nem feszengünk, a harmadik túra után ismernek bennünket, adják a kenut, és oktatás nélkül elengednek. Az oktatás pedig igen érdekes! Túravezetõnk bemutatja a beszállást, az evezést, a kormányozást. Nem velencei gondolásként simogatjuk a vizet, hanem erõteljesen lapátolunk! A velencei gondoláshoz olyan ájtatos képet vesz föl, hogy még harmadnap is ezen nevetünk. Én vagyok a parancsnok. A velem együtt utazó hölgyek (a túra végén kérik, hogy takarítónõként mutassam be õket) tavaly már lázadoztak ez ellen, de én õrzöm posztomat. A parancsnok kormányoz, s kanyarokban, kompnál, pontonhídnál, kikötésnél azért ez fontos tudomány. A hajózás lényege. A velem utazó hölgyek legjobban ezt a mondatomat szeretik (partot érés elõtt egy perccel): Sisi már nem evez. Már Kati sem evez. Tavaly azért volt egy kudarcom. A vásárosnaményi híd alatt éppen középen kívántam áthaladni. Tudtam, hogy a jobb oldalt kell választani egy régi pillér miatt, de ez nem eléggé tudatosult bennem. Neki is mentünk a régi pillérnek, fennakadtunk. A híd szélén levõ állóhajó matrózai elfordították a tekintetüket. Borulunk? Kilyukadt a hajó? Kiúszunk? A dráma másodperceit nem részletezem. Kiugrottam, letoltam a hajót a kõperemrõl, és visszaugrottam. A szívem még tovább ugrált egy darabig. Idei hajónk névtelen. A tavalyinak ránk származott neve ez volt: Okádék. Nem valami fölemelõ. Pedig a név fontos, sok túratársunkat a hajó neve alapján jegyezzük meg. A kenupadon végig a fenekem alatt a törülközõ, alatta pedig a Tisza-térkép és a jegyzetfüzet. A következõ neveket jegyeztem föl: Tortúra, Szûzoltók, S-ördögök, Fall-Oszkár, Fõnö-kék, Gponty, Bokorjáró, Nyomor-ék, Sir-vivor, Megy szépen, Qszó Erõd, Tép, Nemzeti hip-hop, Titanic. Ez utóbbiaknak NYELVI ORSZÁGJÁRÁS Tisza-túra, Túr-túra mondtam: nomen est omen? Szép nyelvmûvelõ esszét lehetne kerekíteni a Buzi-e vagy? kajaknévrõl. Tudniillik arról, hogy hazulról hozott szubstandard nyelvváltozat-e az -e kérdõszó (miért becézzük, kedves nyelvészkollégák, kérdõszócskának?) vagy tudatos nyelvhelyességi vétség, támadás a nyelvmûvelés fölöttes Én-t kialakító szerepe ellen; egyébként is, ki tudhassa azt, mi a helyes, mi akkor is megmondjuk az õszintét! S ezzel már itt is vagyunk a Tisza-túra egyik lényegénél, a fizikai erõkifejtéssel párosuló teljes verbális felszabadultságnál. A Túr-torkolathoz vagy egy komphoz érkezve mindenki Petõfit szaval, mármint hogy Nyári napnak alkonyúlatánál..., és hamarosan jön a poén, Ott, hol a kis Túr siet beléje... Persze itt az a kérdés, hogy most a rendes Túr vagy az Öreg-Túr torkolatánál álldogált-e Petõfi Sándor. Meg azután: Pihen a komp, kikötötték... De a kocsma bezzeg hangos... Ki tud többet, ki tudja tovább? Az éjszakáink valóban hangosak. Sokan nehezen viselik, hogy a Tisza-parti kempingekben olykor egész éjjel szól a zene, pajtadiszkó, büfédiszkó, kocsmadiszkó formájában. Sajnos a kultúrát ma már leginkább decibelben mérik, s örökös a perpatvar a csendért, a jó levegõért, a túra öröméért kirándulók, meg a A szerzõ és útitársai bulizósok között. Több Tisza-túra után úgy látom, hogy a végeredmény mindkét csoport esetében többnyire az, hogy föladják. A túrázók elmaradnak, mert éjjel nem tudnak pihenni, a bulizósok kiszállnak, mert nappal nem tudnak evezni. Valami józan középutat kellene találni. A friss levegõ, az evezés hatására én csodák csodájára mindig alszom, de minden átfordulásnál emlékszem az éppen aktuális slágerre. Tavaly a Szerelemrõl szó sem volt..., idén a Királylány volt a menõ. A tavalyi túrán, Szatmárcsekén nem sikerült egyedül (ez most nem társ-, hanem mértékhatározó) végigaludnom az éjszakát. Egy miskolci középiskolás társaság mulatozott (eufemizmus!) a sátram mellett. Én még ilyen folyékony, Így is lehet a Kék fényben szerepelni... kidolgozott, aprólékos és választékos nyelvi durvaságözönt sohasem hallottam, mint akkor. Elõször azt gondoltam, hogy kimegyek a sátorból, és szép szóval vagy durván arra kérem õket, hagyják abba. Mikor azonban azt is hallottam, hogy egy tanár úr is van köztük, gyõzött bennem az antropológus, elõvettem noteszemet, és egy órán keresztül jegyzeteltem szövegelésüket. Az idei túrán már nem találkoztam velük. Hogy miért ide írom a következõ észrevételemet? Úgy tapasztalom, lassan már a fûzfák (vagy a fûzfalevelek) számával egyezik a Tiszában úszó mûanyag palackok száma. Találkoztam viszont a Tisza szerelmeseivel is, akik a jó levegõért, az érintetlen természetért, az evezés, a homokpadokon heverés, az úszás gyönyörûségéért jönnek a Tisza-túrára. Akik, persze, megkóstolják a szatmárit, fölhajtanak egy-egy hosszúlépést, de valójában a természettel, a történelmi és irodalmi emlékekkel, a túratársakkal ismerkedni vagy egyszerûen csak beszélgetni, esetleg hallgatni, elmerengni jönnek. Õk az igazi turisták, akik szeretnék megõrizni a Tisza szépségét. Õk hozzák el gyermekeiket is. Már sok embert csábítottam a Tiszához, jövõre még többen leszünk. Tehát jövõre a Túr-túrával tetézett Tisza-túra vár ránk, amely biztosan nem lesz tortúra! Legföljebb: bortúra. Balázs Géza ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 7

8 Tegyünk pontot az a-ra is (olykor)! Sokévi szünet után március óta ismét megjelenik a Budapest címû képes havi folyóirat, aminek haláláig Vargha Balázs is szerkesztõje volt. A szép kiállítású, tartalmas folyóirat új folyamának elsõ számában találtam arra a szóra, amely az alábbiak megírására ösztönzött, illetve a vele való találkozás adta az utolsó impulzust ahhoz, hogy egy helyesírási újítást javasoljak. Mielõtt rátérek mondanivalómra, idézem a Budapest márciusi számában Vigyázat, fászádizmus! cím alatt olvasható cikk néhány mondatát. Mi is ez a mi nyelvünkön rosszul csengõ nevet viselõ jelenség, amelynek nincs elég jó magyar megfelelõje? (a homlokzatizmus erõltetett, a homlokzatkonzerv, amit egyesek javasolnak, kérdés, hogy kifejezi-e a lényeget). A fászádizmus abból áll, hogy az ideiglenesen jól rögzített, kitámasztott homlokzati fal mögött mindent lebontanak, és a ház eredeti arcbõre mögé vadonatúj belsõt építenek. Amint a fentiekbõl kitûnik, a szerzõ, Román András érzi, hogy a kifejezés nem hangzik jól, de látja, hogy nehéz helyette jobbat találni. Engem a fászádizmus szóban az zavar, hogy a benne lévõ két hosszú á magánhangzó az amúgy sem rövid négy szótagból álló kifejezést fölöslegesen elnyújtja. Aki nem tud franciául, honnan tudná, hogy a két á-t röviden kell ejteni. A hagyományos városképet megõrizni, egyszersmind azonban korszerû házakat alkotni kívánó építészet által létrehozott kifejezés a francia façade (= homlokzat) szóból ered. A szótárban magyar megfelelõként a homlokzat mellett a magyaros hangzású faszád is szerepel, ami pajkos képzettársításra ad alkalmat. Ha ehhez ráadásul a szadizmus kapcsolódik, és faszadizmus lesz belõle, akkor enyhén szólva komikus szó jön létre. Erre érzett rá a cikk szerzõje, amikor a két a betû helyett két á betût írt. A szó így suta ugyan, de nem lehet félremagyarázni. Ezen a ponton kapcsolódom a szóhoz és minden olyan, a magyar nyelvben használt szóhoz, személy- és egyéb névhez, továbbá fonetikus kiejtés-magyarázathoz, amely eredeti hangzásában rövid á-t igényel, de az írott, illetve nyomtatott szövegben hosszúval szerepel. Nem tudjuk a rövid á-t érzékeltetni, mert hiányzik az ehhez szükséges betû. Ha Garibaldi vagy Calabria mellé zárójelben Gáribáldi-t, illetve Kálábriá-t írunk, félrevezetjük az olvasót. Felteszem a kérdést: nem kellene-e ábécénket a rövid á-t jelölni képes betûvel kibõvíteni? Javaslom, hogy vezessük be a rövid á jelzésére az a betû fölé helyezett pontot, esetleg kis karikát. Nyomdatechnikai akadálya nem hiszem, hogy lenne. Tudomásom szerint a skandináv nyelvek egyikében van ilyen ékezet. Javaslatommal nemcsak anyanyelvünket szeretném gazdagítani, hanem helyesebbé tenni az idegen szavak és nevek kiejtését hazánkban, amely e sorok megjelenésekor már az Európai Unió tagja. Del Medico Imre De jó volna Az óhaj nem azt a fajta betûejtést hiányolja, amelyikkel még most is gyakran találkozunk, és amelyik ellen évtizedek óta küzd minden nyelvápoló (sokszor hiába). Nem azt akarjuk, hogy tovább terjedjen a tud-ja, tel-jes, tíz százalék, af-gán és még sok hasonló típusú betûkapcsolat (hangkapcsolat) betû szerinti, hasonulás, összeolvadás nélküli kiejtése, hanem azt, hogy tartsák tiszteletben a magánhangzók hosszúságát és rövidségét, valamint azt, hogy néhány egyéb szavunkat is úgy ejtsék, ahogyan azt a Nyelvmûvelõ kézikönyv ajánlja. A kiejtéssel kapcsolatos cikkeinkben mindig a mûvelt köznyelvet tekintjük mintának. Azt szeretnénk, ha a mûsorvezetõk, bemondók, riporterek, szónokok kövessék a helyesírással is igazolt kiejtést. Nem ítélhetjük el, sõt bátorítjuk nyelvünk sokszínûsége érdekében a riportalanyok és egyéb nem hivatásos beszélõk dialektusát. Ha egy dunántúli tanittatja a gyerekét, hogy kömüves legyen, vagy ha a fõvárosban kõrutat mondanak némelyek, az nem baj, de ha ezeket egy rádió- vagy tévébemondó vagy egy színész ejti így, azt már fülsértõnek érezhetjük. Milyen gyakran elõforduló szavainkat halljuk rossz kiejtéssel? Íme néhány a sok közül: szinte minden mûsorvezetõ úgy köszön, hogy jó estét kivánok, a hiradó következik. Száz esetbõl nyolcvanszor rövid i-vel hallható: szinész, szines, vizilabda, vizipók (az ismert mesében, ezt utánozzák a gyerekek is), tüzijáték, tüzoltó, korház. A Duna Tv-ben minden reggel kostolnak a reggeli fõzõcskében. Két számunkkal is baj van: a hõmérsékletek, lottószámok, egyéb adatok sokszor tartalmazzák a húszast, a tízest, ezek he- A hogy Az iskolai fogalmazástanítás egyik sarkalatos pontja a fölösleges szóismétlések kiküszöbölése. A tartalmas szavak igék, fõnevek, melléknevek esetében ez viszonylag könnyen megvalósítható odaillõ rokon értelmû megfelelõk segítségével, más azonban a helyzet a kötõszókkal. Jó részüknek ugyan van szinonimájuk (így, tehát, ezért; hiszen, ugyanis; mert, mivel; bár, noha, jóllehet), de mit kezdjünk halmozódás esetén a hogy kötõszóval, melyrõl ugyanez nem mondható el? Sokszor hangoztatott nézet, hogy a legtöbbször elhagyható. Igen, de nem akármikor, és hiánya éppoly feltûnõ lehet, mint egyébként szükséges túlzásba vitele. Érdemes tehát ezt a kérdéskört egy kissé alaposabban megvizsgálnunk. A hogy kötõszó elhagyható sok alanyi és tárgyi mellékmondatból, fõképpen akkor, ha bennük kérdõ névmás vagy névmási határozószó is van: Tudod, [hogy] mi történt? A levélbõl nem tûnt ki, [hogy] mikor érkezik. Mondta, [hogy] milyen ügyes voltál. Ezzel szemben nem hiányozhat a kötõszó a fõmondathoz vesszõvel kapcsolt alanyi vagy tárgyi mellékmondat élérõl olyankor, amikor a kitett utalószó az ige vonzata: Elmondta azt, hogy vidékre költöznek. Az történt, hogy elmentek nyaralni. Rájöttem arra, hogy félrevezettek. A vonzat nem csak igéhez kapcsolódhat: Túl fiatal ahhoz, hogy megházasodjon. A fõmondatot és a mellékmondatot szorosan egybefonja a kitett utalószó, és ilyenkor szükség van a kötõszóra is. Nem szokásosak tehát a következõ változatok: Elmondta azt, vidékre költöznek. Az történt, elmentek nyaralni. Sokszor jó megoldás a kettõspont alkalmazása, ám ekkor eltekinthetünk az utalószótól is: Elmondta: vidékre költöznek. Rájöttem: félrevezettek. Ezzel a lazább szerkesztésmóddal a szorosabb összefüggést mutató alárendeléstõl átcsúszunk a mellérendeléshez. A szerteágazó kérdéskörbõl mindössze néhány alapesetet érintettünk; az elmélet folytatása helyett azonban térjünk át a gyakorlatra. Sajtónyelvi szövegek vizsgálata közben figyeltem föl a hogy kötõszó gyakori elmaradására (szaknyelvi kifejezéssel: törlésére). A hatvanöt cikk több mint 500 mondatára kiterjedõ elemzés alapján úgy tûnik, hogy a hírnyelv sajátos jelenségével állunk szemben. (A hiányt a továbbiakban ø jellel tesszük láthatóvá.) Rendszeresen elõfordul, hogy néhány mondaton belül többször is elhagyják a kötõszót: Szabó Ferenc, a Külügyminisztérium szóvivõjének helyettese lapunkkal közölte: ø sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudja a híreket. Elmondta: ø valóban jelen van az az igény, hogy... Felvetette azt is, ø induljon etikai 8 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

9 a betûejtés! lyett azonban rendszerint huszast és tizest mondanak. Ugyanígy rövid magánhangzóval halljuk a huga, az utitárs, a tanu szavakat. A végtelenségig lehetne sorolni a példákat, de nem szívesen teszem (ezt is szivesennek mondják), mert a rossz példa ragadós. Aki figyeli a kiejtési változásokat, észreveheti, hogy sokszor baj van a tiszta é-vel az olyan szavakban, amelyekben az é után két mássalhangzó áll. A következõ esetekre gondolok: erdekes, ertettem, kerdezem. Nem marad meg az é, hanem egy kissé hosszan ejtett e-t hallhatunk. Ilyen elõfordul egy-két olyan szavunkban is, amelyben nincs másik mássalhangzó az r után: Ferencváros, hering (szinte csak pestiek mondják így). A betûejtést illenék követni olyan szavainkban is, amelyeknek az idõk folyamán magyarosodott az ejtése, s a helyesírás is ezt sugallná. Hiába burleszk, sokan börleszket mondanak; hiába aerobik, szinte mindenki erobikot ejt. Így vagyunk a reneszánsz-szal is, mert a finomkodó röneszansz egyre-másra felbukkan. Érdekes, hogy azok, akik ujságot, Ujpestet mondanak, írásban az okoskodó megoldást alkalmazzák. Úgy gondolják, hogy MÚOSZ-t, ÚTE-t, MÚSZ-t kell írni, mert az ú hosszú az újságíró, az úszó és az Újpest szóban. Bárcsak a kiejtésben lennének ilyen következetesek! Miközben ezt írom, a rádióban Nyiregyházáról beszél valaki, társa az Örséget dicséri, mert ott finomak a husok. Ez nem bántó, mert mindketten civil beszélõk, nem pedig olyanok, akik hírolvasásból, közvetítésekbõl, mûsorvezetésbõl élnek. Kovács József kötõszó elhagyása eljárás azon szülészek ellen, akikrõl az interneten kiderült: ø az ellátásért pénzt kérnek. A fõmondatok ritkábban utalószót is tartalmaznak: Végül azt találta ki: ø kedvese vesse alá magát a hazugságvizsgálónak, és akkor kiderül, ø ki mond igazat. A monitoringbizottság adatai azt mutatják: ø a kormányváltás után a párt szereplése drasztikusan lecsökkent a hírmûsorokban. Mint láttuk, igen gyakori eljárás a kettõsponttal való kiemelés. A tárgyi és az alanyi alárendeléseken kívül ritkábban határozói mellékmondatokban is találkozunk vele, ezekben azonban nem mindig tûnik szerencsésnek: Varga Mihály felhívta a figyelmet arra: ø a bevételek tervezett növelése komoly adóemelésekkel jár. Összességében úgy vélte: ø a bejelentett költségvetés hátrányos a gazdasági élet szereplõi számára. A hogy elhagyására érdekes példa egy hét mondatból álló cikk, amelybõl négy esetben hiányzik a kötõszó: Üres volt a bank széfje, így továbbra sem lehet tudni, ø hol vannak a kerület milliói. Utóbb kiderült, ø Ispánky a pénzt még februárban a pénzintézet Bécsi úti fiókjában helyezte el. [...] Többen úgy vélték, ø a pénz még mindig a bankban hever elzárva. A kerület polgármestere lapunknak elmondta: ø a széfet már kinyitották... Ennyire azért nem kell félni a hogy kötõszótól, hiszen alkalmazásával esetenként gördülékenyebb a tagmondatkapcsolás. Röviden szóljunk egy sajátos viszonyról, a kötõmódszerû mondatszerkesztésrõl, amelybõl semmiképpen sem törölhetõ a hogy. Mindössze egy ilyen példa akadt a vizsgált anyagban: Az õ feladata, ø a két évvel ezelõtt alkalmazott sémák közül elõhívja a legfontosabbakat. A mellékmondat felszólító módú igealakja a kötõmódban nem fejez ki tényleges felszólítást, és kötelezõ formai kellék a kötõszó is. A hogy kötõszó sajtónyelvi szerepérõl összegezésképpen megállapíthatjuk: (a) legtöbbször tárgyi alárendelésekben fordul elõ, amelyeknek gyakran kijelentést tartalmazó rövid fõmondatuk van (állít, bejelent, elárul, elmond, elrendel, ír, javasol, jelez, kérdez, kijelent, megír, mond, nyilatkozik); (b) sokszor az ismétlés elkerülése végett hagyják el; (c) gyakran az írásjel és a mondatszerkezet megváltoztatásával, kettõspont alkalmazásával kerülik el; (d) törlése a hírnyelvi stílus szövegsajátossága, amelynek oka lehet még a tömörségre, rövidségre való törekvés, az egyszerûsítés. Zimányi Árpád Lapított A lapított finom, könnyû, sült, sós ebédtésztaféle, de vendégvárónak is tökéletes, felvidéki ételkülönlegesség. Szüleim tanítók voltak a Vág partján fekvõ Szímõ nevû kis faluban. Édesanyám Bõsrõl, édesapám a Fülek melletti Sávolyból került oda. Én Rév-Komáromban születtem, hároméves koromig Szímõn nevelkedtem, de még most is ezer szállal kötnek oda a mélyen gyökerezõ emlékek. Ezek egyike a lapított is, amelyhez hasonló ételt csak a Kaukázusban ettem, ott hacsapuri-nak nevezik. Egy kis segítség azoknak, akik saját maguk akarnak meggyõzõdni arról, hogy igazat mondok a lapítottról. Bármely szakácskönyvben megtalálható, hogy hogyan kell kelt tésztát készíteni. Ezek a receptek csak annyi kiegészítésre szorulnak, hogy 1 2 darab közepes méretû, héjában fõtt, majd krumplinyomón áttört krumplit is tegyünk az elõkészítés során a lisztbe. Nem tûzforrón, hanem langyosan! Ha a tészta megkelt, beborítjuk egy kizsírozott tepsibe, és szép egyenletesen ellapítjuk. A lapított tésztára 3 4 deci tejfölt kenünk, fagyos libazsírdarabkákat szórunk rá, megsózzuk és sütni kezdjük. Amikor a tejföl piros-barnás foltokban megpirult, és a tészta is átsült, lehetõleg frissen, forrón tálaljuk. Nagyon jó! A lapítottról sok más egyéb mellett mindig eszembe jut egy kedves történet, amely a lányommal kapcsolatos. Amikor mindez történt, még 10 év körüli volt. Egy szép napon lelkesen mondtam neki: Ma lapítottat sütök ebédre. Mire õ: Azt ne, nem szeretem! Hiába próbáltam bizonygatni, hogy milyen jó, és már nem is egyszer evett ilyet stb. Nem és nem. Jó, gondoltam magamban, vártam türelmesen 1 2 hónapot, és akkor elõjöttem a javaslattal: Sütök egy kis tejfölös pizzát. Ezzel a javaslattal, na és a lapítottal már nagy sikert arattam, persze a negyedik, ötödik darab után megmondtam neki, hogy ez a tejfölös pizza nem más, mint a lapított. H. Bóna Márta ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 9

10 ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY, A 2004/2005. tanév fõbb OKTV-idõpontjai: I. Feladatlap megírása: november óra. Ennek eredményérõl való értesítés: december 15-ig. II. Dolgozatok beküldése: január 24. (Csak a bizottság által meghatározott pontszámot elért versenyzõknek!) III március 7-ig értesítik a III. fordulóba bejutott versenyzõket. A III. forduló idõpontja: április 8. A részletes versenykiírás az Oktatási Közlönyben olvasható. A magyar nyelvi dolgozatok tartalmi és formai követelményeirõl lásd Kerner Anna írását az Édes Anyanyelvünk 2003/4. számának 10. oldalán! 1. Az érdeklõdés felkeltésének eszközei a napilapok címadásában Arra a kérdésre, hogy mi a cím szerepe a napilapokban, az újságot naponta nem olvasó is tudja a választ: a címmel vonja magára a figyelmet az írás, és feladata az is, hogy a közlemény tartalmáról tájékoztatást adjon. Tehát igen fontos információhordozó, lényeges, érdekes, sokszor szenzációs tartalmat közvetít. A cikk elolvasásáról az újságolvasók többsége a cím alapján dönt. (Emlékszünk a Légy jó mindhalálig öreg Pósalakyjára, aki elõször csak a címeket olvastatta fel magának, majd ennek hallatán döntött az elolvasás vagy az ugorgyunk mellett.) Mit vizsgáljon, hogyan közelítse meg a témát a dolgozatíró? A téma kidolgozását kezdheti általános szövegtani megközelítéssel, vizsgálhatja a cím szerepét mint a kommunikációs folyamat részét (a cél, a kommunikáció funkciója, az adó, a befogadó, a csatorna jellege felõl). Ha a szövegtani megközelítést választja, akkor kiindulhat a cím és a szövegegész kapcsolatából, a cím szerepébõl a szövegkohézió létrehozásában stb. A címek nyelvi jellemzõinek vizsgálatakor is többféle megközelítésmód képzelhetõ el: domináns lehet a szókészlettani, a jelentéstani, a grammatikai vagy a stilisztikai sajátságok elemzése. Kitérhet a dolgozatíró a jellemzõ nyelvhelyességi, helyesírási jegyekre, bemutathatja a neologizmusok megjelenését, a divatszókat, a hapax legomenonokat mint a nyelvi kreativitás megnyilvánulásait, kiemelhet jellemzõ frazeológiai jegyeket, nyelvi panelokat, kliséket is a címadási szokásokban. Ajánlatos súlyt fektetnie a nem verbális jegyek bemutatására is, hiszen a tipográfia a laptervezés lényegi eleme. Az igazán jellegzetes napilapoknak akár évtizedekig azonos arculatuk van, hagyományos, rájuk jellemzõ tipográfiával. Lehetséges, sõt kívánatos a verbális és a nem verbális jegyek kapcsolatának feltárása is: melyik, milyen módon, milyen eszközzel erõsíti a másikat, s együttes hatásuk milyen többletet fejez ki. Megközelíthetõ a kérdéskör a stilisztika felõl is: a sajtómûfajok jellemzõibõl kiindulva a dolgozatíró vizsgálhatja a sajtóban elõforduló címadási szokásokat, ezen belül a témának megfelelõen a napilapok címadási szokásait. Ekkor a napilapfajták (politikai, bulvár-, de akár internetes napilapok) szerint, vagy az olvasóközönség, célközönség szerint (vagy az egyes sajtómûfajok szerint: hír, riport, glossza stb.) is csoportosítható és feldolgozható az anyag. Az elemzés állhat egy kiválasztott típus mélyreható, minél több szempontú bemutatásából (pl. egy adott újságtípusnak a komplex vizsgálatából), de elképzelhetõ több típus összehasonlító vizsgálata is. Fontos azonban, hogy bármelyik megközelítésmódot, bármelyik elemzéstípust választja is a pályázó, konkrét, saját maga által gyûjtött anyagot használjon elemzése tárgyául. Dolgozata elején mutassa be a kiválasztott halmazt, ismertesse néhány szóval vizsgálati módszerét, tudassa az olvasóval, mely kérdések megválaszolására törekszik, és ehhez milyen úton kíván eljutni. (Szerencsésebb, ha kevesebbre vállalkozik, de azt minél teljesebben járja körül.) Ne feledkezzék meg dolgozata végén az összegzésrõl sem! Az összegyûjtött konkrét anyagot jó, ha mellékletben közli a pályamû végén. Ügyeljen az idézetek és a felhasznált irodalom, a bibliográfia pontos feltüntetésére! Takács Edit Ajánló bibliográfia: Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény. Gondolat Kiadó, 1979.; Balázs Géza: Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve. Magyar Rádió, 2000.; Balázs Géza: Újságírás, rádiózás. DUE, 1995.; Bencze Lóránt: Stílus és értelmezés a nyelvi kommunikációban. In: Mikor, miért, kinek, hogyan I. Corvinus, 1996.; Bencédy József: Sajtónyelv. MÚOSZ, Sajtóház Kiadó, 2000.; Bernáth László (szerk.): Mûfajismeret. MÚOSZ, 1994.; Bíró Ágnes Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvi divatok. Gondolat, 1985.; Fónagy Iván: A stílus hírértéke. In: Horváth Mária Szabó László: Stilisztikai cikk- és tanulmánygyûjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Grétsy László Kemény Gábor: Címek a mérlegen. Jel-Kép, sz ; Grétsy László Wacha Imre (szerk.): Nyelvi illemtan. Szemimpex, 1999.; Kemény Gábor: A nyelvi kép: rendellenesség és szabályszerûség. Nyr ; Kemény Gábor: Milyen címen? Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Bíró Ágnes (szerk.): Szaknyelvi divatok. Gondolat, ; Kókay György Buzinkay Géza Murányi Gábor: A magyar sajtó története. In: Sajtókönyvtár. MÚOSZ, 1994.; Murvai Olga: A szófajok stilisztikája. Nyr ; Radics Vilmos Ritter Aladár: Laptervezés. Tipográfia, 1976.; Róka Jolán: A grafikai megjelenítés mint vizuális médium. In: Rácz-emlékkönyv. EL- TE, 1992.; Róka Jolán: A nem verbális és vizuális kommunikáció stíluslehetõségei. In: Hol tart ma a stilisztika? Szerk. Szathmári István. Nemzeti Tankönyvkiadó, ; Róka Jolán: A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben. Jel-Kép, 1994.; Róka Jolán: Az újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája. (Nyelvészeti Tanulmányok 29.) Akadémiai Kiadó, 1986.; Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletébõl és gyakorlatából. Századvég Kiadó, 2002.; Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.; Töreky Ferenc: Vizuális kommunikáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Településem (városom, városrészem, kerületem) névadási szokásai Csak nagyszerû nevedet tudnám sóhajt Ady egyik versében, amikor a kapcsolatteremtés képtelenségét panaszolja. A megnevezés, megszólítás képessége antropológiai sajátosságunk, a világ birtokbavételének egyik eszköze. Névadási hajlamunk lélektani eredetû, valaki vagy valami nevének az ismerete hatalmat jelenthet felette, áldani és átkozni is lehet vele. Az emberi tevékenység, beszéd nélkülözhetetlen eleme az, hogy a dolgokat azonosítjuk a nevükkel. Így minden nyelvnek (a legõsibb változatoktól a mai nyelvig) részei: a tulajdonnevek. A névadás fontossága fejezõdik ki abban, hogy a nyelvtudomány keretei között integráló jellegû tudományként beszélhetünk a névtanról, nemzetközi nevén az onomasztikáról. A névtannak tehát a tulajdonnevek világa a kutatási területe. A pályázó két irányban indulhat el: a személynevek vagy a földrajzi nevek vizsgálata felé. Szerencsés lenne választani a két lehetõség közül, mert a dolgozat szerkezete, terjedelmi korlátai mind a kettõt nem teszik lehetõvé. A pályázatíró elsõ feladata az adatgyûjtés. A társadalmi nyilvánosság hozzáférhetõvé teszi a különféle intézmények adatsorait, névsorait. A földrajzi nevek esetében térképek, helytörténeti szakmunkák, városrendezési tervek, egyéb helyi statisztikai adatok szolgálhatnak forrásul. Különösen érdekes az 1990-es évek, a rendszerváltozás környéki idõszak helynévváltozásait követni, magyarázni. Ennél a témánál a történeti elv alkalmazása nélkülözhetetlen. A személynevek esetében az anyakönyvekre, matrikulákra, a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatsoraira, célirányos szociológiai vizsgálatokra, különféle szolgáltatók listáira és egyéni felmérésekre támaszkodhatunk. Ám ezek összeállításánál körültekintõen, a személyiségi jogokat tiszteletben tartva kell eljárni. (Az intézmények listáinak elkérésekor célravezetõ lehet az iskola igazolása az adatgyûjtés céljáról.) Jellegzetes téma, hogy idõrõl idõre milyen nyelvi divatok uralják a hazai keresztnévadást. Ötletes magyarázatokkal, szociolingvisztikai tényezõkkel indokoljuk ezeket a jelenségeket, de ne minõsítsük. Természetesen a névlisták birtokában még néhány érdemleges vizsgálati szempontot alkalmazhatunk. Ilyenek a névmagyarázatok (etimológia és deetimologizáció), a szóhangulat, a nevek grammatikája, a közszavakhoz való viszonyuk, használati körük vagy a névlélektan. (A név része az embernek, a természeti népeknél a névadás lélekadást, feltöltést is jelent.) 10 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

11 MAGYAR NYELV 2004/ ban jelent meg Hajdú Mihály Általános és magyar névtan címû tankönyve. Számos kutatónk (Kálmán Béla, Kniezsa István, B. Gergely Piroska, Mizser Lajos, Hoffmann István stb.) és az amatõr nyelvészek is szívesen foglalkoznak névtannal, ezért bõséges, részletes szakirodalom áll rendelkezésre. Mi most csak néhány alapmûvet ajánlunk a további kutatáshoz, gyûjtéshez tól a Magyar névtani dolgozatok sorozatában már 183 füzet jelent meg, s a Névtani Értesítõ címû idõszakos kiadvány is sok értékes területi adatot tartalmaz. Az internet keresõprogramjai is nagy segítséget jelenthetnek. Szarvas Rita Ajánló bibliográfia: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003.; Hoffmann István: Magyar helynévkutatás Debrecen, 2003.; Kálmán Béla: A nevek világa. (IV. átdolgozott kiadás.) Debrecen, 1989.; Mezõ András: Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.; Névtani Értesítõ, Bornemisza Péter Ördögi kísírtetek címû mûvének nyelvi sajátosságai A régi magyar irodalom az iskolai oktatásban és az irodalmi köztudatban is egyre inkább háttérbe szorul. Ahhoz azonban, hogy anyanyelvünket, irodalmunkat ismerjük, szükséges azt az utat is látni, amelyen a mai magyar nyelv és a mai magyar irodalom kialakult. Ezért szerepel minden évben a magyar nyelvi OKTV-n nyelvtörténeti téma is. Az idén Bornemisza Péter egy jelentõs mûvének nyelvi sajátosságait kell bemutatni. A diákoknak nem ismeretlen a szerzõ, emlegetjük Elektra-fordítását, olvassuk a Siralmas énnéköm címû szép búcsúzó versét, említjük azt is, hogy Balassi Bálint nevelõje volt. Arról azonban kevesen tudnak, hogy Bornemisza Péter ( ) a magyar nyelvû világi széppróza elõkészítõje is volt, egyike azoknak, akik megvetették a magyar mûpróza alapjait. Ez a hatalmas munkabírású prédikátor, író, könyvnyomtató, reformátor, minden iránt érdeklõdõ reneszánsz egyéniség önmagát is figyelõ, vívódó ember volt. Mûvében, az Ördögi kísírtetekben a többi vívódó embernek akar segíteni a lélek megmentésében. Ezért is szánja könyvét olvasásra (a XVI. században!), jóllehet ez a Prédikációk öt kötete közül a negyedikben, mintegy függelékként jelent meg, majd önálló könyvként is kiadta. Az Ördögi kísírtetekben eltávolodott a postilla (szentbeszéd, prédikáció) mûfajától, ugyanis itt nagyon sok reális életanyagot dolgoz fel. Legnagyobb erénye, hogy az ember belsõ, lelki életének feltárására törekszik, önmagát is figyeli, elemzi a modern lélekábrázolás úttörõjeként, ugyanakkor a XVI. századi társadalmat is bemutatja. Mindezen vonások jelzik, hogy Bornemisza szépprózai mûvet (mûveket) alkotott, ezek fontos állomásai a magyar írásbeliségnek. Méltatói legtöbbször általánosságban szólnak gazdag szókincsérõl, szemléletes, színes, népi kifejezésekben gazdag, erõteljes stílusáról, érzékletes, mozgalmas leírásairól, ötletes kifejezéseirõl, a népnyelvbõl merített sikeres hasonlatairól, a modernnek ható, érthetõ, világosan folyó, meggyõzõ, szép szövegérõl. A Bornemiszáról szóló tanulmányok legtöbbje elsõsorban a tartalmi vonatkozásokra figyel. Alig van olyan, amelyik nyelvének alaposabb vizsgálatát tûzte volna ki célul. A pályázóknak tehát nagy lehetõségeik vannak az önálló munkára. A megadott cím alapján sokféle nyelvi szempontú vizsgálódás lehetséges (grammatikai, stilisztikai, szövegtani stb.). Ajánlatos egy fejezetnek vagy egy logikailag összefüggõ részletnek a nyelvi elemzése, de lehetséges egy nyelvi jelenséget az egész mûben megfigyelni, vizsgálni. A munka alapját az Eckhardt Sándor gondozásában 1955-ben megjelent eredeti szöveg jelenti, de javasoljuk, hogy a dolgozat elkészítéséhez a mindeddig legteljesebb Bornemisza Péter-szövegkiadást használják: Heltai Gáspár és Bornemisza Péter mûvei (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1980). Ez ugyan nem teljes, de a modern átírás megkönnyíti a pályázók dolgát. Reméljük, hogy az Ördögi kísírtetek ma is meghökkentõ témái nem tántorítják el a dolgozatot írni akarókat eredeti szándékuktól, és munkájukban bebizonyítják, hogy Bornemisza nyelve Eckhardttal szólva most is hatni tudó, eleven és mûvészi prózanyelv. Kovács Ferencné Pápay József emlékezete Iskolánk 1994-ben vette fel falunk híres szülöttének, Pápay József nyelvészprofesszornak a nevét. A tíz évvel ezelõtti eseményre kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztünk. Pápay József 1873-ban született Nagyigmándon. A szegény, félárva, de igen tehetséges kisdiák tanítója és lelkipásztora segítségével került a pápai kollégiumba, onnan pedig a budapesti egyetem bölcsészkarára. Itt kezdõdött meg tudatos felkészülése a nyelvészi pályára. Nagyszerû tanárainak (Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Szarvas Gábor) hatására alakult ki benne az érdeklõdés a magyar nyelvrokonság kérdései iránt. A Reguly Antal által kezdett kutatások folytatója kívánt lenni. Ehhez kínálkozott nagyszerû alkalom, amikor kiderült: Pápay is részt vehet a gróf Zichy Jenõ által szervezett ázsiai expedíción, és ott nyelvészeti kutatásokat végezhet. Az 1897-tõl 1899-ig tartó út során a nehéz körülmények ellenére osztják nyelvrokonaink között értékes nyelvi, népköltészeti és néprajzi adatokat sikerült gyûjtenie. Sok mindent megtudott és lejegyzett hitvilágukról, szokásaikról, szertartásaikról. Az õ munkájának köszönhetõ, hogy a korábban Reguly által gyûjtött, de meg nem fejtett szövegek is érthetõvé váltak. Hazatérése után a felkutatott anyagok feldolgozásán, publikálásán fáradozott, és 1908-tól a debreceni egyetemen tanított egészen 1931-ig, halálának évéig. Nagyigmándra ugyan már csak látogatóba tért vissza, de a falu nem felejtette el híres szülöttének nevét évtizedek múltán sem. A május 7-én és 8-án rendezett ünnepély pénteken délután az iskolában az emléktábla megkoszorúzásával kezdõdött, majd az érdeklõdõk rövid méltatást hallhattak Pápay József munkásságáról. A posztumusz Nagyigmánd nagyközség díszpolgára címet Pápay József leánya, dr. Lamperth Miklósné vette át. Másnap a tudományos emlékülést Nyirkos István, a Debreceni Egyetem tanára nyitotta meg. Elõadásának címe Pápay József jelentõsége a finnugor nyelvtudományban volt. Õt követte Kiss Antal egyetemi docens a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemrõl, aki Pápay és Debrecen kapcsolatáról szólt. Iskolánk diákjai a kétévenként megrendezésre kerülõ Pápay József nyelvészeti versenyen való megmérettetéssel tisztelegnek névadónk elõtt. Erre az idén május 5-én került sor, s ezen a környékbeli iskolák csapatai elõtt a nagyigmándiak szerezték meg a vándorkupát. A nyelvi versennyel, a Pápay József emlékezete és a Pápay József tudományos emlékülés rendezvényeivel igyekeztünk méltóképpen felidézni Nagyigmánd híres fiának életét és munkásságát. A megemlékezések résztvevõi szándéknyilatkozatot írhattak alá egy létrehozandó Pápay József Társaság megalapításáról. Mészáros Zsuzsanna Ajánló bibliográfia: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Gondolat, 1963.; Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetekrõl (Eckhardt Sándor gondozásában). MTA, 1955.; Halász Gábor: Magyar humanisták (1934). Kiadva: Tiltakozó nemzedék ; Heltai Gáspár és Bornemisza Péter mûvei. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980.; Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma. Irodalomtörténeti Közlemények ; Molnár József: A könyvkiadás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására között. Akadémiai Kiadó, , ; Nemeskürty István: Bornemisza Péter stílusa. Irodalomtörténeti Közlemények ; Nemeskürty István: Adalékok Bornemisza Péter Ördögi kísírtetek címû mûvéhez. Irodalomtörténet ; Schulek Tibor: Bornemisza Péter. Sopron Bp. Gyõr, 1939.; Waldapfel Imre: Bornemisza Péter nyelvmûvészete. Nyugat I, ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 11

12 Pásztor Emil Pásztor Emil elhunytával a magyar nyelv és a magyar kultúra egyik legalaposabb, legsokoldalúbb ismerõjét és a leglelkesebb nyelvmûvelõt veszítettük el. Szarvason született, a kulturális javakra fogékony s gyermekeit is a nemes eszmények szerint nevelõ családban. Mindössze tizennégy éves volt, amikor elsõ nyelvmûvelõ írása megjelent a Magyarosan címû folyóiratban (Autóbusz = gyorskocsi. 1939: 196). Egyetemi szakjainak megválasztását is igazolta az idõ. Nyelvész lett, de a magyar történelem klasszikus szakpár többi ágához sem lett hûtlen: nyelvészeti, irodalomtörténeti és történelmi tárgyú tanulmányokat, sõt könyveket is megjelentetett, fõleg a legnagyobbként tisztelt Arany Jánosról, Madáchról, Kazinczyról. Történeti kutatásai Kazinczy családtagjainak tevékenységére is kiterjedtek. Emellett neveléstörténeti tanulmányokat is írt. Nyelvész pályája azzal indult, hogy professzorai, Mészöly Gedeon és Klemm Antal, felfedezve tehetségét, az egyetemi évek után maguk mellett tartották tanársegédként a szegedi egyetemen ( ). Õ azonban mint lelkes és kísérletezõ kedvû pedagógus ki akarta próbálni az anyanyelvi nevelés lehetõségeit más iskolatípusokban is: Csongrádon középiskolai, majd általános iskolai tanár lett. E korszakában védte meg Arany János Toldijának nyelvi gazdagságáról írt doktori disszertációját, s rendszeresen publikált pedagógiai-módszertani folyóiratokban és a Magyar Nyelvõrben. Így már ismert szakemberként pályázta meg az egri tanárképzõ fõiskola magyar nyelvészeti tanszékének akkor meghirdetett oktatói állását. Szakmaszeretete, szakmai alapossága, pontossága követendõ, de alig elérhetõ minta volt számunkra, akik évtizedekig kollégái lehettünk a tanszéken. Hallgatói is becsülték benne a jó tanárt és a nyelvhasználati, helyesírási kérdésekben tévedhetetlen szaktekintélyt: sok évvel nyugdíjba vonulása után is fel-felkeresték levélben vagy személyesen, ha vitás kérdések merültek fel. Pásztor Emil szakmai munkássága fõiskolai oktatói éveiben teljesedett ki. Rendszeresen jelentek meg tanulmányai a Magyar Nyelvben, a Magyar Nyelvõrben; a fent említett témáin kívül kedvelt kutatási területe volt a nyelvtörténet is. Publikációinak száma néhány könyv, sok jelentõs tanulmány és még sokkal több kisebb-nagyobb szakcikk meghaladja a nyolcszázat, s ezek nagy része a nyelvmûvelés valamely fontos kérdéséhez kapcsolódik, mindig idõszerû és meggyõzõ fejtegetésként. Az Anyanyelvápolók Szövetsége folyóiratának, az Édes Anyanyelvünknek egyik legtermékenyebb szerzõje lett. Nagy kár, hogy válogatott nyelvmûvelõ tanulmányaiból nem jelent meg önálló kötet. Õ a szerzõje a Toldi-szótárnak, az elsõ olyan magyar írói szótárnak, amely egy mû teljes szóállományát dolgozza fel. Kandidátusi disszertációjában e szótárhoz kapcsolódó elméleti-módszertani tapasztalatait foglalta össze (1986). Szívügye volt a magyar helyesírás gondozása. E tevékenysége magas színvonalának elismeréseként tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási bizottsága, mely A magyar heíyesírás szabáiyainak 11., 1984-ben megjelent kiadását dolgozta ki. Pásztor Emil e munkálatok egyik legaktívabb résztvevõje volt. Ugyancsak tevékeny tagként mûködött az Akadémia magyar nyelvi bizottságában. Nagy része volt abban, hogy az egri fõiskola magyar nyelvészeti tanszéke létrehozta a pedagógusjelöltek Kárpát-medencei helyesírási versenyét, melyet Fábián Pál javaslatára Nagy J. Béláról neveztünk el. A versenynek Pásztor Emil állandó zsûritagja és több alkalommal zsûrielnöke volt. Méltán ítélte oda neki 1998-ban az Anyanyelvápolók Szövetsége a Lõrincze-díjat, az egri fõiskola pedig az akkor megalapított Nagy J. Béla-emlékplakettet 2002-ben. Pásztor Emil boldog, megelégedett ember volt, hiszen annak élhetett, ami a szenvedélye volt, s amire elhivatottságot érzett. Magánemberként is ritka egészséges, rendszeres életet élt: amíg ereje engedte, hetenként nagy túrákat tett a Bükkben vagy a Mátrában; a tudományos munka által megkívánt ülõ életmód esetleges káros hatását heti három alkalommal úszással ellensúlyozta. Igazi értelmiségi életmódjához hozzátartozott a mindenoldalú informáltság: ezt több szakmát érintõ folyóiratok rendszeres olvasásával érte el. Eger város értékes kulturális rendezvényein állandóan részt vett, nemcsak figyelmes hallgatóként, hanem mindig egyéni véleményt tükrözõ, hasznos hozzászólásokkal is. Azt hittük, derûje, optimizmusa, munkaszeretete az emberi kor végsõ határáig élteti. Szíve azonban a kiváló orvosi kezelés és a szeretõ, önfeláldozó hitvesi ápolás ellenére 80. életévének elérését több mint fél évvel megelõzõen megszûnt dobogni. Életmûve így is teljes, bár mi tudjuk ha több év adatik neki, további értékes mûvekkel gyarapította volna a magyar nyelvészeti irodalmat. V. Raisz Rózsa Búcsú az olvasószerkesztõtõl Június 18-án, életének 85. évében váratlanul elhunyt Szántó Jenõ, a kiváló újságíró és nyelvmûvelõ, a Népszabadság volt olvasószerkesztõje, az Édes Anyanyelvünknek megindulása óta állandó cikkírója. Szántó Jenõ abban az évben jött Szombathelyrõl Budapestre, és lett az akkor (is) legnagyobb példányszámú országos napilap munkatársa, amikor ez a lap Szabad Népbõl Népszabadság lett. Több mint négy évtizeden át munkálkodott a lapnál, ennek az idõnek java részében olvasószerkesztõként. Nem biztos, hogy mindegyik olvasónk tudja, mi is az az olvasószerkesztõ. Tehát: a szerkesztõk közül az, aki a már kész(nek hitt) cikkeket gondosan elolvassa, helyesírási, nyelvtani és stilisztikai hibáit kijavítja, gyanús adatait ellenõrzi, egyszóval aki a szövegnek azt a végsõ formáját megadja, amely a lapban végül is megjelenik. A mai sajtóból eltûnõben van ez a munka és munkakör, pedig a szövegszerkesztõ korszakában, a nyomtatott külalakjukkal véglegességet és tökéletességet sugalló elektronikus kéziratok idején is igen nagy szükség volna rá. Szántó Jenõ egyike volt a legigényesebb, ha kellett, az aprólékosságig gondos olvasószerkesztõknek. Személyesen 1977-ben ismertem meg, amikor a Népszabadság Mondd és írd címmel nyelvmûvelõ rovatot indított, és ennek Grétsy László javaslatára én lettem a nyelvész szerkesztõje. A rovatot 13 éven keresztül a legnagyobb harmóniában és (vitáktól sem mentes) bajtársiasságban szerkesztettük egészen addig, amíg azt a megújult lap vezetõi 1990 õszén (az új idõk jeleként?) meg nem szüntették. A közös munka kezdetén 29 éves voltam, és most már elárulhatom, nagyon tartottam attól, hogy a pártlapban politikai igényeknek is eleget kell tennem, amire pártonkívüli nyelvészként nagyon nem szívesen vállalkoztam volna. Szerencsére nem így történt. Nem tudhatom, hogy ebben Szántó Jenõnek személy szerint mekkora szerepe volt, de annak a régi Népszabadságnak ez volt az egyetlen teljességgel politikamentes, csupán a nyelvi, stilisztikai helyesség szempontjait szem elõtt tartó rovata. Valamit ennek a közös munkának az eredményeibõl sikerült is megörökítenünk (már ha a könyv alakban való kiadás ezt jelenti): másfél évvel a rovat megszüntetése után az Auktor Könyvkiadónál megjelent a rovat cikkeibõl összeállított, Mondd és írd! címû gyûjtemény. (A felkiáltójel kitételével Szántó Jenõ nem értett egyet, és ezt a rá jellemzõ egyenességgel szóvá is tette.) Tíz évvel késõbb a könyv bõvített változatban is megjelent, ekkor, ennek a sajtóbemutatóján találkoztunk utoljára. Szántó Jenõ szellemileg és fizikailag egyaránt remek formában volt, nem gondoltuk, hogy többé nem látjuk egymást. Befejezésül hadd idézzek fel egy lényegtelennek látszó, számomra mégis fontos mozzanatot. Volt Szántó Jenõnek egy vastag fekete filctolla, ezzel húzta ki a kéziratból a (szerinte) fölösleges szavakat, sõt (fél)mondatokat. Mindig némi szorongással tekintettem erre a tollra, különösen persze akkor, amikor az én kéziratom feküdt a szigorú olvasószerkesztõ asztalán. A toll néha ilyenkor is fölemelkedett helyérõl, de azután vissza is tért oda: a húzás elmaradt. De jó volna (ha lehetne) ezt a cikket is odahelyezni Szántó Jenõ szigorú pillantása és fekete húzótolla alá! S de nagy szükség volna ebben a mai, a szövegszerkesztõ nyújtotta lehetõségek miatt is szószátyárrá vált világban arra a fekete tollra! Ám az a toll gazdátlan maradt. Már senki sem akarja meghúzni a cikkeimet, így ezt a nekrológot sem. Kedves öreg barátom, Szántó Jenõ, nyugodj békében! Kemény Gábor 12 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

13 ARANKA emlékére A Kazinczy-versenyek gyõri országos döntõjéhez elválaszthatatlanul hozzákapcsolódott Hérics Lajosnénak, Arankának, a gyõri Kazinczy Gimnázium igazgatójának alakja, egyénisége. A gimnázium az utóbbi idõben évrõl évre kis füzetekben (könyvecskékben) jelentetett meg a versenyhez kapcsolódó egyes témákat, értékeléseket, gondolatokat; a legutóbbiban éppen a 2003-ban elhunyt Hérics Lajosnénak állított emléket (In memoriam Hérics Lajosné. Gyõr, 2004). Héricsné, Aranka 38 évig szolgálta a versenyt: nemcsak a szervezés mintaszerû irányításával, hanem mindenekfelett tartalmi gazdagításával. Elõször Z. Szabó Lászlóval együttmûködve, majd önállóan tervezett elõadásokat, megemlékezéseket; éltette az említett kiadványsorozatot, a gyõri nyári anyanyelvi tábort; felkészített sikeres versenyzõket. Ezek a versenyek évrõl évre erõsítették bennem a hitet, hogy a szó erejével birtokolható a világ, felmutatható és továbbadható az érték, felmutatható és felemelhetõ az emberség írta a kötetben is olvasható önvallomásában. Ez a hitvallás tartotta meg a tanári katedrán is, mert minden elfoglaltsága ellenére sem hagyta abba a tanítást tavaszán, a Kazinczyversenyek 30. megnyitóünnepségén Göncz Árpád köztársasági elnöktõl vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Akkor már a Kazinczydíjnak is boldog és büszke tulajdonosa volt. Szövetségünk is megõrzi emlékét. Bencédy József Ifjúsági nyelvmûvelõ konferencia Az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ elsõ alkalommal november 19-én és 20-án Visegrádon rendezi meg az Ifjúsági nyelvmûvelõ konferenciát. A konferencián és a találkozón korhatár nélkül bárki részt vehet, de perces elõadásra elsõsorban fiatalok: fõiskolások, egyetemisták, PhD-képzésben részt vevõk, tanárok, kutatók jelentkezését várjuk. A programban a mai magyar nyelvmûvelés idõszerû elvi és módszertani kérdéseirõl hallhatók elõadások, s a megbeszéléseken bárki kifejtheti véleményét. Elõadást tart Grétsy László és Balázs Géza is. A jelentkezési határidõ: október 31. A konferencián és a találkozón a részvételi díj (szállással, étkezéssel) 2000 Ft/fõ, elõadók számára díjmentes. Érdeklõdés: Dr. Balázs Géza, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a, illetve: Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny évi Kárpát-medencei döntõjérõl május 29-én hetedik alkalommal került sor többfordulós válogató után a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntõjére. A verseny meghirdetõje a Magyar Nyelvtudományi Társaság, fõ szakmai támogatója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke. Ahogyan a korábbi esztendõkben, 2004-ben is csak a legkiválóbb 125 diák és a felkészítõ tanárok vehettek részt a döntõn. A megnyitó után a diákok a korábbi évekhez hasonlóan feladatlapot töltöttek ki, és tollbamondást írtak. Közben a tanárok Grétsy László, Nagy L. János és Balázs Géza elõadásait hallgatták. A verseny izgalmait a diákok és a felkészítõ tanárok a fogadáson feledték. A délután sem múlt el változatos programok nélkül: újabb szakmai elõadások, koszorúzás, múzeumlátogatás és anyanyelvi játékok következtek. A díjkiosztó ünnepségen a hagyományoknak megfelelõen egyetlen diák, felkészítõ tanár sem maradt jutalom nélkül, a legkiválóbbak pedig értékes ajándékokat vehettek át. A határon túlról érkezõ tanulók évrõl évre jobb eredményt érnek el ben a felvidéki diákok összteljesítményük alapján megelõzték négy magyarországi megye tanulóit, de dicsérendõ módon helytálltak a versenyben az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai és a muraközi diákok is. A magyarországi megyék közötti versenyben a gyõztes Hajdú-Bihar megye csapata lett. A verseny színvonalát bizonyítja, hogy az egyéni versenyben a megszerezhetõ 100 pontból a legjobbak 95 pont felett gyûjtöttek. A dobogós helyezettek: 5. osztály: I. Mihali Pál (Budapest-kõbányai Önkormányzati ÁI., Budapest, X. kerület); II. Papp Noémi (2. Sz. ÁI., Békéscsaba); III. Ripszám Eszter (Széchenyi István ÁI., Siófok. 6. osztály: I. Fóris Klára (Alsó Erdõsori Ének-zene Tagozatos ÁI. és Gimn., Budapest, VII. kerület); II. Nyúl Eszter (KE CSVM PFK Gyakorló ÁI. és Gimn., Kaposvár); III. Lajtai Krisztina (Stromfeld Aurél ÁI., Budapest, XX. kerület). 7. osztály: I. Ládonyi Zsófia Fanni (Keveháza Úti ÁI., Budapest, XI. kerület); II. Barta Réka (Vörösmarty Mihály ÁI., Újszász); III. Hornyák Dóra (Dobó István Gimn., Eger). 8. osztály: I. Vasas Ferenc Béla (Lorántffy Zsuzsanna ÁI., Pocsaj); II. Csáfordi Zsolt (Gárdonyi Géza ÁI., Sárvár); III. Jámbor Aliz (Landorhegyi Integrált ÁI. Pais Dezsõ Tagiskola, Zalaegerszeg). A részletes eredménylista az interneten olvasható a simonyi címen. A döntõn hagyományosan megjutalmazzuk a legeredményesebb felkészítõ tanárokat is ben öt pedagógus kollégának adtuk át az arany oklevelet és a könyvjutalmat: Bileczné Nyíregyházi Ágnesnek Balassagyarmatról, Gyarmati Attilánénak és Vasas Ferencnének Pocsajról, Kovács Tibornénak Pápáról, Mátyás Annának Érsekújvárról. A verseny napján folyamatosan figyelemmel kísérte munkánkat Szakácsné Nemere Györgyi, az Oktatási Minisztérium fõtanácsosa. Köszönjük, hogy megtisztelte versenyünket. A zsûri jelenléte is rangot adott a döntõnek. A zsûri elnöke Grétsy László, örökös tiszteletbeli elnöke Fábián Pál, titkára Antalné Szabó Ágnes, további tagjai Balázs Géza, Benkes Zsuzsa, Fercsik Erzsébet, Kerner Anna, Nagy L. János és Vadon Lajosné voltak. Az elõkészítésben, a szervezésben és a javításban több mint harminc hallgató és oktató vett részt. Köszönjük szépen a munkájukat. Hálásak vagyunk a válogatóversenyek szervezõinek is. A verseny fõ támogatója az idén is az Oktatási Minisztérium volt, ám szükségünk volt más segítõkre is. Köszönjük támogatóinknak, hogy mellénk álltak, és számítunk rájuk 2005-ben is. Mindent megteszünk azért, hogy a Simonyi Zsigmond nevét viselõ helyesírási verseny hû maradjon azokhoz az emberi és szakmai értékekhez, melyeket a nagy tudós egész életében és munkásságában képviselt. Antalné Szabó Ágnes ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 13

14 DÍJAK, ÉRMEK, JUTALMAK Kazinczy-díjak A Kazinczy-alapítványban rögzített rend szerint ez évben egy pedagógus, egy színész és egy rádiós-tévés beszélõ számára volt juttatható Kazinczy-díj. Az ezzel kitüntetettek: 1. Bolla Kálmán egyetemi tanár, Budapest. Tudományos munkálkodása fél évszázad alatt átölelte a beszédhangzásnak szinte minden kérdését, elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. Szerkesztõként két kiadványsorozatnak mintegy félszáz kötete fûzõdik nevéhez; szervezõként a felsõoktatásbeli Kazinczy-versenyeknek két évtizeden át való sikeres szervezése, irányítása. Közvetlen és közvetett tanítványai közül számosan nyertek el Kazinczy-érmet. Régóta megérdemelt kitüntetését csak most, a kuratóriumból való kilépése után nyerhette el. 2. Ráczkevei Anna színmûvész, Budapest. Kitûnõ orgánumú, szépen beszélõ, anyanyelvünket mint színészi eszközt példamutató alázattal és szeretettel ápoló, a versmondásban, a színpadi elõadásban hibátlan artikulációval, kitûnõ érthetõséggel használó mûvész. Filmes, televíziós, rádiós szereplései is népszerûvé tették. Tehetségének elismerését számos kitüntetés jelzi. 3. P. Debrenti Piroska rádiós fõbemondó, Budapest óta (1984-tõl nyugdíjasként is) megszakítás nélkül dolgozik; a mûsorközlés mellett állandó közremûködõje más rádiós mûsoroknak is. Szép magyar hangsúlyozású, tiszta kiejtésû beszédét, kellemes orgánumát fél évszázada ismerik a hallgatók, elismeréssel figyeli a szakma is. A mai bemondó derékhadnak készséggel adta és adja át szakmai tapasztalatait. Péchy Blanka-díjak Az alapítvány által gondozott anyanyelvi versenyekre felkészítõ és a Beszélni nehéz! mozgalom sikerét segítõ körvezetõk vagy támogatók elismerésére létesített Péchy Blanka-díjat évenként két oktató vagy oktatásbeli dolgozó nyerheti el. Idei kitüntetettjeink: 1. Paskó Istvánné tanár, Cegléd. Két évtizede kapcsolódott be, az akkor Kereskedelmi és Vendéglátóipari elnevezésû, ma Károlyi Mihály nevét viselõ szakközépiskola tanáraként, a Szép magyar beszéd kiejtési, majd az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenymozgalom munkájába, felkészítõként; számos tanítványát juttatva el ezeknek gyõri, illetõleg sátoraljaújhelyi országos döntõjéig. Csatlakozva a Beszélni nehéz! mozgalomhoz is, eredményesen vezeti iskolájában a Patkós Irma helyi születésû színmûvésznõ nevét viselõ szakkört. 2. Rozsnyai Jenõné tanár, Szeged. Több mint másfél évtizede szervezte meg elsõ Beszélni nehéz! körét Szegeden, a 600-as számú ipari szakmunkásképzõben, mely késõbb Móra Ferenc Szakközépiskolává alakult át. Tanítványainak felkészítõjeként bekapcsolódott az anyanyelvi versenymozgalmakba is. Nyugdíjasként egy ideig egyéni levelezõként tartotta a kapcsolatot mozgalmunkkal, majd a JATE hallgatóiból új kört alakított, és vezet, jó eredménnyel. Lelkes résztvevõje országos rendezvényeinknek, továbbképzõ táborainknak. Z. Szabó László-emlékérmek Ezt a kitüntetést a gyõri Kazinczy Ferenc Gimnázium alapította, és a középiskolások Kazinczy-versenyének évi döntõjén ítélik oda két olyan pedagógusnak, akik elõkészítõ munkájukkal évek során több tanítványukat is eljuttatták a Kazinczy-érem elnyeréséig. Az ezzel jutalmazottak: 1. Erdély Judit tanár, Sepsiszentgyörgy. Idestova egy évtizede alapította és vezeti eredményesen a Mikes Kelemen Líceum elsõ Beszélni nehéz! körét; s emellett versenyre felkészítõ munkájának eredményeként felhalmozódott a döntõbe jutott, köztük Kazinczy-érmet elnyert tanítványainak száma is. 2. Némethné Balázs Katalin, Szeged. Egy idõben sikerrel szervezte-vezette az akkor Bebrits Lajosról elnevezett szakképzõ iskola Beszélni nehéz! körét; ma ennek Gábor Dénes nevét viselõ utódintézményében végzi ugyanezt. Mint versenyfelkészítõ tanár, közben is eredményesen mûködött, s több növendéket segített hozzá a Kazinczy-érem elnyeréséhez. Bárczi Géza-emlékérem Ezt az emléktárgyként adományozott jutalmat az Anyanyelvápolók Szövetségének Csongrád városi-megyei szervezete alapította, s adományozza az országos elnökséggel egyetértésben anyanyelvápoló mozgalmunk-mozgalmaink áldozatos segítõinek. Aki ez évben átvehette: Farkas Istvánné, a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója, Budapest. Huszonkét alkalommal tartottuk a Beszélni nehéz! mozgalom nyilvános országos találkozóját intézményük vendégeiként náluk; eredetileg Péchy Blanka érettségiztetõ iskolájának épületében. Idõközben Óbudára költöztették õket, majd korábbi igazgatójuk nyugdíjba ment; de utóda, Farkas Istvánné és csapata biztosította a szíves vendéglátás folyamatosságát. Bázisul szolgáló szakkörük megszûntével találkozóink rendezésének gondját az Eötvös József Gimnázium vette át; eddigi vendéglátóinknak ezzel az ajándékkal fejeztük ki köszönetünket. Kazinczy-jutalmak Több tanévi folyamatos és eredményes munkájukért ez évben a következõ Beszélni nehéz! körök részesültek Kazinczy-jutalomban. (Felsorolásuk telephelyük ábécérendjében, vezetõjük nevének feltüntetésével.) A Szondi György Szakképzõ Intézet Alapító Beszélni nehéz! köre, Balassagyarmat. (Vez.: Hevérné Tácsik Klára). A Közös Igazgatású Oktatási Intézmény Tanári Beszélni nehéz! köre, Borjád. (Vez.: Takács Pálné). A Práter Ének-Zenetagozatos ÁI. Tanári Beszélni nehéz! köre, Budapest. (Vez.: Szõnyi Éva). A Sághy Mihály Szki. Beszélni nehéz! köre, Csongrád. (Vez.: Erdélyi Péter). A Hatvani István ÁI. Beszélni nehéz! köre, Debrecen. (Vez.: Bánszegi Gáborné). A Klapka György Szki. Beszélni nehéz! köre, Jászberény. (Vez.: Molnár Éva). Az ÁI. Bálint Gábor köre, Kézdivásárhely. (Vez.: Bálint Márta). A Kazinczy Ferenc Gimn. Z. Szabó László köre, Gyõr. (Vez.: Grábics Júlia). A Bózsva-parti Óvoda óvónõinek Beszélni nehéz! köre, Mikóháza. (Vez.: Hutkai Dánielné). A Diósgyõri Gimn. Beszélni nehéz! köre, Miskolc. (Vez.: Kovács Ferencné). A Móricz Zsigmond ÁI. Beszélni nehéz! köre, Nyíregyháza. (Vez.: Lakatos Sándorné). A Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény Beszélni nehéz! köre, Orosháza. (Vez.: Bozó Klára). A Leõwey Klára Gimn. Aranyszabály köre, Pécs. (Vez.: Tasnádiné Rónaky Edit). A II. Rákóczi Ferenc ÁI. Beszélni nehéz! köre, Rád. (Vez.: Saffarik Ildikó). A Mikes Kelemen Líceum Tamási Áron köre, Sepsiszentgyörgy. (Vez.: Vass Rozália). A Kazinczy Ferenc ÁI. Beszélni nehéz! köre, Sátoraljaújhely. (Vez.: Hutka Zoltánné). Az Arany János ÁI. Tanulói Beszélni nehéz! köre, Szentgotthárd. (Vez.: Variné Trifusz Mária). Az István Király ÁI. Beszélni nehéz! köre, Szentistván. (Vez.: Szõcsné Antal Irén). A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szki. Beszélni nehéz! köre, Tokaj. (Vez.: Hidasi Lajosné). Az Árpád Fejedelem ÁI. Alapító és Nyelvelõ köre, Vác. (Vez.: Tekes Rozália). Eddigi tevékenységüket nagyra becsülve, várjuk a folytatást. Szövetségünk és a mûsorszerkesztõk nevében: Deme László 14 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

15 VISSZHANG Az adás iránya (félig komolyan) Az Édes Anyanyelvünkben (2004/2:10) Brauch Magda bemutatta az add ide... (nekem) add oda (Pistának) formák mai ingadozását, az add oda használatának a másik forma rovására való terjedését. A Nyelvmûvelõ kézikönyvben Kovalovszky Miklós írt errõl (1980, I/963). Brauch Magda úgy véli, hogy a szembenállás már-már feloldódott. Az add oda, odaadtam stb. formák a Dunántúlról kiindulva terjedhettek el az országban, állítja, s így lehet. Ha mondja Brauch súlyos vétségrõl nem beszélhetünk is, a jelenség zavaró, mert hogy lehet nekem valamit oda adni? A dolognak több vetülete van. Az egyik, hogy különféle nyelvváltozatok vannak, s ezekhez a mindenkori beszélõk különféleképpen viszonyulhatnak, azonosulhatnékjuk, különbözhetnékjük, szimpátiájuk, impulzusaik szerint. Adott nyelvváltozat s az annak megfelelõ alakváltozat használata egyik vagy másik társadalmi csoporthoz, társasághoz való tartozást sugallhat, ha esetleg nem is mindenki számára. Van, aki inkább úgy mondja, mint az apu, van, aki inkább az anyu, a haver, a szomszéd, a mester, a nagy múlt századi író mintáját követi. Ebben a vonatkozásban az idead odaad rendszeres szembeállítása (akár van az adott esetben a szembenállás megõrzésének tartalmi többlete, akár nincs) az igényesség szándékáról, a nyelvhasználat tudatosságáról tanúskodik különösen olyan dunántúliak esetében, akik anyanyelvváltozatukból nem hozzák magukkal ezt az oppozíciót. A másik vetület az, hogy a több nyelvváltozat létének (s a nyelv változásának) lehetnek adott szempont szerinti viszonylagos elõnyei és hátrányai. Ezt szokás is mérlegelni. (Értjük-e még a Rómeó és Júliát, a Halotti beszédet? Stb.). Az ideadás-t meg az odaadás-t még mindannyian megértjük. S egységesek vagyunk abban is, hogy míg egy tárgy ideadásá-t vagy odaadásá-t egyaránt lehetségesnek tartjuk, a magunk iránt érzett odaadás-t (szeretetet és jóakaratot) az állandósult jelentésmegoszlás okán nem nevezzük ideadás-nak, se a Dunántúlon, se a Tiszántúlon. Nem mondja senki: Én odaadóan gondozom õket, de õk nem viszonyulnak hozzám ideadóan. Vagy ha valaki ezt mondja, csak a szójelentés egyéb (irányon kívül esõ) jelentéselemeivel játszik ( Nem olyan odaadó ez a gyerek, hogy bármit is ideadna...). Egy harmadik vetülete a jelenségnek afféle örök, megoldhatatlan kérdés: van-e optimuma a kifejezett különbségek számának? Adott mezõn belül a megkülönböztetés-e a pontosabb és fontosabb, vagy a meg nem különböztetés lehetõsége? A maximum-e az optimum, s állandó-e? Mikor pontosabb a nyelv? Ha lehet azt mondani, hogy A nap keleten kel, vagy ha csak ezt lehetne, s így kellene is, mondani: A nap eddig keleten kelt, s ezután is keleten fog kelni, most azonban a zenitjén van? S újfent: mikor megfelelõbb a nyelv? Ha lehet azt mondani, hogy A piacról jövök (jöttem!), vagy ha azt kell mondani, hogy A piac közepérõl jövök, illetve A piac túlsó szélérõl jövök (érkeztem ide)!? Reggel odaadtam neki a biciklit, este pedig megkaptam tõle. Ezt helyes, mi több: egy korábbi finom megkülönböztetést fenntartó mondatnak tarthatjuk, mert hiszen a meg igekötõ õsinek tekintett irány -jelentése ez: vissza, vissza, a beszélõ közelébe, vissza a beszélõnek (vagy hozzá ). Volt és van megjön, de nincs megmegy... Bár van ma már többé-kevésbé iránysemleges megtér. A Délután Józsi kapta meg a biciklit mondat helyett viszont talán logikusabb volna a Délután Józsi kapta oda a biciklit, hiszen nem Józsi az, aki itt, ahol a beszélõ van, reggel odaadta (illetve: e l adta) a biciklit Lacinak, így nem is kaphatja meg ( vissza, a kiindulási helyre, ugyanide ). Persze, a pontatlan használatnak ebben az esetben több évszázados hagyománya van, így az ma már nem is pontatlan. Az, hogy Megkapta a kölcsönadott pénzt, rendben van, de mit kezdjünk azzal, hogy Julcsa megkapta a levelet, különösen, ha Julcsa nem itt van, hanem ott, messze, és nem is adta kölcsön a levelet? Megjegyzem (tréfásan): azt, hogy valaki valamit eladott nekem aligha lehet jóhiszemûen mondani, hisz az el távolítást fejez ki, s azt a magyar nyelv nem keveri össze a közelítéssel. Következetesebb volna így mondani: Én reggel eladtam (neki, vagy ingyen, vagy pénzért), õ pedig este megadta (nekem, vagy ingyen, vagy pénzért). Esetleg, más esetben, ezt is mondhatnánk: Ideadta nekem, örökbe, pénz ellenében. És: Idevettem magamhoz (vagy esetleg: elvettem tõle) háromszáz forintért... Szegényesek (?) az olyan kifejezések, mint Megérkeztünk (hozzánk, a mi falunkba) Megérkeztünk (hozzájuk, az õ falujukba). A második esetben célravezetõbb volna az Elérkeztünk az õ falujukba forma használata, hiszen az õ falujuk nyilván nem itt van. Az elküldte nekem a pénzt helyett is az ideküldte vagy a megküldte volna jobb. Lehet, hogy a nyelvközösség nyelvi gyakorlata szilárd egy oppozíció tekintetében, az viszont aligha elképzelhetõ, hogy a pólusok eleve és általános érvénnyel magától értetõdõek legyenek. Ha két nyelvi forma áll szemben, külön spontán konszenzusra van szükség, amely eldönti, a két pólus közül melyik a semleges, melyiket választjuk például az ilyen esetekben: Vagy tegnap, vagy holnap, de biztosan megjön a levél. Holnap, amikor megérkezünk, Kaposváron leszünk, add majd ide (oda?) az órádat. Két pólus szembenállásában rendszerint csak az egyiket vesszük egészen komolyan, a másik neutralizálódhat (semlegessé válhat). Ha van a szobában szék, havantehenünk (egyes szám), akkor lehet, hogy valójában székek és teheneink vannak: ezt az egyes szám használata legalábbis nem zárja ki. De ha székek-rõl, tehenek-rõl vagy teheneink-rõl beszélek, akkor nem valószerû, hogy csak egy széket vagy egy tehenet vennék figyelembe. Nem lehet, hogy az oda is neutralizálódik valamiképpen, az erõteljesebb idé-vel szemben? Az odaad idead elad megad lead felad kiad átad igék esetében az történhetett, hogy az irányjelentés alapján külön-külön kialakult igekötõs igék egymással új szembenállásokba léptek, ahol a szembenállásoknak már lényegesebb mozzanatuk az adás jellege, mint az iránya ( rövid idõre ad, rövid ideig tartó használathoz hozzájárul ; pénz ellenében örökbe/tulajdonba ad ; pénzért ad, ideiglenesen, bérbe ad, használatba ad ; követelésnek megfelelõen ad, juttat s ehhez hasonló, irányhoz már alig köthetõ jelentések alakultak ki). Így a szobát kiadják, nekem is, akkor is, ha éppen benne ülök. A jelentések nagymértékben specializálódhatnak: feladják avárat, a harcot; kiadják a könyvet; megadják a módját; átadják a létesítményt. Az irányjelentés igénként, igekötõnként és mint Brauch Magdától tudjuk nyelvterületenként némiképp különbözõ mértékben homályosulni kezdett. A meg használatában manapság már csak kivételesen érzékelünk iránymozzanatot; igen sokszor már az el használatában sem beszélhetünk ilyenrõl. A ki és a be esetében, mondhatni, igéje válogatja. Az oda használatában és ennek megítélésében ma valóban különbségek mutatkoznak: a használat és a megítélés különbözõségei talán egy olyan nyelvtörténeti pillanatot tesznek érzékelhetõvé, amilyen az el és a meg használatát illetõen döntõen már több száz évvel ezelõtt lezajlott. Wacha Balázs ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 15

16 KÖNYVEKRÕL A klasszikus retorika idõszerûsége Reneszánsza van a klasszikus retorikának. Adamik Tamás, A. Jászó Anna és Aczél Petra Retorika címû kötete nem a népszerû retorikák közé tartozik, ám minden bizonnyal hamar közismert és közhasználatú tankönyvvé válik. A népszerû retorikákhoz képest ez megalapozott tudást ad, nem pedig csak gyors, pillanatnyi segítséget. A nagy hagyományokkal rendelkezõ hazai retorikaoktatásból 1950 óta kiesett fél évszázad, míg a világban tovább haladt e tudományterület mûvelése. E kötet szerzõi megkísérelték bemutatni a legfrissebb szakirodalom és a klasszikus, antik retorikai hagyomány alapján a korszerû retorika alapjait és részletkérdéseit. A munka három nagyobb része: a történeti, a leíró és az alkalmazott retorikai fejezet. A történeti részben találjuk az egyetemes, illetve a magyar retorikatörténetet, az elõbbi Adamik Tamás, az utóbbi A. Jászó Anna munkája; a leíró retorikai fejezeteket Aczél Petra írta; az alkalmazott retorikai fejezetekben a retorika és az olvasás, szövegértés, szövegalkotás kapcsolatát ismerhetjük meg, ezeket a passzusokat A. Jászó Anna készítette. Külön kiemelendõ, hogy a leíró fejezet középpontjában az érvelés áll. Ez azért is fontos, mert a szerzõk szerint jól megfigyelhetõ, hogy a hazai retorikatankönyvekbõl a 20. század elsõ negyede után fokozatosan kiszorult az érvelés, e kötet szerzõi viszont éppen ezt tartják a retorikai szerkesztés egyik legfontosabb tényezõjének. A másik hiányosság, amelyet pótolni kívánnak, szintén az érveléssel van kapcsolatban: hiányzik a logikatanítás a hazai közoktatásból, az alapvetõ logikai mûveletek tanítása túlzottan elaprózódik a különbözõ tantárgyak között. Adamik, A. Jászó és Aczél retorikai tankönyvével vitathatatlanul elkezdõdött a hazai retorikai irodalom újjáéledése. Meglepõ észrevételeket tehetünk, ha napjaink modern marketingkommunikációs elméleteit összevetjük a klasszikus retorikai meggyõzés elméletével. Könnyen rájöhetünk arra, hogy csak a kontextus más, az elmélet és az eljárások alapja a klasszikus retorikában rejlik. Megfontolandó a mai szónokoknak Szókratész megállapítása, amely szerint a retorikai mesterség, tudás és mûvészet birtoklásához a következõket kell tudni: a) világosan kell látni a téma valódi, tiszta igazságát; b) tudni kell az elõforduló elemeket egy fogalomba összefoglalni, illetve a fogalmakat részelemeikre tagolni; c) a tudásnak gyakorlással kell párosulnia; d) ismernie kell a szónoknak a beszéd és a lélek fajait ahhoz, hogy tudja, mely lélekre milyen beszéddel lehet hatni ( oldal). A kötet egyik legfontosabb egysége a beszédrészeket, a szónok feladatait és a beszédfajok kialakulását, történetét mutatja be. A leíró retorikai fejezetek alkotják a tankönyv központi részét. Ezek a fejezetek követik a retorikai alapelveket, beszédrészeket. Külön fejezet foglalkozik a meggyõzés elméletével, tényezõivel és módszertanával. Erénye a fejezetnek, hogy a végén sok jól alkalmazható gyakorlatot találunk, amelyek segítenek elsajátítani a deduktív, az induktív érvelés alapjait, a definíció- és enthümémaalkotás részleteit, a klasszikus retorikai érvelés szabályait és az irreleváns érvelés felismerését. Adamik Tamás, A. Jászó Anna és Aczél Petra Retorika címû tankönyve hiánypótló, iskolateremtõ kötet. (Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó, Budapest oldal) Bódi Zoltán Pálinka a közös nyelvünk Ne sutor ultra crepidam. (A varga maradjon a kaptafánál.) Vagyis a nyomdász nyomdászkodjon, az informatikus informátorkodjon, a pálinkafõzõ pedig tartson a finánctól. E szavakkal köszönti az olvasót Gyergyák György, az Állami Nyomda Rt. vezérigazgatója abból az alkalomból, hogy az Európai Unió kényes ízlésû adminisztrátorai alapos megfontolás után hungarikumként hazánk számára biztosították a pálinka megnevezés használatának jogát. Balázs Géza egyetemi tanár, nyelvész, néprajzkutató, lapunk egyik szerkesztõje már más tanulmányaival is igazolta, hogy az egészséges italfogyasztás szószólója. Több mint tucatnyi, eddig megjelent írásában foglalkozott például az égetett szeszes italok történetével, készítésük és fogyasztásuk néprajzi tudnivalóival, a történeti terminológia és a néprajz összefüggéseivel. Téved tehát az, aki azt hiszi, hogy itt mértéktelen szeszfogyasztásra buzdító kiadványnak lehetünk olvasói. A nyelvész nem tagadja meg magát. A díszes kivitelû összeállításból megtudhatjuk, hogy a pálinka mellett egy sorozat szláv eredetû szó bukkant fel, mint a gorolyka,arabasunka,agoselka, a hrabasunka, de a pálinká-n kívül egyik sem maradt meg tartósan a magyar nyelvben. Nem terjedt el széles körben a gabonaés a törkölypálinkára utaló dühöttke sem, amelyet Balázs Géza kutatásai szerint az évi gyulafehérvári országgyûlés egyik jegyzõkönyvében használtak. A pálinkafõzésnek nemcsak tudománya, technológiája, gyakorlata van, hanem nyelvi kifejezési formái is. A pálinkafõzés céljára a nyersanyagból erjesztett lé elnevezése közismerten a cefre, amelyet a Közép-Tisza vidékén csóré-nak, az Északi-középhegység táján ciberé-nek, a Balaton-felvidéken moslék-nak, csömögé-nek, dará-nak, a Székelyföldön keverés-nek neveznek. A pálinkafõzés céljára összegyûjtött túlérett szilvacefre elnevezése a brecska. A pálinka a nyelvben és a népköltészetben többféle módon jelenik meg. A különféle köszönésformák közül talán a legismertebb a pálinkás jó reggelt! Balázs Géza felidézi azt a Békés megyei karácsony esti szólásmondást, miszerint: pálinkát azért kell inni, hogy jól fogalmazzon, ha felnõ (a gyerek), hogy jól tudjon gondolkozni. A részeges ember halálhírére Doroszlón így sóhajtanak: Megócsul a pálinka! A pálinkáról a mai szleng is megalkotja a megfelelõ nyelvi megoldást: a pálinka folyékony nagykabát,éstisztítja a fogakat, illetve arra, aki ivott, ezt mondják: teli volt vadvízzel. Balázs Géza a témakört tudományos (néprajzi, nyelvi, történelmi stb.) megalapozottsággal vizsgálja, de mindezt a népszerû ismeretközlés eszközeivel adja közre. Ehhez a kiadó, az Állami Nyomda Rt. nyomdatechnikailag rendkívül díszes, album jellegû megoldást választott. Mindez nem véletlen, mert tudomásom szerint talán egy-egy üveg pálinka mellé ajándékként ez a kötet is jár majd a cég vendégeinek. A Pálinka a közös nyelvünk lapjairól megismerhetjük a népi pálinkafõzés gyakorlatát, megtudhatjuk, hogy a meggylelke, a meggyláng, a meggyvér csupán néhány az égetett szeszes italok nevei közül. Összefoglalja a kis magyar pálinkatörténetet, a pálinkázási etikett szabályait, valamint tisztázza, hogy valójában kik is a pálinkabarátok. Balázs Géza a megrögzött antialkoholistáknak e szavakkal ajánlja mûvét: aki ezt elolvassa, az egészen biztos, hogy olvasni jobban szeret, mint inni, s akkor már egyáltalán nincs semmi baj. A népi bölcsességet pedig illik nem feledni: az elsõ pohár a barátságé, a második a vidámságé, a harmadik pedig a gyalázaté. (Balázs Géza: Pálinka a közös nyelvünk. Kiadta az Állami Nyomda Rt novemberében.) Maróti István Mivel a kötet gyorsan elfogyott, a szerzõ egy bõvített kiadással pótolja a hiányt. A Pálinka, a hungarikum, illetve angol változata, a Pálinka, Hungaricum 2004 októberétõl kapható a Líra és Lant könyvesboltokban, illetve A magyar pálinka házában. (A szerk.) 16 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

17 Új szavak, kifejezések (31.) Az új értelmezõ kéziszótárban nem található szavakból és kifejezésekbõl nem okvetlenül az elsõ elõfordulásokat szemlézzük. Várjuk olvasóink észrevételeit is! cécézik számítógépes levelezõprogramban egy levélnek a teljes másolatát más(ok)nak elküldi. A CC rövidítésbõl (courtesy copy másodpéldány, szó szerint: udvariassági, szívességi másolat) alkotott magyar ige. egérpad a számítógép kurzorának mozgatásához használt eszköz alátéte, más néven egéralátét. Amouse pad sajátos magyar megfelelõje, az ún. népetimológia által. feliszapolás csatornának iszappal való telítõdése (környezetvédelmi szakszó; az eliszaposodás helyett). hajtánytúra kerékpárhajtánnyal (emberi meghajtású, sínen haladó szerkezettel) végzett túra. Pl.: Július végén zöldre váltottak a szemaforok Ausztria elsõ hajtánytúrája elõtt (Népszabadság, augusztus 5.). halálfolyó l. morbid turizmus kakaóbiztos felülete, billentyûzete ellenáll a ráömlõ folyadéknak. Pl. kakaóbiztos számítógép az óvodáknak. kerékpárhajtány l. hajtánytúra kiülõs utcára nyíló, teraszos, utcára kihelyezett székekkel, asztalokkal rendelkezõ. Pl.: A pesti és budai kiülõsök nagy elõnye, hogy az ember akarva-akaratlanul odasodródik valamelyikbe a nyári éjszakában (Népszabadság, Nyári Lapozó, július 29.). morbid turizmus életveszélyes terepen vagy eszközökkel végzett természetjárás, a kalandtúra szélsõséges változata. Pl. a halálfolyókon való evezés. partiszendvicses alkalmakra, rendezvényekre helyszínre rendelhetõ, ételt és italt kiszállító vállalkozás. Más néven: szendvicsfutár. (Magyar Hírlap, július 31 augusztus 1.) ratyi a homoszexuálisok megnevezése a tolvajnyelvben. szendvicsfutár l. partiszendvicses tömörtelen légnemû anyag állapota, pl. a gáz tömörtelensége. turkászás keresgélés. A turkál és a kurkász szavak keveredésével kialakult új szó (Heti Világgazdaság, június 18.). vízkommandó a tiltott vízvételt, illegális vízfogyasztást felderítõ csoport (Vasárnap Reggel, augusztus 1.). B. G. Szerkesztõségünkbe beérkezett nyelvészeti kiadványok Balázs Géza Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 12. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Beke József: Szépen öszveszedett szók. Tanulmányok az irodalmi nyelv körébõl. Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét, Burget Lajos: Szótárház. Népies, régies, történeti szavak tára. Print-X Kiadó, Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj! Szöveggyûjtemény vers- és prózamondóknak a rokon népek irodalmából. Válogatta és szerkesztette: Nagy Katalin, Fehérvári Gyõzõ. Magyar Versmondásért Alapítvány, Budapest, Gáspári László: A funkcionális alakzatelmélet vázlata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai, Piliscsaba, Janson, Tore: Beszélj! A világ nyelvei tegnap, ma, holnap. HVG Könyvek, Budapest, Kenesei István szerk.: A nyelv és a nyelvek. Ötödik, javított, bõvített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Kiss Róbert Richard: Köszönésformák a magyar nyelvben (különös tekintettel az új informatikai és távközlési technológiák hatásaira és a diáknyelvre). ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, MediaCom Kft., Budapest [2004]. Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Murádin László: Ki volt az a bizonyos Deákné? Europrint Kiadó, Nagyvárad, Murádin László: Utak és nevek. Településnevek erdélyi utakon. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, Péntek János: Népi nevek, népi hagyományok. Mentor, Marosvásárhely, Petõfi S. János: A szöveg mint komplex jel. Akadémiai Kiadó, Budapest, Szathmári István: Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Dr. Varga József: Mondjuk, írjuk hetésiesen? Krúdy Gyula Irodalmi Kör, Közhasznúsági jelentés Az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Kht. (1148 Budapest, Örs vezér tér 11. fszt. 1.) évi mérlege és közhasznúsági jelentése: Eredménykimutatás (eft-ban): közhasznú tevékenység bevétele: 0, vállalkozási tevékenység bevétele: 2425, vállalkozási tevékenység ráfordításai: 1108 (anyag: 898, személyi jellegû: 8, értékcsökkenés: 202), adózás elõtti vállalkozási eredmény: 1317, adófizetési kötelezettség: 3, vállalkozási eredmény: A társaság 2003-ban megszervezte a Szöveg/félre/értés konferenciát, az Ez már beszéd! mozgalmat, valamint különféle képzéseket tartott, szakértõi munkát végzett. A társaság 2003-ban közhasznú tevékenységet nem folytatott, közhasznú bevétele nem volt május 20. Dr. Balázs Géza ügyvezetõ HÍREK Princz Oszkár, a Magyar Eszperantó Szövetség fõtitkára, Az Európai Unió és a Nyelvi Kérdés címû lap fõszerkesztõje, sok nyelvpolitikai munka szerzõje, menedzsere életének 57. évében április 10-én elhunyt. * Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében címmel nemzetközi konferenciát rendezett a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete április 22-én és 23-án. * május 7 8-án Nagyigmánd nagyközség képviselõ-testülete és a Pápay József Általános Iskola nevelõtestülete kétnapos rendezvényen emlékezett meg Pápay József nyelvészprofesszorról. (Errõl bõvebben l. írásunkat a 11. oldalon.) * NYELV-TÁRS címmel új rovatot indított útjára az Irodalomismeret, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata. A rovatban, amely a folyóirat számában jelentkezett elõször, egyszerre négy nyelvmûvelõ cikk is található; közülük három Holczer Józsefé, lapunk rendszeres szerzõjéé, aki az új rovatnak címadója is. * Szaknyelvek korunk kommunikációjában címmel június én konferenciát rendezett az MTA Modern Filológiai Társasága, valamint az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézete Budapesten. * Újvidéken rendezték meg mintegy 40 érdeklõdõ történelem és magyar szakos részvételével a IV. Apáczai Nyári Akadémiát július között. A rendezvényen Balázs Géza Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón címmel tartott elõadást. * Ismét arculatot vált, és több szakember, szereplõ közremûködésével folytatódik október 1-jétõl a Duna Televízió napi ötperces nyelvmûvelõ sorozata, a Helyesen. A mûsorban a hagyományos nyelvmûvelõ témák mellett mûvelõdéstörténeti, illemtani beszélgetések is lesznek. Folytatódik a Diákszemmel rovat, amelyben diákok beszélnek nyelvi kérdésekrõl, valamint Minya Károlynak a mai magyar nyelvújításról szóló öt perce. Az ötperces mûsorok mellett a Duna Televízió több rövidebb, kétperces, helyszíni Helyesen-nel is meglepi nézõit különbözõ idõpontokban. A mûsornak egyébként október 6-án lesz az adása! * Miért hasznos a szemiotika? címmel rendez konferenciát október 16-án Egerben a Magyar Szemiotikai Társaság. Másnap az ifjú szemiotikusok 2. konferenciája lesz ugyancsak Egerben. ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 17

18 PONTOZÓ Mindenekelõtt a évi 2. számunkban közölt rejtvények megfejtését adjuk közre. I. Nyolcszor nyolc. 1. Akvarell. 2. Idõjárás. 3. Együttes. 4. Fizetség. 5. Tananyag. 6. Cilinder. 7. Bazáráru. 8. Köszméte. Az átlókból kiolvasható megfejtés: Ady Endre: Láttalak... (Meglepõ lehetett, hogy Ady, aki közismerten három szóból álló címeket adott verseinek, itt egyszavas címmel élt. Ez a költemény még az Új versek elõtti, 1899-ben megjelent kötetébõl való.) II. Író és mûve. 1. Lajt szalajt. 2. Dorog bódorog. 3. Asztal magasztal. 4. Col dacol. 5. Kész fürkész. 6. Tetõ etetõ. 7. Bella libella. 8. Lejt selejt. Az író Szabó Magda, mûvének címe: Für Elise. III. Egy keresztnevet a közepébe! 1. Elemér. 2. Ottó. 3. Géza. 4. János. 5. Bernát. 6. Aladár. 7. Zsófia. (A mondat természetesen Izsó Miklósra, a 19. században élt kitûnõ szobrászunkra utal.) 8. Dénes. 9. Károly. 10. Tamás. IV. Költõ és mûve. 1. Óbégató. 2. Letenye. 3. Broncho-. 4. Szabály. 5. Cserfes. 6. Legyezõ. 7. Anyuska. 8. Gyermek. 9. Firkász. A költõ Berzsenyi, versének címe pedig a sorok 7., 8., 9., 4., 1., 3., 5., 4., 2. formában való átrendezése után: Keszthely. V. Kányádi Sándor a nyelvrõl. Egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. Azok közül az olvasóink közül, akik megfejtésükkel megszerezték a sorsolásban való részvételhez szükséges 70 pontot, ezúttal a következõk részesülnek könyvjutalomban: Arányi Miklós, Budapest, Tállya u. 3. II. 8. (1121); Balogh Barbara, Tamási, Zrínyi u. 22. (7090); Barton Zsoltné, Szokolya, Királyrét 9. (2624); Bognár Józsefné, Pápa, Gyimóti út 19. (8500); Csöndör Katalin, Csurgó, Hársfa u. 19. (8840); Lõrincz Noémi, Pécs, Aidivgér u. 30. VII. 2. (7632); Petõcz István, Budapest, Thomán u. 9/b (1124); Dr. Sárkány Ernõné, Kecskemét, Lunkányi u. 2. II. 8. (6000); Soós Dóra, Budapest, Margit krt. 56. IV. 4. (1027); Tóth Anikó, Szerbia és Montenegró, Temerin, Bosnyák u. 62. Gratulálunk a nyerteseknek! A Pontozó új feladatai I. Lehet egy betûvel több? Rejtvényünkben bizony lehet, sõt szükséges. Olvasóinknak minden meghatározásra olyan szót kell találniuk, hogy ha eléje egy betût illesztenek, ezáltal megkapják az ugyanabban a sorban olvasható második meghatározásnak megfelelõ szót. A hozzáillesztett betûket összeolvasva egy nyelvtani fogalmat kapunk eredményül. Ezt tessék beküldeni! (Értéke 15 pont.) 1. Kúszónövény férfinév: 2. Nõi név ékkõféle: 3. Képes pázsitfûféle növény: 4. Intézkedést igénylõ dolog növényi hajtás: 5. Pengetõhangszer lenn: 6. Vágja a rendet a gége része: 7. Nõi ruhadarab fafúvós hangszer: 8. Értékesít becsukódik: 9. Rejtély átlag: 10. Épület része hírlap: II. Madárcsalogató. Olvasóink az itt következõ, kissé fura meghatározások mindegyikére egy-egy szép madár nevével válaszolhatnak. Mindegyik elõcsalogatott madár nevéért 1 pont jár. Hiánytalan megoldással tehát 10 pontot lehet szerezni. 1. Érzékszervem helyet foglal-e? 2. Szekér kerekének része: 3. Ón mennyboltja: 4. Eke vonta vágathintáztató: 5. Szerzeteske: 6. Fejet törzzsel összekötõ rolád: 7. Koronáska: 8. Dudoros pénzintézet a! 9. Aprócska társalgó: 10. Deres fejû bácsika: III. Hétszer hét. Megfejtõink az ábra helyes kitöltése után a bal felsõ sarokból kiindulva a jobb alsó sarokig egy magyar poéta vezetéknevére találnak. A költõ két azonos címû és hasonló témájú, de különbözõ sorszámú mûvet is alkotott. Ha megfejtõink ügyesen átrendezik a vízszintes sorokat, ugyanebben az átlóban rábukkanhatnak erre a közös verscímre is. Ki a költõ, és mi a két vers címe? (A névért is, a versek címéért is 8 pont jár, összesen tehát 16.) 1. Katolikus papok fövege: 2. Növényi élõsködõ: 3. Baranya megyei település: 4. Rebellió: 5. Ruhadarab: 6. Csíptetõ: 7. Olasz zeneszerzõ: IV. Szó-ta-go-ló. Nyelvünk hajlékonyságát és rejtvényre foghatóságát mutatja, hogy összeállíthatunk olyan mondatokat is, amelyek oda- és visszafelé szótagonként tehát nem betûnként! olvasva ugyanúgy hangzanak. Például: Pontozó vonzó topon. (Meghatározása: Rejtvényrovat igézõ csúcson.) [Köszönjük a dicséretet! A szerk.] Az itt következõ meghatározásokra alkossanak olvasóink olyan szándékaink szerint 7 szótagból álló mondatokat, szókapcsolatokat, amelyeket az elõbb említett módon oda-vissza ugyanúgy lehet olvasni! Minden mondattal 2 pontot, hiánytalan megfejtéssel tehát 20 pontot lehet szerezni. 1. Kiszolgált kijevi sivatagi patás állat: 2. Augusztusi nagypiac egy nyugat-magyarországi kisvárosban: 3. Izzónak pattogásszerûen érdes hangon zajló kicserélése: 4. A te segítségeddel vált egy észak-amerikai nagyváros tulajdonává: 5. Ismét téged meg engem dorgál: 6. A te dámáddal sétafikál egy koppenhágai a gyalogjárón: 7. A plébános fából készült, színét vesztett dohányzóeszköze: 8. Az egyik magyar megyében felszökken a hõmérséklete: 9. Vaddisznószõrbõl készült, sötét színû tisztítóeszköz: 10. Egy Kodály kedvelte felvidéki település tán gyommal van benõve: V. Déry Tibor a nyelvrõl. 110 éve, október 18-án született a múlt század egyik kiemelkedõ prózaírója, Déry Tibor. Keresztrejtvényünk fõ soraiban éppen ezért egy tõle származó szellemes és mély értelmû mondatot idézünk. Ezt tessék beküldeni! (Megfejtése 25 pont.) Az e számunkban közölt rejtvények együttes értéke 86 pont, de már 70 pont is elég ahhoz, hogy valaki részt vehessen megfejtésével a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehessen. Könyvjutalomban, mint mindig, most is tízen részesülnek. A rejtvények megoldását december 1-jéig kell beküldeni címünkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Budapest, Pf Minden rejtvénykedvelõ olvasónknak sikeres megfejtést és hozzá jó szórakozást kívánnak a rovat gazdájával, Grétsy Lászlóval együtt a rejtvények szerzõi: Bencze Imre (IV.), Doroszlai Elekné (II.), Harmati Gizella (III.), Láng Miklós (I.), Schmidt János (V.) 18 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

19 ÍRÓI SZEMMEL VÍZSZINTES: 1. Déry Tibor megállapításának kezdete. 14. Irodalmi hetilapunk volt (ma már csak korallzátony!!!). 15. Madridi sportklub. 16. Jávor Pál szülõvárosa. 17. Település Hévíztõl 6 kilométerre. 20. Order of the British Empire (brit rendjel), röv. 21. Ajándékoz. 22. Páratlanul éles! 23. Dulakodót szorosan átölelve megfékez. 25. Nem divatból hord csíkos ruhát! 27. Kiejtett mássalhangzó. 29. Anyóka. 30. Cinbõl hengerelt lap. 32. Szerb Antal irodalmi ebe! 33. Észak-amerikai vízesés. 34. Erejét megfeszítve igyekszik. 35. Révfalu része! 36. Ábrahám szülõvárosa. 37. Szegõ Gizi karikaturista mûvészneve volt. 38. Megint középen! 40. Kerékabroncs! 42. Itt, népiesen. 45. Geofizikus, az MTA tagja, a Meteorológiai Intézet igazgatója (Lajos, ). 49. Fékezõdõ. 51. Vízesés. 52. Gyötör a vágy. 53. Híres londoni képtár a Temze partján. 54. Egykori rádiómárka. 55. Tehénpásztor õrzi. 56. Kassák Lajos egyik lapja volt. 57. Gyár páros betûi. 58. Szoba határa. 59. Déry megállapításának harmadik, befejezõ része. 63. Húsevõ madár. 65. Iszkol. 66. Egyszerû, de alapvetõ. FÜGGÕLEGES: 2. Máthé...; színésznõ, a Fiúk a térrõl címû filmben is szerepel. 3. Georg Kreisler monomusicalje Tepes; kegyetlen havasalföldi fejedelem. 5. Szakállas vicc! 6. Az illetõre. 7. A csúcsról a völgybe tekint. 8. USA-beli komikus színész (Danny, ). 9. Illatozni kezd! 10. Páros méta! 11. Arculat. 12. USA-beli író, híres mûve a Lolita (Vladimir). 13. Eredetileg ezt jelenti az IBUSZ elsõ betûje. 14. A megállapítás második része. 18. Diadal. 19. Sor. 24. Erõmû termeli. 26. Ancsa. 27. Fohász. 28. Szerv és érzék is van ilyen. 29. Részesrag, a -nek párja. 31. A Szózat zeneszerzõje (Béni). 32. Sûrû, képlékeny anyag. 39. Világháló. 41. Boltíves udvari bejárat része. 43. Drót. 44. A Dunáéval egy a hangja! 46. Mély, tompa hangon vonít a kutya. 47. Ugye, no most, tájszóval (EHE). 48. Kairó a fõvárosa. 50. Ormánsági városka. 53. A Simeon család címû regényciklus írója (Sándor). 56. Az õ egyik remekmûve A Buddenbrook ház címû regény (Thomas). 57. New Haven-i egyetem Bienkopp; Erwin Strittmatter címszereplõ regényhõse Tolsztoj; a Háború és béke írója. 62. Ausztráliában honos futómadár. 64. Világbajnokság, röv. 65. Ária vége! Schmidt János Két közlemény 1. Az Anyanyelvápolók Szövetsége (1126 Budapest, Szoboszlai u. 2 4., adószáma: ) ezúton ismerteti évi közhasznú tevékenységének fõbb adatait és szolgáltatásai igénybevételének módját: Éves beszámoló (adatok ezer forintban) A) Befektetett eszközök 69 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök 69 III. Befektetett pénzügyi eszközök B) Forgóeszközök 2423 I. Készletek II. Követelések 3 III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök 2420 Eszközök összesen 2492 C) Saját tõke 2342 I. Induló tõke II. Tõkeváltozás 2363 III. Tárgyévi eredmény 21 D) Tartalék E) Céltartalék F) Kötelezettségek 150 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 150 Források összesen 2492 A szövetség és benne az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2003-ban az állami költségvetésbõl, illetve annak alrendszereitõl 6500 eft, más szervezetektõl 828 eft támogatást kapott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott külön céltámogatás segítségével 3420 eft értékben támogatott anyanyelvi táborokat, versenyeket és más anyanyelvi eseményeket. A szövetség ezeken kívül 615 eft cél szerinti juttatást nyújtott, és az állami támogatás terhére rendszeresen megjelentette az Édes Anyanyelvünk címû folyóiratot. A szövetség 2003-ban vezetõ tisztségviselõinek sem pénzbeli, sem természetbeni juttatást nem nyújtott. A évrõl készült közhasznúsági jelentés a szövetség székhelyén megtekinthetõ. 2. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ismét tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy az elmúlt évben, 2003-ban mekkora volt az szja 1%-ából nekünk felajánlott összeg, valamint hogy ezt az összeget mire fordítottuk. A október 8-án, illetve 21-én átutalt összeg Ft, s ezt a pénzt teljes egészében az Édes Anyanyelvünk címû folyóirat életben tartására, szerzõi honoráriumokra, megbízási díjra és terjesztési költségekre fordítottuk. Az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöksége ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4. 19

20 NYELVÉSZ-LELETEK, NYELV-ÉSZLELETEK Ezt nevezik biztonságos szexnek! (A Bestben olvasta: B. G.) s közben vegyen részt termékbemutatónkon, amelyen most A magyar helyesírás szabályait vesszük sorra, elsõként is azt, hogy: termálfürdõ... (B. G.) Tisztelt Szerkesztõség! Csatoltan küldöm azt a hirdetést, amelyet a ZUGLÓI LAPOK címû kerületi újságból vágtam ki. A hirdetést feladó építési vállalatnak igaza van, amikor megállapítja, hogy a piramisok tartósak, de nem lakájosak. Én sem olvastam tudósítást arról, hogy pl. Tutenkámen vagy Amenhotep fáraókkal együtt inasaikat is eltemették. De minek ezt külön közölni, amikor úgyis tudjuk? Szívélyes üdvözlettel: dr. Del Medico Imre. (Csak a rend kedvéért: ugyanezt a hirdetést hasonló érveléssel Nagy Mariann olvasónk is beküldte. Mindkettõjüknek köszönjük! A szerk.) Az ablak nem mindig követi a szótagolást, a feliratkészítõ pedig a helyesírást. (Beküldte: Batár Levente, Pécs.) Jó, hogy már super legyet is kaphatunk! (Dr. Grega Sára, Budapest) Tudom, hogy trendi a trendi, de mindennek van határa! Az FHM (For Him Magazine) áprilisi számának címlapjáról másolom ide ezt a minden bizonnyal figyelemkeltõnek szánt címet. Nos, figyelmemet valóban sikerült felkelteniük, s az is igaz, hogy valamiben végül is meg kell halni. De az ízléstelenség ne legyen nálunk trendi! (K. G.) 20 ÉDES ANYANYELVÜNK 2004/4.

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

,,Tele vagyunk fiatallal,,

,,Tele vagyunk fiatallal,, t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Szentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel megtartott üléséről. Jelen vannak: Szabó Gellért polgármester,

Részletesebben

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor a Magyar Minőség elnöke, a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági tagja A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Nyelviskolák Szakmai Egyesülete A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár megjelenése a helyi nyomtatott és elektronikus médiában Előterjesztő:

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

Részletesebben

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy

Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mondd meg, mit hallasz, és megmondom, ki vagy Mády Katalin MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. április 25. Mády (mady.katalin@nytud.hu) Mmmh ém kv 2013. április 25. 1 / 16 Nyelvi innova cio Lehet Nyugatina

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: OTB/99-1/2013. OTB-29/2013. sz. ülés (OTB-117/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2013. november 11-én, hétfőn, 11 óra 30 perckor

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

TIT Megyei Angol Nyelvi verseny ismeretanyaga 4. ÉVFOLYAM

TIT Megyei Angol Nyelvi verseny ismeretanyaga 4. ÉVFOLYAM TIT Megyei Angol Nyelvi verseny ismeretanyaga 4. ÉVFOLYAM Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása Családi viszonyok, kapcsolatok megnevezése Családtagok bemutatása, megnevezése Testrészek Ruhadarabok

Részletesebben

A birtokos szerkezet

A birtokos szerkezet A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

Kedves Könyvtárlátogató!

Kedves Könyvtárlátogató! Kedves Könyvtárlátogató! Az Önök településén a Balassi Bálint Megyei Könyvtár által működtetett Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat. Ezzel a kérdőívvel arról szeretnénk

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 7

MagyarOK 1.: munkalapok 7 1. Dénes napirendje 6.30 6.35 Fél hétkor Dénes felkel. Hat óra harmincöt perckor már a fürdőszobában van. (Hideg vízzel zuhanyozik.) 7.00 Hét órakor Dénes kimegy a konyhába, és leül reggelizni. / Hét órakor

Részletesebben

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda

2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport. 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda 2008/2009. TANÉVI ÚSZÁS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ II. korcsoport 2009. február 07. Székesfehérvár, Csitáry G. Emil Fedettuszoda Fővédnökök: Dr. Gyenesei István Önkormányzati Minisztérium miniszter Dr.

Részletesebben

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk.

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk. Konferálók - a HIT Rádió délutáni műsora HIT Rádió, www.hitradio.hu (KE Körtvélyfáy Eszter riporter, LE - Loványi Eszter és KZS - Kovács Zsuzsanna KE - A kutya az ember legjobb barátja. tarja a mondás,

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon)

Öröm a gyerek. (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) Öröm a gyerek (Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon) A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi; ártatlan lelkében van valami égi; egész kedves valója nékünk, mint a tavaszi vetés:

Részletesebben

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva Mészáros János megyei főépítész Megyei Értéktár Bizottság titkárság Mi indokolja azt, hogy erről beszéljünk? A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárhoz

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Projektmenedzsment Osztály, osztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető.

JEGYZŐKÖNYV. Projektmenedzsment Osztály, osztályvezető Oktatási, Művelődési és Humánpolitikai Osztály, osztályvezető. JEGYZŐKÖNYV Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális és Oktatási Bizottsága 2010. április 27-én (kedden) 14:00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatalban megtartott rendkívüli

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: /2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Petőfiszállás Község, Pálmonostora Község és Gátér Község Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 13-án a Körjegyzőségi Hivatal Pálmonostori Kirendeltsége

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

ESSZÉÍRÁS. 2010. június

ESSZÉÍRÁS. 2010. június ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL Ahhoz, hogy a tanuló elégséges osztályzatot szerezzen, az alábbi tudásanyag 60 százalékát el kell sajátítania. Vitás esetben vagy osztályozó vizsgánál az alábbi anyagot

Részletesebben

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? 1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Időpontja: 2013. március 27-29.

Időpontja: 2013. március 27-29. AZ OSZMI szervezésében a közgyűjteményekben dolgozó múzeumpedagógusok részére múzeumpedagógia a társművészetek tükrében című szakmai továbbképzés című, az NKA által támogatott 3504/01374 azonosító számú

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: Turóczi Hajnalka jegyző Macsóné Pálfalvi Mária ig.oszt.vezető. Megjelentek kb 15 fő tiszalúci lakos

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: Turóczi Hajnalka jegyző Macsóné Pálfalvi Mária ig.oszt.vezető. Megjelentek kb 15 fő tiszalúci lakos JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2011. április 7- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/1. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Immár a Hivatásunk harmadik évfolyamával kopogtatunk tagjaink otthonába. Talán nem meglepõ, hogy elsõ

Részletesebben

ComFit Kft. részére végzett Farmakovigilanciai irodalomfigyelés - Megbízói elégedettség mérő kérdőív 2013. február 11.

ComFit Kft. részére végzett Farmakovigilanciai irodalomfigyelés - Megbízói elégedettség mérő kérdőív 2013. február 11. ComFit Kft. részére végzett Farmakovigilanciai irodalomfigyelés - Megbízói elégedettség mérő kérdőív 2013. február 11. Kiküldött kérdőívek száma: 35. A kimutatás a kitöltött kérdőívek adatait tartalmazza

Részletesebben

Biciklizéseink Mahlerrel

Biciklizéseink Mahlerrel Biciklizéseink Mahlerrel Aaron Blumm-mal és Orcsik Rolanddal Mikola Gyöngyi beszélget 76 Jó estét kívánok! Két író van a színpadon, de én meg sem kíséreltem közös pontokat keresni a könyveikben, részben

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Témaválasztás, anyaggyűjtés

Témaválasztás, anyaggyűjtés Témaválasztás, anyaggyűjtés Honnan gyűjtenél anyagot a következő témákhoz? Válaszd ki és írd le! Ha van saját ötleted, azt is írd oda! beszélgetés, lexikon, fényképek, családi beszélgetés, értelmező szótár,

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

CSAK BARKÁCSKAMPÁNYOKRA AD LEHETŐSÉGET A TÖRVÉNY A PÁRTOKNAK

CSAK BARKÁCSKAMPÁNYOKRA AD LEHETŐSÉGET A TÖRVÉNY A PÁRTOKNAK CSAK BARKÁCSKAMPÁNYOKRA AD LEHETŐSÉGET A TÖRVÉNY A PÁRTOKNAK A POLITICAL CAPITAL 2007. JÚNIUS 22-I SAJTÓKÖZLEMÉNYÉT KÖVETŐ MÉDIAMEGJELENÉSEK 2007. június 28. Political Capital Institute 1037 Budapest,

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként

Részletesebben

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

VLV.HU MÉDIAAJÁNLAT. Bemutatkozás

VLV.HU MÉDIAAJÁNLAT. Bemutatkozás VLV.HU MÉDIAAJÁNLAT Bemutatkozás A VLV.HU honlap Kemény Dénes akkori szövetségi kapitány, mai MVLSZ- elnök kezdeményezésére jött létre a 2007- es melbourne- i világbajnokság előtt, hogy korszerű médiaeszközként

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben