4. KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KULTÚRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KULTÚRA"

Átírás

1 4. KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KULTÚRA A Bevezetőben már felidéztem, hogy a közoktatás tömegessé, általánossá és egyre több országban kötelezővé válásával a teljes felnövekvő generációk a spontán szocializáció hagyományos természetes közegéből kiemelve a pedagógiai intézmények művi közegébe kerülnek, ahol több mint egy évtizeden át egymás mögött, egymástól elszigetelve ülnek. Ugyanakkor a család, a kontakt lokális közeg és a médiumok pozitív szocializációs hatása is fokozatosan csökken. A családi, a társadalmi és az intézményes pedagógiai hatásrendszer következménye az alacsony tanulási motiváltság, a fejletlen szociális kompetencia, az aszociális, az antiszociális személyiséggé alakulás növekedése. Mindezzel együtt jár a hagyományos, lényegében késztetőnek nevezhető pedagógiai kultúra dominanciája. A közoktatási rendszerek többsége nem tartja elsőrendű céljának, feladatának a proszociális, a segítő együttműködő személyiséggé fejlesztést, és ha fel is vállalja, nem képes azt eredményesen megvalósítani annak ellenére, hogy ma már sokféle módszer és pozitív tapasztalat kínálja magát. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy bemutassa a késztető dominanciájú pedagógiai kultúra segítő dominanciájú pedagógiai kultúrává átalakulásának szükségességét és lehetőségét. Előbb felidézem a mintegy félévszázada kezdődő kutatások gyökeres szemléletváltást lehetővé tevő eredményeit és a tömeges segítőkészség és a proszociális értékrend alakulását. Majd ismertetem a késztető és a segítő pedagógiai kultúra, aktivitás viszonyrendszerét, a segítő pedagógiai kultúra dominanciájának jellemzőit, valamint a hagyományos pedagógiai kultúra fekete pedagógiává torzulásának jeleit. Végül a segítő pedagógiai kultúra öröklött és elsajátítható komponenseiről, a szülők/pedagógusok segítő kompetenciájáról lesz szó. Ez a fejezet csak a téma rövid áttekintő bevezetése, a részletesebb elméleti alapokat a IV. rész fejezetei tartalmazzák, és a segítő pedagógiai aktivitás szempontjából az egész könyv erről szól. ALTRUIZMUS, PROSZOCIALITÁS, SEGÍTÉS A hatvanas évek végén problémák merültek föl a szociális viselkedés biológiai értelmezésében. A főemlősök viselkedésének biológiai alapjai és az ember szociális viselkedése között nem lehetett biológiai hidat verni az egyértelműnek látszó tények soksága ellenére. Ez a probléma vezetett a szociobiológia megszületéséhez, amely az altruizmus biológiai alapjainak felderítésével törekedett közelebb jutni a problémák megoldásához. A kezdeti eredményeket és a szociobiológia megszületését Wilson Szociobiológia: új szintézis című művének megjelenése (1975) hozta meg. Amint az a fontos felismerésekkel lenni szokott, Wilson a támadások kereszttüzébe került, biológiai redukcionizmussal vádolták a közös biológiai alapokat bemutató modellek túláltalánosításai miatt. Eredményeit az etológusok is kritizálták (lásd például Eibl- Eibesfeldt, 1989, ), de inkább azért, mert a biológiai modellek az önérdekre vezették vissza az altruizmust. Ez kétségtelenül egyoldalú kísérlet, de ennek köszönhetően az altruizmus fogalma kiszabadult a nehezen érthető önfeláldozás szűk értelmezési keretéből (a tágabb keret értelmezésére rövidesen sor kerül), és a téma kutatásának robbanásszerű expanzióját eredményezte nemcsak az etológiában, hanem a pszichológiában és az antropológiában is. A múlt században kéttucatnyi elismert személyiségelmélet született, amelyek szinte kivétel nélkül pszichiátriai fogantatásúak, főleg a beteg, a pszichikus problémákkal küzdő személyek kezelésével szerzett tapasztalatokból, tudásból építkeztek. A gyógyító szándék miatt érthető egyoldalú szemléletmód lehet az oka annak, hogy a különböző személyiségelméletek folyamatosan együtt élnek (e tárgyban kiadott vaskos kézikönyvek sokasága ezek ismertetését adja); integrációra, egységes személyiségelmélet kidolgozására nem lehetett remény. A hatvanas évek végétől gyakorlati és elméleti okok miatt előtérbe került az egészséges személyiség pozitív sajátságainak kutatása. Ennek a változásnak az altruizmus a központi problémája, témája. Az etológiai kutatások az aktuálisan észlelt helyzet által kiváltott (involvált) altruisztikus viselkedés megfigyelését végezhetik. Az ember életében is alapvető jelentőségű az aktuális helyzet észlelése által involvált, elindított altruisztikus viselkedés (például ivadékgondozás, vészhelyzetben segélynyújtás). Az ember azonban az aktuális helyzet involváló hatása nélkül is kész és képes altruisztikus, morális viselkedésre. A táguló értelmezési tartomány megfelelő terminológiát igényelt. A pozitív és a negatív viselkedés, személyiség kifejezések a legátfogóbbak. Ervin Staub 1978-ban és 1979-ben megjelent kétkötetes műve (Pozitív szociális viselkedés és moralitás) foglalja össze a pszichológiában végbemenő fordulat kezdeti eredményeit. Ha nem a személyiségről általában, hanem a szociális, a perszonális funkciójú viselkedésről, a szociális, a perszonális kompetenciáról van szó, a pozitív és negatív jelző akkor speciális tartalmú: proszociális és antiszociális, illetve önfejlesztő és önpusztító megnevezéssé konkretizálódik (lásd a 9. és a 13. fejezetet; most csak a proszocialitásról lesz szó). A kutatások gyors expanziójának közleményei közül Clark (1991) pedagógiai szempontból is fontos Proszociális viselkedés című tanulmányát emelem ki. Mivel a továbbiakban a segítésről, a proszocialitásról lesz szó, e helyen elég, ha csak az értelmezési tartomány bővülésének elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fontos és pozitív következményeire utalok. Annak köszönhetően, hogy a kutatások az önfeláldozó, önzetlenül segítő, adakozó, a helyzet által involvált altruizmus fogalmát kitágították, a proszocialitás a másik ember, a csoport és a másik csoport, a társadalom és a másik társadalom, az emberi nem túlélését, jobblétét szolgáló, segítő életmódként értelmezhető. A proszocialitás átfogó fogalma ezen túl magában fogalja a moralitást abban az értelemben, hogy a proszociális viselkedés erkölcsösnek, annak elmaradása, megkerülése, kijátszása 27

2 erkölcstelennek minősül, bár jogilag általában nem szankcionálható. Ugyanakkor a jogszabályok megszegése, kijátszása szankcionálható, és általában erkölcstelennek minősül, de a jogszerű eljárás is lehet erkölcstelen, ha ellentétbe kerül a fenti értelemben vett proszocialitással. A köznyelvi segítés megnevezés inkább a gyakorlati területeken, a viselkedéssel, a készségekkel, a képességekkel kapcsolatban általános, illetve a proszociális műszó stiláris okok miatt szinonimaként működik (a segítő/segítés és a proszociális/proszocialitás megnevezéseket én is szinonimákként használom). A fejlett országokban a múlt század második felében a segítés a társadalmak egyik legkiterjedtebb professzionális, félprofesszionális tevékenységrendszerévé vált. A speciális segítő szakmák (pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológusok, pedagógusok, jogászok, tűzoltók és sok más foglalkozás) lényegi sajátsága a segítés. Ismeretes, hogy a fejlett társadalmak keresőinek kétharmada, háromnegyede a szolgáltató ágazatokban dolgozik. Az ilyen munkakörökben is egyre fontosabb a segítőkészség. Emellett rohamosan növekszik a laikus segítők tábora. Például az Egyesült Államokban a felmérések szerint a nyolcvanas években a felnőtt népesség mintegy a fele minden évben végzett valamilyen önkéntes segítő tevékenységet (Clary, Snyder, 1991). Végül a családi élet, a gyermeknevelés, a munkahely, a legkülönbözőbb közösségi lét is egyre jobban igényli a segítőkészséget. Mivel az interperszonális segítés ennyire általános emberi igény, felmerül a kérdés, nem lenne-e szükséges olyan általánossá tenni a segítésre való felkészítést, mint amilyen általános az írás, olvasás, számolás tanítása (Egan, 1986, 4.). Az is érthető, hogy a hatvanas évek végétől tucatszám jelentek meg a segítőkészség fejlesztését szolgáló kézikönyvek, oktatócsomagok (lásd például: Carkhuff, 1969; Brammer, 1979; Perlman, 1979; Marshall és Kurtz, 1982; Cormier és Cormier, 1979/1985). KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI AKTIVITÁS A pedagógiai aktivitás (a nevelés, az oktatás, a képzés, a fejlesztés) gyakorlata és elmélete két átfogó, egymást részben átfedő irányzatot tartalmaz: a késztető és a segítő aktivitást. A késztető pedagógiai aktivitásra a gyermek, a tanítvány elfogadó, egyetértő, követő engedelmességgel, vagy engedetlenséggel (a részvétel, az elvárások teljesítésével, vagy ennek mellőzésével), illetve egyre gyakrabban ellenállással, agresszivitással válaszolhat. Domináns jellemzője az ígérő/késztető/kényszerítő motiválás és az elismerő/elmarasztaló értékelés, esetenként a megalázó büntetés. A segítő pedagógiai aktivitás a tanuló önkéntes részvételét, közreműködését, tevékenységét váltja ki, tartja fenn. Domináns jellemzője a segítő motiválás, amely az önjutalmazó motiváltságot (intrinsic motivation, erről lásd például Józsa, 2007) működteti, fejleszti, és a fejlesztő segítő értékelést használja. E két átfogó irányzat egymást átfedése azt jelenti, hogy a késztető pedagógiai aktivitás is él a segítés lehetőségeivel, módszereivel, ugyanakkor a segítő pedagógiai aktivitás is használja a késztetés eszközeit és módszereit. (Ennek előnyös, hátrányos és káros lehetőségeit, változatait az 5. ábra ismertetésekor térek ki ábra. A segítő pedagógiai aktivitás dominanciája A késztető és a segítő pedagógiai aktivitás ősidők óta együtt létezik a gyakorlatban és az elméletben időnként változó dominanciával. Pukánszky Béla (1995) Szókratész bábáskodó segítő tanításától az ipari forradalomig, Herbartig ad áttekintést a segítő pedagógia folyamatos jelenlétéről a késztető, a kényszerítő pedagógia mellett. A 19. század végétől a reformpedagógiai irányzatok a segítő pedagógiai aktivitást preferálják. A pedagógusok a domináns segítő pedagógiai aktivitásuknak köszönhetően eredményesebbek. Sajnos a reformpedagógiai mozgalmak cselekedtető/tevékeny tanulássegítő módszereinek eredményes alkalmazása több mint egy évszázad alatt alig néhány országban vált általánossá, dominánssá.

3 A segítő pedagógia az aktuális tanítási/tanulási folyamat motiváltságát, eredményességét szolgálja. A segítő pedagógia a fejlődéssegítés nélkülözhetetlen alapja, eszköze, amely az alapvető pszichikus komponensek évekig tartó optimális használhatóságú elsajátítását szolgálja és teszi lehetővé. A 20. század utolsó harmadában a különböző tudományágak kutatási eredményei és a néhány példaként emlegetett ország tapasztalatai lehetővé teszik a kritériumorientált fejlesztés és a segítő pedagógia elméletének és gyakorlatának integrációját: a kritériumorientált fejlődéssegítő pedagógiát. Ez a Szegedi Pedagógiai Iskola munkáiban a 20. század végétől érvényesül (lásd például Nagy,1995; Nagy, Nyitrai, Vidákovich, 2009). Mint említettem, a késztető és a segítő pedagógiai kultúra mind a családban, mind az intézményes nevelésben a kezdetektől együtt van jelen. A szülők, a felnőttek között mindig is voltak, akiknek a nevelői aktivitásában a segítés dominált, a többség esetében azonban a világon mindenütt a késztető pedagógiai kultúra dominanciája érvényesült és érvényesül. Az 5. ábra a kiemelt betűkkel a dominanciaváltást, a dominánssá váló segítő pedagógiai kultúra lehetőségét és jellemzőit szemlélteti. A pedagógiai köztudatban és szakirodalomban nagyon sokféle nézet és ezeknek megfelelő pedagógiai aktivitás/kölcsönhatás létezik. Ezek lényeges elemeit kiemelve és a pedagógiai kölcsönhatást véve alapvető rendező elvnek, az 5. ábrán szemléltetett rendszert kapjuk. A satírozott terület azt mutatja, hogy a pedagógiai aktivitást, kölcsönhatást a segítő pedagógia szerint dominánsan a segítés jellemzi, de a késztetés lehetőségei is használatosak. Az 5. ábra satírozatlan területei azokat a pedagógiai aktivitásokat, magatartásokat, viszonyulásokat jelzik, amelyek a segítő pedagógia szerint kerülendők, de a segítő szülő, felnőtt, pedagógus is juthat kivételesen olyan helyzetbe, amelyben a késztetéssel, a segítéssel ellentétes, annak szélsőséges változatait használja (amit utólagos önértékeléssel korrigálhat). A satírozott területen kívül szereplő szélsőséges aktivitások, kölcsönhatások rendszeres használata demotiváló, jobb esetben közömbösséget (kikapcsolást), rosszabb következményként ellenérzést, félelmet, kiszolgáltatottságot, ellenállást, agresszivitást eredményez, rendkívül kártékony hatású fekete pedagógiát működtet (lásd például Rutschky, 1977/1988; Hunyadyné, M. Nádasi, Serfőző, 2006). A késztető pedagógia, a késztetés lényege (mint már említettem) annak elérése, hogy a gyermek, a tanítvány azt és úgy tegye, amit a felnőtt, a pedagógus elvár, megkövetel. Ezt késztető motiválással (meggyőzéssel, követeléssel, a jutalmazás és az elmarasztalás lehetőségével), valamint minősítő értékeléssel (megerősítő dicsérettel, elismeréssel, elmarasztalással) valósítja meg. A késztető pedagógiának két szélsőséges megnyilvánulása érdemel figyelmet. A késztetés kényszerítéssé, diktatúrává torzul, amikor a kényszerítő motiválás fenyegetéssé, fenyítéssé, az értékelés pedig nem megfelelő engedelmesség, eredmény esetén megalázó büntetéssé válik. Az ellenkező szélsőséges változat a magára hagyás, mikor a gyermek, a tanítvány azt csinál, amit akar, nem törődnek vele, nincs motiválás, és értékelés sincs. A segítő pedagógia, a segítés lényege a következő (amint már erről szó esett): A segítő pedagógiai aktivitás a tanuló önkéntes részvételét, közreműködését, tevékenységét váltja ki, tartja fenn. Az 5. ábra a segítés már említett két változatát szemlélteti: a tanulássegítést és a fejlődéssegítést. A késztető pedagógiai aktivitást kiegészítheti, eredményesebbé, hatékonyabbá teheti, teszi a tanulássegítés. Ennek nagyon sokféle változata, módja létezik a gyakorlatban. Legáltalánosabb jellemzői: az aktuális tanulási cél, feladat elvégzésének elősegítése (a pszichikus komponensek konstruálódásának, a megértésnek, a megőrzésnek, az alkalmazás eredményességének segítése). A tanulássegítés segítő motiválással, az imént említett önjutalmazó motivációval, amely egy tevékenység megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint valamiféle cél elérése érdekében valósulhat meg. (Hidi, 2000; idézi Józsa, 2007, 28.). Továbbá a segítő értékeléssel, amely a gazdag szakirodalommal és gyakorlati tapasztalattal rendelkező fejlesztő (formatív) értékeléssel oldható meg (lásd a 24. fejezetet). A fejlődéssegítés az alapvető pszichikus komponensek évekig tartó optimális elsajátítását, használhatóságának megvalósulását teszi lehetővé. Ennek az a kiinduló feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás/használhatóság kritériumait (erről lásd a VI. rész fejezeteit). A fejlődéssegítés célja/feladata nem az adott tananyag elsajátítása, az aktuális tanítás/tanulás eredményessége, hanem az évekig, sok évig tartó fejlődési folyamat, elsajátítás optimális kritériumának elérése. E folyamat sajátos motivációja az elsajátítási motiváció (mastery motivation, lásd például Józsa, 2007). Ez az öröklött alapokra épülő motiváció mindaddig működik, amíg a teljes (optimális) elsajátítás be nem következik. A fejlődéssegítés sajátos értékelési módja a diagnosztikus kritériumorientált értékelés, amely az elért fejlettségi szintet az optimális elsajátítás kritériumához viszonyítja, feltárva a még megvalósítandó fejlődés további tennivalóit (lásd a VI-VII. rész fejezeteit). A segítő pedagógiának is két szélsőséges megnyilvánulása érdemel figyelmet. A segítés beavatkozássá torzulhat, amikor a segítésre nincsen szükség, az önállóságot akadályozza, amikor a beavatkozó motiválás elbátortalanítást eredményez, elutasítást, ellenállást vált ki. Az értékelés is beavatkozó jellegű, mert a szükségtelen segítés igazságtalanul leminősíti az eredményt. Az ellenkező szélsőséges változat a kiszolgálás, amely a gyermek, a tanuló igényeit mérlegelés nélkül teljesíti. Ez arra ösztönöz, hogy egyre erősebb legyen a követelődzés, végül a család, a csoport, a pedagógus kiszolgáltatottá, az ilyen gyermek, tanuló pedig elviselhetetlenné, agresszívvé, beilleszkedésre, együttélésre képtelenné válik. A SZÜLŐ/PEDAGÓGUS (speciális/szakmai) SEGÍTŐ KOMPETENCIÁJA A pedagógiai aktivitás szociális viselkedés, amely a szociális kompetencia sajátos motívumai, képességei, szokásai, készségei és ismeretei által valósul meg. A csecsemő, a kisgyermek gondozásának, nevelésének hatékony öröklött 29

4 mechanizmusok az alapjai, amelyek a spontán szocializáció révén főleg a családi nevelés mintáinak, szokásainak, készségeinek, meggyőződéseinek elsajátításával egészülnek ki. Az intézményes nevelés kialakulásával a nevelés szakmává, hivatássá, speciális szakmai szociális kompetenciává differenciálódott. E szakmai kompetenciában alapvető szerepet játszanak az öröklött pszichikus komponensek, a családi és az iskolai élet spontán szocializációja, a spontán szerzett tanult komponensek, amelyeket a nevelés szakmai motívumai, ismeretei, készségei, képességei egészítenek ki. Emellett a pedagógusi kompetencia központi szereplőjévé váltak az átszármaztatandó tárgyi tudás és ennek tanítási módszerei. A segítés értelmezési tartományának eddig ismertetett lényeges bővülése következtében a pedagógiai aktivitás mint segítés nemcsak a nevelő és nevelt közvetlen interakciójában érvényesülhet, hanem közvetett módon is. Például a szociális közeg szervezése is segítés, amely viselkedési mintákat kínál, kapcsolatokat gazdagíthat. A csecsemő, a kisgyermek sok éven át teljesen életképtelen, kiszolgáltatott. Mivel a születések éves ciklusokban ismétlődhetnek, a szülők egész élete (az állatvilágtól eltérően) felnőtt koruk túlnyomó részében gyermekeik gondozásával, nevelésével telik. A gyermekekről való gondoskodás megszakítás nélküli feladat, mert a gyerekek csak sokéves fejlődés után képesek részt venni önfenntartásukban. Gondozásuk, védelmük, nevelésük proszociális viselkedés. Ennek öröklött alapja az ivadékgondozási hajlam, amit az állandó használat tanult komponensek sokaságával erősít meg, tesz hatékonnyá, valamint fejleszti a vér szerinti köteléket átlépő segítőkészséget. A gondozási hajlam lényeges eredendő jellemzője az aktuális egyirányúság. A szülő (a gondviselő) az, aki önzetlenül, esetleg aktuális önérdeke ellenére is gondoskodik a gyermekről, táplálja, védi, gondozza, neveli. A gyermek, a nevelt élvezi mindennek az előnyeit, amit majd felnőttként ő fog szolgáltatni saját gyermekeinek. Az öröklött kötődési hajlam (lásd a 16. fejezetet) is eredendően az ivadékgondozást szolgálja, hiszen lényege a segítés, a védelem, a támasz. Ebből alakul ki a vér szerinti kapcsolatokon kívüli kötődési készség (például a barátság, a hivatásos pedagógus iránti kötődés) lehetősége. Az ivadékgondozás öröklött alapja az érzelmi kommunikáció. A gyermek érzelmi közlései azonban csak jelzések. Hogy konkrétan mit kell tenni, arra empátiával rá kell jönni. Mai tudásunk szerint a pszichikum fejlődése is genetikailag befolyásolt abban az értelemben, hogy az egyes fejlődési eseményeknek következők a feltételei. Az anya-gyermek természetes viszonya azt mutatja, hogy az anya jelzésekre reagál, vagyis akkor gondoskodik (segít), amikor a gyermeknek erre szüksége van, ezáltal az önállóság fejlődését is szolgálja. A jelzések alapján az anya megérzi, kitalálja, hogy a gyermek miben szorul segítségre, gondoskodásra (az érzelmi kommunikációról lásd a 15. fejezetet). Mivel a fejlődéssel a szükségletek, a kielégítés lehetőségei változnak, a szülő ehhez is hozzáigazítja segítő, gondoskodó viselkedését. A gyermek lét- és fejlődési szükségletei irányítják eredendően a szülő proszociális viselkedését és nem a szülő elvárásai, elgondolásai. A fejlődéssegítés öröklött alapjait figyelembe véve az alábbiakat fogalmazhatjuk meg. A fejlődéssegítés a gondozási hajlamból származó proszociális, segítő viselkedés, tevékenység. A nevelő-nevelt viszony motivációs alapja a kötődés, a szeretet, ami a neveltnek védettséget, gondoskodást, a fejlődéshez segítséget nyújt, a nevelőt pedig arra készteti, hogy a neveltet védelmezze, gondoskodjon róla, és fejlődését segítse. A nevelés eszköze a kommunikáció, amelynek az aktuális jelzéseiből a nevelőnek empátiával rá kell jönnie, hogy a lét- és a fejlődési szükségletek kielégítése érdekében az önállóság fejlődését szolgálva mit kell, és mit lehet tenni. Ezek a fejlődéssegítés (a segítő nevelés) alapszabályai. A fejlődéssegítés öröklött alapszabályai úgy hároméves korig szinte kizárólagosak. Ettől az életkortól kezdődően a gyermek önállósága olyan szintet ér el, aminek következtében megkezdődik a konfliktusok sokaságát kiváltó szocializáció. A nevelés öröklött alapszabályai továbbra is érvényesek, de ettől kezdve már nem elégségesek. A szinte teljesen egyoldalú proszociális viszony fokozatosan elvárásokkal, érdekütközésekkel, korlátokkal szembesítő eseményekkel gazdagodik. A fejlődéssegítés alapszabályai szükségszerűen kiegészülnek a fejlődést szolgáló segítés tanult motívum- és tudásrendszerével. A csoporttársadalmak kultúrájának implicit szabályrendszere egyértelműen meghatározta a spontán szocializáció tartalmát. A tömegtársadalmakban a családi nevelés szokásrendszere, a lokális közösség, valamint a társadalom kultúrájának implicit szabályrendszere befolyásolta és befolyásolja a felnövekvő generációk spontán szocializációját. Az intézményes nevelés létrehozta a szándékos hivatásos nevelést, amely verbálisan megfogalmazott ismeretek és magatartási normák, értékek megtanítására vállalkozott. A 19. században a fejlettebb országokban megkezdődött az intézményes nevelés tömegessé válása. Ma már ezekben az országokban a felnövekvő generációk másfél évtizednyi ideig vesznek részt intézményes nevelésben. Ennek következtében a spontán szocializációt (mint erre már többször is utaltam) nagymértékben kiegészíti a szándékos szocializáció, a szándékos tanítás, nevelés. Az intézményes nevelés a 20. századig túlnyomóan a felnőtt társadalom vezető-vezetett viszonyára épülő rendszert vette át. A 20. században a demokratikus vezetés, az együttműködés eszméje, gyakorlata is kezdett behatolni az iskolákba, de az is a felnőtt társadalom demokratikusan működő intézményeinek szabályait próbálta alkalmazni. Egyszóval az iskola a felnőtt társadalom szocializációs hatásrendszerével törekedett az oktatást, a nevelést megvalósítani. Az öröklött alapokból következő nevelési alapszabályokat nem kiegészítette, hanem helyettesítette a spontán szocializáció szándékos, elméletileg is alátámasztott rendszerével. A reformpedagógiai irányzatok a gyermeki önkifejlés meghirdetésével tulajdonképpen a nevelés természetes öröklött alapjaihoz törekedtek visszatérni. Csakhogy a gyermekkor végétől a tisztán proszociális (a gyermek szükségleteit követő, kielégítő) nevelés önmagában az életkor növekedésével kevésbé eredményes. Ugyanis a személyközi kölcsönhatások, a társadalmak legkülönbözőbb szervezeteit, csoportjait fenntartó, működtető szabályrendszerek szocializációja (explicit pszichikus szabályrendszerré alakulása, esetleg értelmező szintű megismerése) genetikailag nincsen kódolva, a magára hagyó önkifejlés segítésével nem sajátítható el. 30

5 Ez a két alapvető irányzat a gyakorlatban mereven soha nem zárta ki egymást. Legföljebb a szélsőséges törekvésekben lehet többé-kevésbé elkülönült rendszert találni. A szándékos oktatás, nevelés gyakorlatában és elméletében is mindvégig jelen voltak és vannak az öröklött alapokat követő megoldások, elvek. Például Szókratész bábáskodó párbeszédes módszere azt a célt szolgálta, hogy a tanítvány a kérdések segítségével maga jusson felismerésekre, önállóan jöjjön rá összefüggésekre. Ez a tanítási mód a segítő nevelés alapszabályainak zseniális alkalmazása, hiszen a mesternek kérdésekkel fel kell derítenie, hogy a tanítvány mit gondol, tud a szóban forgó témáról, és ehhez igazodva teszi fel az önálló gondolkodásra késztető, azt segítő további kérdéseit. Ez a módszer mind a mai napig létezik. A laikus nevelők gyakran önkéntelenül kérdésekkel próbálják segíteni a gyermek önálló gondolkodását. Az iskolában ennek kidolgozott módszertana van (amit régebben kérdve kifejtő módszernek, manapság pedig inkább beszélgetésnek neveznek). Az önállóságot szolgáló segítésnek tekinthető a reformpedagógiák által kidolgozott cselekedtető, tevékenykedtető oktatás és a felfedeztető oktatás is. Az eddigiek alapján a segítő pedagógiai kompetencia alapvető jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze. Kívánatos, hogy a hivatásos nevelő legalább átlagos gondozási, kötődési hajlammal, proszociális érzelmi kommunikációval rendelkezzen. Az öröklött szociális hajlamok, a proszociális érzelmi kommunikáció és az együttérzés (az empátia) fejleszthető öröklött adottságok. Feltehetően az átlagosnál lényegesen gyöngébb adottságok nem fejlődhetnek olyan szintre, amely szint elegendő lenne az eredményes segítő neveléshez szükséges proszociális személyiség kifejlődéséhez. A segítő pedagógus proszociális személyiség, az eredményes fejlődéssegítésnek ez az alapja. A segítő pedagógus kompetenciájának motivációs bázisa az öröklött gondozási késztetés, amely pozitív attitűdökkel megerősített és szilárd meggyőződésen alapuló segítőkészséggé fejlődött az öröklött együttérzés, amely a segítőkészség érzelmi energiája; az öröklött kötődési hajlam, a gyermekszeretet, amely pozitív motívumokra és meggyőződésekre támaszkodva a tanuló védelmére, segítésére, a tanulóval való törődésre késztet. Továbbá az a meggyőződés, hogy a szocializáció szándékos segítése (a szociális kompetencia proszociális motívumrendszere, az ennek megfelelő képességek fejlődésének segítése) az ezt szolgáló értékrendnek megfelelő elvárások megtartása nélkül, vagyis vezetés és együttműködés nélkül lehetetlen. Ugyanakkor a pedagógusi vezetés és az együttműködés funkciója a fejlődéssegítés, ezért ezt segítő vezetésként, segítő együttműködésként kell működtetni. *** A segítő nevelő kompetenciájának képességbeli alapja a segítőképesség, a kötődési képesség, az empátia képessége, a szociális kommunikáció képessége, a segítő vezetés és a segítő együttműködés képessége. A segítő nevelő kompetenciájának ismeretbeli alapja a szaktárgyi ismereteken kívül a fejlődéssegítés motívumainak és képességeinek részletes és alapos ismerete. Továbbá olyan pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ismeretrendszer, amely önmagára vonatkoztatva tudatosítja, értelmezi a proszociális személyiség alapvető jellemzőit, ezzel elősegítve az önfejlesztés igényének, képességének fejlődését, használatát (lásd a IV. részt). 31

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben 3. előadás Viselkedés családon belüli kortársközegben A társadalom és a társadalmi változások minden korban befolyásolják a nevelés és az oktatás uralkodó felfogását, illetve gyakorlatát. A rendszerváltás

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

A segítő pedagógiai kultúra pedagógusképe

A segítő pedagógiai kultúra pedagógusképe Nézőpont Székelyné Hencz Melinda Az európai oktatási rendszerek konkrét jövőbeli céljainak egyike az egyén, a személyiség fejlesztése (Komenczi 2001, idézi Bábosik 2004), hogy képessé váljon képességei

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése

A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák. 1. A személyiség alaprendszerének értelmezése A személyiség kompetenciai, kulcskompetenciák A kompetencia alapú nevelésnek, a kompetencia alapú oktatásnak a pedagógiai gyakorlatban történő megvalósításához mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra, kimunkált,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet TARTA I SS E G A A legfontosabb ábrák és összefüggések Dr. Pallai Katalin, az Integritás Tudásközpont vezetője

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Módszertani útmutató az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók egyénre szabott fejlesztéséhez Bevezetés Minden gyermeknek

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben

Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben CSAKRA- és MERIDIÁN-tisztító módszer IMÁval INGYENES CSAKRA- és MERIDIÁNtisztítás +harmonizálás IMÁVAL Tested, Lelked, Szellemed, Érzelmeid,

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A kognitív készségek és képességek fejlesztése

A kognitív készségek és képességek fejlesztése Nagy József A kognitív készségek és képességek fejlesztése A kognitív (értelmi, intellektuális) készségek, képességek fejlesztésének ügye a pedagógia központi problémája. Ezt jelezte a formális és materiális

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

SEGÍTÉS ÉS PEDAGÓGIA Kísérlet a nevelés mibenlétének újraértelmezésére. Nagy József József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék

SEGÍTÉS ÉS PEDAGÓGIA Kísérlet a nevelés mibenlétének újraértelmezésére. Nagy József József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék MAGYAR PEDAGÓGIA 95. évf. 3 4. szám 157 200. (1995) SEGÍTÉS ÉS PEDAGÓGIA Kísérlet a nevelés mibenlétének újraértelmezésére Nagy József József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék A tisztelt olvasó

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben