4. KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KULTÚRA
|
|
- Zsigmond Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KULTÚRA A Bevezetőben már felidéztem, hogy a közoktatás tömegessé, általánossá és egyre több országban kötelezővé válásával a teljes felnövekvő generációk a spontán szocializáció hagyományos természetes közegéből kiemelve a pedagógiai intézmények művi közegébe kerülnek, ahol több mint egy évtizeden át egymás mögött, egymástól elszigetelve ülnek. Ugyanakkor a család, a kontakt lokális közeg és a médiumok pozitív szocializációs hatása is fokozatosan csökken. A családi, a társadalmi és az intézményes pedagógiai hatásrendszer következménye az alacsony tanulási motiváltság, a fejletlen szociális kompetencia, az aszociális, az antiszociális személyiséggé alakulás növekedése. Mindezzel együtt jár a hagyományos, lényegében késztetőnek nevezhető pedagógiai kultúra dominanciája. A közoktatási rendszerek többsége nem tartja elsőrendű céljának, feladatának a proszociális, a segítő együttműködő személyiséggé fejlesztést, és ha fel is vállalja, nem képes azt eredményesen megvalósítani annak ellenére, hogy ma már sokféle módszer és pozitív tapasztalat kínálja magát. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy bemutassa a késztető dominanciájú pedagógiai kultúra segítő dominanciájú pedagógiai kultúrává átalakulásának szükségességét és lehetőségét. Előbb felidézem a mintegy félévszázada kezdődő kutatások gyökeres szemléletváltást lehetővé tevő eredményeit és a tömeges segítőkészség és a proszociális értékrend alakulását. Majd ismertetem a késztető és a segítő pedagógiai kultúra, aktivitás viszonyrendszerét, a segítő pedagógiai kultúra dominanciájának jellemzőit, valamint a hagyományos pedagógiai kultúra fekete pedagógiává torzulásának jeleit. Végül a segítő pedagógiai kultúra öröklött és elsajátítható komponenseiről, a szülők/pedagógusok segítő kompetenciájáról lesz szó. Ez a fejezet csak a téma rövid áttekintő bevezetése, a részletesebb elméleti alapokat a IV. rész fejezetei tartalmazzák, és a segítő pedagógiai aktivitás szempontjából az egész könyv erről szól. ALTRUIZMUS, PROSZOCIALITÁS, SEGÍTÉS A hatvanas évek végén problémák merültek föl a szociális viselkedés biológiai értelmezésében. A főemlősök viselkedésének biológiai alapjai és az ember szociális viselkedése között nem lehetett biológiai hidat verni az egyértelműnek látszó tények soksága ellenére. Ez a probléma vezetett a szociobiológia megszületéséhez, amely az altruizmus biológiai alapjainak felderítésével törekedett közelebb jutni a problémák megoldásához. A kezdeti eredményeket és a szociobiológia megszületését Wilson Szociobiológia: új szintézis című művének megjelenése (1975) hozta meg. Amint az a fontos felismerésekkel lenni szokott, Wilson a támadások kereszttüzébe került, biológiai redukcionizmussal vádolták a közös biológiai alapokat bemutató modellek túláltalánosításai miatt. Eredményeit az etológusok is kritizálták (lásd például Eibl- Eibesfeldt, 1989, ), de inkább azért, mert a biológiai modellek az önérdekre vezették vissza az altruizmust. Ez kétségtelenül egyoldalú kísérlet, de ennek köszönhetően az altruizmus fogalma kiszabadult a nehezen érthető önfeláldozás szűk értelmezési keretéből (a tágabb keret értelmezésére rövidesen sor kerül), és a téma kutatásának robbanásszerű expanzióját eredményezte nemcsak az etológiában, hanem a pszichológiában és az antropológiában is. A múlt században kéttucatnyi elismert személyiségelmélet született, amelyek szinte kivétel nélkül pszichiátriai fogantatásúak, főleg a beteg, a pszichikus problémákkal küzdő személyek kezelésével szerzett tapasztalatokból, tudásból építkeztek. A gyógyító szándék miatt érthető egyoldalú szemléletmód lehet az oka annak, hogy a különböző személyiségelméletek folyamatosan együtt élnek (e tárgyban kiadott vaskos kézikönyvek sokasága ezek ismertetését adja); integrációra, egységes személyiségelmélet kidolgozására nem lehetett remény. A hatvanas évek végétől gyakorlati és elméleti okok miatt előtérbe került az egészséges személyiség pozitív sajátságainak kutatása. Ennek a változásnak az altruizmus a központi problémája, témája. Az etológiai kutatások az aktuálisan észlelt helyzet által kiváltott (involvált) altruisztikus viselkedés megfigyelését végezhetik. Az ember életében is alapvető jelentőségű az aktuális helyzet észlelése által involvált, elindított altruisztikus viselkedés (például ivadékgondozás, vészhelyzetben segélynyújtás). Az ember azonban az aktuális helyzet involváló hatása nélkül is kész és képes altruisztikus, morális viselkedésre. A táguló értelmezési tartomány megfelelő terminológiát igényelt. A pozitív és a negatív viselkedés, személyiség kifejezések a legátfogóbbak. Ervin Staub 1978-ban és 1979-ben megjelent kétkötetes műve (Pozitív szociális viselkedés és moralitás) foglalja össze a pszichológiában végbemenő fordulat kezdeti eredményeit. Ha nem a személyiségről általában, hanem a szociális, a perszonális funkciójú viselkedésről, a szociális, a perszonális kompetenciáról van szó, a pozitív és negatív jelző akkor speciális tartalmú: proszociális és antiszociális, illetve önfejlesztő és önpusztító megnevezéssé konkretizálódik (lásd a 9. és a 13. fejezetet; most csak a proszocialitásról lesz szó). A kutatások gyors expanziójának közleményei közül Clark (1991) pedagógiai szempontból is fontos Proszociális viselkedés című tanulmányát emelem ki. Mivel a továbbiakban a segítésről, a proszocialitásról lesz szó, e helyen elég, ha csak az értelmezési tartomány bővülésének elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fontos és pozitív következményeire utalok. Annak köszönhetően, hogy a kutatások az önfeláldozó, önzetlenül segítő, adakozó, a helyzet által involvált altruizmus fogalmát kitágították, a proszocialitás a másik ember, a csoport és a másik csoport, a társadalom és a másik társadalom, az emberi nem túlélését, jobblétét szolgáló, segítő életmódként értelmezhető. A proszocialitás átfogó fogalma ezen túl magában fogalja a moralitást abban az értelemben, hogy a proszociális viselkedés erkölcsösnek, annak elmaradása, megkerülése, kijátszása 27
2 erkölcstelennek minősül, bár jogilag általában nem szankcionálható. Ugyanakkor a jogszabályok megszegése, kijátszása szankcionálható, és általában erkölcstelennek minősül, de a jogszerű eljárás is lehet erkölcstelen, ha ellentétbe kerül a fenti értelemben vett proszocialitással. A köznyelvi segítés megnevezés inkább a gyakorlati területeken, a viselkedéssel, a készségekkel, a képességekkel kapcsolatban általános, illetve a proszociális műszó stiláris okok miatt szinonimaként működik (a segítő/segítés és a proszociális/proszocialitás megnevezéseket én is szinonimákként használom). A fejlett országokban a múlt század második felében a segítés a társadalmak egyik legkiterjedtebb professzionális, félprofesszionális tevékenységrendszerévé vált. A speciális segítő szakmák (pszichiáterek, pszichoterapeuták, pszichológusok, pedagógusok, jogászok, tűzoltók és sok más foglalkozás) lényegi sajátsága a segítés. Ismeretes, hogy a fejlett társadalmak keresőinek kétharmada, háromnegyede a szolgáltató ágazatokban dolgozik. Az ilyen munkakörökben is egyre fontosabb a segítőkészség. Emellett rohamosan növekszik a laikus segítők tábora. Például az Egyesült Államokban a felmérések szerint a nyolcvanas években a felnőtt népesség mintegy a fele minden évben végzett valamilyen önkéntes segítő tevékenységet (Clary, Snyder, 1991). Végül a családi élet, a gyermeknevelés, a munkahely, a legkülönbözőbb közösségi lét is egyre jobban igényli a segítőkészséget. Mivel az interperszonális segítés ennyire általános emberi igény, felmerül a kérdés, nem lenne-e szükséges olyan általánossá tenni a segítésre való felkészítést, mint amilyen általános az írás, olvasás, számolás tanítása (Egan, 1986, 4.). Az is érthető, hogy a hatvanas évek végétől tucatszám jelentek meg a segítőkészség fejlesztését szolgáló kézikönyvek, oktatócsomagok (lásd például: Carkhuff, 1969; Brammer, 1979; Perlman, 1979; Marshall és Kurtz, 1982; Cormier és Cormier, 1979/1985). KÉSZTETŐ ÉS SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI AKTIVITÁS A pedagógiai aktivitás (a nevelés, az oktatás, a képzés, a fejlesztés) gyakorlata és elmélete két átfogó, egymást részben átfedő irányzatot tartalmaz: a késztető és a segítő aktivitást. A késztető pedagógiai aktivitásra a gyermek, a tanítvány elfogadó, egyetértő, követő engedelmességgel, vagy engedetlenséggel (a részvétel, az elvárások teljesítésével, vagy ennek mellőzésével), illetve egyre gyakrabban ellenállással, agresszivitással válaszolhat. Domináns jellemzője az ígérő/késztető/kényszerítő motiválás és az elismerő/elmarasztaló értékelés, esetenként a megalázó büntetés. A segítő pedagógiai aktivitás a tanuló önkéntes részvételét, közreműködését, tevékenységét váltja ki, tartja fenn. Domináns jellemzője a segítő motiválás, amely az önjutalmazó motiváltságot (intrinsic motivation, erről lásd például Józsa, 2007) működteti, fejleszti, és a fejlesztő segítő értékelést használja. E két átfogó irányzat egymást átfedése azt jelenti, hogy a késztető pedagógiai aktivitás is él a segítés lehetőségeivel, módszereivel, ugyanakkor a segítő pedagógiai aktivitás is használja a késztetés eszközeit és módszereit. (Ennek előnyös, hátrányos és káros lehetőségeit, változatait az 5. ábra ismertetésekor térek ki ábra. A segítő pedagógiai aktivitás dominanciája A késztető és a segítő pedagógiai aktivitás ősidők óta együtt létezik a gyakorlatban és az elméletben időnként változó dominanciával. Pukánszky Béla (1995) Szókratész bábáskodó segítő tanításától az ipari forradalomig, Herbartig ad áttekintést a segítő pedagógia folyamatos jelenlétéről a késztető, a kényszerítő pedagógia mellett. A 19. század végétől a reformpedagógiai irányzatok a segítő pedagógiai aktivitást preferálják. A pedagógusok a domináns segítő pedagógiai aktivitásuknak köszönhetően eredményesebbek. Sajnos a reformpedagógiai mozgalmak cselekedtető/tevékeny tanulássegítő módszereinek eredményes alkalmazása több mint egy évszázad alatt alig néhány országban vált általánossá, dominánssá.
3 A segítő pedagógia az aktuális tanítási/tanulási folyamat motiváltságát, eredményességét szolgálja. A segítő pedagógia a fejlődéssegítés nélkülözhetetlen alapja, eszköze, amely az alapvető pszichikus komponensek évekig tartó optimális használhatóságú elsajátítását szolgálja és teszi lehetővé. A 20. század utolsó harmadában a különböző tudományágak kutatási eredményei és a néhány példaként emlegetett ország tapasztalatai lehetővé teszik a kritériumorientált fejlesztés és a segítő pedagógia elméletének és gyakorlatának integrációját: a kritériumorientált fejlődéssegítő pedagógiát. Ez a Szegedi Pedagógiai Iskola munkáiban a 20. század végétől érvényesül (lásd például Nagy,1995; Nagy, Nyitrai, Vidákovich, 2009). Mint említettem, a késztető és a segítő pedagógiai kultúra mind a családban, mind az intézményes nevelésben a kezdetektől együtt van jelen. A szülők, a felnőttek között mindig is voltak, akiknek a nevelői aktivitásában a segítés dominált, a többség esetében azonban a világon mindenütt a késztető pedagógiai kultúra dominanciája érvényesült és érvényesül. Az 5. ábra a kiemelt betűkkel a dominanciaváltást, a dominánssá váló segítő pedagógiai kultúra lehetőségét és jellemzőit szemlélteti. A pedagógiai köztudatban és szakirodalomban nagyon sokféle nézet és ezeknek megfelelő pedagógiai aktivitás/kölcsönhatás létezik. Ezek lényeges elemeit kiemelve és a pedagógiai kölcsönhatást véve alapvető rendező elvnek, az 5. ábrán szemléltetett rendszert kapjuk. A satírozott terület azt mutatja, hogy a pedagógiai aktivitást, kölcsönhatást a segítő pedagógia szerint dominánsan a segítés jellemzi, de a késztetés lehetőségei is használatosak. Az 5. ábra satírozatlan területei azokat a pedagógiai aktivitásokat, magatartásokat, viszonyulásokat jelzik, amelyek a segítő pedagógia szerint kerülendők, de a segítő szülő, felnőtt, pedagógus is juthat kivételesen olyan helyzetbe, amelyben a késztetéssel, a segítéssel ellentétes, annak szélsőséges változatait használja (amit utólagos önértékeléssel korrigálhat). A satírozott területen kívül szereplő szélsőséges aktivitások, kölcsönhatások rendszeres használata demotiváló, jobb esetben közömbösséget (kikapcsolást), rosszabb következményként ellenérzést, félelmet, kiszolgáltatottságot, ellenállást, agresszivitást eredményez, rendkívül kártékony hatású fekete pedagógiát működtet (lásd például Rutschky, 1977/1988; Hunyadyné, M. Nádasi, Serfőző, 2006). A késztető pedagógia, a késztetés lényege (mint már említettem) annak elérése, hogy a gyermek, a tanítvány azt és úgy tegye, amit a felnőtt, a pedagógus elvár, megkövetel. Ezt késztető motiválással (meggyőzéssel, követeléssel, a jutalmazás és az elmarasztalás lehetőségével), valamint minősítő értékeléssel (megerősítő dicsérettel, elismeréssel, elmarasztalással) valósítja meg. A késztető pedagógiának két szélsőséges megnyilvánulása érdemel figyelmet. A késztetés kényszerítéssé, diktatúrává torzul, amikor a kényszerítő motiválás fenyegetéssé, fenyítéssé, az értékelés pedig nem megfelelő engedelmesség, eredmény esetén megalázó büntetéssé válik. Az ellenkező szélsőséges változat a magára hagyás, mikor a gyermek, a tanítvány azt csinál, amit akar, nem törődnek vele, nincs motiválás, és értékelés sincs. A segítő pedagógia, a segítés lényege a következő (amint már erről szó esett): A segítő pedagógiai aktivitás a tanuló önkéntes részvételét, közreműködését, tevékenységét váltja ki, tartja fenn. Az 5. ábra a segítés már említett két változatát szemlélteti: a tanulássegítést és a fejlődéssegítést. A késztető pedagógiai aktivitást kiegészítheti, eredményesebbé, hatékonyabbá teheti, teszi a tanulássegítés. Ennek nagyon sokféle változata, módja létezik a gyakorlatban. Legáltalánosabb jellemzői: az aktuális tanulási cél, feladat elvégzésének elősegítése (a pszichikus komponensek konstruálódásának, a megértésnek, a megőrzésnek, az alkalmazás eredményességének segítése). A tanulássegítés segítő motiválással, az imént említett önjutalmazó motivációval, amely egy tevékenység megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint valamiféle cél elérése érdekében valósulhat meg. (Hidi, 2000; idézi Józsa, 2007, 28.). Továbbá a segítő értékeléssel, amely a gazdag szakirodalommal és gyakorlati tapasztalattal rendelkező fejlesztő (formatív) értékeléssel oldható meg (lásd a 24. fejezetet). A fejlődéssegítés az alapvető pszichikus komponensek évekig tartó optimális elsajátítását, használhatóságának megvalósulását teszi lehetővé. Ennek az a kiinduló feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás/használhatóság kritériumait (erről lásd a VI. rész fejezeteit). A fejlődéssegítés célja/feladata nem az adott tananyag elsajátítása, az aktuális tanítás/tanulás eredményessége, hanem az évekig, sok évig tartó fejlődési folyamat, elsajátítás optimális kritériumának elérése. E folyamat sajátos motivációja az elsajátítási motiváció (mastery motivation, lásd például Józsa, 2007). Ez az öröklött alapokra épülő motiváció mindaddig működik, amíg a teljes (optimális) elsajátítás be nem következik. A fejlődéssegítés sajátos értékelési módja a diagnosztikus kritériumorientált értékelés, amely az elért fejlettségi szintet az optimális elsajátítás kritériumához viszonyítja, feltárva a még megvalósítandó fejlődés további tennivalóit (lásd a VI-VII. rész fejezeteit). A segítő pedagógiának is két szélsőséges megnyilvánulása érdemel figyelmet. A segítés beavatkozássá torzulhat, amikor a segítésre nincsen szükség, az önállóságot akadályozza, amikor a beavatkozó motiválás elbátortalanítást eredményez, elutasítást, ellenállást vált ki. Az értékelés is beavatkozó jellegű, mert a szükségtelen segítés igazságtalanul leminősíti az eredményt. Az ellenkező szélsőséges változat a kiszolgálás, amely a gyermek, a tanuló igényeit mérlegelés nélkül teljesíti. Ez arra ösztönöz, hogy egyre erősebb legyen a követelődzés, végül a család, a csoport, a pedagógus kiszolgáltatottá, az ilyen gyermek, tanuló pedig elviselhetetlenné, agresszívvé, beilleszkedésre, együttélésre képtelenné válik. A SZÜLŐ/PEDAGÓGUS (speciális/szakmai) SEGÍTŐ KOMPETENCIÁJA A pedagógiai aktivitás szociális viselkedés, amely a szociális kompetencia sajátos motívumai, képességei, szokásai, készségei és ismeretei által valósul meg. A csecsemő, a kisgyermek gondozásának, nevelésének hatékony öröklött 29
4 mechanizmusok az alapjai, amelyek a spontán szocializáció révén főleg a családi nevelés mintáinak, szokásainak, készségeinek, meggyőződéseinek elsajátításával egészülnek ki. Az intézményes nevelés kialakulásával a nevelés szakmává, hivatássá, speciális szakmai szociális kompetenciává differenciálódott. E szakmai kompetenciában alapvető szerepet játszanak az öröklött pszichikus komponensek, a családi és az iskolai élet spontán szocializációja, a spontán szerzett tanult komponensek, amelyeket a nevelés szakmai motívumai, ismeretei, készségei, képességei egészítenek ki. Emellett a pedagógusi kompetencia központi szereplőjévé váltak az átszármaztatandó tárgyi tudás és ennek tanítási módszerei. A segítés értelmezési tartományának eddig ismertetett lényeges bővülése következtében a pedagógiai aktivitás mint segítés nemcsak a nevelő és nevelt közvetlen interakciójában érvényesülhet, hanem közvetett módon is. Például a szociális közeg szervezése is segítés, amely viselkedési mintákat kínál, kapcsolatokat gazdagíthat. A csecsemő, a kisgyermek sok éven át teljesen életképtelen, kiszolgáltatott. Mivel a születések éves ciklusokban ismétlődhetnek, a szülők egész élete (az állatvilágtól eltérően) felnőtt koruk túlnyomó részében gyermekeik gondozásával, nevelésével telik. A gyermekekről való gondoskodás megszakítás nélküli feladat, mert a gyerekek csak sokéves fejlődés után képesek részt venni önfenntartásukban. Gondozásuk, védelmük, nevelésük proszociális viselkedés. Ennek öröklött alapja az ivadékgondozási hajlam, amit az állandó használat tanult komponensek sokaságával erősít meg, tesz hatékonnyá, valamint fejleszti a vér szerinti köteléket átlépő segítőkészséget. A gondozási hajlam lényeges eredendő jellemzője az aktuális egyirányúság. A szülő (a gondviselő) az, aki önzetlenül, esetleg aktuális önérdeke ellenére is gondoskodik a gyermekről, táplálja, védi, gondozza, neveli. A gyermek, a nevelt élvezi mindennek az előnyeit, amit majd felnőttként ő fog szolgáltatni saját gyermekeinek. Az öröklött kötődési hajlam (lásd a 16. fejezetet) is eredendően az ivadékgondozást szolgálja, hiszen lényege a segítés, a védelem, a támasz. Ebből alakul ki a vér szerinti kapcsolatokon kívüli kötődési készség (például a barátság, a hivatásos pedagógus iránti kötődés) lehetősége. Az ivadékgondozás öröklött alapja az érzelmi kommunikáció. A gyermek érzelmi közlései azonban csak jelzések. Hogy konkrétan mit kell tenni, arra empátiával rá kell jönni. Mai tudásunk szerint a pszichikum fejlődése is genetikailag befolyásolt abban az értelemben, hogy az egyes fejlődési eseményeknek következők a feltételei. Az anya-gyermek természetes viszonya azt mutatja, hogy az anya jelzésekre reagál, vagyis akkor gondoskodik (segít), amikor a gyermeknek erre szüksége van, ezáltal az önállóság fejlődését is szolgálja. A jelzések alapján az anya megérzi, kitalálja, hogy a gyermek miben szorul segítségre, gondoskodásra (az érzelmi kommunikációról lásd a 15. fejezetet). Mivel a fejlődéssel a szükségletek, a kielégítés lehetőségei változnak, a szülő ehhez is hozzáigazítja segítő, gondoskodó viselkedését. A gyermek lét- és fejlődési szükségletei irányítják eredendően a szülő proszociális viselkedését és nem a szülő elvárásai, elgondolásai. A fejlődéssegítés öröklött alapjait figyelembe véve az alábbiakat fogalmazhatjuk meg. A fejlődéssegítés a gondozási hajlamból származó proszociális, segítő viselkedés, tevékenység. A nevelő-nevelt viszony motivációs alapja a kötődés, a szeretet, ami a neveltnek védettséget, gondoskodást, a fejlődéshez segítséget nyújt, a nevelőt pedig arra készteti, hogy a neveltet védelmezze, gondoskodjon róla, és fejlődését segítse. A nevelés eszköze a kommunikáció, amelynek az aktuális jelzéseiből a nevelőnek empátiával rá kell jönnie, hogy a lét- és a fejlődési szükségletek kielégítése érdekében az önállóság fejlődését szolgálva mit kell, és mit lehet tenni. Ezek a fejlődéssegítés (a segítő nevelés) alapszabályai. A fejlődéssegítés öröklött alapszabályai úgy hároméves korig szinte kizárólagosak. Ettől az életkortól kezdődően a gyermek önállósága olyan szintet ér el, aminek következtében megkezdődik a konfliktusok sokaságát kiváltó szocializáció. A nevelés öröklött alapszabályai továbbra is érvényesek, de ettől kezdve már nem elégségesek. A szinte teljesen egyoldalú proszociális viszony fokozatosan elvárásokkal, érdekütközésekkel, korlátokkal szembesítő eseményekkel gazdagodik. A fejlődéssegítés alapszabályai szükségszerűen kiegészülnek a fejlődést szolgáló segítés tanult motívum- és tudásrendszerével. A csoporttársadalmak kultúrájának implicit szabályrendszere egyértelműen meghatározta a spontán szocializáció tartalmát. A tömegtársadalmakban a családi nevelés szokásrendszere, a lokális közösség, valamint a társadalom kultúrájának implicit szabályrendszere befolyásolta és befolyásolja a felnövekvő generációk spontán szocializációját. Az intézményes nevelés létrehozta a szándékos hivatásos nevelést, amely verbálisan megfogalmazott ismeretek és magatartási normák, értékek megtanítására vállalkozott. A 19. században a fejlettebb országokban megkezdődött az intézményes nevelés tömegessé válása. Ma már ezekben az országokban a felnövekvő generációk másfél évtizednyi ideig vesznek részt intézményes nevelésben. Ennek következtében a spontán szocializációt (mint erre már többször is utaltam) nagymértékben kiegészíti a szándékos szocializáció, a szándékos tanítás, nevelés. Az intézményes nevelés a 20. századig túlnyomóan a felnőtt társadalom vezető-vezetett viszonyára épülő rendszert vette át. A 20. században a demokratikus vezetés, az együttműködés eszméje, gyakorlata is kezdett behatolni az iskolákba, de az is a felnőtt társadalom demokratikusan működő intézményeinek szabályait próbálta alkalmazni. Egyszóval az iskola a felnőtt társadalom szocializációs hatásrendszerével törekedett az oktatást, a nevelést megvalósítani. Az öröklött alapokból következő nevelési alapszabályokat nem kiegészítette, hanem helyettesítette a spontán szocializáció szándékos, elméletileg is alátámasztott rendszerével. A reformpedagógiai irányzatok a gyermeki önkifejlés meghirdetésével tulajdonképpen a nevelés természetes öröklött alapjaihoz törekedtek visszatérni. Csakhogy a gyermekkor végétől a tisztán proszociális (a gyermek szükségleteit követő, kielégítő) nevelés önmagában az életkor növekedésével kevésbé eredményes. Ugyanis a személyközi kölcsönhatások, a társadalmak legkülönbözőbb szervezeteit, csoportjait fenntartó, működtető szabályrendszerek szocializációja (explicit pszichikus szabályrendszerré alakulása, esetleg értelmező szintű megismerése) genetikailag nincsen kódolva, a magára hagyó önkifejlés segítésével nem sajátítható el. 30
5 Ez a két alapvető irányzat a gyakorlatban mereven soha nem zárta ki egymást. Legföljebb a szélsőséges törekvésekben lehet többé-kevésbé elkülönült rendszert találni. A szándékos oktatás, nevelés gyakorlatában és elméletében is mindvégig jelen voltak és vannak az öröklött alapokat követő megoldások, elvek. Például Szókratész bábáskodó párbeszédes módszere azt a célt szolgálta, hogy a tanítvány a kérdések segítségével maga jusson felismerésekre, önállóan jöjjön rá összefüggésekre. Ez a tanítási mód a segítő nevelés alapszabályainak zseniális alkalmazása, hiszen a mesternek kérdésekkel fel kell derítenie, hogy a tanítvány mit gondol, tud a szóban forgó témáról, és ehhez igazodva teszi fel az önálló gondolkodásra késztető, azt segítő további kérdéseit. Ez a módszer mind a mai napig létezik. A laikus nevelők gyakran önkéntelenül kérdésekkel próbálják segíteni a gyermek önálló gondolkodását. Az iskolában ennek kidolgozott módszertana van (amit régebben kérdve kifejtő módszernek, manapság pedig inkább beszélgetésnek neveznek). Az önállóságot szolgáló segítésnek tekinthető a reformpedagógiák által kidolgozott cselekedtető, tevékenykedtető oktatás és a felfedeztető oktatás is. Az eddigiek alapján a segítő pedagógiai kompetencia alapvető jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze. Kívánatos, hogy a hivatásos nevelő legalább átlagos gondozási, kötődési hajlammal, proszociális érzelmi kommunikációval rendelkezzen. Az öröklött szociális hajlamok, a proszociális érzelmi kommunikáció és az együttérzés (az empátia) fejleszthető öröklött adottságok. Feltehetően az átlagosnál lényegesen gyöngébb adottságok nem fejlődhetnek olyan szintre, amely szint elegendő lenne az eredményes segítő neveléshez szükséges proszociális személyiség kifejlődéséhez. A segítő pedagógus proszociális személyiség, az eredményes fejlődéssegítésnek ez az alapja. A segítő pedagógus kompetenciájának motivációs bázisa az öröklött gondozási késztetés, amely pozitív attitűdökkel megerősített és szilárd meggyőződésen alapuló segítőkészséggé fejlődött az öröklött együttérzés, amely a segítőkészség érzelmi energiája; az öröklött kötődési hajlam, a gyermekszeretet, amely pozitív motívumokra és meggyőződésekre támaszkodva a tanuló védelmére, segítésére, a tanulóval való törődésre késztet. Továbbá az a meggyőződés, hogy a szocializáció szándékos segítése (a szociális kompetencia proszociális motívumrendszere, az ennek megfelelő képességek fejlődésének segítése) az ezt szolgáló értékrendnek megfelelő elvárások megtartása nélkül, vagyis vezetés és együttműködés nélkül lehetetlen. Ugyanakkor a pedagógusi vezetés és az együttműködés funkciója a fejlődéssegítés, ezért ezt segítő vezetésként, segítő együttműködésként kell működtetni. *** A segítő nevelő kompetenciájának képességbeli alapja a segítőképesség, a kötődési képesség, az empátia képessége, a szociális kommunikáció képessége, a segítő vezetés és a segítő együttműködés képessége. A segítő nevelő kompetenciájának ismeretbeli alapja a szaktárgyi ismereteken kívül a fejlődéssegítés motívumainak és képességeinek részletes és alapos ismerete. Továbbá olyan pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ismeretrendszer, amely önmagára vonatkoztatva tudatosítja, értelmezi a proszociális személyiség alapvető jellemzőit, ezzel elősegítve az önfejlesztés igényének, képességének fejlődését, használatát (lásd a IV. részt). 31
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenA sportpedagógia alapjai
Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG. ALAPKOMPETENCIÁK A személyiség motívum és tudásrendszere.
ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT (Nagy József munkája alapján) SZEMÉLYISÉG ALAPRENDSZER (alapkomponensek+készenléti komponensek rendszere) KOMPETENCIÁK Alapkomponensek összetevői: alapkompetenciák Alapmotívumok Személyes
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenAz értékelési rendszerek minőségbiztosítása. Elkészült egy rendszer és kézikönyv
Az értékelési rendszerek minőségbiztosítása Elkészült egy rendszer és kézikönyv és már próbaüzemben van 450 szakértő, tapasztalat, képzés A tanfelügyeleti eljárás és minősítés kritikus pontjain A folyamatok
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenPedagógiai pszichológia
."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenAZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.
AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális
Részletesebben14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE
14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenINKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN
INKLÚZIÓ, ADAPTÁCIÓ AZ ÓVODÁBAN DR.PÁLFI SÁNDOR FŐISKOLAI TANÁR, DÉKÁN HELYETTES, TANSZÉKVEZETŐ DEBRECENI EGYETEM GYERMEKNEVELÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI KAR GYERMEKNEVELÉSI TANSZÉK TARTALMI ELEMEK FOGALMAK
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenBudapest, 2013. október 25.
Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük
Részletesebben13. SZOCIÁLIS KOMPETENCIA
13. SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A 6. fejezetben a kompetencia szaktudományos fogalommá alakulását a szociális kompetencia átfogó szakirodalmai ismertetésével szemléltettem. Most ebből kiindulva a szociális kompetencia
RészletesebbenKoragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése
Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
RészletesebbenSzocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenAz érdekérvényesítő szociális képességek rendszere és fejlesztése
Nagy József Az érdekérvényesítő szociális képességek rendszere és fejlesztése A szociális kompetencia pedagógiai jelentőségéről, fejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól közölt eddigi négy tanulmányban
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenInkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenSZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM
SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenNevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenPedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke
Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
Részletesebben3. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ PEDAGÓGIAI KULTÚRA TARTALMI (TANTERVI) SZABÁLYOZÁSA
3. A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ PEDAGÓGIAI KULTÚRA TARTALMI (TANTERVI) SZABÁLYOZÁSA A Bevezetőben felidézett gyökeres változások és az oktatási rendszerek sokasodó megoldatlan problémái a hagyományos ismeretalapú
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenNevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016
Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko
RészletesebbenFEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE
FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenIntézményi értékelési szabályzat
ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenIskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése
Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenÓra-megfigyelési szempontok
Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,
RészletesebbenIskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana
Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Szentendre, 2013. október 28. Dr. Bodó Márton Fogalma Nemzeti köznevelési törvény A közösségi szolgálat: szociális,
RészletesebbenFoglalkozási napló. Szociális szakgondozó
Foglalkozási ló a 0 /0. tanévre Szociális szakgondozó (OKJ száma: 54 7 03) szakma gyakorlati oktatásához 13. évfolyam A ló vezetéséért felelős: A ló megnyitásának dátuma: A ló lezárásának dátuma: Gondviselő
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
RészletesebbenFelnőttek, mert felnőttek
Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenKomplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára
Komplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára 1. A nevelés célja és feladatrendszere. A nevelés célja és feladatrendszerének alapvető jellemzői a rendszerváltást követő két évtizedben.
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenEGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenOKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468)
OKM 2006 ISKOLAI JELENTÉS A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL Németh Imre Általános Iskola (azonosító: 3468) SULINOVA Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenAz e-portfólió dokumentumai és a védés alapján
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenOM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pöttyös Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Osváth Viktória OM azonosító: 200911 Oktatási azonosítója:78646091381 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018
RészletesebbenAz érett személyiség Allport szerint
A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenA szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében
A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenINTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
INTEGRITÁS MENEDZSMENT TRÉNING Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet TARTA I SS E G A A legfontosabb ábrák és összefüggések Dr. Pallai Katalin, az Integritás Tudásközpont vezetője
RészletesebbenKorszerű óvodavezetés, hatékony óvodai nevelés
Az egyéni fejlődés dokumentálása Korszerű óvodavezetés, hatékony óvodai nevelés 2013. 10. 07. Sz. Nyitrai Ágnes PhD, Nagy József (2007): Kompetencia=motívum- és tudásrendszer A kognitív kompetencia áll
RészletesebbenÓVODÁTÓL AZ ÉRETTSÉGIIG A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS SZEGEDEN
Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben ÓVODÁTÓL AZ ÉRETTSÉGIIG A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS SZEGEDEN A projekt az Európai Unió
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
Részletesebben