V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus Lillafüred, Hotel Palota, szeptember 29 október 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus Lillafüred, Hotel Palota, 2005. szeptember 29 október 1."

Átírás

1 V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus Lillafüred, Hotel Palota, szeptember 29 október 1.

2 Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaink! A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoport Vezetõsége, a Szervezõbizottság, Miskolc Városa és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház nevében köszöntöm Önöket az V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus alkalmából. Kongresszusunk helyszíne ez évben a csodálatos környezetben található, meghitt hangulatot árasztó Lillafüred Hunguest Hotel Palota. A kongresszus fõ témái felölelik a ritmuszavarok és szívelégtelenség gyógyszeres és eszközös (pacemaker, implantálható defibrillátor, reszinkronizációs és ablációs) kezelését, valamint a klinikai aritmológia legújabb eredményeinek ismertetését. A hallgatóságnak az aritmológiai gondolkodásba való interaktív bevonását az MKT által biztosított szavazógép segíti. A Kongresszus szakmai programjának színvonalát tovább emelik a neves külföldi elõadók, mint Prof. Dr. Pedro Brugada, Prof. Dr. Helmut Klein, Prof. Dr. Karl-Heinz Kuck, Dr. Andrzej Lubinski referátumai. Hazai és külföldön dolgozó magyar aritmológusok mintegy 60 meghívott elõadása hangzik el. Ugyancsak tradicionálisan szabad elõadás-, poszter- és szakasszisztensi szekcióra is sor kerül. Egyre növekvõ érdeklõdésnek köszönhetõen összesen 41 absztraktot fogadott el a Munkacsoport Vezetõsége, amelyek a Cardiologia Hungarica e számában jelennek meg. A poszterszekció legjobb posztereit a Bíráló Bizottság idén is kongresszusi támogatással díjazza. Az V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus hivatalosan akkreditált továbbképzésnek számít kardiológusok, belgyógyászok, aneszteziológusok, szívsebészek, családorvosok (15 kreditpont), valamint PhD-hallgatók (1 kreditpont) számára. A kongresszust ugyancsak kreditpontszerzõvé tettük szakasszisztensek számára. A Kongreszszuson kerül sor az Elektrofiziológia Mestere Cím és a Honoris Causa Aritmológus Cím/Képesítés átadására. Köszönetemet fejezem ki a Szervezõbizottság tagjainak, a Munkacsoport Vezetõségének, az elõadóknak és a Kongresszus támogatóinak egyaránt. Valamennyi résztvevõnek hasznos szakmai idõtöltést kívánok Lillafüreden. Dr. Merkely Béla MKT Aritmia és Pacemaker Munkacsoport elnöke

3 V. Aritmia és Pacemaker Kongresszus Lillafüred, Hotel Palota, szeptember 29 október 1. Szervezõ: Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja A kongresszus elnöke: Dr. Merkely Béla PhD (SE, Cardiovascularis Centrum, Budapest) A szervezõbizottság elnöke: Dr. Kalo Emil (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc) Szervezõbizottság: Dr. Görögh Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc), Dr. Mikler Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc), Dr. Orbán Marianna (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc), Dr. Zima Endre (SE, Cardiovascularis Centrum, Budapest) A kongresszus védnöke: Ritmusos Szívért Alapítvány és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház A kongresszus Tudományos Bizottsága: MKT Aritmia és Pacemaker Munkacsoport vezetõsége Örökös tiszteletbeli elnök: Prof. Dr. Tenczer József PhD, DSc (Szent Imre Kórház, Budapest) Elnök: Alelnök: Titkár: Tagok: Dr. Merkely Béla PhD (SE, Cardiovascularis Centrum, Budapest) Dr. Rostás László (Magyarországi Református Egyház Mosdósi Tüdõ-és Szívkórháza) Dr. Zima Endre (SE, Cardiovascularis Centrum, Budapest) Prof. Dr. Borbola József PhD (Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet, Budapest), Dr. Csanádi Zoltán PhD (DEOEC, Kardiológiai Intézet, Debrecen), Dr. Gellér László PhD (SE, Cardiovascularis Centrum, Budapest), Dr. Lõrincz István PhD (DEOEC, I. Belklinika, Debrecen), Dr. Melczer László PhD (PTE, Szívgyógyászati Centrum, Pécs), Dr. Õze Béla (Toldy Ferenc Kórház, Cegléd), Dr. Simor Tamás PhD (PTE, Szívgyógyászati Centrum, Pécs), Dr. Tomcsányi János PhD (Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest), Dr. Zámolyi Károly PhD (Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest)

4 A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja szeptember 29 október 1. között Lillafüreden rendezi meg az V. Aritmia és Pacemaker Kongresszusát. A Kongresszus hivatalosan akkreditált (kreditpontszerzõ) kongresszus kardiológus, belgyógyász, aneszteziológus, és szívsebész szakorvosok, valamint háziorvosok és PhD-hallgatók számára, így a korábbi évek tapasztalatából kiindulva minimum 350 regisztrált személlyel számolunk. A kongresszus meghívott külföldi, illetve külföldön dolgozó magyar prominens elõadói: Prof. Dr. Pedro Brugada, Prof. Dr. Helmut Klein, Prof. Dr. Karl-Heinz Kuck, Dr. Andrzej Lubinski, Dr. Mario Migschitz, Dr. Paul Vock, Dr. Dobrán Ildikó, Dr. Károlyi László, Dr. Pintér Arnold, Dr. Sárközy Andrea A háromnapos rendezvénysorozat szakmai programja: Preszimpozium Újabb adatok a reszinkronizációról (cardiac resynchronisation therapy CRT) Primary prevention-best indication for ICD and CRT-D therapy? Hirtelen halál prevenció a vörösbortól a laikus újraélesztésig. Interaktív, szavazógépes szimpózium Posztinfarktusos betegek aritmiás halálozásának csökkentése béta-blokkolók és statinok alkalmazásával Inherited arrhythmia disorders. What is in our genes? Honorary Lecture of Prof. Dr. Pedro Brugada Széles QRS-aritmiák esetbemutatások angol nyelven Prof. Dr. Pedro Brugada és Prof. Dr. Tenczer József moderálásával Szavazógépes EKG-kvíz Prof. Dr. Tenczer József és Dr. Zámolyi Károly moderálásával Pacemaker-terápia pitvarfibrillációban Van új a Nap alatt? A CIBIS III vizsgálatról Ventrikuláris és szupraventrikuláris aritmiák korszerû ablációs kezelése elektroanatómiai térképezõ rendszerrel Syncope Intravénás antiaritmiás szerek Az W3-zsírsavak antiaritmiás hatásai Pitvarfibrilláció és orális antikoaguláns szerek Tanulságos pacemakeres EKG-k interaktív fórum Cardio-Simulix Komplex aritmia szimulációs rendszer bemutatása Aritmia témájú szabad elõadások 2 szekcióban Szakasszisztensi fórum szabad elõadások 2 szekcióban a Tudományos Bizottság által elfogadott absztraktok alapján Díjazott poszterverseny: Az MKT Aritmia és Pacemaker Munkacsoport Tudományos Bizottsága a beérkezett absztraktok legjobbjait versenyre bocsátja a díjazott poszterverseny keretén belül. A szerzõ 5 perc alatt mutathatja be szóban poszterét a Poszterbizottság elõtt, további 5 percben válaszol a Poszterbizottság kérdéseire. A Poszterbizottság elsõ, második, harmadik díjat, illetve az AstraZeneca Kft. különdíját ítéli oda a legjobb 4 poszter bemutatójának.

5 Szabadelõadások absztraktjai A SUPRAVENTRICULARIS TACHYCARDIÁK KATÉTER-ABLÁCIÓJÁNAK EREDMÉNYEI A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN Dobrán Ildikó, Faluközy József, Masszi József, Veress Gábor Állami Szívkórház, Balatonfüred Bevezetés: A Balatonfüredi Szívkórházban 2004 októberében indult a supraventricularis tachycardiak (SVT) rádiofrekvenciás katéter ablációja. A SVT-k (pitvarfibrilláció AF) AV-csomó modifikációval, típusos pitvarlebegés = AFL, AV-nodalis-reentry-tachycardia = AVNRT, atrioventrikuláris-reentry-tachycardia = AVRT) konvencionális mapping-technikával is effektíven kezelhetõk. A vizsgálatainkat Bard LabPro vizsgáló készülékkel, OEC 9600 mobil C-íves röntgenkészülékkel 4, illetve 8 mm-es konvencionális radiofrekvenciás valamint 3,5 mm-es hûtött fejû ablációs katéterekkel végeztük. A 8 hónap alatt elvégzett SVTk radiofrekvenciás ablációjával szerzett eredményeirõl számolunk be. Módszer: A tanulmányban 82 beteg (63±10év) 40 férfi (64±6év) és 42 nõ (62±11év) adatait elemeztük. 70 SVT (AFL n=34 AVNRT n=17 AVN n=12 és AVRT n=4, atípusos AFL, illetve atrialis tachycardia AT n=3) ablációját, végeztük el. Elemeztük a vizsgálatokhoz szükséges átvilágítási idõt, az ablációs aplikációk számát, a sikerességet, valamint a lehetséges komplikációkat. Eredmények: Típusos SVT-ben a konvencionálisan végzett ablációk akut sikerességi rátája 98,6%-os volt (egy bal rejtett laterális nyaláb retrográd úton végzett ablációja volt sikertelen a 67 esetbõl). Az AFL-betegeknél az átlagos átvilágítási idõ 9,1±4,5 perc, RF-Nr.:10,4±3,5; az AVNRT-betegeknél 7,1±3,7 perc, RF- Nr.:6,4±2,5; az AVN-modifikációnál 4,9±2,7 perc, RF-Nr.:4,6±3,3; az AVRTbetegeknél 17±9,7 perc RF-Nr.:9,5±5,3 volt. 5/34 (15%) esetben fordult elõ atípusos AFL, mint második tachycardia, típusos AFL mellett. Súlyos komplikáció nem lépett fel. Egy esetben beavatkozást nem igénylõ perikardiális folyadékot (>8 mm) dokumentáltunk. Elõzetes TTE-vizsgálat eredménye nem állt rendelkezésünkre. Konklúzió: Egy kezdõ centrumban a supraventricularis tachycardiák konvencionális mapping technikával történõ katéter ablációja komplikációmentesen és közel 100%-os sikeraránnyal végezhetõ. Atípusos AFL és AT relatíve gyakori elõfordulása felveti egy 3D mapping rendszer szükségességét ezen betegek eredményes kezeléséhez. AZ ICD-KEZELÉS EREDMÉNYESSÉGE IDÕSKORBAN OPTIMÁLIS GYÓGYSZERES KEZELÉS MELLETT Duray Gábor, Sergio Richter, Johannes Manegold, Carsten W. Israel, Gerian Grönefeld, Stefan H. Hohnloser Medizinische Klinik III, Kardiologie, J.W. Goethe Universität, Frankfurt A beültethetõ kardioverter-defibrillátor (ICD) kezelés javítja a túlélést a strukturális szívbetegségben szenvedõ, és életet veszélyeztetõ kamrai ritmuszavarokra hajlamos betegekben. Nem bizonyított azonban, hogy idõskorban is hasonló-e a kezelés hatékonysága, mint fiatalabb betegek esetén. Módszer: 375 konszekutív ICD-beültetésen átesett, strukturális szívbetegségben szenvedõ beteget vizsgáltunk retrospektívan. Összehasonlítottuk az ICD-beültetésekor 70 évnél fiatalabb (1. csoport) és 70 évet betöltött vagy idõsebb (2. csoport) betegeket: a beültetés után a bármely okból bekövetkezett halálozásig eltelt; az elsõ adekvát ICD-terápiáig eltelt; valamint az elsõ ICD-terápia és a halálozás között eltelt idõtartamokat. Eredmény: A két betegcsoportban az átlagos követési idõ (27±19, illetve 26±17 hónap) azonos volt. Az idõs betegek között 78%-ban került sor szekunder prevenciós céllal ICD-beültetésre, szemben a fiatalabb betegekben tapasztalt 63%- kal (p=0,007). Az átlagosan két éves utánkövetési idõ alatt a 273, 70 évnél fiatalabb beteg közül 34 (12,5%), a 102 idõsebb beteg közül 13 (12,7%) beteg hunyt el. A halálozásig eltelt idõ az ICD-beültetés után átlagosan 28±17, illetve 30±22 (p=ns) hónap volt. Nem találtunk különbséget az elsõ adekvát ICD-terápiáig (a betegek 40, illetve 44%-ban: 11±13, illetve 9±11 hónap) és az elsõ ICDterápiától a halálozásig eltelt (18±16, illetve 25±18 hónap) idõtartamok között. Az ICD-beültetéssel társult komplikációk hasonló gyakorisággal fordultak elõ a két betegcsoportban. Következtetés: Beteganyagunk retrospektív elemzése alapján az idõsebb korban ICD-beültetésen átesett betegek hasonló túlélési idõt és adekvát ICD-terápia gyakoriságot mutattak a fiatalabb betegekkel összehasonlítva. HYPOPARATHYREOSIS, HYPOKALAEMIA, HOSSZÚ QT-SZINDRÓMA EGYÜTTES ELÕFORDULÁSA ESETBEMUTATÁS Ferencz Gyöngyvér 1, Andrássy Gábor 1, Trummer Zsófia 1, Tahy Ádám 1, Takács István 2 1 Szent Ferenc Kórház, Kardiológia Osztály, Budapest 2 SE, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest Bevezetés: A szerzett hosszú QT-szindróma hátterében hypokalaemia és hypocalcaemia is állhat. A hosszú QT-intervallum több malignus kamrai ritmuszavart és hirtelen szívhalált okozhat. Esettanulmány: 77 éves strumectomizált nõbeteg kórtörténetét ismertetjük. Intézeti felvétele elõtt gyakran voltak nehézlégzéses rohamai, bizonytalan eszméletvesztéses rosszullétei. Sürgõs felvételére hirtelen kialakuló légszomj miatt került sor. A felvételi EKG-n észlelt multifokális pitvari tachycardia miatt frekvenciakontroll céljából adott béta-blokkoló mellett normofrekvens sinusritmusa lett. Ekkor vált észlelhetõvé a hosszú QT-idõ (QTc=549 ms). Észlelése során panaszt nem okozó gyakori VES-t, egy alkalommal NSVT-t láttunk. A laborvizsgálatok hypokalaemiát igazoltak (K=2,8 mmol/l), ennek rendezése után is megnyúlt maradt a QT-idõ. Ez, valamint az ismételten jelentkezõ laringospazmusos epizódok miatt hypocalcaemia fennállására gondoltunk. Az elvégzett vizsgálat ezt igazolta (szérum Ca=1 mmol/l). Iv. kalcium adásával párhuzamosan a QT-idõ normalizálódott, a beteg panaszai megszûntek. A kórelõzményekben szereplõ eszméletvesztéseket a hosszú QT-idõ és az ioneltérések mellett kialakuló malignus ritmuszavarokkal, illetve a laringospazmusos epizódok során fellépõ hypoxiával magyaráztuk. A beteget a SE I. Belgyógyászati Klinikára helyeztük át, ahol hypoparathyreosist igazoltak. Dihydrotachysterol adása mellett a beteg lényegében panaszmentes, ioneltérései rendezõdtek. Következtetés: A hosszú QT-idõ differenciáldiagnosztikája során hypoparathyreosisra is gondolni kell. ECHOKARDIOGRÁFIÁS PARAMÉTEREK SZEREPE AZ ATRIO-BIVENTRIKULÁRIS INGERLÉS INDIKÁCIÓJÁNAK FELÁLLÍTÁSÁBAN Goják Ilona, Radnai Béla *, Melczer László PTE OEC, Szívgyógyászati Klinika, * III. Belklinika, Pécs A balkamra-elégtelenség, bal Tawara-szár-blokkal, intra-interventrikuláris vezetészavarral szövõdött eseteiben az optimális gyógyszeres kezelés mellett jelentõs és tartós javulást eredményezhet az atrio-biventrikuláris ingerléssel biztosítható reszinkronizáció. Cél: azon egyszerû echokardiográfiás paraméterek kiválasztása, melyeknek alapján a klinikai képpel, EKG-eltéréssel együtt felállítható a biventrikuláris pacemaker implantáció indikációja. Betegek, módszer: október július között 68 beteget vizsgáltunk reszinkronizációs kezelés elbírálásához (15/53 nõ/férfi, átlagéletkor 65 (44 80) év. Implantációban részesült betegek bal kamra átmérõje: 70,8±7,8/58,8±8, mm, EF: 8,3±7,8%, a konzervatív kezelésben részesülteké: 65,2±8,9/50,6±11,2 mm, EF: 39,7±11,5%. Az intraventrikuláris mechanikus késés (SPWMD) a septum és a hátsó fal összehúzódásának disz-szinkróniájával jellemezhetõ. Ennek kóros értéke? 130 ms. Az interventrikuláris vezetéskésés mértéke a bal és a jobb kamrai pre-ejekciós periódus Doppler-görbe segítségével mérhetõ idõbeli különbségét jelenti. Kóros interventrikuláris késést >40 ms esetén véleményeztünk az irodalmi adatokkal egyezõen. Eredmények: Szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport bal kamrai EF-ja p<0,001-, EDD-je p<0,01 -, ESD-je p<0,001-, SPWMD és PEP-je között. A fenti egyszerûen mérhetõ paraméterek alapján atrio-biventrikuláris pacemaker/icd-implantációt végeztünk 23 betegnél, 4 betegnél sikertelen transzvénás kísérlet után epikardiális elektróddal. 7 betegnél a társult iszkémiás szívbetegség, malignus kamrai ritmuszavar miatt atrio-biventrikuláris ICD-implantáció történt. A klinikai kép, az életminõség és az echokardiográfiás paraméterek változását tükrözõ adatok is bemutatásra kerülnek. Következtetések: Az általunk használt, irodalom által is ajánlott egyszerûen mérhetõ echokardiográfiás paraméterek alapján biztonsággal megítélhetõ a non-farmakológiás kezelés szükségessége. Ily módon a betegek kiszûrése, elõvizsgálata konvencionális echókardiográffal rendelkezõ vizsgálóhelyeken is lehetséges. A szöveti Doppler-echokardiográfia által nyújtott lehetõség az utoljára kontrahálódó szegmentum pontosabb megítélésével további segítséget nyújt a sinus coronarius elektróda optimális lokalizációjának megadásához. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B1

6 Szabadelõadások absztraktjai A KAMRAI SENSING SZEREPE AZ AICD PROGRAMOZÁSÁBAN Masszi József, Faluközy József, Dobrán Ildikó, Veress Gábor Állami Szívkórház, Balatonfüred Az AICD kamrai érzékenységének változtatására viszonylag ritkán van szükség. Egy ilyen ritka esetet prezentálunk, ahol az AICD-generátorcsere kapcsán a kamrai érzékenység változtatásával javítottuk a beültetett AICD-terápiás effektusát ban egy 72 éves férfi betegnél kardioverziót (CV-t) igénylõ, 200/min széles QRS-tachycardia miatt végeztünk szív-elektrofiziológiai vizsgálatot. Programozott elektrostimulációval 240/min. frekvenciájú folyamatos kamrai tachycardiát indukáltunk, ami CV-vel szüntethetõ volt. Fentiek miatt Biotronik PhylaxAV kétüregû AICD-implantáció történt. Beállított paraméterek: VT1 >162/min, ATP, VT2 >181/min. CV (2 J, 4 J,) ventrikuláris szenzitivitási küszöb 0,5 mv. 4 év alatt 11 sikeres ATP, 2 sikertelen ATP és 6 esetben 2 J-vel sikeres CV történt ban telepkimerülés miatt generátorcserére, (Biotronik Belos DR shock imp.: 83 OhM, IR: 13 mv, IP: 3,1 mv) került sor. Ezt követõen ismételten, az AICD által nem érzékelt kamrai tachycardiák jelentkeztek. A detekciós kritériumok változtatása ezt nem oldotta meg, annak ellenére, hogy közben az AICD-vel noninvazív elektrofiziológiai vizsgálatot végeztünk, ahol az AICD a kiváltott kamrai tachycardiát érzékelte és megszüntette. Az érzékenységi küszöb 0,8 mvról 0,5 mv-ra történõ változtatásával az AICD az elmúlt 2 év alatt 44 esetben végzett sikeres ATP-t. Konkluzió: Bemutatott esetünkkel felhívjuk a figyelmet, hogy a ritkábban változtatott paramétereknek, így a kamrai sensing beállításának, különösen az AICD-generátor csere esetén van fokozott jelentõsége. INTRAKARDIÁLIS ULTRAHANG SZEREPE A PITVARFIBRILLÁCIÓ CARTO MERGE RENDSZERREL VÉGZETT KEZELÉSE SORÁN Rausch Péter, Simor Tamás, Tóth Levente, Tahin Tamás, Szekeresné Sárvári Mária, Bartókné Kálózdi Zsuzsanna PTE ÁOK OEC, Szívgyógyászati Klinika, Pécs Háttér: A paroxizmális pitvarfibrilláció (PF) hátterében a vena pulmonalisok (PV) ostiumában keletkezõ ektópiás aktivitás, ill. a PF perzisztens és permanens formáiban fõként a bal pitvar hátsó felszínén kialakuló rotorok szerepelnek. A PF egyik modern terápiája a Pappone-szerinti PV és bal pitvar hátsó fal izolálása radiofrekvenciás ablációval. A betegek és az asszisztencia röntgensugárdózis terhelés csökkentése rendkívül fontos. Beteganyag, módszer: A CARTO Merge térképezõ rendszer 2005 áprilisa óta érhetõ el centrumunkban. Ez idõ alatt 26 beteg esett át PF miatt PV izoláción (15 férfi és 11 nõ, átlag életkor 54±10 év). Centrumunkban a beavatkozások elõtt minden betegrõl 3D CT vagy MR angiográfia készült (Kaposvári Egyetem, Semmelweis Egyetem). Az elektroanatómiai térképezõrendszer (CARTO Merge, Biosense Webster) lehetõvé tette számunkra, hogy az elektroanatómiai térképet és a 3D angiográfiából származó anatómiát integrálni tudjuk. A pontosabb izoláció érdekében az abláció alkalmával intrakardiális ultrahangot is használunk, a katéter helyzetének pontos, a beteg számára sugárterhelést nem jelentõ megítélése végett. Eredmények: A PF megszüntetése céljából végzett beavatkozás akutan 26 esetben sikeres (100%), a posztoperatív elsõ hónap után a betegek 83% panaszmentes. A beavatkozás idõ átlagosan 117 perc, a röntgen idõ a kezdeti max. 46 percrõl a min. 5 percre csökkent a CARTO Merge, és intrakardiális ultrahang együttes használatának köszönhetõen. Szövõdmény egyik betegnél sem lépett fel. Következtetés: A vena pulmonálisok eltérõ morfológiáját feltáró 3D MR vagy CT angiográfia szerepe fontos a PF rádiófrekvenciás ablációval történõ kezelésénél. A 3D angiográfia és a CARTO intrakardiális ultrahanggal támogatott integrálása nagymértékben csökkentette a betegeket és a személyzetet érõ röntgensugárdózist. ÜGYELETI SZOLGÁLATOT TELJESÍTÕ ORVOSOK RITMUSZAVARAINAK ELEMZÉSE HOLTER-MONITOROZÁS SEGÍTSÉGÉVEL Nyárfás Géza, Floderer Edit, Hegedüs Dalma, Varga Zsuzsa *, Radnai Béla PTE, III. Belklinika és CSOI, Pécs * Jelenlegi munkahely: Állami Szívkórház, Balatonfüred Bevezetés: Az alapvetõen nappali munkarend mellett változó rendszerességgel, éjszaka folyamán végzett munka kimerítõ hatása klinikusok széles körének viszszatérõ tapasztalata. Az e mögött álló élettani jelenségek kardiológiai szempontú elemzése azonban nem közismert. Módszer: Az ügyeleti megterhelés kardiális hatásainak objektivizálására szerzõk 26 (az anamnézis, a fizikális vizsgálat és nyugalmi EKG alapján egészségesnek tartott) klinikai orvos három csatornás rendszerrel végzett 3-3 ambuláns EKGvizsgálatát elemezték: a vizsgálatokat random allokációban: 1. átlagos napi munkarend mellett, 2. ügyeleti szolgálat napján, 3. az ügyeletet követõ napon végezték. Eredmények: Valamennyi regisztrátum analízise és egybevetése nyomán megállapítható, hogy a szívfrekvencia napi átlaga 2 11% között emelkedett az ügyelet napján (p<0,05) míg az ügyeletet követõ nap a különbség nem volt szignifikáns (de tendencia-jellegû emelkedést igazolni lehetett). A nyugalmi körülmények között is fönnálló ritmuszavaroknak ügyeleti napon észlelt fokozódását (VESszám átlaga 21-rõl 119-re, SVES-szám átlaga 34-rõl, 110-re nõtt és ez minõségi progressziót is jelentett a kamrai coupletek száma, a regisztrált bigeminiák hossza, supraventricularis coupletek száma, illetve run-ok száma egyaránt nõtt) figyelték meg. Mindezek az eltérések az ügyeleti szolgálatot követõ napon a szerzõk feltételezésével ellentétben általában mérséklõdtek, de 3 kolléga esetében tovább romlott a kép. 4 esetben repolarizációs zavar alakult ki, definitív iszkémiát a nem szokványos idõszakban kiállt stressz-hatást és a mindennapi pihenés eseti kiiktatását követõen jelenlegi vizsgálat nem bizonyított, így a tapasztalt fokozódó aritmiás aktivitás iszkémiás mechanizmusa kevéssé valószínû. Következtetés: az eredmények értékelése során a szerzõk fölidézik a vegetatív tónus aritmogenitásban betöltött szerepét, a vegetatív tónus diurnális változásának élettani jelentõségét és rámutatnak, hogy jelen észleléseik nyugodt pihenés átmeneti kiiktatásának aritmia-aktivitást fokozó hatása alapján önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezõként történõ értékelését teszik mérlegelésre méltóvá ha további (illetve más irányú pl. HRV vagy QT-diszperzitás változás) vizsgálatok is alátámasztják a jelenlegi megfigyeléseket. PACEMAKER-BEÜLTETÉS PRINZMETAL-ANGINÁBAN Szabó Albin, Duray Gábor, Préda István, Böhm Ádám Országos Gyógyintézeti Központ, Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, Budapest Koszorúér-spazmus átmeneti teljes pitvar-kamrai (AV) blokk révén eszméletvesztést okozhat, a jelenlég meglehetõsen ritka. Átmeneti III. fokú AV-blokkal szövõdött Prinzmetal-anginás eseteinket gyûjtöttük össze ebben a retrospektív dolgozatban. Beteganyag és módszerek: 1991 és 2004 között 7 olyan Prinzmetal-anginás beteget kezeltünk centrumunkban, akiknél eszméletvesztés hátterében teljes pitvarkamrai blokk igazolódott. Mindannyian nõk, életkoruk év között oszlott meg (átlag: 54 év). 6 beteg volt erõs dohányos (>2 csomag/nap), egy alanynál találtunk halmozott kardiovaszkuláris rizikófaktorokat. 6 betegnél a bodymass index 21 kg/m 2 alattinak adódott. Ismételt 24 órás Holter-monitorozás, szívultrahang és terheléses EKG-vizsgálat történt 6 beteg esetében, a koronarográfiát valamennyiüknél elvégeztük. Koronáriaspazmus provokálását célzó gyógyszeres teszt nem történt. 5 esetben VVI, két esetben pedig DDD-pacemakert (PM) implantáltunk. Eredmények: 6 betegnél az eszméletvesztés hátterében ST-szakasz elevációval társult, átmeneti AV-blokk volt igazolható megismételt Holter-monitorozás során, egy esetben a beküldõ intézményben elvégzett vizsgálatok alapján állítottuk fel a diagnózist. Szívultrahang és ergometria mind a 6 vizsgálat esetben negatív volt. A koronarográfia ép koszorúereket igazolt két esetben, a jobb koszorúéren írtak le spazmust két betegnél, több eret érintõ spazmus egy esetben mutatkozott. Egy alkalommal igazolódott jelentõs jobb koszorúér-szûkület, itt együlésben angioplasztika, stent implantáció is történt. Csupán egy beteg nem szokott le a dohányzásról, valamennyien hosszú hatású nitrát és Ca-csatorna-blokkoló kezelésben részesültek. Az a beteg, aki folytatta a dohányzást és nem szedte rendszeresen a gyógyszereit két évvel a PM-beültetést követõen meghalt. A halálok több koszorúeret érintõ spazmus kapcsán kialakult elektromechanikus disszociáció volt. A másik hat beteg esetében, az átlagosan 6 éves követési idõ alatt eszméletvesztés, illetve kórházi felvételt szükségessé tévõ koronáriaspazmus nem ismétlõdött. Következtetések: Átmeneti teljes pitvar-kamrai blokk a Prinzmetal-angina súlyos szövõdménye lehet. PM-beültetés, valamint hosszú hatású nitrát és Ca-csatornablokkoló adásával rendkívül jó prognózis érhetõ el. A dohányzás elhagyása elsõdleges fontosságú. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B2

7 Szabadelõadások absztraktjai A NEM-DHP KALCIUMANTAGONISTÁK HELYE A KARDIOVASZKULÁRIS TERÁPIÁBAN AZ INVEST UTÁN Szirmai László Attila, Nemere Szilvia, Tomcsányi János 1 Sylmaril Orvosi Tanácsadó Iroda, Budapest 1 Budai Irgalmasrendi Kórház, Kardiológia, Budapest A nem-dihidropiridin kalciumcsatorna-blokkolók (verapamil, gallopamil, diltiazem) több indikációban (hipertónia, ISZB, SVT-k, stb.), legtöbbször a bétablokkolók alternatívájaként használatosak. Bár a vizsgálatok szerint hatékonyságuk és biztonságosságuk hasonló a béta-blokkolókéhoz, kevésbé elterjedtek. Ennek fõ oka az evidenciák hiánya volt. Ez az álláspont módosításra szorul, különösen az INVEST-vizsgálat után. A nem-dhp-kkel nyert jelentõs eredmények közé tartoznak posztinfarktusos szekunder prevencióban a DAVIT-I-II és CRIS vizsgálatok verapamillal, illetve az MDPIT diltiazemmel. Különösen érdekes a befejezetlen DAVIT-III tanulmány posztinfarktusos szívelégtelen betegeknél ACE-gátló + verapamil kombinációval. Kedvezõ eredményeket hozott stabil angina pectorisban verapamillal az APSIS, valamint gallopamillal a STATICON-vizsgálat. Említést érdemelnek verapamillal az ateroszklerózis progressziójának lassítására, illetve a restenosis gátlására végzett VHAS, VAS és VESPA-vizsgálatok. Hipertóniában hatékonyság és biztonságosság igazolódott diltiazemmel a NORDIL, verapamillal az EVEREST H, a VAMPHYRE, a CONVINCE és a Tartsa Jó Karban! tanulmányokban. Jelenleg gallopamillal folyik több ezres betegszámú hipertóniaprogram, a PROJEKT. A nem-dhp-k mellékhatás-profilja és társbetegségek esetén való alkalmazhatósága kedvezõbb, mint a béta-blokkolóké, a csoporton belül a gallopamil a legjobban tolerálható. Az INVEST a valaha végzett második legnagyobb CV-vizsgálat (n=22.576), amely hipertóniás ISZB-s betegeknél igazolta, hogy a verapamil SR-re épülõ antihipertenzív terápia legalább olyan eredményesen elõzte meg a súlyos CVeseményeket (halálozás, MI, stroke), mint a standard béta-blokkoló alapú kezelés. A nem-dhp ágon szignifikánsan kevesebb mellékhatás, újkeletû diabétesz és depressziós tünet fordult elõ. Ezen eredmények fényében a nem-dhp kalciumcsatorna-blokkolókat indokolt lenne a jelenleginél elterjedtebben, a bétablokkoló egyenértékû alternatívájaként alkalmazni a szívelégtelenséggel nem rendelkezõ hipertóniás és/vagy ISZB-s betegek esetében, különösen akkor, ha a béta-blokkoló kezelés mellékhatás vagy a társbetegségek miatt nem optimális. CARDIO-SIMULIX - KOMPLEX ARITMIA SZIMULÁCIÓS RENDSZER Toldy-Schedel Emil Budai Irgalmasrendi Kórház, Kardiológia, Budapest Copyright: sanofi-synthelabo. An interactive educational software, protected by the US and international copyright laws. A Cardio-Simulix olyan aritmia szimulációs rendszer, amelynek segítségével a szív sejtszintû és vezetési rendszer szintû ritmuszavarait lehet modellezni úgy, hogy a modellezett ritmuszavarok azonnal megjelennek 12 csatornás és az elektrofizioilógiai laborokban használt intrakardiális EKG képében. A program lehetõséget ad különbözõ gyógyszercsoportok hatásának modellálására, ennek a napi rutinban történõ EKG jeleinek felismerésére. Elõre beépített nagyobb aritmia csoportjai segítségével a gyakori ritmuszavarok (WPW, AVRT, AVNRT, fluttern, stb.) kezelését is tanulmányozhatja a felhasználó, amely kezelési rendszereiben megtalálható a hagyományos gyógyszeres terápia és a különbözõ típusú pacemeker implantaciós és ablációs terápia, illetve ennek kombinációi egyaránt. A program egyaránt használható az oktatásban és az önképzésben, illetve egyes ritmuszavarok gyógyszeres terápia próbáiban. SZÍV MR-VIZSGÁLATOK RITMUSZAVAROK KAPCSÁN Tóth Levente, Fõdi Eszter, Hüttl Kálmán *, Repa Imre **, Papp Lajos, Simor Tamás Pécsi Tudományegyetem ÁOK, OEC, Szívgyógyászati Klinika, Pécs; * Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Radiológia, Budapest; ** Kaposvári Egyetem, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet, Kaposvár Háttér: Az utóbbi években hazánkban is egyre több helyen elérhetõ a szív MR vizsgálat (leggyakrabban légzésszünetben, EKG-kapuzással), mely a non invazív kardiológiai diagnosztikában egyedülállóan ad részletes morfológiai, funkcionális és szövettípust jellemzõ információkat a szívrõl és a szív körüli területekrõl. Ezen információk a pontosabb diagnózison kívül segítik az újabb terápiás lehetõségek revaszkularizáció, ritmuszavarok ablációja biztonságos alkalmazását. Célkitûzés: Elõadásunkban a különbözõ ritmuszavarok kapcsán végezhetõ/végzendõ MR-technikák diagnosztikai értékének bemutatása mellett bemutatjuk a ritmuszavar fennállása esetén jelentkezõ problémákat, s azok kiküszöbölésének lehetõségeit. Beteganyag, módszer: 2004/2005-ben a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében és a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Radiológiai Diagnosztika részlegén 819, illetve 780, összesen 1599 esetben történt szív MR-vizsgálat. Nagyrészt iszkémiás szívbetegség képezte az indikációt, emellett azonban leggyakrabban ritmuszavarok jobb kamrai aritmogén cardiomyopathia gyanúja (87 eset/5%), illetve a pitvarfibrilláció különféle formái (67 eset/4%) kivizsgálása, illetve dilatatív cardiomyopathiás betegeknél biventrikuláris PM-beültetés elõtt (23 eset/1,5%) történt a vizsgálat. Eredmények: 4 esetben (0,2%) a tartós, változékony ritmuszavar fennállása miatt teljes funkcionális vizsgálatot nem tudtunk végezni, a morfológiai vizsgálat azonban ezeknél a betegnél is sikeres volt. 3 esetben (0.2%) a ritmuszavar hátterében álló parakardiális térfoglalás igazolódott a vizsgálat során. Következtetés: A szív MR-vizsgálat a kardiológiai gyakorlatban, s ezen belül az aritmológiában is jól alkalmazható, mellyel más diagnosztikai módszerrel nem megszerezhetõ információ nyerhetõ a szívrõl és a szív körüli területrõl. A vizsgálat ritmuszavar fennállása esetén is biztonsággal, nagy diagnosztikai pontossággal végezhetõ, és ezáltal a betegek ellátása eredményesebbé válik. BIVENTRIKULÁRIS PM-TERÁPIÁBAN RÉSZESÜLT BETEGEK REHABILITÁCIÓJA Veress Gábor, Merkely Béla 1, Masszi József, Faluközy József, Dobrán Ildikó, Simon Attila, Veress Gabriella Állami Szívkórház, Balatonfüred, 1 SE Ér- és SzívsebészetiKlinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest Vizsgáltuk, hogy biventrikuláris PM-terápiában részesült betegeken a komplex intézeti kardiológiai rehabilitáció mennyire befolyásolja a betegek életminõségét, terhelhetõségét és kardiális állapotuk alakulását. A Szív- és Érsebészeti Intézet (Budapest) és az Állami Szívkórházban (Balatonfüred) végzett biventrikuláris PM-implantáció után 14 beteg randomszerûen került rehabilitációra, ahol a klinikai státusz alapján, gyógytornászok vezetésével 4 hetes gyógytorna-programban vettek részt. Ezenkívül betegeink életmód, dietetikai és pszichológiai tanácsadásban is részesültek. Kezdeti eredményeink a következõk: - A betegek átlagéletkora 65,1 év, átlag BMI 27,49 kg/m 2, az echokardiográfiával mért átlag Dd: 72,5 mm, Ds: 63 mm, EF: 31% volt. Átlagos mitralis regurgitáció mértéke: 2,62, ergometriával mért átlagteljesítmény: 72,9 W, 3,79 MET, VO 2 max: 12,79 ml/min/kg volt. A betegek átlagos alap-szívfrekvenciája: 81/min, átlagos NYHA-stádium 3,22 volt. A korai rehabilitáció után az 1 perces és 6 perces sétateszt mértéke átlagosan 65 m-rõl 87,5 m-re és 385 m-rõl 448 m-re nõtt (P: NS.). Az átlagos 13 hónapos követéskor (8 beteg) az átlagos szívfrekvencia 76/min-re, a BMI 25 kg/m2-re, a balkamra Dd: 64,8 mm-re, a Ds: 53,8 mm-re, a mitralis regurgitáció mértéke 2,0-re, a NYHA-stádium 2,09-re csökkent. Ugyanakkor az EF: 38%-ra, a VO 2 max 16,36 ml/min/kg-ra nõtt. Hasonlóan az 1 perces sétateszt 58,3 m-rõl 65 m-re, a 6 perces sétateszt értéke 392 m-rõl 440 m-re nõtt (P: NS). Reszinkronizációs pacemaker-terápiában részesült betegeink korai rehabilitációjával szerzett kezdeti tapasztalataink kedvezõek, de végleges konklúzió levonására még több beteg bevonására, kontrollcsoport kialakítására és hosszabb távú követésre van szükség. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B3

8 Szabadelõadások absztraktjai FAMILIÁRIS PITVARFIBRILLÁCIÓ = FIATALKORI SZÍVHALÁL? KAMRAFIBRILLÁCIÓ RIZIKÓFAKTOROK NÉLKÜL Zubek László 1, Róka Attila 2, Merkely Béla 2, Pénzes István 1 Semmelweis Egyetem, 1 Anaesthesiologiai és Intenzív Terápiás Klinika, 2 Cardiovascularis Centrum, Budapest A fiatal felnõttkorban bekövetkezõ hirtelen szívhalál igen ritka, amelynek hátterében leggyakrabban veleszületett szívbetegség vagy koronáriabetegség áll. Esetismertetésünk célja, hogy felhívja a figyelmet azonosítható rizikófaktorok nélküli hirtelen szívhalál jelentõségére és a reanimáció utáni intenzív kezelés fontosságára. 26 éves nõbetegünk mindkét szülõjénél paroxizmális lone pitvarfibrilláció szerepelt. Gyermekkora óta ismert magas kamrafrekvenciával járó, hemodinamikailag jól tolerált paroxizmális pitvarfibrillációja. Aritmológiai kivizsgálás specifikus aritmiát, WPW-szindrómát nem igazolt. Alkoholfogyasztást és alvásmegvonást követõen palpitáció jelentkezett, majd syncope és keringésmegállás lépett fel. A helyszínen laikus BLS-t kezdett, a kiérkezõ mentõegység kamrafibrillációt észlelt, amelyet DC-sokkal termináltak. Az eszméletlen beteg intubációjára csak a transzport megkezdése elõtt került sor. A reanimációt követõen már a helyszínen konvulzió jelentkezett, melyet diazepam adásával próbáltak megszüntetni. Kombinált cerebroprotektív kezelés hatására a konvulziók gyakorisága csökkent, majd megszûnt, a tudat fokozatosan feltisztult. Stabil kardiorespiratorikus paraméterek mellett a beteg extubálhatóvá vált. Az ismételt szív-elektrofiziológiai kivizsgálás során malignus ritmuszavar nem volt indukálható. Tekintettel az abortált aritmia halálra a beteg ICD-implantációban részesült. Az ismert rizikófaktorok hiányában bekövetkezett hirtelen szívhalál hosszú távú prognózisát a helyszíni reanimáció, a cerebroprotektív intenzív kezelés és ezt követõen az ICD beültetése képes javítani. A familiáris pitvarfibrilláció hátterében álló genetikai defektus feltételezésünk szerint a hirtelen szívhalál valószínûségét is növelheti. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B4

9 Díjazott poszterverseny absztraktjai A QT-INTERVALLUM ÉS A DISZPERZIÓ VIZSGÁLATA ALVÁSI APNOE SZINDRÓMÁBAN Barta Kitti, Kun Csaba 1, Munkácsy Csaba 2, Szabó Zoltán, Lõrincz István DEOEC, 1 I. Belklinika, Kardiológiai Intézet, 2 Neurológia Klinika, Debrecen Elõzmények: Az alvási apnoe szindróma (sleep apnoe syndroma; SAS) gyakori alvászavar, amely fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással társul. A SAS-ban gyakori a nocturnalis bradycardia (5-50%), paroxizmális tachycardia (kamrai: 0-15%; pitvari: 35%). Különbözõ kardiális eredetû megbetegedésben a QT-intervallum megnyúlása kamrai aritmiák fellépésére hajlamosít. Célkitûzések: SAS-ban szenvedõk speciális (QT Guard, Marquette) 24-órás EKG-regisztrátumain a QT-intervallum (QT), a korrigált QT-intervallum (QT c ), a QT-diszperzió (QT d ), és a korrigált QT (cqt d ) diszperzió változásának vizsgálata. Betegek és módszerek: 25 poliszomnográfiával igazolt SAS-s beteget vizsgáltunk. A klinikai és laboratóriumi vizsgálatok, 2D, M-mód echokardiográfia elvégzését követõen speciális 24 órás EKG-monitorozás történt. AZ EKG-adatokat (QT, QT c, QT d, cqt d ) 2 csoportba soroltuk: nappali (08:00 23:00), és éjszakai (23:00 06:00) periódus. Eredmények: Az éjszakai idõszakban a QT (423,1 ms) megnövekedett a nappali (381,6 ms), illetve a 24 órás értékekkel (394,7 ms) összevetve, viszont az éjszakai QT c (422,8 ms), a QT d (31,2 ms), és a cqt d (30,5 ms) nem változott sem a 24 órás (QT c : 423,7 ms; QT d : 28,8 ms; cqt d : 30,5 ms), sem a nappali értékekhez (QT c : 423,9 ms; QT d : 27,3 ms; cqt d : 29,9 ms) viszonyítva. Konklúzió: Adataink alapján az éjszakai órákban észlelt QT-változások tükrözhetik a SAS-ban fellépõ kamrai repolarizáció inhomogenitását, ami az esetlegesen kialakuló ritmuszavarok patogenetikai alapját jelenthetik. P-HULLÁM VEZÉRELT KAMRAINGERLÉS STABILITÁSA, MEGBÍZHATÓSÁGA 5 ÉVES UTÁNKÖVETÉS Czuczor Szabolcs, Csontos Csaba *, Brolly Mária *, Melczer László PTE OEC, Szívgyógyászati Klinika, Pécs * PTE OEC, AITI, Pécs Az egyelektródás (sl), P-hullám vezérelt kamraingerlõ rendszer kombinált elektródját vénán keresztül felvezetve, végét a jobb kamrában, általában passzív fixációval rögzítjük. A gyûrû alakú pitvari elektród a pitvar falával közvetlenül nem érintkezve érzékeli az üregi a hullámot. Betegek, módszer: január 1. és december. 31. között a PTE OEC-n 118 betegnél történt SL Biotronik VDD-beültetés. Az 5 éves után követésben 94-en vettek részt, átlagéletkoruk 73±9 év. Közöttük 50 férfi és 44 nõ szerepel. A vizsgálatok során ellenõriztük a PM-érzékelõ, ingerlõ funkcióját, az A hullám testhelyzet és légzés okozta változásait, a trendgörbe alapján a kronotróp kompetenciát. A méréseket Biotronik PMS 1000 programozóval végeztük közvetlenül a mûtét után, mûtét utáni 1. nap, elbocsátáskor, mûtét után hónappal majd évvel. Eredmények: Az R-hullám amplitúdó az 1 hónapos ellenõrzésre stabilizálódott, átlagértéke 13,2±1,1 mv. Az ingerlési küszöbemelkedés 1 hónapos idõszakban érte el a maximális értéket 1,25±0,56 V, utána lassan csökkenve, a mûtétet követõ 6 hónapban 0,89±0,33 V-értéken stabilizálódott. Az átlagos ingerlési threshold 5 éves ellenõrzés végén 0,78±0,27 V-nak bizonyult. A krónikus követés során az elektród ellenállás kismértékû, folyamatos csökkenését tapasztaltuk: 533±135 W. Az átlagos A hullám amplitúdó, fekvõ helyzetben, normállégzés mellett 0,95±0,14 mv. A vizsgálati periódus végére is 88 betegnél (93,6%) kifogástalan VDD-ingerlést észleltünk. 9 beteg exitált, 4 betegnél permanens pitvarfibrilláció alakult ki, 2 beteg eltûnt az utánkövetés számára. Következtetések: Adataink alapján a VDD-ingerlés organikus szívhiba nélküli, megtartott balkamra funkciójú betegekben, csökkentette a sinuscsomó betegség elõrehaladását és a pitvarfibrilláció kialakulását. A fraktál-iridum, szilikon fedésû elektród stabil, gazdaságos kamraingerlést és érzékelést biztosított. A single lead PM-rendszer hosszú távú utánkövetés során, az A hullám egyéni változásait is figyelembe véve, megbízhatóan volt képes visszaállítani az AV-szinkróniát, a kronotróp kompetenciát és javította a betegek életminõségét. PERZISZTÁLÓ LASSÚ PÁLYAVEZETÉS AV-CSOMÓ REENTRY TACHYCARDIA ABLÁCIÓJA UTÁN: VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS AZ ARITMIA REKURRANCIÁVAL? Chadaide Számi, Sághy László, Pap Róbert, Bencsik Gábor, Makai Attila, Forster Tamás Szegedi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged Az AV-csomó reentry tachycardia (AVNRT) szelektív lassú pálya (LP) ablációját/modifikációját követõen perzisztáló lassú pályavezetés, illetve AV-csomó echo-ütések és az aritmia rekurrancia közötti összefüggés még továbbra is igen ellentmondásos. Ismételt ablációk az LP teljes eliminációját célozva az AV-blokk fokozott veszélyével járhatnak, így egy konzervatív megközelítés biztonságosabb lehet. Beteganyag és módszer: 144 indukálható AVNRT miatt szelektív LP-abláción/- modifikáción átesett beteg került a vizsgálatba. A beavatkozás során rádiófrekvenciás energiaközlések történtek az inferoposterior jobb pitvarban, az abláció alatt minden esetben junkcionális ütések jelentek meg. A végpont a tachycardia kiválthatóságának megszûnése volt. Eredmények: A beavatkozás végpontjának elérését követõen a LP-vezetés továbbra is észlelhetõ volt 57 beteg (40%) esetében, AV-csomó echo-ütésekkel 36 esetben (25%). Átmeneti teljes AV-blokk fellépését 6 beteg esetében észleltük, mind a teljes LP-elimináción átesett csoportba tartoztak. Az átlagosan 14 hónapos utánkövetési idõ során a tachycardia rekurrált 20 beteg esetében (14%). A ritmuszavar a reziduális LP-vezetéssel rendelkezõk 19%-ában, míg a teljes LP-elimináción átesett betegek 10%-ában tért vissza (p=0,13). A reziduális AV-csomó echo-ütésekkel rendelkezõ, illetve nem rendelkezõ betegek között nem volt szignifikáns különbség a relapszus-arány tekintetében (16% vs. 24%, p=ns). Szintén nem volt kimutatható összefüggés az egyszeri, illetve a kettõs AV-csomó echo-ütések és az aritmia rekurrancia között (20% vs. 16%, p=ns). Összefoglalás: A perzisztáló LP-vezetés szelektív LP-ablációt/modifikációt követõen nem mutat összefüggést az utánkövetés során tapasztalt tachycardia rekurranciával. A reziduális AV-csomó echo-ütések megléte nem befolyásolja a késõbbi relapszus-arányt. A teljes LP-eliminációra való törekvés a teljes AV-blokk fokozott veszélyét hordozza magában. CARTO MERGE ASSZISZTÁLT VENA PULMONALIS IZOLÁCIÓ PITVARFIBRILLÁCIÓ ESETÉN Fõdi Eszter, Simor Tamás, Tóth Levente, Tahin Tamás, Rausch Péter, Papp Lajos Pécsi Tudományegyetem ÁOK, OEC, Szívgyógyászati Klinika Háttér: A pitvarfibrilláció (AF) korszerû elektroterápiás kezelése a vena pulmonalisok (VP) izolációjával (radiofrekvenciás abláció) történik. Közel 100%-os sikerarány nyitott szívmûtétek esetén érhetõ el, perkután módszerek hatékonysága módszertõl függõen alacsonyabb. Célkitûzés: Jelen elõadásunk célja az CARTO Merge elektroanatómiai térképezõ rendszer anatómiai pontosságú ablációt lehetõvé tevõ feltételrendszerének és a rendszerrel kapcsolatos elsõ klinikai tapasztalataink bemutatása. Betegek, módszerek: 26 betegnél (54±10 év, 15 férfi, 22 paroxizmális, 2 perzisztens, 2 permanens AF) MR (11) vagy CT (15) 3D angiográfia (11 betegnél mindkét modalitással) történt. Az MR és CT 3D angiográphiás felvételek a CARTO Merge rendszerbe adaptálhatók. A szív üregeiben lévõ kontrasztkülönbség alapján a felvétel szegmentálható. A bal pitvar editálása (VP ágak szeparálása, pitvarkamrai határ definiálása) és exportálás (melynek során a softver felszíni rekonstrukciót végez) után, az így elkészített 3D bal pitvari rekonstrukciót integráljuk a felvett CARTO 3D elektroanatómiai térképpel. Referencia pontok, illetve a felvett térképpontok alapján a legpontosabb egyezés után a rögzített 3D angiográfiás felvételhez viszonyítva követhetõ az ablációs katéter mozgása, és magán a felvételen ábrázolhatók az ablációs pontok. Eredmények: CARTO térképpontok 303±145 Pitvari volumenek 94±29 ml Egyezés pontossága 2,53±0,36 mm Beavatkozások idõtartama 117±61 perc Sugáridõ 22±14 perc Ablációk 45±25 Ablációs pontok 284±159 Ablációs idõ 1408±594 s Következtetések: CARTO Merge asszisztált radiofrekvenciás katéterablációval a VP-k nagy anatómiai pontosságú izolációja végezhetõ, a sebészi sikerarány megközelíthetõ (ez jelen anyagunkban 80% felettinek bizonyult). A hosszú távú eredményesség megítéléséhez további vizsgálatok szükségesek. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B5

10 Díjazott poszterverseny absztraktjai RÖVID TÁVÚ EREDMÉNYEK SZEPTÁLIS KAMRAI INGERLÉS ESETÉN KOMPLETT ATRIOVENTRIKULÁRIS BLOKK MELLETT Gajdácsi József, Gellér László 1, Hajkó Erik, Valkó József, Merkely Béla 1, Õze Béla Toldy Ferenc Kórház, II. Belgyógyászat-Kardiológia, Cegléd 1 SE, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest Bevezetés: A kamrai pacemaker-elektróda implantáció során történõ szeptális pozíció fiziológiásabb hatást gyakorol, mint a hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlés. Célunk az volt, hogy vizsgáljuk a szeptális, illetve a jobb kamra csúcsi ingerlés során a fiziológiai hatásokat, különösképpen a pitvarfibrilláció, a stroke, és a kongesztív szívelégtelenség incidenciáját, illetve az elektródakimozdulást paszszív fixációs elektróda alkalmazása mellett. Metódus: Retrospektív módon 58 beteget (34 férfi, 24 nõ) vizsgáltunk, akik komplett AV-blokk miatt PM-implantáción estek át. 21 betegnél szeptális elektródapozíciót (SZP) értünk el (VDD: 15 db., DDD: 6 db). 37 beteg esetében hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlést (CSP) alkalmaztunk (VDD: 29 db, DDD: 8 db.). Az átlagos életkor 65±13 év az SZP-csoportban, 59±19 év a CSPcsoportban. Azután követési idõ: 12±6 hónap a SZP-csoportban, 14±8 hónap a CSP-csoportban. Eredmény: A vizsgálat ideje alatt a pitvarfibrilláció kialakulása szignifikánsan gyakoribb volt a CSP-csoportban, mint az SZP-csoportban (21,8% vs. 13,5% p=0,006). A stroke incidenciájában nem volt szignifikáns különbség a két csoportot összehasonlítva (4,7% vs. 5,4%). A beválasztás során olyan betegeket vizsgáltunk, akiknél az implantációt megelõzõen nem volt szívelégtelenségre (CHF) utaló tünetük. Implantációt követõen CHF szignifikánsabban alakult ki a CSPcsoportban, mint az SZP-csoportban (21,6% vs. 4,76%). Elektródakimozdulást 1 alkalommal észleltünk a SZP-csoportban (4,7%) passzív fixációs elektróda-pozíció alkalmazásával. Konklúzió: Véleményünk szerint a szeptális elektródapozícióval fiziológiásabb pacemaker-ingerlést lehet elérni, mint a jobb kamra csúcsi ingerléssel a pitvarfibrilláció, illetve a kongesztív szívelégtelenség incidenciájának csökkenése mellett. TARTÓS JOBB KAMRAI INGERLÉS OKOZTA MECHANIKUS DYSSYNCHRONIA SIKERES KEZELÉSE BIVENTRICULARIS PACEMAKER-TERÁPIÁVAL Kutyifa Valentina 1, Andrássy Péter 2, Apor Astrid 1, Szilágyi Szabolcs 1, Gellér László 1, Merkely Béla 1 1 SE, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest 2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Kardiológia, Budapest A tartós jobb kamrai pacelés a balkamra-funkciót ronthatja, mely akár manifeszt szívelégtelenséget is okozhat. 69 éves férfibetegünk, akinek távolabbi anamnézisében hipertónia és diabétesz szerepel, 1989-ben kapott VVI-pacemakert, jobb kamrai csúcsi elektróda-pozícióval ig panaszmentes volt, ekkor pitvari flattern ablációja, majd továbbra is fennálló anginás, fulladásos panaszai miatt koronarográfia és bal fõtörzs, illetve LAD PCI + stentbeültetés történt. A már megfelelõ revaszkularizáctió ellenére is, a szív-ultrahangvizsgálat hemodinamikailag jelentõs mitralis regurgitációt, paradox septummozgást, diffúz hipokinézist, csökkent kontraktilitást és csökkent szisztolés balkamra-funkciót igazolt. A QRS jelentõs mértékben kiszélesedett volt. Szöveti Doppler-echokardiográfiával a septum, az anteroseptalis és az inferior fal szignifikáns késését regisztráltuk, ezzel igazolva a mechanikus dyssynchronia jelenlétét. Az upgrade utáni 3 hónapos kontrollvizsgálat az intra- és interventrikuláris diszperzió csökkenése mellett, mind a funkcionális állapot, mind a hemodinamikai paraméterek javulását mutatta, melyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze. NYHA EF QRS intraventr. interventr. MI dp/dt diasztolés diszperzió diszperzió telõdési idõ elõtte III. 30% 200 ms 107 ms 131 ms IV ms utána II. 39% 64 ms 24 ms 5 ms I ms Következtetéseink: 1. A tartós jobb kamrai pacelés okozta mesterséges bal kamrai dyssynchronia és alacsony ejekciós frakció okozta tünetek eredményesen kezelhetõek biventricularis pacemaker terápiával. 2. Tartós csúcsi jobb kamrai ingerlés esetén, amennyiben szívelégtelenség lép fel, szöveti Doppler echokardiográfiás módszerrel ellenõrizhetõ a bal kamra szinkronitása, ezáltal kimutathatóvá és idõben kezelhetõvé válik az esetlegesen kialakuló mesterséges mechanikus dyssynchronia. EGYSZERÛSÍTETT PARA-HIS-INGERLÉS ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT SORÁN Makai Attila, Sághy László, Pap Róbert, Fürge Péter, Bencsik Gábor, Forster Tamás Szegedi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged Bevezetés: A para-his-ingerlés járulékos köteg általi és AV-csomón keresztüli pitvar-kamrai (retrográd) vezetés elkülönítésére használatos, hagyományosan két katéterrel kivitelezett módszer. Megvizsgáltuk egyetlen négypólusú katéterrel végzett para-his-ingerlés diagnosztikus értékét, retrográd His-potenciál regisztrálása nélkül. Betegek és módszer: 19 járulékos köteggel nem rendelkezõ és 15 retrográd kötegvezetéssel bíró (4 posteroseptalis, 4 bal posterior, 4 bal laterális, 2 jobb szabad fali, 1 jobb anterior paraseptalis), supraventricularis tachycardiában szenvedõ beteg elektrofiziológiai vizsgálata során négypólusú, állítható görbületû ablációs katétert vezettünk a His-régióba. A distalis bipóluson keresztül nagy amplitúdóval ingerelve His-köteg és jobb kamrai aktiváció (capture) jött létre. A feszültséget fokozatosan csökkentettük a His capture elvesztéséig. Megvizsgáltuk a retrográd pitvari aktiváció idõzítését és mintázatát His capture (HC) és His non-capture (HNC) során. A pitvari aktivációs mintázat megváltozása járulékos köteg jelenlétére utalt (retrográd AV-csomó vezetéssel együtt). Változatlan mintázat esetén a stimulus legkoraibb pitvari elektrogram (SA) intervallum megnyúlását (ÄSA) vizsgáltuk. Az elektrofiziológiai vizsgálat eredményével szemben vak vizsgáló értékelte a regisztrátumokat retrográd járulékos kötegvezetés fennállása szempontjából. Eredmények: A pitvari aktivációs mintázat különbözött HC és HNC során, ezáltal utalva retrográd kötegvezetésre a járulékos köteggel rendelkezõk 40%-ában. Változatlan mintázat esetén a DSA 0 és 88 msec között változott. A DSA tekintetében jelentõs átfedés volt ebben a csoportban a köteggel rendelkezõk és nem rendelkezõk között, amelyért kizárólag a bal laterális kötegek esetén mért értékek voltak felelõsek. Ezen utóbbi eredményeket az analízisbõl kizárva a két csoport jól elkülönült és minden egyéb járulékos köteg esetén adsa 30 msec alatti volt. Ezt az értéket alkalmaztuk a regisztrátumok vak értékelése során. Az egyszerûsített módszer szenzitivitása 73%-nak, specificitása 100%-nak adódott, a szenzitivitás a bal laterális köteggel rendelkezõk kizárása esetén 100%-ra emelkedett. Összefoglalás: A para-his-ingerlés egyszerûsített változata, a pitvari aktivációs mintázat megváltozása, vagy az SA-intervallum <30 msec-os megnyúlása esetén, bal laterális kötegek kivételével, nagy biztonsággal utal retrográd kötegvezetés jelenlétére. RECIDÍV JOBB ÉS BAL OLDALI KIÁRAMLÁSI TRAKTUS EREDETÛ KAMRAI BIGEMINIA ABLÁCIÓJA MAGAS RIZIKÓJÚ BETEGNÉL Mihálcz Attila, Tahin Tamás, Németh Béla, Lupkovics Géza Zala megyei Kórház, Kardiológia, Zalaegerszeg A 36 éves hivatásos autóbuszvezetõnél 9 évvel ezelõtt észlelték, alkalmassági vizsgálaton, kamrai extraszisztóliáját (VES). Holter-vizsgálat során bal szárblokkos morfológiájú, Lown 2, Myerburg 4/A oszt. VES-tevékenységet véleményeztek. Echokardiográfia érdemi kóros eltérést nem igazolt. Átmenetileg pindololt, K-t, Mg-t szedett ban kontroll Holter során hasonló vizsgálati eredménye volt, sotalolt kapott, amelyet késõbb panaszmentesség miatt elhagyott októberében alkalmassági vizsgálaton ismételten bigeminiát észleltek, újra kardiológiai vizsgálat történt. Átmenetileg a munkáját nem végezhette. Holtervizsgálat során Myerburg 4 A oszt. VES-tevékenység, tartós bigeminia igazolódott, mexiletint adtak. Kontroll Holter során ritmuszavara nem változott. Organikus betegség, gyulladásos aktivitás nem igazolódott januárban MR-vizsgálat során aritmogén jobb kamrai diszplázia kizárásra került, így februárban, elektrofiziológiai (EP) beavatkozás során jobb kamrai kiáramlási fókusz ablációt végeztünk, 16 RF impulzussal. Egy hónappal késõbb, kontroll Holter-vizsgálat során, 24 h alatt 13 VES-ütés regisztrálódott. Ismételten dolgozhatott januárban alkalmassági vizsgálaton ismételten bigeminiát észleltek, ezért újabb EP-vizsgálatot végeztünk. REDO-beavatkozás során jobb kamra kiáramlási pályában identikus QRS-morfológiát nem sikerült kiváltani, azonban a bal kamrai kiáramlási pályában ez sikerült, 16 RF-impulzussal ablációt végeztünk. Kontroll Holter-vizsgálat VES-tevékenység regresszióját igazolta júniusban ismételten igen gyakori VES-tevékenység miatt újabb EP beavatkozás történt: CARTO-rendszerrel bal kamrai térkép felvételét követõen, a bal kamrai septalis-anterior régióban, a kiáramlási pálya alatt abláltunk. Kontroll Holter-vizsgálat már csak 26 VES-t igazolt 24 h alatt. A beteg jelenleg panaszmentes, munkáját végzi. Következtetés: elektrofiziológiai vizsgálat során végzett ablációk segítségével a korábban terápiarezisztens ritmuszavarok is hatékonyan kezelhetõek, akár magas rizikójú betegek esetében is, bár bizonyos ritmuszavarok esetében nem elégséges egyetlen beavatkozás. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B6

11 Díjazott poszterverseny absztraktjai PITVARFIBRILLÁCIÓRÓL 2005-BEN EGY ESET KAPCSÁN Orbán Mariann, Stefán János, Kaló Emil Borsod-A-Z megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, I. Belgyógyászat-Kardiológia, Miskolc Bevezetés: A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb és legrégebben felismert ritmuszavar. Gyakorisága az életkorral párhuzamosan nõ, hátterében elsõsorban organikus szívbetegség áll, ma már gyakoribb a nonvalvuláris, mint valvularis forma a számtalan extrakardiális ok mellett. Elektrofiziológiai vizsgálatok alapján egyszerre több intraatrialis funkcionális reentry kör okozza. Esetismertetés: N.S. (1941) nõbeteg távoli anamnézisében tonsillectomia, polyarthritis szerepel ban jelentkeztek panaszai, amelyek kezdetben KES, majd EKG dokumentáltan paroxizmális pitvarfibrillációk 1996-tól. Hatékony kumarinkezelés mellett szövõdményként cerebrális embólia jelentkezett jobb oldali hemitünetekkel 1997-ben. Ezt követõen mellkasi fájdalmak miatt koronarográfia történt, amely stenosist nem igazolt. Amiodaron kezelés mellett hyperthyreosis alakult ki, mely miatt azt elhagyták, propafenon terápiára állították át. Ismétlõdõ paroxizmusok, kollapszusok miatt elektrofiziológiai vizsgálat után radiofrekvenciás abláció történt 2000-ben. Átmenetileg csökkentek pitvarfibrillációs panaszai, majd gyakoribbá váltak, antihipertenzív terápiában is részesült. Újabb iszkémiás stroke következett be kumarin mellett 2002-ben, 2003-ban, majd 2004-ben a dikumarol átmeneti kihagyása után (foghúzás) ismét. A már negyedik stroke tünetei, akárcsak a korábbiak napok alatt regrediáltak. Kiújult mellkasi fájdalmak, pozitív terheléses teszt miatt 2005-ben újabb, harmadik koronarográfia is történt negatív eredménnyel. Beteg jelenleg egyre ritkább paroxizmusokat észlel, dicumarol, clopidogrel, amiodaron kezelés mellett. Összegzés: Az elmúlt évtizedekben a farmakológiai kezelés mellett elõtérbe kerültek a különbözõ katéter ablációs technikák a pitvarfibrilláció megelõzõsében, de a ritmuszavar végleges, tartós megszüntetése továbbra sem sikerül a betegek egy részében. ELEKTROMOS PITVARFIBRILLÁCIÓ INDUKCIÓS MÓDSZEREK HATÁSA A PITVAR-KAMRAI ÁTVEZETÉSRE Róka Attila, Merkely Béla Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívebészeti Klinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest Pitvarfibrilláció (PF) során a pitvari magas frekvenciájú, irreguláris elektromos aktivitás az atrioventrikuláris csomó szûrõ funkciója révén a kamrákban lassabb, de továbbra is szabálytalan ritmust okoz. Indukciójára kémiai, elektromos és mechanikus módszerek alkalmasak. Ideális módszer, amely során a kiváltott ritmuszavar jellegzetességei a PF-val megegyeznek. Célunk elektromos PF-indukciós módszerek hatékonyságának vizsgálata volt ép szívû kutyákon. Egyenáram, illetve 50 Hz váltóáram stimulációt alkalmaztunk 2 percig bipoláris jobb- és bal fülcse, illetve biatriális konfigurációban 6 kutyában. Az indukció alatt és azt követõen a pitvari aktivitást a His-köteg közelében elhelyezett elektrofiziológiai katéterrel vizsgáltuk, a kamrai aktivitást ugyanezen elektróda jobb kamrában elhelyezett distalis pólusán regisztráltuk. PF-nak tekintettük a ritmuszavart, ha mind az A-A, mind a V-V-intervallumok véletlenszerûen követték egymást. Valamennyi indukciós módszer képes volt PF-kiváltására, az A-A és R-R-intervallumok átlagos ciklusideje nem különbözött szignifikánsan a különbözõ indukciós módszereknél. Az egyes kutyák között a ciklusidõkben szignifikáns különbség volt (ANOVA, p<0,05). Tartós PF-t legnagyobb arányban biatriális 50 Hz stimulációval sikerült kiváltani (28%, p<0,05). Nem volt korreláció az A-A és V- V-intervallumok között sem az indukció során (r=0,003, p=ns), sem azt követõen, PF alatt (r=0,34, p=0,1). Az indukció során zaj leginkább a pitvari csatornán jelentkezett, legkisebb mértékben a bal fülcse DC stimulációjánál (17%). Vizsgálatunkban igazoltuk, hogy a fülcsék egyenáramú, illetve 50 Hz váltóáramú stimulációja nagy hatékonysággal képes PF-t kiváltani ép szív esetén is, különbség a zaj mértékében és a tartós aritmia indukálásának képességében mutatkozott. A SIMPLE ALGORITHM FOR DEFINING THE MECHANISM AND THE CHAMBER OF ORIGIN IN ATRIAL TACHYCARDIAS Tchavdar N. Shalganov, Dora Paprika, Laszlo Kornyei, Laszlo Geller 1, Tosho L. Balabanski 2, Vassil B Traykov 2, Radu Vatasescu, Tamas Szili-Torok. Gottsegen Gyorgy Hungarian Institute of Cardiology, Budapest 1 Department of Cardiovascular surgery, Semmelweis Medical University, Budapest 2 SBALSSZ National Heart Hospital, Sofia, Bulgaria Introduction: Although macroreentrant (MRAT) and focal atrial tachycardias (FAT) can be successfully cured by catheter ablation, the proper diagnosis and treatment of these arrhythmias can still be challenging. Aim: To develop an algorithm allowing rapid diagnosis of the mechanism and the chamber of origin of AT, based on bipolar intracardiac recordings from 20-polar halo catheter deployed in the right atrium and 8-polar catheter in the coronary sinus. Methods: A self-developed 2-stepped algorithm was used: 1: The time of bi-atrial activation measured from the onset of the earliest atrial potential to the onset of the latest atrial potential was expressed as a percentage of the tachycardia cycle length (TCL). If the derived value was <40% focal origin was assumed. In case of biatrial activation ³40% of TCL the tachycardia was considered to be macroreentrant. 2: In FAT the earliest activation recorded by 1 of the 2 diagnostic catheters was used to define the chamber of origin. In macroreentrant tachycardias if the typical activation sequence of the isthmus-dependent atrial flutter was not present, the time of the right atrial activation was determined or entrainment was used at different sites. If the right atrial activation occupied <40% of TCL or entrainment was unsuccessful the tachycardia was assumed to be of left atrial origin. Twenty-two intracardiac recordings were reviewed off-line by four electrophysiologists blinded to the mechanism and the chamber of origin following this algorithm. The results of their analysis were compared with the intraoperative diagnosis confirmed by successful ablation and/or mapping with CARTO electroanatomical system (Biosense-Webster). Results: The algorithm correctly identified 9 of 9 FAT and 11 of 13 MRAT (sensitivity 100%, specificity 84,6%, positive predictive value 81,8%, negative predictive value 100%). The chamber of origin was correctly identified in 7 of 9 FAT (77,7%) and in 12 of 13 MRAT (92,3%). Conclusions: 1) This algorithm allows rapid discrimination between FAT and MRAT. 2) The chamber of origin is detected with a high accuracy in MRAT. 3) The earliest atrial activation taken as an isolated event is not a good predictor for the chamber of origin in FAT. A SINUS CORONARIUS ELEKTRÓDAPOZÍCIÓJÁNAK STABILIZÁSA STENT IMPLANTÁCIÓVAL: ÚJ MÓDSZER A DISZLOKÁCIÓ KEZELÉSÉRE ÉS MEGELÕZÉSÉRE Szilágyi Szabolcs, Merkely Béla, Gellér László SE Ér- és Szívsebészeti Klinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest A reszinkronizációs terápia új utat jelenet a kamrai ingervezetési zavarral társult szívelégtelenség kezelésében, hatékonyan csökkenti a szívelégtelenségbõl eredõ panaszokat, a kórházi kezelés idejét és az összhalálozást. Bár a sinus coronarius (CS) elektródák jelentõs fejlesztésen mentek át az utóbbi néhány évben, az elektróda kimozdulás (5-9%) ma is problémát jelent. Cél: A CS-elektróda pozíció stent implantációval való rögzítésének hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáltuk posztoperatív vagy intraoperatív elektródadiszlokáció, illetve implantációkor észlelt mikrodiszlokáció, instabil elektródapozíció esetén. Betegek: 20 betegnél (63±11 év, 10 primer, 10 iszkémiás cardiomyopathia, NYHA III-16, IV-4) végeztünk stent beültetést. 4 esetben posztoperatív diszlokáció, 16 esetben intraoperatív kimozdulás, vagy mikrodiszlokáció történt. Módszer és eredmények: Az elektródákat ismételten optimális pozícióban helyeztük el. Az ingerlési paraméterek ellenõrzése után a CS-kanülön keresztül egy másik vezetõdrótot juttattunk a CS-oldalágba az elektróda mellé, majd az ingerlési értékek újabb kontrollját követõen (1,4±1,2 V; 0,5 ms) hagyományos koronária stentet (3,0, 3,5 vagy 4,0 10 vagy 13 mm) rögzítettük 8-12 atmoszféra nyomással 0,5-1,5 cm távolságra az elektródavégtõl. A kontroll CS-venográfia jó áramlási viszonyokat igazolt. Az elsõ posztoperatív napon végzett szív-ultrahangvizsgálat egy esetben sem mutatott perikardiális folyadékgyülemet. Három hónapos kontrollvizsgálatra eddig 10 betegnél, hat hónapos kontrollra öt esetben került sor, elektróda-diszlokációra vagy elektródasérülésre utaló jelet nem találtunk. Következtetés: Atípusos CS-anatómia, illetve intra- vagy posztoperatív CS-elektródakimozdulás esetén a CS-elektróda újrapozícionálása és stenttel történõ rögzítése hatékony és biztonságos módszernek tûnik. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B7

12 Díjazott poszterek absztraktjai HOSSZÚ TÁVÚ BIVENTRIKULÁRIS RESZINKRONIZÁCÓ HATÁSA AZ ENDOTHELIN RENDSZERRE Szûcs Andrea, Szûcs Gábor, Szilágyi Szabolcs, Soós Pál, Kiss Orsolya, Róka Attila, Apor Asztrid, Gellér László, Merkely Béla Semmelweis Egyetem, Cardiovascularis Centrum, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest A reszinkronizációs terápia (cardiac resynchronisation therapy, CRT) a súlyos balkamra-diszfunkcióval, intra- és interventrikuláris vezetési zavarral rendelkezõ, gyógyszer refrakter szívelégtelenség hatékony terápiája. Vizsgálatunkban az ET-1 és a biget szérumszintek változását, valamint a túlélést követtük CRT hatására 36 betegen. Az ET-1 szintek korai, tartós csökkenése igazolódott a dilatatív cardiomyopathiás (DCM) alapbetegséggel rendelkezõk, illetve a CRT-kezelésre reagálók (reszponder) alcsoportjai körében (ET-kontroll: 0,60±0,06 és 0,59±0,05; ET7 nap: 0,48±0,05 és 0,46±0,05; ET12 hó: 0,32±0,04 és 0,30±0,03 fmol/ml; p<0,05). A CRT-kezelésre nem reagálók (nonreszponder) ET-1 szintje nem változott szignifikánsan. A reszponder és a DCM-es alcsoportok 1 éves túlélése szignifikánsan jobb volt a nonreszponder, illetve az iszkémiás cardiomyopathiás (ICM) betegekhez képest (DCM vs. ICM: 90% vs. 62,5%, p<0,05; reszponder-nonreszponder. 96% vs. 46,2%, p<0,001). Eredményeink szerint a DCM a CRT terápiás válaszkészség független pozitív prediktora (Odds Ratio: 9,44; CI 95%: 1,924-46,353; p<0,01), míg a kontroll biget szintje a CRT hatékonysága szempontjából negatív prediktív értékkel (Odds Ratio: 0,115; CI 95%: 0,014-0,963; p<0,05) rendelkezik. Összefoglalva dilatatív cardiomyopathiás betegek nagyobb eséllyel reagálnak pozitívan a reszinkronizációs kezelésre az iszkémiás cardiomyopathiás betegekhez képest, amelyet jól követ az ET-rendszer változása. A SZÉRUM ENDOTHELIN-1 ÉS BIG ENDOTHELIN SZINTJE MAGASABB KIVÁLTHATÓ KAMRAI RITMUSZAVAROKKAL RENDELKEZÕ BETEGEKBEN Szûcs Gábor, Szûcs Andrea, Róka Attila, Dézsi Csaba András 1, Merkely Béla Semmelweis Egyetem, Cardiovascular Centrum, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest, 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyõr A kardioverter defibrillátor implantáció során kiváltott és endokardiális sokk leadással megszüntetett malignus kamrai ritmuszavarok bizonyítottan megemelik a szérum endothelin (ET-1) és big endothelin (big ET) szintjét. Célunk volt az elektrofiziológiai vizsgálatok során kiváltott kamrai tachyarrhythmiák által okozott ET-1 és big ET szintek változásának megfigyelése. Az elektrofiziológiai vizsgálatok indikációja syncope és/vagy csökkent balkamra-funkció mellett fellépõ nem tartós kamrai tachycardia volt. Az elektrofiziológiai vizsgálat eredményének megfelelõen a betegeket két csoportra osztottuk. Az aritmia (AR) csoportban az elektrofiziológia során ki lehetett váltani tartós kamrai tachycardiát vagy kamrafibrillációt (12 beteg: 11 férfi; átlagéletkor: 69±8,9 év; társbetegségek: koszorúér-betegség, primer dilatatív cardiomyopathia, hipertónia és billentyûbetegség pontosan 9, 1, 1 és 1 esetben; átlagos EF: 33,7±8,3%; NYHA funkcionális stádium: II és III 6-6 esetben; átlagos beavatkozási idõ: 31,7±12,3 perc). A másik csoportban hasonló elektrofiziológiai protokoll mellett nem volt kiváltható malignus kamrai ritmuszavar (NAR-csoport; 5 beteg: 4 férfi; átlagéletkor: 63,6±8,8 év; társbetegségek: koszorúér-betegség, primer dilatatív cardiomyopathia, hipertónia és billentyûbetegség pontosan 3, 1 és 1 esetben; átlagos EF: 40±7,9%; NYHA funkcionális stádium: II és III 3 és 2 esetben; átlagos beavatkozási idõ: 29±4,2 perc). A két betegcsoport átlag életkort, átlag EF-ót és átlag beavatkozási idõt tekintve homogén volt. Vérmintákat kubitális vénából vettünk elektrofiziológia elõtt közvetlenül (kontroll), majd 1 perccel, illetve 24 órával a beavatkozást követõen. A szérum ET-1és big ET szintek meghatározása immunprecipitációt követõen Western-blot analízissel történt. Eredmények: Az ET-1 és a big ET-szintek egyik csoportban sem változtak meg szignifikánsan a vizsgálatokat követõen. Ezzel szemben a kontroll, 1 perces és 24 órás ET-1, illetve a kontroll és 24 órás big ET-szintek szignifikánsan magasabbak voltak az aritmia (AR) csoportban a nem aritmiás (NAR) csoporthoz képest. A magasabb szérum ET-1 és big ET-szinteknek szerepe lehet malignus kamrai ritmuszavarok indukálhatóságában. Emelkedett szérum ET-1 és big ET-szintekkel rendelkezõ betegek hajlamosak lehetnek malignus kamrai ritmuszavarok megjelenésére elektrofiziológiai vizsgálat során (átlag ± SEM, *p<0,05 AR vs. NAR). minta (fmol/ml) kontroll 1 perc 24 óra AR ET-1 0,845±0,089* 0,848±0,75* 0,950±0,115* AR big ET 1,307±0,185* 1,303±0,208 1,716±0,202* NAR ET-1 0,507±0,037 0,489±0,043 0,515±0,052 NAR big ET 0,869±0,051 0,873±0,106 0,901±0,046 EVOLUTION OF LEFT VENTRICULAR FUNCTION IN PEDIATRIC PATIENTS WITH PERMANENT RIGHT VENTRICULAR PACING FOR ISOLATED CONGENITAL HEART BLOCK: A MEDIUM TERM FOLLOW UP Radu Vatasescu, Tchavdar Shalganov, Dóra Paprika, László Környei, Zsolt Prodán, Gábor Bodor, András Szatmári, Tamás Szili-Török Hungarian Institute of Cardiology, Budapest, Hungary Objectives: We aimed to assess the evolution of left ventricular (LV) systolic function in children with right ventricular apical (RVA) pacing for isolated congenital heart block (ICHB) and to identify possible predictors of LV function deterioration. Background: RVA pacing can be detrimental on LV function in a significant number of adults. Effects in children are still controversial. Methods: LV shortening fraction (LV SF) and QRS width were retrospectively assessed in 45 children with RVA pacing for ICHB: before pacemaker (PM) implantation, immediately after and then regularly during a follow-up of 58.69±45.23 months. Patients were categorized as stable and deteriorator according to an arbitrarily chosen cut-off point of =7% decrease in LV SF. Results: Overall LV SF did not change significantly (41.42%±8.21 before pacing, 39.77%±7.03 immediately after PM implant, 37.43%±9.91 with chronic pacing, p=ns). Deteriorators (n=13) had significantly higher baseline heart rate (57.5±8.7 bpm vs. 46.9±10.5 bpm, p<0.05) and baseline LV SF (46.17±8.13% vs. 38.4±6.4%; p<0.05), a significantly higher proportion of them being implanted before 2 years of age: 8 of 13 (61.5%) vs 5 of 25 (20%) in the stable group (p<0.05). Deteriorators had a higher incidence of an initial epicardial lead and narrower native QRS. Conclusion: Permanent RVA pacing for ICHB does not necessarily affect LV function in children. The risk for deterioration of LV function seems to be higher in children with higher baseline heart rate and better baseline LV SF, especially with pacing at a younger age, a narrower native QRS and RVA epicardial pacing site. BAL KAMRAI VERÕTÉRFOGAT-VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE BIVENTRIKULÁRIS ELEKTRÓDA KONFIGURÁCIÓVAL VÉGZETT INTRAKARDIÁLIS KONDUKTANCIA MÉRÉSSEL Zima Endre 1, Lippert Michael 2, Czygan Gerald 2, Merkely Béla 1 1 Semmelweis Egyetem, Cardiovascularis Centrum, Budapest 2 Biotronik GmbH & Co. KG, Erlangen, Németország Cél: Bal (BK) és jobb kamrai (JK) verõtérfogat változás és a szimultán BK és JK konduktancia változás összefüggésének vizsgálata implantálható eszköz segítségével in vivo kutyamodellen. Módszer: 6 altatott, keverék kutya hemodinamikai állapotát vizsgáltuk AV-csomó ablációt követõen végzett max 140/perc overdrive ingerlés, illetve max. 0,2 µg/kg/min isoproterenol infúzió hatásban. Regisztráltuk a JK-i és BK-i konduktancia változást, aortaáramlást, bal kamrai és aortanyomást, felszíni és intrakardiális elektrogrammot. A BK-verõtérfogathoz tartozó konduktanciát korreláltattuk az aortaáramlásból származtatott BK-verõtérfogattal. Eredmények: a BK-verõtérfogat az isoproterenol emelkedõ dózisainak megfelelõen 188±14%-ra nõtt. A BK-verõtérfogat és a BK-konduktancia között szignifikáns korrelációt mutattunk ki (átlagos r=0,97). Az emelkedõ frekvenciájú ingerléssel a BK-verõtérfogat 68±8%-ra csökkent a kiindulási értékhez képest. Az ingerlés alatt ugyancsak erõs korreláció volt kimutatható a BK-verõtérfogat és a BK-konduktancia között: átlagos r=0,89. A JK-konduktancia ezzel szemben nem mutatott egyértelmû korrelációt a BK-verõvolumen változással az ingerlés, illetve a gyógyszeres teszt során. Összefoglalva: Vizsgálatunk bebizonyította a verõtérfogathoz tartozó konduktancia-változás megbízható alkalmazhatóságát a BK-verõtérfogat változásának követésében. Ez a módszer lehetõvé teszi a folyamatos hemodinamikai monitorozást implantálható eszközzel-pacemakerrel és defibrillátorral. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B8

13 Szakasszisztensek absztraktjai INVAZÍV KARDIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA BIVENTRIKULÁRIS PM- ÉS ICD-IMPLANTACIÓ SORÁN Bettenbuch Tünde, Srej Marianna, Tamás Mihály A biventrikuláris ingerlés hatásosnak bizonyult bal Tawara-szár-blokkal szövõdött súlyos, gyógyszer-rezisztens szívelégtelenség terápiájában. A biventrikuláris rendszerek beültetése gyakran idõigényes, komoly technikai kihívást jelentõ feladat, melynek során a sikeresség érdekében klinikánkon gyakran alkalmazunk az intervenciós kardiológiából ismert módszereket. Elõadásunkban a sinus coronarius szájadék felkereséséhez használt elektrofiziológiai valamint, hemodimanikai katétereket, az elektródafelvezetés során felmerülõ gondok megoldási lehetõségeit, valamint a bal kamrai elektróda rögzítésének technikai lehetõségeit foglalnánk össze elektrofiziológiai hemodinamikai asszisztensi szempontból. A különbözõ elektrofiziológiai és hemodinamikai módszerek átfogó ismerete jelentõs mértékben járulhat hozzá a beavatkozás sikeréhez, javítva ezzel a jelenleg kb %-os beültetési sikerarányt. TRANSZ-SZEPTALIS BAL SZÍVFÉL KATÉTEREZÉS SZAKASSZISZTENSI FELADATAI Egervári Mária, Lesznek Éva, Madutai Anna, Kiss Péter, Sághy László Szegedi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika És Kardiológiai Központ, Elektrofiziológiai Laboratórium, Szeged A ritmuszavarok jelentõs részében az elektrofiziológiai szubsztrátum elhelyezkedése a kezelés érdekében szükségessé teszi a bal szívfél katéterezését. A transz-szeptális katéterezés vagy punkció a retrográd aortikus módszer alternatíváját jelenti és napjainkra a modern kardiológiai elektrofiziológia nélkülözhetetlen eljárásává vált. Mivel a módszer potenciálisan akár életveszélyes szövõdmények kialakulásával is járhat, fontos hogy meghatározzuk azon feladatokat és szabályokat melyek betartásával a beavatkozás kellõen biztonságos és sikeres lehet. Elõadásunkban az elektrofiziológiai asszisztens feladatait foglaljuk össze 5 év tapasztalatainak összegzésével, az alkalmazott gyógyszeres (szedatívumok, antikoaguláns terápia, kontrasztanyagok), valamint eszközös (röntgen, transoesophagealis és intrakardiális echokardiográfia) teendõk ismertetésével. AZ EKG JELENTÕSÉGE A MINDENNAPI KÓRHÁZI GYAKORLATBAN AZ EKG MÛVELETÉNEK HIBALEHETÕSÉGEI Hatvanger Barbara Budai Irgalmasrendi Kórház, Kardiológia õrzõ, Budapest Az elektrokardiogram (EKG) egyike a mai orvoslás leggyakoribb és leghasznosabb diagnosztikai eljárásoknak. Jelentõsége alapvetõ, szívbetegségek, szívritmuszavarok felismerésében. A helytelen EKG-készítés hibás diagnózishoz, számos további vizsgálatokhoz és potenciálisan veszélyes kezeléshez vezethet. Szeretném evvel az elõadásommal felhívni a figyelmet arra, hogy mennyiben van jelentõsége a mindennapi gyakorlatunkban, illetve hogyan tudjuk felismerni a helytelenül elkészített EKG-t. ÚJ MÓDSZER A BAL KAMRAI ELEKTRÓD ÁTMENETI FIXÁLÁSÁRA ATRIO-BIVENTRKULÁRIS IMPLANTÁCIÓK SORÁN Hornné Keller Katalin, Nyilasné Takács Tünde, Szekeresné Sárvári Mária, Bartókné Kálózdi Zsuzsanna, Melczer László dr., Simor Tamás dr. PTE OEC, Szívgyógyászati Klinika, Pécs A háromüregû pacemaker-rendszerek beültetése az operatõr, a mûtõsnõ és a személyzet részérõl speciális eszközök, technikák alkalmazását tette szükségessé. A betegek csökkent balkamra-funkciója, a jelentõsen tágult üregrendszer az elektródok megszokottól eltérõ pozícióját igényelheti. Jobboldali AV szekvenciális ingerléshez konvencionális elektródokat, illetve ICD esetén komplex érzékelésre, ingerlésre, belsõ defibrillálásra kifejlesztett elektródot használunk. Balkamra-ingerlés céljára a korábbiakban speciális elektródokat használtunk, amelyek optimális pozícionálása nehézkes, elmozdulási rátája magas volt. Jelenleg PCI-vezetõ segítségével pozícionálható elektródokat alkalmazunk. A bal kamrai elektródot a korábban ismertetett módszerrel vezetjük fel a sinus coronarius kontrasztanyagos feltöltését követõen, a kiválasztott célvénába. A pontos pozícionálást PCI-vezetõ segítségével végezzük. Az optimális anatómiai, elektromos pozíció elérése után a bevezetõ hüvelyen keresztül, annak vezetõszálát a bal kamrai elektród mellett vezetjük be a vénába, végét a nagy szívvénába pozícionáljuk, majd a sinus coronarius hosszú vezetõhüvelyének speciális eszközzel történõ szétvágása, lehúzása után távolítjuk el. Utolsó lépésként az ower the wire (OTW) elektród vezetõszálának eltávolítása történik képerõsítõ-ellenõrzés mellett. Klinikánkon 2005 májusa óta 6 esetben végeztük el különbözõ (Biotronik, Medtronic, St Jude Medical cégek) bal kamrai elektródjainak sikeres átmeneti rögzítését, kitámasztását. Sem korai, sem késõi elektród elmozdulást, nem észleltünk. Az általunk alkalmazott egyszerû módszernek nincs plusz eszközigénye, a beavatkozás költségeit nem növeli. Bármilyen típusú sinus coronarius elektród ilyen módon való fixálásával csökkenthetõ a hosszú vezetõhüvely-eltávolítás okozta elmozdulás veszélye. Egyszerûen biztosítható az eredeti elektród pozíció. Kisegítõ módszerként ajánlható az atrio-biventrikuláris pacemaker/icd implantációk során. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B9

14 Szakasszisztensek absztraktjai STAR CLOSE ALKALMAZÁSA ASSZISZTENSI SZEMSZÖGBÕL Kocsisné Kirchkeszner Zsuzsa Állami Szívkórház, Balatonfüred A Balatonfüredi Szívkórház Hemodinamikai Laborjában koronarográfia, PW, stent-intervenció befejezésekor az artériás ér zárására egy érzáró készüléket (Star Close-t) alkalmazunk. A beavatkozás lényege a szúrt ér falában egy szorító kapcsot, csíptetõt helyezünk. Elõadásomban szeretném bemutatni a készülék részeit, alkalmazását, ezzel kapcsolatos asszisztensi feladatokat, az eszköz használatának elõnyeit, hátrányait, kontraindikációit és a készülékkel kapcsolatos tapasztalatainkat. SZELEKTIV KANÜLÁLÓ ESZKÖZ HASZNÁLATA BIVENTRIKULÁRIS IMPLANTÁCIÓK SORÁN Madutai Anna, Egervári Mária, Lesznek Éva, Kiss Péter, Sághy László Szegedi Tudományegyetem, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Elektrofiziológiai Laboratórium, Szeged A biventrikuláris ingerlés napjainkra az elõrehaladott stádiumú szívelégtelenség kezelésének egyik fontos kiegészítõ eszközévé vált. A mûtéti sikerarányok javultak az eltelt néhány év alatt, azonban még mindig jelentõs beavatkozási és sugáridõk fordulhatnak elõ. A kezelésre nem reagáló betegek száma elfogadhatatlanul magas, elérheti akár a 20 30%-ot is. Ennek megfelelõen folyamatosan fejlesztés alatt áll azon technológiai mely a beavatkozások egyszerûsítését és eredményességének javítását szolgálja. Elõadásunkban egy, a Guidant cég által gyártott Rapido, szelektív véna kanüláló hüvellyel szerzett tapasztalatainkról számolunk be, amely leegyszerûsíti és sikeressé teheti a komplikáltabb anatómiával rendelkezõ betegek implantációit, azonban újabb kihívások elé állítja az elektrofiziológiai asszisztenciát. EGÉSZSÉGVÉDELEM AZ ELEKTROFIZIOLÓGIÁBAN Lesznek Éva, Madutai Anna SZTE, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Elektrofiziológiai Laboratórium, Szeged Bevezetés: a kardiológia egyik legdinamikusabban fejlõdõ ága az elektrofiziológia, amely a modern képalkotó és számítógépes technika legújabb vívmányait is használja. A modern eszközök a szakmai munkát megkönnyítik, azonban a beteggel való személyes törõdés továbbra sem hanyagolható el, és ha lehet még fontosabb szerepet nyer. Három területet tartunk fontosnak ismertetni, amelyek köré az asszisztensi teendõk csoportosulnak. 1. Lélektani hatások: a hosszú beavatkozások, és az ez idõ alatt a beteget ért fájdalom és egyéb pszichés hatások a procedúra menetét nagyban befolyásolják, adott esetben hátráltatják. A betegben maradandóan rossz emléket hagyhatnak, valamint fizikailag is jelentõsen megviselheti õket. Tapasztalataink szerint a beteg folyamatos pszichés támogatása és bizonyos esetekben megfelelõ rendszer szerint szedatohipnotikumok, illetve analgetikumok alkalmazása lényegesen javítja az együttmûködést és csökkenti a betegre nehezedõ lelki és fizikai terhelést. 2. Fertõzések megelõzése: folyamatos problémát jelenthet a laboratórium higiénés és sterilitási követelményeinek szinten tartása. Különös fontosságot nyer ez a komplikált és hosszú beavatkozások számának növekedése miatt. Ennek kapcsán az antibiotikus védelem rendszeres alkalmazása válik szükségessé. Szaporodóban vannak a különféle vírushordozó állapotok, mely speciális megközelítést igényelnek. A megfelelõ óvintézkedések megtétele mellett az infekciós szövõdmények száma laboratóriumunkban jelentõsen csökkent. 3. A röntgen káros hatásainak csökkentése: az elektrofiziológiai beavatkozások továbbra is a medicina egyik legnagyobb sugárterheléssel járó ágát képezik. A nagy sugárterhelések hosszú távú hatásai közismertek, az akvirált dózis beavatkozásonként igen nagy lehet. Céljaink: a sugáridõ csökkentésének céljából a pulzatilis üzemmód használata, a navigációs rendszerek gyakoribb használata, radioprotekció az elõírásoknak megfelelõen. Összefoglalás: az elektrofiziológiai vizsgálat és ablációs kezelés igen hatékony módja a ritmuszavarok ellátásának. Ezzel együtt rendkívül fontos, hogy a betegeket ne csak alapbetegségüktõl hanem szorongásaiktól, félelmeiktõl is megszabadítsuk a beavatkozások során és minimálisra csökkentsük a hosszú távú szövõdmények kialakulásának lehetõséget. PACEMAKERT VISELÕ BETEGEK REHABILITÁCIÓS TRÉNINGPROGRAMJA Mikesné Vári Gizella, Veress Gábor Állami Szívkórház, Balatonfüred 1993 óta történik pacemaker-beültetés a balatonfüredi Szívkórházban, s beutalt betegeink körében is egyre gyakoribb a pacemakerrel élõk száma. A beutalási rendszer lehetõvé teszi, hogy ezen betegek komplex 3 hetes rehabilitációs programban vegyenek részt, amelynek fontos elemei: az orvosi rehabilitáció, mozgásterápia, pszichoterápia, dietetika, betegoktatás. Az Intézetünkben végzett mozgásterápiáról, a biztonságos tréningprogram szabályairól, módszertanáról és eredményeirõl számolunk be elõadásunkban. A vizsgálatban 20 különbözõ pacemakert viselõ beteg vett részt. Pacemaker-típusok: VVI, DDDR, ICD, DDD, biventrikuláris pacemaker. Eredmények: A 3 hetes tréningprogram mind a 20 betegünknél jelentõs fizikai teljesítõképesség változást eredményezett. Értékeltük a 6 perces gyaloglási távolság változását (254 méterrõl 541 méterre), valamint a kerékpárergometria alapján mért teljesítõképesség változást (2,6 MET-rõl 4,6 MET-re). Következtetés: Ha figyelemmel vagyunk a pacemakert viselõ betegek terhelése alatt felmerülõ problémákra, ha ismerjük a készülék típusát és programozási paramétereit, így kontrollált rehabilitációs programmal jelentõs eredményeket érhetünk el már 3 hét alatt is. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fizikai aktivitás egy módosítható viselkedési tényezõ, amelyre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a pacemakerrel élõ betegeknél is. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B10

15 Szakasszisztensek absztraktjai MODERN PACEMAKER-TERÁPIA BALATONFÜREDEN Nagy Istvánné, Matáné Kiss Mária Állami Szívkórház, Balatonfüred A balatonfüredi Állami Szívkórházban a kardiológiai rehabilitáció mellett az elmúlt 20 évben számos invazív kardiológiai eljárás került bevezetésére, úgy, mint a pacemaker-, ICD-implantáció, szív-elektrofiziológiai vizsgálatok, radiofrekvenciás abláció és a koronária-intervenciók. Elõadásunkban bemutatjuk az alkalmazott pacemaker-generátorok és elektródák különbözõ típusait, az invazív eljárásoknál alkalmazott mûszereket, asszisztensi teendõket, illetve a pacemaker és elektrofiziológiai mûtõ munkamenetét. Továbbá több mint ezer a pacemakerrel élõ beteg utánkövetését, gondozását, ambulanciánkon végzett asszisztensi teendõket, vizsgálatokat; így a pacemaker mûködésének ellenõrzését, a pacemaker-programozást és a betegek felvilágosítását, tanácsokkal való ellátását és az adatok számítógépes rögzítését is ismertetjük. ARITMIAKEZELÉS VÁLTOZÁSA A BORSOD MEGYEI KÓRHÁZ KARDIOLÓGIAI OSZTÁLYÁN Orosz Szabolcs Borsod-A-Z megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, I. Belgyógyászat-Kardiológia, Miskolc Bevezetés: A malignus és egyéb aritmiák akut kezelése folyamatosan fejlõdik, változik. Az elmúlt évtizedekben jól nyomon lehet követni ezeket a változásokat az országban harmadikként létrejött, s immár 37 éve mûködõ miskolci Megyei Kórház koronáriaõrzõjében is. Cél: az osztály fejlõdését bemutatni az aritmiakezelésen keresztül. Bemutatás: az intenzív részleg több szervezeti formát megélõ, jelentõs technikai fejlõdésen keresztülmenõ, szemléletbeli változásokat megkívánó, a mindenkori érvényes szakmai ajánlásokhoz ragaszkodó egység. A hivatásuknak élõ orvos-aszszisztens team tudta csak a helyes irányt megcélozni az aritmia hatékony ellátásában. Az életmentés és/vagy életminõség javítása nem a haldoklás folyamatának meghosszabbítására. Az alkalmazott antiaritmiás terápiában a manuális cselekmények, a defibrilláció, az ideiglenes pacemaker alkalmazása mellett a siker és kudarc élményében is részesül az asszisztens az orvossal együtt. Az évrõl évre csökkenõ malignus ritmuszavarok okozta újraélesztéseket az antiaritmiás farmakoterápiában bekövetkezett változások és a revaszkularizációs lehetõségek bõvülése, elérhetõsége magyarázza. Az ideiglenes pacemaker használatára jól reagáló bradyarrythmiák az életveszélyes helyzetet kivédik, illetve megelõzhetik. Az elmúlt években az intenzív részlegen e terápia számszerû alkalmazásában számottevõ változás nem történt annak ellenére, hogy 2001-tõl a végleges pacemaker beültetése is intézményünkben történik, amelynek száma viszont évrõl évre jelentõsen növekszik tekintettel a szélesedõ indikációra, az eszközök jobb hozzáférhetõségére. Összegzés: Az osztályon történt fejlõdés további eredménye lesz a gyakori hirtelen szívhalált okozó ritmuszavarokra kifejlesztett ICD beültetése, amely újabb, fontos mérföldkõ lesz a Kardiológia osztály és betegei részére. EGY ÚJ ÉLETÉRZÉS ÉLET AZ ICD BEÜLTETÉSE UTÁN Soltész Adrien, Tóthné P. Izabella, Róka Attila Semmelweis Egyetem, Cardiovascularis Centrum, Budapest Hirtelen szívhalál következtében hazánkban évente több mint, ember hal meg. Az életet veszélyeztetõ kamrai tachyarrhythmiák kezelésére 1980 óta áll rendelkezésre implantálható kardioverter defibrillátor (ICD), Magyarországon az elsõ beültetés 1992-ben történt óta kétüregû, 2000 óta reszinkronizációs terápiával kombinált biventrikuláris ICD és pitvari reszinkronizációra alkalmas biatrialis ICD is elérhetõ. ICD beültetése történhet szekunder prevenciós célból (a betegnél korábban elõfordult malignus kamrai tachyarrhythmia), illetve primer prevenció céljából (hirtelen szívhalál nagy rizikója). Az ICD-bradyarrhythmia esetén pacemakerként mûködik, míg tachyarrhythmiában képes antitachycardia stimuláció vagy endokardiális sokk leadására (kardioverzió vagy defibrilláció). Centrumunkban évente 120 ICD-t ültetünk be. A beavatkozás perces rutinmûtét, helyi érzéstelenítésben történik, majd iv. narkózisban az antitachycardia funkciók tesztelése zajlik. Kiemelt feladataink közé tartozik a betegek részletes tájékoztatása és pszichés vezetése, hogy lélekben pozitívan fogadják el az új életérzést. Fontos az ápolók és orvosok feladatainak összehangolása, szakmai felkészültségükkel a betegek segítése a beavatkozás elõtt, és utána is. Megtanítani, hogyan éljenek egy bonyolult, fejlett készülékkel, ami adott esetekben az életüket menti meg, akár kellemetlenségek árán is (sokk leadás). Fel kell készíteni a betegeket arra, hogy a különbözõ impulzusokból mit érezhetnek, lehet észrevétlen, de lehet erõs fájdalom vagy eszméletvesztés is. Célunk eloszlatni a kezdeti bizonytalanságokat és kételyeket, ezzel együtt fokozni a biztonságérzetet, hogy pozitívan tekintsenek a jövõbe. Elõ kell segíteni, hogy akár egymás között is tapasztalatcsere valósulhasson meg. SPECIÁLIS ASSZISZTENSI FELADATOK KAMRAI TACHYCARDIA ABLÁCIÓJA SORÁN Srej Marianna, Bettenbuch Tünde, Tamás Mihály Semmelweis Egyetem, Ér és Szívsebészeti Klinika, Cardiovascularis Centrum, Budapest Klinikánkon 2004 októberétõl végzünk RF-katéterablációt CARTOTM elektroanatómiai térképezõ rendszerrel. Azóta 17 betegnél (12 férfi, 5 nõ) kamrai tachycardia vagy extraszisztólia miatt alkalmaztuk ezt a módszert. Az elõadásban 3 eseten keresztül mutatnánk be azokat a speciális feladatokat, amelyek nagyobb felkészülést, szakértelmet igényelnek az asszisztencia részérõl is. Az elsõ esetben egy már korábban két alkalommal endokardiális VT-abláción átesett betegnél 3 hete fennálló incessant VT miatt végeztünk újabb ablációt, melynek során az endocardium felõl a ritmuszavar megszüntetése nem volt sikeres, ezért elsõként Magyarországon epikardiális ablációt végeztünk, a perikardiális tér direkt punkciója útján. A térképezést és ablációt követõen a beteg ritmuszavara azonnal megszûnt, és azóta is panaszmentes. Másodikként egy aneurizmectomia után kialakult hemodinamikailag releváns incessant VT-s beteg esetét mutatnánk be, ahol a mûtét után 10 nappal végeztünk katéteres ablációt. A beteg állapota miatt itt elsõ lépésben ballonpumpa-implantációt végeztünk, majd altatásban történt meg az endokardiális abláció, melynek eredményeként a beteg ritmuszavara a továbbiakban nem volt kiváltható. A harmadik eset egy fiatal nõbeteg, itt fokális kamrai tachycardia-extraszisztólia szerepelt az anamnézisben, mely esetben a gócot a bal koronáriás tasak alján a fõtörzs alatt találtuk meg és egy ülésben végzett koronarográfia után abláltuk meg sikerrel. A beavatkozások számának növekedése és a vizsgálómódszerek gyors fejlõdése és specializálódása az asszisztencia elé egyre magasabb követelményeket állít. Mind az eszközök, mind a vizsgáló módszerek széleskörû ismerete fontos, ezért mind a képzésre, mind a folyamatos továbbképzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B11

16 Kedves Kollégák! Tisztelt Érdeklõdõk! A Magyar Szívsebészeti Társaság immár XII. tudományos kongresszusát rendezi. Társaságunk ezen legnagyobb eseményét ez alkalommal az OGYK Szívsebészeti Klinikája szervezi, a Convention Budapest Kft. bizonyítottan professzionális segítségével. A Kongresszus helyszínéül a gyönyörûen felújított Novotel Budapest Centrum szállodát választottuk, amely remélhetõleg, ebben a késõ õszi (november 3 5.) idõpont ellenére is, kellemes környezetet biztosít a kongresszus résztvevõi, látogatói számára. A Hazai szívsebészet hét felnõtt- és egy gyermekcentrumában évente majd 7000 szívsebészeti beavatkozás történik. A mûtéti szám, az intervencionális kardiológia robbanásszerû teljesítmény növekedése ellenére sem csökkent, bár köszönhetõen az elõbbinek, erõsen átalakult beteganyaggal kényszerül ugyanazt a teljesítményt nyújtani. Eltûntek az egyszerû, kellemes úgynevezett szalon mûtétek és helyüket mind gyakrabban az idõs, számos mellékbetegségtõl terhelt betegeken elvégzett kombinált, magas kockázatú, hosszabb intenzív igénnyel bíró, ezáltal természetesen költségesebb beavatkozások foglalták el. A hazai és nemzetközi szívsebészetnek kétségtelenül új kihívásokkal kell szembenézni és kell azokhoz alkalmazkodnia! Ezért is érdekes ez a tudományos program, amelynek absztraktjait a Kedves Olvasó kezében tarthatja. Hogy a szívsebészet ezen új kihívásai mennyiben tükrözõdnek vissza a tudományos prezentációkban azt Önöknek kell megítélnie. Szeretnénk, ha a tudományos elõadások kivonatai felkeltenék érdeklõdésüket és Önök is meglátogatnák Kongresszusunkat! Jöjjenek el és legyenek aktív résztvevõi, formálói a tudományos szekcióknak. A hagyományos elõadásokon túl az idei kongresszus kiemelkedõ szerepet és kiemelt idõt biztosít a szívsebészeti anesztéziának. A jól elõkészített interaktív aneszteziológiai szekciók várhatóan igazi szakmai csemegéi lesznek a háromnapos tudományos rendezvénynek! Kelt Budapesten, szeptember 17-én Mély tisztelettel: Dr. Szabolcs Zoltán A Magyar Szívsebészeti Társaság elnöke

17 Magyar Szívsebészeti Társaság XII. Kongresszusa Novotel Budapest Centrum Hotel november 3 5.

18 Szívsebészeti absztraktok A MITRÁLIS REGURGITÁCIÓ MÉRTÉKÉNEK MEGÍTÉLÉSE PRELOAD ÉS AFTERLOAD TERHELÉSES INTRAOPERATÍV TRANSESOPHAGEALIS ECHOVIZSGÁLATTAL (TEE) ISZKÉMIÁS DILATATÍV CARDIOMYOPATHIABAN (DCMP) Babik Barna, Deák Zoltán, Simon Judit, Brzozka Viktor ÁOK oh 1, Bogáts Gábor 1, Varga Albert 2, Forster Tamás 2 Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, 1 II. Belgyógyászat Klinika és Kardiológiai Centrum, Szívsebészeti Osztály, 2 II. Belgyógyászat Klinika és Kardiológiai Centrum, Szeged Háttér: Iszkémiás DCMP, és nagykiterjedésû akut miokardiális infarktus(ok) (AMI) után gyakran mitralis inszufficiencia (MI) jelenik meg. A billentyû vitorláira mindhárom dimenzióban ható széthúzó erõk coaptatiós zavarhoz vezetnek, a regurgitációt fokozhatja a kamrafal bazális szegmenseinek esetleges hipo- a-, vagy diszkinézise. MI során a bal pitvarba visszaáramlott vér mennyisége dinamikusan változhat, az inszufficiencia fokát a bal kamra aktuális dimenziója és két kiáramlási pályájának, a bal pitvari és az aorta impedanciának (SVR) a pillanatnyi aránya befolyásolja. Amennyiben a koronária status miatt koszorúér-áthidalás indokolt, akkor a felmerül a mûtét kiterjesztése a kéthegyû billenytû plasztikája vagy cseréje irányába. Míg a koszorúér revaszkularizációs mûtétet mozgó szíven (OPCAB) is meg tudjuk valósítani, addig a mitrális billentyû plasztikája vagy cseréje szükségessé teszi az extracorporalis keringés (ECC) alkalmazását. A kiterjesztett mûtét nagyobb megterheléssel, hosszabb posztoperatív intenzív osztályos kezeléssel, tehát magasabb rizikójú és drágább perioperatív ellátással jár. Célkitûzés: Fel kívántuk mérni, vajon TEE-vel követett intraoperatív pre- és afterload terhelés alkalmas-e arra, hogy az említett populációban a mûtéti ellátás eldöntéséhez hozzájáruljon. Betegek és módszerek: Iszkémiás DCMP, vagy röviddel nagy kiterjedésû AMI miatt (EF<30) koszorúér-áthidalásra kerülõ betegeknél (n=6) a narkózis indukciója után a mûtõasztal fejrészének leengedésével preload, majd normalizálódás után phenylephrin kis dózisával afterload terhelést alkalmaztunk a prae- és afterload átmeneti, 50%-os emelésével. A MI fokát TEEvel mértük, a hemodinamikai adatokat artériás termodilúciós mérésekkel és Swan Ganz-katéterrel követtük. Eredmények: A 2DE color TEE mapping és doppler a MI növekedését mutatta. A preload emelése az anesztézia indukciója utáni nyugalmi, MI súlyosságát I-II, afterload növelése II-III fokozattal emelte meg. Következtetés: 1. TEE-vel és arteriás termodilúciós mérésekkel valamint Swan Ganz-katéterrel pontosan, és folyamatosan követhetõek a hemodinamika releváns és kapcsolt paraméterei. 2. A csak magas preload (dimenziók) és afterload (SVR) mellett jelentkezõ magas MI (III-IV) mellett az OPCAB-mûtét önmagában elégséges és biztonságos alternatívát nyújthat. Normál pre- és afterload mellett is jelentkezõ magas MI mellett viszont vállalnunk kell ECC és kardioplegia alkalmazását, a billentyû reparálását is. 3. Igen fontos, hogy az említett populáció belgyógyászati echovizsgálata során, a MI súlyosságának a megítélése alkalmával az aktuális vérnyomás és elérhetõ keringési paraméterek feljegyzésre kerüljenek. EVALUATION OF THE MITRAL REGURGITATION WITH INTRAOPERATIVE TRANSOESOPHAGEAL ECHOCARDIOGRAPHY (TOE) USING PRAELOAD AND AFTERLOAD STRESS IN PATIENTS WITH DILATATIVE CARDIOMYOPATHY (DCMP) Barna Babik, Zoltán Deák, Judit Simon, Viktor Brzozka student of medicine1, Gábor Bogáts 1, Albert Varga 2, Tamás Forster 2 Department of Anaesthesiology and Intensive Therapy 2 nd Clinic of Internal Medicine and Center for Cardiology, 1 Department of Cardiac Surgery, 2 2 nd Clinic of Internal Medicine and Center for Cardiology Background: In ischemic DCMP and after extensive myocardial infarction(s) (AMI) mitral insufficiency (MI) is a common finding. The coaptation disturbance is caused by the effect of three-dimensional pulling forces on the leaflets. The regurgitation can be enhanced by the hypo-, or dyskinesis of the basal segments of the ventricle. When MI is present, the blood volume regurgitating to the left atrium can change dynamically, the grade of MI is determined by the actual dimension of the left ventricle and the ratio of the impedance of the left atrial and the aortic outflow tract (SVR). When coronary artery bypass grafting is indicated, there is an option to extend the operation with mitral valve replacement or valvuloplasty. Coronary artery bypass grafting can be performed on beating heart (OPCAB), however mitral valve replacement or valvuloplasty necessitates the use of extracorporal circulation (ECC) and cardioplegic solution (CPL). The extension of the operation is a bigger expense for the patient and induces longer stay at intensive care unit, therefore results in higher risk and more expensive postoperative care. Objective: To evaluate the efficacy of intraoperative prae- and afterload stress followed up with TOE in the decision-making about the extension of the operation. Patients and methods: Patients with ischemic DCMP or recent extensive AMI (EF<30%)scheduled for coronary artery bypass grafting were elected to the study (n=6). Following the induction of the narcosis, head down tilt maneouvre was performed inducing praeload elevation. After a normalisation, increment doses of phenylephrin were administered to induce elevation of afterload resulting in temporary elevation of 50% of the prae- and afterload. Grade of MI was assessed by TEE, haemodynamic parameters were measured with arterial thermodilution method and Swan-Ganz katheter. Results: 2DE colour TEE mapping and Doppler showed rise in the grade of MI. Praeload elevation resulted in I-II grade of elevation in MI compared to the postinductional; resting; grade of MI, while rise in afterload produced elevation with II-III grades compared to the basic value. Conclusions: 1. The relevant and associated haemodynamic parameters can be followed accurately and continuously with TEE, arterial thermodilution method and Swan-Ganz katheter. 2. In cases of high grade MI (III-IV) presenting only at high praeload (dimensions) and afterload (SVR) OPCAB surgery is a safe and sufficient choice. However, cases of high grade MI (III-IV) presenting also with normal prae- and afterload, extended operation (complemented with mitral valve repair) should be performed, assuming the the use of ECC and CPL. 3. It is of high importance, that in the course of internal medical echocardiographic examination of the above mentioned patient population, when the grade of MI is determined, the actual blood pressure and the available haemodynamic parameters should be registered. SZABAD KAMRAFALI RUPTURA ÉP KORONÁRIA HÁLÓZAT MELLETT Busmann Csaba, Kabella Péter, Tarr Ferenc OGYK, Szív- és Érsebészeti Osztály, Budapest A szabad kamrafali ruptura ritka, de igen súlyos szövõdménye az akut, coronaria elzáródás okozta miokardiális infarktusnak. Ezzel szemben az irodalom igen kevés esetet említ ép koronáriahálózat mellett. L.M. 60 éves férfi beteg. Panaszai akut fejfájással kezdõdtek. Ügyelet ekkor kizárta a szív eredetet. A következõ két nap panaszok nélkül telt, majd szédülés, hányás és gyomorgörcs jelentkezett, mely miatt fertõzõ osztályra szállították. Innen kardiológiai osztályra küldték tovább akut koronária szindróma diagnózissal, ahonnan tekintettel a heves gyomortáji fájdalomra, akut has kórképpel sebészeti osztályra helyezték át. Itt hasi CT-vizsgálat történt, amely a pericardium zsákban folyadék gyülemet talált, ezért aorta ascendens ruptura gyanújával osztályunkra helyezték át. További vizsgálatok nem igazolták az ascendens ruptúrát. Laboreredmények, TEE-vizsgálat, koronarográfia és MR-angiográfia lezajlott miokardiális infarktust igazolt szabadfali rupturával ép koronáriahálózat mellett. A beteg állapotának stabilizálása után mûtétet végeztünk, amelynek során a mûtéti lelet megerõsítette a diagnózist. ECC-támogatás mellett, dobogó szíven mm-es ovaloid Vascutec foltot varrtunk föl, amelyet kétkomponensû ragasztóval erõsítettünk meg. A beteg a hetedik posztoperatív napon jó állapotban hagyta el osztályunkat. ACUTE RUPTURE OF THE FREE WALL OF THE HEART WITH INTACT CORONARY NETWORK Busmann Csaba, Kabella Péter, Tarr Ferenc OGYK, Szív- és Érsebészeti Osztály, Budapest The free wall rupture of the heart is a rare but very dangerous sequelae of the acute myocardial infarction caused by coronary occlusion. Contralily, very few cases are mentioned in the literature without coronary illness. L.M. 60 years old male patient. His complaints set in with acute heartache. The first medical attendance excluded the heart origin. The following two days the patient was without complaints then acute vertigo and epigastric spasm developed. He was carried to an infectious department by ambulance. From here he was sent further to a cardiac department with acute coronary syndrome. Because of the epigastric complaints he was relocated to surgery. An abdominal CT examination has done. The result of the CT examination was pericardiac fluid, so he was sent further to our cardiac surgery department with suspicion of rupture of the aortic ascendent root. The examinations in our hospital didn t confirm the rupture of the aorta. The blood test, MR angiography and the transesophageal echocardiography showed a passed off myocardial infarction and a transmural rupture of the lateral wall of the heart. The result of the coronarography was intact coronary network. After the stabilisation of the state of the patient we made an operation. The intraoperative finding confirmed the diagnosis. We sewn a cm ovaloid Vascutec patch with assistance of ECC on beating heart. The patch was affirmed with two component glue. The patient was discarded in the 7 th postoperativ day in a good condition without complaints. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B14

19 Szívsebészeti absztraktok POSZTOPERATÍV ANTIKOAGULÁNS TERÁPIA BEÁLLÍTÁSA KAPCSÁN FELFEDEZETT HEPARIN INDUKÁLTA THROMBOCYTOPENIA (HIT) ESETE Bodó Éva, Kassai Imre, Tiboly Márta *, Tóth Péter *, Harang Péter **, Alotti Nasri Zala Megyei Kórház, Szívsebészeti Osztály, * Zala Megyei Kórház, Haematológiai Osztály, ** Zala Megyei Kórház, Általános Sebészeti és Érsebészeti Osztály, Zalaegerszeg Osztályunkon ez év februárjában akut szívsebészti ellátásban részesült 64 éves nõbetegünk esetét szeretnénk bemutatni. Az akut ellátásra 9 nappal emlõkarcinóma és limfatikus metasztázis miatt végzett quadrantectomiát és axillaris blokkdisszekciót követõen volt szükség, gyógyszeres kezeléssel uralhatatlan keringési elégtelenséget okozó bal kamrai aneurizma és IV. fokú mitralis regurgitáció miatt. Az állapot kialakulásáért felelõs nagy kiterjedésû apicolateralis miokardiális infarktus hátterében koszorúér-szûkület nem volt igazolható. Extracorporalis keringés alkalmazásával aorta lefogás nélkül bal kamra rekonstrukció végeztünk az endocardiumra fektetett mûanyag folttal, ami elegendõ volt a mitrális regurgitáció jelentõs mérséklésére is. A korai mûtét utáni idõszak szövõdménymentes volt, a beteget a 10. napon jó hemodinamikai statussal és normális laborparaméterekkel bocsátottuk rehabilitációs kezelésre. Alacsonyabb trombocitaszám elsõ alkalommal a rehabilitációs kezelésének 2. napján készült vérvizsgálatnál mutatkozott. A beteg ekkor még a foltrekonstrukció miatt LMWH-kezelésben részesült, amelyet a heparin kóroki szerepének tisztázásáig felfüggesztettek. LMWHt korábban néhány napig az emlõmûtét kapcsán kapott, a szívmûtét Na-Heparin alkalmazásával történt. Már felfüggesztett LMWH-kezelés mellett, javuló trombocitaértékeknél alakult ki a bal felsõ végtag artériás keringési elégtelensége, Doppler UH-val igazolt a. subclavia és a. axillaris okklúzió következtében. A folyamatban lévõ hematológiai vizsgálatok részben már meglévõ eredményei HITet nem támasztottak alá, az érelzáródás hátterében kardiális embóliaforrás nem volt kizárható, ezért ismét LMWH-kezelést alkalmaztunk az idõközben kórházunkba visszahelyezett betegnél. Az LMWH-kezelés hatására a felsõ végtag keringésében javulás nem mutatkozott. Az ismételten megjelenõ thrombocytopenia és a kétoldali tüdõembóliát okozó jobb alsó végtagi mélyvénás trombózis kialakulása a HIT diagnózisát klinikailag igazolta, melyet a további hematológiai vizsgálatok megerõsítettek. Lepirudin (Refludan) kezelés hatására a súlyos klinikai állapot javulást mutatott, de idõközben a bal kézen kialakult gangréna miatt alkar amputációra kényszerültünk. A klinikai állapot további javulása mellett óvatos K-vitamin antagonista antikoaguláns kezelés (Syncumar) beállítás történt. A beteget 45 napos kórházi kezelés után stabil állapotban bocsátottuk otthonába. Újonnan felfedezett diabétesze diétával egyensúlyban tartott, pszichológus segítségével a pszichés status rendezése megfelelõ, a mûvégtag elkészülése folyamatban van, az elmúlt hónapokban újabb hematológiai esemény nem fordult elõ. HEPARINE INDUCED THROMBOCYTOPENIA (HIT) DISCOVERED DURING POSTOPERATIVE ANTICOAGULANT THERAPY Éva Bodó, Imre Kassai, Márta Tiboly *, Péter Tóth *, Péter Harang **, Nasri Alotti Zala County Hospital, Department of Cardiac Surgery, * Zala County Hospital, Department of Haematology, ** Zala County Hospital, Department of Surgery, Zalaegerszeg 9 days after being operated for breast cancer, a 64-year old woman underwent acute cardiac surgery in our department due to haemodynamic instability caused by left ventricular aneurysm and grade IV. mitral regurgitation. She had no coronary stenosis. On cardiopulmonary bypass (CPB) without aortic clamping, with the use of a patch into the endocardial surface we reconstructed the left ventricle. The reconstruction resulted in the significant decrease of the mitral regurgitation. In the early postoperative period there was no complication, the patient was discharged for rehabilitation on the 10th postoperative day in satisfactory haemodynamic status and with normal laboratory findings. The patient received LMWH because of the left ventricular reconstruction with patch. The thrombocytopenia first appeared on the 2nd day of the rehabilitation course. At this time LMWH was discontinued. Earlier on the patient had been on LMWH at the time of her operation for the breast cancer, whilst Sodium-Heparine was used on cardiac surgery. After the withdrawal of the LMWH therapy, left arm circulation insufficiency was noted caused by the occlusion of the subclavian and of the axillary artery. The diagnosis of HIT was not confirmed by haematology tests and since the cardiac origin of the embolisation could not be excluded, LMWH treatment was reinstituted yet again, however the circulation of the arm did not improve. Thrombocytopenia appeared again, and pulmonary embolism developed due to deep vein thrombosis in the right lower extremity. This time however, haematologic findings already proved the diagnosis of HIT. Lepirudin (Refludan) was given and the patients clinical condition turned for the better, but due to the development of gangraena on the left arm, amputation had to be performed. Vitamin K antagonist (Syncumar) therapy was begun, and the patient was discharged after 45 days of hospital treatment. Her mental condition has already stabilised by now, the recently discovered diabetes has been treated by diet. The manufacturing of the arm prosthesis has not been completed yet, but no new haematologic episode has occurred. INTRAVASZKULÁRIS ÉS SEBÉSZI PACEMAKER-ELEKTRÓDA ELTÁVOLÍTÁS INFEKCIÓ MIATT Dudás Gábor, Tomcsányi István, Busmann Csaba, Tarr Ferenc OGYK, Budapest Intézetünkben az elmúlt öt évben 2358 pacemaker, ICD-implantáció és telepcsere történt. Ugyanezen idõszak alatt 7 betegnél végeztünk teljes rendszer eltávolítást. Ezen elõadásban csak olyan betegek szerepelnek, akiknél 6 hónapnál régebben implantált pacemaker-rendszer infekciója miatt történt a beavatkozás. A betegek közül 5 férfi és 2 nõ volt. A betegek életkora 48 és 78 év között volt. A primer beültetés és az explantáció között 6 hónap 7 év telt el. 5 betegnél sternotomiát követõen távolítottuk el az elektródákat, 3-nál ECC, 2-nél standby mellett. Két betegnél sternotomia nélkül, direkt húzással sikerült eltávolítani az elektródákat. Négy betegnél implantáltunk egy idõben miokardiális VVI-rendszert. Az eltávolított elektródákon mm-es vegetációkat találtunk, melyeket tenyésztésre elküldtünk. Minden tenyésztés eredménye egyezett a mûtét elõtti hemokultúra eredményével. A beavatkozások alatt és azt követõen szövõdmény (tüdõembólia, kamra- vagy pitvarsérülés, perikardiális tamponád, tricuspidális billentyûsérülés) nem jelentkezett. 20 mm alatti vegetáció és VVI-rendszereknél minden esetben megkíséreltük direkt húzással eltávolítani az elektródát, csak ennek sikertelensége esetén döntöttünk sternotomia mellett. A betegek a mûtét elõtt már célzott antibiotikum-kezelésben részesültek. A fenti taktikával sikeresen és szövõdménymentesen tudtunk minden elektródát eltávolítani. Mivel az utóbbi évtizedben kifejlesztett eszközök (Cook extractor, laser sheath) nem állnak rendelkezésünkre, jelenleg csak a konvencionális módszereket tudjuk alkalmazni a az inveterált elektródák eltávolítására. REMOVAL OF INTRAVASCULAR AND SURGICAL PACEMAKER ELECTRODES BECAUSE OF INFECTION Gábor Dudás, István Tomcsányi, Csaba Busmann, Ferenc Tarr National Medical Center, Budapest There were 2358 pacemaker and ICD implantation and device replacement in our institute in the past five years. During this period seven patients got complete system removal. We speak hereby about patients who had a removal due to an infection of at least six month old implantations. We had five men and two women as patients, ages between 48 and 78. The examined period is six month to seven years between the primary implantation and the explantation. In case of five patients the removal of electrodes happened after a sternotomy, while in case of three patients we used ECC, and standby in case of two of them. Two patients had an explantation without sternotomy, by direct traction. Four patients got an implantation of myocardiac VVI system. On the removed electodes vegetations of mm were found and sent for microbiological examination. The result corresponded with the microbiological blood examination made before the operation. There were no complications like pulmonary embolia, atrial or ventricular injury, pericardial tamponade, tricuspidal valve injury during or after the procedure. In case of VVI systems and vegetation below 20 mm we always tried a direct traction, and used sternotomy only when it was absolutely necessary. Patients got adequate antibiotic treatment before the operation. Following these tactics we managed to remove every electrode without complication. Since tools developed in the past decades such as Cook extractor, laser sheath are not available for us, we can only use conventional methods for removing aged electrodes. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B15

20 Szívsebészeti absztraktok SZÉRUM TROPONIN-I (CTNI) SZINT POSZTOPERATÍV ÉRTÉKELÉSE KÉT MIOKARDIÁLIS ISZKÉMIÁS MODELL ÉS KÉT KÜLÖNBÖZÕ ÁLTALÁNOS ANESZTEZIOLÓGIAI MÓDSZER VONATKOZÁSÁBAN Deák Zoltán, Babik Barna, Simon Judit, Ónody Rita 1, Szolnoky Jenõ 2, Bogáts Gábor 2 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, AITI, 1 Központi Kémiai Laboratórium, 2 II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szívsebészeti Osztály, Szeged Háttér: A szív-tüdõ gép segítségével végzett koszorúér áthidalás (CABG) során többnyire egyszeri, a szívet tekintve globális, kardioplegiás oldattal (CPL) védett szívizom-iszkémiával kell számolnunk, míg a mozgó szíven történõ koszorúér áthidalás (OPCAB) intermittáló, regionális, CPL-ás védelem nélküli iszkémiával jár. A farmakológiai prekondicionáló tulajdonságokat mutató halogénezett szénhidrogén anesztetikumok kísérletes körülmények között az iszkémia toleranciát fokozzák, protektív hatást kínálnak. A ctni az utóbbi években rendelkezésünkre álló szenzitív és myocardium specifikus iszkémiás marker, amely alkalmasnak tûnik a klinikumban alig észlelhetõ szívizom iszkémiás elváltozások kimutatására. Célkitûzések: Prospektív vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogyan változik a ctni szérum szintje a kétféle iszkémiás modell alkalmazása esetén. Kíváncsiak voltunk arra is, vajon a teljes mértékben intravénás (TIVA), illetve inhalációs (VIMA) aneszteziológiai módszer befolyásolja-e az iszkémia tûrõképességet. Betegek és módszerek: A vizsgálatba koszorúér áthidalásra, illetve izolált aorta vagy mitralis billentyû cserére, plasztikára elõjegyzett betegeket vontunk be (n=60). Globális iszkémia elõtt hideg, anterográd véres CPL-t alkalmaztunk, az intermittáló epikardiális koszorúér lefogások elõtt iszkémiás prekondicionálást nem használtunk. Midazolam, sufentanil, rocuronium anesztéziát TIVA során propofollal, VIMA alkalmazása mellett sevofluránnal egészítettük ki. Kizáró okként tartottuk számon, ha az ejekciós frakció <40%, ha a globális iszkémia 60 percnél hosszabb volt, illetve OPCAB során a sönt használat idejét, illetve elzárt éren történõ anasztomózis képzést az iszkémiás idõbõl levontuk. Mintát ctnire indukció elõtt (ctni0) és posztoperatív 6-ik (ctni6) órában veszünk. A pozitív ctni0-eredményeket mutató betegeket kizártuk a vizsgálatból. Eredmények: A ctni6 vérszint-értékek szignifikánsan magasabbak voltak a globális iszkémiás csoportban (4,3±0,60 ng/ml) mint a regionális lefogást követõen (1,1±0,145 ng/ml) (p=0,002). Globális iszkémia és TIVA alkalmazása után ctni6 2,9±1,189 ng/ml, VIMA után 5,71±0,90 ng/ml. Regionális iszkémiánál TIVA-t követõen a ctni6 értéke1,15±0,33 ng/ml, VIMA használata mellett pedig 1,07±0,187 ng/ml. Az anesztézia alapján képzett csoportok között nem volt szignifikáns különbség (p=0,8, és p=0,196). Következtetések: Az OPCAB-mûtétek során alkalmazott intermittáló regionális iszkémia az alkalmazott aneszteziológiai módszertõl függetlenül szignifikánsan alacsonyabb ctni6 vérszintet eredményezett s ez az OPCAB-technika elõnyeit hangsúlyozza. A kísérletes körülmények között talált farmakológiai prekondicionáló hatás ebben a vizsgálatban ilyen módszerrel nem volt kimutatható. EVALUATION OF POSTOPERATIVE CHANGES IN SERUM TROPONIN I (CTNI) LEVELS IN TWO MYOCARDIAL ISCHEMIC MODELS, USING TWO DIFFERENT GENERAL ANAESTHETIC TECHNIQUES Zoltán Deák, Barna Babik, Judit Simon, Rita Ónody 1, Jenõ Szolnoky 2, Gábor Bogáts 2 University of Szeged, 1 Faculty of Medicine, Dept. of Anaesthesia and Intensive Therapy, Dept. of Clinical Chemistry, 2 Centre for Internal Medicine and 2 nd Cardiology Department of Cardiac Surgery Background: During coronary artery bypass operations performed with heart-lung machine (CABG) the heart is facing a single, general ischemic attack, which is prevented with cardioplegic solutions (CPL). On the contrary, during operations performed on beating heart (OPCAB) burdens the heart with intermittent, regional, unprotected ischemic attacks. Under experimental circumstances the volatile anaesthetics show effects of pharmacological preconditioning, they are proved to increase the tolerance for ischemia. The ctni, which is a sensitive and myocardiumspecific marker of the last years, seems to be able to detect subclinical episodes of myocardial ischemia. Objectives: The aim of this prospective study was to analyse the changes of serum ctni levels in two different ischemic models. Another goal was to determine whether the anaesthesiological technique (total intravenous anaesthesia: TIVA vs. inhalational anaesthesia: VIMA) has any influence on the ischemic tolerance. Patients and methods: Sixty patients were included to the study, who were scheduled either for coronary artery bypass graft operation or for isolated aortic or mitral valve replacement/valvuloplasty (n=60). Prior to global myocardial ischemia, cold, anterograde blood CPL was administered. Prior to intermittent epicardial coronary occlusions no ischemic preconditioning was used. The basic anaesthetic drugs (midazolam, sufentanil, rocuronium) were completed with propofol in TIVA group and with sevoflurane in VIMA group. Exclusion criteria were: EF<40%, global ischemia longer than 60 min. In cases of OPCAB surgery, the total cumulative ischemic time was reduced with period of ischemia prevented with the use of shunt as well as the time of anastomoses on occluded arteries. Samples for ctni were drawn prior to the induction of the anaesthesia (ctni0) and in the 6th postoperative hour (ctni6). Patients with positive ctni0 values were excluded. Results: Values of ctni6 were significantly higher in the group of global ischaemia, than in the group of regional ichaemia (4.3±0.601 ng/ml vs. 1.1±0.145 ng/ml, p=0.002). After global ischaemia with TIVA ctni6 turned out to be 2.9±1.189 ng/ml, with VIMA 5.71±0.902 ng/ml. After regional ischemia with TIVA ctni6 proved to be 1.15±0.33 ng/ml, with VIMA 1.07±0.187 ng/ml. On the basis of the anaesthetic technique, there was no significant difference between the groups (p=0.8 and p=0.196). Conclusions: The intermittent regional myocardial ischemia during the OPCAB operations resulted in significantly lower levels of ctni6, regardless to the anaesthetic technique. This finding emphasizes the advantages of the OPCAB technique. The pharmacological preconditioning effect shown under experimental circumstances was not confirmed in this study design. ARTERIA CAROTIS INTERNA REKONSTRUKCIÓKKAL EGY ÜLÉSBEN VÉGZETT OFF-PUMP CABG MÛTÉTEK A KÖZELMÚLTBAN Eszlári Edgár, Mihalovits Gábor 1, Szolnoky Jenõ, Deák Zoltán 2, Simon Judit 2, Zsolt Palásthy 1, Sipka Róbert 1, Csepregi László, Bitay Miklós, Hegedûs Zoltán, Bogáts Gábor SZTE, II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szívsebészeti Osztály, 1 Sebészeti Klinika, Érsebészeti Osztály, 2 Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Osztályunkon 2001 eleje óta az izolált koszorúérmûtéteket túlnyomó többségben off-pump végezzük, ezen mûtétek aránya a 2004/2005 (tört év)-ben meghaladta a 99%-ot (2001: 41,47%; 2002: 85,93%; 2003: 97,63%; 2004: 99,45%; 2005: 99,5%). Az egy ülésben végzett stratégia (ACI rekonstrukciók extracorporalis CABG-vel kombinálva) már korábban, 2001 elõtt megvalósult, hiszen osztályunkon gyakran fény derült szignifikáns ACI szûkületre, illetve ritkábban az érsebészeti osztályon igazolódott szignifikáns koszorúér-szûkület. Irodalmi adatok 3,4 22% közötti gyakorisággal említik a koronáriabetegség és az ACI szignifikáns szûkület együttes elõfordulását (Mackey WC, J Vasc Surg, 1996) eleje óta kézenfekvõ volt, hogy az izolált CABG-mûtéteket ACI-rekonstrukciókkal együtt off-pump végezzük eleje és 2005 dereka közötti idõszakban megvizsgáltuk az egy ülésben végzett mûtéteink morbititási/mortalitási adatait. A fent jelzett intervallumban 51 mûtétet végeztünk. A korai posztoperatív idõszakban 4 exitus (2 minor, 1 major neurológiai deficit fordult elõ) 3 alkalommal végeztünk reoperációt és 2 esetben alkalmaztunk IABP-t. Az osztályunkon 2001 óta bevezetett, egy ülésben végzett CEA (carotis endarterectomia) és Off-Pump CABG-mûtét morbiditásának/mortalitásának retrospektív vizsgálata alapján a mûtéti stratégia megválasztása megfelelõnek bizonyult. INTERNAL CAROTID ARTERY (ICA) RECONTRUCTION PERFORMED AT ONE- SITTING WITH OFF-PUMP CABG OPERATIONS Edgar Eszlári, Gábor Mihalovits 1, Jenõ Szolnoky, Zoltán Deák 2, Judit Simon 2, Zsolt Palásthy 1, Róbert Sipka 1, László Csepregi, Miklós Bitay, Zoltán Hegedûs, Gábor Bogáts University of Szeged, Centre for 2 nd Internal Medicine and Cardiology Department of Cardiac Surgery, 1 Department of Vascular Surgery, 2 Institute of Anaesthesiology and Intensive Care, Szeged At our department the majority of isolated coronary artery surgeries has been performed with the off-pump technique since the beginning of The percentage of these operations in 2004/2005 (not full year) has exceeded 99 per cent ( %; ,93%; %; 2004: 99.45%; 2005: 99.5%). The one-sitting strategy (ICA reconstruction combined with extracorporal CABG) was realised even earlier, before 2001, as significant ICA stenosis is often revealed at our department, or sometimes significant coronary artery stenosis is found at the department of vascular surgery. According to scientific literature the combined incidence of significant ICA stenosis together with coronary artery disease is % (Mackey WC, J Vasc Surg, 1996). Since the beginning of 2001 it has been become a practice to perform isolated CABG surgeries off-pump, together with ICA reconstructions. We examined the data on morbidity/mortality in case of one-sitting operations performed between the beginning of 2001 and mid In this period we performed 51 operations. 4 deaths occurred in the early post-operative period (2 minor and 1 major neurological deficit), reoperation was performed in 3 cases and IABP was applied 2 times. Regarding the retrospective analysis of one-sitting, off-pump CABG surgery morbidity/mortality (introduced at our department in 2001) the choice of operative strategy has proved to be suitable. Cardiologia Hungarica 2005; 35 : B16

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

2013. 09. 26. (Csütörtök)

2013. 09. 26. (Csütörtök) Az MKT Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának IX. Kongresszusa közös szervezésben az MKT Intenzív Terápiás és Resustitatios Munkacsoportjával Debrecen, 2013. szeptember 26-28. 2013. 09. 26. (Csütörtök)

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS SZÍVRITMUSZAVAROK - 2014.03.05. SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 1 SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 2 SUPRA A SZÍV ELEKTROMOS AKTIVÍTÁSÁNAK ÉLETTANA SUPRA 60-80 ütés /perc SZINUSZRITMUS 1. SUPRA

Részletesebben

Szivritmuszavarok és kezelése Etiológia: Myocardiális okok(iszb, CMP, myocarditis) Hemodinamikai okok(volumen terhelés, nyomásterhelés) Extracardiális okok(elektrolitzavar, hyperthyreosis, Hypoxia, gyógyszerek)

Részletesebben

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS PM KEZELÉS CÉLJAI ASYSTOLIA TÜNETEKKEL JÁRÓ BRADYCARDIA OPTIMALIS HAEMODINAMIKA BIZTOSÍTÁSA: AV INGERÜLETI SORREND KÉTÜREGI PM PITVARFIBRILLATIO PREVENCIÓ

Részletesebben

Program IX. Aritmia. Pacemaker Napok. Balatonfüred, Hotel Flamingó 2014. szeptember 25-27.

Program IX. Aritmia. Pacemaker Napok. Balatonfüred, Hotel Flamingó 2014. szeptember 25-27. & a Magyar Kardiológus Társaság Aritmia és Pacemaker Munkacsoportjának és az Állami Szívkórház Aktív Kardiológiai Osztályának rendezvénye IX. Aritmia Pacemaker Napok Program Balatonfüred, Hotel Flamingó

Részletesebben

Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet

Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet Aritmiák nem farmakológiai kezelése. (pacemaker, ICD, katéter abláció) Csanádi Zoltán Kardiológiai Intézet Aritmiák (ingerképzési és ingerület vezetési zavarok) Tünetek, következmények Tünet és panaszmentes

Részletesebben

A XIII. IFJÚSÁGI KARDIOLÓGUS NAPOK, támogatóink jóvoltából ismét a festi i Lillafüreden, a Palota Szállóban kerül megrendezésre. A szakmai eladásokon

A XIII. IFJÚSÁGI KARDIOLÓGUS NAPOK, támogatóink jóvoltából ismét a festi i Lillafüreden, a Palota Szállóban kerül megrendezésre. A szakmai eladásokon A XIII. IFJÚSÁGI KARDIOLÓGUS NAPOK, támogatóink jóvoltából ismét a festi i Lillafüreden, a Palota Szállóban kerül megrendezésre. A szakmai eladásokon kívül melyek a kardiológia idszer szer kérdéseit ölelik

Részletesebben

IV. Elektrofiziológia és PM terápia

IV. Elektrofiziológia és PM terápia IV. Elektrofiziológia és PM terápia Dr. Földesi Csaba László Bevezetés A 2013-as évben, folytatva az előző sikeres évek munkáját, tovább tudtuk emelni beavatkozásaink számát és bővítenünk komplexitását.

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszeres kezelés ACS gyógyszeres terápiája Ritmuszavarok gyógyszeres kezelése (stabil,

Részletesebben

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák

EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban. Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák EKG a prehospitális sürgősségi ellátásban Keskeny és széles QRS-ű tachykardiák www.mentok.hu Szükséges-e a széles és keskeny QRS-ű tahikardiák további tipizálása az életmentésben? IGEN,mert ProCon az ismert

Részletesebben

XVII. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, 2010. április 9-11.

XVII. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, 2010. április 9-11. A XVII. IFJÚSÁGI KARDIOLÓGUS NAPOK Lillafüreden, a csodálatos festői környezetben elhelyezkedő Palota Szállóban kerül ismételten megrendezésre. A tudományos program nagyszámú színvonalas előadást és esetismertetést

Részletesebben

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927)

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) Dr. Szűcs József Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A ritmuszavarok felismerése és ellátása a családorvosi gyakorlatban 2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) I. Az arrhythmiás

Részletesebben

Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaink!

Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaink! VI. Aritmia és Pacemaker Kongresszus Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaink! A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoport Vezetôsége nevében köszöntöm Önöket a VI. Aritmia és Pacemaker

Részletesebben

30/09/2015 (Wednesday) Venue: Rector s Office - Ceremonial Hall

30/09/2015 (Wednesday) Venue: Rector s Office - Ceremonial Hall 30/09/2015 (Wednesday) Venue: Rector s Office - Ceremonial Hall 13:00-13:10 Opening speech Chairs: Gábor Duray, László Sághy 13:10-14:10 W/I. Interactive case presentations Chairs: Gábor Duray, László

Részletesebben

XVI. Ifjúsági Kardiológus Napok Eger, 2009. április 3-5.

XVI. Ifjúsági Kardiológus Napok Eger, 2009. április 3-5. A XVI. IFJÚSÁGI KARDIOLÓGUS NAPOK Egerben, Magyarország történelmi városában kerül megrendezésre. A tudományos program nagyszámú színvonalas előadást és esetismertetést foglal magába, olykor interaktív

Részletesebben

XIX. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2012. április 13-15.

XIX. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2012. április 13-15. XIX. Ifjúsági Kardiológus Napok Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2012. április 13-15. A konferencia helyszíne: Hungest Hotel Palota Konferencia terem A konferencia időpontja: 2012. április 13-15.. Információ:

Részletesebben

Tisztelt Kolléganôk és Kollégák, kedves Barátaink!

Tisztelt Kolléganôk és Kollégák, kedves Barátaink! Tisztelt Kolléganôk és Kollégák, kedves Barátaink! A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoportja és a Zala Megyei Kórház nevében tisztelettel és nagy örömmel köszöntjük Önöket a

Részletesebben

ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1)

ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1) Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: ELEKTROFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (MP 066.B1) Készítette: Dr. Lőrincz István egyetemi docens Átvizsgálta: Dr. Várvölgyi

Részletesebben

Szívelégtelenség Napok 2010 (A szívelégtelenség aktuális kérdései)

Szívelégtelenség Napok 2010 (A szívelégtelenség aktuális kérdései) 1 Szívelégtelenség Napok 2010 (A szívelégtelenség aktuális kérdései) Hajdúszoboszló 2010. jan. 22-23. Tisztelt kollégák, 2010. januárjában immár 2. alkalommal rendezzük meg a Szívelégtelenség Napokat.

Részletesebben

2. SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2013. február 22-23.

2. SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2013. február 22-23. 2. SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2013. február 22-23. M E G H Í V Ó A kongresszus ideje: 2013. február 22-23. Helyszíne: Hotel Lövér**** 9400 Sopron, Várisi u.4. www.danubiushotels.com/lover A kongresszus

Részletesebben

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

Kónya Anikó XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. A balatonfüredi Állami Szívkórház II/b., III. progresszivitású szintű Kardiológiai Szakambulanciájának szerepe a Nyugat-Dunántúli Nagytérség kardiológiai szakellátásában Kónya Anikó V. Országos Járóbeteg

Részletesebben

SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK

SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK SOPRONI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2011. február 4-5. Meghívó A kongresszus ideje: 2011. február 4-5. Helyszíne: Best Western Pannonia Hotel**** 9400 Sopron, Várkerület 75. www.pannoniahotel.com A tudományos program

Részletesebben

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György Miért van szükség a jól működő hazai primer PCI ellátás további fejlesztésére? A kérdés feltevésének

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

XX. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2013. április 19 21.

XX. Ifjúsági Kardiológus Napok. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2013. április 19 21. XX. Ifjúsági Kardiológus Napok Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2013. április 19 21. A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Palota Konferencia terem A konferencia időpontja: 2013. április 19-21.. Információ:

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Palota Konferencia terem. A konferencia idõpontja: 2015. április 17-19.

A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Palota Konferencia terem. A konferencia idõpontja: 2015. április 17-19. A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Palota Konferencia terem A konferencia idõpontja: 2015. április 17-19. Információ: Magyar Kardiológusok Társasága Titkársága 1146 Budapest, Cházár A. u. 19. Tel./Fax:

Részletesebben

A civil szívszervezetek oktató programja SZÍVSN módra

A civil szívszervezetek oktató programja SZÍVSN módra A civil szívszervezetek oktató programja SZÍVSN módra Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XV. Kongresszusa Balatonfüred 2013.09.12-14. Bernáth-Lukács Zsuzsa A SZÍVSN országos betegegyesület elnöke,

Részletesebben

XXI. Ifjúsági Kardiológus Napok 2014. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2014. április 11. 13.

XXI. Ifjúsági Kardiológus Napok 2014. Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2014. április 11. 13. XXI. Ifjúsági Kardiológus Napok 2014 Lillafüred, Hunguest Hotel Palota, 2014. április 11. 13. A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Palota Konferencia terem A konferencia időpontja: 2014. április 11-13..

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

VIII. Szívelégtelenség Napok január Hajdúszoboszló

VIII. Szívelégtelenség Napok január Hajdúszoboszló VIII. Szívelégtelenség Napok 2016. január 22-23. Hajdúszoboszló 2016. január 22. 10:00 10:15 A Kongresszus megnyitása 10:15 11:55 Kardiológia és szívelégtelenség 2016. Mi történt az elmúlt évben? Újdonságok

Részletesebben

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége

A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége A gyógyszerek okozta proaritmia - A repolarizációs rezerv jelentősége Varró András SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika SPEC. KARDIOVASZKULARIS ÁLLAPOTOK PREOPERATIV MEGKÖZELÍTÉSE ARRHYTHMIA VAGY VEZETÉSI ZAVAR

Részletesebben

Egri Kardiológiai Napok 2015 Prevenciótól az akut ellátásig

Egri Kardiológiai Napok 2015 Prevenciótól az akut ellátásig Program 2015. április 9., Csütörtök,,AZ ÚJ VÉRALVADÁSGÁTLÓK HELYE A KLINIKAI GYAKORLATBAN A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Stroke Társaság közös szimpóziuma 2015 A STROKE MEGELÕZÉSÉNEK ÉVE

Részletesebben

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni

Részletesebben

Mit tehet 1 betegegyesület a civilekért?

Mit tehet 1 betegegyesület a civilekért? Mit tehet 1 betegegyesület a civilekért? Forgalmazók az Egészségért Szövetség XIV. Kongresszusa Parádfürdő 2014.09.19-09.21 Bernáth-Lukács Zsuzsa SZÍVSN országos betegegyesület elnöke Astellas díjas diplomás

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

Európában és az USA-ban évente a hirtelen szívhalál

Európában és az USA-ban évente a hirtelen szívhalál Cardiologia Hungarica 2008; 38 : C9 13 2008 Locksley Hall Media Beültethetõ eszközök a kamrai tachyarrhythmiák kezelésére Merkely Béla, Róka Attila Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Központ, Kardiológiai

Részletesebben

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Dr. Frimmerné Dr. Gulyás Szilvia Dr. Guti Elek, Dr. Bényei Eszter Dr. Ungvári Tamás, Gégény Szilvia SBO, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Mottónk A szomorú

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Pacemaker-ICD-CRT terápia, szövődmények diagnosztikája. Dr. Merkely Béla

Pacemaker-ICD-CRT terápia, szövődmények diagnosztikája. Dr. Merkely Béla KLINIKUM C O B U R G Pacemaker-ICD-CRT terápia, szövődmények diagnosztikája Prof. Dr. J. Brachmann - Budapest 14.03.2003 Dr. Merkely Béla http:\\cvc cvc-oktatas.blogspot.com 1 Pacemaker terápia fejlődése

Részletesebben

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje Elektromos kardioverzió Szerzők: dr. Radnai Márton, dr. Horváth Anikó Jóváhagyta: dr. Temesvári Péter orvosigazgató Egyeztetve Szakmai Kollégium OSTHK Tanács

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

A pitvarfibrilláció gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelése

A pitvarfibrilláció gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelése A pitvarfibrilláció gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelése DR. BORBOLA JÓZSEF Bevezetés Nemrégen volt éppen száz éve annak, hogy W. Einthoven bemutatta (1906) az első pitvarfibrillációt (PF-t) szemléltető

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SMOR TAMÁS PTE, KK SZVGYÓGYÁSZAT KLNKA ardiovascularis syncope Strukturális szivbetegség illentyűbetegségek, infarktus, hypertomia, HM, masszák(pitvari

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén

Részletesebben

Újabb megfigyelések beültethető cardioverter defibrillátor és reszinkronizációs eszközös terápia hosszabb távú utánkövetése során

Újabb megfigyelések beültethető cardioverter defibrillátor és reszinkronizációs eszközös terápia hosszabb távú utánkövetése során EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS Újabb megfigyelések beültethető cardioverter defibrillátor és reszinkronizációs eszközös terápia hosszabb távú utánkövetése során Dr. Clemens Marcell Témavezető: Dr.

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A szakrendelőbe idős nőbeteg érkezik. Elmondása szerint kezdetben kisebb, majd nagyobb terhelésre, végül már nyugalomban is nehézlégzése van, az éjszakai órákban gyakran erőteljesen fullad.

Részletesebben

XVIII. Ifjúsági. Kardiológus Napok. 2011. április 15 17. Lillafüred Palota Szálló

XVIII. Ifjúsági. Kardiológus Napok. 2011. április 15 17. Lillafüred Palota Szálló XVIII. Ifjúsági Kardiológus Napok 2011. április 15 17. Lillafüred Palota Szálló Az elôadások helyszíne: Hungest Hotel Palota Konferencia terem Információ: Magyar Kardiológusok Társasága Titkársága 1146

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Szívműködést (keringést) támogató eszközök 2015/S 148-273015. Ajánlati/részvételi felhívás. Árubeszerzés

Magyarország-Budapest: Szívműködést (keringést) támogató eszközök 2015/S 148-273015. Ajánlati/részvételi felhívás. Árubeszerzés 1/92 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:273015-2015:text:hu:html Magyarország-Budapest: Szívműködést (keringést) támogató eszközök 2015/S 148-273015 Ajánlati/részvételi

Részletesebben

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9.

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának, a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták

Részletesebben

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222

TÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. Meghívó Sürgősségi Orvostani Fórum tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások II. Diagnózis III.

Részletesebben

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai Készítette: A Kardiológiai

Részletesebben

Publikációs lista Csanádi Zoltán

Publikációs lista Csanádi Zoltán Publikációs lista Csanádi Zoltán Teljes terjedelmű in extenso közlemények Mester J, Kósa I, Csanádi Z: A szív funkció változása myocardialis infarctus után 5 évvel. Card. Hung. 1989; 18: 155 Szász K, Csanádi

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Meghívó tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. REGISZTRÁCIÓS LAP tudományos ülés Helyszín Debreceni Akadémiai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Telemedicinális therápia vezetés pacemakeres, ICD-s betegeknél

Telemedicinális therápia vezetés pacemakeres, ICD-s betegeknél Telemedicinális therápia vezetés pacemakeres, ICD-s betegeknél Duray Gábor, MD, PhD, FESC Magyar Honvédség Honvédkórház, Kardiológiai Osztály Pacemaker és Elektrofiziológia részleg Budapest Pacemaker centers

Részletesebben

10. PÉCSI INTERVENCIÓS RADIOLÓGIAI SZIMPÓZIUM

10. PÉCSI INTERVENCIÓS RADIOLÓGIAI SZIMPÓZIUM 10. PÉCSI INTERVENCIÓS RADIOLÓGIAI SZIMPÓZIUM Időpont: 2009. október 29-30. Helyszín: Pécsi Akadémiai Bizottság Székháza (Pécs, Jurisics Miklós u. 44.) A szimpózium szervezői: Társszervező: Alapítvány

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban. Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban. Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban??? 1. Mellkasi fájdalom 2. Ritmuszavarok 3. Elektrolit eltérések

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

oktatásuk jelentősége és

oktatásuk jelentősége és Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelentősége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során Simon Éva 1, Huszáros Bernadatt 1, Simon Attila 2, Veress Gábor2, Bálint Beatrix 3, Kóródi

Részletesebben

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok (2009.01-2009.12)

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok (2009.01-2009.12) 2010.02.01 Felsővezetői Tájékoztató 1/10. o Kapacitás adatok Orvos létszám Felnőtt kardiológia 29,00 29,00 0,0% 29,00 29,00 Felnőtt szívsebészet 16,32 15,88-2,7% 15,75 14,00 Összevont gyermek ellátás 19,21

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

EKG ESETEK 1. ESET 14 éves szuka belga juhász kutya. Testtömege 40kg. Hirtelen kialakult súlyos általános állapot romlás, elesettség, dyspnoe. Súlyos tachyarrhythmia, pulzusdeficit. Szívfrekvencia 230-250/perc

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ A szívultrahang helye és szerepe a kardiológiai kivizsgálásban Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Echocardiographia

Részletesebben

jelentısségük egyre nı. Leggyakoribb megnyilvánulási formái a szívelégtelenség és a szívritmus különféle zavarai. A mortalitás

jelentısségük egyre nı. Leggyakoribb megnyilvánulási formái a szívelégtelenség és a szívritmus különféle zavarai. A mortalitás A SZÍVELÉGTELENSÉG RESZINKRONIZÁCIÓS KEZELÉSÉNEK ÉS A PITVARFIBRILLÁCIÓ PATHOMECHANIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA Doktori tézisek Dr. Róka Attila Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetı:

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Supraventricularis tachycardiák Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. SUPRAVENTRICULARIS TACHYCARDIÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE I. Alapvető megfontolások

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Csósza Györgyi Karlócai Kristóf Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika Nógrádgárdony, 2012.02.10-11. Pulmonalis hypertonia CTEPH CTEPH - Incidencia

Részletesebben

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN

Részletesebben

A Magyar Kardiológus Társaság és a

A Magyar Kardiológus Társaság és a A Magyar Kardiológus Társaság és a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Gyermekkardiológiai Szekciójának Ülése Mátraháza Lifestyle Hotel Mátra**** 2012. október 5 6. 1 Megnyitó: 2012. október 5., péntek, 11.00

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Ph.D. Thesis Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Dr. Bálint Anita I.sz.Belgyógyászati Klinika Szegedi Tudományegyetem 2014 Gyógyszermellékhatások és fertőzések

Részletesebben

70. ŐSZI FÜREDI KONFERENCIA

70. ŐSZI FÜREDI KONFERENCIA 70.osz:Layout 1 2009.09.07. 12:17 Page 1 70. ŐSZI FÜREDI KONFERENCIA Szakmai Szintentartó Továbbképzés Orvosoknak és Szakdolgozóknak Balatonfüred, 2009. szeptember 18-19. 70.osz:Layout 1 2009.09.07. 12:17

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

Bifázisos klinikai összegzés

Bifázisos klinikai összegzés Bifázisos klinikai összegzés Kamrafibrilláció és kamrai tachycardia defibrillálása Háttér A Physio-Control több helyszínű, prospektív, véletlenszerű és vak klinikai vizsgálatnak vetette alá a bifázisú

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

Vizsgálati terv PRO-Hu-2008 ProKinetic Registry-Hu-2008 beavatkozással nem járó klinikai tanulmány

Vizsgálati terv PRO-Hu-2008 ProKinetic Registry-Hu-2008 beavatkozással nem járó klinikai tanulmány 1 Vizsgálati terv PRO-Hu-2008 ProKinetic Registry-Hu-2008 beavatkozással nem járó klinikai tanulmány Bevezetés A vizsgálat célja a Biotronik cég terméke, a ProKinetic passzív bevonatos stent alternatívaként

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

2014. évi Vándorgyűlése

2014. évi Vándorgyűlése Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekció 2014. évi Vándorgyűlése 2014. október 3-4. Második értesítő Pécs, Tudásközpont 7622 Pécs, Universitas utca 2/A Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Nagy

Részletesebben