Lakatos Pál: Vörös milliárdosok Németh Miklós Tündöklése és újabb tündöklése -- Karrier a javából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lakatos Pál: Vörös milliárdosok Németh Miklós Tündöklése és újabb tündöklése -- Karrier a javából"

Átírás

1 Lakatos Pál: Vörös milliárdosok Németh Miklós Tündöklése és újabb tündöklése -- Karrier a javából Németh Miklós az átalakulás miniszterelnöke, a '89-es nagy határnyitó. Ez a kép alakult ki Grósz Károly unokaöccséről. Síklaky István közgazdász azonban állítja, hogy a szocialista politikus közismertségét, a nemzetközi pénzvilágban ma is fennen ívelő karrierjét egészen másnak köszönheti. Kezemben van Síklaky Istvánnak egy nyilvánosság elé még nem került írása, amelyben az egykori miniszterelnökről a következőképpen ír a címben: Németh Miklós, az újragyarmatosítás kulcsembere. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a klasszikus gyarmati rendszer megszüntetése után a nemzetközi pénzvilág nagyon átgondoltan, szakszerűen és eredményesen végrehajtotta a világ újragyarmatosítását. Ez annyiból új, hogy jogilag nem nyúl hozzá a gyarmatosított államok szuverenitásához, valójában azonban gazdasági eszközökkel, nevezetesen az eladósítással, az ennek alapján történő zsarolással és a gazdaságpolitikának a nemzetközi Valutaalap révén való meghatározásával függő helyzetbe hozta ezeket az államokat. Ezt a helyzetet pedig arra használja ki, ami a klasszikus gyarmatosításnak is a célja, hogy az ott termelt értékeket kiszivattyúzza, minél nagyobb mértékben. Ebbe a státusba került a szovjet birodalomból való kiválása után Magyarország, és ennek a kulcsembere Németh Miklós, amit kész vagyok igazolni. Németh Miklós júniusától az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, majd őszétől '90 tavaszáig miniszterelnök. De ha a tevékenységét értékelni akarjuk, akkor vissza kell nyúlni az Országos Tervhivatalig. Gyors karrier az övé, szerepe a viszszás átalakulásban jól tetten érhető. Amikor azt mondom, hogy Németh Miklós az új gyarmatosítás kulcsembere, távolról sem azt akarom mondani ezzel, hogy valami magányos harcos lett volna. A kommunista nómenklatúra felső rétege a nyolcvanas évek elején már tisztán látta, hogy a szovjet birodalom öszszeomlása napirenden van. Most visszapillantva egyértelműen megállapítható, hogy egy jól átgondolt stratégiát dolgozott ki ez a felső réteg arra, hogy a szovjet összeomlás után megtarthassa hatalmi és anyagi pozícióit az új világrend keretében. Ezt pedig úgy érte el, hogy a Magyarország fölötti gyarmatosító pozíciót átjátszotta a nemzetközi pénzvilág számára, tehát ez ennek a vezető rétegnek kollektív, kidolgozott stratégiája volt. A végrehajtásban viszont, a kritikus időszakban, a főszerep Németh Miklósnak jutott. Szóljunk Németh Miklós miniszterelnök gazdaságpolitikájáról, azokról a törvényekről, ame-lyeket a magyar Parlament Németh Miklós miniszterelnöksége alatt hozott meg. Elsőként, máig ható erővel, az úgynevezett spontán privatizációs törvényt emlegetik nagyon sokan, mint bűnt, mint rosszat. Ez az, ami miatt a leginkább el kell marasztalni Németh Miklóst, mert az adósságállomány alakulása olyan, amilyen. Az azonban tény, hogy Magyarország termelő nemzeti vagyonának a zöme az elmúlt tíz évben egyszerűen elolvadt és megszűnt. Úgy szűnt meg, hogy még csak nem is a külső adósság fedezésére fordítottuk. S ennek a feltételeit Németh Miklós regnálása alatt teremtette meg az akkori Parlament. Pontosan három összehangolt törvénnyel: ez a társasági törvény, az átalakulási törvény és a csődtörvény. Ezek a törvények gyakorlatilag a kommunista vezérigazgatók tulajdonába adták a magyar termelőszféra vállalatait. Ezek a vezérigazgatók pedig, élve a lehetőséggel, azt a termelő vállalati szférát, amely jogilag a nép vagyona volt a kommunista alkotmány szerint is, jogilag is a saját magántulajdonukká tették. Azzal a korrekcióval, hogy ezt a magántulajdont megosztották a kommunista politikai veze-

2 tőkkel és a nyugati tőkével. Ezzel vásárolva meg azt a biztonságot, amivel a saját pozíciójukat megtartották. Tehát ekkor dobták a gyeplőt a kommunista vezérigazgatók közé, akik ezzel a szabadsággal kitűnően élve, a következő privatizációs évek alatt elég rövid idő alatt a zöme végbe is ment végrehajtották a magyar termelő népvagyon széthordását. Nem véletlen, hogy a népnyelv ezt a törvényt spontán privatizációs törvénynek nevezi. Benne rejlik a kifejezésben az is, hogy ellenőrizhetetlen módon történt. Nem volt meg a jogi ellenőr-zése annak, hogy miképpen zajlik a privatizáció Magyarországon. Igen, és az is indokolja ezt a találó spontán megnevezést, hogy a hivatalos felső vezetők is azzal hárították el a felelősséget, hogy nem ők rendelkeztek arról, hogy X nagyvállalat XY kommunista vezérigazgató vagy a retyerutyája tulajdona legyen. Ezzel szemben az az igazság, hogy olyan jogi keretet hoztak létre, ami a közember számára átláthatatlan, és lehetővé tette azt, hogy ez a kommunista vezérigazgató megkaparintsa a magántulajdonát és később aztán továbbadja, átjátssza. Fogalmazhatunk úgy, hogy mire az Antall-kormány, az átalakulás kormánya májusában megalakul Magyarországon, addigra Németh Miklós idejében hozott törvények segedelmével a gazdasági hatalom teljes egészében a kommunisták kezébe kerül. Igen, így van. Egész pontosan úgy fogalmazhatunk, hogy a termelő állami vagyon fölötti tulajdonosi rendelkezés ténylegesen a kommunista vállalati vezetők kezébe került, éppen a Németh Miklós-féle törvények folytán. Tehát az Antall-kormánynak nem volt jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon ezeknek a vállalatoknak az életébe. Az Antall-kormány parlamentje megváltoztathatta volna ezeket a törvényeket, most ne beszéljünk arról, hogy ezt miért nem tette meg. Volt-e valami hallgatólagos megállapodás arra vonatkozóan, hogy ezek a volt kommunista vezetők megkapják a gazdasági hatalmat, ugyanakkor viszont a megalakult új utódpárt, az MSZP anyagi támogatását ezen a gazdasági hatalmon keresztül próbálják később megoldani. Magyarán a kiváltságokért feketén fizetnek. Nekem nincs tudomásom arról, hogy erre vonatkozóan vannak-e írott vagy rögzített dokumentumok. A tények azonban azt igazolják, hogy ez egy tervszerű lépéssorozat volt, hiszen azóta nagyon sok tény napvilágra került, amely bizonyítja, hogy az állami termelő vagyon fölötti osztozkodásnak egyik eleme az MSZP anyagi hátterének biztosítása volt. Egy másik eleme az MSZP-s politikai vezetők vagyonnal való ellátása, és a harmadik eleme amint már említettem a külföldi tőkének egy jelentős rész juttatása annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzvilág elfogadja ezt az új hatalmi váltást. A privatizációnak abban a kezdeti időszakában kétféle megoldási lehetősége volt: az egyik, hogy azokat a gyárakat, üzemeket, amelyeket el akarunk adni akár külföldinek, akár belföldinek, fölfejlesztjük, és mint értéket adjuk el, vagy pedig teljességgel leromboljuk és értéktelenként próbálunk megszabadulni tőle. Ez az utóbbi ment végbe Csak én másként fogalmazok, mert itt nem a megszabadulás gesztusát látom, hanem azt, hogy azért tették értéktelenné és csökkentették nagyon átlátszó eszközökkel minimálisra a termelő vállalatok értékét, hogy a kiszemelt külföldi tőkés mintegy ajándékba kapja, és ezért háláját kifejezze azoknak, akiktől kapta.

3 Magyarán: beveszi utána részesnek a volt kommunista vezetőt? Részint úgy történt, hogy a volt kommunista vezető résztulajdont kapott, részint pedig úgy, hogy egy biztosított pozíciót kapott a vállalat vezetésében, ami egy állandó, ismert eljárása a nemzetközi tőkének a vele szövetséges helyi vezetőkkel szemben. Ennek történelmi hagyománya van. Már Metternich, amikor a bécsi forradalom elkergette, a londoni bankároknál keresett menedéket, mert előzőleg olyan őket, kiszolgáló intézkedéseket tett, aminek nagy része volt a forradalom kitörésében, éppenséggel a magyar forradalom kitörésében is. Németh Miklósnál ugyanezt látjuk: a szolgálatai ellenértékeképpen kapott egy tízéves, jól fizető állást, nyilván nem azért, mert a nemzetközi szakmai színvonalból kiemelkedő pénzügyi tehetség. Londonban az egyik banknál jelenleg személyzeti ügyekkel foglalkozó alelnök. Egyesek sze-rint még az ebédjegyeket is ő osztja szét a dolgozók között. Így van. És ugyanez a megszokott formula ment végbe Bokros Lajosnál, aki szintén a szolgálatai ellenértékeképpen vezető banki pozíciót kapott az EBRD-nél. A spontán privatizáció következtében hány munkahely szűnt meg Magyarországon? A spontán privatizáció és az azzal összefüggő másodlagos jelenségek együttes hatásaképpen ebben a néhány évben másfél millió munkahely szűnt meg Magyarországon. Ez azóta is nyomasztja a magyar társadalmat, a munkahelyek jelentéktelen hányada aktivizálódott ismét. Hogyha össze kellene foglalni gazdasági szempontból mindazt, amit Németh Miklóskorszaknak nevezünk, akkor a közgazdász ezt miképpen tenné meg? A kommunista rezsim közjogilag a nép tulajdonába adta 1945 után a magántulajdonban lévő termelőszférát és Németh Miklós regnálása alatt ezt a termelőszférát ugyanez a kommunista vezetés magántulajdonába vette át. Végeredményben tehát, ha összekötjük a kezdőpontot a végponttal, az történt, hogy a kommunista vezető garnitúra a második világháború utáni magántulajdonosoktól saját magántulajdonába rabolta el az átalakulás időszakában a magyar termelőtőkét. Elõszó Már csak az elsõ éjszaka jogát nem követelik maguknak asszonyainktól. Igazi feudális helytartók õk, 21. századi álarc mögé bújva. Önmagukat ugyan szeretik politikai elitnek nevezni, de talán még az elit szó jelentésével sincsenek tisztában. Az elit ugyal függetlenül, csak habzsolnak. Elõször maguk alá söprik a nemzet vagyonát, másodszor is, harmadszor is. S ha néhány morzsa esetleg megmarad, szétosztják külföldi pártfogóik között, s belföldi vazallusaiknak. Így fosztottak ki bennünket! Szeretik, ha Cippolaként tiszteljük õket. Igazi varázslóként bénítják meg akaratunkat, roppantják össze gerincünket, hogy a végén porba sújtott tetemünk felett járják el gyõzelmi táncukat. Az utolsó pillanatban csúsztunk el, mondotta magabiztosan elõzõ könyvünk, az Ellopott rendszerváltozás megjelenésekor Fekete János, a Kádár-rezsim nemzeti bankjának volt alelnöke, minden titkok tudója. Ez a kijelentés is arról a vágyukról árulkodik, hogy abban reménykedtek, nem lesz senki, aki tolvajlásaikat nyilvánosságra hozza. S ha már az Európai Unió tagjai leszünk, a brüszszeli bürokrácia leple hazai mocskaikat jótékonyan eltakarja majd.

4 De a szemét napvilágra került. Bûze, íze érezhetõvé, érzékelhetõvé vált. Ezért lettünk fekete bárányok a magasabb körökben. Az ország népe meg éljenez, vágyakozóan vár ránk. Igénylik az igaz szót. És féltenek bennünket. Az elõzõ könyvben felsoroltam néhány újságíró ügynök nevét. A Budapest Televízióban el is mondtam minden általam ismertet. Ezt követõen az interneten, az index.hu politikai vitafórumon röpke fél nap alatt álnév és valódi díszelgett néhány oldalon keresztül. Senki nem tiltakozott a közzététel miatt, így most az ott olvasottakat közkinccsé teszem. Jobboldalinak mondott újságírók nevei következnek, akikrõl olvasóik néhány dolgot még ismertté tesznek az index.hu-n saját internetes neveikkel. tockos: Egér alighanem Bayer Zsolt lesz. Azért ne felejtsük el, hogy 1994-ben a Pálffy G.- féle Híradó szétverésérõl õ tudósította a Népszabadságot. És hogy ki lehet Fischer? Stifner Gábor, a Magyar Rádió belpolitikai fõszerkesztõje, Kondor egyik kápója. A fiú azért kapta a III/III-as keresztségben a Fischer nevet, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban halássza az információkat. Saját tanárait súgta be három éven át, havi kétezer forintos fizetésért. Azért között, amíg õ oda járt, az nem volt rossz pénz. Egy kamasz diáknak fõleg nem. Hírek szerint a paptanárok gyanút fogtak, ezért az ügyosztály érettségi elõtt elvezényelte onnan. Ha nem is egyenes, de logikus út vezette Stifnert a belpolitikai fõszerkesztõi posztra. pártus: A közszolgálat fejedelemasszonya, Madárka, feltehetõen Kondor Katalin, aki bizony élete során elég sok embert és eszmét kiszolgált már. Volt õ már Hajdú János mikrofonállványa az átkosban, de Orbán Viktort is szépen kiszolgálta. Az számít, merrõl fúj a szél. Fog õ még Medgyessynek gazsulálni, hatalmának megtartásáért. szkita.hu: Egyre bizton ráismerek, Nádudvar által szponzorát, egykori mszmp párttitkár a Magyar Rádióban bizonyos Udvarynak nevezett úr, ma Csurka sajtófõnöke és hûbérese. Gyõri Béláról van szó. Neki mindegy, hogy kit szolgál ki, csak megfizessék. Papolczy Gizella, Csurka élettársa naponta megalázza, vele törli fel az irodáját. pártus: Jobbegyenes, Jobbcsapott, K.O. ezek könyvcímek, arra utalnak, hogy a Bunyósként emlegetett ügynök Lovas István lehet. Végül egy másik vitafórumon megfejtették a Csurka-féle Pannon Rádiónál ügyködõ Trepák nevét is, õt Franka Tiborral azonosították. Sok év telik még el, amikorra a szándékosan összegubancolódott szálakat dr. Kõrösi Imrével, ennek a könyvnek is fõszereplõjével kibogozzuk. Bár a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Medgyessy Péter figyelmeztetett már, abba kellene hagyni az újabb könyvek írását. De nem lehet, hiszen a múlt még nem tárult fel teljes egészében. S nekünk sok mondanivalónk van még. Magyarország, február 26. Lakatos Pál Mi történt a Pobedában? Antallt is balról küldték Dr. Kõrösi Imrével, az Agrár Munkaadók Szövetségének elnökével Az ellopott rendszerváltozás címû közös könyvünkben már kijelentettük, akik önmagukat a baloldalhoz

5 sorolják, azokról tudjuk, hogy honnan jöttek, tudjuk, hogy kicsodák, tudjuk, hogy mit várhatunk tõlük. Viszont ügynöknek tartjuk azokat a politikusokat, gazdasági szakembereket, akiket a baloldal átküldött a jobboldalra, akik a rendszerváltozás során jobboldaliakká nemesedtek, de közben a baloldal utasításainak megfelelõen még erõteljesebben pusztították Magyarországot. Antall József miniszterelnök ezekrõl az emberekrõl úgy vélekedett, hogy vigyázni, figyelni kell rájuk, hiszen õk baloldalról jobboldalra átküldöttek. No de hát Antall Józsefet is küldték! A rendszerváltozás talán legérdekesebb kérdése volt az, hogy miképpen jelölik ki a miniszterelnököt ben, az ellenzéki kerekasztal elõkészítésekor még nem dõlt el, hogy ki lesz az a markáns személy, aki a szocializmus lebontásában döntõ szerepet játszó kormányt majdan vezetni fogja. Antall József a legutolsó pillanatban került elõ a sifonérbõl, gyakorlatilag az ország már a választás lázában égett akkor, amikor õt az mdf 1989 októberében elnöknek választotta. Ezzel irányt is váltott az mdf. Az országos gyûlésen sem értette senki, hogy mi történt. Ugyanolyan értetlenség volt az mdf tagságában, mint amilyen káosz uralkodott az mszmp utolsó kongreszszusán, ami hirtelenjében az mszp kongresszusává változott. Ez is 1989 õszén volt. Egyidõben történt a két váltás. A szocialisták kimondták magukról, hogy nem jogutódjai az mszmp-nek, csak a vagyonának. Öröklik a hierarchiát is, de a rendszer súlyos múltját nem. Visszatérve az mdf-re: olyan váltás történt azon az októberi kongresszuson, amit hangsúlyozom a küldöttek 99%-a nem értett. Ugyanis Bíró Zoltán menesztése az élrõl egyúttal irányváltást is eredményezett. Bíró Zoltán az mdf-nek, mint mozgalomnak volt a vezetõje. Rendkívül megosztotta az mdf-et, amikor párttá kellett alakítani, hiszen a választási törvény alapján mozgalomként nem indulhatott volna az 1990-es választáson. Mielõtt még Antall Józsefrõl beszélnénk, szólnunk kell egy másik lehetséges elképzelésrõl is. Ismereteim szerint, abban az idõszakban Prepeliczai Istvánt, a Független Kisgazdapárt fõtitkárát emlegették lehetséges miniszterelnökként. Valakik akkor még úgy döntöttek, hogy a Független Kisgazdapártnak kell megnyernie a választásokat, és akkor Prepeliczai István lesz a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Valóban volt egy ilyen elképzelés, de 1989 közepére kiderült, hogy ez nem lesz jó. Ennek az elképzelésnek ugyanis az volt az alapja, hogy a politikusok az mdf-et és az szdsz-t nagyon fiatal mozgalomnak, illetve pártnak tartották ahhoz, hogy meghatározó erõ tudjon lenni. Elég kishitûek voltak az ide betömörített ügynökök. Azt gondolták viszont, hogy Magyarországon az emberekben erõs nosztalgia él az utolsó demokratikus választásra visszaemlékezve, ezért a kisgazdapárt a legesélyesebb a választások megnyerésére re gondoltak, amikor a kisgazdapárt megnyerte ugyan a választásokat, de elsõsorban az orosz jelenlét miatt, semmit sem tudott csinálni. Abszolút többséggel nyert a kisgazdapárt, mégsem kapott annyi funkciót, mint a tizenhét százalékot elérõ kommunista párt. Ugyanis a kommunisták kapták meg a kulcstárcákat: a belügytõl kezdve egészen a miniszterelnök-helyettesi posztig. Tehát úgy gondolták 1989-ben a fõ konspirátorok, hogy 1945-re nosztalgiával emlékezik a magyar választó. Azonban 1989 nyarára kiderült, hogy ez nem igaz. De hát hogy történhet ez? Egy intésre megváltozik az elképzelés? Valahol volt egy boszorkánykonyha, ahol valakik kotyvasztották a jövõnket? A Grósz Károly vezette politikai bizottság 1989-ben már csak követte az eseményeket. Az igazi boszorkánykonyhát már az ún. rózsadombi paktumcsapat irányította, amelynek többsége tagja volt a Rotary Klubnak vagy a szabadkõmûvespáholynak, s jó részük végig a háttérben maradt. Kik voltak a rózsadombi paktum vezérei, akik megalkották azt a húsz pontot, amely szerint

6 Magyarország átalakítása és lerombolása megtörtént. A legismertebbek Levendel László és csapata, valamint Schulteisz Emil és csapata. Csapatról beszélek, mert több személyrõl van szó. Markáns személyek voltak, akik megalkották az ún. jobboldalt, akik jobb- és baloldalon kijelölték a szereplõket. Említhetném még Benedek István pszichiátert vagy Csoóri Sándor Kossuth-díjas költõt is. De komoly szerepet játszottak mindebben az mszmp akkor még nem meghatározó, de szemmel láthatólag a Nyugat kedvencévé vált politikusai, Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Grósz Károly, valamint a sok problémával küszködõ szocdemes Nyers Rezsõ is. Õk és közvetlen holdudvaruk gyakorlatilag valamennyi rendszerváltó pártra rátették a kezüket, felelõsek voltak az mdf, az szdsz és a történelmi pártok létrehozásáért és újraindításáért, mûködéséért. A történelmi kisgazdapártot például annyira ellátták ügynökökkel, hogy õk késõbb egymást is túllicitálva gyakorlatilag szétverték a pártot õszére szemmel látható volt, hogy az erélytelen és öreg Pártay Tivadar, valamint a nagyon tehetséges, de alkoholfüggõ Prepeliczai István nem képes úgy összetartani a kisgazdapártot, hogy eséllyel induljon a választásokon. Ellenõrizhetetlen volt a túl sok ügynök. Úgy járt a kisgazdapárt kicsiben, mint ahogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nagyban, ahová az mszp valamennyi jól képzett ügynökét beépítette. Õk szét is verték a pártot, nehogy véletlenül a két nagy történelmi pártra, a kisgazda- és a szociáldemokrata pártra épüljön a rendszerváltozás. A kisgazdákkal kapcsolatban nagyobb volt a magyarság nosztalgiája, és úgy látszott, hogy tíz-tizenöt százalékos eredményt érnek el az elsõ választáson, ez azonban vajmi kevés volt ahhoz, hogy õk adják a miniszterelnököt. Még a Független Kisgazdapárt szervezõi között is ügynökökre bukkanunk. Úgy lehetne összefoglalni, hogy a kisgazdapárt kétharmada ügynök volt. Ez úgy fordulhatott elõ, hogy a politikai bizottság tagjai, akik teljes egészében tisztában voltak a III/II-es és a III/III-as ügyosztály mûködésével, külön-külön, a maguk biztosítására is szerveztek be ügynököt. Így nem a központi akarat érvényesült, hanem a hatalmi rivalizálás. Magyarul, több ügynököt szerveztek be, mint amennyit egy normális párt felépítése elbírt volna. Az ügynökök pedig vakon végrehajtják a rájuk bízott bomlasztási feladatokat. Tehát olyan nem fordulhat elõ, hogy az ügynök önhatalmúlag másképp értékeli az eseményeket, és nem teszi azt, amire a közvetlen felettese utasítja. Miután Grósz Károly, Pozsgay Imre és valamennyi erõs, rivális politikai vezetõ biztosítani akarta rálátását az ellenzéki mozgalomra, több ügynök épült be ezekbe a történelmi pártokba, mint amennyit elbírtak volna. Meg tudjuk nevezni ezeket az ügynököket? Nagyon sok nevet lehet mondani. Például a Pipás. A szocdemeknél nem is lehet sorolni, mert mindannyian beszervezettek voltak: Petrasovits Annától a Szövõig, a Húsosig, de említhetném az Ügyvéd fedõnevût is. Tehát a szociáldemokrata párt ügynökhálózata szétverte a történelmi pártot, s ezután már nem is tudott talpra állni. A szocialista párt és a mögöttük álló jövõcsináló erõk úgy értékelték, hogy a két nagy csapat, az Mdf és az Szdsz, valamint az utóbbihoz csatlakozó fiatal szervezet, a Fidesz együttesen sem lesz olyan erõs, hogy veszélyeztetné az õ hatalmi ambícióikat. A pártok kialakulása kis cinizmussal is vegyült, hiszen volt, akinek azt mondták, hogy neked parasztos bajuszod van, te a kisgazdapárt tagja leszel (volt mszmp-srõl beszélünk). Hiába ellenkezett, mégis a kisgazdáknál kötött ki. Ezeket az embereket általában utasították arra, hogy beépüljenek egy-egy pártba. Õk többségükben a III/III-as ügyosztály foglyai voltak. Hazugság az az állítás, mely szerint megtehették az oda beszervezettek, hogy nem mûködtek együtt az ügyosztállyal. Hogy aláírtak ugyan, de nem jelentettek. Hangsúlyozom: szigorú utasításos rendszerrel mûködött ez a szervezet. Egyébként a kisgazdapártban elkezdõdött ún. elõnév-felvételek is az ügynöki múltra utalnak, s arra a szándékra, hogy legalább így elfedjék a múltat. Azt gondolják ezek az urak, hogy ezzel fátylat boríthatnak dicstelen tevékenységükre.

7 Mire gondol? Például régen úgy hívtak valakit, hogy Kovács István, most meg Pelsõczi Kovács Istvánnak, vagy Kovács Bélát most Turi-Kovács Bélának nevezik. Megkülönböztetõ neveket vettek fel, amivel a szolgálat elõl akartak elbújni. Nemcsak az életrajzokat kellett átírni, nemcsak megkeresztelkedni és bérmálkozni kellett 1990-ben vagy elõtte. A rejtõzködés változatos variációival lehetett elõrukkolni, ezek közé tartoztak a névváltoztatások, a foglalkozásváltoztatások, valamint az ún. lakhelyváltoztatások. Messzirõl, máshonnan jött emberek egy-egy nagyvárosban hirtelen legendás hõsiességrõl tettek tanúbizonyságot, a 80- as évek végén például bátran szobrot döntögettek, és ez által alapozták meg a helyi nimbuszukat, s alapítottak pártszervezeteket. Miután a kisgazdapártban 1990 elõtt nem volt erélyes vezetés, szinte szabadcsapatként mûködtek, ezért a demokratikus választásokon a hangzatosságán kívül hosszú távon nem tudtak eredményt felmutatni. Ezért 1989-ben, az ellenzéki kerekasztal idején is az volt a kialakult politikai vélemény úgy a szabadkõmûveseknél, mint az mszmp közvetlen irányítóinál, hogy ejteni kell a kisgazdákat, s helyettük jó lesz a talonba tett mdf és szdsz, amelyek alapítói a monori és a lakiteleki csapatból álltak. Ezután már õk lettek a rendszerváltozás letéteményesei ben volt a monori találkozó, 87-ben a lakiteleki, amirõl azt mondták, hogy annyira titokban történt, hogy szinte senki nem tudhatott róla. Lakitelek egyik szervezõje volt például a már 17 éves korában, a Madách Gimnázium tanulójaként ügynökké beszervezett Kámzsa. Ma az mdf egyik vezetõ politikusa. Természetesen a sátorban lévõk és a szervezõk jelentõs része együttmûködött a titkosszolgálatokkal, de nemcsak az említett helyeken, hanem az összes többi találkozón is. Ez történt például a kisgazdapárt megalakulásakor is. Nevetséges volt azt mondani, hogy nincs lehetõség a sátor lehallgatására. Pontosan tudom, hogy pár napon belül már tíz hiteles magnószalag-másolat készült. Az mszmp kb kulcsfigurái, például Lakatos Ernõ, Berecz János és más ortodox vezetõk tudták, hogy mi hangzott el a sátorban. És hangsúlyozom: nemcsak a hozzászólásokat, hanem a háttérben zajló magánbeszélgetéseket is lehallgatták. A háttérbeszélgetésekbõl megismerhetünk valami érdekeset vagy jellemzõt? Nagyon érdekes volt, hogy a lakiteleki sátorban milyen gyávák voltak általában az emberek. Egy-egy radikálisabb hozzászólás után tehát amikor ügynök szólalt fel, mert csak õk mertek keményebb hangot megütni többen megpróbáltak elmenni. Például igen híressé vált politikusok is, akik azóta államtitkárrá, miniszterré avanzsáltak, akik akkor mszmp-tagok voltak, a megyei tanácson dolgoztak, esetleg iskolaigazgatóként tevékenykedtek. Ott akarták hagyni Lakiteleket? Így van. Nem akartak ilyesmibe belekeveredni, nem bolondok lecsukatni magukat, mondták. A találkozón kifejezetten szondázásképpen szólaltak fel többen, tevõleges ügynöki háttérrel, hogy a többiek megismerjék õket, hogy kik ezek a bátor emberek, akiket a rendszerváltozás ellenzéki mozgalmainak vezetésére szemeltek ki. Tehát ez valahogy úgy mûködött, hogy én, aki ügynök vagyok, nagyon bátran fogalmazok, túlontúl bátran. Erre a nem ügynökök, akik még bizonytalanok abban, hogy megszólaljanak-e vagy sem, úgy gondolkodnak: ha õ ilyen bátor volt, akkor én is jól odamondogatok. Tulajdonképpen így kelepcébe kerültek. Olyan szempontból is kelepcébe kerültek, hogy sokukat nem lehetett beszervezni ügynöknek: a bírókat, az ügyészeket, az mszmp-tagokat elvileg nem lehetett sokáig ügynökként nyilvántartani. Ha beszervezték õket, akkor vagy a tagságukról, vagy a beszervezett háttérrõl kellett lemondaniuk. De a gyanútlan mszmp-tagok megijedtek a provokátoroktól, féltek, hogy kizárják õket a pártból, vagy megszüntetik igazgatói állásukat. Ebbõl is látszik, hogy az mdf célja a szocializmus megreformálása volt, nem pedig a rendszer megváltoztatása. Tehát egy-két hangzatos hozzászólás bizony rémületet keltett. Egy jellemzõ történet: az egyik szervezõ azt mondta, hogy az összejövetelt nem lehet lehallgatni, mert õ

8 kitett egy kis zavaró szerkezetet az asztalra. De arra nem tudott magyarázatot adni, hogy az a szerkezet hogyan, honnan került hozzá. Szemmel látható tehát, hogy a rendszer megreformálására, az mszmp megújítására tettek kísérletet Lakiteleken. Ha megnézzük Pozsgay Imre csapatát, amit Bíró Zoltán neve fémjelez: õk egészen 1989 õszéig nem gondolkodtak jobboldali pártban, kizárólag baloldaliban. Nézzük meg, valamennyi mozgalom, majd késõbb párt is engedélyezte a kettõs tagságot. Az mdf vezetésében például nagyon sok mszmp-s volt. Az elõbb említett egy lakiteleki szervezõt, aki azt állította, hogy az õ zavaró szerkezetével biztosan nem lehet lehallgatni az ott elhangzottakat. Ön akkor az egyik fõ szervezõrõl, a Kámzsa fedõnevû ügynökrõl beszélt. Igen, róla. Õ nem tudott arra magyarázatot adni, hogy miképpen is került hozzá az a csodálatos készülék. Hiszen ilyen eszközöket nem árulnak boltokban, az biztos. Kizárólag a szolgálatok kezében volt ilyen. Mondtuk már, hogy Kámzsa ma az mdf országgyûlési képviselõje. Természetesen képviselõ. Ismételten visszatérek rá: a rendszerváltó pártok a volt mszmp tagjaiból, az ügynökökbõl és pár jóhiszemû emberbõl alakultak meg. A diktatúrákban s itt nemcsak Magyarországra gondolok a változások elõkészítése mindenkor a titkosszolgálatokon keresztül valósult meg. Valamennyi rendszerváltozás, akár tõlünk keletebbre vagy délebbre történt, hasonlóképpen játszódott le. A kulcsfigurák minden esetben szolgálatközeli személyek, vagy pedig az uralkodó párt tagjai voltak. Hadd mondjam meg, hogy az 1990-es parlamenti képviselõk egy része jelenleg is képviselõ, tehát a mai képviselõk jelentõs része mszmp munkatárs volt, vagy éppen mszmp tanácsadóként vagy valamilyen igazgatóként dolgozott. Amikor a rózsadombi paktum szóba került, akkor ön említett két nevet, akik kulcsfigurái voltak a paktum megalkotásának, és akiknek jelentõs szerepük volt a politikai változásokban, Levendel Lászlóról és Schulteisz Emilrõl beszélt. Ma már kevesen emlékeznek rájuk. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter volt, Aczél György legszûkebb baráti társaságához tartozott. Mindketten páholytagok. Nyugodtan ki lehet mondani, szabadkõmûvesek. Szabadkõmûves Levendel László is, akinek nagy hatalma volt akkoriban ben többször találkoztam vele, érdekes módon õ keresett meg engem egy ügynökön keresztül, aki szintén orvos volt. Kíváncsiak voltak a gondolkodásmódomra. Éreztem, hogy Levendel által káderez, rendkívül bensõséges viszony alakult ki köztünk. Tõle tudtam meg azokat az információkat, hogy Prepeliczai után miképpen jön a képbe Antall József, hogy miképpen indul el az ellenzéki kerekasztal, hogy mi módon alakulnak meg a különbözõ bizottságok, és hogy az Mdf az akkor legfontosabbnak tartott alkotmányozó bizottságba, amely az átalakulás kereteit szabja meg, Für Lajost és Szabad Györgyöt delegálja. Tiszta múltú ez a két ember? Egyiküket sem bántva, pöttyök mindkettõjük múltjában vannak. Csak nem ügynökök õk is? Hálózatközeliek mind a ketten. A civilben történész-tanár Erdõsi tevékenységérõl az azóta már elhunyt 56-os Krassó György tudott volna mesélni. Levendel László mondta el, hogy megdöbbenve látta a jegyzõkönyvekbõl, és tapasztalta a neki elmondottakból, hogy mi történik az ellenzéki kerekasztal bizottságaiban. Hogy az mdf bocsánatot kérek, az õ kifejezése volt két buta szónokot ültetett be az alkotmányozó bizottságba, akik ráadásul nem is voltak jogászok, nem is értettek hozzá. Magyarul, az mdf volt a leggyöngébb a három oldal közül. Ekkor szólt Levendel Csoóri Sándornak, hogy kerítsétek elõ Antall Jóskát, mert õ jól eladható figura. Antall majd Levendel akarata szerint rendszeresen konzultálni fog Pozsgay Imrével, aki elõzõleg ötletekkel látja el, hogy miket mondjon másnap. Hangsúlyozom, ezt nekem Levendel László többször elmondta, most is élõ személy jelenlétében, aki utána az összekötõ tisztje lett. Az egészben az a legérdekesebb, hogy mi köze mindehhez egy

9 látszólagos orvosnak a Budakeszi úton, hogy jön ahhoz, hogy felhívja Schulteiszt Emilt, az egészségügyi minisztert, hogy szóljon Antallnak, a barátjának, hogy most õrajta a sor. Ha jól értem, a tüdõgyógyász orvos, Levendel szólt Schulteisz Emilnek, hogy intézkedjen Antall ügyében. Igen, és azt is mondta, hogy beszéljünk Csoóri Sándorral, mert õ nagyon jó viszonyban van mindenkivel. Csoóri szintén mdf elnökségi tag volt, és rendkívüli ambíciókkal rendelkezett. A rendszerváltozásnál az értelmiség jelentõs része az írók és a költõk közül verbuválódott, akik a dramaturgiával, a drámai helyzetek keletkeztetésével és megoldásával irodalmi szinten tisztában voltak, de azt nem tudták, hogy a politika homlokegyenest más dolog. Tõke Péternek, aki akkor a Reform címû hetilap fõszerkesztõje volt, munkatársa volt Antall József kisebbik fia, a fényképész, és minden egyes nap azért ment haza hamarabb az újságtól, mert ahogy Antall Péter akkor mondta, Pozsgay Imre bácsi hivatja aput. Családi vacsora címén adták az instrukciókat, hogy az ellenzéki kerekasztalnál Antall József merre vezesse a tárgyalást. Tehát látszólag Pozsgay Imre az Mszmp, és késõbb az Mszp egyik vezetõ politikusa, de közel sem errõl van szó. Õ már felelõs a rendszerváltozás ún. jobboldali csapatának is a létrehozásáért. Nemcsak a baloldali volt Mszmp-sekkel teli Mdf-ért! Hogy ez mennyire egyezik a Levendel László által elmondott más információkkal, jelzi az is, hogy hirtelen, a semmibõl elõjön Antall József, kezdenek beszélni arról, hogy milyen nagy alkotmányjogi ismeretekkel bír, holott ilyen ismerete, elõképzettsége nem volt, irodalmi munkássága sem. Azt viszont mondták róla, hogy az édesapja nagyszerû ember volt. A Horthy-kormány lengyelügyi államtitkára, aki a fiát abban a konzervatív nevelésben és gondolkodásmódban részesítette, ami a Horthy-rendszerre jellemzõ volt. Idõsebb Antall József, legalábbis ahogy a történelembõl tudjuk, bújtatta a Magyarországra menekült lengyel katonákat, zsidókat Balatonfelvidéken, életesélyt adott nekik. Van egy alapvetõ problémája ennek a történetnek. Mint mindenben, ebben is van valami igazság. Idõsebb Antall József lengyelügyi államtitkárként a lengyel menekült tiszteket, a jó lengyel-magyar kapcsolat alapján, a németek beleegyezésével és tudtával, kimenekítette. A két baráti ország hagyományos jó kapcsolata évszázados volt, a németeknek is volt annyi belátásuk, hogy ezt a kapcsolatot nem szabad megbontani. De ebben a történetben van egy olyan mozzanat, ami késõbb meghatározta Antall gondolkodását. Tényszerûen bizonyítható, hogy idõsebb Antall József lengyelügyi államtitkárként megnézte a lengyel tisztek dokumentumait, és akinél zsidó származásra bukkant, azokat az embereket többségében visszaadta a Gestaponak, így a Magyarországról elkerült zsidó származású lengyel katonatisztek mind meghaltak. Ezt az egyik legtekintélyesebb hazai zsidó vezetõtõl tudom. Kitõl? A mazsök elnökétõl, dr. Tímár Györgytõl. De a Bécsben élõ Wiesenthal úrnak is ez a véleménye. Tehát az imént elmondottakat több forrásból is megerõsítették. A magyar átalakulás legnagyobb hibája, hogy a vezetõ politikusok köztük Antall József is fogható személyek. Ambíció van a vezetésre, tiszta múlt nincs. Antall nemcsak a személyes sorsán fogható. Miért lett az orvostörténeti múzeum fõigazgatója miniszterhelyettesi fizetéssel? Már ezzel is erõsen megkérdõjelezhetõ a saját és családi múltja. Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás alapvetõ kulcsfiguráinak a névsorát az Mszmp Kb, valamint a hasonló módon gondolkodó szabadkõmûves csapat állította össze. Az alapelv világos volt, olyan embereket kell kulcsfiguraként szerepeltetni, akik foghatóak, vagy a saját vagy a családjuk múltja miatt, esetleg erkölcsileg elítélendõk, például szenvedélybetegek, vagy gazdasági bûncselekményeket követtek el. Antall József más területen is fogható volt? Ezt nem szeretném részletezni, de egy területen biztos fogható volt. Antall elmondta nekem, hogy egy Pobedában utaztatták a viharkabátos ávósok, és bizony õ megtört. Ezt tõle tudom, saját lehallgatott miniszterelnöki szobájában mondta el. Valamint azt is, hogy nagyon szerette

10 a gyöngébb nemet. Ezen keresztül is erõsen zsarolható az ember, fõleg, ha keresztény politikusnak mutatja magát. Ezek a tények nem cáfolhatóak. De hangsúlyozom, én soha nem ítéltem el senkit, akit egy átkos rendszer megtört, ha utána a tevékenysége amikor már lehetõsége van olyan irányt vesz, hogy akár a múltjával is leszámol. De akkor ki kell mondani egyértelmûen, hogy Antall Józsefet a Pobedában beszervezték, és azt is, hogy mikor történt. Antall tehát III/III-as lett? Elmondom a történetet. Antall Józsefet a forradalom leverése után megtalálta ez az ún. viharkabátos csapat. Ez volt a legsötétebb alakulat az ávh történetében. Ez a csapat a politikai rendõrség alapja, volt tagjaikkal egyébként nagyon sok, ma élõ politikus rokoni kapcsolatban van, többük fényképe látható a Terror Házában. Tehát a viharkabátosok beültették Antall Józsefet a Pobedába, hátulra. Hárman ültek hátul, középen Antall, elöl, a gépkocsivezetõ mellett pedig az ún. figyelõ személy, aki hátrafordulva nézte, hogy mi történik. Végestelen végig autókáztak, elõször a budai rakparton, utána átmentek a rakpart pesti oldalára, és minden egyes hídon az elöl ülõ, fegyverével játszó tiszt megkérdezte, hogy itt lõjük-e fejbe ezt a fiatalembert, ha nem hajlandó velünk együttmûködni, vagy amott. Ha valaki átélte a vallatásnak ezt a módját, az tudja, hogy ezt egyszerûen nem lehetett ép ésszel kibírni. Ilyen pszichikai kényszer hatására bárki hangsúlyozom, bárki hajlandó aláírni akármilyen nyilatkozatot, vagy éppenséggel megígérni az együttmûködést. Lehetetlen ellenállni, ha valakit órákon keresztül azzal fenyegetnek, hogy itt és itt most lövünk fejbe. Gondoljunk bele, közelednek a hídhoz, és Antall nem tudja, hogy beledobják-e a Dunába vagy sem, és közben arról beszélnek, hogy majd Titelnél a harcsák zabálják meg. Félreértés ne essék, most azokat a szavakat használom, amelyeket Antall is használt, aki így emlékezett erre vissza: hát Imrém, én összecsináltam magam. A szó fizikai értelmében is. Borzasztó belegondolni is, hogy egy fiatalember, élete teljében, a halak gyomrában végezze. Egyébként erre a beszélgetésre azután került sor, amikor Antall József többször eljátszotta a borítékhistóriát. Én kértem tõle, hogy ne tegye ezt. Sem Torgyán Józseffel, sem Csurka Istvánnal, sem a többi, mdf-be betelepített ügynökkel, akik köztudottan szép számmal voltak. Antall József mint miniszterelnök a politikai ellenfeleit olyan borítékokkal fenyegette, amelyekben az illetõk beszervezési dokumentációja volt. Igen, ez szörnyûséges zsarolás. Ezt megélte egyébként az általam nem nagyon tisztelt Torgyán József is. Amit Antall csinált, az államtitoksértés volt. Fel is hívtam a figyelmét arra, hogy neki sincs joga arra, hogy bárkinek a dossziéját egyszerûen csak elõvegye, mert vagy generálisan rendezzük ezt a kérdést, mint ahogy Magyarországon kívül valamennyi környezõ ország megtette, nemcsak a magánosítás formájában, hanem az ügynökkérdés kezelésében is, vagy hagyjuk az egészet a fenébe. De ahhoz sincs joga, hogy például Csurka Istvánnak azt mondja, az alakuló miép-ben akkor még Magyar Igazság Pártban, nagyon sok ügynök van a harminc tagból. Mondtam neki, hogy ez a módszer ha tiszteli a polgári demokráciát nem megengedett. Ez minden esetben kétélû fegyver, akár belsõ, akár külsõ politikai ellenfeleinkrõl van szó. Tudniillik, ugyanezt a zsarolást követte el velük szemben, de még alattomosabban a Horn-csapat, amikor Kósa Ferenc Kossuth-díjas mûvészt, filmrendezõt, mszp-s országgyûlési képviselõt átküldték, és közölték, hogy hagyja abba az mdf a privatizáció felülvizsgálatát, mert ha nem, akkor kiteregetik az mdf-es képviselõk ügynökmúltját. A szocialisták akkor ezt nem tették meg, látszólag abbahagyták ezt a piszkos politikai zsarolást, és akkor mi folytatjuk ezt 1991-ben. Antall József szocialista kérésre eltávolítja Torgyánt a kisgazda frakcióból, de nem sikerül teljes egészében a terv, mert a kisgazda 36-ok ott maradtak a húsos fazék mellett. Vagy éppenséggel az mdf-bõl kiváló miép-bõl sem lehetett nagy pártot csinálni, mert az ügynökök Antall korábban idézett megjegyzése után haladéktalanul eltávoztak Csurka mellõl. A harmincfõs alakuló csapatból alig maradtak a Magyar Igazság és Élet Pártjában. (Ez lett aztán a Csurka-féle párt végleges neve.)

11 Antall József beszervezése után jelentett? Ugyanúgy, mint Csurka István vagy Bilecz Endre, vagy sorolhatnám a volt képviselõket, akik félig meggyónták az igazságot, és azt állították, hogy nem mûködtek együtt a tartótisztjükkel. Ilyen nincs, ez gyakorlatilag lehetetlen! A titkosszolgálatoknak nem lehetett butaságokat beszélni, vagy dezinformálni õket, csak az hiszi el, aki nem ismeri a szolgálatok mûködését. Magyarországon a titkosszolgálatok 56 után teljes egészében átvették az Ávh politikai rendõrségének szerepkörét, személyi állományában is szinte teljes egészében megegyeztek. Mint ahogy 1990-et követõen a Nemzetbiztonsági Hivatal is feltételezem átvette a III-as fõcsoport-fõnökség embereit. Nagyon kevés kivétellel igen, öt-hat fõtiszt eltávolítása volt csak napirenden. Ez utóbbiak menesztésének az volt az oka, hogy nagyon magas beosztásba kerültek az általuk korábban beszervezett személyek, akik aztán lelkiismeretfurdalásuk miatt eltávolították beszervezõiket a hatalomból. Néhány emberrõl van csak szó, õk az újsütetû képviselõk és politikai vezetõk személyes bosszújának áldozatai. Egyébként aki személyes bosszút állt, az a saját rendszerén állt bosszút, nem pedig a szolgálatból kitaszítottakon. Gyakorlatilag a politikai rendõrség, amelyik az ávóból alakul, személyi állományában és módszereiben is azonos az elõdjével, és közel másfél millió embert foglalkoztatott ügynökként, hálózati személyként, gazdasági besúgóként. Innen nem lehetett szabadulni, a titkosszolgálatoknak szigorú elemzéses rendszerei vannak, írásos nyoma van a jelentéseknek, és a jelentéseket olyan tisztek elemzik akiket az ügynökök természetesen nem ismernek, hogy a harmadik hazugság után vagy ha éppen nem jelentettek, azonnal megkeresték, és az összes elõnyt megvonták tõlük. Tudniillik az ügynököknek hatalmas elõnyöket biztosítottak. Nemcsak Pokorni volt fideszes pártelnök édesapjára volt ez jellemzõ. A céggel együttmûködõ emberek családja minden esetben elõnyösebb helyzetbe került. Nemcsak az mszmp kb-nek voltak elõnyt élvezõ emberei! Akik együttmûködtek a politikai rendõrséggel, azok sokszor a civil emberek szempontjából érthetetlen módon gazdagodtak, vagy jutottak más lehetõségekhez. A rendszerváltozásunk egyik legsúlyosabb problémája ez, hogy az ügynökök valóban végig szerepet játszottak az átalakításban, majd utána a politikai vezetésben is, minden kontroll nélkül, és annak elõnyeitõl sem lettek megfosztva. Sem a politikai, sem pedig a gazdasági vezetõk, utóbbiak jelentõs része egyébként ügynökként együttmûködött a múlt rendszerrel, ha nem volt párttag. Tehát a mai milliárdosok is jelentõs részben ügynökök voltak, mint ahogy a sztárbûnözök és sztárügyvédek is. Hivatalosan is együttmûködõ személyek voltak, miután az ügyvédi kamarák kialakítását is az mszmp kb társadalmi kapcsolatokat felügyelõ osztálya ellenõrizte. Erre külön funkciót hoztak létre minden megyei és városi pártbizottságban. Antall József beszervezése kapcsán említette a viharkabátos embereket, és azt mondta, hogy közülük nagyon soknak a fényképe megtalálható a Terror Háza Múzeumban, és bizony a mai politikai utódokkal rokoni kapcsolatba hozhatók. Mondjunk neveket! Petõ Iván, Bauer Tamás... Rengeteg nevet felsorolhatnánk. Azt mondjuk, hogy az apák bûneiért a fiúk nem felelnek. Errõl Antall Józseffel kétszer is beszéltem. Nagyon sántít ez az állítás. Tudniillik, ha azt mondom, hogy nem felelünk a szüleink, nagyszüleink bûneiért, a Karikás Frigyesekért, a Szamuely Tiborokért, a Kun Bélákért, a Petõkért, a Princzekért, a Bauerekért, a Péter Gáborokért (Péter Gábor unokája hatalmas vagyonnal rendelkezik, jelenleg Svájcban él), sem politikailag, sem gazdaságilag, akkor én, mint ezek fia, hogy kerültem a rendszerváltozást követõen vezetõ szerepbe. Hatalmas elõnyöket élvez a mai politikai és gazdasági vezetõk jelentõs része, akiknek az édesanyjuk, édesapjuk, nagyapjuk részt vett a magyar nemesség, a magyar értelmiség, a magyar érzelmû, hazai érdekeket képviselõ emberek fizikai kiirtásában is. Súlyos problémákat vet ez fel. Féloldalú igazságokkal van teli az egész magyar politikai rendszerváltozás gondolkodásmódja. Mennyire felháborodik a sajtó vagy a politikai elit, ha valaki szóba hozza, hogy kinek ki volt

12 az édesapja. De elnézést kérek, az õsök nyomán lettek õk milliárdosok, politikai vezetõk, bankárok, gazdasági vezetõk, diplomaták. Ezért nem kerülhetett más abba a pozícióba, mert annak nem volt besúgó, nem volt ávós az édesapja, nem volt beszervezett bíró, ügyész és rendõr sem. Tehát amikor azt mondjuk, hogy a politikusok nem felelnek a szüleik bûneiért, akkor az elõnyeit miért élvezhetik? A magyar rendszerváltozás egyik legsúlyosabb szégyene, a gazdasági váltásokon túl, hogy voltak olyan miniszterelnökök, akik ávósok voltak, voltak olyanok, akiket beszerveztek, de voltak olyanok is, akik nem voltak hajlandók bocsánatot kérni, soha semmilyen szituációban, sõt a piszkos múltjukat még büszkén vállalták is. Nem igaz, hogy a magyar társadalomnak nem volt meg az igénye az erkölcsi megújulásra. Az viszont igaz, hogy nem volt olyan miniszterelnök, aki erre egyáltalán ösztönözte volna a magyar társadalmat. Ma az igazán jól élõ emberek az ügynökök vagy a családi kapcsolatukkal a párthoz és a titkosszolgálathoz kötõdõ személyek közül kerülnek ki, és a szocializmus vesztesei ma is vesztesek maradtak. Gondoljuk akkor végig, hogy milyen váltást irányítottak ezek a miniszterelnökök! A tulajdonuktól korábban megfosztottak jelenleg is kisemmizettek. És itt vannak az életüktõl, a szabadságuktól megfosztottak áldozataira csak és kizárólag hivatkozik a magyar politikai elit jobbról, balról, középrõl, még azok is, akik 1956 leverésében tevõlegesen részt vettek. Ugyanakkor egyetlen egy komoly ítélet nem született sortûz-ügyben! Tudatosan nem született. Azért, mert a sortüzek irányítói vagy gyerekei ma is irányítanak re eljutottunk odáig, hogy a mai kormányban ügynökök és a volt mszmp Politikai Bizottságának tagjai szerepelnek. És mind azt mondja, hogy õk akkor a titkosszolgálati anyagokat nem vizsgálták, nem is kaptak belõle. Csehák Juditra gondolt az elõbb? Igen, és Gál Zoltánra, Horn Gyulára, Medgyessy Péterre. Titkosszolgálati anyagok nélkül, az ügynökök jelentése nélkül politikai, fõleg gazdaságpolitikai, társadalmi döntések nem is születhettek. De õk azt hazudják, hogy ez az egész nem is érdekelte õket, tulajdonképpen nem is voltak kapcsolatban a titkosszolgálatokkal. Holott Gál Zoltán volt a belügyminiszter, akinek közvetlen irányítása alá tartoztak a fõcsoportfõnökségek. Ez az, amit a magyar társadalom oly nehezen ért meg, és nehezen fogja a következõ évtizedekben is megérteni. Tudniillik a Gestapo, majd az ávo, utána a politikai rendõrség vezetésével gyakorlatilag Magyarország értelmiségét fejezték le. Vagy együttmûködõvé tették, vagy egyszerûen fizikálisan megsemmisítették. Jelentõs részben az ún. 56-osok emlékének kiirtása is folyamatban van, mert ma már eljutottunk odáig Antall József és a többi miniszterelnök vezetésével, hogy ha az 56-osok kerülnek szóba, csak marakodó, civódó öreg emberekrõl beszélnek. Rácz Sándorról például Antall József nekem is olyanokat mondott, amiket nem szívesen mondanék el. A lehetõ legnegligálóbb volt a véleménye. Volt Antallnak egy kijelentése Rácz Sándorral kapcsolatban, hogy õ nagyon szereti Rácz Sándort, és nagyon szívesen vinne koszorút a sírjára. Ez például ízléstelen. Valakinek az életével játszani, vagy a halálát kívánni még viccbõl sem szabad. Antall Józsefnél ettõl függetlenül egész élete, miniszterelnöki pályafutása alatt tapasztaltam a félelmet. Félt a személyi döntésektõl, mindig halasztgatott, mint egy osztályfõnök, látni, hogy nem jó, de mit csináljak, maradjon még. Például Csurka Istvánról mondta, hogy milyen rossz a személyzeti politikája. Megkérdeztem tõle, hogy miért, amire azt válaszolta, hogy õ jelölte Gombár Csabát, Hankiss Elemért A rádió- és tévéelnököt. Valóban igaz, hogy õ jelölte, õ is beszélt elõször velük, és õ gyõzte meg õket. Utána pedig kiderült róluk, hogy mennyire nem Mdf-pártiak, és menynyire rosszak azok a személyi döntések, amelyek egyébként nemcsak a média területén történtek meg. Mert Magyarország a fizikálisan is kiirtott nemessége miatt meghasonlott állapotban éli meg a rendszerváltozást. Meghasonlottak a miniszterek, a miniszterelnökök, a nyolcszázezer párttag, meghasonlottak az ügynökök, akik szerették volna, ha a tettük soha nem derül ki. A párttagok átírták az

13 életrajzukat, beépültek a civil szervezetekbe, mindenhova. De meghasonlottak olyan komoly tartású volt fõnemesek is, akik hazajöttek, és egy pillanat alatt kikoptak a magyar politikai életbõl, a perifériára szorultak. Mondok erre egy példát: amikor az Ávü élérõl leváltották a kommunista ivadék Tömpét, az utódját csak nagyon nehézkesen jelölték ki. Hazahozták Teleki Pál unokáját, s kinevezték mint gazdasági szakembert az Ávü élére, de az ifjabb Teleki nem volt hajlandó ezt a privatizációs szabadrablást engedélyezni. Ezért azonnali hatállyal eltávolították úgy, hogy a lába sem érte a földet. Olyan helyzetet teremtettek, hogy ne lehessen tovább igazgató, mert õ komolyan gondolta hazája érdekeinek érvényesítését. Hoztak egy Szekeres Szabolcs nevezetû szélhámost természetesen a miniszterelnök hozta õt, hiszen mindig a miniszterelnök dönti el, hogy ki kerüljön az ávü, késõbb az ápv rt. élére, aki Bokros Lajos haverja volt. Tehát, ha valaki becsületes, akkor hoznak helyette egy korrupt, lecsúszott gazembert. Õ sem válik be, amikor róla is kiderül, hogy már tényleg nem közénk tartozik, akkor a negyedik megoldásra megjön Csepi Lajos. A volt kisz kb-bõl. Itt a rendszerváltozás legsúlyosabb problémája. Antall József többször kérdezte, szerintem kit lehetne kinevezni. Hisz Tömpe nem volt jó, Teleki sem, nem jó Csepi Lajos sem, mondjak neveket. A végén kiderült, hogy nevek lettek volna, lett volna itt mérnöki kollégium, lett volna itt minden, csak 1990-ben, a rendszerváltozás után az volt az elsõ, hogy az értelmiségi bázist azonnal szétzúzták. Például az ezertagú mérnöki kollégiumot azonnal szétverte az Mdf. Amikor gyõztünk, attól kezdve nem volt már szükség szakértõkre. Egyetlen igaz embert sem vettek igénybe, csak egy párat pártkatonaként, de nekik sem volt jelentõs szerepük. Régóta szeretnék visszatérni a rózsadombi paktumra. Beszéltünk már róla, és említettünk neveket. Azokét, akik a húsz pont elfogadásánál jelen voltak. Nyers Rezsõnél és az mszmp tagjainál hagytuk abba. De bõvebb listáról kell beszélni. Ezek az ún. paktumokat létrehozó emberek lazán csatlakoztak egymáshoz. Rendszeresen összejártak, mint ahogy a szabadkõmûves hálózatok is mondjuk kártya- vagy sakkpartinak álcázva szoktak összejárni. A rózsadombi csapatba bankároktól, értelmiségi személyektõl kezdve a jelenlegi pénzügyi vezetõkig többen tartoznak. Ezt a szellemiséget úgy lehetne talán megnevezni, hogy ez olyan pénzügy-kutató szellemiség, ahol a hazai érdek nem játszott szerepet. És mindegyiküket, akiket elõre toltak, a média pillanatok alatt sztárolta. Olvastam egyes kiadványokban Antall József nevét, mint résztvevõt, Boross Péterét, Horn Gyuláét, Göncz Árpádét, Paskai Lászlóét, Zoltai Gusztávét, a Mazsihisz akkori ügyvezetõ igazgatójának a nevét. Olvastam az izraeli, az amerikai titkosszolgálat képviselõjérõl, a kgbrõl, a magyar titkosszolgálatról. Ezek mind valós információk? E nélkül nem lehetett volna a rendszerváltozást levezényelni. A szolgálatoknak mindenre rálátásuknak kellett lenni. Elképzelhetetlen, hogy a kgb, vagy a magyar titkosszolgálatok amelyek egészen a legalsóbb szereplõkig beépültek a legkisebb téesz hierarchiájába is, ne szereztek volna folyamatosan információkat a rendszerváltozás boszorkánykonyhájának mûködésérõl. Ez lehetetlen! A fölsorolt nevekhez tudnék még kétszáz nevet mondani, akik jelenleg a Rotary Klub, a szabadkõmûves páholy tagjai. Hogy melyiké, az nem is igazán lényeges, inkább az, hogy a szabadkõmûvesség nemzetek fölötti csapat, a mûködése mindig átnyúlik a magasabb szellemiség nevében a határokon. A szabadkõmûvesség nem hagyja a hazai érdekeket érvényesülni, az alantas. Kik ma a hazai szabadkõmûves páholy vezérei? Ha valaki megnézi a Rotary Klub tagságát, akkor minden további nélkül rájuk bukkan. A hazai politikai vezetõk jelentõs része tevõlegesen vagy rokoni kapcsolatok révén kapcsolódik ide. Tehát mindegyik kormány alatt a jelenleginél is, a Fidesz-, a Horn- és az Antallkormány ideje alatt is mindenrõl informálva voltak a szabadkõmûves páholyok. Ön azt mondja, hogy 1990 óta mindegyik magyar miniszterelnök tagja volt a szabadkõmûves páholynak, vagy akik élnek, még ma is tagjai? Páholytag a többi vezetõ

14 politikus is? Az igazi baj a magyar rendszerváltozásnál az, hogy alapvetõ kérdéseket nem tisztázott, nem beszélte ki a társadalom magából. Alapvetõ társadalompolitikai, történelmi kérdéseket, az egyházakkal, a hitélettel kapcsolatos kérdéseket, amelyek nélkül nem lehet egészséges módon társadalmat építeni. Nagyon vigyázok itt a szavakra, tudniillik ameddig egy szabadkõmûves nem tesz beismerõ vallomást amit nem nagyon tesznek meg addig igen esélytelenül lehet bizonyítani, hogy a páholy tagja-e vagy sem. A szabadkõmûvesek több száz éves történetében nagyon kevés áruló élte túl a gyónását, amikor elmondta, hogyan mûködik a szabadkõmûves hálózat. Teljesen biztos viszont, hogy ha nem a hazai érdekek érvényesülnek, akkor az idegenek akarata szerint történik minden. Már pedig a mögöttünk álló esztendõk azt bizonyítják, hogy nem a hazai érdekek voltak a legfontosabbak. Magyarországon nem a hazai érdekek szerint történt az átalakulás, sem gazdaságilag, sem társadalmilag, de ezt nem most mondom elõször. Elmondtam már a magyar parlamentben 1992-ben vagy 93-ban mint parlamenti képviselõ. Soha senki nem cáfolt, hogy ez nem így van. Tehát, ha nem a hazai érdekek érvényesülnek, akkor valamilyen más érdeknek kell érvényesülni. Én legjobban attól féltem a magyar társadalmat, amikor a privatizációs csalók és politikai vezetõk kérésére ezt a gondolatsort tudatosan úgy jelenítik meg, hogy antiszemita kijelentésekre ragadtatják magukat. Magyarul: elkezdenek zsidózni. Tudni kell, hogy ha valaki ma Magyarországon felveti a zsidó kérdést, és erõszakosan teszi azt, az mindenkor a baloldali és a szabadkõmûves csapat megbízottja. Száz százalékosan bizonyítható, hogy ha valaki erõsen zsidózik és bátran kiabálja, hogy Magyarországon cionista gondolkodásmód érvényesül, akkor az kizárólag utasításra cselekszik. Ez azért veszélyes itt most nagyon nehezen formálom megint a szavakat, mert nagyon sok bátor ember tûnik föl manapság is, és mondják a zöldségeket a zsidó terjeszkedésrõl, egyébrõl, majd érdekes módon ezeknek a kijelentéseknek soha nem lesz következménye. Sem a Csurka-féle Pannon Rádióban, sem a televízióban, sehol sem. Tehát ebbõl látható, hogy minden egy tõrõl fakad, kimondatnak bizonyos féligazságokat, és ezáltal negatívan befolyásolják hazánk megítélését. Kimondhatjuk a magyarországi két legmagasabb rangú szabadkõ-mûves nagymester nevét? Biztosan megsértõdnének, ha kimondanánk, de azért annyit hadd mondjak, mind a kettõ több ország állampolgárságával rendelkezik, nem csak magyarral. Bankári-politikai körökhöz csatlakozók. Lehet, hogy a végére kimondjuk ezeket a neveket. A Kádár-rezsim kitüntetettje Munkásõr volt Boross Péter? 1989 decemberében Romániában zajlott a forradalom. Lõtték a televízió székházát, majd késõbb megtudtuk, hogy akik kint forradalmárként lõttek, azok az orosz reguláris hadsereg tagjai, és aki a televízió székházában, fején egy rohamsisakkal állandóan kamerák kereszttüzében volt, az pedig nem más, mint a Moszkvából hirtelen hazaküldött, hazazavart Iliescu, akibõl késõbb köztársasági elnök lett. Tehát ilyen mûvi volt ez a forradalom Romániában. Erre visszagondolva nekem eszembe jutnak az 1989-es hazai tavaszi napokhónapok, amikor is az ellenzéki kerekasztal résztvevõi, a korábban teljesen ismeretlen emberek, kamerák kereszttüzében, élõ mûsorban tárgyalnak, és a televízió jóvoltából mint ahogy Iliescu Romániában ismertté lesznek itthon, és máris õk kerülnek a politika élére. Tulajdonképpen ez a televíziós ismertség a konspirációk mellett emelte Antall Józsefet is

15 elsõ számú politikussá Magyarországon. Errõl egy pár szóval beszéltünk már korábban. Ez úgy történt, hogy Levendel László szólt Csoóri Sándornak, majd ezek után Szabad György tanácsadójaként odakerült Antall József, és valóban, szinte a semmibõl jõve, nagyon komoly hozzászólásokat hallottunk tõle. Õ akkor már a bennfentes információk alapján döntött az ellenzék oldaláról. Azt is lehetett látni, hogy ez a szerepkör milyen módon erõsödik, tudniillik Antall Józsefet nemcsak az mdf-tagság és az ide szervezõdött emberek, hanem az ellenfél, a szocialista párt is lehetséges miniszterelnökjelöltként tartotta számon. De hát az ellenfél az a baloldal! Akkor?! Vagy nem arról van-e szó éppenséggel, amirõl mindig beszélünk, hogy Magyarországon a politikai elitet tekintve nincs bal- és jobboldal. Csak baloldal van, és vannak balról jobbra küldött emberek. Ha tovább folytatjuk a gondolatot, csak ide lyukadhatunk ki. Ugyanis az ellenzéki kerekasztal felállítása úgy történt, hogy az Mszmp-vel szemben volt a harmadik oldal, a szakszervezet amelyik tulajdonképpen szinte azonos a volt mszmp-vel. Jelenleg is egy és ugyanaz, hisz a szakszervezet az mszmp által szervezett csapat. Valamint ide tartoztak még az mszmp által odahívott, nem regisztrált tagsággal rendelkezõ egyesületek és társadalmi szervezetek képviselõi, akiket az Mszmp Politikai Bizottsága jelölt ki. Magyarul, az mszmp-sek leültek saját magukkal tárgyalni. Ebbõl következõen itt sem jobboldalról, sem baloldalról nem lehet beszélni. Itt gyakorlatilag az ún. rendszerváltó csapat az ideológiák kitalálása mellett a személyi vagyon megszerzésére törekedett. A társadalom nem ideológiák mentén osztódott meg, hiszen a jobboldaliságnak az utóbbi negyven évben nem is volt gyökere. Ezért kreálni kellett egy csinált ellenzéket, amit jobboldalnak neveztünk el mdf-estül, kisgazdástól, mindenestül. Hogyan építik fel Antall Józsefet, hogy végül 1990-ben miniszterelnöke lesz Magyarországnak? Amikor már látszik, hogy belátható idõn belül szükség van rendszerváltozásra, az ellenzéki kerekasztalnál valóban kimagaslik Antall József szereplése a többi dilettáns közül. Most nem akarok senkit sem minõsíteni, de nincs nagyon sem a kisgazda pártban, sem a szabaddemokratáknál olyan politikus, aki az ellenzéki kerekasztalnál egyáltalán értékelhetõen hallatta volna a hangját. Kitaláltak egy legendát, hogy ellenzéki üldözöttek voltak, a sajtó is erre építette fel a szerepüket. Az szdsz-ben például mindenki üldözött volt, Demszkytõl kezdve Kis Jánosig. Nekik az volt a szerepük, hogy lebontsák a szamizdat rendszert, és ebben a Szabad Európa Rádió, a mûvelt Nyugat csapata erõsen segített nekik. Õket futtatta, holott tudni kell, hogy a Szabad Európa Rádióban a keleti titkosszolgálatoknak jelentõs befolyásuk volt az 1950-es évek után. Tudott volt, hogy ez a szolgálat nagyon indifferens módon, operatív eszközökkel, de beépült ide, és gyakorlatilag a Szabad Európa Rádió Moszkvától kapta az utasításokat. Amikor Antall József az Mszmp Kb egyik vezetõ politikusának instrukciói alapján jól eladta magát... Pozsgay Imrérõl beszélünk akkor gyakorlatilag az Mdf-et ki kellett jelölni, hogy most már ne csak szocialisták legyenek, ne legyen mindenki baloldali. Ha az mszmp-t és az mszp-t baloldalnak nevezem, akkor vele szemben egy jobboldali pártot kell felállítani. Óriási versengés alakult ki, egymást licitálták túl a pártok. Az szdsz már a végén agyagba döngölte a kommunistákat, pedig ez a párt csak szélsõbalos csoportosulás volt maoista vezérkarral. Ha üldözték volna õket, akkor csakis maoista múltjuk miatt tehették volna meg. Az szdsz részérõl kifejezetten jobboldalinak tûnõ jelszavak hangzottak el, annyira, hogy a végén már Antall József megfontoltsága olyan benyomást tett, hogy végre valakire rá lehet bízni az országot, mert az agyagba döngölõ kommunistázással és a kivilágos-virradatig hintón járó kisgazdákkal nem lehet sokra menni. Nemhogy Európában, de még Magyarországon sem. Tehát itt volt egy jól informált, jól

16 eladható ember, akirõl ráadásul kitaláltak egy legendát a jó nyugati kapcsolatairól, mert azt senki nem tudta, fõleg nem a magyar választó, hogy azok a kapcsolatok titkosszolgálati gyökerûek. Ezek után az mdf-nek gyorsan jobbra át -ot kellett csinálni, ami abból állt, hogy leváltják Bíró Zoltánt, Antall Józsefet megválasztják elnöknek, és ettõl kezdve hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté lép elõ. Most már, hangsúlyozom a teljesen buta mdf-tagság, Szabó Iván szavait idézve, ez a rettenetes tagság, nem is érti, hogy Bíró Zoltán elmenetele után õk már nem a szocialista párt reformáló csapata, hanem jobboldali konzervatív csapat. Hangsúlyozom, sokan még közvetlenül a vezetõségben sem értették, hogy mostantól õk az mszmp-nek vagy utódpártjának, az mszp-nek jobboldali ellenfelei lesznek. De Antall József ekkor már elég jól felépítette a saját klientúráját, és az mdf, mint mesterségesen létrehozott egyesület vagy mozgalom, azokból a személyekbõl állt, akiknek a politikai alapképzettségük egyenlõ volt a nullával. Vagy mert ügynökök voltak, vagy mert olyan tevékenységet folytattak, amelyek nagyon távol álltak a politika legalapvetõbb kérdéseitõl is. Szemmel látható volt, hogy a választási kampányban az események sodorták ezeket a mesterséges politikai kreálmányokat. Eljutottunk odáig, hogy az mdf tavaris konyec -et hirdetett, tavaszi nagytakarítást, hogy kirugdossák az összes kommunistát, mindenkit elszámoltatnak. Mindezt a jogállamiság kereti között fogjuk csinálni mondta Antall József. Ez a Nyugatnak is tetszik. Antall József a Keletrõl Nyugatra átállt kommunista hûbéresekkel mint szakemberekkel tárgyal. Annyira emberi kapcsolatok alakulnak ki, hogy az utolsó fél évben Antalléknak már külön irodájuk van a parlamentben, és a minisztériumok államtitkári vagy miniszteri szinten találkoznak az ellenzéki politikai vezetõkkel, köztük Antall Józseffel is, rendszeresen. Németh Miklós kormányáról, minisztériumairól van szó. Így van, Németh Miklóssal és csapatával Antall József baráti kapcsolatokat alakít ki, rendszeresen konzultál Horn Gyulával, Kovács Lászlóval, Németh Miklóssal. Tõle tudom, hogy heti rendszerességgel tájékoztatták õket az elképzeléseikrõl. De annyira selejtesre sikerült a politikai elit leváltása, hogy amikor idõsebb Bush elnök Magyarországra érkezik, és bemutatják neki az ún. szakértõi kormányt, az mszmp által kreált ellenzéki politikusokat, a szó szoros értelmében amerikai barátaimtól tudom meg van rémülve az amerikai elnök, hogy ezeket meg honnan szalajtották. Tölgyesi Péternek és az akkor még igen alulképzett Fidesz-vezérkarnak halvány elképzelése sincs arról, hogyan néz majd ki az elkövetkezendõ évek Magyarországa. Az mdf-en belül egyedül Antall József tud valamit beszélni a politikáról. Igaz az a hír, hogy amikor kiderült, hogy Antall József és az mdf nyeri meg a választásokat mert ez nem tõlünk, választóktól függött, hanem politikai döntéstõl, akkor az mszp jelenlegi elnökének, a Medgyessy-kormány mostani külügyminiszterének, Kovács Lászlónak 1990-ben külügyminisztériumi államtitkárságot ajánlottak fel az Antall-kormányban? Antall Józseftõl tudom, hogy annyira tisztességes, européer embernek tartotta Kovács Lászlót, hogy ha Kovács az mdf-et választja, akkor teljesen biztos, hogy az Antallkormányban is minimum államtitkár lett volna. Nyilvánvaló rokoni kapcsolatai miatt jobban bízott Jeszenszky Gézában, mint külügyminiszterben, de itt annyira vagylagosak voltak a viszonyok, hogy például, ha a késõbbi egészségügyi és szociális miniszter, Szabó György, aki a Borsod megyei Tanács pártbizottságának titkára volt... A Horn-kormányban miniszter Szabó György. Igen, de amikor 1989-ben az mdf-et alakítják Miskolcon és másutt is az ügynökök, és Szabó György nem az mszp-t választja, akkor az mdf helyi elnöke lett volna. Tehát személyes összekapcsolódások jellemezték az mdf és az mszp gárdáját, hiszen az mdf-tagok jelentõs része mszp-tag is volt. Ami az mdf-et és Antall Józsefet tevõlegesen hozzásegítette a második fordulóban a gyõzelemhez, az az volt, hogy az mszp arra ösztönözte tagjait, hogy szavazzanak az mdf-re. Tudniillik az mdf ellenfeleként fellépõ szdsz, amelyik egyébként baloldali kötõdésû párt, a választási kampányban olyan ultra jobboldali, uszító szöveget mondott, amit

17 az mszp már nem tudott elfogadni. Ha az mszp az egyébként nagyon szoros választások során március végén azt mondta volna a tagságának, hogy az szdsz-re szavazzanak, akkor az szdsz nyerte volna a szavazást, és akkor Kis János lett volna a miniszterelnök, akit egyébként Antall József paprikajancsinak titulált. Ezekrõl a kérdésekrõl mint említettem Antall rendszeresen, hetenként konzultált Horn Gyulával, a késõbbi mszp elnökkel ezt késõbb Horn Gyula is megerõsítette. Akkor egyébként még az mszp-nek rövid ideig Nyers Rezsõ is volt az elnöke, akit Antall József nem szívelt különösebben, vélhetõleg sejtette, hogy Nyers elég sokat tudott Antall családi múltjáról. Nem kevesebbrõl van szó tehát, mint arról, hogy az mdf és az mszp gyökerei közösek gondolkodásmódjukban és a személyeket tekintve is. A Nyugat egyébként azt hitte, hogy az mszp-t leváltó csapat az mszp-hez hasonló fölkészültségû lesz. Meg kell mondanom, ez egyáltalán nem így lett. A magyar ellenzék elõráncigált ellenzék volt, annak összes frusztráltságával. Azáltal, hogy ilyen kétes múltú személyekbõl alakult ki az ellenzék, a magyar rendszerváltozás történetében a legerõsebb baloldali irányvonal pontosan Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége alatt valósult meg. Szívesen elfelejtjük, pedig igaz, hogy akkor már az érdekegyeztetõ tanács, amit szintén az ellenzéki kerekasztal hozott létre, gyakorlatilag rendelkezik a parlament fölött õszén a taxis blokádnál az érdekegyeztetõ tanács fékezi meg az indulatokat és az szdsz-es és egyéb puccsistákat. De nincs olyan költségvetés sem, amelyet ne az érdekegyeztetõ tanács ún. szakszervezeti és munkaadói oldala amelyet szintén az mszmp állított össze hajdanában ne hagyott volna jóvá. Tehát a költségvetési vitától sohasem a parlamentben félt az Antallkormány, vagy Kupa Mihály, hanem attól, hogy az érdekegyeztetõ tanácsban mit fogadnak el a partnerek. Tehát a szakszervezeteken, a munkaadókon keresztül a magyar kormányt olyan erõsen sakkban tartotta az mszp-s befolyás, ami a rendszerváltozásban késõbb ilyen mértékben soha nem történt meg. Gyakorlatilag a tanács mondta meg, hogy mennyi legyen a költségvetési hiány, hogy milyen áremelések lehetnek, milyen százalékokkal lehet bevezetni a kétkulcsos áfát. Holott ennek közjogi alapja akkor nem volt! De Antall József ezt átmeneti állapotnak tartotta, mivel nem voltak felkészülve a kormányzásra sem ideológiailag, sem személyzetpolitikailag, ezért bizonyos kompromisszumokra szükség van, gondolta, a kormányzása ideje alatt ahhoz, hogy ne legyen anarchia az országban. Ahhoz, hogy egy embert megítéljünk, a kitüntetéseit is figyelembe kell venni. Antall Józsefnek volt a Kádár-rezsimben kapott kitüntetése, mégpedig nem is értéktelen fityegõ. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg, miután kormánykitüntetést nem tudtak kibundázni neki. Aki a múlt rendszerben fõigazgató lehetett, vagy hasonló magas beosztásba kerülhetett párton kívüliként, ott alapjaiban sántít az ellenálló történet, hiszen a párt valamennyi funkciót ellenõrzött. Nem lehetett senki még iskolaigazgató sem úgy hangsúlyozom, még községi iskolaigazgató sem, hogy azt a pártbizottság jóvá ne hagyta volna. És ne higgye azt senki, hogy a szocializmusban a tudás vagy a rátermettség volt a meghatározó. Az elsõ számú követelmény kifejezetten a párthoz való lojalitás volt. Ha pedig ezt valakirõl megállapították, lehetett belõle káder, ahhoz viszont, hogy káder lehessen, a szakszolgálatok tevékeny részvételére volt szükség. Nem véletlenül említettem Antall József kitüntetését, tudniillik szinte legendaszámba ment, ahogy õ ezt megkapta. Valóban, kérte magának, hogy neki ez már jár. Kormánykitüntetést akart, de miután Csehák Judit ettõl elzárkózott, így lett ez a felemás megoldás. Mivel Csehák Judit minisztériumához tartozott, és az õ keretébõl kellett volna kapnia a kitüntetést. Igen, és amire a kérés elhangzott, a kiosztható kormánykitüntetések elfogytak, ezért kompromisszumos megoldás született a Munka Érdemrend arany fokozatának odaítélésével. Ezzel én csak a hiúságát láttam igazolva. Ezeket a kitüntetéseket most nagyon szívesen elõvenném a többi miniszterelnök esetében is, hiszen Boross Péter is kapott 1982-ben egy

18 elég szép kitüntetést, a Szocialista Hazáért ezüst fokozatát, ami a fegyveres testületek tagjainak járt. Mi köze volt Boross Péternek 1982-ben a fegyveres testületekhez? Munkásõr volt. Õ volt a Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat igazgatója, amelynek élére csak és kizárólag a hálózat által kiválasztott személy kerülhetett. A vendéglátás a szocializmusban az információrendszer egyik központja volt. Nyilvánvalóan, ilyen helyeken lehetett megfigyelni legjobban az eseményeket. Azt mindenki tudta, hogy besúgó a mezõõr, besúgó a portás, a szállodai ajtónálló, a pincér, a fõpincér, a teremõr, de ha ez mind besúgó a vendéglátóipari helyeken az okosabb ember nemigen beszélt, fõleg nem a bárokban, akkor hogy ne lett volna hálózati személy az, aki mindezt irányítja, ráadásul párton kívüliként, 56-osként. Aki viszont elhiszi, hogy egy 56-os valaki a forradalom leverése után jogi egyetemet végezhet, majd azonnal vállalatigazgató lesz egy ilyen cégnél, az igen naiv. Ezt a lehetõséget csak és kizárólag munkásõrök és olyanok kaphatták, akik betagozódtak a párt alá legálisan, vagy a szolgálatokon keresztül illegálisan. De Antall Józsefnek az a hiúsága, hogy kiverekszi magának a szocializmusban a Munka Érdemrend arany fokozatát, szinte nevetséges. Nem hiszem, hogy értékmérõ lenne, hogy egy diktatúrában ki milyen kitüntetést kapott. Amikor ezekrõl a kérdésekrõl is beszélgettem Antallal, kérdeztem tõle, nem veszed észre, hogy mikor ki kapott Kossuth-díjat? Mikor hova költözött? Ez mutatja meg, hogy mikor került a szolgálat befolyása alá. A szolgálat nagyon differenciáltan beépült a mûvészvilágba, az ún. ellenzékbe, és ezért lehetett ilyen zökkenõmentesen végigvinni a magyar rendszerváltozást. Tudniillik az elõkészítés és a személyek kijelölése többszörös szûrön ment keresztül. Voltak olyan változások, amelyeket majd egyszer elbírál a történelem, hogy jó volt-e vagy rossz, de az bizonyos, a változások egymásra épültek. A magyar politikai vezetõk, a szabadkõmûvesek, vagy nevezzem õket akár mszmp kb-nek vagy politikai bizottságnak, voltak olyan gyors döntési helyzetben és tudtak is dönteni, hogyha nem jó gyõzni a kisgazdapárt, már ott van a második fordulatban az mdf, mint nyerõ. Meggyõzõdésem, ha az mdf-nél befuccsolt volna valami, ha kirobban egy botrány, akkor rögtön lett volna egy másik párt, amelyik hirtelen az élre tört volna, és nem biztos, hogy az az szdsz lett volna. Tehát az mszmp dinamizmusa pontosan abból ered, hogy nem olyan erõszakosan és a népet arcpirítóan arculcsapó forradalmat csináltak, mint például Romániában ahol egy reguláris elit osztag elkezdett lövöldözni Bukarestben, és vitte be a saját új vezetõt, hanem egy jól elõkészített, évekkel korábban megkonstruált forgatókönyv szerint történt meg minden. Ezekhez a forgatókönyvekhez választották ki a személyeket. De ezek a személyek meg olyanok voltak, hogy például amikor az mdf-kormányt Antall József kijelölte, a szó szoros értelmében azt kérdezték én láttam a frakcióban a megdöbbenést, hát ez meg hogyan került ide. Hát ez meg kicsoda? Tehát fogalmunk sem volt a kormánytagokról. Nagyjából Antall József baráti körébõl állt össze, olyanokból, akik látszólag nagyon felnéztek Antall Józsefre, de ha azt mondom, hogy szakmailag dilettánsok és alulképzettek voltak, akkor nem túlzok. Emellett mindegyikük múltjában volt valami sötétség, kinek az, hogy meglepõ módon került külföldre, kinek az, hogy túlontúl gyorsan szerzett tudományos fokozatot. Ki pedig egyszerûen csak naiv ember volt. Sem Antall Józsefnek, sem az általa kiválasztott minisztereknek nem volt fogalmuk arról, hogy a végrehajtó hatalmat hogyan kell vezényelni. Antall most ezt nem bántásként mondom a legképzetlenebb és vezetõi pozícióban soha nem volt embereket választotta minisztereknek. Annyira nem voltak tisztában az államigazgatás, a végrehajtó hatalom mûködésével, hogy például a postát, így a feladatot nem tudták normálisan elosztani. Ez bizony a miniszterelnök súlyos hibája volt. Mert ha az apparátus észrevette, hogy abszolút hozzá nem értõ emberek irányítják a minisztériumokat, ettõl kezdve öntörvényûvé vált az egész átalakítás, illetve azokat az érdekeket lehetett elõnybe helyezni, amelyek nem a parlamentáris demokrácia velejárói decemberében meghalt Antall József, és már karácsonykor tudtuk, hogy Boross Péter

19 az utódja. Nagyon gyorsan megválasztották az új miniszterelnököt, és sokan azt mondták, nagyon jó, hogy Boross Péter lett az utód, mert egy határozott, célratörõ ember került a kormányrúdhoz. Ez mind igaz, ha azt nézem, hogy milyen volt a választék. Az egyik aspiráns Szabó Iván volt, a másik pedig Für Lajos. Tehát Boross, Für, Szabó Iván bocsánatot kérek mindannyiuktól az éltes koruk miatt hozzá nem értõ dilettánsok, politikusként is. Boross Péterben valami biztosan megvolt: a racionalitás és a vezetõi gyakorlat. A rendszerváltozás elõtt közel harminc évig egyes számú vezetõ volt, tevõleges kapcsolatai voltak, nemcsak a titkosszolgálatokkal, hanem a politikai vezetõkkel is, akik odajártak hozzá potyázni és egyéb könnyed szolgáltatásokért. Mire gondol, nõkre? Nõkre, például. Az éjszaka világában rendkívül esendõ az ember, és bizony köztudott volt, hogy ott a lányokat egy-egy igazgatói szemöldök öszszevonásával oda lehetett rendelni bárkinek az asztalához. A politikus és gazdasági ember is, fõleg ha iszik, ugyanúgy esendõ, mint ahogy azt Nyugaton láthatjuk. Van is errõl egy mondás: Nyugaton a konzervatív nõügyekkel bukik meg, a baloldali meg pénzzel. Vagyis megvesztegetéssel. De Magyarországon az volt az érdekes, hogy a rendszerváltozás látszólag nagyon simán végbement, és annak ellenére simán választották meg Boross Pétert a harmadik fordulóban az mdf miniszterelnök-jelöltjévé, hogy elõtte egy évvel lépett csak be az mdf-be. Antall Józsefre hivatkozott mindenki, de legjobban Boross Péter, és õ volt az az ember, aki nagyon is tudta, hogy a politikai döntés elõkészítése mindig a szolgálatok adatai alapján történik. Miután õ elsõ pozíciójában a titkosszolgálatokat felügyelõ államtitkár volt, elsõként ismerkedett meg hivatalosan azzal a hálózattal, azokkal személyekkel, akik beépültek az mdf-be is, és õk biztosan Borossra szavaztak a miniszterelnök-jelölésénél. Így még nem lett volna meg a többsége, mert ahhoz, hogy miniszterelnökké válasszák, szükség volt arra a huszonegy tagú független képviselõ-csoportra, akik jórészt az mdf-bõl kiváltak. Õket Boross Péter nem egészen tíz perc alatt meggyõzte, hogy jobb lesz õt megválasztani. Én ott voltam azon a képviselõcsoporti megbeszélésen, Fodor István vezette az ülést, és majdhogynem közfelkiáltással választották meg Borosst. A függetlenek között a huszonegybõl tizennégy bizonyíthatóan hálózati személy volt. Tehát az ügynökök teljesen biztosan õt választották. Tudniillik az Mdf-nek és a koalíciós partnereknek a függetlenek nélkül nem volt meg a többségük, nem tudtak volna ötven százalékot plusz egy szavazatot elõteremteni. Meggyõzõdésem, ha nem Boross Péter a jelölt, mivel az mdf akkor már közutálatnak örvendett, nem tudott volna miniszterelnököt választani. Csak az õ személye lehetett biztos, hiszen ismerte mások titkos adatait, és ezekkel az adatokkal fogta is az embereket. De az is jellemzõ, hogy a mezõgazdasággal kapcsolatban amely Boross Péter egyik elsõ intézkedése volt kinek a véleményét fogadta el. Nem a mdf-esekét, nem a kisgazdákét, hanem Pintér Sándor volt rendõrfõkapitányét, aki beviszi magával a Sasad téesz elnök-vezérigazgatóját. Õ órákon át beszélget Boross Péterrel a magyar mezõgazdaságról. Hangsúlyozom: az akkori szövetkezeti vezetõ, az mdf-barátnak egyáltalán nem mondható Mihalik úr. Ebben is látszik Boross Péter racionalitása, esze ágában sem volt mdf-ben gondolkodni. De én azt is megkérdezném: hogyan lehet a fõkapitány annak a Sasad téesz vezetõjének a barátja, amely cég ellen több büntetõeljárás is indult. Hogyan lehet ezt az egészet pillanatok alatt megszervezni, hogy nem is a kisgazdák, nem is a szakértõk, hanem egy volt téeszelnök véleménye a meghatározó. Nyilvánvaló elõttem az is, hogy Boross Péter tisztában volt azzal, hogy neki ebben az átmeneti idõben egyetlen egy feladata van: kialkudni a mentességet a szocialistáktól, hogy senkinek ne legyen bántódása a privatizációval és más gazdasági bûncselekményekkel kapcsolatos tevékenysége miatt az mszp hatalomra kerülése után. Ezt meg is tette. Emlékezzünk vissza, hogy Horn Gyuláék mivel nyerték meg a választást: tiszta Magyarország, a privatizáció felülvizsgálata és a 3,60-as kenyér. Vajon indított-e Horn Gyula

20 egyetlen egy eljárást is privatizációs visszaélés miatt? Nemcsak privatizációs visszaélés miatt nem indított eljárást, hanem autópálya-építés, bankkonszolidáció, adóskonszolidáció miatt sem. S nem volt eljárás a bûnözés, a kárpótlásijegy-maffia ellen sem. Pedig az egész mszpkampány az utolsó fél évben, 1994 tavaszán errõl szólt. Kizárólag Boross Péternek köszönhetõ, aki meg tudott egyezni Horn Gyulával abban, hogy vannak tabukérdések. Közéjük tartozott, hogy a gazdasági bûnözõknek nem lehet bajuk, mivel az mdf-en belül is egy szûk mag rendkívüli módon meggazdagodott ebben az átalakulásban. Ezt egy idealista felfogású politikus nem tudta volna az mszp-vel megcsináltatni, nem tudta volna Horn Gyulánál elérni, akirõl egyébként Antall József azt mondta, hogy bosszúálló. Tehát aki túl tud lépni azon, hogy jól van, akkor nem bántjuk Schamschulát, nem bántjuk Szabó Tamást, nem bántjuk a bankosoknak azt a részét, akik ellopták a Hitelbankot. Sorolhatnám még a neveket, akik Boross révén megúszták. Ezt egy jó pár órás, többszöri beszélgetés után Boross Péter kialkudta. Õ nagy kommunikátor, hiszen ahhoz, hogy valaki elfoglalja az mdf-t kívülrõl, az õ múltjával, ahhoz nagyon komoly politikai érettség, és nem utolsósorban komoly információrendszer kell. És kellett hozzá egy olyan társaság, amelyik keresztül-kasul át volt itatva ügynöki múltjával. Ezek után azt mondom, hogy a Boross-kormány gyakorlatilag nem csinált mást, mint amit Antall József kormánya elkezdett, vagyis befejezte azokat a tömeges privatizációkat, amelyek megalapozták hazánk nem túl sikeres jövõjét, és kialkudta a személyes biztonságát. Nem történt semmi baja az akkori harminchat rovott életû mdf-es képviselõnek, sem a volt tisztségviselõknek az ápv rt.-ben vagy a minisztériumban. Nem vizsgáltak ki egyetlenegy gazdasági bûncselekményt sem, legyen az akár olajbûnözés vagy az elõbbiekben már felsoroltak. De a magyar átalakulás elsõ négy évére erõsen rányomja bélyegét Antall József szelleme és gondolkodásmódja. Tudniillik Antall Józsefre hivatkozott utána Boross Péter is, és mindenki. Ha Antall József mondott valamit, és fõleg, ha azt még nem is mondta, de ha hivatkoztak rá, hogy ezt Antall Józseftõl tanultuk, akkor mindenki vigyázzba állt. Boross Péter gyakran emlegette Antall Józsefet, gyakran beszélt az antalli örökségrõl. De miképpen minõsítette Antall József Boross Pétert? Antall Józsefnek ezt a kettõségét talán soha nem fogom megérteni. Azt mondta nekem, hogy nagyon vigyázzak Borossra, mert õ egy hidegszemû gyilkos. Ezen a könyörtelenségét értette, és nem a fizikális végrehajtást. Azt, hogy aki vele ujjat húz, annak annyi. De azt is mondta, hogy Borossnak csak annyi esze van, hogy a Horthy-rendszerben maximum fõszolgabírói szintre jutott volna. Tehát most gondoljunk bele: antalli szellemiségre hivatkozik, majd Antall Józseftõl tudom 1992 tavaszán, amikor Antall megbízza Borosst, hogy próbáljon meg bomlasztani a szakszervezeteknél, Nagy Sándoréknál, és menjen át a mezõgazdasági szövetkezõkhöz is, akkor Boross Péter úgy jön vissza, hogy Nagy Tamással is összetegezõdött, hiszen milyen rendes ember a mosz elnöke, édesapja Horthynál repülõfõhadnagy volt. Nagy Sándor meg pláne rendes, mert milyen belevaló, bajuszos, magyarul beszélõ ember. Antall József a lehetõ leggorombábban reagált erre, azt mondta, hogy nem ezzel bíztalak meg, csak azzal, hogy puhatolózzál náluk, mert szó szerint mondom az õ elõdeik rugdosták le Kéri Kálmán bácsi veséjét. Természetes, hogy szépen tudnak beszélni, szebben, mint azok a buta kisgazdák, mondta nekem Antall József, mert õket erre képezte ki a párt, a szakszervezet, a Kisz, meg az egyebek. Nemcsak Boross Péterre, hanem sokszor Orbán Viktorra is azt mondták, hogy Antall letéteményese, de én tudom, hogy Antall József közülünk kiket tisztelt tevékenysége vagy képességei miatt. Hát ezek közé nem tartozott Boross Péter. Tehát itt nem a feltétlen tiszteletrõl és barátságról volt szó, vagy ha ez mégis így van, akkor Antall József óriási színész volt, mert akkor azon a körülbelül öt beszélgetésünkön ami nagyon emberinek tûnt engem is félrevezetett, aminek nem lett volna meg az oka. Legtalálóbban Szentágotai professzor, agykutató, tudományos akadémiai elnök fogalmazott Boross Péterrõl. Azt mondta, nézzem meg, amint végigmegy a folyóson, milyen sok ember

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON

RENDSZERVALTOK A BALOLDALON RENDSZERVALTOK A BALOLDALON REFORMEREK ÉS REFORMKÖRÖK 1988-1989 VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK KOSSUTH KIADÓ BUDAPEST 1999 NIEDERS, \ ATS- U. UNIV.-! Tartalom Előszó 19 Géczi József: Reformerek és reformkorok

Részletesebben

Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h)

Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) A MSZMP Központi Bizottsága ma ülést tartott, kapcsoljuk Domány Andrást és Tóth Pált. - A KB jelenleg zárt ülését tartja, vagyis be fog

Részletesebben

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV.

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV. Magyarország elsô médiamarketing kormánya a populizmus és a konfliktusdemokrácia jegyében 279 FÜGGELÉK Személyes arcképcsarnok IV. 1. ORBÁN VIKTOR Talán meglepô e könyv különbözô részeiben található, Orbán

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-1/2010. AIÜB-V-1/2010-2014.

J e g y zőkönyv AIÜB-V-1/2010. AIÜB-V-1/2010-2014. AIÜB-V-1/2010. AIÜB-V-1/2010-2014. J e g y zőkönyv az Országgyűlés az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6

kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! sorszám 1 főcím 2 pótcím 2000. 03... nap... óra... perctől HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 1 főcím 2 pótcím sorszám HA PÓTCÍMEN KÉRDEZEL, A KULCS SZÁMA: 1 2 3 4 5 6 kérdőív 2000/3 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.21. csütörtök Továbbra is folytatható a szakszerű libatömés Magyarországon Javíthatatlan költségvetés Négymillióan a létminimum alatt Enni vagy nem lenni: az itt a kérdés! Megyeházákból szellemházak?

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján

A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján Politikatudományi szemle 2006. 2-3. SZÁM 53 Bíró Nagy András A magyar miniszterelnök-jelölti viták a változás útján A választási kampányokban rendezett televíziós viták rendszerint többet jelentenek annál,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés)

Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: NOB-40/36-2/2014. NOB-13/2014. sz. ülés (NOB-13/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2014. november 24-én, hétfőn, 10 óra 04 perckor az Országház

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

A magyar középosztály

A magyar középosztály Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

A politikus, aki agyonnyomta az írót

A politikus, aki agyonnyomta az írót A politikus, aki agyonnyomta az írót [origo] 2012. 02. 04. Van, aki nem szeretné, ha egy lapon szerepelne a neve az övével, más viszont kitűnő drámaírónak, megosztó személyiségnek és az írói tevékenységét

Részletesebben

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13.

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. ftsz.hu Szám: HUM/1219/2008 JEGYZÕKÖNYV az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl Köszöntöm

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05.

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Visszapillantó: 2008 legjobb írásai és emlékezetes témái, azaz évzáró a zónában. Felelevenítjük, mi volt szerintünk meg önök szerint fontos

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv

TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv TÁRSULATI ÜLÉS jegyzőkönyv Időpont: 2007. március 23. Helyszín: Csokonai Színház, Nagy Színházterem CSÁNYI JÁNOS BESZÉDE Tisztelettel köszöntöm a társulatot rendkívüli társulati ülésünkön. Külön köszöntöm

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821.

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. IGAZSÁGÜGYI és RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar

Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos

Részletesebben

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk.

KE - Vizuális támpontként majd egy legközelebbi műsorunkban már hátha már lesz webkamera és akkor majd könnyebb lesz, mi is majd fejlődünk. Konferálók - a HIT Rádió délutáni műsora HIT Rádió, www.hitradio.hu (KE Körtvélyfáy Eszter riporter, LE - Loványi Eszter és KZS - Kovács Zsuzsanna KE - A kutya az ember legjobb barátja. tarja a mondás,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: ISB/54-1/2012. ISB-18/2012. sz. ülés (ISB-77/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának 2012. július 2-án, hétfőn, 11 óra

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

törvénymódosításokat.

törvénymódosításokat. Item: 5712 Kiad sor: 10/19/1989 22:26:05 Om Fejléc: kiad rvk1022 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: A Fidesz kongresszusa --------------------- München, 1989. október 18. (SZER,

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület:

OMNIBUSZ 99/5. A válaszadás önkéntes! sorszám. 1 fõcím. 2 pótcím. 1999...hónap... nap... óra... perctõl. Település neve:... Budapesten kerület: sorszám 1 fõcím 2 pótcím OMNIBUSZ 99/5 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jelen vannak: Kovács Ferenc, a közgyűlés elnöke, Majthényi László, Marton

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Régi elit az új demokráciában Magyarországon

Régi elit az új demokráciában Magyarországon A téma újszerûségére, feltáratlanságára való tekintettel szerkesztõségünk úgy döntött, hogy a négy magyar felszólaló elõadásait szerkesztett változatban közöljük, azzal a tudatos szándékkal, hogy a témáról

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Hung. Monitoring, 16.5.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h)

Hung. Monitoring, 16.5.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) Hung. Monitoring, 16.5.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) - A világpolitika után hazai beszámolók. Az Országos Tervhivatal új elnöke sajtótájékoztatón számolt be a kormány hároméves csomagtervéről,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

J e g y zőkönyv A356-5/2010. (A356-5/2010-2014.)

J e g y zőkönyv A356-5/2010. (A356-5/2010-2014.) A356-5/2010. (A356-5/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság7nak A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

INTERJÚ WALZ JÁNOSNÉVAL, A BARANYA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL

INTERJÚ WALZ JÁNOSNÉVAL, A BARANYA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL INTERJÚ WALZ JÁNOSNÉVAL, A BARANYA MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL L. I.: Mióta vezeted az intézetet? W. J.: Egy éve kaptam a megbízást, de már 90-től itt dolgozom munkatársként. Eredetileg magyar-orosz-ének

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Az elátkozott emlékmű története

Az elátkozott emlékmű története Az elátkozott emlékmű története Az írás a Népszabadság 2014. 07. 23. számában jelent meg. 16 komment Czene Gábor Népszabadság Most, hogy a sasos-arkangyalos szobrot az éjszaka leple alatt felállították

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28.

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Valahol az országban, rendõrök, és romák "szövetséget kötöttek". Szövetséget kötöttek arra, hogy közösen, kéz a kézben fognak fellépni mindenkivel szemben,

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

Orbán repül t ajándékozott a volt szlovák államf nek

Orbán repül t ajándékozott a volt szlovák államf nek Orbán repülőt ajándékozott a volt szlovák államfőnek Saját, 80. születésnapjára szervezett szimpóziumot Rudolf Schuster volt szlovák államfő. Orbán Viktor meglepő ajándékkal kedveskedett: az idős politikusnak

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK

Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Magyar Szocialista Párt - Országos Sajtóközpont SAJTÓLEVÉL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK NAPI HÍREK KÖZLEMÉNYEK MÉDIASZEREPLÉSEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓINK Hiller István: demokráciában elfogadhatatlan az a kormányzati

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található:

A jogszabályok és a szabványok eltérő szerepköréből következően, a két dokumentumtípus között több fontos különbség is található: Dr. Szakács György * : Az útügyi műszaki előírások helye a szabályozási rendszerben 1. A műszaki szabályozás dokumentumai A műszaki szabályozásnak két eltérő szerepkört betöltő fő dokumentumtípusa van:

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. 2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket

Részletesebben

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.)

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2011. június 6-án, hétfőn, 8 óra 36 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében

Részletesebben

Seszták autószalonjába folytak a fejlesztési milliók

Seszták autószalonjába folytak a fejlesztési milliók Seszták autószalonjába folytak a fejlesztési milliók Vissza nem térítendő uniós támogatás javította fel Seszták Miklós kisvárdai autószalonjának bevételeit. Három kis kft. kifejezetten azzal a céllal pályázott

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben