!T ' ' 1 CASTIG LIO NE HENRIK, M. KIR. KERESKEDELM I T A NÁCSO S, A CORSO-FILMSZINHÁZ IGAZGATÓJA

Átírás

1 !T ' ' 1 CASTIG LIO NE HENRIK, M. KIR. KERESKEDELM I T A NÁCSO S, A CORSO-FILMSZINHÁZ IGAZGATÓJA <. ÉVFOLYAM 2. SZ. SZERKESZTI: LAJTA ANDOR FEBRUÁR 1.

2 D EA N N A DURBIN a legújabb amerikai énekes sztár főszereplésével készült JOE PASTERNAK és HERMANN KOSTERLITZ első idei tengerentúli filmje i i HÁROM KIS ORDOG Ez lesz a szezon legnagyobb meglepetése!!! * CAROLE LOM BARD és W ILLIAM POWELL világattrakciója A VÉDTELEN FÉRFI rövidesen szintén bemutatásra kerül. & Felhívjuk t. üzletfeleink figyelmét nagysikerű 1100 méteres kiegészítő filméinkre, melyek eddig mindenütt a legnagyobb erkölcsi és anyagi sikert aratták: MOTOROS Ö R D Ö G Jock Holt főszereplésével REX, A VADLOVAK KIRÁLYA Noah Beery Jr. TENGERI RABLÓK John Wayne SZÖKÉS A FÖLDRŐL Buster Crabbe POKOLHAJÓ Jack Holt A NAGY FUTAM GYŐZTESE Joel McCrea és BUCK JONES-filmek. U n iv e r s a l F ilm r.. 8 d«pes>.vm. NéPsii"h i u2' T e l e f o n : é s

3 FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT X.ÉVFOLYAM. 2.SZÁM FEBRUÁRI. HANGOS MAGYAR VILAGUIRADÓ Hetenként 15 példányban számol be a hazai és külföldi esem ényekről. Bemutatásra kerül az összes magyar m ozgóképszínházakban. K iadja a MAGYAR FILMIRODA R. T. Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. T elefon : é. H a n g o s és n é m a film fe lv é te le k trü k k film k é s z ité s, k ó p iá k é s f ilm fe lir a to k, k e s k e n y ilm m u n k á k, u tó s z in k ro n iz á lá s. HANGOS HÍRADÓ versenyen kívül áll. A 300 magyar mozgószin- ház 75 /o-a lekötötte. A BNV JELENTI: LÍ Január 30-án tartotta meg ülését a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöki nagytanácsa Szendy Károly polgármester vezetése mellett. Az elnök megnyitójában bejelentette, hogy az április 30-tól m ájus 10-ig megtartandó Nem zetközi Vásár ismét a Városligeti Iparcsarnokban és környékén fog elhelyezkedni, amelynél megfelelőbb hely ezidőszerint nem áll rendelkezésre. Hallósy István, Vásár ügyvezető igazgató beszámolt a folyó évi vásár előkészítő munkálatairól. Január 25-ig 1100 cég jelentkezett, ami azt jelenti, hogy a vásár anyagának zöme m ár együtt van. Külünüsen számosán jelentkeztek a világmárkás cikkeket gyártó nagyvállalatok. A közhivatalok és közüzemek közül a Külkereskedelmi H ivatal, a Máv, a Dohányjövedék, a Posta, az Idegenforgalmi Hivatal, a Rádió, a Gáz- és Elektromosművek, nemkülönben az összes nagybankok kollektive vesznek részt a vásáron. A külön csoportok közül nagy érdeklődésre tarthatnak számot a kisipari, exportcsoport, a villamosított kisipari csoport és a kézműipari remekek csoportja, a Légvédelmi Liga és a Légügyi Parancsnokság által szervezett légvédelmi propaganda, továbbá az építőipari újdonságok és az idegenforgalmi csoport, nemkülönben a Kárpitosipartestület által kezdeményezett ágykultúra-csoport. De lesz a Nemzetközi V ásárnak divatrevűje, fotografálógép és keskenyfilm csoportja is. Résztvesz a vásáron a külföldi államok közül Olaszország, Ausztria, Svájc, Egyptom és Brazilia, sőt Kelet- India és Dél-Afrika. Az idegenforgalom fejlesztését szolgálja a vásár azon kérelme is, amely szerint az utazási pengő-csekkek a vásár alkalmából kivételesen kedvező feltételek mellett lennének forgalomba hozandók a külföldön. Súlyt helyez a rendezőség arra is, hogy a londoni királyi koronázásra és a párizsi világkiállításra utazó külföldiek Magyarországon is minél nagyobb számban utazzanak keresztül, különösen a vásár ta r tama alatt.

4 ÖSTERREICHISCHE FILMKONFERENZ MAGYAR FILMTANÁCS m agyar film ipar válságban van. A z egész vonalon a legsúlyosabb betegség tünetei m utatkoznak. A ki a m agyaü filmvilág bajainak az okai fölött tűnődik, vagy azokat egyszerű kézlegyintéssel elintézi, azzal érvel, hogy ma ez igy van Londontól Istam bulig m indenütt. Egész Európa filmvilága kátyúba rekedt. Lehetnek ennek pénzügyi, gazdasági vagy m orális okai, tény azonban, hogyha kellő időben nem jön segítség, egész Európa film szakm ája rom okban hever. N em kell különös jósnak lenni, hogy ezeket m egállapíthassuk. A ki ism eri a film mai európai válságát, tu d ja, hogy a licencárak m ind en ü tt szörnyen estek. E gynéhány kim ondottan nagy filmen kívül alig fizetnek valam it a nemzeti államok filmjeiért, sőt nehéz és fájdalm as kim ondani is, nem is vásárolják. M ind en ü tt túlkínálat m utatkozik és így még az úgynevezett jobb nem német, angol vagy francianyelvű filmekért sem fizetnek sokat. De még a három világnyelven készült film ekért sem fizetnek annyit, m int például egy évve/ ezelőtt. Közel valam ennyi európai országban sokkal több film hever a raktárokban, m int am ennyire szükség van és így m in denütt olyan bessz alakult ki a filmek licencei tekintetében, hogy előbb-utóbb m ár kár a legkisebb postaköltségért, m ert m ár nem is érdemes a külföldre írni, még inkább kiutazni! Az egyes országokban a belföldi piacokon is súlyos válságba ju to tt a mozgóképipar. R észint az általános eltrösztösö dés, részint az egyes országokban dúló gazdasági válság sodorta bajba a m ozikat és ennek folytán a ilm kereskedclm et is. N e vigasztaljuk magunkat azzal, hogy egész E urópában baj van. Ez szám unkra nem lehet vigasztalás, ellenben m agunknak hozzá kell látni a meglevő és időszerű bajok orvoslásához. Látjuk, hogy M agyarországon a filmszakma m a m ár úgyszólván az egyes m inisztérium ok jóakaratától függ De a m inisztérium oknak is megvan a maguk baja, azokat túlterhelik egyéb szakmából jövő hasonló bajok, panaszok. A m inisztérium ok nem foglalkozhatnak egyedül a filmszakma bajaival, m ert nem csak a m iniszter, de a m inisztérium ok állam titkárai és felelős osztályvezetői sem szentelhetnek annyi energiát és időt a filmnek, m int am ennyit a filmszakma joggal elvár és m egérdem el, hiszen azoknak másfelé is ugyanannyi id ő t és erő t kell szentelniük, m int am ennyit a filmszakma m agának követel. N em m arad más hátra, m inthogy a filmszakma maga foglalkozzék a saját ügyeivel, úgy hogy az belülről kifelé egységesnek lássék, m ert csak egységes és kom oly összeta rtá s hozza az illetékes m inisztérium okat abba a helyzetbe, hogy a mi esetünkben a filmszakma kérdé seivel foglalkozzék. Fölmerül teh át a kérdés, milyen m ó don, m ilyen eszközökkel lehetne a m agyar filmszakmában egységes plattform ot létrehozni, hogy a korm ány lássa, m iként lehetne az általános szakm ai bajokon segíteni. Elő kell teh át "vennünk a jó külföldi példákat. Anélkül, hogy politikai szem pontból.érdekelne az, hogy a Filmkaotera, vagy Filmfascio vagy Filmkonferenz fogalma m it jelen t az illető országban, hogy az a rendiségen alapuló állam egyik szakm ai pillére-e vagy

5 sem, egyszerűen meg kell állapítani, hogy az általános és inkább politikai bajoktól eltekintve, az egyes állam okban kialakult szakmai intézm ények a filmszakma összesége szem pontjából beváltak. M ost nem akarunk olasz vagy n é m et példáról beszélni, am elyekről lehetne köteteket írni, de van egy példa, am ely nekünk is m egfelelhetne, és am ely a megvalósulás szem pontjából hozzánk áll a Igközelebb. És ez a példa az osztrák österreichische Filmkonferenz jól bevált intézménye. A usztriában is van OM M E és rengeteg MMOE, vagyis annyi M!MOE, ahány tartom ányból áll az osztrák szövetségi állam. V an o tt is filmgyártó szövetség, van szakszervezet jellegű film munkavállaló szervezet ebbe v a lam ennyi tagozatot é rtjü k és m indam ellett ezek fölött, ezek mellett fennáll az österreichische Filmkonferenz remekül bevált intézménye, amely nem a partikuláris és egyéni bajokat, hanem az általános szakmai bajokat gyógyítja, kivezeti az osztrák film szakm át ezer bajából és igyekszik a n o r mális re n d et helyreállítani. N em akarjuk állítani, hogy ez a jól bevált intézm ény ism erve a mi k i csinyes és önző voltunkat - nálunk is hálás talajra találna, ám meg kell kísérelnünk, nem lehetne-e nálunk is. szakmaközi Magyar Filmtanácsot létesíteni, am elyben a film gyártás k é r désétől kezdve a legjelentéktelenebb szakm ai közügy olyan értelem ben k e rülne m egtárgyalásra, m egvitatásra, hogy onnan m ár készen megvalósításra, végrehajth ató állapotban k erüljön a korm ány illetékes szerve elé. A M agyar Film tanács m indenesetre elejét venné annak, hogy egyes szakmai ágazatok egymás ellen ágáljanak a különböző m inisztérium okban, m ert nem egyes csoportokkal állna akkor a korm ány szemben, hanem 1az összességgel, amelynek döntő és súlyos szava inkább befolyásolná a k orm ány t tén y kedésében, m int az alkalmi csoportok déli előszobázása és instánciázása a különböző m iniszteriális folyosókon. A z osztrák film iparnak a m últ n a pokban rengeteg baja és sok keserve volt. A m űterm ek zárva, a kölcsönzők bocsánat a kifejezésért! letörve, a m ozik példátlan harcban a k en y érért, színészek, alkalm azottak bizonytalan jelennek és még bizonytalanabb jövőnek néztek elébe és erre január 27-én összeül az österrexhische Film- konferenz, az osztrák m iniszteriális filmszakember Eugen Lanske m iniszteri tanácsos elnökletével aki egyébként állandó elnöke az Ö sterreichische Film konferenznek és egy szuszra a következő kérd éseket oldja meg: A z am erikai filmbehozatal rohamios növekedésével szemben állásfoglalás olyan értelem ben, hogy az amerikaiak Bécsben dublirozzanak egyes filmeket, N ém etországgal a filmkliring lé tre hozása és ezzel az osztrák filmgyártás előmozdítása, az osztrák rövidfilm gyártás bajainak az orvoslása, és egyéb időszerű, kisebb, de osztrák szem pontból fontos kérdés elintézése. Az idei első Tanácsülésen résztvett az osztrák film szakm a m inden árn yalata, békésen, boldogan megfértek egymás mellett emberek, akik egyébként ölték, m arták egym ást és egy távolálló, de jóindulatú és okos m iniszteriális ur elnökletével közös nevezőre hoztak olyan kérdéseket, am elyeket az osztrák M M OE-k és OM M E-ek és egyéb érdekképviseletek egymás között sohasem o ld o ttak volna meg. Ideje tehát, hogy Magyarországon is megalakuljon az a csúcsszervezet, amely túltegye magát a mai kicsinyes partikuláris érdekeken és függ&fjenül minden egyéni és üzleti érdektől, a köz érdekében orvosolja amíg lehet é amig nem késő a magyar filmvilág szörnyű bajait. 3

6 POLG A R T IB O R : FILM ÉS MUZSIKA (BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY.) hangosfilm zenéjéről szói ló cikksorozatunk befejezéséül h ad d beszélgessünk egy kicsit arról is, hogy v ájjo n érdemes-e egyáltalában film zenét írni? Kielégíti-e ez a m ű vészet azt, aki foglalkozik vele, eléri-e a kom ponista célkitűzéseit, valóra tudja-e váltani elképzeléseit, amelyek a film zenéjének m egírásakor ébrednek benne s ha m egírta a filmzenét, m ire elkészül a film, úgy hallja-e viszont azt, ahogyan szeretné és ahogyan elképzelte. A m i a film zeneírás m agyarországi helyzetét illeti, úgy áll a dolog, hogy nem érdemes filmzenét írni. A nnak legalább is nemi, aki komoly művészi szem pontokat ta rt legelsősorban szeme előtt. H a azt, nézzük, hogy komoly, vagy könnyű zenével érdem esebb-e foglalkozni: am i a dolog anyagi lehetőségeit illeti, a mérleg serpenyője em berem lékezet óta a könnyűzene komponistáinak javára billen. A szélesebb néprétegek m indig a könnyű zene irán t érdeklő dtek inkább, a k o m oly zene hívei kisebbségben m aradtak. Fokozottabban áll ez a filmzenére, am elynek nagyon m ostoha a sorsa, jó, ha a nagyközönség egyáltalában észreveszi. Nagyközönségen itt általában a m ozibajáró töm egeket értjük, akik csak szórakozni akarnak s akik bizony kevéskét értenek m agának a filmnek művészi szem pontból való megbírálásához is. A közönség között mindig akadnak jónéhányon, akik; a filmben nem pusztán szórakozást látnak, hanelm igenis figyelemmel vannak annak kénylés művészi szempontjaira is. A kik értékelni tu d ják a film m unkatársainak, szellemi m unkásainak te lje sítm ényét, akik azt is m egjegyzik maguknak például, hogy ki írta a filmet. T u d ju k jól, hányán vannak, akik elolvasnak egy érdekes könyvet s am i k or beszélnek róla, nem tu d ják m egmondani,, hogy a könyvet tulajdonképpen ki írta, sőt esetleg a könyv cím ét sem ism erik. N os ugyanígy v a gyunk a filmmel. A sztárkultusz h á t térbe szorította azokat, akik alkalm at ad tak arra, hogy a sztár sztárrá le gyen. A nagyközönség tudja azt, hogy^ K arenina A nnát G reta G arbó játszo t ta, de száz em ber közül legalább nyolcvan nem fogja tudni, ki írta a, regényt, arról nem is szólva, hogy a regényt ki írta át filmre. A film, a kép, filmnyelven szólva prem ier-planban áll, illetve játszó* dik le a nagyközönség szeme előtt, míg a zenének csak second plán beállítás jut. Ezt nem lehet két érzékszervünkkel, a szemmel és füllel felfogni, m int m agát a t örténetet (beszédben és képben), a zenét csak fülünkkel érzékelhetjük. Könnyűzene" Komolyzene" N em szeretünk éles különbséget tenni könnyű és kom oly zene között, m ert ez az elkülönítés m agának a zenének, m int m űvészetnek rovására megy, mégis ez alkalommal el kell vá= lasztanunk a k e ttő t egym ástól. K önnyűzenét kom ponálni filmhez, feltétlenül hálásabb feladat. Egy revüfilm, vagy film operett zenéjét mégis csak könnyebben, ham arabb észreveszi a közönség, esetleg öntudatlanul is, úgy, hogy elkezdi dudölni a slágert (micsoda rémes szó!), m int egy komloly film aláfestőzenéjét. N a g y m ű vészi ö n m egtartóztatás kell ahoz, hogy 4

7 valaki kom oly filmhez szívesebben írjon m uzsikát, m int egy könnyed té m ához. É rthető persze, hogy a közönség m anapság jobban érdeklődik a de= rüs tém ák, m int a drám ák iránt, éppen elég gondja, baja van m a bárkinek is, sem m inthogy, am ikor szórakozni akar, akkor is problém ákkal,, töm je tele az agyát. Figyeljük csak meg s ez bizony sajnálatos m egállapítás, hány elsőrangú (különösen francia) film k e rü lt le nálunk rövidesen a m ozi vásznáról az érdeklődés hiánya m iatt és hány értéktelen, ál-rom antikával telített ém elygős tém ájú film csinált ugyanakkor k arriert. M a m ár sajnos a gyártók is erre vannak berendezkedve, félnek az intelligens tém áktól, de öröm m el vállalkoznak a nagyközöm ség szájaíze szerint való tém ák feldolgozására. Az, ilyen könnyed filmek zenéjének m egírásához nálunk nem kell sok tu dás. Elég, hogy a zeneszerző jól tu d jon fütyülni, esetleg sok pénze legyen és akadjon valaki aki a lefütyült m elódiákból helyette megírja a zenét. Az inflációs idők konjunktúrája o n to tta az újdonsült slágerszerzőket, ezek eleinte, csak egyes táncszám okat írtak, m a m ár azonban szívesen foglalkoznak filmzenével is. Sőt! K itűnő lehetőségeket látnak benne. M egírják a slágert, a film fő szám át, am it lehetőleg a gépírókisasszony, vagy a fiatal vezérigazgató énekel csöpögő érzelmessséggel a filmen, a kiadó kiadja a szám ot és kész a karrier. A többi nem az ő dolga. A kom oly filmeknél, am elyből ná< lünk sajnos nagyon kevés készül, más a helyzet. E nnek zenéjét rendes körülm ények között képzett zenész írja, sláger nélkül, de művészi érzékkel, azzal a céllal, hogy ezzel a film cselekményét előmozdítsa, támogassa. Itt a zenének, m in t ezt m ár előző közlem ényeinkben em lítettük, együtt kell élni, lélegzeni a filmmel, hangulatot kell terem teni hozzá s ezt a hangulatot mindvégig m egtartani. M ost kell azonban annak a kérdésnek felvetődni, hogyha itt nincs sláger és nincsenek olyan anyagi lehetőségek, m int a lim onádéízenénél, m egtalálja-e a zeneszerző művészi szám ításait, azt tudja-e tényleg adni, amit akart, m ód nyilik-e szám ára ahoz, hogy tényleg olyat p ro szándé dukáljon, am ilyet eredetileg kozott. Szándék és kivitel a filmzenében itthon A felelet rövid és töm ör: nem. A imlai m agyarországi film gyártásnál az a sajnálatos helyzet, hogy a komoly képzettségű m űvészi szándékú zeneszerzőnek alig nyílik alkalma arra, hogy produkáljon valamit. M iért? Tegyük fel, hogy akad egy jó téma. Jó rendező, jó színészek, pénz is van a produkcióhoz, ugylátszik, itt m inden együtt van ahoz, hogy ebből valami abszolút művészi teljesítm ény jöjjön ki. A zeneszerző m egkapja a forgatókönyvet, átolvassa, átéli, fölépíti miagában a zenét, közben a felvételek folynak, a fölvételek befejeződnek s ezzel a film rendezőjének tulajdonképeni művészi m unkája végetér. Más, új művészi m unka kezdődik, a,,cutteré, aki a filmet összeállítja, aki sokszor fontosabb, mint a rendező, m ert ő a film tulajdonképeni dram aturgja, m ajd később m egkezdődik a zeneszerző m unkája. A cutter -nek rendkívül kifinom ult m űvészi érzékkel kell rendelkeznie, m ert ő állapítja meg, hogy melyik jelenet m ilyen hosszú legyen, a jelenetek m ilyen sorrendben kerüljenek leghatásosabban egymás után, mi az aimi fontos, hogy benne m aradjon a filmben s ami még ennél is fontosabb, mi az, ami ne m aradjon benne. A cutter muzikális, zenéhez értő is kell hogy legyen, m ert a zenei felvételek, a N achsynchron után a zene hangszalagját is ő vágja, ő illeszti ősz-

8 sze a képszalaggal és bizony üdítőbb dolog is van a világon, m int az, am i kor a zene, vagy ének, vagy beszéd első vagy utolsó hangját, vagy ta k tu sait a vágó a képpel együtt csupa véletlenségből levágja a filmről, úgy, hogy o tt egy taktus, vagy m on dat félbem arad. Szóval a cu tter összevágja, helyesebben összeállítja a film et s akk or a zeneszerző következik, sto p p erórával a kezében nézi, m éri a kész film et, hova, m ilyen id őtartam ú aláfestőzenei jöjjö n. Ez rendkívül nagy p o n to s ságot igénylő m unka, m ert az ért hívják az aláfestőzenét aláfestőzenének, hogy a jeleneteket pontosan kísérje. Itt m ásodpercnyi, sőt sokszor ennél is rövidebb időtartam ú pontosságra van szükség. M ikor a zeneszerző ezzel a m éréssel készen van, m egkom ponálja a zenét s ha ez is kész, akkor jön az úgynevezett utószinkronizálás, vagyis az az aktus, am ikor a film et jelenetek* re szétszedve lejátsszák s a zenei aláfestésre kijelölt helyeknél a zenekar m ikrofonba játssza a kísérőzenét. A film felvételeinél rendszerint m indenre elég idő áll rendelkezésre, am ikor azonban kész a film és a kísérőzene megkomponálására kerül a sor, akkor viszont m ár kifogytak az időből és így a zeneszerzőnek pár nap áll csupán rendelkezésére a zene m egkom ponálásához. Ez a hajszolt tempó természetesen semmiesetre sem előnyös a film művészi egységének szempontjából. Tegyük fel azonban, hogy a kom ponista bírja az iram ot és időre elkészül m unkájával. A zenekar készen áll, illetve ül a helyén, következik az első szinkronizálandó jelenet, amely mond* juk, a zeneszerző előzetes pontos m é rése alapján négy percig kell, hogy tartson. A karm ester, aki a felveendő jelenet zenéjét dirigálja, először m egnézi a képet és egyúttal! ugyancsak stopperórával kontrollálja a zeneszám lejátszása előtt a kim ért négy percet. M egtörténik, hogy az id ő tartam egyezik az előzetes lem ért időtartam m al, de rendszerint kevesebb, esetleg több szok o tt lenni, m ert, m int utólag kiderül, a cutter a zeneszerző m érése után megváltoztatta a jelenet hosszúságát, azzal, hogy kivágott belőle vagy hozzátoldott egy d arab o t és m indössze arról feledkezett meg, hogy ezt a változtatást í zeneszerzővel közölje. Persze, ez is sú lyos csorbát e jt a film művészi egysé gén, m ert m ost sebtében kell az alá* festőzenét a rendelkezésre álló filmjelenethez alkalm azni, perszk, m egrövidítve vagy, ha a jelen et a toldás folytán hosszabb lett, a zenét is meg kell toldani, ha m ásképp nem, ism étlések útján. M iután ennél az utószinkronizálásnál m ár csak tisztán a zene kerül felvételre, de esetleg olyan jelenetekhez, ahol a kész filmnél m ajd beszéd is lesz a zenével egyidejűén, ezután kerül a sor a zene és a beszéd, illetve zörejek összekeverésére. Ezt rendszerint a hangm érnök, a cut* tér és a rendező együttesen végzik, a zeneszerző nélkül, ami nagy hiba, m ert ezután újabb m eglepetések érhetik a zeneszerzőt, nevezetesen, ott, ahol ő halk zenét akart, erősen szól a muzsika és viszont. Ez persze nincs általánosan így, de előfordul. Végül, ha teljesen készen van a film és a m oziban vetítik, o tt is van egy erősítő, illetve halkító szerkezet, az úgynevezett potenciom éter, ami arra jó, hogyha nem szakértő kezekben van, bizony a film, hangja nem szól olyan erősséggel, m int kellene, hanem vagy erősebben, vagy gyengébben. M egtörténik, hogy éppen olyan jelenetnél, ahol nincs a filmen semmi beszéd, sem zörej és erősen kellene, hogy szóljon a zene, ott szól éppen halkan, vagy m egfordítva. Hás rendszert! L áthatjuk ebből, m ennyire nem függ a zeneszerző saját célkitűzéseitől, hogy a film zenéje jól érvényesül-e és hogy érvényesül-e egyáltalán. H ogyan v á r h a tja itth o n egy k épzett kom ponista, 6

9 hogy m uzsikája m egfelelően kezeltessék, am ikor m agának a filmzenének olyan m ostoha a sorsa, hogy a h iv atalos kollektív m egállapodás -ban, amely m indenkinek, aki a film körül tevékenykedik, jogait és kötelességeit szabályozaz a film zenéjéről és annak szerzőjéről úgyszólván szó sincs. Ezt egyszerűen kifelejtették. Ebben a hivatalos megállapodásban mindössze annyi em lítés esik a filmze* néről, hogy azok felsorolásánál, hogy a m egállapodás kikre vonatkozik, utolsó, tizennegyedik helyen, o tt áll, hogy karm esterre és zeneszerzőre is érvényes, de a zenekari zenészről sincs már szó, eltekintve attól, hogy a megállapodás egész szövegén keresztül nincs olyan pont sem, amely a fentemlített két közreműködőre érvényes lehetne. Ez így nincs rendjén! C ikksorozatunk folyam án részletesen bebizonyítottuk, ha ez ugyan egyáltalán bebizonyításra szorult, hogy a film nem élhet meg zene nélkül! Ez tény, ha pedig így van, akkor tessék az illetékeseknek jo b b an tö rő dni vele, tessék m egbecsülni ezt a m űvészeti ágat, úgy m int aho* gyan m egérdem li és tessék olyan h e lyet és teret nyújtani szám ára minden vonatkozásban, ahogyan az megilleti. És félre a filmzenénél a dilettantizmussal, am ely csak romobi, de nem épít. A jó pap is holtig tanul, tessék példát venni a külföldtől, nem szégyen, m ert itthon ugyanolyan jót és értékeset lehet filmzenében is produkálni, mint külföldön, ha nem jobbat. Elég sok fiatal és nem fiatal, de hozzáértő és művész van itthon, aki nem csak az anyagi lehetőségeket nézi az ilyen munkánál, hanem azt, hogy szépet, m agyart, m ű vészit produkálhasson, csak alkalm at kell nekik adni erre! (Vége.) A FILMKULTÚRA mai számának boríték lapjá^ y ^ 4 c n fa ^ f i II \ t 7 í / / R S Ü O W nyomták! A FIPRESCI a nem zetközi filmujságíró szövetség (F édération Internation ale de la P resse C iném atograpbique) végrehajtó bi- / zottsága m indig m ás és m ás nagyvárosban szokott ülésezni, hogy ezzel is közelebb vigye céljait a megvalósulás felé: a nem zetközi filmbéke és a népek barátságának az előm ozdítását. Ezúttal Bécsben ülésezett a Fipresci végrebizottsága Jean C hataigner elnökletével és résztvettek az ülésen mintegy huszonhatan v Franciaországból, N é metországból, Belgiumból, Svájcból, Luxem burgból, O laszországból, Lengyelországból,' A usztriából és Magyarországból (Lajta A ndor). A bécsi ülés foglalkozott a párizsi világkiállítás filmkérdéseivel és elhatározta, hogy a párizsi világkiállítást felhasználja a nem zetközi film szaksajtó előnyére is, ezért az idei kongreszust junius 6-án Párizsban ta rtja meg. A végrehajtó b i zottság a Fipresci tagjai közé v ette a nem régiben alakult osztrák Fiprescitagozatot, m ajd kim ondotta, hogy a jövőben a francia nyelv m ellett az angol, ném et és olasz nyelvet is alkalm azza hivatalos nyelvül, de a tanácskozási nyelv mindig az lesz, amilyen az illető ország államnyelve, illetve am elyet a négy nyelv közül a nem angol, ném et, francia vagy olasz nyelvterületen levő országban a kongresz szus kiválaszt. A végrehajtó bizottság ezen kivül elhatározta, hogy ném etnyelvű hivatalos közlönyt ad ki, am e lyet B erlinben jelen tetn ek meg és szerkesztője dr Fritz Olimsky lesz. A bécsi összejövetel alkalm ával az osztrák kollégák, élükön H erm ann Maillel' 7 főszerkesztővel, A lfréd Deutsch-Ger* man-nal és dr Iderm ann Pfaudler miniszteri tanácsossal valóban a vendégszeretet olyan nagyfokú m egnyilvánulását tanúsították, amellyel örök hálára kötelezték a m egjelenteket, akik azután a legszebb em lékekkel és benyom ásokkal té rte k vissza hazájukba.

10 Dr. POZSONYI G \B O R szék esfővárosi m érnök, törvényszéki filmtechnikai szakértő : OKTATÓFILM ÉS FILMTECHNIKA m odern film oktatás legfontosabb pedagógiai kö vetelm énye az osztályban való vetítés. Csak így le* h ét a filméi a tan ítás keretébe helyesen beilleszteni. A z osztályvetítés m egvalósítását a keskenyfilm technika haladása lehetővé tette. A mai film oktatás a keskenyfilmtechnikán alapszik ugyan, azonban téves volna azt állítani, hogy az oktatófilmnek a filmtechnika egyéb ágazataival semmi kapcsolata nincsen. A nnak illusztrálására, hogy milyen szervesen kapcsolódik a keskenyfilm a film technika sokfelé ágazódó terü leteivel, kövessük vázlatosan azokat a filmtechnikai előkészületeket, am elyek elvégzendők ahhoz, hogy az oktatófilm et a tan ár a tanulóknak levetíthesse. A film oktatáshoz m int általában tudjuk <16 mm széles biztonsági (ég* hetetlen) film szalagra készült m ásolatokra, keskenyfilm vetítőgépre, gépasztalkára, vetítőfelületre,, áram forrásra és a tanterem elsötétítésére van a többek között szükség. Az osztály vetítésekhez szükséges keskeny filmmásol átok nagy számára való tek in tettel és a keskeny m ásolato k m inősége érdekében a film ered etijét rendszerint norm ál (35 mm széles) filmre készítjük.1 A z oktatófilm et vagy eredeti szcenáriurn alapján gyártás vagy m eglevő kultúrfilm ek felhasználásával (vágás, m ontírozás, szerelés) állítják elő. M int látjuk, az oktatófilm előállításánál m ár a normáltechnika 1 Dr. H. Lummerzheim: Schmalfilmtechnik-Schmalfilmmöglichkeiten. Die Kinotechnik évf. 16. füzet. 2 A Főváros évben nagy sikerű oktatófilm-szcenárium pályázatot tartott. két nagy területével a filmgyártással és a filmmontázzsal találkozunk. A z oktatófilm gyártása közben, ha nem is egyszerre és legkevésbé olyan nagy m értékben, de előfordulnak mindazok a feladatok, am elyek a játékfilm* gyártásnál filmtechnikai és gazdasági szem pontokból felmerülnek. Kivételt ezek alól egyelőre csak a hangfelvételek képeznek. A szcenáriurn az oktatófilmnél is ellátandó forgatói u tasítással; a filmről előzetes előirányzati k ö ltségvetés készül; a felvételek szabadban, m űterem ben, belső helyiségben, belámpázva, színészekkel, díszletekkel, stb. készülnek. M egrendezésükre sok gond fordítandó. K ülön feladat a te r m észeti jelenségeknek filmszerű beállítása, a term észeti jelenségeknek sok* szór olyan korrigálása, hogy azok felvételre alkalm asak legyenek. A tu d o m ányos felvételekhez szükséges m ikroszkopikus, röntgenfelvételek, időrögzítő (Z eitraffer) berendezések pedig a játékfilm ekben nem ism ert feladatok elé állítják a film technikust. Végül filmre m áskép fel nem dolgozható té m ákat rajzfilmmel kell megoldani. A felvételek anyagának kidolgozásánál term észetesen előfordulnak az összes normál filmlaboratóriumi munkák: hívás, másolás, dublirozás, áíusztatások, áttünésiek, főcímek, feliratok, stb. k é szítése. A z ezek után összeállított m unkakópia alapján a negatív megvá* gásával elkészül az eredeti norm ál oktatófilm -negatív. M indezeket a m unkákat a film technikusnak kell minőségileg ellenőrizni és mennyiségileg szám ontartani. A z elszámolás, tekintettel az oktatófilm ekre szűkösen rendelkezésre álló anyagiakra és tek in tettel arra, hogy a közpénzekről, nagyrészt a tanulóifjúság fillérjei 8

11 ről (film díjak) van szó, talán még p ontosabb és fillérekremenőbb, m int a lég? szigorúbb producer elszámolása, ahol sokszor az anyagiakat más szem pontok felülm úlják: például a filmnek időre való elkészítése, stb. Az oktatófilm ek gyártásának vezetése, ellenőrzése és elszámolása rendszerin t a filmtechnikában képzett mérnök kezében van. Sajnos, a játékfilm ek gyártásánál ez a gyakorlat még csak kevéssé érvényesült, pedig az ellenőrző m érnök tiszteletd íja sokszorosan m egtérülne a film finanszírozója számára. M eglévő film eknek oktatófilm ek céljára való átalakításánál, tehát adaptált oktatófilmeknél elsősoran a feldolgozásra átveendő rendszerint norm ál m á solat, lavcndcbkópia vagy dupnegatív kifogástalan állapotának megállapítása a feladat. E zután m ár csak lab oratóriumi m unka (felirat, rajzfilm-készítés, stb.) és vágás következik. Term észetesen úgy a felvételeknél, m int a m ontírozásnál tárgyi szem pontokból a szcenárium író, illetve pedagógus irányítja a m unkákat. A norm álm éretű, eredeti filmek m egtekintéséhez és megbírálásához szükség van egy norm ál vetítőhelyiségre, tűz? biztos kam rával, norm ál hangos vetítőgéppel, tehát az oktatófilm a normál vetítőgép és vetítés technikájával is kapcsolatba kerül. A norm ál-vetítőgép azért hangos, m ert az átvételre felajánlo tt hangosfilmek eredetiben kerülnek m egtekintésre. H a fentiek szerint elkészült az oktatófilm és az Oktatófilm ek Országos Birálóbizottsága által elfogadtatott, úgy a keskeny-másolátok előállítására kerül a sor. M int em lítettük a m ásolatok 16 mm-es biztonsági (nem robbanva égő) filmre készülnek. A norm álnegatívról a m ásolatok optikai úton kicsinyittetnek (redukálás). A redukálás külön fel? adatok és nehézségek elé állította a film laboratórium okat. A redukálás h i báinak kiküszöbölésére újabban keskenydupnegatívot készítenek, amelyről a pozitív m ásolatokat m ár kontaktmásolás útján állítják elő. A vetítésre kész m ásolatok m ellett nem kevésbé fontos szerepet játszik az iskolai keskenyfilmvetítögép. A ható ságoknak az a törekvése, hogy magyar gyártmányú vetítőgépet szerezzenek be, sikert ért el. A technikusnak a géppel kapcsolatban, azonban nem csak a gép átvétele és tökéletesítésében való közrem űködés a feladata, hanem az is, hogy a gép kezelésére és karbantartására a tanerőket megtanítsa. A gépen kívül term észetesen filmátcsévélők, ragasztóprések, stb. a mozu műszerészek m unkakörébe tartozó berendezések beszerzése is szükségessé vált. A tantermek felszerelése vetítőasztalkákkal, ablaksötétítőberendözésekkel, vetítővászonnal és vetítőkon nekto rral teljessé teszi a film oktatás előkészítését. M egjelent a film a tanulók előtt! Felcsillant a gyerm ekek szem ében az érdeklődés. A pró m agyarok képzeletét m egterm ék eny ítette a film. M egállhat-c itt a film technikus? Megelég'edhetik-e azzal, hogy a némafilm pereg a tanulók előtt? Nem. A keskenyfilm technika m ár m inden tekintetben megfelelő hangos keskenyfilmeket és vetítőgépeket produkált. Elkészült m ár a m agyar hangos keskenyfilmvetítőgép. Term észetesen film kell hozzá. Hogy melyik oktatófilm legyen hangos és m elyik m aradjon néma, ezt a pedagógus állapítja meg. De ha ez a m egállapítás, ez a kívánság felmerül, az oktatófilm a film technika újabb területét, a hangosfilmét is igénybeszi. A régi filmek egy része utólag kap hangot, sz'nkronizáltatik, készülnek m ajd új hangos oktatófilm ek és meglévő hangos norm ál kultúrfilm ekből nem csak a ké= pet, de a hangot is redukálják vagy átírják, esetleg m agyarrá való szinkronizálás kapcsán. ^ 9

12 Hasonló a helyzet a színes keskenyfilmeknél is, bár még nem olyan közelfekvő, m int a hangos oktatófilm. A szükséglet m egvan a film oktatásban a színes film iránt is G ondoljunk csak a n éprajzi filmekre. Végül meg lehetünk győződve arról, hogy ha a plasztikus filmre megfelelő megoldás lesz, az oktatófilm ezt is ugyanúgy szolgálatába fogja állítani, m int a film technika m inden eddigi újítását. Előbbi rövid áttekintésből láthatjuk, hogy az oktatófilm a keskenyfilmtechnika keretein tú ln ő tt és a filmtechnikanak minden területét és eszközét igénybeveszi, hogy mennél tökéletesebb filmet és vetítőgépet állíthasson az bktatás szolgálatába. UJ h ír e k a s z ín e sf il m FEJLESZTÉSÉRŐL Q \ színesfilm egyre kom olyabban és /~ \m in d nagyobb arányokban terjed. A m erika pl. erre az évre 20 színes nagyfiím készítését vette tervbe. A ngliában is egyre erősödik a színes filmláz. Lassan szám olhatunk avval, hogy a színesfilmek száma egész komoly százalékot fog elérni és hogy Európa is elkezdi a színes filmek gyártását. Az Agfáék karácsony előtt jö ttek ki az Agfacolor néven ism ert kitűnő színes anyaggal, amelynél egymás felett négy emulzióréteg helyezkedik el, amelyek közül három különbözőképen színekre szenzilizált fotóréteg, míg a negyedik egy szűrőréteg. Agfáék új anyaga egyelőre még csak m int 16 mm-es fordításos film kerül forgalomba, am elynél a felvevőfilml fordításos hívás ú tján m in d já rt m int színes pozitív használható. Az előkészületek és kísérletek a 35 m m-es filmmel kapcsolatban már olyan stádium ban vannak, nogy rem élhetjük, hogy az új eljárás szerint kopirozható norm ál színes film eket is beláth ató időn belül forgalom ba kerülnek. A FILM SZEREPE A PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSON Az ezidei párizsi világkiállításra nagyban készülődnek az egyes nem zetek. V alam ennyi kultúráltam, de rengeteg tengerentúli ország kü ön pavil- lonnal szerepel m ajd a világkiállításon. Valam ennyi nem zet kiállítási csarnokjában önálló filmbemutató te r m et állítanak fel, ahol az illető ország tetszésszerint m utathatja be saját filmjeit. Ez a nagy szabadosság v o n atkozik teh át nem csak az illető ország játékfilm jeire, hanem a propaganda- és ism eretterjesztő film ekre is. A nem zeti jellegű film bem iutatóterm eken k í vül a kiállítás vezetőségei két hatalm as csoportban egyesítette a filmre vo n atkozó kérdéseket. A z egyik csoport n e ve Filmművészet, díszelnöke Louis Lumière, amelyhez a tudom ány, irodalom muzeurn, filmművészet, színm ű vészet, kongresszus és konferenciák ügyei tartoznak. N agy francia film- versenyt is terveznek, am elynek keretén belül bem utatják a m ájus 30.-ig elkészült francia játék- és ism eretterjesztő filmeket. Erre a célra és frankos d íjak at tűztek ki a legjobb francia film jutalm azására és külön fran k o t kap a legjobb fran cia am atőrfilm. A francia külügym i nisztérium legközelebb valam ennyi o r szághoz kérést intéz, am elyben fölkéri a különböző állam okat, hogy nemzeti filmgyártásuk legkiválóbb filmjét küldjék el bemutatásra. (Ismételten ajánljuk a magyar kormány figyelmébe a párizsi világkiállítás óriási j elentőségét. Tudjuk, hogy a külkereskedelmi hivatal ma; gyár ism eretterjesztő filmek bemutatását tervezi, ám ez nem elegendő, Sürgősen kellene olyan tanácsadó szervet létesíteni, amely a külügyminisztériumnak, vagy a miniszterelnökségnek segítségére lenne a világkiállítás magyar vonatkozású filmügyeinek a végrehajtásánál.) 10

13 vitéz KOVÁCS LÁ SZLÓ Kecskemét s MEG KELL VONNI A SZÜNETELŐ MOZIENGEDÉLYEKET filmek oktató hatása a töm egekre nagy jelen tő ségű, m ert em lékünkben a kép m aradandó nyom ot hagy és meggyőző erejű. A z igazságok felism erését elősegíti s szem léltetően saját képességeinket ébreszti, edzi, csiszolja. Több m int éve annak, am ikor a Balatoni Szövetség előterjesztést te tt arra nézve, hogy mezőgazdasági filmeket m utasson be a földmívelésügyi s a vallás- és közoktatásügyi m inisztérium közös eljárásával a balatonm enti községekben, hogy az iskolánkívüli népm űvelődési előadások ezzel a Bas laton m entének felvirágoztatását szolgálják. N ém etországban _akkor már több száz jó ism eretterjesztő film volt forgalom ban. Ennek nyom án olyan ira m ot v e tt a gazdasági fellendülés N é m etországban az utóbbi 20 év alatt, hogy évszázadok lassú fejlődését pótolhatták az egész világ meglepetésére. Hogy Olaszország szinte utolérhetetlen gyorsasággal lendült fel mezőgazdasági kultúrájában, abban nagy része van a nagyszámú m ozgépszínházaikban mind sűrűbben előadott s elszaporodó ism e re tterjesztő előadásoknak. De m indazokban az országokban, am elyek ma expanzív erőket m utathatnak fel, ugyanezek a tényezők m űködtek a köz javára és mi messze elmaradoztunk. Ez utóbbi tén y t beismerve, (lássuk meg azt is, hogy kevés jól vagy ilyen irányban működő m ozink van, habár a m öziengedélyek mai kontin gentált létszáma engedélyeseknek papiroson kb adatott, de nagy részük se jól, se roszszul nem működik, vagy egyáltalában nincsen üzemük. Ezzel szemben a kontingens létszáma be van töltve és ezzel 11 elvágták m indazoknak a dolgozni akarását, akik, ha engedélyekhez ju to ttak volna, vagy jutnának, úgy hasznosan folyhatnának be a,,nem zetnevelés -be. Miért kell ennek így lenni? Ki felelős azért, hogy ez így van? K árára a film iparnak, az állam jövedelmének és számos a filmszakma és moziüzemre kapcsolódó kenyéradás és kereseti lehetőségeknek. Félre a kínai copffal egy kicsit és ezekben a rohanó időkben ü tö tt az óra és cselekedni kell. Kötelezzék a mozi játszási engedélylyel bírókat arra, hogy ne töltsék ki a kontingens létszámát mások kárára, ha nincsen üzemük. Kötelezzék az enge* délyeseket arra, hogy irredenta, hazafias érzést tápláló és olyan ism eretterjesztő előadásokat vegyenek be h eten ként legalább egyszer, amely a magyar agrárország lakosságának, az országot fenntartó rétegnek legjobban kell. Vagyis m utassanak be a m ezőgazdaság köréből v ett filmeket és m eglátják, hogy hálás lesz azért a közönség és felvirágzik az ország. N e kicsinyelje le m ost senki azt, hogy én, aki évtizedek ó ta foglalkozom ezzel a problém á val, szerény elgondolásaim at ezen a h e lyen vetem fel. Ott teszem azt, ahol megértenek, ahol szívükön viselik a nem zetnevelés nagy kérdéseit, ahol jó t ak arnak azzal, hogy az illetékesek szíves figyelmét erre a fontos kérdésre reá irányítják. A ki ezt a felszólaláso* m at nem helyeselné, annak szíves készséggel részletesebb, meggyőző m agyarázatokkal m indenkor szolgálhatok. Csak azt ne kívánja senki, hogy a kérdés tovább tespedhessen, hogy ne nyerjen egészséges, gyors megoldást, hogy m aradjon m inden a régiben és faekével szántsuk drága, csonka hazánk barázdáit, am ikor az egész világon gőzekék rohanó iram ával dolgoznak.

14 A legtöbb h áborút az a hadsereg veszte tte el, am elynek technikai felszerelése gyenge volt. A nem zetek gazdasági versenyében mi ne akarjunk alul m aradni ma, m ert ez végzetes lehetne reánk. C selekedjünk teh át idejében. Revideálják a mozingedélyeket! K ötelezzük az engedélyeseket záros határidőn belül a fenti értelem ben leendő eljárásra és azt ellenőriztessük. N e tű rjü n k m eg engedélyeseket, akik üzem et nem tartanak fenn, de neveikkel a létszám betöltését m utatják ki és elzárják az engedély kiadhatását azok elől, akik a nemzetnevelés áldását tűzték ki zászlóikra. A MAGYAR FILMEK ARÁNY SZÁMÁNAK m eg á l la pítá sa Több mozgószínház panasszal fordult a Moziegyesülethez a kötelező magyar film %1-ra vonatkozó rendelet téves rendőri értelmezése tárgyában. Bár a /1986. B. M. sz. rendelet 1. -a e tárgyban világosan intézkedik, az egyesület elnöksége szükségesnek látta a legilletékesebb fúrum: a belügyminisztérium megkérdezését. A belügyminisztériumban a rendelet értelmezése tekintetében az alábbi felvilágosításokat adták: A százalék kiszámítása augusztus 1-től julius 31-ig terjedő teljes évre egységesen eszközlendő, tehát nem lehet az évet 2 önálló félévre felosztani, mint az a multévben történt. A rendelet a százalékos játszási kötelezettséget az 1200 méternél hosszabb filmek arányában darab számra állapítja meg, tehát a lejátszott külföldi és hazai filmek méterszámának a kiszámításánál -jelentősége nincsen. A százalék kiszámításánál nemcsak a külföldi filmek veendők számításba, hanem a hazaiak is, vagyis, ha valamely mozi pl. 40 külföldi és 10 magyar filmet m utatott be, úgy a 20%! nem a 40, hanem a 40 plus 10, vagyis 50 film után számítandó, azaz 10 filmet tesz ki. Amennyiben az elsőfokú rendőrhatóságok a rendeletet mégis tévesen értelmeznék, annak következéseit ők nem vonhatják le, hanem jelentést kötelesek tenni a. belügyminisztériumnak, ahol a téves értelmezést ki fogják korrigálni. M agyar Mozgóképengedélyesek Országos Egyesülete M orvay Pál s. k. A plasztikus film új utakon. Az am erikai Gordon új eljárást talált fel, amellyel feltevése szerint jó plasztikus hatású vetített mozgófényképet érhetünk el. Eljárásának legfontosabb sajátossága és egyben előnye, hogy a szemlélésénél a nézőnek semmiféle segédeszközre (ú. m.: szinkron-motorral hajtott pilla, kétszínű szemüveg) nincsen szüksége. Ugyancsak a leadásnál sincsen szükség különösebb vetítőberendezésre, a meglévők nagyjából megfelelők lennének. Gordon módszere abból áll, hogy a felveendő alakról egymásután közvetlenül egy közelebbi, m ajd távolabbi felvételt eszközlünk. Vagyis az egymást követő képkockákon ugyanennél az alaknál egy nagyobb és egy kisebb kép következik, amely képek egymással koncentrikusak. Az így elkészített filmet levetítve, az egymásután következő távolabbi és közelebbi képek minden külső segédeszköz nélkül a térszer6ség benyomását keltik. Minél közelebbi a tárgy, annál tökéletesebb a plaszticitása. Az ezzel az eljárással készült próbafilmet Am erikában állítólag nagy tetszés mellett mutatták be. Természetesen a Gordon-féle plasztikus film felvétele nem olyan egyszerű és még egyáltalában nem biztos, hogy sikerül-e az elméleti elgondolásnak megfelelően gyakorlati szempontból is kielégítően. megvalósítani. Gondoljunk csak azokra a szerkezeti és mechanikai nehézségekre, amelyek előadódnak abból, hogy ugyanarról a tárgyról a felvevőgéppel egyszer egy közelebbi, m ajd rögtön egy távolabbi képet kell exponálni, m ajd ismétlődik a játék. Ez optikai szerkezetek, a felvevőgép vagy annak egy részének másodpercenkinti 48 kockás mozgatását (ide-oda) jelenti, amit tökéletesen elérni rendkívül nehéz dolog. A film igénybevételéről és a vetítéskor előálló egyéb mellék jelenségekről nem is beszélünk. FILM KOPIROZÁSI ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. TELEFON: t Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

15 Á z Erzsébet- A Rákóczi- körut sarkán ut sarkán találkozik az egész város és a magyar filmszakma... hogy gyö nyörködjék ^ ^ '! az üjj^ yar^zso^ körút sarkán E M K E -k á v é h á z b a n

16 A FILMCENZURA UJ TAGJAI belügym iniszter az O r szágos M ozgóképvizsgáié B izottság tisztviselői és tag jai m egbízatásának lejártai folytán a M. E. számú rendelet 2. -a alapján az O rszágos M ozgóképvizsgáló Bizottságot évi december hó 3hig terjedő hatállyal a következő módon alakította meg Elnök: dr Szőllőssy A lfréd belügym inisztérium i m iniszteri tanácsos helyettes elnök: Kilb G yula belügym inisztérium i m iniszteri tanácsos, alelnökök: dr Sass Elemér belügym inisztérium i m iniszteri tanácsos, dr Bencs Z oltán m iniszterelnökségi m iniszteri tanácsos. Jegyzők: dr Ruttkay Ödön belügym inisztérium i m iniszteri osztály tanácsos, dr Páskándy János belügym inisztérium i m iniszteri titkár, Szabó Lajos belügym inisztérium i m i niszteri titk ár, dr Balogh Pál belügym inisztérium i m iniszteri osztálytanácsos. Tagok: A miniszterelnökség részéről: dr Bencs Z oltán m iniszteri tanácsos, dr Torma Dom okos m iniszteri osztály* tanácsos. A z igazságügyminisztérium részéről: dr Horváth Dániel m iniszteri osztályfőnök, dr Bary Z oltán kir. ügyész. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium részéről: Kőszeghy Iván m iniszteri osztálytanácsos, dr Dobrovics Károly m iniszteri osztálytanácsos. A pénzügyminisztérium részéről: dr Hirsch N ándor m iniszteri tanácsos, dr Sz. Nagy Béla m iniszteri osztálytanácsos. A külügyminisztérium részéről: dr Jambrekovich László m iniszteri osztályfőnök, báró Villani Lajos követségi tanácsos. A honvédelmi minisztérium részéről: Manó Iván alezredes, Vásárhelyi László m. kir. honvéd százados. A z iparügyi minisztérium részéről: dr Kádas Károly m iniszteri tanácsos, Novák Ervin m iniszteri m űszaki tanácsos. A vallás* és közoktatásügyi minisz* térium részéről: ifj. dr báró Wlassics G yula helyettes állam titkár, dr Jeszenszky Sándor m iniszteri tanácsos, dr Balogh László m iniszteri titk ár. A társadalmi élet szakértő kiváló* ságai közül: dr Szemerjay-Kovács Dénes belügym inisztérium i m iniszteri tanácsos, Folyovits József belügym inisztérium i m i niszteri tanácsos, Párdány O szkárné szül. Márkus Emília, özv. gróf Teleky Sándorné, Zámory Györgyné, dr Tomcsányi Zoltánné, dr Germann Tiborné szül. Bajor Gizella, dr. Rottenbiller Fülöp nyugalm azott állam titkár, dr Ferenczy T ibor a m. kir. rendőrség bu* dapesti főkapitánya, dr Eliássy Sándor a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya, Horváth Elek nyugalm azott helyettes állam titkár, dr Marinovich Jenő nyugalm azott főkapitány, vitéz Berkó István nyugalm azott ezredes, Hlatky Endre a Rádió és Telefonhirdm ondó Rt. igazgatója, dr Baranyay Z oltán m i niszteri osztálytanácsos, Verő G yörgy író és zeneszerző, dr Jósa Béla m iniszteri osztálytanácsos, dr Szép László m iniszteri osztálytanácsos, Odry Á r pád színművész, dr Genthon István egyetem i m agántanár, dr Gimesi N án dor egyetem i m agántanár, Szunyogh Szavér bencés tanár, Koch István ág.

17 hitv. ev. főgimnáziumi igazgató, dr Pethő István ref. főgimnáziumi tanár, dr Pollermann A rth u r nyugalm azott m iniszteri tanácsos. A M ozgóképüzemengedélyesek és Mozgóképipari Érdekeltségek stb. köréből szakértők: Bornemisza Gábor, a M M OE elnöke, Gyárfás G yula m ozgófényképüzem i engedélyes, Plervay Frigyes lapszerkesztő, Lajta A ndor a Film kultúra szerkesztője, Pogány Frigyes nyugalm azott helyettes állam titkár, Jekelfalussy Zoltán v. b. t. t., volt fiumei korm ányzó, dr Bingert János a H unnia Filmgyár Rt. igazgatója, dr Taubinger Zoltán a M a gyar Film iroda igazgatója, dr Palugyay M iklós a M ozgóképipari Egyesület alelnöke, Kolba G yula lapszer» kesztő, Kállay M iklós lapszerkesztő, Mihályffy Ernő lapszerkesztő, Szilárd János lapszerkesztő, dr Grosch Károly m iniszteri tanácso, orvos, dr Aczél Elem ér m iniszteri osztálytanácsos, o r vos, dr Balla Borisz m iniszteri titkár. V W v v V W V V S A A A /V W W W W V W V '» Osztrák mozistatisiűika. Az osztrák fővárosban ezidőszerint 185 filmszínház já t szik, amelyek közül- csak e g y m utat be még némafilmeket. Az osztrák mozik száma az 1935 évvel szemben valamivel szaporodott. Amig 1935-ben A usztriában 824 mozi működött, addig 1936-ban már 839 mozi játszott. Az osztrák szövetségi országok szerint ez a szám ekként oszlik meg: A lsóausztria Feisőausztria 91 Stájerország 97 K arintia 36 Salzburg 28 Tirol 2j5 Voralberg 14 Burgenland Bécs összesen 839 Egész A usztriában még 31 némamozi játszik, az előző évi 49 némamozival szemben. A naponta játszó mozik száma 2214, hetenként 1-2-szer játszik 152, egyszer hetenként 227, hetenként 2 6-szor játszik 176 mozi. Az ezernél nagyobb befogadóképességű filmszínházak száma 7, a legtöbb mozi befogadóképessége 300 körül váltakozik. N Y Í L T t é r * Nyilatkozat. A kisíarcsai Népművelési Bizottság, m int a Fórum filmszínház 1 K istarcsa engedélyese, közhírré teszi, hogy a Komáromi A ladár úr által, a fenti mozgószínház részére eszközölt filmkötésekért az anyagi felelősség kizárólag nevezett u rat terheli és a Népművelési Bizottság m int engedélyes ezekért semmiféle felelősséget nem vállal. K istarcsa, január 12. Népművelési Bizottság: Veress Ferenc s. k. elnök. * E rovatban közüliekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem kiadóhivatal. W W W W V V V W V W V W 1 W W W é K F W ^ W U ÍH Helyesbítés. A Filmművészeti Évkönyv évi kiadásában a Globus-íilm kft. adatai közölt haitiül Sándor úr m int társtag szerepel. Megállapítjuk, hogy ez a közlés tévedésen alapszik. A Filmművészeti Évkönyv szerkesztősége. v V V W W W V V W W V W V V W W W V V Biztonsági film éghetetlen film. A film tűzveszélyességének a kérdése sok embert foglalkoztat Európában és Amerikában egyaránt. Kiváló tudósok és szakemberek tanulmányozzák a filmanyag viselkedését tűz esetén. Amerikában külön bizottságok alakultak a filmgyártók köréből, amelyek feladata ezt a problémát alaposan tanulmányozni. Hatalmas és fontos munkásságuk értékes eredményeit az amerikai filmtechnikusok folyóirata, az SM PE Journal részletesen ismerteti. Különösen érdekesek azok azok a részek, amelyek a biztonsági filmmel foglalkoznak. A biztonsági filmet tévesen szokták éghetetlen filmnek is nevezni. Ez az elnevezés erősen megtévesztő, mert azt a hitet kelti, mintha az egyáltalán nem volna meggyujtható. A biztonsági film is elég, csakhogy ennek, mint acetilcelluózának lényegesen kedvezőbbek az égési tulajdonságai, úgyhogy normális körülmények között sokszorosan tűzbiztosabb anyag, mint a normál nitracellulóza film. A tűzbiztonsági film gyulladási hőfoka jelentékenyen magasabb ( Celsius-fokok között), mint a nitracellulóza filmé: (150 Celsiusfok). A meggyulladt biztonsági film csak akkor ég tovább, ha különösen kedvező a levegő hozzávezetés. Érdekes megállapítás az is, hogy a biztonsági film égési sebessége jóval kisebb, mint a papíré vagy fáé. 15

18 A FILM HALOTTAI Entzel István a dom bóvári Ipartestület elnöke január 19-én elhunyt. Entzel éveken keresztül vezette a dom bóvári Ip artestü let m ozgóképszínházát és igen b arátságos ö ssze k ö ttetést ta rto tt fenn a m agyar film szakmával. Richard Boleslavsky, az ism ert lengyel szárm azású am erikai filmrendező, embólia következtében H ollyw oodban m eghalt. M int Stanislaw sky tan ítv á nya került a színpadhoz, m ajd gyors tem póban ju to tt a filmhez is, ahol csakham ar ism ertté te tte a nevét. H u zamosabb ideig dolgozott A m erikában, ahol 1929-ben hívták meg a hollwoodi film gyárak egyikéhez.. Boleslawsky rendezte tö bbek k ö zö tt a Nyomorultak egyik film változatát, a Rasputint, legutóbb pedig a színes M arlene Dietrich-filmet az Allah kertjét. M indössze 47 éves volt. Hella Moja valam ikor a legjobb nevű film sztárok közé tartozott. Az egykor ünnepelt és nagy sikerekkel rendelkező filmművésznő az utóbbi években visszavonultan élt Berlinben férjével, H einz Paul-lal, aki m a is ak tív filmrendező N ém etországban. Hella Moja sokat betegeskedett az utóbbi években és m ost 44 éves korában a halál v álto tta meg szenvedéseitől. V a lam ikor méltó versenytársa volt H enny Porten-nek, Mia Afav-nak és m ásoknak. A ímoziközönség nagy része, am ely még élénken emlékszik erre a bájos és kedves filmszínésznőre, nagy m egdöbbenéssel szerzett tudom ást az egykor ünnepelt film diva haláláról. W aldem ar Dalquist svéd filmszínész, aki a svéd filmeken já tsz o tt főszerepeket és a legkedveltebb svéd színészek közé tartozott, Stockholmban 49 éves k o ráb an hirtelenül m eghalt. K ari Pahl, a legöregebb _ncmet m o zigépész Berlinben meghalt. Pahl már 1896-ban v e títe tte az első filmeket. MAGYAR ÁLOM - ANGOL VALÓSÁG N éhány londoni filmgyár veszteséges üzletpolitikája m iatt, am elyen az an gol mozik egy része is elvérzett, 300 angol, úgynevezett független mozgóképszínház elhatározta, hogy British Independent Exhibitors" elnevezéssel szövetkezetei létesít, amelynek célja az is, hogy résztvesz bizonyos angol filmek gyártásában, amelyek üzleti eredm ényességéről m eggyőződést szerez. Egy-egy filmen fo n t tal vesz részt a szindikátus, am elynek m ozijai összesen ülőhely felett rendelkeznek, teh át elég tek in télyes tömegű közönség befogadására alkalm asak. (A z angol példa nem újkeletű. N á lunk már két évvel ezelőtt alakult meg Gyárfás, Morvay, Ungerleider és Segall elgondolása szerint hasonló szindikátus, de amit Angliában a tömegek (már mint a mozik töm e gei), az összetartás ereje és végül a pénz alkothatott, nálunk ezeknek a hiánya miatt megfeneklett. Pedig kár volt...) O 0 O O O O O 0 O O O O O O O O O O O O O O O O O O O O A soproni Városi-moziban január 3-án az ottani Iskolánkiviili Népművelési Bizottság lengyel-magyar filmmatinét rendezett, am e lyen Földes Béla szerkesztő ism ertette Lengyelország helyzetét, majd mozgóképeken m utatták be Lengyelország szépségeit, népét és zenéjét. A debreceni Hnngária-mozgó január 20-tól kezdődően érdekes újítást vezetett be. Eszerint a Hungária ezentúl naponta 4, 6 és 8 órai kezdettel tartja előadásait. Ezzel lehetővé tette, hogy Debrecen lakosságának az a része, amely a kültelkeken lakik, még az utolsó villamossal hazatérhet. A dombóvári Ipar-mozgó kötéseit ezentúl Szabó János ipartestületi alelnök intézi az Ipartestület irodájában, Dombóvár, Jókai u. 10. alatt. Csepeli Csik mozgóképszínház kft. névvel új vállalkozás alakult Csepelen, József ucca 102 alatt. A társaság célja Csepelen mozgóképszínház létesítése, törzstőkéje pedig 10 ezer pengő. A társaság ügyvezetője Csik Mihályné szül. Apró Mária (Budapest, X., Hölgy ucca 50), aki egyedül képviseli a tá r saságot. 16