Varga Gabriella Katalin. Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség három településén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Varga Gabriella Katalin. Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség három településén"

Átírás

1 Varga Gabriella Katalin Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség három településén Konzulens: Kocsis Erzsébet főiskolai docens 1. Bevezetés Születésem óta egy közel 410 fős kistelepülésen élek. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szociális munkát szeretnék tanulni. Leendő szociális munkásként nyitott szemmel jártam szülőfalumban, Kisvejkén, érzékeny voltam a szociális problémákra. Megfigyeltem néhány környékbeli kistelepülés szociális ellátását, amelynek szerves része volt a falugondnoki szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás. A bonyhádi kistérségben négy falugondnoki szolgálat található. A vizsgált kisvejkei, závodi és mucsfai mellett még egy Bonyhád közelében fekvő kis településen, Mőcsényben. 1 Falu- vagy tanyagondnoki munkakörben sok hölgy is dolgozik Tolna megyében, számuk 2010-ben 7 fő volt a 42 tolna megyei tanya- vagy falugondnok közül. 2 Kistelepülésen élőként a saját bőrömön tapasztaltam a falusi lét előnyeit és hátrányait is. Az apró falvakban a munkanélküliség mellett gondot okoz a szolgáltatásoktól való távolság is. Az infrastruktúra nem megfelelően kiépített, hiányoznak a jó minőségű utak. Gyakran nincs a településeken iskola, rendszeres orvosi ellátás. A bevásárlást, hivatalos ügyeket a lakosok gyakran a távolabb eső városban intézik. Amelyik család nem rendelkezik gépjárművel, számos nehézség előtt találja magát. A menetrendszerű buszjáratokhoz kell igazodniuk, terheiket kénytelenek nehéz szatyrokkal hazáig cipelni. Vizsgálódásom célja, hogy rámutassak: a falugondnokok miként tudnak hozzájárulni a települési hátrányok csökkentéséhez a munkájukkal. Ehhez szükséges behatóbban megvizsgálni, hogy pontosan mik is ezek a nehézségek. Kutatásomat Tolna megye három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén végeztem. Kisvejkén, Závodon és Mucsfán hasonló körülményekkel találkoztam. Mindhárom településen működik falugondnoki szolgáltatás, azonban eltérő formában, eltérő feltételekkel. Úgy vélem, hogy a vizsgálni kívánt településeken a falugondnoki szolgáltatás megjelenésével javult a hátrányos helyzetűek sorsa és a szociális alapellátás. Dolgozatomban az elméleti felvezetés után a három település falugondnokaival készített interjút és a falvak lakóinak fős mintáján lekérdezett kérdőívet elemzem. Az SPSS 11.5 for Windows programjával dolgoztam fel a kérdőívek adatait, valamint a dokumentum-elemzés módszerét is alkalmazom. Dolgozatom végén egy eset leírása található. 1 Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Szociális Kalauz Dél-Dunántúli Régió p. 2 letöltve: október 5.

2 2. A kistelepülésen élők helyzete, problémái A Csörsz Klára által szerkesztett Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadványban Csörsz nyolc pontban foglalja össze a kistelepülések legfontosabb problémáit. A felsoroltak közül én az első hatot emeltem ki ebből a felsorolásból, ezeket a pontokat ismereteim alapján próbálom értelmezni. A kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái: Hátrányos földrajzi fekvés, zsáktelepülések Ezen problémák a rossz infrastruktúrából adódnak. A városok, más települések nehezen megközelíthetőek, nehezen elérhetőek. Legrosszabb helyzetben a zsákfalvak vannak. Zsákfalu az a település, amely a fő közlekedési útról mellérendelt úttal fűződik le, vagyis közlekedéshálózat szempontjából zsákutca Intézmény-, infrastruktúra- és szolgáltatáshiányok A kistelepüléseken kevésbé kiépített az önkormányzati-, szociális-, egészségügyi-, oktatási- és kulturális ellátó-rendszer, mint a magasabb lakosságszámú településeken. Ennek következtében kevesebb szolgáltatáshoz lehet közvetlenül hozzájutni. A településeken gyakran nem a szolgáltatások, hanem csak a hozzáférés biztosított. Magyarországon kettő alapszolgáltatást kell kötelezően nyújtania egy kistelepülésnek, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A családsegítéshez való hozzáférést is biztosítani kell minden településen. Ennek ellenére nem minden kistelepülésen megoldott a szociális étkeztetés Munkahelyek hiánya, elszegényedés A kistelepüléseken részben a lakosságszám, részben a költségek és az ingázás miatt nem gazdaságos a munkahelyteremtés. Ennek következtében egyre több kistelepülésen a szociális ellátások jelentik a lakosság jelentős bevételi forrását, mivel elhelyezkedni, ingázni nem tudnak. A szociális ellátás a megélhetésre is alig elegendő, félretenni, tartalékolni már nem tudnak a szegény családok egy esetlegesen bekövetkező plusz kiadásra (pl.: betegség, haláleset). Ezáltal kiszolgáltatottá válnak, függnek az ellátás összegétől Elöregedés A fent említett problémák miatt a fiatalok elköltöznek a kistelepülésekről a városokba munkahely reményében. Javarészt az idősebb, gyakran betegebb, egyedülálló öregek maradnak a falvakban. 2.5 Etnikai összetétel változása A fiatalok magas arányú elvándorlása miatt a kiöregedett falvakban az ingatlanárak csökkennek. Nehéz túladni a telkeken, házakon. Az olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú 3 4 Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet p. letöltve: november 12.

3 házakba nagyobb arányban költöznek romák, szegény, sokgyermekes családok. Ez is gerjesztheti a szociális feszültségeket. 2.6 Helyi közösségek, tradíciók elsorvadása, értelmiség, mértékadó személyek hiánya A fiatalok elvándorlása és a munkahelyek megszűnése után a falvak jó esetben alvó településekké válnak. Az alvó település egy város vonzáskörzetéhez tartozik, és a lakosság döntő többsége a városokba jár dolgozni, csak este tér vissza otthonába - aludni. 5 Emiatt hanyatlik a közösségi, társasági élet. Saját településemen is tapasztaltam a közösségi élet hanyatlását. A rendszerváltás előtt még működött mozi a településen, ami néhány évtizede bezárt. A könyvtár sem üzemel jelenleg. A fiataloknak és az idősebbeknek sem biztosított a kulturált sportolási és szórakozási lehetőség. A magasabb iskolai végzettségűek elköltöznek a településekről a jobb munkahely reményében. A kistelepülések lakossága jellemzően nagyobb arányban alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen, mint a városokban, nagyobb településeken. Ennek oka, hogy a rendszerváltás után az agrár-értelmiség a termelő szövetkezetek bezárásával eltűnt. A kistelepüléseken a gyermekszám és az anyagi források csökkenése következtében az oktatási intézmények megszűntek, így az iskolához kötődő értelmiség, a pedagógusok jelentős része elköltözött a falvakból. 3. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése, elindításának története, törvényi háttere 3.1. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése Mi a különbség a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás meghatározása között? Mi a tanyaés falugondnoki szolgáltatás célja? Ezekre a kérdésekre szintén a hatályos évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (továbbiakban Szociális törvény) kerestem a választ, de több forrásban is ( v.ö. Csörsz, ) nyomára bukkanhatunk. 6 A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármű üzemeltetésével biztosítanak. 7 A Szociális törvény megfogalmazta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás célját is: A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. 8 A célokban megfogalmazottakban látni lehet, hogy: A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. 9 A falugondnoki szolgáltatás meghatározása után a tanyagondnoki szolgáltatást is definiálja a jogszabály. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb letöltve: november 10. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p., 34. p., 45.p., 53. p. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. (1) Szociális törvény 60. (2)

4 négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. 10 A Szociális törvény arról is rendelkezik, hogy mi a teendő akkor, ha egy település a tanya- és falugondnoki szolgáltatás feltételeinek is megfelel. Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. 11 A szolgálat 1990 augusztusa óta működik Magyarországon. Hungarikumnak számít, mivel Magyarországon indult elsőként hasonló kezdeményezés. 3.2 A falugondnoki szolgáltatás elindításának története Az aprófalvak demográfiai problémái a 60-as évek elején kezdődtek. A tendencia a kistelepülések gazdaságának egyesítésével, és ezzel párhuzamosan a nagyközségek szerepének megerősítésével kezdődött. Gazdaságilag és a szolgáltatásokat tekintve az 1970-es 12 évektől kezdődően gyengítették a törpefalvak pozícióját. Az előzőekben említett problémákat és a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szükségességét Kemény Bertalan területfejlesztő ismerte fel a rendszerváltozás előtti években. Kemény bejárta Somogy megye településeit, és mindenütt talált arra példát, hogy miért érdemes egy-egy településnek fennmaradnia. Olyan emberekkel találkozott, akik felvállalták a falut, akik öntevékenyen, sajátos megoldások megvalósításával sokat tettek településük fennmaradásáért. A megismert példák meggyőzték arról, hogy a körzetesítés, az intézményelvonás alapelveivel szemben egyetlen ember is képes tenni. Egy ember több mindenhez is érthet, ha a település tényleges érdekeiből, a helyi valóságból indul ki. E példák tapasztalata alapján Kemény feltette a kérdést: mi kell a megszűnésre ítélt falvak megmaradásához? A választ három pontban foglalta össze: Autonómia önkormányzó képesség A kis falvakban a háztáji termelés bővítése, családi gazdaságok támogatása Egy ember mikrobusszal, aki biztosítja a szolgáltatások elérését: ez a falugondnok. 13 A jelenleg működő falugondnoki szolgáltatások a harmadik pontra reagálnak leginkább, hiszen a falugondnoki szolgáltatás alapvető tárgyi feltétele személy- és áruszállításra is alkalmas 8+1 férőhelyes, személyszállításra vizsgáztatott gépjármű. 14 Fontos, hogy alkalmas legyen idősek, gyerekek s mozgáskorlátozottak szállítására is. Ennek érdekében a legtöbb gyermekmagasító üléssel, rámpával, kihúzható lépcsővel ellátott. Miután a falugondnoki szolgáltatás egyik fontos eleme a személyszállítás, ezért úgy gondolom, hogy a falugondnok fő tevékenységei közé tartozik a gépjármű fenntartása, működtetése. Először a falugondnoki rendszer bevezetését 1989-ben javasolta a Falufejlesztési Társaság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A megyei közgyűlés 10 Szociális törvény 60. (3) 11 Szociális törvény 60. (5) 12 Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport (vezető: Székely György) Budapest, p. 13 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. 14 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p.

5 támogatta a kísérlet elindítását. Így 1990 nyarán 24 helyen indult meg - főként Barkas típusú kisbuszokkal - a falugondnoki szolgálat ben bekapcsolódott a rendszer támogatásába a Népjóléti Minisztérium, az akkori szociális tárca. 15 A falugondnoki szolgáltatás egyik alapértékének tekinthető: Kis befektetés (egy ember munkaideje és egy mikrobusz fenntartási költségei) - nagy eredmény elve. 16 A falugondnoki szolgáltatás Kemény Bertalan vizsgálódásai hatására először, immár nem kísérleti jelleggel, Somogy megyében jött létre. A Dél-Dunántúli Régióban Baranya megyében található a legtöbb falugondnok egy 2009-es adat szerint - számuk 152 volt ekkor. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a számuk, 2009-ben 165- en teljesítettek szolgálatot. 17 Egy 2006-os adat szerint a falugondnoki szolgáltatás az 500 fő alatti kistelepülések (ún. aprófalvak) 47%-ában volt megtalálható, ami a többi településkategóriához képest kiugróan magas volt. Ennek hátterében a gyenge tömegközlekedés, a rossz infrastruktúra áll. 18 Törvényi háttér Az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Szociális törvény) 60. -a határozza meg a szolgáltatást. A települési önkormányzat meghatározza a szociális feladatok körét helyi rendeletében, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálat által ellátandó szociális feladatokat. Az önkormányzat a szolgáltatások működtetésére ellátási szerződést köthet civil szervezettel is. Működési engedély szükséges az állami normatívához való hozzájutáshoz, amely fedezi a szolgáltatás költségeinek nagyobb részét. A hiányzó összeget a képviselő-testület határozata alapján települési költségvetésből finanszírozzák. A működési engedélyt a helyileg illetékes városi jegyző adja ki. 19 A 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet szól a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről. E rendelet szabályozza a szociális szolgáltató működésének engedélyezését, ellenőrzését és megszűnését. A működési engedély egyik feltétele a falu- és tanyagondnoki tanfolyam elvégzése. 20 A képzés Vértesacsán zajlik, tanfolyam jellegű. Kétszázhatvan órából áll, ebben száznyolcvan óra elmélet van. Az elméleti oktatás bentlakásos rendszerben történik. Nyolcvan óra gyakorlat van, ebből negyven óra helyi gyakorlat, negyven óra pedig megyei gyakorlat. A képzés végén a résztvevők írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, valamint benyújtanak egy írásbeli záró dolgozatot. A dolgozatban bemutatják településüket és végzett munkájukat. A képzést a Nemzeti Felnőtt- és Szakképzési Intézet szervezi és koordinálja. A képzést elvégzők tanúsítványt kapnak. 21 Az erdélyi falugondnokokat is Magyarországon képzik Szolgálat p. letöltve : november 29. Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként (2009) szerk: Magyar Tanya- és Falugondnoki Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei beszámoló tanulmány - Készítette: Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( Vezető: Székely György szociológus) Budapest, p /1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 20 A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja jegyzet 2. p. 21 A Falu- és Tanyagondnok képzés Oktatási Programja jegyzet 4. p.

6 A szolgáltatást többféle módon lehet igényelni. A falugondnok személyes vagy telefonon történő megkeresésével vagy meghatározott személyeknél, például a polgármesternél vagy a szociális ügyintézőnél. 22 A Csörsz Klára által szerkesztett Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadvány felsorolja, hogy a falugondnok milyen személyekkel és intézményekkel tart napi szinten kapcsolatot. 23 Ezt a kilenc pontot kiegészítettem a kutatásom során szerzett információkkal az egyes feladatok tartalmát illetően. Polgármester. A polgármester a falugondnok közvetlen felettese, elláthatja feladatokkal a falugondnokot, mint helyi közalkalmazottat. Polgármesteri Hivatal. A falugondnoknak ugyan nincs irodája, ám a hivatali ügyek, feladatok miatt gyakran megtalálható az önkormányzat épületében. Képviselőtestület. A képviselőtestület dönt minden évben arról, hogy mekkora összeggel egészítsék ki a szolgáltatásra szánt állami normatívát. Önkormányzati intézmények, azok dolgozói. Idetartozik az óvoda, iskola, amennyiben van a településen. Ha van a településen szociális étkeztetés, többnyire ezen intézmények egyike biztosítja. Helyi civil szervezetek, közösségek. Idetartozik, amennyiben működik, pl. a polgárőrség, helyi futball egyesület a településen. Helyi vállalkozók. A falugondnok kapcsolatot tart helyi vállalkozókkal. A lakosság igényeit a vállalkozások szolgáltatásai felé és a vállalkozások szolgáltatásait a lakosságnak igény esetén közvetíti. Lakosság, rendszeresen és esetenként ellátott személyek. A falugondnok közvetíti számukra az önkormányzat közérdekű információit, kihelyezve azokat a nyilvános hirdetőfelületekre, képújságra. Egyéb intézmények, szervezetek. A falugondnok kapcsolatot tart az egyház képviselőjével és egyéb szervezetekkel is, mint például a munkaügyi központ, akkor is, ha az nem az adott településen található. Nem önkormányzati fenntartású intézmények. Rendszeres kapcsolatban áll a háziorvossal, ugyanis a falugondnok közreműködik a háziorvosi rendelésre szállításban és a gyógyszerek kiváltásában. A falugondnok kapcsolatot tart még a körzeti megbízottal is. A Szociális Törvény 115.A. -a alapján a falugondnoki szolgáltatások valamennyi eleme (melyeket az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet tartalmaz) térítésmentes A falugondnoki szolgáltatás során ellátandó, ellátható feladatok A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás során végzendő tevékenységek meghatározása az 1/2000 (I.7) SZCSM rendeletben található, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. A rendelet a következő feladatokat sorolja fel: A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül a közreműködés Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet

7 aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül az ételszállítás önkormányzati intézménybe, az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. 25 E feladatokon kívül a falugondnokok jellemző feladatai közé tartozik a közhasznú munkások irányítása is, bár ez nem tartozik bele a munkaköri leírásukba, ennek ellenére a települések polgármesterei gyakran bízzák meg őket e feladattal. A tevékenységekhez kódok tartoznak, ezeket vezetik be a falugondnokok a szolgáltatási naplóba A szolgáltatás adminisztrációja Szakmai ajánlásként (tehát nem kötelező) a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség az Országos Módszertani és Képzési Központ által kidolgozott szolgáltatási naplót ajánlja. A szolgáltatási naplón vezetni kell a végzett szolgáltatások típuskódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra fordított időt percben, a gépjárművel megtett utat kilométerben megadva. Ezen kívül fel kell tüntetni a szolgáltatás során felkeresett egyéb település(eke)t és a szolgáltatást igénybe vevők nevét. A szolgáltatást a személyek aláírásukkal igazolják. 27 A falugondnoki szolgáltatás működésének jelenleg nincs kötelezően előírt adminisztrációja. 28 A szolgáltatási napló mellett sok falugondnok vezeti a falugondnoki gépjármű menetlevelét, ezáltal el tudnak számolni a benzinköltségekkel is. Menetlevelet csak 25 I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. (1), (2), (3) bekezdés 26 A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma - Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 27 Szolgáltatásnapló Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 28

8 a teherszállításra vizsgáztatott gépjárművek vezetőinek kell vezetniük. 29 Néhány falugondnok a szolgáltatás igénybevétele előtt megállapodást köt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére az ellátottal. Mások átvételi elismervényt is kitöltenek, ha bevásárlásra vagy gyógyszerkiváltásra készpénzt vesznek át, így pontosan el tudnak számolni az átvett összeggel. A fentebb említett nyomtatványok sokszorosíthatóak. Azt feltételezem, hogy ahogy a szociális ellátórendszer összes többi szegmensében, a falugondnoki szolgáltatásnál is nagyon pontos adminisztrációval jár a szolgáltatás működtetése Kisvejke 6. A vizsgált települések rövid bemutatása Jellegzetes halmazfalu. A halmazfalu olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan alakúak. Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. A települések egyik ősformája. 30 A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, Tolna megye délnyugati részén, Baranya megye határán. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 35 km-re, Bonyhád kb. 20 km-re található. Szomszédos települései: Závod, Lengyel, Mucsfa. Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Kurddal összekötő alsóbbrendű úton, vagy a 65-ös főútról Murga felől Tevelen keresztül egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurd, a MÁV 40-es számú, Budapest - Dombóvár-Pécs közötti vonalán ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt a feltett kérdésre a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 31 A statiszikai adatok a népességre vonatkozóan azt mutatják, hogy a település lakosságszáma az utóbbi évtizedekben csökkent, 1990 óta viszonylag stagnál. 1930: 736 fő 1990: 420 fő 2001: 453 fő 2009: 423 fő 32 A településen napközi otthonos óvoda működik Bonyhádi Nevelési és Oktatási Intézmény tagintézményeként. Az iskola már évtizedekkel korábban bezárt. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra, Aparhantra és Tevelre járnak iskolába. A településen mobilposta üzemel. A védőnőnek és a családgondozónak heti egy alkalommal van fogadóórája. A településen a háziorvos heti két alkalommal rendel, a fogorvos pedig heti egy alkalommal. A településen két kisbolt és egy kocsma üzemel. A faluban római katolikus templom is található. A településen néptánccsoport működik. A Teleház néhány éve bezárt, a könyvtár sem üzemel jelenleg. Az önkormányzat néhány éve egyesületet hozott létre, a Kisvejkei Munkanélküliekért Közhasznú Egyesületet. A településen élők jelentős része Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. letöltve: 2010.nov. letöltve: október 5. letöltve: október 5.

9 mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Nyáron kiegészítő jövedelemforrása a lakosságnak a mezőgazdasági alkalmi munka a település barackosaiban. A képviselő-testület 5 főből, és a polgármesterből áll. Cigány Kisebbségi és Német Kisebbségi Önkormányzat is működik a településen. 6.2 Závod A településről adatokat a falu honlapjáról gyűjtöttem. A község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A községben egyetlen oktatási intézményként az óvoda működik. Az általános iskolás gyermekek az 5 km távolságra lévő Tevel községben tanulnak. A kultúrára való igényt a Váradi Antal Civilház, a Községi Könyvtár és a Teleház elégíti ki. A háziorvosi ellátás heti 3 alkalommal biztosított, fogorvosi ellátásra Kisvejkére kell utaznia a lakosságnak. A településen sportegyesület keretében labdarúgás működik. A falugondnok feladatai közé tartozik a sportegyesület és a labdarúgók szállítása az idegenbeli mérkőzésekre. Závod értékeinek megóvása, az ifjúság és a rászoruló réteg támogatására jött létre a Závod Értékeiért Közalapítvány, mely a Teleház létrehozásán is fáradozott. A Závodi Önkormányzat és a Závod Értékeiért Közalapítvány segítségével nyílt meg áprilisában az Információs Ház, egy kis irodahelyiségben Závodon. 33 A augusztusában alakult Váradi Antal Értékmentő Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumhoz sikeres pályázatot nyújtott be a Kistérségi Teleházak hálózatbővítési pályázatára március 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Závodi Teleház, a Völgység első teleháza. Sikeresen működik a Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége. Berendezett német és székely szobával várja látogatóit a tájház. A munkanélküliek száma 15 fő körüli. Szinte minden család kiegészítő jövedelmét a kisebbnagyobb tételű mezőgazdasági termeléssel biztosítja Mucsfa A község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben helyezkedik el. A lakosság lélekszáma jelenleg 428 fő. Ezen a településen is az egyetlen oktatási intézmény az óvoda. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra és Aparhantra járnak általános iskolába. A háziorvos és a letöltve: október 05. letöltve: október 05.

10 gyermekorvos heti egy-egy alkalommal rendel a településen. Könyvtár működik, heti kettő alkalommal tart nyitva. A településen katolikus és evangélikus istentisztelet is van minden héten egy alkalommal. 35 A települési önkormányzat száz százalékban tulajdonosa a Mucsfa Kft.-nek, amely szociális boltot működtet a településen tíz százalék árréssel. Emellett a Kft. kerámia és bútor értékesítésével foglalkozik. A településen nemrég szűnt meg a helyi sportkör, és emiatt a helyi futballegyesület is. A településen két kisbolt és két kocsma üzemel A kutatás módszerei Vizsgálódásomat Tolna megyében, a bonyhádi kistérség három szomszédos, 600 fő alatti kistelepülésén, Kisvejkén, Závodon és Mucsfán végeztem Falugondnokokkal készített interjúk körülményei A települések falugondnokaival személyesen készítettem félig strukturált interjúkat. Előre elkészített kérdéseim száma huszonöt volt. Az interjúk időbeli terjedelme ötven perc és másfél óra közé esett. A falugondnokokkal telefonon egyeztettem időpontot. Az interjús kutatást 2010 szeptembere és októbere között végeztem. Volt olyan falugondnok, akivel többszöri időpont-egyeztetés után sikerült az interjút lebonyolítani, mivel munkaköri kötelességei miatt nehezen tudott időt szakítani a beszélgetésre. Az interjúk helyszíne eltérő volt. Először Somogyi Jánossal, Kisvejke falugondnokával találkoztam. Személyesen ismerem, mivel lakóhelyemen, Kisvejkén végzi a szolgáltatást. Időpont-egyeztetés után keresett fel otthonomban az előre megbeszélt időpontban. Másodjára Antal Józseffel, Mucsfa település falugondnokával interjúztam. Az előre megbeszéltek szerint szeptember egyik délutánján kerestem fel otthonában, Mucsfán. Végül, de nem utolsósorban László Attilával, Závod falugondnokával beszélgettem a závodi könyvtár és teleház épületében. A kutatásban a falugondnokokkal készült interjúkat elemzem kérdésenként illetve témakörönként Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kutatásom nem reprezentatív. Kérdőívet készítettem a vizsgált települések kiválasztott lakói számára harminc kérdéssel. A kérdőívet személyesen kérdeztem le az egyes településeken 2010 szeptembere és októbere között. A megkérdezettek lakóingatlanukban válaszoltak a kérdésekre. A mintában résztvevőket az alábbi módon választottam ki. A vizsgálni kívánt három település, Kisvejke, Závod és Mucsfa önkormányzatának levelet írtam, amelyben tájékoztattam őket kutatásomról és arról, hogy az elvégzett kérdőívezés után az adatokat Tudományos Diákköri munkámhoz és a későbbi szakdolgozatomhoz szeretném majd felhasználni. Megkértem a hivatali ügyintézőket, hogy tájékoztassák a hivatalba betérőket a lehetőségről, hogy részt vehetnek a kutatásomban, továbbá hogy a részt venni szándékozók iratkozzanak fel névvel és lakcímmel, hogy felkereshessem őket. A jelentkezések mindhárom településen jóval meghaladták a húsz főt, ekkora mintán szerettem volna lekérdezni a kérdőívemet. A jelentkezőket megszámoztam, és minden második jelentkezőt írtam fel a letöltve: október 05. A mucsfai falugondnok személyes közlése (2010. október 29.)

11 végleges lekérdezni kívánt listámra. Ha a jelentkezők száma elfogyott, újból kezdtem a megmaradt páratlan számú személyek számozását, amíg a húszfős mintát el nem értem mindhárom településen. A lekérdezés végén a kérdőíveket megszámoztam, az SPSS for Windows 11.5 program segítségével számítógépre vittem, és táblázatokat készítettem az adatokból. Minden kérdésemre választ kaptam, így mindhárom településen az összes, tehát hatvan darab kérdőív értékelhető volt. 7.3 Falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése Az vizsgálni kívánt települések falugondnokaitól dokumentumokat kértem és kaptam. Ezek közül számomra leghasznosabbak az Antal Józseftől, Mucsfa falugondnokától és László Attilától, Závod falugondnokától kapott kitöltött szolgáltatási naplók voltak. Somogyi Jánostól, Kisvejke falugondnokától nem tudtam a fenti dokumentumból kérni, mivel János, elmondása szerint, nem vezeti a szolgáltatási naplót, mivel nem kapta meg azt a település jegyzőjétől. Mucsfán a májusban, Závodon a januárban vezetett szolgáltatási naplókat elemeztem. Vizsgáltam az igénybe vett falugondnoki szolgáltatások számát feladattípusonként és az ellátott személyek számát Mucsfán és Závodon. Sajnos a két településen nem sikerült azonos hónapot vizsgálnom, mivel csak a májusi illetve januári szolgáltatási naplókat tudtam beszerezni a vizsgálathoz. 7.4 Esetleírás A falugondnokok által elmondott esetek közül írtam le egyet az interjúk alapján. Az interjúk során arra kértem a települések falugondnokait, hogy meséljenek néhány számukra megrendítő vagy vicces esetről a munkájuk során. 8. A falugondnokokkal készített interjúk elemzése Interjúimat 2010 szeptemberében és októberében készítettem a bonyhádi kistérség három kistelepülésének falugondnokaival. Az interjúk félig strukturált interjúk voltak. Az összeállított kérdések azonosak voltak, a szituációktól függően egészítettem ki azokat még egyéb kérdésekkel. Az interjúkra a falugondnokokat telefonon kerestem meg. A beszélgetések helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával beszélgettem a házunkban. Mivel a falugondnok aznap még dolgozott, délelőtt keresett fel. Második alkalommal én látogattam el a mucsfai falugondnokhoz Mucsfára egy délután. Harmadszor Závodon került sor az interjúra a könyvtár és a teleház épületében, ami akkor még szabad volt (kora délután) A závodi falugondnokkal kissé nehéz volt időpontot egyeztetni, mert rengeteg elfoglaltsága volt. A beszélgetésben a falugondnokkal tegeződtünk. Ez külön az ő kérése volt, mivel a korkülönbség nem jelentős közöttünk, a závodi falugondnok 29 évesen végzi a szolgáltatást. Mindhárom falugondnok nagyon készséges, udvarias, segítőkész volt velem szemben. A három falugondnok közül, a závodi a legfiatalabb, viszont ő végzi a leghosszabb ideje a szolgáltatást. (Már majdnem 6 éve). Eltérő módon lett falugondnok, mind társai. Ő egy ún. nulladik típusú falugondnok. Egy évig egy nonprofit szervezet fedezte a településén a szolgálat működését. A mucsfai gondnok a legfrissebb a szakmában. A kisvejkei szolgáltatást végző falugondnokként úgy került a településre, hogy korábban már megbízták a szennyvíz-tisztító kezelésével is. Ezért ő most jelenleg betölti mindkét feladatot is.

12 Mindhárman határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak. Munkaidejük megegyezik, heti 40 órában végzik a szolgáltatást. A kisvejkei és a mucsfai falugondnok szakmunkás végzettséggel tölti be az állást. Előbbi villanyszerelő, utóbbi autószerelő. Hármójuk közül a závodi falugondnoknak van a legmagasabb végzettsége. Környezetvédelmi technikummal rendelkezik, szerkezet lakatos szakmája, szoftver-üzemeltetői képesítése és német középfokú nyelvvizsgája van. Mindhárman úgy kerültek ebbe a munkakörbe, hogy korábbi munkahelyük megszűnt és a település polgármestere megkereste őket a pályázati lehetőséggel. A települések lakossága hasonló lélekszámú. Závod lakossága a legkisebb, főként idősekből álló. Ezután Mucsfa, majd Kisvejke következik (érdekes, hogy a kisvejkei falugondnoknak nem tudta, hogy hány fős településen végzi a szolgáltatást). Mindhárom településen azonos összegű az állami normatíva nagysága. Ez az összeg 2009-ben Ft volt. 37 Ezt mindhárom település meg kell toldja, mivel ez önmagában nem elég a szolgáltatás működtetéséhez. Ehhez a legnagyobb mértékben a závodi önkormányzat járul hozzá. Ezután a szolgáltatásra helyeződik a hangsúly. Mindhárom férfi felsorolja, hogy milyen tevékenységeket végez. Ezek között nagy átfedés van, de apróbb különbségeket felfedeztem. Ételt hordanak ki, a ház körüli tevékenységekben segítenek az ellátottaknak, gyógyszert váltanak ki, orvoshoz, egészségügyi intézménybe szállítják a betegeket, bevásárolnak, kulturális rendezvényekre szállítják a lakosságot. Závodon olyan megkötés van a bevásárlásnál, hogy csak azt a személyt viszi el a falugondnok bevásárolni, vagy csak azt veszi meg az ellátottnak, amit a személy helyben nem tud megkapni a kisboltokban, ezáltal támogatják a helyi kisboltokat, és meg kívánják akadályozni ezek megszűnését. Mindhárman foglalkoznak a közhasznú munkások irányításával, pedig ez nem lenne munkaköri kötelességük, ám a polgármester megbízta őket ezzel. Sokszor fejtörést okoz a közmunkások foglalkoztatása számukra. Nem könnyű mindig értelmes és hasznos elfoglaltságot találni a számukra. És amikor a munkafeladatot kiadták, gyakran a munkások körmére kell nézzenek. 38 A mucsfai falugondnok kiemeli, hogy ő rendszeresen látogatja az időseket, beszélget velük. A mucsfai és a závodi falugondnok minden héten szállítja az óvodásokat is óvodai programokra, például logopédiára. Kisvejke falugondnoka, az interjú óta tájékoztatott, hogy feladata bővült. Három tanulásban akadályozott kisvejkei általános iskolást szállít Zomba- Paradicsompusztára oktatási intézménybe hétfő reggel, és péntek délután szállítja őket haza. A kisvejkei falugondnok a helyi néptánc-csoportot szállítja alkalomszerűen fellépésekre. A mucsfai falugondnok ezzel szemben a helyi futballcsapatot szállítja az idegenbeli mérkőzésekre. 39 Itt beigazolódik feltevésem, miszerint a falugondnokok a falu közösségeit, csoportjait szállítják rendezvényekre, programokra. A települések adott közösségei a működő helyi szervezetek, csoportok miatt eltérnek. Ezek a rendezvények általában a falugondnokok szolgálati idején kívül esnek. A ledolgozott órákat, mivel túlóra kifizetés nincs, lecsúszhatják, vagyis, ha nincs komolyabb feladatuk, szabadságot vehetnek ki a ledolgozott órák függvényében. A dokumentáció kérdése ismét nagy eltérést mutat a megkérdezett falugondnokoknál. A kisvejkei falugondnok csak a menetlevelet vezeti rendszeresen. Állítása szerint ő más nyomtatványokat még nem kapott, nem szerzett be neki az önkormányzat. A mucsfai falugondnok más dokumentumokat is vezet, például a szolgáltatási naplót és megállapodást köt az ellátottakkal a szolgáltatás igénybevételére. A legrészletesebben a závodi fiatalember vezeti a dokumentációt. Ő félévenként készít igényfelmérést és átvételi elismervényt is ad a 37 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet p. 38 László Attilától, Závod falugondnokától idéztem 39 Az interjú elkészülte óta megszűnt Mucsfán a sportegyesület, így a futballcsapat is, Antal József tehát már nem látja el a fent említett feladatot

13 készpénzről az ellátottaknak. Továbbá szinte minden részfeladatot külön füzetbe jegyez. Azt mondta, ez a saját védelmét is szolgálja. Megkérdeztem őket arról is, hogy milyen szervekkel, hivatalokkal tartanak kapcsolatot. Ez részben megegyezett mindenhol. Napi szinten az önkormányzattal, jegyzővel. Heti szinten a családsegítő munkatársával, a munkaügyi központtal. A mucsfai és a závodi falugondnok kiemelte, hogy ők a háziorvossal, körzeti megbízottal, egyházi képviselővel is rendszeres kapcsolatot tartanak. A mucsfai férfi a Polgárőrség és az Önkéntes Tűzoltóság tagja is. Mindhárom falugondnok továbbá kapcsolatot tart az óvodával. A závodi falugondnok még egyéb szervekkel, alapítványokkal is kapcsolatot tart. A Falugondnokok Szakszervezetének alapító tagja, a Závodon megalapított civil szervezettel, a Váradi Antal Értékmentő Egyesülettel is kapcsolatot ápol, és a Máltai Szeretetszolgálattal is összeköttetésben áll. A három férfi közül a závodi fiatalember tölti be munkaköréhez kapcsolódóan a legtöbb tisztséget. A megyei egyesületben elnökségi tag, és a szakszervezetnek is alapító tagja. A falugondnoki gépjármű használatával kapcsolatban eltérő válaszokat kapok. A závodi és a kisvejkei falugondnok szinte minden nap használja azt. Závodon egy régebbi pályázatból származik a gépjármű, nincs még rajta az a jellegzetes matrica, mint a másik két gépjárművön. A gépjárművek márkája is eltérő, azt külön-külön választotta ki mindegyik települési önkormányzat. Kisvejkén és Mucsfán 20 százalék önerőt kellett biztosítani ehhez. A gépjárművet hasonló feladatokra használják, személy- és áruszállításra, mindhárom kisbusz 8+1 személyes. A szolgáltatás igénybevevői is részben eltérnek. Mindhárom településen elsősorban az idősek veszik igénybe a szolgáltatást. Kisvejkén és Mucsfán ezen kívül még a nagycsaládosok, Závodon és Mucsfán pedig még sok óvodás gyermek is. Mindhárom falugondnokot főleg telefonon és személyesen keresik. Ez abból is adódik, hogy mivel kistelepülések, ezeken a településeken személyesen ismerik őt. Závodon, mivel a településen házi gondozó is van, ami a másik két településen nem, a gondozótól is kérhetik a falugondnok segítségét. Mindhárom falugondnok az interneten keresztül is informálódik a Szövetség honalapjáról (www.falugondnok.hu), rendszeresen figyelemmel kísérik azt. Továbbá minden falugondok beszámol évente a település előtt a szolgáltatásban végzett munkájáról. Amikor a továbbképzésekre kérdezek, kiemelik, hogy ez egy kreditpontos rendszer, 5 év alatt kell 60 kreditpontot összegyűjteniük. Ezeket országosan és a megyében is szervezik. A kisvejkei és a závodi szolgáltatást végző részt vett már közös kirándulásokon is falugondnokokkal, amit a megyei vagy országos egyesület, illetve szakszervezet szervezett. A kistelepülések problémájaként a kisvejkei falugondnok elsősorban a munkanélküliséget emeli ki, mint minden mást gerjesztő problémát. A závodi közalkalmazott a település elöregedését és a lakosság szerkezetének átalakulását hangsúlyozza. A mucsfai falugondnok pedig a település kedvezőtlen, távoli fekvését az ipari központoktól, szolgáltatásoktól, a rossz infrastruktúrát és a szolgáltatásnál a kisbusz időnkénti kihasználatlanságát. Rákérdeztem arra is, hogy milyen mértékben tudták hasznosítani az 5 hetes falugondnoki képzésben tanultakat a gyakorlatban. Erre mindhárman egyértelműen azt válaszolták, hogy nagyon jelentős mértékben. Mielőtt falugondnokok lettek, nem sok mindent tudtak erről a szolgáltatásról. A závodi és a mucsfai falugondnok kiemeli, hogy az elsősegélynyújtási ismeretek tanításának nagyon nagy hasznát vették. A mucsfai falugondnok említette még, hogy a képzés a KRESZ-ismereteit is még jobban elmélyítette. Mivel sokszor szállít személyeket a buszon, erre rendkívül nagy szüksége van. A másik téma, amiben hasonló vélemények születtek, az ideális falugondnok személye volt. Elsősorban a belső tulajdonságokat emelték ki. A becsületességet, megbízhatóságot. Azt

14 hogy odaadónak, sokoldalúnak és pozitív beállítottságúnak kell lenni mindig. Sok mindent tudni kell tolerálni. Nem elhanyagolható a jó szervező és kommunikációs készség sem emellett. Véleményem szerint a závodi falugondnok fogalmazta meg az ideális falugondnokra jellemző tulajdonságokat a legjobban: Egy ideális falugondnok, véleményem szerint, teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő. Ugyanis vannak olyan feladatok, amiket női kollégák jobban, hatékonyabban, magasabb színvonalon tudnak megcsinálni. Személyiségben, ami fontos, az az, hogy nagyon jól tudja kezelni az új kihívásokat. Sokoldalú legyen, tehát minél több mindenhez ért, annál hatékonyabbá válik a szolgáltatás. Nagyon odaadó, önzetlen kell legyen, nem nézheti azt, hogy nekem egy óra vagy öt perc múlva vége a munkaidőmnek, és onnantól kezdve kikapcsolom a telefonomat. Azt is lehet mondani, hogy ez egy 24 órás szolgálat. Bármelyik pillanatban fel kell venni a munkát, itt nem lehet teketóriázni. És pozitív személyiség kell legyen az ember. A pozitív hozzáállás az nagyon fontos. Illetve a családi háttér is olyan kell legyen, hogy ezt lehetővé is tegye, és el tudja viselni. 40 A másik dolog, amiben mindhárman egyetértettek, hogy nem függ egy jó falugondnok személye a nemtől. Kiemelték, hogy egy nő is ugyanolyan jól el tudja látni ezt a feladatot, sőt sok esetben még jobban is. Ilyen lehet például, amikor gyerekekkel vagy idősekkel kell foglalkozni. Ami véleményük szerint mégis visszatarthatja e munkától a gyengébbik nem képviselőit, a közmunkák szervezése. Néha nehezen lehet bánni a közmunkásokkal. A falugondnoki munkavégzés néha fizikai erőt és jó gépjármű-vezetési készséget igényel, amitől a hölgyek megijedhetnek. Ennek ellenére számuk folyamatosan emelkedik a megyében és országosan is. A három falugondnok egymással, a környékbeli és távolabbi kollégáikkal is tartják a kapcsolatot. Gyakran kisegítik egymás munkáját, vagy szakmai tanácsot kérnek egymástól. Előfordul még, hogy eseteket beszélnek meg egymással. Mivel szomszédos településeken végzik a szolgáltatást, ezért egymással heti szinten kapcsolatban vannak. A megyei kollégáikkal gyakrabban, a távolabbi, például a képzésben megismert kollégákkal pedig ritkábban, telefonon vagy ben tartják a kapcsolatot. Az esetmegbeszélésről kérdezve őket, mindhárman hangsúlyozták, hogy ha lenne rá idejük, módjuk és lehetőségük, szívesen részt vennének hasonló kezdeményezéseken. A závodi falugondnok beszámolt róla, hogy egy hasonló tevékenység már elindult országosan a szakszervezetben. Az interjúk végén arra kértem a falugondnokokat, hogy osszanak meg számukra megrendítő vagy vidám, emlékezetes eseteket. Nos, úgy tűnik, ilyenekből a falugondnokok kifogyhatatlanok. Még tudtak volna többet is mesélni, ennek csupán az időkeret szabott határt. Pozitív élményként a mucsfai falugondnok a fiatalokkal, gyermekekkel való szolgáltatásvégzést emeli ki. A negatív események általában, sajnos az idősekhez köthetők. Erről nem szívesen beszélnek, de vallják, a kellemetlen élmények elkerülhetetlenek az életükben. Az interjúkat elemezve sokszor visszagondoltam a mondottakra akkor, amikor és ahogyan elhangzottak. A falugondnokok az interjúk során gyakran kifejezték az érzelmeiket is egy-egy hangos kacajjal vagy bánatos arckifejezéssel. Mindhárom falugondnokkal érdekes volt a beszélgetés. 40 részlet a László Attilával, Závod falugondnokával készített interjúból

15 9. Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kérdőívet megszerkesztettem harminc kérdéssel. Ezek közül néhány átfedést mutatott a falugondnokoknak feltett kérdésekkel. Ezek a kérdések a szolgáltatás leggyakoribb igénylési módjára, az igénybevett szolgáltatásra, az ideális falugondnok személyére, a falugondnok nemére és a hatszáz fő alatti kistelepülések problémáira vonatkoztak. Miután kiválasztásra került fő a településeken, személyesen kerestem fel a kutatásban részt venni szándékozó személyeket otthonukban. Kérdéseimre készségesen válaszoltak, így minden kérdőív értékelhető és használható lett. Hipotéziseim a megkérdezett személyekre vonatkozóan: A háztartásban gyermeket nem nevelők alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival a településeken, mint az 1, 2, 3 vagy többgyermekes családok. A településeken külön-külön magasabb arányban fő jövedelemforrás a nyugdíj, rokkantnyugdíj, mint a bejelentett munka a lakosok körében. A megkérdezettek között településenként kisebb arányban találhatóak a jó egészségi állapotúak és a kisebb egészségi problémában szenvedők, mint a súlyos egészségi problémával élők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók. A megkérdezettek közül az idősebb korosztály magasabb arányban veszi igénybe a szolgáltatást, mint a fiatalok és középkorúak. A megkérdezettek száma összesen 60 fő volt. A megkérdezett személyek között 27 fő férfi és 33 fő nő szerepelt. Tehát a listákra való feliratkozás és az azokról történő kiválasztás után a nemek aránya nagyjából egyenlő lett a három településen összességében. A nemek tekintetében Kisvejke település mutatta a legnagyobb eltérést. A megkérdezett nők száma közel kétszerese volt a férfiakénak. 1. számú táblázat neme (fő) Osszesen férfi nő települé Kisvejk s e Závod Mucsfa Összesen A megkérdezettek életkorát kereszttáblázatban vizsgáltam. A három településen a megkérdezettek közül 3 fő volt 80 év feletti, ők mindannyian kisvejkei lakosok voltak. A év közötti lakosságból 20 fő, a év közötti lakosságból 21 fő és a év közötti népességből 16 fő lett lekérdezve. A kapott értékek után a válaszadók legmagasabb iskolai végzettségét vizsgáltam.

16 2. számú táblázat: A megkérdezettek befejezett iskolai végzettsége iskolai végzettség (fő) Szakmunkásképző, Település 8 általános 8 szakiskola főiskola, Összesen alatt általános érettségi egyetem Kisvejke Závod Mucsfa Összesen Szembetűnő, hogy a megkérdezettek majdnem fele, 29 fő, alapfokú, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkahelyek hiánya mellett az egyik legnagyobb problémája a kistelepüléseknek az alacsony iskolai végzettség, és ebből következően a kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái rész 2. pontjában felsorolt értelmiség hiánya. A 60 főből 15 fő, vagyis a megkérdezettek negyede végzett szakmunkásképző- vagy szakiskolát. Érettségizett a válaszadók közül 9 személy, főiskolát vagy egyetemet csupán 3 fő végzett. Települési lebontásban, összességében a legalacsonyabb iskolai végzettséggel a vizsgált személyek közül a závodiak rendelkeznek. Körükben 12 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, míg Kisvejkén 9 főnek, Mucsfán 8 főnek van alapfokú iskolai végzettsége. A települések közül a mucsfai mintában volt a legmagasabb iskolai végzettség. Mindhárom településen a 8 általános iskola alatti iskolai végzettség nem számottevő, bár Kisvejkén kiugró a 3 fő. Ez annak tudható be, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők a 80 év feletti korosztályba tartoznak. Ez a megkérdezett korosztály 6 elemi osztályt végzett annak idején. A következőkben életkor szerint vizsgáltam meg a szolgáltatás igénybevételét Kisvejkén, Závodon és Mucsfán. 3. számú táblázat: A falugondnoki szolgáltatás igénybevételének összehasonlítása korosztályok szerint igénybevétel (fő) Összesen életkor igen nem év felett Összesen Azt véltem, hogy az idősebb, tehát a 60 év feletti személyek gyakrabban veszik igénybe a szolgáltatást a településeken, mint a fiatalok és a középkorúak. A táblázat adatai jól szemléltetik hipotézisem helytállóságát. A év közötti és a év közötti személyek közül 24-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást. Ebben a korosztályban összesen 41 személy kérdeztem meg. A szolgáltatás igénybevétele a megkérdezettek között 58,5 százalékos volt. A év közötti és a 80 feletti megkérdezett lakosok közül 12 fő igényelte a szolgáltatást a lekérdezett 19 fő közül. A szolgáltatás kihasználtsága tehát 63 százalékos volt a mintában. Tehát az idősebb megkérdezettek magasabb arányban élnek a falugondnoki szolgáltatással, mint a fiatalabbak és a középkorúak, a év közötti és a év közöttiek.

17 Feltevésem szerint a három településen külön-külön magasabb a súlyos egészségi problémával rendelkezők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók száma, mint a jó egészségi állapotúaké és a kisebb egészségi problémával rendelkezőké. 4. számú táblázat: Egészségi állapot összehasonlítása településenként egészségi állapot (fő) súlyos egészségi probléma kisebb egészségi probléma állandó orvosi felügyelet Összesen: Település jó Kisvejke Závod Mucsfa Összesen: Kisvejkén jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkező összesen 13 fő a mintában, vagyis a kisvejkei megkérdezettek közel 2/3-a. Súlyos egészségi problémával élő vagy állandó orvosi felügyeletre szoruló mindösszesen 6 fő. Tehát a Kisvejkén megkérdezettek nagyobb arányban jó egészségi állapotúak vagy kisebb egészségi problémások, mint súlyos egészségi problémások vagy állandó orvosi felügyeletre szorulók. Závodon a megkérdezettek közül az első két kategóriába 15 fő tartozik. Súlyos egészségi problémája van vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 5 fő. A mintában a jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkezők aránya 75 százalék. Mucsfán a válaszolók közül 16 fő jó egészséggel rendelkezik vagy kisebb egészségi problémája van. Súlyos egészségi problémája van, vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 4 fő. A mucsfai válaszadók 80 %-a az első két kategóriába tartozik. Ezek alapján megállapítható, hogy hipotézisem, amely a válaszadók településenkénti rosszabb egészségi állapotára vonatkozott, helytelen. Legelső hipotézisem, amelyet most vizsgálni szándékozom az volt, hogy a háztartásukban gyermeket nem nevelő személyek alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint a gyermeket nevelők. 5. számú táblázat: Gépkocsi megléte a háztartásban és a háztartásban nevelt gyermek számának összehasonlítása háztartásban a autó (fő) gyermekek száma Összesen: van nincs vagy több Összesen: A háztartásban gyermeket nem nevelő személyek közül 16 főnek van gépkocsija, 22 főnek nincs. A 22 gépkocsival nem rendelkező személy közé beletartoznak azok a személyek, akik már idősebbek, és felneveltek egy vagy több gyermeket, tehát a gyermek(ek) már nem élnek egy háztartásban a szülővel. Tehát a háztartásban gyermeket nem nevelők alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint az 1,2 vagy 3 és többgyermekes családok. A háztartásban nevelt 1, 2 és 3 vagy több gyermek esetében hasonló számú megkérdezett személy rendelkezik gépkocsival, mint ahánynak nincs gépkocsija a háztartásban.

18 A második hipotézisem, hogy a három településen külön-külön magasabb a nyugdíjból, rokkantnyugdíjból élők száma, mint a bejelentett munkával pénzt keresőké a felvett mintában. 6. számú táblázat: A jövedelemforrás, a gazdasági aktivitás településenként jövedelem forrása, gazdasági aktivitás (fő) nyugdíjas, nyugdíj feketemunknyugdíjas rokkant- melletti Munka- szociális munka nélküli ellátás bejelentett település munka iskola Kisvejke Závod Mucsfa Összesen Összesen A legnagyobb eltérést Kisvejkén kaptam. A megkérdezettek közül 2 fő jövedelemforrása bejelentett munka. 11-en élnek nyugdíjból és rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Závodon 6-an bejelentett dolgozók és 9-en nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok. Nyugdíj mellett senki nem dolgozott a megkérdezettek közül a felvétel időpontjában. Mucsfán 8-an élnek bejelentett munkából, 8-en nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok vagy nyugdíj mellett dolgozók. A megkérdezett személyek közül tehát Mucsfán azonos számban élnek bejelentett munkából, mint nyugdíjból, rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Tehát hipotézisem nem állta meg a helyét. Megvizsgáltam az egyedül élők számát a településeken. A mintában Závodon a legmagasabb az egyedül élők száma a három települést összevetve, 6 fő a 20 főből, vagyis 1/3-ad rész. Kisvejkén a megkérdezettek közül csupán 2 fő él egyedül. Mucsfán a válaszadók negyede, azaz 5 fő él egyedül háztartásában. A szolgáltatást mindhárom településen legtöbben személyesen igényelték a falugondnoknál. Kisvejkén és Závodon 7-7, Mucsfán 10 fő. Ez mellett Kisvejkén 6 fő igényelte a megkérdezettek között telefonon a szolgáltatást a falugondnoktól. Závodon 1 fő élt e lehetőséggel, Mucsfán nem éltek ezzel az igénybevételi formával. Kisvejkén 20 főből 6 nevezte meg a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásnak a bevásárló-utat. Závodon nem volt kiemelkedő egyetlen szolgáltatás leggyakoribb igénybevétele sem, viszont 12-en nem adtak a kérdésre választ, vagyis 12 fő nem vette igénybe a szolgáltatást. Mucsfán 4 megkérdezettnél jelent meg leggyakoribb falugondnoki szolgáltatásként a gyógyszerkiváltás, 3 fő pedig a bevásárló-utat emelte ki. Megvizsgáltam, hogy a gépkocsi megléte a háztartásban összefüggést mutat-e a szolgáltatás igénybevételével. 7. számú táblázat: A háztartásban a gépkocsi megléte és a szolgáltatás igénybevétele igénybevétel (fő) Összesen gépkocsi igen nem van nincs Összesen Ezek alapján észrevehető, hogy jóval magasabb arányban veszik igénybe a megkérdezett gépkocsival nem rendelkezők a szolgáltatást. Azt is meg szerettem volna vizsgálni, hogy a gépkocsival nem rendelkezők melyik szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban, valamint gépkocsival rendelkező és nem rendelkező megkérdezettek között melyik szolgáltatás igénybevételében van a legnagyobb különbség.

19 8. számú táblázat: A gépkocsi meglétének összehasonlítása az egyes szolgáltatások igénybevételénél Gyógy szert váltott ki Bevá sárló útra vitte szolgáltatások (fő) rendez vény, prog ram Egész ségügyi ellátás ház körüli tevé keny ség nem tudja, nem válaszol Össze sen gépkocsi ételt Bevá vitt ki sárolt van nincs Összesen A gépkocsival nem rendelkező válaszadók leggyakrabban a bevásárlásra szállítást és az egészségügyi ellátásra szállítást vették igénybe, 6 illetve 5 alkalommal. A gépkocsival rendelkező megkérdezettek egy alkalommal vették igénybe az egészségügyi ellátásra szállítást, a gépkocsival nem rendelkező ellátottak 5 alkalommal. Összefüggés mutatkozik ebben az esetben a háztartásban a gépkocsi megléte és a szolgáltatás igénybevétele között. Levonható az a következtetés, hogy egyik legfőbb ok a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére a gépjármű hiánya a háztartásban. 10. A falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése januári szolgáltatás naplók elemzése Závodon Závodon megvizsgáltam a januárban a falugondnok kitöltött szolgáltatási naplókat. A szolgáltatási naplók a január 05. és január 29. között elvégzett szolgáltatások kódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra a falugondnok által fordított időt percben, a falugondnoki gépjárművel megtett utat kilométerben, a szolgáltatás során felkeresett egyéb település(ek) nevét, az igénybevevők nevét és aláírásait tartalmazták január 05. és január 29. között összesen 194-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást személyesen. Ebben nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a falugondnok a közösség tagjai számára végzett az ellátottak jelenléte nélkül. Ide sorolható: közreműködés a közösségi és a szociális információk szolgáltatásában, lakossági szolgáltatások. Az előzőekre példaként említhető a képújság-szerkesztés, szórólap kihordás. A falugondnok 413 km-t tett meg a falugondnoki gépjárművel januárban, és 20 munkanapon vezetett szolgáltatásnaplót. Tehát ha a 413 km-t elosztom 20-szal, megkapom, hogy a závodi falugondnok január hónapban munkanaponként átlagban 20,65 km-t tett meg a falugondnoki kisbusszal. A falugondnoki szolgáltatás tételes szolgáltatásai közül 2010 januárjában a ház körüli tevékenységekben való segítségnyújtást vették igénybe a legtöbben. Ennek oka a téli időjárás volt. Többen kérték a falugondnok segítségét tűzifa aprításában, hólapátolásban stb. Az ellátottak száma e feladatkörben 12 fő volt. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, vagyis amikor a falugondnok ételt szállított ki a lakosoknak. Ezt a szolgáltatást 7 fő vette igénybe. A közösségi illetve szociális információkat a falugondnok 7 főnek nyújtotta januárban. A gépjármű fenntartásával, működtetésével kapcsolatban 6 alkalommal végzett feladatot. Ez igazolja korábbi feltevésemet, miszerint a falugondnokok egyik feladata a falugondnoki gépjármű fenntartása, működtetése. Januárban a 194 ellátott összesen 64 szolgáltatást vett igénybe. Tehát 20 munkanappal elosztva, naponta átlagban 3 szolgáltatást nyújtott László Attila. Január hónapban kettő

20 szolgáltatás nem jelent meg a szolgáltatási naplón. Ezek: önkormányzati információk közvetítése és az ételszállítás önkormányzati intézménybe májusi szolgáltatás naplók elemzése Mucsfán Mucsfán a májusi hónapot vizsgáltam meg a falugondnoki szolgáltatások igénybevételénél. Ez volt az egyik legmozgalmasabb hónap 2010-ben a szolgáltatásban. 41 A szolgáltatási naplók a május 01. és május 24.-e között végzett szolgáltatások adatait tartalmazzák. A falugondnok ugyanazt a formanyomtatványt használja, ugyanazokat az adatokat vezeti a szolgáltatási naplón az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint závodi kollégája. Különbség azonban, hogy a mucsfai falugondnok csak azokon a napokon vezeti a nyomtatványt, amikor a szolgáltatásokhoz a falugondnoki gépjárművet használja. Ezek alapján május hónapban 123-an vették igénybe a falugondnok szolgáltatásait. Az ellátottak utaztatása vagy a falugondnok ellátottakhoz történő utazása a vezetett szolgáltatási naplókon a 8+1 személyes falugondnoki busszal történt. Ebben a hónapban minden szolgáltatást (kettő eset kivételével) a lakosok vettek igénybe személyesen. Egy esetben szerepel tételesen a gépjármű karbantartása, egy esetben pedig számítógép szállítása szervizbe, amelyet a falugondnok végzett. Összesen ebben a hónapban, amikor a szolgáltatási napló vezetve volt, 35 szolgáltatást vett igénybe a lakosság, illetve végzett a falugondnok. Mucsfán a falugondnoki gépjármű május 1.-május 24.-ig 2018 km-t futott. A závodi 418 km-rel összehasonlítva ennek az az oka, hogy Mucsfán a személyek szállítása és a számítógép szervizbe történő vitele átlagosan távolabbi helyszínekre történt, mint Závodon. Itt előfordult 250 km-es utaztatás is. A 35 szolgáltatás közül 8 esetben meghaladta a futott kilométerek száma a 100 kilométert a szolgáltatás-végzés során. Ezek alapján megállapítható, hogy Závodon és Mucsfán a vizsgált két hónapban jelentős különbséget futott a gépjármű. Mucsfán nagyobb igény volt a távolabbi utaztatásra, mint Závodon. A szolgáltatási naplót 17 alkalommal vezette a falugondnok a településen a hónapban. Tehát, ha a 2018 km-t elosztom 17-tel, megkapom, hogy a hónapban naponta átlagosan 119 km-t futott a szolgáltatási napló vezetésekor a gépjármű. A végzett szolgáltatások közül legnagyobb arányban a lakossági szolgáltatások szerepeltek 9 alkalommal. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, amely 7-szer szerepelt a szolgáltatási naplókon. A falugondnok egyéni hivatalos ügyek intézését 4 alkalommal segítette, a művelődési, sport, szabadidős tevékenységben való részvételt 4 alkalommal segítette személyszállítással. Utóbbi szolgáltatásokat jelentős részben május 1.-je alkalmából igényelték. A falugondnok a hónapban nem vett részt a településen a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, egyéb szociális alapszolgáltatások és szakellátások igénybevételének segítésében, háziorvosi rendelésre szállításban, lakossági igények- és önkormányzati információk közvetítésében, továbbá ételt sem szállított önkormányzati intézménybe, mivel ezekre nem volt igény a településen. 11. Esetleírás A következő vele megtörtént esetet a mucsfai falugondnok mesélte el személyes találkozásunk alkalmával 2010 októberében. Ez két hete volt itt nálunk. Az egyik férfi este telefonált, 6 óra körül, hogy rosszul van a felesége, be kellene vinnem Szekszárdra a kórházba. Az ő felesége már volt előzőleg is kórházban. Felmentem a férfihoz. Bementünk, és a felesége annyira rossz állapotban volt, 41 A mucsfai falugondnok személyes közlése október 29.

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi kistérség 3 településén Varga Gabriella Katalin Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar IV. évfolyam, szociális munka szak A kistelepülések problémái Hátrányos földrajzi

Részletesebben

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi mikrotérség 3 kistelepülésén. Jelige: Falugondnokság

Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi mikrotérség 3 kistelepülésén. Jelige: Falugondnokság Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi mikrotérség 3 kistelepülésén Jelige: Falugondnokság 1. Bevezetés Születésem óta egy közel 430 fős kistelepülésen élek. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szociális

Részletesebben

Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének. 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete. a falugondnoki szolgálatról 1..

Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének. 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete. a falugondnoki szolgálatról 1.. Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete a falugondnoki szolgálatról Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról

Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről Beszámoló Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának 2013. évi tevékenységéről A tanyagondnoki szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos egyéb belterületi lakott hely,

Részletesebben

Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról

Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról Csönge Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzatának 29/2011. (XII.14.) számú önkormányzati rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról. 1. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hajdúsámson Város Önkormányzatának 29/2011. (XII.14.) számú önkormányzati rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról. 1. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hajdúsámson Város Önkormányzatának 29/2011. (XII.14.) számú önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Hajdúsámson Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Javaslat tanyagondnoki szolgálat létrehozására

Javaslat tanyagondnoki szolgálat létrehozására Az előterjesztés száma: 100/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én 18-órakor megtartandó ülésére Javaslat tanyagondnoki

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN A

EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Andocs Község Képviselő-testületének 10./2005. (VII.29.) számú rendelete a 7/2009.(VIII.31.) számú, valamint a 9/2011.(VI.22.) számú képviselő-testületi rendeletekben foglalt módosítás szövegével EGYSÉGES

Részletesebben

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében,

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (X. 28.) sz. önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról

Kardoskút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (X. 28.) sz. önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Kardoskút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (X. 28.) sz. önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Kardoskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

JÁSZSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 10/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelete

JÁSZSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 10/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelete JÁSZSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról Jászszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 11/2008. (IV. 16.) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról. A rendelet célja, hatálya

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 11/2008. (IV. 16.) rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról. A rendelet célja, hatálya JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2008. (IV. 16.) rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hely önkormányzatokról szóló - módosított - 1990.

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Zákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Zákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1 Zákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II.15.) önkormányzati rendelet-tervezete a tanyagondnoki szolgálatról Zákány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hely önkormányzatokról

Részletesebben

Marcalgergelyi. Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2009.(III.18.) rendelete. falugondnoki szolgálatról

Marcalgergelyi. Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2009.(III.18.) rendelete. falugondnoki szolgálatról Marcalgergelyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(III.18.) rendelete falugondnoki szolgálatról (A 2/2010. (II.24.) rendelettel módosított szöveg.) Kihirdetve: 2009. március 18. Vadas László

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (IV.11.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (IV.11.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (IV.11.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 17/2013. (VI. 24.) számú ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 17/2013. (VI. 24.) számú ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013. (VI. 24.) számú ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a tanyagondnoki szolgáltatásról A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK

TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 20/2004. (IX. 24.) számú rendelete A tanyagondnoki szolgálatról Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Kisszékely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (VI.29) rendelete. Afalugondnoki és tanyagondnoki szolgálatról

Kisszékely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (VI.29) rendelete. Afalugondnoki és tanyagondnoki szolgálatról Kisszékely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (VI.29) rendelete Afalugondnoki és tanyagondnoki szolgálatról Kisszékely Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete

Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2013.(VII.5.)önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról szóló 1/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Orgovány Nagyközség

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2015/04. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

Vágáshuta Községi Önkormányzat Falugondnoki Szolgálat Szakmai Program

Vágáshuta Községi Önkormányzat Falugondnoki Szolgálat Szakmai Program Vágáshuta Községi Önkormányzat Falugondnoki Szolgálat Szakmai Program Vágáshuta lakossága jelenleg 97 fő, a munkanélküliek száma 11 fő., 18 éven aluli 11 fő, 18-60 év közötti 48 fő, 61 éven felüli 38 fő.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helesfa Község Önkormányzat 6/2000(XI.2.)sz. rendelete a falugondnoki szolgálatokról

Helesfa Község Önkormányzat 6/2000(XI.2.)sz. rendelete a falugondnoki szolgálatokról Helesfa Község Önkormányzat 6/2000(XI.2.)sz. rendelete a falugondnoki szolgálatokról Helesfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. tv.-ben

Részletesebben

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete Egységes szerkezet Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV.19.) a 18/2011. (XII.16.) a 5/2012. (IV.26.) a 4/2013. (III.29.) és a 3/2015. (III.30.) rendeletekkel módosított

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezés. 1. A rendelet célja

I. fejezet Általános rendelkezés. 1. A rendelet célja Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, fizetendő

Részletesebben

MAGYARSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FALUGONDNOKI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA

MAGYARSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FALUGONDNOKI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA MAGYARSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FALUGONDNOKI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA 1. A falugondnoki szolgáltatás célja, feladatai: œ Magyarszentmiklós község Önkormányzata 2003. április 15. napjával

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2009. (III.26.) rendelete. a falugondnoki szolgálatról

Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2009. (III.26.) rendelete. a falugondnoki szolgálatról Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2009. (III.26.) rendelete a falugondnoki szolgálatról Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete. a falugondnoki szolgálatról

Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete. a falugondnoki szolgálatról Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgálatról Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-12/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. december 18-i ülésére Tárgy: Eplényi Falugondnoki Szolgálat

Részletesebben

Mátraszentimre Önkormányzat falugondnoki szolgáltatásának szakmai programja

Mátraszentimre Önkormányzat falugondnoki szolgáltatásának szakmai programja Mátraszentimre Önkormányzat falugondnoki szolgáltatásának szakmai programja Mátraszentimre Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat falugondnoki szolgáltatásának szakmai programját, figyelembe

Részletesebben

Tiszacsécse község Önkormányzat Képviselőtestülete 2013.november 22-én tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT

Tiszacsécse község Önkormányzat Képviselőtestülete 2013.november 22-én tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT Tiszacsécse község Önkormányzat Képviselőtestülete 2013.november 22-én tartott ülésének: a.) jegyzőkönyve, b.) határozatai: 58-59., c.) tárgysorozata TÁRGYSOROZAT 1.) Pályázat kiírása falugondnoki munkakör

Részletesebben

Tiszakürt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003./XII. 29./ önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról

Tiszakürt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003./XII. 29./ önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Tiszakürt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003./XII. 29./ önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Tiszakürt Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A falugondnoki szolgálatról

A falugondnoki szolgálatról Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009.(III.31.) számú rendelete A falugondnoki szolgálatról Csöde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - módosított

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére.

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. 1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i testületi ülésére. Tárgy: Előadó: Döntés: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015.

3. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 118/2015. ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 118/2015. Tárgy: A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módjáról, szervezeti kereteiről és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződés

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2014. (II.10.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2008. (I.30.) önkormányzati rendelete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2014. (II.10.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2008. (I.30.) önkormányzati rendelete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2014. (II.10.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2008. (I.30.) önkormányzati rendelete a tanyagondnoki szolgálatról 2 Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6. számú nyílt ülés J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült: Kisbágyon Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 27-én megtartott rendkívüli

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. június 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. június 25-én tartandó ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. június 25-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójával ellátási

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Egyházasdengeleg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (X.21.) önkormányzati rendelete. A falugondnoki szolgálatról

Egyházasdengeleg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (X.21.) önkormányzati rendelete. A falugondnoki szolgálatról Egyházasdengeleg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (X.21.) önkormányzati rendelete A falugondnoki szolgálatról Egyházasdengeleg Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

23/2015. (IV.28.) szám Tárgy: Közlekedési szolgáltatás szakmai programja HATÁROZAT

23/2015. (IV.28.) szám Tárgy: Közlekedési szolgáltatás szakmai programja HATÁROZAT Mátranovák Község Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2015. (IV.28.) szám Tárgy: Közlekedési szolgáltatás szakmai programja HATÁROZAT Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 21/2015.

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4/2003. ( IV.11. ) számú Rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról

Tard Község Önkormányzatának 4/2003. ( IV.11. ) számú Rendelete. a tanyagondnoki szolgálatról Tard Község Önkormányzatának 4/2003. ( IV.11. ) számú Rendelete a tanyagondnoki szolgálatról Tard község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990.évi LXV.

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásában a rendeletalkotásra kijelölt Önkormányzat, Ábrahámhegy Önkormányzata.

A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásában a rendeletalkotásra kijelölt Önkormányzat, Ábrahámhegy Önkormányzata. 4. NAPIREND Ügyiratszám: 2-140-6./2014. ELŐTERJESZTÉS A Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. február 13. - i nyilvános ülésére Tárgy: A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás fenntartásában

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.)

Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatának szakmai programja (3.mód.) Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról 6/2012.(II.29.), 6/2013 (IV.15.) 3/2014. (II.26.)

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(VI.27.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki Szolgálatról

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(VI.27.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki Szolgálatról Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(VI.27.) önkormányzati rendelete a Falugondnoki Szolgálatról 2 Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Ikt.sz.: 16-4783/2007. Témafelelős: Hering Ferenc

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Ikt.sz.: 16-4783/2007. Témafelelős: Hering Ferenc Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Ikt.sz.: 16-4783/2007. Témafelelős: Hering Ferenc Tárgy: Együttműködési megállapodás a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda,

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.)

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.) KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT Kire vonatkozik. első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulókra ez a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti Milyen tevékenységre

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

Heresznye Község Önkormányzata Képviselő-testületének. a falugondnoki szolgáltatásról.

Heresznye Község Önkormányzata Képviselő-testületének. a falugondnoki szolgáltatásról. Heresznye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006(IV. 28.) rendelete a falugondnoki szolgáltatásról. Heresznye község képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

Részletesebben

1. Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére az alábbi szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

1. Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére az alábbi szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja: Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, az intézményi térítési díjakról Dunaföldvár

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

I. cím A rendelet célja

I. cím A rendelet célja Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igényléséről és a fizetendő térítési díjakról Kiszombor

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben