ÁDÁM (ÁCHIM) GUSZTÁV. Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai

Átírás

1 ÁDÁM (ÁCHIM) GUSZTÁV Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai

2 Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Mielőtt a műszaki alkotásokra térnék; a város történetét kívánom dióhéjban ismertetni. Ptolemalus szerint Liricis római telep volt itt a mai Kastély utca környékén, ahol több ízben találtak római régiségeket. A város neve: Chaba, Choba, Chobán, Chiaba, Tsaba, Tótcsaba, Békéscsaba képen szerepelt az idők folyamán. Nevét valószínűleg Csaba vezértől nyerte, s nem a tót Zsaba-tól vette, mint némelyek állítják; mert a tót lakosság csak 1715-ben kezdett itt letelepedni; A nagyváradi Regestrum 1215-ből tesz Chabáról említést, amely Békés Közelében volt, ugyanabban 1291-ben, mint magyarközség szerepel ban a mai Kastély útca táján volt a csabai vár Ábrahámfy Imre parancsnoksága alatt. A Ferdinánd párti Mágócsi Gáspár, a gyulai vár parancsnoka, a Zópolya párttal szövetkezett Ábrahámfy Imrét megtámadva, a várat bevette, s lerombolta ban a török a gyulai várat elfoglalása után Csabát is megszállta. A felvidékről 1715-ben kezdtek a tótok az Alföldre, s Csabára is szálligózni. A 1717 évi összeírás szerint a lakosság még főképpen magyar volt. A 22 családnak, akik között Bánszky György bíróról is történt megemlékezés; volt 12 lova 84 db szarvasmarhája, 33 köböl búzája. Földbe sűlyesztett házakban laktak ban Haruckern János György linczi pékmester a katonaság részére szállított proviantért misztadonátió képen kapta egész Békés, Csanád s részben Csongrád megyét. Igaz, hogy Békés megye nagy része vízállásos, nádas volt. Talán ezért; vagy mert úgy látta, hogy szolgálataiért nem volt kellően honorálva; azt kérte, hogy Békés megye helyett inkább adjanak neki két budai vízimalmot. A bölcs előrelátás azonban a kisebb értékűnek becsült Békés megyével is jól dotáltnak vélte a hadsereg szállítót; s a kért vízimalmot nem adta oda. Haruckern a török pusztítás által elnéptelenedett Békés megyét a különböző helyekről toborzott magyar, német és tótokkal igyekezett benépesíteni, biztosítván részükre a vallás szabad gyakorlatát. Csabára Pestmegyéből; de főképpen a felvidékről evangélikus tótokat hozott; akik Duna János vezetésével jöttek le. Az új község a régi Kastély táján épült s terjedt el lassacskán az ev. nagytemplom tájáig. A katholikus tótság csak az 1748 évben kezdett itt letelepedni. A határ Kígyós, Gyula, Békés felé, de részben nyugati irányban is nádas volt. Az első nagyobb műszaki alkotás volt az 1777-ben a község alatt elvonuló s a veszei hídtól Csabán át Sikkonyig (a régi Fábián fokig) terjedő, ma élővizcsatornának nevezett régi beiszapolódott folyó medernek ínséges munkaképen való kiásása mintegy 14 kilométer hosszban. Ettől kezdve itt talált lefolyást a fehérkőrös vize; míg a ma is meglévő Veszei híd-sikkonyi eredeti fehérkőrös meder mellék ággá lett. Az uradalom a lakosságot végzett munkájáért azzal honorálta, hogy a mai circa 3500 holdnyi, akkor még nagyobbára vízállásos Nagyrétet évi 8 pengő forint bér ellenében átengedte a lakosságnak. Ezt a területet a lakosság 1845-ben váltotta meg, s 1853-ban osztotta ki. A még zsenge korát élő községet 1735-ben a Szentandrási ráczok Pero vezetésével kirabolták ben tűzvész pusztította el a községnek a mai I. és II.-ik kerelűtében volt részét ban tekintélyes raj ment Csabáról Nyíregyházára Szarvas, Mezőberényiekkel együtt. Ezek utódai a nyíregyházai tótok, a tirpák-ok.

3 A múlt században még két jelentős rajz bocsájtott ki Csaba az Aradmegyei Apatelekre és Meggyesegyházára. Az 1811 évi devalvátió, az 1814 évi árvizek a község fejlődésére bénítólag hatottak. A lakosság száma ez időben már majdnem elérte a et. Ma már elérte az t. Az 1831 évi Cholera járvány 2019 lakost sodort el az élők sorából. A cholerás emlékkő a Széchenyi ligetben bokros helyen egy kis dombon van. Rendbehozásra szorul. A meglévő szabadon álló domb nem sírhely. Pár évtizeddel ezelőtt készült. A régi nagy cholerás hosszúkás sírdombok a ligetivendéglő udvara és a mai üvegház közötti részen voltak még gyerek koromban; s a liget alkotásakor lettek elegyengetve. Ezidőben Békés csaba Európa legnagyobb falúja volt ben a Nagyközség rendezett tanácsú várossá, majd megyei várossá lett márt 21-től áprli 26-áig a vőrős uralom majd 1920 mártus 20-ig az oláh megszállás keserveit nyögte a város. Az 1844 évi árvíz állítólag a Maros kiöntése, a mai I-ső kerület több házát döntötte le. Ez időben készült a városi öntözöttrét és a Máv Gyulai vonala között részben ma is meglévő úgynevezett Pollner gát. Pollner főszolgabíró rendeletére. Daczára a sok víz járta területnek, s a közegészségügyi intézmények jóformán teljes hiányának; elődeinkből sokan értek el magas életkort. Így az években 54 lakos ért el 100 éves kort. Galisz Balázs pláne 135 éves korában halt el! A krónika nem tesz említést róla, hogy a magas életkor és az olcsó bornak bizonyára számottevő fogyasztása között milyen összefüggés volt. Csak dugit megemlít meg a krónika, hogy az időben az evang egyház veszei híd melletti tekintélyes nagyságú szőllős kertje nagy termésű évben sem tudott 10 pengő forintnál több jövedelmet produkálni. A közbiztonsági állapotok általában jók voltak. A nép derék, szorgalmas volt, s így a kalodát vagy a derest ritkán kellett üzembe hozni. De néha néha még is szükség volt rá. A delikvens a bűn mértékéhez kiszabott bot büntetések számát nem szívesen váltotta meg ütésenként (talán szabályrendeletileg megállapított) egy forintjával, s ha kelletlenül is, inkább lefeküdt a deresre. A régi, még földszintes városháza udvarán gyerek koromban sokszor néztem (érthető respektussal) az erős tölgyfából készült javító eszközt. Az sem utolsó, hogy valami Bielik nevűt 500 forint ellopásáért standepede felakasztották Gyulán. Így érthető, hogy a bűnözés nem igen volt gyakori. Csatornázás, vízművek. Bodoky Mihály geométer 1818 évi városi térképének tanúsága szerint mocsaras hely volt Csaba 785 holdnyi belterületén. Ezek részbeni levezetésére szolgált az úgy nevezett alsáncz a mai I kerületben az élővízcsatornába. A Zrínyi utcai és hozzá csatlakozó árkoknak még nyoma sincs. Sztraka Ernő v. mérnök lecsapolja 1861-ben a Nagyszíket s 1879-ben csapadékvizlevezető utcai árokhálózatot kibővíti. A közel múltban az állami földmíves iskola környékét és Erzsébet hely egyrészét vízmentesitő árkolás készült el az új vásártér mellett a Zrínyi utcai főgyűjtőig. A belterület északi felét vízmentesítő ezen árok a villamos telep közelében a körgáton kívül lévő ugy nevezett disznófürösztőbe torkollik. Itt a csapadék a nádasban részben elemésztődik, részben szükség esetén elektromos hajtású 14 HP-s szivattyúval nyer átemelést az élővízcsatornába. A szivattyú telep 1928-ban épült 5300 pengő költséggel.

4 Előzőleg 1916-ban épült meg a Máv felüljáró közúti hídja mellett egy betoncső csatorna, mely az Erzsébethelyi Máté féle portáknak a Máv állomás nádastónak nevezett anyaggödreibe gyülemlő csapadékvizeket vezeti le a vasút melletti temető mellett a katonai czéllövő felé a Csányi utczai árokba, majd az élővízcsatornába. A Rosenthal malom búzamosó és a közkórház derített szenyvizeinek levezetésére a Réthy utcában beton cső csatorna készült 1928-ban. A vizek a Csak pálya megetti nagy nádasba folynak; majd onnan az alsó körgáti beton zsilip alatt az élővízcsatornába. Az utcai nyílt árkok fokozatos kiépítésével a helyzet tetemesen javult. Sajnos, a város nagyobb része oly alacsony fekvésű, és a talajvíz gyakrak oly magas, hogy teljesen kielégítő árkolást esés hiányában mesterséges vízemelés nélkül készíteni és fenntartani nem lehet. Az utcák magasságának legnagyobb különbsége csak 2,5 mtrt tesz ki. A bajt növeli az a körülmény, hogy az építkezés rohamos szaporulatával s a csapadék egyrészét felszívó beépítetlen művelés alatt álló területek térmértéke tekintélyes mérvű fogyása folytán a levezetésre szoruló víztömegek megnövekedtek. Záporok, hirtelen hóolvadások alkalmával hordozható Motocent szivattyúink alig alig képesek feladatuknak megfelelni, s a vízkárokat megelőzni vagy csökkenteni. A csapadékvizek jó levezetésének azon sajnálatos körülmény is akadályát képezi, hogy a lakosság egy része még ma is az árkokat törött edényeinek, és elhullott baromfiainak kényelmesebb elhelyezésére használja. Csak a főbb gyűjtő árkok hossza 10 klmtr. Emellett csak 4,5 klmtr a betoncső csatorna van. A betoncső csatornák részben az időközi utcza kövezések alkalmával készültek. Baukó András városi főmérnök tervei szerint s vezetése alatt. Másrészt azért váltak szükségessé, mert a Városháza, Fiume, Nádor, kereskedelmi csarnok, közkórház, a Mávépületek és egypár magánház szennyvízderítőiből kikerülő vizeknek levezetése az élő vízcsatornába csak ezek útján volt lehetséges. A város egyébbként rendszeres csatornázással, s vízvezetékkel nincs ellátva ban Varga László bpesti mérnök készített egy vázlatos tervet. A vízellátására a mai öntözők rét elején 9 db nagyméretű kút szolgált volna. Az összes költségeket csupán 3, pengőre becsülte. Az utczai vízvezető árkok fenntartása csak évenkénti tisztogatásából áll. Útczakeresztezéseknél a boltozott átereszek helyett ujabban betoncsöveket használunk. Kapubejáróknál az árokba ez előirtt méretű betoncsövet a telek tulajdonos köteles elhelyezni. Fényesi csatorna A Fényesi határrész, a gyulai, kígyósi határban belvíz hold vízlevezetése czéljából megalakult Kígyósi vadvíz csatorna társulat (melynek Békéscsaba község is egyik tagja volt) Sztraka Ernő mérnök tervei szerint 1872-ben megépítette a 2.86 ktr hosszú csatornáját pengő költséggel, a volt Selmeczi ev. gymnasium igazgatójának Breznyik Jánosnak fényesi birtokán keresztül. A csatorna a városi öntözöttrét szivattyú bódéja felett ömlött az élővízcsatornába. Ugyanakkor a kígyósi belvizek felfogására a Máv aradi vonalától a határ mentén a fényesi szöllőkig 4 klmtr hosszú övcsatorna épült. Az ásásból kikerült föld a felvégi tehén legelő felőli oldalon töltés emelésre lett felhasználva; miáltal a tehénlegelő a kígyósi vizek elhárításától mentesült. Ez a gát sok pörösködésre adott alkalmat. A kígyósi vadvízcsatorna társulat 1896-ban beolvadt a még 1854-ben alakult Alsófehérkőrösi társulatba.

5 A csatorna csabai részen 1900 év táján nagyobbrészben betömetett; mivel a vízlevezetésre a gyulai határmentén a veszei híd közeléig új csatorna ásatott az ott elkészült Syphonhoz csatlakozóan a víznek a Veszeihíd-Sikkonyi régi fehérkőrösi ágba való bevezetésére. A csatornából csak egy rövidebb darab, a Máv gyulai vonaláig maradt meg, s ma részben az öntözők rét lecsapolója képen van üzemelve. Élővízcsatorna. Az élővízcsatornát 1863/64 évben ínségmunkával tisztították és mélyítették. Az alsó fehér Körösi társulat beszerzett kotróval ben a csatornát Békéstől a csabai alsó körgát zsilipig kikotortatta, majd ezt a munkát a belterületi részen 1927-ben végezte el, a medernek karózás és rőzsefonással való biztosításával együtt. A kotrás a veszei hídig ben nyert befejezést ben a sikkony-veszei hidi régi körösmeder lett kikotorva. Ezen kotrások után, legalább egyelőre, a városi belvizek levezetése megjavúlt. Ezelőtt circa 65 évvel a mai kőhíd és Széchenyi liget melletti vashíd közötti széles, ma már túlnyomóan feltöltött, majd parkosított öblőzetben volt a Gyula felől leúsztatott tutajok kikötője az Úrszinyi féle mai polgármesteri lak előtt. A jó öreg, Koczmacher György, a tutajok gazdájának bosszúságára vetkező kabin és trambulin hiányában, használtuk a tutajokat fürdéskor. Ott tanítottuk egymást az úszásra, ott rendeztünk úszó versenyeket s közben úsztattuk a fürösztésre odahozott lovakat: s menekültünk, ha egyik másik ló a rajta lévő 4-5 gyerek súlya alatt vízalá elmerült! A körösök szabályozása, a megcsappant vízmennyiség, beiszapolódott meder, körgáti zsilipek megépítésével sajnos, a tutajozás megszűnt. Malomcsatorna. Az 1801 évben egy rövid egyenes, szélesebb medret ástak a veszei hídtól a mai ev. egyházi szőllőskert és tehénlegelő között, s így ezen kert szigetté vált. Azóta a Póstelek felőli ősmeder beiszapolódott. Ezen csatorna malomárokként lett kiásva, rajta vízimalom is volt. A malomárok ásásával örömére az akkori idők szokásának megfelelően a krónika szerint Nagy János 15 éves fiú örökemlékezet okából az árokparton megverettetett. Az élővízcsatorna czélja: Gyula, Békéscsaba, Békés belterületét friss vízzel ellátni. Ez a czél bizony nincs teljes megelégedésre megoldva; mert az ennek elérése érdekében Gyulánál a Fehér Körösben 1896 évben épített Poirée-féle fésűs duzzasztógát télen egyáltalában nem, nyáron meg a fehérkörös magas vízjárása esetén nem lehet özemben; az aradmegyei Nádor malomcsatorna és a Csohos ér útjában pedig a Trianoni szerződés ellenére, az oláhok bebizonyúlt rosz akarata miatt, igen gyakran nemkaptunk friss vizet. A zsilip kezelési szabályzat szerint az élővíz csatornában a körgáton belül a vízszine legalább 84,200 mtr, legfeljebb mtr Adria feletti magasságban tartandó. Árvíz. Az 1888 év tavaszán a rendkívül megáradt Fehérkőrős Doboznál a balparti töltést áttörte. Az áradat órák alatt ellepte a Gerla, Pósteleki uradalmakat s a Nagyrétet. A régi vásártéren a mai Berthóty téren hirtelen hányt gátat is áthágva a víz, a Breznyik, Szőllő útczáig terjedő Bogárházi város rész házait romba döntötte, s a Széchenyi ligetet is jó részt elborította. A Rosenthal malmot csak nyúlgáttal sikerült megvédeni.

6 A Beliczay István kormánybiztos vezetése alatt a vészbizottság hetekig permanencziában volt. A védelmi munkákat Sztraka Ernő mérnök vezette. Az áradat az élővízcsatornát is csakhamar színűltig megtöltötte a jobb parti töltés áthágása után. Így a védelem teljesen a balpart megvédésére összpontosíttatott. Az itt emelt nyúlgát emelésével lépést tartott a víz emelkedése. A töltések szivárogtak. A város lakosságának; az idegenből ide kirendelt közerőnek, és főképen az utász katonák napokig tartó emberfeletti munkájával sikerült a vizet a város felőli oldalon visszatartani. A kisrétnél az élővízcsatorna balparti töltésének kiszakadásával az áradat Békés, Berény, Békésföldvár felé vette útját, ott a vasutat hónapokra használhatatlanná tette. A kisrét regurgitáló vizeinek a város IV-ik kerületébe való behatolását a mai disznó fürösztő északi szélén elhúzódó dűlőút mentén a berényi úti magaslatokig gyorsan összehányt töltéssel sikerült megakadályozni. A fakereskedők összes készleteinek felhasználásával óriás erőfeszítéssel sikerült a víz betörésének gátat vetni. A sikeres eredmény legfőképen annak volt köszönhető, hogy az állandóan nyugatról fúvó szél a hullámokat a fris védtöltéstől elterelte. Ezen kritikus időben a lakosság a mélyebb fekvésű házakból a távoli tanyákra, és az ev. nagytemplomba hordta össze féltett tárgyait és élelmiszereit. Az utczákon vég veszély esetére számos tutaj és ladik lett készenlétbe helyezve. Még el sem múlott az árvízveszély, mikor a Zsíros, Bocskay útczák táján szeles időben kitört tűz 22 házat pusztított el. Az árvédelmi költségek... emésztettek fel. Kőrgát és zsilipek. Az árvíz tanulságaiból okulva a község az 1889 évben Gallacz János kir. főmérnök tervei szerint Dentóch A. A parti vállalkozóval felépittette a 7.03 klmtr hosszú kőrgátat. Az árviz Békéscsabán 87,500 mtr Adria feletti magasságot ért el. Az ev. nagytemplom hátsó ajtajának küszöbe 88, 64 mtrre van az Adria tengerszíne felett. A kőrgát 4,0 mtr korona szélességgel, külsőn 1:3 rézsűvel a belső oldalon 3,0 mtr széles egy padkával és 1:2 rézsűvel és az Adria feletti 88,500 mtr magasságra épült fel. A kőrgátba circa m 3 föld van beépítve. A szükséges terület kisajátítása pengőt, a kőrgát építése pengőt emésztett fel. A vállalkozó által circa 5 év múlva a község ellen indított per a község javára dőlt el. A kőrgátnak az élővízcsatornával való mindkét kereszteződésénél 1889-ben a Gallacz által tervezett falazott zsilipek helyett fa zsilipek készültek, Sztraka Ernő tervei szerint 3, m nyílással összesen pö költséggel. Ezeket biztonsági okokból is az 1897 évben tervein alapján fenyőfakád falak között 80 centiméter vastag vas betétes beton alapra, betonfalakkal, 3 mtr nyílással Melocco b.pesti beton vállalkozó cserélte ki nagyfelvonós vas kapukkal Danubius gyár szállította. A zsilipek összköltsége a csatlakozó földgátakkal együtt pengőt tett ki.

7 Hidak. Az élővízcsatornán először jármas fahidak voltak és pedig: a gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti mai kőrgáti zsilip helyén. A gyulai úti téglaboltozatos hid 1875 ben épült 7,5 mtr nyílással 6, 0 mtr kocsi útszélességgel Sztraka Ernő mérnök tervei szerint. A téglafalú mellvédfal a Baja-Erdőhegyi (gyulai) állam út építésekor lebontatván; vas konsolos gyalogjáróval szélesbítette ki az államépitészeti hivatal. A Széchenyi liget sarkán volt fahíd helyén a község 1879 évben Sztraka Ernő mérnök tervei szerint felépíttette a 7,5 mtr nyílású 4,0 méter kocsiút szélességű íves, vaslemeztartós hidat, a tégla hídfőfalaknak czölöprácsra való rakásával pengő költséggel. Úgy vasszerkezete, valamint a fa padlós útburkolata a mai forgalmi és terhelési viszonyoknak nem felel meg s mielőbbi átépítésre szorul. A gyulai úti híd pályája túl magasan van, s igy felesleges útkapasztkodást okoz amellett igen nyomasztó hatással van a közeli közművelődési és a szemben lévő sarokházra. Készen álló terveim tanúsága szerint a hídon az útszínét tetemesen mélyebbre lehetne leszállítani, a gyalogjárókat vasbetonnal kiszélesíteni anélkül, hogy az élővízcsatorna feletti minimálisan megkövetett szabad magasság a többi hidaknál is betartott magasságnál kissebb lenne. A VI-ik kerület útczáinak kinyitásával s a megindult parcellázás és építkezések folytán a kiszélesített Bánszky útcza végén egy új közúti híd építése vált szükségessé. Terveim alapján a hidat Staitiu János vállalkozó építtette fel 1912/13 évben pengő költséggel. A híd nyílása 8,0 mtr, szélessége 7,0 mtr. A teljesen vasbetonból készült hídpálya és hídfőfalak négy db 2 mtr belvilágú s betonnal kitöltött kút alapon nyugszanak. A köves burkolt hídkúpok lába fenyőfa szádfalra támaszkodik. Gyaloghidak. Terveim szerint a kocsiforgalomra alkalmas hidak közelsége miatt a forgalmi igényeknek teljesen megfelelő gyalogjáró jármas fahídak készültek: 1900/1 telén az Apponyi utcánál 4-6 mtres 5 nyílással 1,74 mtr szélességgel 1200 pengő költséggel Áchim László vállalatában ben az Árpád fürdőnél 4-6 mtres 7 nyílással, 2,00 mtr szélességgel 1800 pengő költséggel Lipták János vállalatában készölt el p 1927 évben a Zsíros utcza végében 4-6 mtres 7 nyílással, 20 mtr szélességgel pengő költséggel Valastyán János vállalatában. Kár, hogy ezen híd folytatása képen a ligeti szöllök között tervezett rövid útcza kíújitását a képviselő testület vétója megakasztotta. Ezen útcza nyitásával a ligeti szőllők megindult parczellázásával a szépen haladó építkezések megakadtak. Az Alföldi első gazd vasút (A.E.G.v.) 1905-ben a Rosenthal malomba vezető keskenyvágányú iparvasutja részére a Széchenyi ligeti híd mellett három nyílású tisztán vasbeton jármas hidat épített. A Rosenthal Márton czég a malmába vezető normális nyomszélességű iparvasútja részére 1918 ban a Bánszky útczánál kétnyílású összesen 8 mtres ívben fekvő vasbeton hidját építtette fel falazott hídfőkkel. A vasbetét főképpen 450 m/m es vas gerendából áll. Az élővízcsatornán a kőrgáttal való kereszteződéseknél már említett kőrgáti zsilipek egyúttal kocsiközlekedésre is szolgálnak.

8 Máv hidak. A Horthy Miklós út végéről Erzsébethelyre vezető igen nagy forgalmú út használatát évtizedeken át nagyon akadályozta és veszélyeztette a folytonos vonat járás és a mozdonyok majdnem szakadatlan tolatása. A pályaszinben való keresztezését küszöbölte ki az 1907 évben a vasút fölé Dr. Zielinszky Szilárd mérnök tervei szerint a Máv által a pálya udvar kibővítése alkalmával épitett többnyílású 110 mtr hosszú közúti vasbeton híd. Ugyancsak olyan okokból épitette fel a Máv 1928-ban gyalogjáró rácsos vashidat az Ihász útcza végében. Utak. A város határában 357 klmtr mezei közösdűlőút, 31 klmtr közdűlőút, 68 klmtr az 1908 évben törzskönyvezett községi közlekedési (vícinalis) út van. Utóbbiakat a vármegye a közelmúltban saját kezelésébe vette át. Ezek mind kiépítetlen földutak. Úgy ezek, mint a kövezetlen útczák fenntartása a lapályos részek feltöltögetése, ez út feldomborítása, az árkok tisztogatása, valamint az útfelület fogasolása és boronálásából áll. Régebben az utak egy részét az őszi esőzés beállta előtt 3 mtr szélességben 5-8 centiméter vastagon homokkal terítettük be. A homok a kemény talajjal keveredvén, az út felülete porhanyósabbá vált; s így a tavaszi fogasolás, boronálás könnyebbé lett. Sajnos, a homok beszerzése nálunk drága, és így az útjavításnak ez a módja elmaradt. Kísérletet tettünk, egy Amberikai, motoros átdomborító géppel is. Olcsó, jó volt az eredmény, de a nagy munkátlanságra való tekintettel egy ilyen gép beszerzésétől el állottunk. Szegeden az erősen homokos földutakra, ott a hol közelben szikes földek vannak, vékony réteg szikes főldet terítenek. Ezek a szikelt utak. A belterületen lévő vámos utakat a vármegye építette ki. Fedezetül a vármegyének adott vám szedési jog alapján a vasúti állomáson feladott és leadott árúk után befolyt jövedelem szolgált. A vámos utakat a vármegye 1904 évben klmtr és m 2 terjedelemben 19 évi kezelés után a városnak adta át az ezen utak építését terhelő pengő adósággal. Azóta a város a megszerzett vámszedési jog alapján befolyt jövedelemből az adóságot letörlesztette, az utakat fenntartotta s új utakat épített. Ez idő szerint a vámos utak hossza 28, 14 klmtr 30 útczában. Állami, törv. hat. utak. A város határában átvonuló állami és törvényhatósági kiépített műutak (Macadam): Szarvasi, Csorvási, Apáczai, Mezőmegyeri, Békési, Gyulai, a Békés-Gerla-Veszei, összes hossza 68, 3 klmtr.

9 Útcza kővezések. A városban 1873-ban kövezték az első a mai Andrássy útczát. Gázhenger alkalmazásának, és a rendszer fenntartásnak hiánya folytán ezen Macadam út annyira kikopott, hogy csak a sárral borított alapkövek maradtak meg. Hogy a sáros utczákon, milyen szinte lehetetlen ma is a közlekedés az évnek csaknem fele részében; mindnyájunk előtt ismeretes. Egy izben a Munkácsy útczában az Apolló mozi előtt két olyan gödör támadt, a kocsikerékre ragadt sár elhordása folytán, pár nap alatt, hogy a Nádor sarkától - alig 50 mtr távolságból - a gödrökön áthaladó kocsikból absolute semmit sem lehetett látni! 72 kocsi föld kellett a gödrök feltöltésére. Az Andrássy útnak 1884 körül történt újra kövezését követte a Szt István tér, Ferencz József tér. Szarvasi, Széchenyi, Békési útczák kövezése ban a Verbőczy útczát élére rakott téglával burkolták. A keményre égetett (házi gyártású) tégla burkolat m 2 -ként 5,5 pengőbe került. Elég jól tartott, de később fenntartani azért nem lehetett, mert a hasonló, a fali téglánál tévedésből csekélyel kissebb méretű téglák gyártását a tégla gyár beszűntette s igy azt 1906-ban hasított, majd 1927-ben az Andrássy útról felszedett régi gránit kővel burkoltuk ig a Munkácsy, Apponyi Haan utczák majd 1903-ban az Ihász útczák kövezettek ki Kissebesi, Solymosi hasított granit, és Halmágycsúcsi basalt kável Weisz Bernát fuvarozónak vállalatában az akkori viszonyokhoz is jutányos árban ben, a város circa 10 klmrt útcza kövezést vett tervbe. A bejött ajánlatok feletti döntést megfelebbezték. Körülbelül egy év múlva a felebbezés elutasíttatván a munka kiadása jóváhagyatott. Közben a világháború kitörvén, a munka elmaradt a forgalom nagy kárára. A világháború alatt csak a Kazinczy útcza a Ménteleptől a Gróf Tisza István útig terjedő még kövezetlen részének építését végeztük el rendkívül erős időben. Erre késztetett az a körülmény, hogy a mai vásártéren hirtelen készült 50-et meghaladó nagy katonai élelmezési és legénységi faárakból álló táborhoz a hozzá jutás minden áron gyorsan biztosítandó volt. Ezt a munkát Madarász György vállalkozó végezte katonai erő közreműködése mellett. Az 1918-ban rendezett tanácsúvá lett város 1923 ban a Zsilinszky, és a Berényi utczának a Csillag útczáig terjedő részét köveztette ki tokaji és Egervidéki hasított kövel Máthé György vállalatában. Az érdekelt útczai lakosság a kövezési költségeknek círca 40 %-a erejéig járult hozzá. Egy waggon kő ab bánya 90 klgm búzába került. Majd a Jókai, Petőfi, Horthy, Luther, Corvin, Bánszky, Bajza, Teleky, Bocskay, Kiss Ernő, Réthy, Tinódi, Thurzó, Árpádsor, Csillag, Szt Miklósi, Révai, Bánát, Új Kígyósi, Tulipán, Prónay, Irányi utczákra került a sor. A legnagyobb forgalmú Andrássy út és Szt István tér régi kis sebesi gránit koczka és hasított kő burkolata annyira megromlott, hogy ezeknek újra burkolása és helyes szintbe hozatala már halasztást nem tűrt. Baukó András városi főmérnök tervei szerint és az ő vezetése alatt 1925 felében az Andrássy út, 1927 ben a Szt István tér lett újra burkolva. Az Andrássy úton 8 mtr szélesen 15 fm vastag beton alapon (1:7 arányú) érdes homokbarakott korlóti bazalt kis kő mellette két oldalt 2-2 mtr széles bazalt nyers koczka burkolat készült homokbarakva. Ezt szegélyezik a beton alapra élére rakott bazalt szegély

10 lapok. A szegélyen kívül a járdáig terjedő kiemelkedő mező földes. Itt fut az egyik oldalon A.E.G.V. vágánya. A másik oldalon virágágyak vannak és mindkét oldalon fasor ben a Szt. István tér új burkolata készült el. Az út közepén 11 mtr széles 15 fmes beton alapon bitumennel kiöntött basalt kis ká burkolata készült. Mindkettő Máthé György kövező mester vállalatában. Két oldalt 4-6 mtr változó szélességű kiemelkedő földes hosszú szigetek, bauxit cement beton szegélykővel készültek. Azontúl basalt nyers koczka burkolat homokbarakva a járdákig. Ezen mezőben fut az A.E.G.V. vágánya is. A vágány alatt 25 fm vastag beton szalag van. A kiemelkedő földes szigetek salakkal beszórva a heti és országos vásárok elhelyezésére szolgálnak. A szigetek szélein fasor van ültetve. Az 1928 évi tél egy rendkívül hideg éjszakáján az út burkolat több helyen teljes szélességben megrepedt, megszakadt, valószínűleg az alatta levő beton alap is. Az igen szilárd kiálló 80 fmtr hosszú bauxit cement beton szegélykövek is nem az összeillesztésnél, hanem a kő derekán szakadtak meg. 1929/30 ban Erzsébet helyen az orosházi útczán (állami átkelési útszakasz) beton alapon bitumennel kiöntött 8,0 mtr széles keramit burkolat készült beton kiálló szegélyel. Ugyancsak Máthé Gy. vállalatában. Ezen út költségeihez a város círca 1/3-addal járult hozzá. Kövezett útczáink túlnyomó részben nem teljes; hanem csak 4-6 mtr szélességben vannak kövezve. A kövezethez 2-3 mtr széles földes szalag, padka csatlakozik az útczai árokig. Jó időben a szekerek leginkább ezen földes padkán közlekednek, s nagy porfelhőt vernek fel. Ennek megakadályozása czéljából 1932-ben Baukó András főmérnök kísérletül a Deák útczát régi fennmaradt kövekből 5,0 mtr szélességben kőveztette ki. Mellette kiálló szegélykő, és földes sáv vonul el fásítással, virágágyakkal. Így a szekerek csak kövezett részen közlekedhetnek, nincs porképződés. A költség ennél csak a szegélyel több, s a víz levezetése ad némileg nagyobb gondot. Minden esetre követésre méltó példa. Az útczák locsolására 1926 ban két darab Latil öntöző autó szereztetett be. A város 260 útczájából csak 30 útcza van kövezve az összes útczák 112 klmtr hosszával szemben csak 28,14 klmtr hosszban. Az útburkolat neme szerint van: basalt kískő m 2 fejkő " " nyerskoczka " vegyes soros cyclops " " hasított terméskő " keramit Hunyady tér délifele lapjára rakott tégla összesen négyzet méter. Az 1927 évi útkövezési szabály rendelet rendelkezései szerint a kövezési költség 30 %-át

11 viselik a kétoldali telektulajdonosok együttesen. Járdák. A legrégibb járdák kukoricza iíék, szalma, sőt szalmás trágya elterítésével készültek ben már tölgyfa palló járda is volt de még kevés helyen. Palló járdákat ig még igen sokat készítettünk. Az első tégla járdát 1868 ban készíttette Sztraka Ernő városi mérnök. A mai állami földmíves iskola területén a Máv és Erzsébethely között városi szabad téglaverő hely volt. Itt a cserép gyártás mellék termékeképen kisméretű, keramit keménységű, klinker téglát is gyártottak. Az ebből készült járda az Andrássy út jobb oldalán és a Szt István téren 50 évi használat után lett kicserélve; miután circa 2 centiméter vastagságra kopott el. Tégla járdáink túlnyomó részben kézi, később gépi vasas téglából készültek a telek tulajdonosok külön hozzájárulása nélkül. Itt említem meg, hogy az előbb említett tégla verő helyektől kapta nevét Za Jaminó - Gödrös helyen túli - után a külváros a Jamina nevet, s lett belőle később Erzsébethely. (Literáty falva!) Az 1894 évben a közmunka pénztár terhére járdák építése és fenntartására círca 6000 pengő volt előirányozva. Fokozatosan sikerült emelni úgy, hogy 1914-ben már pengőt lehetett ily czélra előirányozni. Ez is igen kis összeg volt, hiszen akkor már círca 120 klmtr hosszú tégla járdafenntartásán kívül az egyre hangosabban jelentkező járda építési igényeket is lehetőleg ki kellett elégíteni. Ez a szükkeblűség volt az oka annak, hogy a jobb anyagú járdák építésében a szomszédos községek bennünket megelőztek. Jellemző a túlhajtott takarékosságra, hogy az Erzsébethelyi orosházi úti, a berényi úti külső és a sopronyi útczai, temetőkhöz vezető járdák ökölnyi termés kő hulladékból készültek s voltak pár évtizeden át használatban a csizmadiák érthető örömére. Nem is koptak ezek a járdák; mert hacsak az időjárás megengedte, a járda mellett taposott nyomon jártak az emberek. Az 1913 évi, majd az 1920 évi járda építési szabályrendelet a járda épitési költségek felét a szomszédos telektulajdonosokra háritja. Aszfalt járda egyáltalán nincs. Az első beton járda 1923-ban készült az Andrássy út külső végén. Ezután a forgalmasabb helyeken 1,5-6,0 mtrig terjedő szélességgel évről évre több betonjárda épült helybeliek vállalatában. Ezidő szerint van 126 klmtr tégla járda m 2 terjedelemben 8 " betonjárda m 2 és 7 " betonpalló 2000 m 2 Az 1925 évben felvett első, majd ezt követő második Speyer Kölcsönből többek között csupán az utak burkolására és járdák építésére pengőt fordított a város. Vasútak. A város fejlődésére legnagyobb kihatással volt a vasút megépítése 1858-ban. A város bölcs

12 előrelátó vezetői 1847-ben a felmérési, kisajátítási költségek aránylagos részét vállalták magukra, és db téglát ajánlottak fel a központi vasúttársaságnak a bpest-aradi vasút megépítése esetére. Szóba jött a Mezőtúr-Orosháza-Aradi vonal. Majd a Szarvas-Mezőberény-Békés-Gyula-Aradi irány képezte tanulmány tárgyát. Az előre látás hiányára vallott, hogy a vasút létesítése ellen kicsinyes okokból szinte versenyre keltek az érdekelt községek. Az 1856-ban megalakult Cs. kír. szab. Tíszavidéki vasúti r. társaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 200 db részvény jegyzését forinttal jelentette be, ha Csabát érinti a vasút. Állami kamatgaranczia mellett megépült s 1858 octóber 25-én megnyílt az első vasút. Ez a vasút megváltás utján 1880-ban az állam tulajdonába ment át. Ekkor épült a teherárú kezelésére a ma is meglévő emeletes árukezelési épület, és a régi állomási épületnek az a része, mely a két risalyth között van. A többi rész három izben lett hozzátoldva. Az állomás forgalma évről évre növekedett. A közeli Csorvás, Békés és Gyula ide hozta éveken át áruit. A mai nemzedék nem is tudja, hogy milyen is volt az utazás abban az időben. Az állomási épületekben csak a legszükségesebb helyiségek voltak meg. Az I osztályú kocsik világossárgára a II osztályúak zöldre, a III osztályúak vörösbarnára voltak mázolva. A IV oszt. kocsik később, rövid ideig voltak használatban teherkocsikból alakítva. A személy kocsi oldalajtós, szakaszos volt. Világításra a menyezeten elhelyezett olaj lámpa szolgált úgy ahogy. A jegyvizsgáló kalauz Konduktor a kocsi oldalán kívül elhelyezett futó deszkán járta be menet közben a kocsik minden szakaszát, kitéve a rosz időjárásnak és a leesés veszélyének. Az ajtónyitogatás minden kellemetlenségét, kivált télen és éjjel, az utasnak végig kellett szenvednie. A fűtés úgy történt, hogy egyes nagyobb állomásokon előre forró vizzel töltött hosszú lapos bádog edényeket - amilyeneket a jég gyárakban látunk - raktak a szakasz padolatára a már időközben kihűlt ilyenek helyére. Így is sok lábfagyás, meghűlés volt a téli utazás következménye. Illemhely a vonaton csak a podgyász kocsiban volt. Az állomásra érkező vonatot a kapus harang kongatással jelezte. A vonatok tartózkodása az állomásokon elég hosszúak. A beszállás a vonatba azonnal megkezdődött, amire a második csengetés is sürgősen figyelmeztetett. Végre a harmadik csengetésre, a kalauzok tülkölésére és a mozdony hosszú fügyölésére a vonat megindult. Ezzel megkezdődött a lazán összekötött kocsik dübörsége, rángatása, a kocsiban netalán még le nem ült utasok veszedelmére; amit a polczon elhelyezett podgyászok lezuhanása tett még kritikusabbá. A vonatok sebessége a mai vicinális vonatok sebességének felel meg. Naiv néplélekre vall, hogy az időben sokan, sehogysem akarták elhinni, hogy a masina húzza a vonatot, mert hát nincsenek lovak fogva a vonat elé. Bizonyára hunczutság van a dologban vélték, s a lovak a bagony -ban (vaggon) vannak eldugva s ott húznak! A vonat indulását az állomási őrház mellett felállított magas árbóczra felhúzott gömbalakú festett vessző kosarakkal, éjjel lámpákkal jelezték a legközelebbi őrháznak; a hol az őr lesve a jelet, hasonló módon adott jelt a szomszéd őrháznak. A Bach korszakot jellemzi, hogy nem csak az építő mérnökök, de a tisztviselők sőt a kapusok is túlnyomó részben németek, csehek voltak. Bcsabán Ecker János.

13 Az út átjáró sorompóknál a figyelmeztető táblák is német, s részben magyar szövegüek voltak. Ezekre gondolva mosolyognunk kell a mai vasúttal való összehasonlításkor. A törvényhozás még 1843-ban foglalkozott az Alföldet-Fiuméval összekötő vasút kérdésével. Békéscsaba még 1862-ben 500 forintot, a következő évben ismét annyival volt hajlandó a tervezési munkákhoz hozzájárulni. A Csaba-Orosházi vonalrész építéséhez minden mérföld után 1000 forintot ajánlott fel. A nagybirtokosok, hazai, külföldi pénzintézetek társulásával megalakult Alföld-Fiumei vasúttársaság 1870 július 16-án megnyitotta a Békéscsaba-H.M.Vásárhelyi, majd 1871 sept 14-én a Bcsaba-N. Váradi vonalat is. Az Alföld-Fiumei vasút is később államosíttatott. A két fővonalból 30,7 klmtr esik Békéscsaba határába. Amilyen bölcs előrelátással mozdította elő e két vasút felújítását Békéscsaba, éppen oly szinte érthetetlen közönnyel, s ridegen fogadta Boros Béni-nek, az Arad-Csanádi vasút igazgatójának, 1880 köröl tett azon tervét, hogy a tervezett Mezőhegyesi szárnyvonalat Békéscsabán köti be a fővonalba. A van elég vasútunk -al adott válasz eredménye lett, hogy a Mezőhegyesi vonalat Kétegyházáig építették fel. Ugyanazok nembánomságának következménye volt, hogy a Békés-Békésföldvári vasút épült meg a Békés-Békéscsabai helyett azért pedig Dr. Hajnal Albert békési orvos és kissebbségben maradt társai is kívántak éppen Békés község helyesen előre látott érdekében. A vasúti mozdonyok víz ellátása érdekében még 1870 ben megépült az élővíz csatorna partján a szivattyúház és a Kétegyházi, majd Orosházi s ma a Horthy útczára lefektetett vascső vezeték 1.9 hosszban, amely pályaudvar bővítésekor 2,8 klmtrre bővült. A forgalom növekedésével a pályaudvart 1905/6-ban annak többszörösére bővítették 1920 ban új víztorony mozdonyszín, 20 mtres fordítókorong, raktár, rakodók épültek a p.udvar ismételt kibővítésével. A nagy számú vasúti alkalmazottak elhelyezésére a vasúti szálloda megett; valamint a vasúti pénztár épület szomszédságában, majd város által ingyen adott nagy telken az Andrássy út és temetősoron - hat darab két emeletes lakóházak épültek. Ezzel a vasút a lakásínséget tetemesen enyhítette. A megnagyobbodott személyforgalom miatt a felvételi épület szüknek bizonyult háromszori bővítés után is. Már a háború előtt szinte életveszélyes volt a forgalom a kopott, szűk helyiségekben. Sokszoros elodázás után végre Dr. Bud János országgyűlési képviselőnk, kereskedelemügyi és m. kir Miniszter úr intézkedésére felépült 1932/33-ban az Igazgatóság magas építési osztálya tervei szerint. Az új hatalmas felvételi épület vasbeton födémű csarnokával melyhez a váró éttermek széles folyosók jó elrendezésben csatlakoznak. Az épület, valamint az ott elhelyezett főnöki, vendéglősi lakás központi fűtéssel van ellátva. Nagy hibája, hogy az épület nem épült az Andrássy út tengelye irányában mint természetes helyére. Ezt a Máv azzal indokolta meg, hogy az esetben az érkező utasokat váró kocsik részére maradó tér kicsiny lenne. Még, megsem nyílt az új épület, mikor a várakozó kocsik elég nagy terét a keresztben lévő Máv ház előtti kis park tetemes és az adott helyzetben felesleges megnagyobbításával máris megkissebbítették! A be nem vallott ok valószínűleg az volt, hogy a régi felvételi épületből sajnáltak még mtrt lebontani. Hogy a város részéről nem történt erélyesebb interventió az új épületnek az Andrássy út tengelyébe való építésére; mentségűl az alapos félelem szolgálhatott okot, hogy az egyre

14 rosszabodó pénzügyi helyzet nyomása alatt az építkezést ismételten, s valószínűleg hosszú időre leveszik a napirendről. Az Alföldi első gazdasági vasút (A.E.G.V.) a Kupapuszta-Kovácsházi 1894 őszén megnyilt keskenyvágányú tisztán gazdasági vasútvonala jó eredményének hatása alatt a Beliczey Géza és Rosenthal Adolf Csanádapácza-Békéscsabai vasútra 1897-ben nyert előmunkálati engedélyét átvette és 1898-ban Gróf Wenckheim Frigyes Csanádapácza, Újkigyós, Békéscsaba, Békés, Csanádmegyék hathatós támogatásával megépítette a Kovácsháza- Bcsabai vasútat Sármezey Endre vezetése alatt. A vasút pro klmtr circza pengőbe került. A vasút építésére törzsrészvények ellenében Békéscsaba koronát adott. A vasút a Máv-val való kereztezádés hosszúra nyúlt tárgyalásai miatt csak az 1899 július 24- én adatott át a közforgalomnak gőzmozdony üzemmel, s eleinte csak a csabai heti két piacinapi forgalommal. Hosszas kísérletek jó eredménye folytán mozdony helyett a De Dión Bouton gőzmótorok jöttek alkalmazásba 1900-ban az üzemköltségek tetemes apadásával. A Máv állomás mellett szerény állomás épület, mozdonyszín és kisjavító műhely épült sept 10-én megnyílt a Békéscsaba-Békési vonal, majd 1904 április 8-án a Békés-Vésztői vonal is; melyhez Békéscsaba ismét koronával járult hozzá törzs részvények jegyzésével. A városi belső forgalom lebonyolítására a vasút a helyi motoros járatokat megindította eleinte a selyemfónodáig, majd csak a Zöldfa -ig. Ezek rendkívül gyenge forgalma miatt a helyi forgalom a Máv állomás és Kossuth téri 2 klmtr hosszú vonalra lett állandósítva. A hely személy forgalmat eleinte két, majd csak egy motor bonyolítja le, s csupán heti és országos vásári napokon van két motor üzemben. A motor üzembehozatala és a zóna díjszabás folyománya volt hogy az utasok száma 1903-ról 1904-re ugrás szerűen megnégyszereződött épült a Kossuth téri váró terem. Kövér N. Aradi építész tervei. A vasutot 1917-ben 80 % kezelési kulcs mellett az Aradcsanádi egyesült vasutak (A.Cs.E.V.) vette át, miután 1913 óta már kezelte. Ekkor Sármezey Endre, aki az építést, üzemet két évtizedben vezette kivált a vasút kötelékéből, helyét az ACsEV. megbízásából Hady Antal üzletvezető töltötte be. Míg 1900 ban az utasszám volt, addig 1918-ban már az utasok száma 2, re szaporodott, melyben a békéscsabai helyi forgalom 1, vel szerepel ban 1007,422 utasból Bcsaba állomásra utas esett. A Kommun alatt a műhelyeket megrongálták kocsikat, motorokat a Máv-on elvitték. Az oláh megszállás megszűntével ezeket nagyobbára sikerült visszaszállítani. Arad elcsatolásával a ACsEV. az üzemet tovább nem láthatta el, s így a vasút kezelése ismét az AEGV. nyakába szakadt. Óriás feladat előtt állott az AEGV. igazgatósága és Hady Antal ügyvezető igazgató, s mikor 1920 ápril 1-től átvette a vasutat most már Békéscsaba székhelyel. A pénztár üres, pályafenntartási üzemi anyagok teljesen hiányzottak, mert az ACsEV az oláh megszállás elején, mikor még lehetséges lett volna, többszörös sürgetésre sem látta el azokkal a AEGV. A vasút elnökének Gróf Weinckheim Frigyesnek áldozat készségéből jutott a vasút azon helyzetbe, hogy a tőle kapott kölcsönből megindulhattak a vasút reconstruálási munkálatai. Azóta úgy a pálya, mint a forgalmi eszközök rendbehozottak már. Még az 1916-ban megépült az emeletes új állomás épület Bogsán Károly tervei szerint ban a kőrgáton kivül a községtől nyert gödrös telken a félkör alakú vasbeton mozdonyszín, raktárak és műhelyek épültek fel. Itt már a jól felszerelt műhelyekben nemcsak kocsi, mozdony, motorjavításokat

15 végeznek; de új teher és személy kocsikat is építenek, és ezzel sok munkás kap kenyeret. A gőzmótorokat a bensinelektromos hajtású motorok követték, majd legújabban a fa gáz hajtási motorok lettek üzembehozva. A vasút összes hossza 134 klmrt a 37 klmtr hosszú számos gazdasági és iparvágányon kívül, amelyből Békéscsaba határában és a városban 17 klmtr van. Ezen vasút idegen forgalmi jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy létezőséte óta olyan vidék népe is csaknem minden napos városunkban, mely azelőtt nem járt ide egyáltalában. Trianon óta az ország fokozottabb mérvben van meg. Még a háború elején is a AEGV. csabai állomásának utasforgalma elérte a Máv Csabai állomásának személyforgalmát. Térképek. A városi mérnöki hivatal térképtárában a legrégibb térkép a Hammer Jakab uradalmi mérnök 1813 évi Belső legelő libelátiójának térképe. Bodoky Mihály hites geométra az 1817 évben a Külterületről, majd 1818-ban a belterületről készített térképet. Az útczák nincsenek névvel ellátva. A határ egyes részeiről 1833-ban és 1842-ben Balla Károly, 1843 ban a belterületről Hammer Jakab készített térképet. Kemény Mihály városi mérnök, később ország gyűlési képviselőnk 1855-ben a mai Erzsébet hely kiosztásáról 1859-ben a város körüli szabad területekről készített térképet. Sztraka Ernő ig, egy rövid megszakítással, volt városi mérnök 1865-ben elkészítette a belterület térképét (útcza nevekkel ellátva) 1873-ban város körüli területekről, 1884-ben ismét a belterületről készített térképet a berajzolt szabályozási vonalakkal. Ez a szabályozási térkép 1890-ben nyert vármegyei jóváhagyást. Idő közben néhány bővítés történt a térképen. Számos birtok változás, adózási szabályozási kérdés szükségessé tette úgy az egész kölsőségnek, mint a belterületnek újból való térképezését ben eszközölt első kataszteri felmérés alapján az összes területekről 1:2880 léptékű új térképeket kapta meg a város 145 vászonra húzott lapon az összes földkönyvekkel együtt. Útcza szabályozási czélra számos útczáról készített külön-külön új felmérés alapján nagy léptékű térképeket. Majd 191-ben néhai Bodi József segédmérnökkel külön felméréssel a VI-ik kerületről készítettünk térképet a nyitandó új útczák és telkek berajzolásával. A szabályozás lassan, de mégis észrevehetően előrehaladt; bár a czélra csak mérsékelt összeg állott rendelkezésre. Több zsák útcza megnyittatott. Nagyott útcza nyitás volt még az ben megnyitott Apponyi útczával, az Apponyi féle uradalmi lak és nagy telek megvásárlásával. Épít. szabrend. épít. bizottság. A N.Váradi és Kir. helytartósági osztály 1854-ben adta ki a német és magyarnyelvi építési

16 rendszabályát. Ezt Szántó szolgabiró 1855-ben közölte a várossal, amikor is annak figyelmét felhívta bizonyos helyi szabálytalanságok rendezésére. Még a községi szervezet idejét 1861-től az Építészeti bízottság bírálata és véleménye alapján adta meg a járási szolgabíró a beszedett épület tervekre az építési engedélyt. A bizottság tárgyalta meg a szabályozási és egyébb városrendezési kérdéseket, s az építkezéskor felmerült szomszédi vitás ügyeket. Az építészeti bizottság 1918-ban a községnek rendezett tanácsú várossá való átalakulásakor megszűnt tovább működni. A községi képviselő testület 1910-ben az útczáknak új nevet adott, majd később az OFB. által 1929-ben nyitott új útczák lettek elnevezve. Az útczák elnevezésénél egy sajnos, későn észre vett elnézés történt. A Gróf Tisza István út és a Kazinczy útcza sarkán ott ahol a vármegye tulajdonát képező katonai felszerelési raktár van, volt Boczkó Dániel háza és telke. Boczkó Dániel volt Békéscsaba első ország gyűlési képviselője az alkotmányos aera visszaállításakor. Természetes lett volna a mai Kazinczy útcza külső végét Boczkóról nevezni el, aki köztiszteletnek örvendett a circa 1870-ben bekövetkezett haláláig. Hiszen Aradvárosa is egy kis emlékkel megörökítette volt Boczkó Dániel emlékét, mert ő volt az aki 1848-ban Asztalos N. Sz-el egy magyar csapattal benyomult Aradra és onnan a fosztogató ráczokat kiverte. Ez a kis emlékoszlop még circa 1885-ben is annak a kis partnak, a vasúti állomás felőli végén állott a mely proménade a városházától a vasút felé terjedt a széles útcza közepén körülbelül a Katalin útczáig, vagy a Széchenyi malomig. Utólag bár nem helyesen, Erzsébet helyen egy jelentéktelen útcza lett Boczkó-ról elnevezve. Az útczák elnevezésénél egy másik hiba is becsúszott. A régi lepény útczát Lepény Pál volt agilis, közbecsülésnek örvendő bíró után kívántuk elnevezni. Leíráskor tévedésből Lepény János-nak lett leírva. Új kataszter. A község kérésére többszöri tárgyalás és megegyezés alapján a nagyváradi kataszteri felügyelőség az 1911 évben felmérte úgy a kölsőségeket, valamint a belsőségeket is. Mivel a dűlőutakból nagy foglalások történtek, a mérést megelőzőleg a régi térképek alapján a dűlőutakat kitűztük, beton kövekkel fíxíroztuk. A lakosság névvel és házszámmal ellátott zsindelyel jelölte meg a mesgyéket a betonkövekkel megjelölt kövek mellett. Ilyen előkészület után 1911-ben Bodnár Gyula felügyelő vezetése mellett megindult a részletes felmérés. A útczai részletes felméréshez földbe vert vas cső és betonkő fix pontok helyezkettek el. A városban állandóbbnak igérkező házak falába 100 db öntöttvas magassági fix pontot helyeztünk el. A lajtmérést Görcs József mérnök végezte. 32 mérnök 9 hónapi munkájával a felmérés még 1911-ben befejezést nyert. A város a mérnökök részére lakást és dolgozó helyiségeket bérelt. Mindnyájuk részére fuvarokat, a méréshez alkalmas állandó munkásokat fogadott, s beszerezte a szükséges karókat, póznákat. Százat jóval meghaladta a segéd munka erő. A munka a városnak pengőjébe került. A város a főbb felmérési fix pontok coordinatáinak jegyzékén felül megkapta a külsőségekről 1:2880 léptékű 140 db vászonra húzott térképet, és földkönyveket. A belterületről 1:1000 léptékű kemény papírosra ragasztott 38 db térkép készült földkönyvekkel együtt. Ugyan ezen térképekről csupán az útcza vonalakkal, udvarok nélkül,

17 másoló vászonra rajzolt térképek készültek, a melyeken a telkek belsejének kivételével az összes útczákon sűrűn felvett keresztszelvényeken a terep magasságok vannak feltüntetve. Az egyes háztömbökről 218 db méter mértékű méret jegyekkel ellátott kézi vázlatrajzokat kaptunk két példányban. Erzsébet hely belterületéről 1:720 és 1:1440 léptékű olben megadott mértékkel számos összefűzött térkép lapot kaptunk. Ezen felvétel alapján készült el az új telekkönyv a kitűzött határidőben beadott aránylag kevés felszólalás bírói elbírálása után. A M. Kir. állami térképészet 1928-ban a várostól elvállalt csekély költség megtérítése mellett repülő gépről körülbelül egy óra lefolyása alatt fotografikus úton felvette az egész belterületet. A repülőgép ide-oda keringését figyelő közönség nem is sejtette, hogy milyen érdekes munkát végzett a pilóta s különösen a számos felvételt végző mérnök ott a magasban. A szokatlan térképen a lapályok, és világos tónusú szikesek jól láthatók. A város belterülete 1482 kat. hold Erzsébethely 1194 A külterület Nagy Gerendás község 1923-ban történt elválásakor 5969 K. holddal csökkenvén, ma kat. holdat tesz ki. Nagy Gerendással 2241 lakos is elszakadt Békéscsabától, amikor az új község ingyen megkapta a kész községházát, mellette egy telekkel orvosi lakot és pengőt Békéscsabától. Békéscsaba - illetve az ev. nagytemplom - a katonai térképről vett adatok szerint a keleti hosszúság Forró tól és az északi szélesség alatt van. A régibb útczák általában görbék, de legalább elég, sok pedig igen szélesek s 2-4 sor fával vannak beültetve. Az újabb útczák már egyenesek s 8-10 öl szélesek. A telkek régebben 300 négyszögöl minimalis méretűek voltak. Ma 200 négyszögöl a normális telek méret mellett a telek szélesség 10 öl. Az útczák száma a városban 207 hossza 77 klmtr Erzsébethelyen 53 " 35 " összesen 260 " 112 klmtr A szabályozás folytán keletkező terjedékek ára közgyűlési határozattal megvannak állapítva útczánként. A befolyó jövedelmek, valamint a kiadások a szabályozási pénztárban számoltatnak el. Nagyobb telkek eldarabolásával számos új házhely alakíttatott. Majd a kereslet nagyobbodásával a város körüli üres helyekre került sor ben a Máté porták mellett Erzsébethelyen 15 telek osztatott ki városi és vármegyei munkásházak építésére ben a Máté család 200 telket alakított. A mérnöki hivatal ezen területet jórészt alacsony fekvése miatt telkesítésre nem tartotta alkalmasnak, amint azóta beigazolást is nyert. A nagysziken 38, a berényi úti szénáskertnél 33, az I és IV.-ik kerület szélén 170 házhely osztatott ki.

18 Erzsébethelyen a Franklin, Bessenyei útczák melletti Kenderföldeken 100, a Wagner útczai Hojcska féle földön 20, az Ambrus féle földön 21, a III kerületben 1924-ben a Marik féle földön 50 házhely létesült. Mindezek a már beépített részek közvetlen folytatását képezvén a város természet ellenes szétterpesztést nem idézték elő. Az 1924 évben a körgáton kivül a vágóhid közelében a nagyréten a mérnöki hivatal ellenzése daczára a Bakucz, Kátyán, Kocziszky féle földön 117 házhely osztatott ki, a képviselő testület azon kifejezett határozatával, hogy a települők semmiféle közműre: járdák, vízbevezető árkok, ívó viz ellátás, világításra a közpénztár terhére nem számíthatnak. Ennek ugyan semmiféle gyakorlati eredménye nem lesz. Ezen telkek a kőrgáton kívül feködvén ármentesítési adó fizetésének kötelezettsége alá tartoznak. E helyett előnyösebb lett volna az Erzsébethely belterületén lévő nagy belsőségeket osztani ki házhelyeknek. Az országos földbirtok rendező bíróság (O. F. B.) hosszú késlekedés és többszöri sürgetésre 1929-ben megkezdette a házhelyek kiosztását. Dr. Szabó István kiküldött bíró elismerésre méltó fáradhatatlan munkájának eredménye volt hogy Illés Dávid mérnök közreműködésével a III-ik kerületben a Kézay, Déli sornál 45, Erzsébethelyen 864, az ottani tégla gyárak között 125 a VI kerületben és az Omazta féle földön 20 házhely osztatott ki. Az O. F. B. az Erzsébethelyen és a városban házhely czéljaira igénybe vett földekért a tulajdonosokat csereföldek adásával kárpótolta. Ilyen czélra Rosenthal Adolf Sz. Miklósi birtokából 100 holdat 35, Weisz Mihálytól 47 holdat 16 egyén részére vett és özv. Lipták Jánosné kismegyeri 68 holdját vette igénybe. Pollák Arnold gerendási 47 holdját mint háborús szerzeményt a nagygerendási evangegyháznak juttatta. Az O. F. B. csereföld képen a szomszédos határokban is juttatott tekintélyes területet az igény jogosultaknak. Így a kondorosi Réthy-Láng féle földből 100 holdat, a Kamuti Hoyos féle birtokból a b. csabai ev. ref egyháznak 25 holdat, egyeseknek 148 holdat, Najmann György biczerel birtokából 60 holdat, Wenckheim Jenő gróf gerlai birtokából 80 holdat és Weinckheim József Új Kigyósi birtokából 170 holdat juttatott. Külterület parcellázása. Az első települést követőleg 1765-ben az ó szálláket (Szikszavát) majd 1769-ben a Erzsébethelyi szőllős kerteket osztották ki ben a Kanálison (az élővíz csatornán) túli és a Kastélyi, fényesi - szőllők kiosztására került a sor. Ekkor a lakosság száma már volt. A krónika szerint 1832-ben Haán János 4 fertály földet (56 kishold) és egy derék házat 1600 váltó forintért vett meg. Örök váltsági szerződés. A város életében korszakot alkotó esemény volt az örök váltsági szerződés megkötése. Az 1845 évi deczember 31 én a szerződés aláírása harangzúgás és a mai Fiume szálloda helyén volt Nagyvendéglőben tartott ünnepi ebéd keretében folyt le.

19 Megváltás tárgyát képezte 606 és 2/8 úrbéri telek és a 746 jobbágynak kezén lévő s összesen 95 telekkel egyenértékű taksás telek. Összesen 701 sessió és 2/8 telek váltság árát pengő forintban állapították meg. A hold legelő és rétért, 1658 hold szőllős kertért a 1431 kr - 3 forint jövedelem alapján pengő forint, hosszú fuvarváltság, kertekért 2100 forint, bor, pálinka regálé címén és kissebb haszonélvezetekért, épületek, beltelkekért forint, bolt, sómérési 57 malomtaksa és két malomért forint, pósta, szolgabírói, Veszén lévő és városkörüli összesen 763 hold földért forint; összesen pengő forint váltság árban történt a megállapodás, forintonként három ezüst huszast számítva. A váltság árban 14 nagybirtokos osztozott. A 200 tagú választott bizottság megállapította az egyesekre kivetett váltságárat. Egy sessió után 952 forint, egy zsellértelekre 119 forint, egy taksásház után 79 forint volt fizetendő az örökváltsági pénztárba. A pénz sokszor nehezen folyván be, ideiglenes kölcsönzőket vettek fel; úgy hogy csak az 1872 évben lett az utolsó részlet is kifizetve. Egy egész telek (56 kis hold) képzett egy sessiót. Egy negyedtelek - quarta - 14 kishold; 1/8 telek-octa 7 kishold volt. Ismét vette nevét a Nagy és Kisrét kiosztásakor a 700 négyszögöles egység, octa, és az Erzsébethelyen a 800 négyszögölnyi egységet képezett kverta. A felosztást a fentebb jelzett sessió stb. alapon Hammer Jakab mérnök 1852-ben kezdette meg holdonként 4 ezüst krajczár díjazás mellett. A kiosztási munkálatokat Thessedik Lajos mérnök 1854-ben fejezte be. Ekkor hasíttatott ki az osztatlanul ma is meglévő két nagy közlegelő. A lakosság nagyobb része jobbágy volt, belső és külső birtokkal, melyek után a uraságnak terményeikből kilenczedet adtak, s házanként 1 forint füstpénzt fizettek. Egy egész telek után évenként 52 igás, vagy 104 kézi napszámot, robotot tartoztak teljesíteni. Szabadon nem költözködhettek. A zsellérnek csak belsősége, háza volt, ami után szintén kötelezve voltak robotra menni. A taxás ház után taxát fizettek. A szerződést felbonthatták s szabadon költözködhettek. A népesség szaporodásával jelentkező földínség kielégítésére igen nagy horderejű volt a Gróf Trautmannsdorff féle kat. holdas birtok megvétele. Orosháza községének a Gróf 1899 július 18-áig adott optiót a föld megvételére. 3, forintért. Békéscsaba képv. területe egy bizottságot választott azzal az utasítással, hogy tárgyaljon a Gróffal a föld megvételére. Mivel Orosháza először circza 2, forintot ígért; s az optió lejártakor nem nyilatkozott, a gróf szabadkezet nyervén, felhívására a csabai bizottság 1899 aug 3-án Bécsben megkötötte a már előzetesen elkészített szerződést. Az ügylet a Bécsbe történő fel és visszautazás beszámításával együtt 24 óra lefolyása - szinte record idő alattlett megkötve. A vételár végleg 2, forint volt. A földbirtokon kívül 2 uradalmi lak, egy szőllő Orosházán jutott a város birtokába melyhez 35 db AEGV. és 12 db Békéscsanádi H. é. vasúti összesen 47 db 100 forintos részvényt is kapott. A földet 1, frt jelzálog Anker b.t. kölcsön terhelte. A vétel jóváhagyása gyorsan ment. A városnak egy fillérje sem lévén az Anker-től igen kedvező fizetési feltételek mellett kapott kölcsönből 13 év alatt az ügyletet teljesen lebonyolította. Az eladás gyorstempóban folyt. A csabai határba eső 2462 holdat túlnyomóan 123 csabai vette meg, míg a többi idegen határban lévő rész azon határbelieknek jutott. A csabai határrész kiosztását Ádám, Bodó mérnökök végezték. A végelszámoláskor jelentkező aránylag szerény nyereséget - forontot a község a vételt jóváhagyó Minist. határozat értelmében Kulturális czélokra fordította. Ugyanők végezték 1902 évben az Apponyi György 1696 kat. holdnyi Sztmiklósi birtokának, 1903-ban Apponyi Albert 1056 k. holdnyi vandháti valamint 1907-ben Apponyi Albert nagy

20 gerendási 2790 kat. holdnyi birtokának szétosztását főképpen csabai vevők részére. Itt a kath. templom és Kastély megett volt kis erdőben van egy kerek, természetes kis tó, melybe a volt major udvarán... artézi kút felesleges vize talál lefolyást. A parcellázáskor az alakulóban volt községre való tekintettel a major udvar körül több útczát és házhelyet tűztünk ki. Az emlitett artézi kút látja el a mai Nagy Gerendás községet jó ívó vízzel. Közvetlen ezen birtok parcellázása előtt Apponyi Albert gróf az említett artézi kútnál jelentkező kisebb mennyiségű földgázra való tekintettel; de főképpen azért, mert a közeli Csorvás községben, de különösen Csanádapácza községben a Faludi Károly A jegyző által fúrott 1905-ben méter mély kútból (2 majd 458 mtr 3 kút együtt m 3 gáz és 16,8 m 3 víz szállt fel vagyis pro m 3 víz = 0,65 m 3 gázt ad - sok gáz szállott fel (Ma Oberschall József 50 HP-s föld, gázhajtású malom) egy új artézi kutat furatott... mélységre, amikoris annyi gázt találtak, ami megfelelő gáztartány-mellett az újonnan elkészített földgázhajtású 35 HP-s malmot 8 órai üzem idő mellett volt képes gázzal ellátni. (Érdekes, hogy eredetileg a kút évenként 5.7 m 3 viz mellett 1,6 m 3 gázt adott míg ma csak óránként 4.8 m 3 vizet, és (de már) 2.1 m 3 gázt ad! A parcellázáskor a malom csak éppen hogy elkészült. A mai tulajdonosok, Botyánszky testvérek apját, akkoriban községi esküdtet alig tudtam rávenni, hogy a malmot a mellette lévő 20 holddal, mint a birtok szerintem legértékesebb részét megvegye. Azóta a malom modernizálva lett, kádfürdő, kissebb nyári uszodával bővült s a konyhában ma már nem csutkával tüzelnek, hanem gázzal ben a Inkey-féle nagygerendási 1197 holdnyi birtok osztatott szét 71 nagyobbára Gerendási és Csorvási lakosok között. Megemlítendőnek tartom, hogy ezen birtok egyrészét circza a 70-es évek derekán Mokry Sámuel tanár, majd a békésvármegyei gazdasági egyesület agilis titkára bérelte. Sok birsalmán kívül ritkább sorokban búzát termelt, azt kapálgatta; amikor is csodás nagyságú kalászokat s szép búzát produkált. Ez azonban nem volt igazán vett buzanemesités; s csakhamar abba is maradt, mert az innen többek által nagy áron beszerzett nemesített búza a szokásos, rendes mivelés mellett természetesen visszafejlődött ben a Breznyik féle fényesi 230 kat hold at osztottam ki. Csabai ház. A tót lakosság első letelepülésekor 1717 körül, úgy ezek, mint a megmaradt csekély magyar lakosság földbe ásott putrikban lakott. Ezen házak a mai Szt István tér kétoldalán voltak. Valószínűleg fűzvesszőből fonott sártapaszos fal és nádfedél volt a ház fő alkotóeleme, mert ezek megszerzése a mocsaras vidéken semmiféle nehézségbe nem ütközött. Később ezeket a verttfalú, majd vályogfalú házak, váltották fel ugyancsak az olcsó nádfedéllel. A házak véggel épültek az útczára a hosszan benyúló telkeken. Elől volt a nagy tisztaszoba az útczára két, az udvarra egy kis méretű egyes ablakkal. Ezt követte a nyitott folyósóról nyíló konyha. Innen nyílott az ajtó az első, és a hátsó szobába. Ez volt a családfő tartózkodási helye. A hátsó szobából nyíllott a kissebb éléskamra. Későbben már ugyancsak a folyosóról nyílott az említett kamra után a nagyobb éléskamra, mely alatt a jobb móduaknál pince is volt. Ezt követte a nyitott kocsiszín, majd az istálló és illemhely. Sokhelyen a telken keresztben álló ól, góré határolta az udvart, a mely megett