SAVARIA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE

Átírás

1 SAVARIA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Szombathely 2013.

2 I. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA Az intézmény Típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Neve: Savaria Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 9700 Szombathely, Paragvári u. 77. Tevékenységi köre: alapfokú oktatás Fenntartó: szám Működési területe: Claudius Táncsport Egyesület Cégjegyzékszám: Kny /2003/3. Adószáma: Székhely: 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 45. III/15. Szombathely (Vas megye) Miskolc (Borsód-Abaúj-Zemplén megye) Salgótarján, Endrefalva, Nógrádmegyer (Nógrád megye) Hernád, (Pest megye) Budapest Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény vezetője Felügyeleti szerve: Alapító: Emberi Erőforrások Minisztériuma Vas Megyei Kormányhivatal Zsámboki Marcell

3 II. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK ALAPELVÜNK A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, részletes követelményekkel összhangban az iskolánk által kiegészített feladatok teljesítése során, a tanulói személyiség fejlesztésének megvalósítása az általános emberi értékek továbbadása. Iskolánk fő feladata a építhető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség és benne a gyerekek képességeit. Az intézményben folyó képzés teljes ideje alatt, az alapvető készségek biztos kialakítása után a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A szilárd alapokat megteremtve nyitottá, fogékonyakká kell tenni a tanulókat az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Érzelemközpontú nevelésünk és oktatásunk fokozatosan billenjen át teljesítményközpontúvá, alakuljon ki a versenyképes tudás. Tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükséges önfegyelemre, az erkölcsös cselekvés igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó élet-re kell nevelni. Iskolánk nem csupán a gyerekeké, hanem a településé is, a község igényeinek kíván eleget tenni a jövőben Értékek Nevelőtestületünk a következő értékcsoportokat tartja különösen fontosnak: szeretet, - a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, az élő természet szeretete, megóvása), - az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés, nyitottság, önbecsülésre törekvés, szerénység, érzelmi életük egyensúlyban tartása), - a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, tolerancia, szolidaritás, felelősségtudat, lelkiismeretesség, együttműködés),

4 - társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (szellemi igényesség, szorgalom, problémaérzékenység, kreativitás, ítélőképesség, kitartás, céltudatosság, kötelességtudat), - a humanizált társadalom és világkép értékei (egészséges nemzettudat emberi jogok tiszteletben tartása, hagyományok tisztelete, ápolása) Célok és feladatok Elsődleges cél a magas színvonalú, modern tudást nyújtó, a társadalom elvárásainak megfelelő kínálat biztosítása, mely alapos tovább építhető, versenyképes tudást eredményez (képességei szerint) minden tanulónak. Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy felkészítsük és irányítsuk a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismerésével és megszerettetésével lehetőséget teremtünk a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Fejlesztési célok a nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai: - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúrájának fejlesztése - testi - lelki állóképességének fejlesztése - kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Neveljünk: - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat - táncművészetet értő közönséget - táncot szerető fiatalokat 2.4 Eszközök, eljárások A pedagógiai program keretén belül az iskola különböző eszközök segítségével kívánja a tanulók képességeit és szemléletét szélesíteni, ismereteiket gyarapítani: - táncverseny látogatás

5 - fellépéseken való részvétel - művészeti iskolások országos versenyén való részvétel - helyi kulturális életben való közreműködés - videofelvételek elemzése Melyek megvalósításához eljárásaihoz az iskola felveszi a kapcsolatot a Magyar Táncművészek Szövetségével a Magyar TáncSport Szövetséggel, a Magyar Táncpedagógusok és Professzionista Táncosok Szövetségével, a Magyar Táncművészeti Főiskolával, Alapfokú Művészeti Iskolák Szövetségével. III. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, TANSZAKAI A képzés ideje: 12 év Előképző 1 2 évfolyam Alapfok 1 6 évfolyam Továbbképző 7 10 évfolyam Évfolyamok száma: 12 A táncképzés tanszakai: Társastánc tanszak Modern-kortárstánc tanszak Moderntánc tanszak A tanév helyi rendje: IV. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. A tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

6 A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási órán a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel ismertetik meg. Az éves munkatervben meghatározzuk: - a rendezvények, ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját, - a tanítási szünetek időpontját a miniszter által meghatározott keretek között Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Célunknak tartjuk a felkészítést a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézmény célja, hogy a táncos képzés keretein belül a különböző szakirányú középiskolákba tánc tagozaton (modern színpadi tánc, társastánc, kortárs tánc) a fiatalok a felvételi vizsgákon sikeresen szerepeljenek. A felsőfokú képzésben pedig a Magyar Táncművészeti Főiskola pedagógus /modern társastánc szakirány/ tagozatára előkészít, és megfelelő előképzettséget biztosít a felvételizéshez. Oktatásunknak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódás ösztönzése. Azt a tanulót, aki tanulmányi /elméleti, gyakorlati/ munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul iskolánk jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, dicséretben részesítjük, illetve jutalmazzuk. A jutalmazás formái: Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a szaktanár és a tanszakvezető véleménye alapján az igazgató dönt. Csoportos jutalmazási formák: - Művészeti ágakhoz kapcsolódó tárgyi jutalom

7 V. ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS Célja az átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása Az értékelés alapelvei: vevő, - folyamatos és kiszámítható, - konkrét, érthető, támaszkodjon a pozitívumokra, - objektív, igazságos, méltányos, - személyre szóló, a fejlődésben megtett utat figyelembe - helyes önértékelést segítő, - serkentsen további erőfeszítésre, - tartsa életben az egészséges munkakedvet, - feleljen meg a tanulók életkor sajátosságainak, - sokoldalú, változatos értékelési formák legyenek Az értékelés módjai: szöveges értékelés: Az előképző 1 és 2. évfolyamon alapfok 1-3. évfolyamon (maximum általános iskola 3. évfolyamáig - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - nem felelt meg Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási és közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgán adnak számot a tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás párosan és csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt Az értékelés szempontjai - minimum követelmények: - a tananyag - elsajátítási mechanizmus fejlődése, - technikai biztonság, - pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika) - esztétikus megjelenés, - a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód,

8 bemutatása, - zene és a tánc összhangja, - a tudatos testhasználat, - saját mozgásanyag gazdagodása, - mozgáshatárok fejlődése, - kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, - erőnlét, - párral való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása, - a táncban alkalmazott térformák helyes, pontos - alkalmazkodás a csoportos munkában. Az értékelési rendszer a pedagógiai program részeként nyilvános. VI. A TANULÓ, SZÜLŐ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI (továbbfejlesztésének lehetőségei) Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A tanulók az iskolai élet minden kérdésében javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket, véleményt nyilváníthatnak, melyet az iskola toleránsan fogad, a kérdésekre választ ad. A tantestület tiszteletben tartja a tanulók személyiségi jogait, de elvárja a kölcsönös tiszteletet. A demokrácia gyakorlásának fóruma, az iskolai diákönkormányzat. Nagy segítséget ad a tanulók önfegyelmének és viselkedéskultúrájának alakításában, segíti a továbbtanulást. Működése kiterjed a rend, fegyelem megtartására, az információáramlás szervezésére, kulturális programok lebonyolítására. A diákönkormányzat az iskolai tanulók közössége. Vezető testületét - a diáktanácsot - az iskola tanulói választják. A diákönkormányzat az SZMSZ alapján működik, melyet a tanulók fogadnak el és a tantestület hagy jóvá. (A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az SZMSZ jogszabálysértő vagy ellentétes az iskolai SZMSZ-szel.) Működése: A diáktanács kéthavonta ülésezik, de indokolt estben többször is összehívható. Üléseiken megvitatják a felmerült kérdéseket, döntenek a következő időszak programjairól. Döntéseit nyílt szavazással, többségi határozat alapján hozza meg.

9 Célja: - a tanulók érdekeinek képviselete, - véleménynyilvánítás a diákokat érintő kérdésekben, - demokratikus jogok gyakorlása, Szülői részvétel az iskola munkájában. A telephelyek szülői munkaközösségei az intézményvezető az éves munkatervben rögzített idő-pontban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. A gyermekközösségek (csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül a gyermekközösségért felelős pedagógus tartja, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A kezdő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják a csoportban oktató - nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a gyerekekről. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal Továbbfejlesztésének lehetőségei: Az iskola nyitott a közösségi életet ösztönző és segítő célok megvalósítására, közösségi, csoportos, évfolyam és korcsoportos programok fellépések, versenyek, bálok - szervezésére együttműködve a szülőkkel, munkaközösségekkel és a diákönkormányzattal.

10 VII. EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés mind a család, mind az iskola feltételeitől, lehetőségeitől determinált. A családi nevelés alapvető és semmivel sem pótolható a gyermek számára. A családban elkövetett nevelési hibákat, - így az egészséges életmódra nevelés terén is- az iskola csak korrigálni tudja a jobbik esetben, - de teljes kivédésükre nincs lehetőség. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítséget ad azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulásában, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Az elmúlt tíz évben megduplázódtak a fiatalok gerincbetegségei. Egyre gyakoribb a gyermekkori agresszivitás, a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog kipróbálása és fogyasztása) korai megjelenése. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulni, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az életmódminták alakulását a helyes, a korszerű egészségvédelmi ismeretek önmagukban csak korlátozott mértékben képesek befolyásolni. Az ifjúság későbbi egészségállapotát a családi szocio kulturális háttér, korai otthoni nevelés hatása, társadalmi rétegződésben elfoglalt hely, és nem az intézményi határok határozzák meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerében, összes tevékenységbe kell beépülnie - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Egészséges testtartás, mozgás fontossága - Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - Szenvedélybetegségek elkerülése - Természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - Szexuális felvilágosító nevelés, családnevelés alapjai, az AIDS prevenció - Testi higiénia /serdülőkori higiéniai problémák/ - A betegség és a gyógyulást segítő magatartás /elsősegélynyújtásgyógyszerhasználat / - Környezeti ártalmak / zaj, légszennyezés, hulladékkezelés - Személyes biztonság / közlekedés / - Testedzés, a mozgás, a helyes testtartás, úszás - A nemzeti egészségmegóvás össztársadalmi feladat

11 - Továbbra is szoros kapcsolatot tartunk az iskolaorvossal és a védőnővel - Tanév folyamán több alkalommal ellenőrzik a tanulók tisztaságát, ápoltságát - Az osztályfőnökök informálódjanak tanulóik egészségállapotáról - Az egyéni bánásmód, terhelhetőség miatt együttműködés a testnevelő tanárral, az általános iskolai osztályfőnökkel - Adjunk lehetőséget a mozgásra, játékra, sporttevékenységre - Az iskolai és utcai gyermekbalesetek megelőzésére fordítsunk gondot a helyi adottság figyelembevételével Komplex drog megelőzési tevékenység Az egészséges életmódról és a felvilágosító tevékenységről a biológia órán, az osztályfőnöki órákon a tanártól és a védőnőtől hall a gyerek. A család még mindig keveset beszél róla, inkább az iskolára hárítja. Drog-prevenciós nevelés a felső tagozatos osztályokban folyik, amely révén - A tanulók jobban megismerik egymást - Törekvéseikben megerősítik társaikat - Átérzik a csoporthoz tartozás érzését Napjainkban, amikor egyre több fiatal esik áldozatul a drogoknak, fontos feladatunknak tekintjük a megelőzést. Hiszen, ha egy fiatal már függő állapotba kerül, rajta nehezebb segíteni, mint azon, aki még nem próbálta ki a különféle drogokat. Gondos, odafigyelő szülői háttér nélkül minden nehezen valósítható meg. Ezért a szülői értekezletek témáinak egyik nagyon fontos pontja Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok - A család - Iskolaorvos, háziorvos, fogorvos, védőnő - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - ÁNTSZ - Rendőrség /DADA program/ - Vöröskereszt /Always program/ Az egészségnevelési program eredményesebbé tétele érdekében, egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember felkérése előadás megtartására. Figyelemfelkeltő plakátok készítése egészséggel kapcsolatos témákban /fogászat, véradás, egészséges táplálkozás/ Kirándulások alkalmával a testmozgás lehetőségének maximális kihasználása

12 A tömegsport foglalkozások jelentsenek örömöt és sikerélményt minden tanulónak Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Annak érdekében, hogy ezen célok hatékonyan megvalósuljanak, szoros együttműködésre van szükség - a tanév folyamán a tantestület tagjai és külső segítő kapcsolatok között A környezeti nevelés fogalma VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉS Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő illetve az élettelen környezettel; Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; Felkelti az igényt és képessé tesz: A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; A problémák megkeresésére, okainak megértésére; Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre Helyzetelemzés, helyzetkép: 1999-ben kezdte meg működését intézményünk. Foglalkozásainkat a felsorolt telephelyek iskoláiban szervezzük, ezért az ottani sajátosságok alapvetően meghatározzák lehetőségeinket.

13 Az évek alatt igyekeztünk úgy kialakítani az helyiségek belső képét- a tanulók érdekeit szem előtt tartva-, hogy nevelési-oktatási feladatát, a tánctanítás szerepét mindjobban betöltse. Az épületek és tantermek adottak, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. A program törvényi háttere: A 132/2003. /XII. 11./ OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadásáról és annak végrehajtásáról. A Kormány 243/2003. /XII. 17./ Kormányrendeletének Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Célok, feladatok: A környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe vettük: A környezet alatt: - természeti - társadalmi - mesterséges környezetet értünk. Ezek egymástól elválaszthatatlanok. Maga a környezeti nevelés nem csak az intézményi nevelést jelenti, hanem élethosszig tartó folyamatot. Születésünkkor kezdődik és életünk végéig tart. Átfogó célja: hogy elősegítse a környezettudatos magatartás, életvitel kialakulását, a társadalmi környezet olyan javítását, hogy megakadályozza a környezeti válság elmélyülését, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Tartalma: - A természet tanulmányozása - Emberi együttélés - Ember és természet kapcsolatának bemutatása, értelmezése /mely szerint nem a természet feletti uralmat értjük, hanem a felelősséget világunk épségéért, szépségéért, megőrzéséért. - Fő bázisa: - Család - Intézmények (kiemelten az iskola) A fenti elméleti megközelítésből következően iskolánknak is fontos feladata a környezeti nevelés keretein belül a fenntarthatóságra nevelés. Az oktatással rámutatni a környezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek közötti kapcsolatokra.

14 Célunk: - Hogy tanulóink élmény gazdag környezetben az egyéni fejlődési ütemüket tiszteletben tartva, önálló gondolkodású személyiségekké váljanak. - A tanulók életkoruknak és állapotuknak megfelelően legyenek tájékoztatva az őket körülvevő világról. - Szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva egészítjük ki a családi nevelést. - Hagyományokat erősítve nevelünk a mindennapi élettel a mindennapi életre. - Tapasztalatok, élmények, személyes példamutatások segítségével pozitív érzéseket célzunk. - A környezet tevékeny megismerésével, a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, a környezet esztétikájára nevelünk. - Törekszünk a környezeti károk megelőzésére: ismerjék meg közvetlen környezetük értékeit Iskolán belüli együttműködés: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Intézményünkben ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismerteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Az iskola adminisztrációs- és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei lehetnek a környezet létrehozásában és megőrzésében is. A célokból adódó feladataink: A tanulók megismerik tanulmányaik során az alábbi fogalmakat, az alapfokú művészetoktatás foglalkozásain, illetve versenyek, rendezvények során pedig tudatosítjuk bennük: A környezet fogalmát A földi rendszer egységét A környezetszennyezés formáit és hatásait A környezetvédelem lehetőségeit

15 Lakóhelyük természeti értékeit, és az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat Iskolai környezetükben alakuljon ki a környezetbarát szokásrendszerük A környezeti nevelés színterei iskolánkban A megvalósítás tervezett formái, tartalma: Tanórán: Elsősorban a viselkedéskultúra tantárgy oktatása során nyílik lehetőség a tartalmi elemek megismertetésére, ám minden csoportnak lehetősége van arra oktatója irányításával, hogy az első órákon feltétlenül, de a későbbi időszakban illetve közös programok szervezésekor megvalósítsák programunkat. A környezeti nevelés összességét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Táncórákon a tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket s tánc és a dráma eszközeivel; legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz); sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetei nevelés lehetőségét. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket. A szemléltetés hagyományos és audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Ezen órákon gyakorlati elemeket lehet beépíteni: - Csepegő csapok /pazarlás/ víz-ivóvíz-élet - Ablaktörés /költségek/ környezet óvása - Hulladékkezelés, szemetelés az iskolában, utcán - Vizeink tisztasága - Levegőszennyezés /séta/ - Papírtakarékosság, felhasználás Tanórán kívül: igényes környezeti kultúra kialakítása tantermekben az iskola belső terében, az iskola körül - Az osztálytermekben a dekoráció frissítése, megóvása - A Föld napja alkalmából (április 22.) az alsó tagozatos tanulók számára aszfalt-rajzversenyt, a felsősök számára plakátkészítő verseny - szervezése. Az elkészült munkákból kiállítás rendezése iskolánkban. - Szervezés felelőse: osztályfőnökök

16 - Megvalósítás időpontja: április Gyűjtési akciók: papírgyűjtés - Szervezés felelőse: osztályfőnök - Megvalósítás időpontja: folyamatos - Madarak és fák napja (május 10.) alkalmából osztálykirándulás szervezése az iskola környéki természeti értékek megismerésére - Szervezés felelőse: osztályfőnök - Megvalósítás időpontja: május - Gyermeknap alkalmából akadályverseny szervezése - Szervezés felelőse: osztályfőnök - Megvalósítás időpontja: szeptember-október - A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. - Ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok látogatása. Ezeket a látogatásokat tanórán készíthetjük elő. Sor kerülhet rá versenyek illetve kirándulások alkalmával. - Évente jutalom kirándulás szervezése az iskola diákjainak részvételével, ahol megismerhetik közvetlen és távolabbi környezetüket, értékeinket. - Szervezés felelőse: igazgató, tanszakvezetők - Megvalósítás időpontja: július, augusztus Kapcsolatok, együttműködések külső segítő partnerekkel: - ÁNTSZ - Rendőrség - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Anyagi forrás: - Iskolai támogatás - Ingyenes szolgáltatások - Iskolán kívüli felajánlások - DSE - Táncvarázs alapítvány A környezeti nevelés sajátos értékelési formái tanulóinknál: - Cél az értékmegőrzésre, értékteremtésre, értékátadásra törekvés vagyis teljes személyiségfejlesztés. - A fejlődés folyamatos követése az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. - Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásuk értékelése, magatartásuk és szorgalmuk minősítésében jelenjen meg!

17 IX. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai oktatás alapvető eleme a tanulók személyiségfejlesztése a közösségi életbe való beilleszkedés a gyakorlati és elméleti órákon a közös munka kialakítása. Az ismeretszerzés folyamán az egyéni korosztályi - szempontokat is figyelembe véve az önkifejezés elősegítése. A társas kapcsolatban a férfi nő viszonyának tisztázása a táncokon belül. Az oktatás egyik eleme a történelmi korokon keresztül bemutatni az emberi kapcsolatok alakulását, változását. Férfi szerep, női szerep alakulása a művészetekben (színház, tánc). Szerepjátszás. Kapcsolat a táncosok között (verbális, kommunikatív, fizikális). A viselkedéskultúra tantárgyon belül a biológiai megnyilvánulások és kezelésük, (bemutatkozás, társalgás, társas érintkezés) és a különböző élethelyzetek szituációs gyakorlatain keresztüli bemutatása a tanuló személyiségét alakító és formáló példák segítségével. X. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az osztályok (csoportok) kialakításánál figyelmet fordít az iskola az azonos életkorú tanulók egy osztályba sorolásával (ajánlott maximum 3 év eltérés lehetőségekhez mérten). Továbbá figyelmet fordítunk a nemek azonos megosztásához osztályokon belül. A tanórákon a közösségi lét a csoportos munka az egymás tisztelete, megbecsülése és figyelme az elsődleges szempont. A páros és csoportos táncoknál a tanulóknak el kell sajátítaniuk az alkalmazkodás és tolerancia ismérveit úgy, hogy a gyermekek személyes szféráját az ne veszélyeztesse. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a nevelő-oktató munka eszközeit (lásd 2.4. pont), melyhez pályázatok útján egyéb anyagi forrásokat is keres.

18 XI. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM A minőségirányítási program a közoktatási intézményekben (iskola) zajló szakmai munka mérése, értékelése, ellenőrzése, illetve a minőség folyamatos biztosításának kérdése. A minőségbiztosítás olyan tudatos intézményi tevékenység, amely az intézmény szakmai céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja a gyermekek, szülők, pedagógusok, fenntartó, valamint a munkaerőpiac igényeinek mind teljesebb kielégítése céljából. A minőségirányítási programot a törvényi előírásoknak megfelelően az Intézmény külön dokumentumban szabályozza.

19 TÁRSASTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ TÁRSASTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A táncművészeti ágak közül a legrégebbi hagyományokkal rendelkező társastáncoktatás nagy utat tett meg az ifjúság kulturált szórakozási formájától a művészetoktatásig. Az értékeket megtartva a tantervi program további lehetőséget nyújt az alapos, mélyebb tudás megszerzésére, a rendszeres munka igényének kialakítására, a megfelelő munkafegyelemre, az önkontroll alkalmazására. Az alapfokú oktatás célja a társastánc iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek szakirányú fejlesztése. A főtárgyak és kötelező tantárgyak tanulása során a tanulók jártasságot szereznek a különböző társastáncokból. Megismerik azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit. A szabadon választható tantárgyak előkészítik a társastáncok tanulását, megismertetik a főtárgy előzményeivel a tanulót és bekapcsolódást biztosítanak a táncművészet más ágába valamint a társművészetekbe. A korán elkezdett testképzés előkészíti a társastánc tantárgy tanulását, majd a historikus táncokon keresztül a főtárgy előzményeivel ismerkedhetnek meg a tanulók. A kötelezően választható tantárgy órái az összevont osztályokban történő tanulást segítik. A tanszak komplex ismeretet adó, készségfejlesztő tanterve motiválja a tanulót az újabb tudás megszerzésére és ösztönzi a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Közelebb viszi a tanulót a művészetekhez, ugyanakkor választott művészeti ágának értő művelőjévé, közönségévé válik. A TÁRSASTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati

20 alkalmazására az élet minden területén Kiemelt kompetenciák a társastánc területén Szakmai kompetenciák A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete A kombinációk, etűdök, koreográfiák kivitelezése A képességek (a ritmusérzék, a tér és formaérzék, a stílusérzék, előadói készség, koncentrálóképesség) fejlesztése A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása A táncok történeti háttérének ismerete A historikus táncok ismerete Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A tánc iránti szeretetet mélyítése Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés Társas kompetenciák A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása. A táncos partnerkapcsolat kialakítása Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttműködésre nevelés A táncművészetek iránti érdeklődés felkeltése A környezet megóvásának fontossága Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása Módszerkompetenciák A nyitottságra, az ismeretek befogására nevelés A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés) Művészi önkifejezés fejlesztése Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelőadások rendszeres látogatásával,

21 táncelemzéssel A kiemelkedő alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Óraterv: Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban Választható tantárgy

22 Összes óra A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc Megjegyzés: a tanítási órák ideje 45 perc. Az iskola ennél hosszabb órákat is szervezhet, amelyek ideje 90 percnél nem lehet hosszabb. A tanszak tantárgyai: Főtárgy: Gyermektánc (1 2. előképző évfolyamon) Társastánc (1 6. alapfokú és a továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgyak: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5 6.alapfokú évfolyamon,9 10.továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1 2. előképző évfolyamon, 1 3 alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (6. alapfokú évfolyamon, 7 8 továbbképző évfolyamon) Társastánc (1 6 alapfokú és a 7 10 továbbképző évfolyamon) Klasszikus balett (1 2. előképző,1 6 alapfokú évfolyamon) A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett 4 6

23 A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga: társastánc, társastánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként illetve párban a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

24 Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. TANANYAG Előképző évfolyamok GYERMEKTÁNC A gyermektánc oktatás elsődleges célja egy olyan egészséges, a művészetek iránt érdeklő gyermek nevelése, aki számára a társastánctanulás olyan tevékenységi forma, melyben fejlesztheti fizikális erejét, formálhatja testét, miközben fejlődnek értelmi képességei, térlátása, ritmusérzéke, munkához való hozzáállása és kitartása. Fejlesztési feladatok Előképző 1. év A csoportos játékhoz szükséges képességek és készségek (egyensúly, ritmus és térérzékelés) fejlesztése. A munka természetes igényének, a megfelelő munkafegyelemnek, önkontrollnak a kialakítása. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség fejlesztése (a beszéd, a zene, a mozgás összekapcsolása). A tanuló fizikai állóképességének, tánc iránti szeretetének, technikai tudásának fejlesztése. Tananyag Egyszerű mozgások (járás, futás, különböző irányú lépések, ugrás, fordulat) A helyes testtartás megtanítása Gimnasztikai gyakorlatok (játékos formában, utánzással) Rávezető gyakorlatok (testsúlyáthelyezés, súlyos és súlytalan lépés, helyzet) Az irányok, térformák tudatos használata Ritmikai gyakorlatok (hangjegyérték gyakorlatok, tempógyakorlatok) Játékos táncok, gyermektáncok

25 (Petronella, Hacke spitze, Kis kacsa fürdik, Olálá, Kerek a káposzta, Letkiss ) Követelmények A tanuló ismerje a 2/4 es, 3/4 es, 4/4 es játékos táncokat gyermektáncokat A tanuló legyen képes a csoportos táncolás magatartásformáinak betartására legyen nyitott, érdeklődő, fogékony, együttműködő és problémamegoldó Előképző 2. év Fejlesztési feladatok A megfigyelőképesség, emlékezés és gondolkodás képességének fejlesztése A rögtönzési és együttműködési képesség fejlesztése (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás) A megismerő és befogadóképesség (az alapmotívumok és variációs lehetőségek) fejlesztése Tér, forma, stílus és ritmusérzék fejlesztése Tananyag Alapfogalmak tudatos alkalmazása A társastánc alapmozdulatainak bővítése (rézsút irányú lépések, jobbra fordulat, balra fordulat) Ritmikai gyakorlatok (ritmusra történő járás, taps, ütemgyakorlatok, ütemfajták) Dinamikus gyakorlatok (lendítések, emelések, hajlítások, nyújtások, fordítások, forgások) Gyermektáncok, divattáncok, nemzeti táncok (Country, Stomp, Disco Cha cha cha, Boogie woogie, Polka, Csárdás ) Követelmények A tanuló ismerje a társastánc alapfogalmait, alapmozdulatait az évfolyamon tanult gyermektáncokat, divattáncokat, nemzeti táncokat. A tanuló legyen képes a térben történő eligazodásra, a zenei lüktetések felismerésére.

26 Tudjon a partnerrel, a csoporttal megfelelően kommunikálni A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz A gyermektáncok, divattáncok, nemzeti táncok leírását tartalmazó kiadványok, jegyzetek, ritmikával foglalkozó könyvek, a táncok zenéit tartalmazó CD k, a terem méretének megfelelő audio készülék: CD lejátszó Alapfokú évfolyamok TÁRSASTÁNC A társastánc tanterv játékos tevékenységi formákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejleszti a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, gazdagítja önkifejezési formáit. A társastánc tantárgyat két év előképző után tíz éven át tanulják a tanulók. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok és azok motívumai jutatják el a tanulót az egyre magasabb szintű tánctudáshoz. A kompetenciaalapú tartalom, tanterv olyan területekre hívja fel a figyelmet, mint az együttműködés, a kritikus gondolkodás, az önbecsülés, a felelősségérzet és a tolerancia. A művészeti munka eljuttatja a tanulót az alkotó munkához, mely hozzájárul a harmonikus, gazdag érzelemvilágú, egészséges gondolkodású személyiség kialakításához. A csoportos tanulás, az órákon való megmutatkozás lehetősége, a közös utazások, a bemutatók sikerei összekovácsolják a tanulókat, ezért igen nagy közösségformáló hatással bírnak. Alapfok 1. év Fejlesztési feladatok Az önálló ismeretszerzés, a folyamatos tanulás igényének kialakítása Az egyénnel és a csoporttal a hatékony és megfelelő kommunikálás elősegítése A ritmusérzék, technikai tudás, kezdeményezőkészség, az improvizációs készség fejlesztése Tananyag

27 A világtáncok kezdő, haladó motívumai, kombinációi A páros tánc szabályai (tánctartás, a vezetés és követés, közlekedés a táncparketten) A táncos alkalmakkor való viselkedés szabályai (bemutatkozás, felkérés, lekérés, leköszönés) Követelmények A tanuló ismerje a világtáncok kezdő, haladó motívumait, tanult kombinációit a korok szokásait, viselkedési szabályait, magatartásformáit A tanuló legyen képes a táncos alkalmakkor a tanultak gyakorlati alkalmazására a világtáncok alapjainak kombinálására Alapfok 2. év Fejlesztési feladatok A standard és a latin amerikai táncok helyes testtartásának kialakítása A térben való tájékozódás, a lábtechnika, a ritmusérzék, a hallás fejlesztése, a közösségtudat formálása A megfelelő táncos magatartásmód kialakítása, mások elfogadása, a szocializációs folyamatok elősegítése A partnerek közötti kommunikáció javítása Tananyag A standard és a latin tánctartás A ritmusok, ritmikák Táncirányok (Alignment) Lábpozíciók (Feet Positions) Lábmunka (Foot Work) Standard táncok: - Angol keringő Closed changes Natural turn Reverse turn - Tangó Walk Progressive side step

28 Progressive link Closed promenade - Quickstep Quarter turn to right Quarter turn to left (heel pivot) Natural turn Progressive chasse Forward lock Latin-amerikai táncok - Cha cha cha Time step Close basic Open basic Fan Hockey stick Check from OCPP Check from OPP - Rumba Basic movement Alternative basic movement Forward walks in close hold Backward walks in close hold Fan Hockey stick - Jive Basic in place Basic in fallaway Change of place right to left Change of place left to right Követelmények A tanuló ismerje a tanult lépéseket, azok ritmikáját a standard és latin táncokra jellemző testtartást a helyes lábmunkát a lépések irányait a táncirányokat A tanuló legyen képes partnerével harmóniában a tanult táncanyag újraalkotására a tanórákon megfelelő fizikai és szellemi erőnléttel részt venni

29 Alapfok 3. év Fejlesztési feladatok A standard és a latin amerikai táncok alaplépéseiben alkalmazott forgásmennyiség, a használt akciók elsajátítása valamint a tanult lépésekből álló kombinációkon és etűdökön keresztül a táncokra jellemző stílusos előadásmód kialakítása A mozgáskoordináció, mozgásemlékezet, fizikai állóképesség fejlesztése, a zenei beosztáshoz, frázisokhoz való igazodás, a zenei hangsúlyok tudatosítása A technikai elemek alkalmazása, az egymást segítő táncos partnerkapcsolat kialakítása A nemzetközi táncanyag elmélyítése, a tanult táncok technikai tökéletesítése Tananyag A latin táncokban használt akciók (Action Used) A standard táncokban alkalmazott forgásmennyiség (Amount of Turn) Standard táncok: - Angol keringő Natural spin turn Whisk Chasse from promenade position - Tangó Rock turn Open reverse turn lady outside Back corté - Quickstep Natural turn with hesitation Natural pivot turn Natural spin turn Chasse reverse turn Latin-amerikai táncok: - Cha cha cha Spot turn to left Spot turn to right Under arm turn to right Under arm turn to left Shoulder to shoulder

30 Hand to hand Open hip twist Turkish towel - Rumba Spot turn to left Spot turn to right Under arm turn to left Under arm turn to right Check from OCPP Check from OPP Hand to hand - Jive Link Change of hands behind back American spin Left shoulder shove A tanult alaplépésekből és alapfigurákból összeállított kombinációk és etűdök Követelmények A tanuló ismerje a tanult lépéseket az alkalmazott forgásmennyiséget és a használt akciókat az alaplépésekből és alap figurákból összeállított kombinációkat és etűdöket A tanuló legyen képes a tanult technikák alkalmazására a kombinációk és etűdök párban történő, stílusos előadására a táncos táncosnő harmonikus kapcsolat kialakítására Alapfok 4. év Fejlesztési feladatok A latin táncok alaplépéseiben és alapfiguráiban alkalmazott testfordulatok elsajátítása, a standard táncok alaplépéseiben és alapfiguráiban használt emelkedés, süllyedés fejlesztése A térbeli tájékozódás, előadói készség javítása A megfelelő viselkedésmódok kialakítása, az illemszabályok alkalmazása Stílusos előadásmód, tudatos gyakorlás

31 Tananyag A latin táncokban alkalmazott testfordulatok (Body Turn) A standard táncokban használt emelkedés, süllyedés (Rise and Fall) Standard táncok: - Slowfox Feather Three step Natural turn Reverse turn Closed impetus Feather finish - Angol keringő Closed impetus Hesitation change Outside change alap - Tangó Open reverse turn lady in line Progressive side step reverse turn - Quick step Closed impetus Back lock alap Latin-amerikai táncok: - Samba Natural basic movement Reverse basic movement Side basic movement Outside basic movement Progressive basic movement Whisks to left Whisks to right Promenade samba walks Side samba walk Stationary samba walks - Cha cha cha Alemana Cross basic Cuban break in Open position - Rumba Natural top Close hip twist Alemana - Jive

32 Curly whip Whip Throwaway whip A tanult alaplépésekből és alapfigurákból összeállított koreográfiák Követelmények A tanuló ismerje a tanult alaplépéseket, alapfigurákat és az ezekből összeállított etűdöket az alkalmazott testfordulatokat valamint az emelkedést és süllyedést A tanuló legyen képe a tanult technikák párban történő alkalmazására az etűdök pontos kivitelezésére Alapfok 5. év Fejlesztési feladatok A standard táncokban használt ellentétes törzsmozdulat és testhajlás elsajátítása az alapfigurákban A tanulói előadói készség, ritmusérzék, mozgásemlékezet fejlesztése, stílusérzék kialakítása Az önálló alkotás, a szabad improvizáció fejlesztése, a koreográfiák élményszerű előadása A múlt és jelen értékeinek befogadása, a tánc és társművészetek iránti érdeklődés felkeltése Tananyag Ellentétes törzsmozdulat (CBM) fogalma Testhajlás (Sway) fogalma Standard táncok: - Bécsi keringő Natural turn Change from natural to reverse Change from reverse to natural - Slowfox Natural weave Change of direction Basic weave - Angol keringő Reverse corté

33 Back whisk Basic weave - Tangó Open promenade Left foot rocks Right foot rocks - Quick step Reverse pivot Progressive chasse to right Tipple chasse to right Latin-amerikai táncok: - Paso doble Appel Basic movement Sur place Chasses Elevations Huit - Cha cha cha Cuban break in open CPP Split Cuban break in OCPP Split Cuban break from OCPP and OPP - Rumba Open hip twist Side steps Shoulder to shoulder - Jive Double cross whip Stop and go Rolling of the arm - Samba Reverse turn Corta jaca Travelling botafogos Shadow botafogos Promenade botafogo Követelmények A tanuló ismerje a tanult alapfigurákat az ezekből összeállított etűdöket az ellentétes törzsmozdulat és a testhajlás fogalmát A tanuló legyen képes

34 alkalmazni a standard táncokban használt ellentétes testmozdulatot és a testhajlást Alapfok 6. év Fejlesztési feladatok Az új táncok alaplépéseinek elsajátítása és a már ismert táncok alapfiguráinak egymásra épülése A koncentrálóképesség, kombinációs készség, rendszerszemlélet fejlesztése A tanult technikai elemek együttes alkalmazása, a technikai elemek összefüggéseinek felismerése Tananyag Standard táncok: - Bécsi keringő Reverse turn - Angol keringő Double reverse spin turn Reverse pivot Back lock Progressive chasse to right - Tangó Natural twist turn Natural Promenade turn - Quick step Running finish Natural turn and back lock Double reverse spin turn - Slowfox Closed telemark Open telemark and feather ending Top spin Latin-amerikai táncok: - Paso doble Attack Separation Sixteen Twist turn Promenade Promenade close - Cha cha cha

35 Changing feet variációk Method 1 Changing feet variációk Method 2 Changing feet variációk Method 3 - Rumba Forward walks in shadow position Alemana from open facing position with handshake hold Advanced opening out movement - Samba Travelling voltas Criss cross volta Volta spot turn to right for lady Volta spot turn to left for lady Continuous volta spot turn - Jive Promenade walks slow Promenade walks quick Change of place with double spin Követelmények A tanuló ismerje a standard és latin táncok alaplépéseit, alapfiguráit a Slowfox és a Jive tanult haladó lépéseit A tanuló legyen képes a tanult lépések letáncolására szólóban és párban KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOKÚ ÉVFOLYAMOK ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje A világtáncok kezdő és haladólépéseit a tanult kombinációit a korok szokásait viselkedési szabályait, magatartásformáit A standard táncok (Angol keringő, Tangó, Bécsi keringő, Slowfox, Quickstep) alaplépéseit, alapfiguráit A latin amerikai táncok (Samba, Cha cha cha, Rumba, Paso doble, Jive) alaplépéseit, alapfiguráit és tánctechnikai feladatait a Slowfox és a Jive tanult haladó lépéseit A szakkifejezéseket, fogalmakat, a szakmai anyagok hozzáférési lehetőségét

36 A táncparkett szabályait A tanuló legyen képes A tanultak gyakorlati alkalmazására és a világtáncok alapjainak kombinálására Az általánosan elfogadott viselkedési szabályok gyakorlati alkalmazására, a közösségépítésre. A másság elfogadására, véleménynyilvánításra és a demokratikus magatartásformák elsajátítására A tanult táncok (kombinációk, etűdök, koreográfiák) pontos és stílusos előadására, a páros és csoportos feladatok végrehajtására A fogalmak megértésére, értelmezésére, a helyes és kreatív nyelvhasználatra a társadalmi és kulturális tevékenység során. Anyanyelvén és a nemzetközi táncnyelven kommunikálni A térben történő eligazodásra, a zenei lüktetési rendhez, zenei egységhez való igazodásra Az önálló feladatvállalásra, az önálló ismeretszerzésre Művészi előadásra, az improvizációra, az alapfokú művészeti vizsga követelményeinek teljesítésére A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama: Társastánc főtárgy perc A vizsga tartalma A társastánc gyakorlati vizsga a szaktanár által összeállított tánckombinációk bemutatásából áll A tanulók párosan, csoportos formában, önálló előadásban mutatják be a táncokat 2 2 percben, miközben számot adnak a standard és latin tánctartás, a különböző ritmusok, stílusok, táncirányok, tánctechnikák ismeretéről A standard táncok (Angol keringő, Tangó, Bécsi keringő, Slowfox, Quickstep) alaplépései, alapfigurái A latin amerikai (Samba, Cha cha cha, Rumba, Paso doble, Jive) táncok alaplépései, alapfigurái a Slowfox (Closed telemark, Open telemark and feather ending, Top spin) Jive (Promenade walks slow, Promenade walks quick, Change of place with double spin) haladólépései

37 A vizsga értékelése a standard táncok és a latin amerikai táncok kombinációinak pontos kivitelezése, a zene és a tánc összhangjának betartása, a technikai biztonság, a tánc stílusának megfelelő előadásmód, a térfegyelem és figyelmes együttműködés a csoportos munkában. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok A koreográfiakészítés, a táncszerkesztési elvek gyakorlati alkalmazása, a tanult táncok alaplépéseinek és alapfiguráinak, haladólépéseinek és haladó figuráinak alkalmazása során. A stílusérzék, előadói készség, koncentrálóképesség fejlesztése. Az önállóan készített, rövid koreográfiákban a standard és latin táncok stílusjegyeinek alkalmazása. Belső igény kialakítása a különböző stílusirányzatokkal való találkozásra. Tananyag A koreográfiakészítés szabályai és a táncszerkesztési elvek Standard táncokból - Angol keringő Weave from promenade position Closed telemark Open telemark and cross hesitation haladólépései - Tangó Promenade link Four step haladólépései - Slowfox Hover feather Hover telemark Natural telemark Hover cross haladólépései - Quickstep Quick open reverse Fishtail Running right turn haladólépései