Marketing mesterek pályázat Városmarketing témakör

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marketing mesterek pályázat Városmarketing témakör"

Átírás

1 Marketing mesterek pályázat Városmarketing témakör Szolnok város marketingkoncepció elképzelés Szolnok,

2 1 BEVEZETŐ MI IS AZ A VÁROSMARKETING? Értelmezések Vissza a gyökerekhez A helymarketing boom okai CITY MARKETING ELMÉLETI HÁTTERE Kit nevezünk vevőnek, ill. ki a célcsoport, valamint kiket tekintünk az RTM megvalósítóinak? Marketingorientált településfejlesztés A városmarketing eszközrendszere, azaz a 2K értelmezése A VÁROSMARKETING CÉLJA, KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE, ALAPJAI A városmarketing aktualitása és jelentősége, valamint kiemelt kérdései XXI. században SZOLNOK VÁROS MÚLT ÉS JÖVŐKÉP MARKETING SZEMSZÖGBŐL Történelmi visszatekintő A jövő tükrében SZOLNOK VÁROS IMÁZS ÉS ARCULAT JAVÍTÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS PL. TURIZMUS FELLENDÍTÉSE SZOLNOK KONTRA SZEGED BENCHMARK FÉLE VERSENYANALÍZIS KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET

3 1 Bevezetı Pályázatírásom során Jász Nagykun Szolnok megye megyeszékhelyének, azaz Szolnok város területfejlesztési problémáival és lehetıségeivel foglalkozom. Tapasztalataim és hallottak, olvasottak szerint Szolnok város az elmúlt évtizedben nem igazán foglalkozott ezzel a témával vagy is kisebb hangsúlyt fektetett rá. Kíváncsivá tett, hogy vajon napjainkra változott--e a város marketingkoncepciója, és ha igen milyen irányba. A Szolnoki Fıiskola diákjaként úgy éreztem érdemes lenne ezt a témát feltárni. Kutatásaim során kiemelt figyelmet fordítok a marketing eszközökre és az idegenforgalomra. Dolgozatomban rálátást kaphatunk, az esetleges hiányosságokra, problémákra, valamint ötleteimmel, javaslataimmal a meglévı városmarketing modellt támogatni tervezem, amely ha bevezetésre kerülne, képes lenne arra, hogy legyenek versenyképes gazdaság kialakítására, és az ott élık életminıségének javítására. Elsısorban Szeged város példáján keresztül próbálok fényt deríteni a szolnoki lehetıségek javítására, jobbá tételére. Kitérek arra is, hogy manapság mennyire szükséges dolog a városmarketing a versenyképesség elérésében, valamint fenntartásában. Kinek illetve kiknek a feladata a városmarketing és mit kell tenni ahhoz, hogy megvalósuljon. Egy modell kidolgozása, de legfıképpen mőködése csak akkor valósulhat meg, ha az itt élık és az irányítók minden szinten és magas fokon kooperálnak a célkitőzésektıl a feladatok mindennapi megvalósításáig. Tudom, hogy egy városmarketing terv elkészítése nem egyszerő dolog, hisz a stratégiai terv lépései szinte ugyanolyan elemekbıl áll, mint egy gazdasági társaság stratégiai tervezési folyamata, és ahhoz nagyon sok szekunder és primer kutatási információra van szükség, így csak szekunder információkra és csak a saját eszemre támaszkodva igyekszem egy városmarketing koncepciót nagy vonalakban körvonalazni. Ebben segítségemre volt más városok városmarketingjérıl szóló dokumentumok, feljegyzések, összegzések. Ezek áttanulmányozásával próbálom megfogalmazni saját elképzeléseimet, véleményemet valamint következtetések levonását. Ezen kívül pályázatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a településmarketing és a turizmus fejlesztése mennyiben járul hozzá más szektorok, ill. a térség egészének versenyképességének növekedéséhez, fejlıdéséhez. 3

4 2 Mi is az a városmarketing? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a téma ismert szerzıihez fordultam. Az olvasottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a városmarketing még igen fiatal ága a marketingnek, ami egy speciális célterületnek is tekinthetı. Fojtik János tanulmánya szerint sokan úgy vélik, hogy a városmarketing és az értékesítés közé egyenlıség jelet lehetne tenni. Több külföldi szerzı is a marketingnek ezt az ún. értékesítési szemléletét tükrözi történeti esettanulmányokat bemutatva. Bár a marketing szakirodalom legbefolyásosabb alakja Philip Kotler is arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal néz szembe a marketing, az elsı mondatban említette, hogy: People continue to confuse marketing with selling (Mazur-Miles 2007, 15. o.), vagyis hogy az emberek továbbra is összetévesztik a marketinget és az értékesítést. A probléma abban van, hogy ilyen módon nem kerülhetı el a helynek termék gyanánt történı identifikálása, ami részben leegyszerősítés részben pedig kevéssé teszi lehetıvé a különféle típusú és jellegő helyek között a marketing számára fontos és értelmes különbségek érzékelését és kihasználását. Mára mintha kezdenének túljutni ezen a megközelítésen. (Fojtik, 2007) A városmarketing módszertanának kiindulási pontjai a település története, földrajzi tényezık és a település értékei. 2.1 Értelmezések A helymarketing magában foglalja a régió, a település vezetésének, intézményei tevékenységének piacorientált stratégiai és operatív tervezését, koordinálását, a különbözı érdekeltek, szervezetek, intézmények között, realizálását és ellenırzését annak érdekében, hogy a termék igénybevevıi elégedettségét biztosítsa, s ez által a polgárok és a terület gyarapodása sokoldalúan megvalósulhasson. [Piskóti - Dankó- Schupler-Büdy1997, 22.] Tehát egy átfogóbb meghatározását jelenti a település marketingjének, amennyiben a fogalom általánosabb, nagyobb, bármilyen területi egységet jelenthet (település, kistérség, régió, ország, EU, földrész). A településmarketing olyan irányítási, vezetési és szervezési megoldást, s egyben gondolkodási módot jelent, amely képes érvényesíteni és koordinálni a település egyes célcsoportjainak akaratát a mőködésben és a fejlesztésben, miközben ennek a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és szociális rendszernek az értékei, adottságai egyre szélesebb körben kerülnek megismerésre, tudatosításra. [Rechnitzer J. 1995, 6.] A marketing szemlélető terület- és településfejlesztés olyan eljárások és stratégiák halmaza, amelyek segítségével a települési tér a lehetı legnagyobb mértékben alkalmazkodik a kiválasztott célcsoport igényeihez, miközben eleget tesz annak a követelménynek is, hogy az adott területen elısegíti a gazdasági és társadalmi folyamatok optimális feltételeinek kialakulását. [Ashworth-Voogd. 1997] 4

5 2.2 Vissza a gyökerekhez A településmarketing kialakulásának kezdete egészen a XIX. századra vezethetı vissza, ami az 1920-as években az USA-ban indult sikeres útjára. Az 1930-as években az USA déli államai tettek erıfeszítéseket, hogy az északi államok elıl befektetıket csábítsanak el. Ajánlották olcsóbb munkaerejüket és telekárakat, adókedvezményeket, valamint egyéni kedvezıbb üzleti klímájukat. Tehát elsısorban egy-egy település eladhatósága volt a cél. (Ph. Kotler1991) Az es években az egész USA területén jelen volt, majd kezdett átterjedni Nyugat-Európára. Mind az észak amerikai országokban és a nyugat- európai országokban a 70-es évek második felétıl palace-marketing néven vált ismertté. Manapság sokkal szélesebb jelentéssel bír, mint kezdetben, akkoriban azonosnak vélték a promócióval, még szőkebben értelmezve a reklámmal. Az angol nyelvő szakirodalomban összefoglaló kifejezésként a palace-marketing meghatározást használják, és ennek csak egy része a city-marketing további részei pedig az országos-, regionális-, községek marketing tevékenysége.(kozma Gábor, Tér és Társadalom ) A 80 - as évektıl indult meg a helymarketing globalizálódása. Egyre jobban megfogalmazódtak a célok, tevékenységek, érvek. Az európai országok általában egy szélesebb körő értelmezést adaptáltak, melynél a marketing magában foglalja a társadalmi jólét elıremozdításának alapfilozófiáját, annak kulturális, egészségügyi összetevıit is.(berg-klaassen-meer ) Az Európai Unió regionális politikájának is egyik fontos alapelve a regionális különbségek csökkentése. A globalizáció felerısödésével a versenyképesség kulcs fogalommá vált, amely az új feltételek közötti világmérető versengés jelenségeit, az országok és a régiók e versenyben való sikeres részvételét igyekszik meghatározni. A globális verseny a régiók, nagyvárosok erıpróbája is. Idehaza ez a szemlélet a regionális identitások felerısödésével, különösen az Európai Unióba történt belépésünk után kapott jelentıséget. A városmarketing kifejezés hazai elterjedésének okai abban keresendık, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások a városokat inkább jobb pozícióba hozták, mint a falvakat. A városok könnyebben találtak kapaszkodókat a válságból való kilábaláshoz. Hiszen a gazdasági rendszerváltással járó privatizáció mind az ipari, mind a mezıgazdasági termelést válságos helyzetbe sodorta. 2.3 A helymarketing boom okai A városmarketing más néven településmarketing egyre szélesebb körben történı megjelenését, folyamatosan erısödı elismertségét a globalizáció felerısödése, a funkciók, feladatok gyarapodása, az országrészek közötti nagymértékő fejlettségbeli eltérések, az ebbıl eredı gazdasági nehézségek kényszere, illetve a piacgazdasági fejlıdés lehetıségeit hasznosító szervezeti és politikai törekvések alapozzák meg. Legfıképpen ami kiváltotta a boom okait, amit már a fentiekben is említettem az elsısorban a globalizálódás, másrészt az egyre növekvı információs társadalom, tercierizáció, kvaternerizáció, új divatirányzatok megjelenése, költségvetési megszorítások, ami napjainkban hazánkat erısen érinti. Ezen kívül ide sorolható az is, hogy a központi fejlesztés/tervezés visszaszorulóban van. 5

6 A régiók, földrajzi koncentrációk elıtérbe kerülése annak a következménye, hogy a globalizáció új gazdasági teret hozott létre. A nemzetközi verseny helyébe a globális rivalizálás lépett, amelynek szereplıi a régiók is. Magyarország társadalmi, gazdasági fejlıdésének, felemelkedésének fontos tényezıje a régiók fejlesztése, versenyképesebbé tétele. A várható decentralizáció miatt egyre nagyobb lesz a régiók mozgástere, döntési lehetısége, épp ezért nagyon fontos, hogy a régióban élık megismerjék a fıbb folyamatokat. 3 City marketing elméleti háttere A város/település, mint termék A régió,- és településmarketing terméke maga a terület, a hely, azaz az általa kínált adottságok, értékek, lehetıségek, élmények, szolgáltatások, produktumok mindazok melyek sajátos vevıi, célcsoportjai számára bizonyos igények, szükségletek kielégítését lehetıvé teszik. Láthatóan egy régió, település kínálata sok konkrét termékbıl, szolgáltatásból, értékbıl álló választékot jelent, amelynek két jellemzı típusa van: - egy részük közjavak, melynek a tulajdonosa maga a közösség (képviselıjeként pl. önkormányzat) - más részük magánjószág, az ott mőködı konkrét szervezetek, vállalkozások, személyek által kínált termékek, szolgáltatások, pl. szállodák, fürdık, gépek, élelmiszerek stb. Egy terület termékeinek tehát nincs egységes tulajdonosa, lényegében az ott élık, mindazon polgárok, akik lakhelyül azt a helyet választották. (Piskóti, 2002) A várostermék sajátosságai: o viszonylag állandóság- a város bizonyos tulajdonságai csak igen lassan vagy egyáltalán nem változtathatók; o immobilitás, kötöttség- csak adott térben létezik, bemutatása csak ott lehetséges, bár közvetett bemutatása prospektusok, képek segítségével megvalósítható; o rugalmatlan kínálat- nem tud a kereslethez igazodni, sem a létezı, sem a potenciális fogyasztói igényeknek megfelelıen nem lehet könnyen átalakítani; o területi árnyékolás- ez azt jelenti, hogy egy város marketing tevékenységét nagyon befolyásolja, hogy közeli-távoli környezetében milyen település található. Arra kell törekedni, hogy ezek pozitív hatását kiaknázza a város, negatív hatását pedig kivédje; o politikai identitások- a városok vezetıi sok esetben politikai identitású emberek, kiket döntéseikben gyakran vezetnek politikai megfontolások; 6

7 o területi lépték problémája- a város, mint földrajzi hely különféle területi léptékbe sorolható. Hiszen értelmezhetı az egész város vagy kerülete. A város pedig része egy régiónak és az országnak. A várostermék marketingje hatással van a saját kerületének, de a régiónak és az országnak az életére is és viszont. (László, 1998) 3.1 Kit nevezünk vevınek, ill. ki a célcsoport, valamint kiket tekintünk az RTM megvalósítóinak? A vevıket három típusba kategorizálhatjuk, melyek a következık lehetnek: o vannak az elsıdleges vevık, azok az emberek, akik lakhelyül választják az adott területet o másik azon emberek csoportja, akik ideiglenesen választják tartózkodási helyül az adott területet (Pl. turizmus, üdülés, pihenés, tanulás, munkavégzés) o végül azon szervezetek csoportja, akik gazdálkodó, vállalkozó, illetve nonprofit, civil, társadalmi stb. intézmények tartoznak. Telephelyül, mőködési helyül választják a térséget. A fentieken kívül ott vannak mindazon személyek és szervezetek, akik döntéseikkel befolyásolják a terület, a hely sikeres mőködését. E vevıi kör döntéseirıl megállapíthatjuk, hogy bizalmi alapúak, hisz mikor lakhelyet választunk, nem költözünk elıre próbaképpen, egy beruházó nem ruház be próbaképpen. A régiók és települések érdeke, hogy vállalkozásai sikeresek legyenek, hiszen a foglalkoztatással, magasabb jövedelmekkel közvetlenül is javítják az ott élık jólétét, míg fizetendı adóikkal az önkormányzatok számára biztosítsanak forrásokat közösségi célok megvalósításra. Arra a kérdésre, hogy kit tekintünk az RTM megvalósítójának a válasz egyértelmő. Mindenki marketinges, minden ott élı, ott tevékenykedı formálója az adott területrıl alkotott képnek, csak van, aki mindennapi cselekvéseivel, míg mások tudatos munkával. Tehát leszögezhetjük, hogy nincs sikeres területmarketing az együttmőködés és a verseny jó kombinációja nélkül. (Piskóti 2002) 3.2 Marketingorientált településfejlesztés A marketingorientált településfejlesztés során a városi vezetıknek ugyanazon marketingtechnikákat kell alkalmazniuk városok versenyképességének kialakítására, mint amiket a vállalatok alkalmaznak termékeik piacon történı megjelenítésére, ismertetésére. A városoknak piacorientáltnak kell lenniük, hogy vonzerıvel bírjanak a célszegmens irányába, illetve, hogy új fogyasztókat nyerjenek meg. Ahhoz hogy a vonzerı meglegyen különbözı fejlesztésekre van szükség. A fejlıdésekhez viszont nélkülözhetetlen az anyagi infrastruktúra, valamint a szellemi infrastruktúra. Nagyon fontos szempont egy város megítélésében, hogy milyen módon közelíthetı meg más településekrıl, más országokból. Fontos a marketingtevékenységet folytató szervezetekkel való együttmőködés. A különbözı szereplıknek tudniuk kell egymásról, egymás tevékenységének fı irányairól, s lehetıség szerint az önkormányzatnak elı kell segíteni a magánszektor befektetéseit. A helyi 7

8 gazdaságfejlesztés is elmaradhatatlan, mely magába foglalja szereplıinek ösztönzését, a helyi gazdaság termékeinek ismertetését. Sikere a város sikerét jelenti, hisz további vállalkozások telepítését segítheti elı. Ezen kívül nem feledkezhetünk meg a vonzó városkép-, illetve látványosság léte-, megteremtésérıl sem. A városi arculat kialakítása elsısorban két véglet mentén és számos köztes megoldással lehetséges. Az egyik véglet a múlttal való azonosulás, a másik pedig a múlttal való szakítás. Ez függ attól is, hogy a városnak vannak-e múltba nyúló adottságai, amit meg akar ırizni, illetve maradtak-e emlékei. Ilyen városok a jelentıs mőemlékkel rendelkezı városok, ahol a városkép e köré épül. A látványosság kapcsán pedig, a települések vagy rendelkeznek olyan látványossággal, amelyek vonzzák a turistákat, ha pedig nem akkor kénytelenek olyan rendezvényeket szervezni, melyek az emberek széles körét érinti. A látványosság a helyi lakosság körében elısegíti a város eredményeivel való azonosulást, a város szeretetét és a városért való tenni akarást.(lászló Éva 1998) 3.3 A városmarketing eszközrendszere, azaz a 2K értelmezése Piskóti-Dankó-Schupler szerint a marketing eszközrendszerét régiók és települések esetében, a 4P helyet manapság a 2K foglalja keretbe, amit összefoglaló néven kompetencia-imázsnak nevezünk. Erre a következtetésre abból jutottak, hogy a vásárlói döntés meghatározó tényezıje a városok, térségek kínálata, valamint annak imázsára épülı bizalom, ismertség, elismertség. Ezért az alábbi marketing- eszközrendszert alakították ki: o kínálati mix (adottságokra, kompetenciákra épülve a marketingszemlélet éseszközök segítségével alakítható ki a régió, a település konkrét termék-, teljesítménykínálata). A kínálati mix a termék komplex megjelenése, azaz a tényleges, tárgyi és szolgáltatási csomag a konkrét felhasználási, igénybevételi feltételekkel, a hagyományos price, árral kombinálva. Az együttes értelmezés annál is inkább szükséges, mert a területtermék gyakran csupán árvagy pénzügyi feltételekben, pl. helyi adómentesség, szociális juttatások, biztosítás jelenik meg. Más esetekben pedig egyáltalán nem társul a kínálathoz ár, pl. közutak használata, táj szépségének élvezete stb. Ez viszont azt is jelenti, hogy ugyanazt a fizikai teret kell eladni egyidejőleg több fogyasztónak, akik más és más célokra akarják azt felhasználni. o kommunikációs mix, az eszközök klasszikus értelmezése (kétirányú információáramlás, reklám, PR, értékesítés ösztönzési eszközök, személyes meggyızés stb.) mellett ötvözi az értékesítési funkciót is. A disztribúciós funkciók az információszolgáltatási, kommunikációs tevékenységekre, együttmőködésekre szőkülnek. (Piskóti et al, 2002) A fent említett kommunikációs eszközök alkalmazásának eredménye lesz a vállalati imázs kialakulása. Az imázs pontos meghatározása a következı: a közvetlen érzékszervi észleléseknek a megfigyelı személy értékrendjén átszőrt összessége (Pocock-Hudson, 1987, 19.o.in: Ashworth-Voogd, 1997, 136.o). Tehát az elért, aktív vagy passzív módon befogadott információk alapján a személy által tanult értékek által feldolgozott és rögzült gondolatról, ítéletrıl van szó, mely alapján az adott tárgyról, személyrıl, régióról, városról kialakuló beállítódásoknak.(piskóti 2002) Az imázs létrehozásában az egyedi szervezeti arculat megalkotása fontos tényezı, pontosabban befolyásoló tényezı, külföldi nevén Corporate Identity, amely szintén egy összetett dolog. Pontosabban három nagy csoportra bontható: 8

9 1. Város- desing- (CD) magába foglalja a város és annak közvetlen környezete földrajzi elméleti, építészeti képét, a város szimbólumrendszerét. 2. A város magatartásjellemzıi-(cb) a város és szőkebb környezete hagyományait, szokásait, a város vezetése és polgárai szokásos érintkezési formáit, életstílusukat jelentik. 3. Városkommunikáció- (CC) szóban és írásban, a közéleti tevékenység megnyilvánulásai a város különbözı rendezvényei, a városról készült tájékoztatók, prospektusok A város vizuális arculatát pedig a következı elemek alkotják: o a város címere, zászlója, azok színezete, o a város szlogenje, logó, az alkalmazott betőtípusok, o a város fıtere, a városháza épülete, o a város építészeti nevezetességei, amelyek alkalmasak a megkülönböztetésre, o az utcakép, néhány forgalmas csomópont képe Ezek a formák a színekkel összekapcsolva, a város nevének megjelenítésével állandó kapcsolatot jelentenek. Így alkalmasak arra, hogy a várost idézzék elı annak képzeletében, aki adott pillanatban, térben távol van a várostól. Ha ezekhez a jelképekhez még más pozitív kommunikációs elemek is társulnak, akkor a célcsoportban kialakult város-image közel azonos lehet a város saját magáról kialakítani szándékozott képpel. Más arculati elemek viszont akkor hatnak, amikor a város lakói illetve látogatói ténylegesen jelen vannak a városban, persze ez sokat javíthat, illetve ronthat a szimbólumrendszer hatására kialakult képen. A kommunikációs eszközök közül a városmarketing számára a PR és reklám a legalkalmasabbak a városkép formálására, a város sokirányú értékesítésére, a célcsoportokkal és a környezettel való kapcsolattartásra. Az önkormányzati PR célja az önkormányzat és a lakosság közti elıítéletektıl mentes kapcsolat kialakítása. A kapcsolat révén a város iránti szeretet és tisztelet érzését lehet és kell erısíteni a lakosságban. Ez csak akkor sikerülhet, ha a város vezetıi és a hivatal dolgozói nyilatkozatai és cselekedetei is ezt sugallják. A reklámok közül viszont, a helyi sajtó és televízió, rádió a helyi lakosság elérésének megfelelı eszköze, de ez kevés a potenciális befektetık és turisták esetében. Ezen célcsoportok elérése a tömegkommunikáció egyéb csatornáin illetve kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel biztosítható. (László, 1998) 9

10 4 A városmarketing célja, készítésének menete, alapjai A városmarketing intézményi gyakorlója a helyi önkormányzat. Az önkormányzat tekinthetı a városmarketing politikai integrálójának, a hivatal a tevékenység kialakítója és szakmai koordinálója. A jó és megvalósítható marketingstratégia csak akkor dolgozható ki, ha létezik a városnak egy elfogadott fejlesztési koncepciója, amely koncepció kellıen nyilvános az önkormányzat valamennyi képviselıje és hivatalbeli dolgozója elıtt, de ugyanennyire ismert a város polgárai és vállalkozásai elıtt is. A település és régió marketing stratégia készítésében elsısorban a marketing szemlélet (szükséglet orientáltság, társadalompolitikai felelısség, környezettudatosság, hosszú távú felelısség, jövıorientáció, felhasználóbarát jelleg, akcióorientáltság, autonómia és vállalkozó szellem megjelenése) (Piskóti) érvényesülése a meghatározó. A marketing stratégia kidolgozásakor az eredményekre kell építeni, kidomborítva a különbözıségeket, s az adott régióra jellemzı egyedi vonásokat. Amit már a fentiekben is tisztáztunk fontos, hogy egységes arculattal jelenjen meg a régió a régiók piacán, kiemelve annak pozitív imázsát. Tehát a városmarketingnek az a feladata, hogy a megfogalmazott célok megvalósítására felhívja az érintettek figyelmét, valamint a közös megvalósítással ösztönözze a legjobb megoldások megtalálását. Ennek alapköve pedig az, hogy mindenkinek tiszta képe legyen a városról és kellı információval rendelkezzen a jelent illetıen, mert ezekbıl kiindulva könnyebben kitőzhetık a célok. (László É. 1998) Az elsıdleges cél az, hogy a település nemzeti és nemzetközi szinten piacképessé váljon. Ezen ábra pedig azoknak a lépéseknek a sorát mutatja, mely a városmarketing megvalósulását eredményezheti: A városmarketing folyamata Helyzetfelmérés (piac, versenytársak, fogyasztók, saját helyzet) Lehetséges marketingpolitikák, célok, ált. stratégiák Pénzügyi tervezés Céldefiniálás, alternatív célok Szervezet fejl. Marketingtervezés - célcsoport politika - várostermék fejlesztés - marketingpolitikai eszközök Kivitelezés Ellenırzés, visszacsatolás Forrás: Dr. Somogyi Gabriella

11 A stratégiai terv lépései Answorth-Voogd szerint a településmarketing városmarketingnél az alábbi fı etapokat tartalmazza: esetében o a település értékeinek és hiányosságainak felmérése, erıforrások megjelölése o az erıforrásokra támaszkodva valós jövıkép készítése o stratégiai terv megalkotása a misszió eléréshez, a prioritások megfogalmazásával o a stratégiai tervet részekre kell bontani, hogy a részcélok eléréséhez milyen eszközökre o (anyagi és egyéb) van szükség, és ezeknek mi a forrása o a megvalósítás nyomon követése, visszacsatolás, korrekció és kontrollálás A stratégia terv megfogalmazásához szükséges környezetelemzést végezni, vállalatok esetében ez az elemzés összekapcsolódik az erıforrás elemzéssel, és egy SWOT analízist tudnak készíteni ez alapján. Szerintem ez a város, mint speciális termék esetében is igaz, csak egészen mások az erısségek, a gyengeségek, a lehetısége és a veszélyek. Más módon lehet a gyengeségeket átfordítani, a veszélyeket elkerülni és a lehetıségeket kihasználni. A környezetelemzés vállalat esetében a PEST illetve a STEEPLE analízis lenne makroszinten, Porter féle versenyhelyzet elemzés mezo illetve helyi szinten a vállalat méretétıl függıen. Ettıl eltérıen Piskóti és munkatársai a környezet és szituáció elemzés folyamatát 5 lépésben fogalmazták meg. Az elsı szint a szükséges információk körének meghatározása, a második az információgyőjtései módszerek meghatározása, információ győjtése (a rendelkezésre álló szekunder kutatások anyagát használják, illetve szükség szerint primer kutatásokat végeznek az egyes célpiaci szegmensek elvárására, véleményére vonatkozóan, a primer kutatás jelenthet kérdıíves megkérdezést, mélyinterjút, fókuszcsoportos vizsgálatot). A harmadik lépés az információk feldolgozása (itt kiemelt fontosságot kap véleményem szerint az SPSS szoftver használata és az azzal készített korrelációs mátrix illetve faktoranalízis). A negyedik az elemzés, majd a következı szinten ennek eredményét össze kell foglalni 4.1 A városmarketing aktualitása és jelentısége, valamint kiemelt kérdései XXI. században Egy régió, település vagy város esetén, legyen szó bármelyikrıl is, ahol emberek számos közössége él, ahol arra törekszünk, hogy az ott élık jól érezzék magukat, színvonalas életmódot alakíthassanak ki, mely vonzó lehet másoknak is, ahol a gazdasági, kulturális lehetıségek sokoldalú fejlesztése a cél, sajátos marketing tevékenységre van szükség. 11

12 A marketingszemlélet jelenléte figyelemre méltó lehetıségeket és elınyöket kínál a városok versenyében részt vevı települések számára, de azon képessége, hogy megoldja a mélyen gyökerezı gazdasági-társadalmi fejlettségi problémákat, illetve hogy, a megtermelt profitot, javakat egyenletesen ossza el, meglehetısen kérdéses. A szakszerően alkalmazott marketingstratégiának azonban jelentıs szerepe lehet a városi gazdaság visszafejlıdési spiráljának megtörésében, elısegítve a városok image-ének javítását, fogyasztásának növelését. Ilyen értelemben mindenféleképp hasznos, sıt lehet, hogy szükséges, viszont önmagában semmiképp nem elegendı. (Gordos Tamás következtetése - Tér és Társadalom XIV. évf : ) A tudatos marketing tevékenység megvalósulásához a városoknak sajátos arculatot, imázst kell kialakítaniuk magukról, és a márkaépítésnek a város termékhez módosított formáját kell megvalósítani. Az image kialakításánál azonban, meg kell említenem egy fontos tényt, a városmarketing hátrányát is, miszerint a figyelem a város egésze helyett azok bizonyos, kitüntetett részeire (zónák, övezetek és projektek) irányul. Az általuk teremtett image nem tudja teljes egészében átfogni a város sokszínőségét, szelektálniuk kell, kiemelve egy-egy vonást, amit elıtérbe kívánnak helyezni. A gyakorlatban ez a vezérprojektek terjedésében nyilvánul meg, amely a források illetve erıfeszítések elaprózódásához vezet.(healey et al. 1992, 202) A versenyképességet pedig fent kell tudni tartani, és meg kell találni az új pozíciót, ahova pozícionálni tudja magát a város a kibıvült célcsoportok szemében, számára. Azokat a lehetıségeket, amelyeket a környezet nyújt, ki kell használni, és a veszélyek elkerülésére pedig válaszlépéseket kell tenni. Mindig vannak és lesznek olyan városok térségek, amelyek fokozatosan veszítenek verseny pozíciójukból, elvesztve a befektetık érdeklıdését, míg másoknak sikerül elıre lépni a városok képzeletbeli rangsorán és újabb és újabb befektetéseket magukhoz vonzani. A nyerteseknek a pozíciójuk megtartásához egyre nagyobb iramot kell diktálniuk. A jelenlegi helyzetben, amikor több régió, település, város küzd finanszírozási gondokkal, szociálpolitikai problémákkal, egyre nagyobb jelentıséget kap a tıke, a látogatók, turisták vonzása, ami enyhítheti, esetleg megoldhatja egy-egy település gondjait, javíthatja az ott élık életszínvonalát. Mivel egyre inkább fokozódik a régiók közötti verseny a különbözı célcsoportok vonzásában, csak azok a régiók maradhatnak versenyképesek hosszú távon, amelyek tudatos marketingstratégiát is folytatnak. Tehát a régió versenyképessége tudatos marketing stratégia révén erısödik, ezt pedig abból láthatjuk, hogy a termékek és szolgáltatások értékesítési képességének javulása tapasztalható a nyílt versenypiacokon. Ez idıvel számos egyéb eredmény mellett a beruházásoknak vonzó telephelyeket jelent, illetve kölcsönhatás jön létre a telephelyválasztás és a versenyképesség között. Marketing szempontból a közeljövı fontos feladata, hogy az egyes régiók értékeikkel, lehetıségeikkel váljanak ismertté, mi több, vonzó célterületté a befektetık, turisták számára. 12

13 5 Szolnok város múlt és jövıkép marketing szemszögbıl Ahhoz hogy errıl a témáról ( Szolnok városmarketingje ) világos és átfogó képet kapjunk, azaz milyennek mondható manapság, pontosabban, hogy mennyire van jelen ez a fajta marketing szemléletmód a város vezetıinek és a lakosság figyelmében, min kellene változtatni és ehhez milyen eszközökre van szükség, e kérdések megválaszolásához mélyinterjút készítettem. Ebben segítségemre volt Boll Anikó Szolnok város önkormányzati munkatársa, mint városmarketing referense, aki hajlandó volt egy beszélgetésben részt venni a témával kapcsolatban. 5.1 Történelmi visszatekintı Úgy gondoltam, hogy elıször is nem árt, ha visszatekintünk egy kicsit a múltba is, hisz mindennek a kezdete ott keresendı, valamint a városról egy képet kapni azoknak, akik nem ismerik, hogy hol helyezkedik el, milyenek az adottságai. Szolnok város megyeszékhely, mely az ország keleti felének közepén fıközlekedési útvonalak, vasútvonalak, polgári és katonai légi utak találkozásánál fekszik. Kedvezı földrajzi helyzete miatt a történelem során mindig jelentıs szerepet játszott az ország közlekedésében. A várost a folyók és az utak találkozási pontja tette jelentıs településsé, valamint a Tisza két partja közti kapcsolatot biztosító átkelıhely (Szikszai, o.). Szavák Tibor szerint is a települések történetében a háborús évek utáni idıszakok, illetve az új modernizációs modell kezdeti évei általában nem sorolhatók a dinamikus korszakok közé, így volt ez Szolnok történetében is. A huszadik századi világháborúk és a kilencvenes évtized trendváltása mind-mind megbontották azt a társadalmi-gazdasági folyamatot, amelyre az elızı évtizedek építkeztek. Ezek a dátumok egyébként szimbolikusak is. Azt jelzik, hogy miként tud élni egy település a számára, megadatott lehetıséggel egy teljesen új társadalmigazdasági környezetben, egy új fejlıdési út küszöbén. Másként ez az állítás úgy tehetı fel, hogy ezek az új fejlıdési pályák milyen lehetıséget teremtenek a település, korábban sikeresnek mondott tényezıinek érvényesüléséhez.(szavák Tibor) A kilencvenes évek változásaira Szolnok késve és lassan reagált, de már akkor is megfogalmazódott a kérdés, hogy a különbözı természeti adottságok miként kelthetık életre, hogyan tudna profitot termelni belıle. Azaz, hogy lehetne eladni a várost. Különbözı fejlesztésbeli ötletek születtek ennek megvalósulásához. Az ötletek közül volt néhány, ami megvalósult, de a rendszerváltás miatt anyagi támogatások hiányának következtében a lendület visszaesett. A sikertényezık között leginkább persze a fekvést említhetnénk, ebbıl adódóan pedig a természeti- turisztikai lehetıségeket, ami idáig nem túl nagy hangsúlyt kapott. Szarvák Tibor kutatásai is a 90-es években erre világítanak rá, több vélemény szerint a jövıben sikereket akkor élne el a város, ha kihasználná természeti értékeit (gyógyvizek, Tisza, Zagyva, Tiszaliget), hatékonyabban bánna épített környezetével, jelentısebb szerepet szánna a kultúrával, közlekedéssel, turizmussal kapcsolatos lehetıségek kiaknázásában. De ez idáig váratott magára. Most megvalósulni látszanak ezek az elképzelések. Az EU-s csatlakozásnak köszönhetıen Szolnok a as idıszakra kap anyagi támogatást a fejlesztések megvalósulásához. Erre a témára a késıbbiekben még visszatérünk. Tehát a siker kulcsa a fejlıdés és ez pedig a fejlesztések révén érhetı el, ami különbözı marketingeszközök használatát is jelenti, igényli, így volt ez régen is és napjainkban is. Nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a 20./21. század fordulóján a település kedvezı fekvése szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek. Ez igen összetett, komplex dolog. 13

14 Boll Anikó szerint is maga városmarketing nagyon fiatal terület idehaza. Így van ezzel Szolnok városra is. Bár már a XIX. század végén és a XXI. század elején is foglalkoztak különbözı városmarketing tevékenységgel a városban, ahogy a fentiekben is említettem, csak ez a tevékenység nem volt annyira tudatos. Inkább a településfejlesztés tevékenység volt jelen, a városmarketing pedig ekkor kezdte kiforrni magát. Mostanra pedig az a koncepció lépet fel, hogy a városok termékké váltak és el kell tudni adni, ehhez pedig megfelelı marketingeszközökre van szükség, ebbıl adódóan a városfejlesztés és városmarketing szorosan összekapcsolódnak. 5.2 A jövı tükrében Szolnok város városmarketing terv összeállításának hogyan létérıl Boll Anikónál érdeklıdtem. Napjainkban azt tudjuk elmondani, hogy kicsit éretlen állapotban található. Sokan úgy gondolják, hogy felülrıl jövı intézkedések alapján kellene egy marketing tervet a lakosság részére kibocsátani, amihez alkalmazkodva, annak különbözı részleteit kidolgozva kellene a várost eladni. Boll Anikó véleménye szerint, ez a tendencia az utóbbi években megváltozott, inkább fontosabb lenne az alulról jövı szervezkedés. Tehát alapvetıen a város életében fontos szerepet játszó személyeknek kellene összefogni és mindenkinek elmondani a saját problémáját, amibıl a végén csúcsosan a városházán megkapott információkból alakulna ki egy városmarketing koncepció. Mi is erre próbálunk törekedni, mondja B. Anikó, hogy a városnak különbözı rétegeit megszólítsuk különbözı eszközökkel (kérdıív, Workshop, fókuszcsoportos beszélgetések), hogy minél több információt megkapjunk, mert a városvezetés nem csak azzal foglalkozik, hogy a várost el kell adni, mert a lakosság lehet, teljesen mást szeretne. Úgy hogy, a megfelelı városmarketing összeállításáért nagy munkába álltunk próbálunk alulról egy olyan anyagot összeállítani, ami mostanság fog a vezetıség elé kerülni, majd pedig a közgyőlés dönt annak elfogadásáról. Ez egy hosszú távú terv lenne, hogy pontosan milyen irányba megyünk. A figyelmet sikerült konkrét területre kiélezniük, annak ellenére, hogy minden területet fejleszteni szeretnének, mindenkinek szeretnének megfelelni, hogy mindenki elégedett, boldog legyen, hisz a város imázsát az fogja alátámasztani, ha lakosai elégedettek. Sajnos ez nem mőködik, se személyi kapacitás, se anyagi háttér nem rendelkezik. Prioritási listát állítottak össze, melynek az eredménye az lett, hogy a turizmus és a gazdaság fejlesztése a leges legfontosabb, amire rá kell feküdni. Most látszik megvalósulni az a tény/ megállapítás, amit már a 90-es években is megfogalmaztak. Külföldi tapasztalatai révén B. Anikó elmondta, hogy külföldön más a szemléletmód. Magyarországot összehasonlítva külfölddel, itthon a munka minısége nem rosszabb csak teljesen másképp dolgozunk. Ehhez hozzá kell tenni, hogy külföldön sokkal nagyobb múltra tekint vissza a városmarketing. Tudják mi az a városmark idehaza is, nem kell külön elmagyarázni, valamint tudják azt is, hogy nagyon nagy szükség van rá. Én úgy érzem nem jött el, azaz idı mikor konkrétan erre idıd szánnának, leülnének és tárgyalnának, hogy összeállítunk egy marketingtervet, amihez tartjuk is magunkat. (Boll Anikó) Ennek a problémája, hogy mindenki szeretne megfelelni mindenkinek és nem tudnak nemet mondani, nem tudják kiszelektálni azokat a tevékenységi köröket, melyre elegendı kapacitás van. Kicsit odafigyelve a nyugati társadalmakra, hogy ık hogyan csinálják, átalakítva a mi szájízünkre, biztos sikerülne, csak ez igen hosszadalmas munka. Tudomásomra jutott az is, hogy ennek érdekében cserekapcsolatokat folytatnak külfölddel, hogy a külföldrıl hazatért kollegák tapasztalataik révén fejlesszék a városmarketing tevékenységet. Ezek alapján kinyilváníthatjuk, hogy igenis jelen van Szolnok város vezetésében a városmarketing tevékenység, csak egy kicsit összébb kellene fogni. Ellentétben a lakossággal, 14

15 ahol passzivitás jellemzı. A passzivitás úgy válhatna aktivitássá, ha több közösségi program kerülne megszervezésre. Például, nem évente egyszer szervezni szemétgyőjtést a Tisza parton, illetve több hasonló program szervezésére volna szükség. A városmarketingnek nem csak a városházán kell léteznie, mindenkinek szervesen részt kell benne venni, amire már az elméleti rész tanulmányozásában is kitértem. Jelenleg a városban most városfejlesztés dominál (új utak, buszmegállók,gyaloghíd), mivel infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon egy eladható új városkép, majd ezek után tudnak dolgozni a marketing - mix különbözı elemeivel, amikor már van mit eladni. Ezeknek a folyamatoknak fel kell venni a tempót, mivel a versenyhelyzet egyre jobban erısödik. A városnak igyekezni kell, hogy versenyképes tudjon lenni a versenytársakkal szemben. 6 Szolnok város imázs és arculat javítása Mielıtt rátérnénk erre a témára, tapasztalataim szerint összefoglalnám az egész lényegét, menetét. Tehát elıször várost fejlesztünk, ennek hatására kezd kialakulni egy új városkép és ezzel párhuzamosan építjük fel a város arculatát, a végén pedig mondhatni kész az eladható termék Ha ez megvalósult, egyben kialakul az imázs is, mind a lakosságban, mind a befektetıkben. Most pedig nézzük meg, hogy megy ez Szolnokon. Szolnoknak sikerült pályázatok révén anyagi tıkéhez jutnia az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán, melyben újabb komplex város-rehabilitációs programok valósulnak meg ig. A városközpont rehabilitációjának tervezett befejezése 2010 ıszére várható. Véleményem szerint ennek megvalósulása késıbbre várható, hisz az idén ısszel indultak meg a munkálatok. A fejlesztés összköltsége 2 milliárd forint, melybıl 1, 4 milliárd forint uniós forrás, de ezzel párhuzamosan 3,5 milliárd forint magántıkés fejlesztés is megvalósul. Megújítása keretében többek között megszépülnek a Tisza-ligeti sportpályák, a Belváros és Tiszaliget között gyalogos és kerékpáros híd épül, de megújul a Verseghy Ferenc Gimnázium is. Forgalomcsillapított, akadálymentesített sétálóutcákat hoznak létre, hatékonyan hasznosítják a Tisza-partot és a sétányokat, új üzlet- és vendéglátóhelyeket alakítanak ki. A parkolási problémák kezelése érdekében felszín alatti és feletti parkolókat is létesítenek, de magánforrásból 4 csillagos termálszálló, konferencia központ is épül. A város-rehabilitációs projektek nem csupán a belváros képét formálják át, de erısítik az ott lakók lokálpatriotizmusát is. Miután ezek az újítások megvalósultak, Szolnokról egy kedvezı, barátságos képet kapunk, de a fejlesztések menete alatt a marketing eszközöket folyamatosan kell alkalmazni, nem szabad megvárni, míg készen lesz Szolnok, mert igazából sosem lesz kész. Fejlesztések mindig vannak és lesznek. Aki a városba látogat mostanság, az tapasztalhatja ezt. A közelmúltban között is voltak beruházások. A város kapott fıteret, korszerő buszpályaudvart, buszmegállókat hoztak létre, több területen parkosítottak, vasútállomás elıtti területet is felújították és mindeközben használták a marketinget. Új szlogent találtak ki, több közösségi programot szerveztek, mint korábban, több kiállításon vett/vesz részt, reklám és szóróanyagokat terjesztenek, külföldi befektetıkkel tárgyalnak. A szlogenváltásra azért volt szükség, mivel Szolnokot régebben Vizek városa -nak hívták, de ez nem bizonyult megfelelınek, sokan inkább Tatabányára asszociáltak, valamint a fejlesztések kapcsán valami inspirálót kellett kitalálni. Az új megfelelı szlogen rátalálására különbözı konferenciákon, workshopokon, beszélgetéseken vitatták a témát. Úgy gondolták, hogy Szolnok a Tisza fıvárosa megfelelı lenne a jövıbeli új arculatnak. Ennek a jogosultságát a piackutatások támasszák alá, mind országos és a lakosság szintjén egyaránt 15

16 elismert szlogen. Úgy tekintik, mint ami tele van új lehetıségekkel és jövıképként egyaránt megállja a helyét. Bár ennek a szlogennek a megfelelısége a mai napig vitatott kérdés, de Szolnok vezetısége szeretné megtartani, mert úgy érzik igenis ık a Tisza fıvárosa. Az Új Magyarország fejlesztési terv kapcsán illetve keretein belül feltőnik a város televíziós reklámokban, óriásplakátokon, plakátokon ezzel is felhívva a figyelmet Szolnokra. Ehhez kapcsolódóan egy ideiglenes szlogent is kitaláltak (Szolnok épül). A markáns célok közül, ami megvalósult az a honlap felújítása, karban tartása, mindig, friss és aktuális eseményekkel, természetesen új desingel. Ezen kívül megszületett a város arculati kézikönyve, ami mostanság lesz véglegesítve, ezzel is jelezve azt, hogy kifelé egységes arculatot mutassanak. Az említett fejlesztések létrejöttekor, tudatos marketingstratégiával kell ezekbe életet lehelni, érzelmekkel megtölteni, azért hogy ide vonzzák az embereket, és ha ez megvan, fent kell tudni tartani az érdeklıdést, hogy késıbb is visszatérjenek. Jelenleg ezen dolgozik Szolnok! Az imázs kialakulása mind ezek függvénye. 7 Termékfejlesztés pl. turizmus fellendítése Minden régió és város jövıképében meghatározó, mivel jó fejlıdési lehetıség, ezen kívül befolyásolja a befektetési hajlandóságot, jó hatással van a foglalkoztatásra, népességmegtartó, jövedelemteremtı, fogyasztásnövelı, valamint kulturális hatással is rendelkezik. Ahhoz, hogy ez mind megvalósuljon, a vonzerıelemeket fel kell tárni, inrastruktúrális beruházások szükségesek, turisztikai programcsomagok kialakítása, aktív turizmusszervezés, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, HR feltételek javítása, érdekelt szervek közötti koordináció, pénzügyi-finanszírozási feltételek javítása, turizmus-marketing fejlesztése szükséges. (Dr. Somogyi Gabriella Helymarketing, Pécs ) Boll Anikó elmondása szerint és véleményem szerint is Szolnok turisztikai szempontból tele van lehetıségekkel, adottságokkal. Van egy pihenésre alkalmas üdülıterület a Tisza liget, a Tisza és a Zagyva part, holt Tisza, csak ezek a területek kevés figyelmet kaptak ez idáig. A vezetıség ráébredt arra, hogy ha jobban odafigyel ezekre a területekre és fejleszti, akkor a turizmus is felébreszthetı lenne a városban. Meg kell becsülni amink, van és ápolni, gondozni kell, fel kell rá hívni a figyelmet és még profitot is hozhat a városnak, valamint az itt lakók a városhoz való lojalitását is javíthatja. A turizmusnak van jövıje Szolnokon, mivel a város kínálati adottságai megvannak, csak ezeket sokan nem igazán látják, értékelik. Manapság egyre jobban elıtérbe kerül az a tendencia, hogy a hétköznapok alatt ért stresszt, minél többször hétvégeken kipihenjük, legyen szó aktív vagy passzív pihenésrıl és nem az lesz a cél, hogy évente egyszer drága külföldi nyaralásokra költsünk. Ebbıl adódóan megnıtt a wellness termékek és szolgáltatások iránti kereslet, amivel Szolnok is tudna szolgálni. A városvezetés eltökélt szándéka, hogy a Tisza ligetet sport és rekreációs központtá tegye, amihez pályázatok révén, önerıbıl sikerült anyagi támogatáshoz jutni. A Tisza liget jelenleg is szép, erdıs terület, ahol uszoda, sportcsarnok, teniszpálya, szálloda található, csak ezek a létesítmények elavultnak mondhatók a XXI. században. Ezeknek a korszerősítésének érdekében az újítások nem rég meg is kezdıdtek. Hamarosan megépül a gyaloghíd is, ami a város elsıdleges látványosságává válhat. A városvezetés persze nem csak ezekkel a fejlesztésekkel akarja a turistákat idevonzani, hanem egész városkép megújításával, amit az Új Magyarország fejlesztési Terv kapcsán 16

17 részleteztem. Az építési beruházások pedig helyi munkavállalóknak és cégeknek adnak majd munkalehetıséget, de a fejlesztések követıen a növekvı forgalmú idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi és kulturális létesítmények is jelentıs számú új munkaerıt alkalmaznak majd. Véleményem szerint, persze akkora turizmust nem tudnak kialakítani és nem is lehet, hogy a város ebbıl megéljen, mint pl. Pécs, Szeged, Hajdúszoboszló, stb. vagy ha még is, akkor nagyon sok újítás, fejlesztés révén, ami sok idıvel jár. Az adottságokon kívül meg kell teremteni azt, amiért a turista ide utazzon. 8 Szolnok kontra Szeged Benchmark féle versenyanalízis Miután a város egy speciális termék abban a vonatkozásban, hogy helyhez kötött, sajátosan kell értelmezni a versenytárs illetve a versenyhelyzetét. De az bizonyos, hogy a versenytárs figyelése, ismerete a hatékony marketing tervezés elengedhetetlen feltétele. A Benchmark féle analízis lényege: o Általános összehasonlítás o Mások eredményeinek kritikus értékelése o Önmagunk erényeinek és erıs pontjainak keresése nyitottsággal, ıszinteséggel folyamatosan alkotó tanulás szándékával, gyakorlatával párosul o Miénknél lényegesen jobb megoldások állandó, folyamatos keresése, alkalmazása versenyképességünk javítása érdekében (forrás: Csath, 2008) Szeged város Elsısorban azért Szeged városra esett a választásom, mert Magyarország 4. legnagyobb városa, másodsorban azért, mert ez a szülıvárosom. Szolnok és Szeged között jóval nagy különbség van fejletségben, turizmusban, gazdaságban és kíváncsivá tett, hogy neki ez, hogy sikerült elérni. Ezért gondoltam csinálok egy általános összehasonlítást a két városról és talán Szolnok város tanulhatna, illetve ötletet meríthetne Szegedtıl. Bár észrevételeim szerint az utóbbi idıben ezt már megtette, amire a késıbbiek kapcsán kitérek majd. Szeged a Tisza partján fekszik, nem messze Jugoszlávia és Románia határától, a Maros torkolatától kicsit délre. Szeged nagyobb része a folyó nyugati oldalán fekszik, a kertváros jellegő újszegedi rész pedig a folyó másik partján terül el. Magyarország negyedik legnépesebb városa körülbelül 160,000 lakossal. A városban több mint 10,000 diák tanul a Szegedi Tudományegyetem különbözı karain, így nem csoda, hogy sokan Szegedet egyetemi városként emlegetik. Az ország területét itt éri a legtöbb napfény -több mint 2100 óra napsütés-, ebbıl adódóan született a város szlogenje: "napfény városa". Ami igazán frappánsnak és hozzáillınek mondható. Vidámságot, boldogságot sugall, a nyarat idézi elı gondolatainkba. A városvezetésnek ezen nem kellett sokat gondolkozni, valamint a városmarketinget is jól alkalmazza, alakítja. Ellentétben Szolnokkal már a múlt században megkezdte a város arculatát építgetni. Ezen kívül Szegedet mindig is foglalkoztatta a turizmusban rejlı lehetıségek és élt is lehetıségeivel, adottságaival. Persze Szeged adottsági 17

18 szempontból jobb helyzetben van, mint Szolnok. Elsısorban azért mert nagyobb város, ebbıl adódóan több látványossággal rendelkezik. De nem csak a látványosságokon múlik a sikeresség és erre is kimondottan jó példa Szeged. Ezt arra alapozom, hogy jobban kihasználja Tisza partját. A rakpart autós forgalomra van kialakítva, de rendszeresen használja különbözı rendezvények helyszínéül pl. Halászléfızı fesztivál, Augusztus 20. ünnepség, Forma 1-es bemutató. Valamint a belvárosi hídját is felhasználja rendezvényekre pl. Szeged napja -án hídi vásárt tart. A városháza elıtti téren pedig egész évben különbözı rendezvények kerülnek megszervezésre (borfesztivál, karácsonyi vásár, paprika fesztivál, hungarikum fesztivál stb.). Legnagyobb vonzerejét továbbra is a szabadtéri játékok jelentik, ami a Dóm templom elıtti területen minden évben felépített látványos színpadi elemekkel várja a nagyközönséget. Ebbıl a sok rendezvénysorozatból azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a város fenn tud tartani egy folyamatos érdeklıdést az emberekben, amivel ide vonzza ıket. Tulajdonképpen a város bizonyos helyszíneit, tárgyait érzelmekkel ruházza fel ez által élményt kialakítva az emberekben, amiért késıbb is visszatérnek. Az elmúlt években a tíz leglátogatottabb magyar városok sorába küzdötte fel magát, elıkelı helyét továbbra is ırzi. Egyértelmően beindult Szegeden az idegenforgalom mondja Puskás László csárdagazda. Az ismert szegedi vendéglátós szerint a város gasztronómiai kínálata a fesztiválok nyomán teljesen új arculatot kapott, s ez jelentıs számban vonz vendégeket ban bebizonyította, hogy igazi fesztiválváros mondja Elekes Zoltán fesztiválszervezı. A város rendezvényei már nemcsak a régiónak, hanem az egész országnak, sıt külföldnek is szólnak, amit katalógusokban, prospektusokban, plakátokon hirdet, különbözı kiállításokon, rendezvényeken veszt részt. A településfejlesztés folyamatos,2010-ben pedig az Európa Kulturális Fıvárosa programra pályázik. Szeged a turizmusra hangolódott rá és ennek fényében tudatosan egy sikeres marketingstratégiát dolgozott ki, ami tükrözıdik mind az arculatában is. Az elmúlt évek sikeres városmarketingje mostanra ért be ezt igazolják az idegenforgalmi statisztikák is. Az én szememben egy igazán hangulatos mediterrán jellegő várossá vált. Amit már a téma elején megemlítettem, hogy Szolnok város tanult Szegedtıl, ha csúnyán akarok fogalmazni, akkor ötletet lopott. Hisz ı is szervez Szolnok napja programot, gulyás fesztivált, sörfesztivált. Ez mind az elırelépés, tenni akarást mutatja a városban, valamint valami kezdetét. Szolnok sikerre éhezik, és ennek érdekében tesz is valamit, kezd adottságaival élni. Szeged Gazdaságfejlesztı tevékenységére folyamatosság, nagymértékő aktivitás jellemezhetı. Multik tömegét sikerült a városba vonzani, logisztikai központok alakultak ki a város határán, az autópálya elért a városig jelenleg pedig épül tovább Románia felé. Szolnokon nincs ez a multi áradat, pedig a fıvároshoz is közel van, fıközlekedési útvonalak mentén fekszik. Talán a befektetıket meg kellene gyızni a hely jó fekvésérıl. 18

19 9 Következtetések, javaslatok Nem elég a marketingkoncepciót elkészíteni, mert nem a napjaink városfejlesztési divatának tesznek vele eleget, és nem a fióknak alkotják. Hanem azért, hogy az abban megfogalmazottakat követve végre tudják hajtani. Ezt koordinálni kell, összehangolni, melyre egy megyeszékhely esetén egy személy nem elegendı, hanem egy csoport áldozatás és lojális munkájára van szükség, de csak ezzel tudjuk azt elérni, hogy Szolnok az Unióban a városok versenyében ne a lemaradók között kullogjon, hanem versenyképes legyen. Én úgy érzem, látom és tapasztalom, hogy Szolnok jó úton halad a versenyképesség felé, csak ehhez idıre és további beruházásokra van szükség. Nem szabad azonnali csodát várni, hanem folyamatosságra kell törekedni. Most már, hogy lassacskán lesz arculati kézikönyv a városmarketingben is a tudatosság tükrözıdik. Boll Anikó szerint is kiépülıben van a marketing a városban és ahhoz, hogy igazán jót alkossunk, ezen a téren több szakemberre lenne szükség, csak sajnos anyagi forrás nem áll rendelkezésre ennek finanszírozására. De elmondhatjuk, hogy a városvezetıség próbálkozik, apró lépésekkel halad lassan elıre. Most hogy a turizmust kezdi fejleszteni, egyre több rendezvénnyel próbál vonzást teremteni. Véleményem szerint ez jó taktika, de lenne mit rajta csiszolni és példaként követni más városokat, mint például Szeged, Békéscsaba, stb. Békéscsabát emelném ki egy kicsit, mivel amit a közelmúltban alkotott az példaértékő. A város híres a Csabai kolbász -ról és ezt felhasználva megszervezte a kolbászfesztivált, ami most már minden évben megrendezésre kerül. A rendezvény megrendezésére a marketingeszközöket jól használta. Nem csak megyei szinten hirdette az eseményt, hanem országosan. A reklámeszközök közül alkalmazta a rádiós reklámot, programfüzetet állított össze, újsághirdetésekben jelent meg, ismert személyiségeket hívtak, illetve jelentek meg, akik által televíziós megjelenésre is szert tettek (INGYEN), ezáltal is növelve a város hírnevét. Követendı lenne Szolnok számára a rendezvényszervezés kapcsán. Vagy ha nem is az országos ismertség lenne a cél, csak a megyén és a környezı településeken belüli lakosságot bevonzani, akkor is jobban kellene a marketinget alkalmazni, mint ahogy eddig tette. A város logót, szlogent jobban felhasználnám, kihasználnám, hisz ez a város ismertetı jegyei. Én személy szerint feltüntetném buszmegállókban, buszokon, vasútállomáson, buszpályaudvaron, közintézményekben, szórólapokon, prospektusokban, sajtótermékekben, helyi rádióban. Potenciális vendég fantáziáját gyakran egy ízléses kiadvány, egy hangulatos fotó vagy egy néhány szavas, frappáns szlogen mozgatja meg, mikor úti célját kiválasztja. Ezért nem mindegy, hogy mi kerül az utazási irodák, a vásárok pultjaira városunkról. Erre egy jó külföldi példát tudok mondani, ez Hollandia fıvárosa Amsterdam. Kialakított egy jó szlogent, ami a város logójává, jelképévé vált, mindezt a lakosság ötleteinek bevonásával. Feltüntetik a város különbözı pontjain: óriásplakátokon, közlekedési eszközökön, reptéren és a már fent említett helyeken is. Ebbıl is az látszik, hogy ha a helyi lakosság szeretete megvan a város iránt (pontosabban, ha sikerült ezt elérni) és bevonják ıket a munkálatokba, az igen is kreativitást szül, ami a végén sikerrel zárul. 19

20 10 Irodalomjegyzék Piskóti I. Dankó L. Schupler H 2002].: Régió- és településmarketing. Budapest: KJK Ph. Kotler [1991]: Marketing management, Budapest, Mőszaki Könyvkiadó László Éva: A településmarketing kiemelt kérdései Szolmark klub elıadás december 7. László Éva [1998]: Városmarketing, Szolnok Süli-Zakar-István [2003]: A terület- és településfejlesztés alapjai Somogyi Gabriella: Regionális marketing elıadás november 18. Pécs PTE KTK Kaposvár városmarketing (http://www.kaposvar.hu/data/download/eufovaros2010/documents/i9_varosmarketing.pdf Answorth, G. J. Voogd, H.[1997]: A város értékesítése: marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben. Budapest: KJK. Gordos Tamás: A városmarketing néhány kérdése. Tér és Társadalom 2000/ Berg, L. - Klaassen, L.H. - Meer,J [1990]: Marketing Metropolitan Regions Erasmus University Rotterdam Healey et al. 1992, 202 Kozma Gábor, Tér és Társadalom Csath Magdolna [2008]: Stratégiai tervezés és vezetés a XXI. Században, Budapest Nemzeti tankönyvkiadó Szikszai Mihály [1991]: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig. In: Zounok Levéltári Évkönyv, Szerk: Botka János. Szoboszlai Zsolt [2006. július]: Észak-Alföldi Regionális marketing stratégiaegyeztetési anyag Szegedi Tükör: Augusztus Szarvák Tibor- Szolnok új vizeken Új Magyarország Fejlesztési Terv: Rechnitzer János [1995]: Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és Kidolgozásához Fojtik János & Somogyi Anikó (2007), Eseménymarketing és kistérségi fejlesztés - a Sárközi lakodalom esete 20

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

REGIONÁLIS POLITIKA. 9. elıadás Régió- és településmarketing (RTM) A régió és településmarketing fogalma, jellemzıi

REGIONÁLIS POLITIKA. 9. elıadás Régió- és településmarketing (RTM) A régió és településmarketing fogalma, jellemzıi 1 REGIONÁLIS POLITIKA 9. elıadás Régió- és településmarketing (RTM) A régió és településmarketing fogalma, jellemzıi 2 Kialakulása: a marketingtudomány új ága, vállalkozó város Célja: a lakók és a település

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

/2012. (...) KT. h a t á r o z a t a. Sárospatak város Városmarketing Koncepciójának elfogadásáról

/2012. (...) KT. h a t á r o z a t a. Sárospatak város Városmarketing Koncepciójának elfogadásáról Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - Sárospatak város

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

Marketingterv Sablon

Marketingterv Sablon Marketingterv Sablon Kis- és középvállalkozások részére Vigyázz! Másolják! A legfrissebb verziót keresse itt: http://www.marketing112.hu/marketing-terv-sablon/ Verzió: 001/2013 Jogi állás: szabadon felhasználható,

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes,

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE VI. 68/2010. ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009-ben

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök 2014. december 2-án országos kerékpáros konferenciát tartottak Budapesten, melynek mottója sajnos a Bringázni élmény! volt. Dr.

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben