A TELJESSÉG FELÉ ( Iskolavállalatok a comenius-i úton a nagyszolgáltatók közé)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TELJESSÉG FELÉ ( Iskolavállalatok a comenius-i úton a nagyszolgáltatók közé)"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai kar Nemzetközi marketing és teljes körű minőségbiztosítás szak Újabb diplomás képzés Üzleti (B2B) marketing szakirány A TELJESSÉG FELÉ ( Iskolavállalatok a comenius-i úton a nagyszolgáltatók közé) Készítette: Havasi Ibolya Nóra

2 BGF KKFK Elektronikus 2 Könyvtár 2

3 BGF KKFK Elektronikus 3 Könyvtár Tartalomjegyzék PROLÓGUS 4.o. A TELJESSÉG FELÉ 1. A közoktatási intézmény, mint szolgáltató vállalat 1.1. A közoktatás helyzetéről 7.o A pedagógiai program 9.o A szolgáltatók között hol? 12.o Vállalati kultúra- vállalati struktúra 13.o Backoffice a frontvonalban 19.o Iskola-marketing 22.o. 2. Minőségfejlesztés és versenyképesség 2.1. Iskolai minőségközpontú gondolkodás 29.o Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program 31.o Comenius 2000 I. intézményi modell Partnerközpontú működés (modell bemutatása) 34.o Comenius 2000 I. intézményi modellje a Bálint Márton Általános és Középiskolában Törökbálinton (esettanulmány) 37.o Comenius 2000 II. intézményi modell Teljes körű minőségirányítás (modell bemutatása) 56.o Comenius 2000 III. intézményi modell A minőségfejlesztés terjesztése (modell bemutatása) 60.o Mit tehetünk a minőségért az iskolában? 61.o Szakmai és működésbeli problémák, konfliktusok 63.o. 3. EPILÓGUS 68.o. Ábrák jegyzéke Felhasznált irodalom Mellékletek 71.o. 72.o. 73.o. 3

4 BGF KKFK Elektronikus 4 Könyvtár Adj, Uram, erőt, hogy képes legyek megváltoztatni, amit lehetséges, belátást, hogy ne vesződjem azzal, ami megváltoztathatatlan, és bölcsességet, hogy meg tudjam különböztetni egyiket a másiktól. (Ezékiel próféta) PROLÓGUS Tanárember vagyok. Egész életemben iskola vett körül, vagy azért, mert iskolába jártam, vagy azért, mert szüleim hazahozták az iskolát dolgozatok, sztorik vagy gyerekek formájában. Soha nem készültem más pályára, egyenes volt az utam a katedra felé. Az iskola és a tanári pálya megváltoztatásának igénye már tanárjelölt koromban élt bennem. Első szakdolgozatom témája is ebből az igényből táplálkozott. Az ÉKP (Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia) program keretein belül Dr. Német Istvánnal, jelenlegi iskolaigazgatómmal, közösen létrehoztuk a magyarországi informatika oktatás első alapozó tankönyvét, fejlesztve mellé tantervet, időtervet, tanári kézikönyvet és feladatgyűjteményt is. Tanári pályámat Ausztriában kezdtem, ahol egy kísérleti program keretében 3 éven keresztül tanítottam magyar nyelvet idegen nyelvként és dolgoztam ki a munkával párhuzamosan a tananyag tematikáját, fejlesztettem taneszközeit. Az osztrák benyomások tovább érlelték bennem az elképzelést, hogy a magyar iskolákat és az oktatás formáit igazítani kellene a minket körülvevő világ elvárásaihoz. Lassan 10 éve tanítok, és ez a 10 év éppen az a 10 év, melyben megindult Magyarországon az oktatás és az iskolák lassú változása. Ez az a 10 év, melyben az aktuális 4

5 BGF KKFK Elektronikus 5 Könyvtár oktatási törvényt négyszer módosítják, melyben a Soros Alapítvány támogatásával megalakulnak az Önfejlesztő iskolák és ezekből lépnek elő az első vállalkozó szellemű intézmények, melyeknek tanárai fontosnak érzik, hogy a Comenius minőségfejlesztési program keretében javítsák az iskolában folyó tevékenységeket, folyamatokat. A programhoz egyre több iskola csatlakozik és lassan nem csupán minőségi javulást várunk el az iskolákban, hanem egyre pontosabban körülhatárolt célrendszerrel, stratégiai tervekkel, célkitűzésekkel haladunk a teljesség felé. A Comenius minőségfejlesztési program segítségével szabályozhatóvá válnak eddig parttalannak tűnő folyamatok, kiküszöbölhetőek a rendszeresen felmerülő hibák és szabályozható azon folyamat, melyet ma oktatásnak hívunk és tulajdonképpen a legproblematikusabb szolgáltatás. Szolgáltatás minden tekintetben, hiszen a szülő fizet azért, hogy gyermekét az oktatási folyamat során versenyképessé tegye az iskola, a folyamat során nincs kézzel fogható eredmény, csak az elégedettség vagy elégedetlenség érzete és a tanulási folyamat következő lépcsőfokára jutva siker vagy sikertelenség, a hozott anyag mármint a gyermek pedig minden esetben más és más. Mégis van egy különös tulajdonsága ennek a szolgáltatásnak: igénybevétele mindenki számára kötelező. Azt a tényt pedig, hogy mikor iskoláról vagy közoktatásról beszélünk szolgáltató intézményekről van szó, én azzal a hipotézissel egészítem ki, hogy ezen intézményeknek szolgáltató vállalatok mintájára kellene működniük. Sikerük vagy sikertelenségük okát is ebben a kritériumban vélem felfedezni. Szakdolgozatom témáját is ezek alapján választottam. Arra a feladatra vállalkoztam, hogy megpróbálom feltárni azt, melyek azok a területek, ahol egy közoktatási intézmény képes egy versenyképes szolgáltató vállalat mintájára működni és hol vannak azok a pontok, ahol a gazdasági szférából vett minták nem adaptálhatóak, ahol oktatás-specifikus eljárásokat kell kidolgozni. Elképzelésem az volt, hogy ehhez a megfigyeléshez leginkább a Comenius 2000 Minőségfejlesztési program intézményi modelljei nyújtanak segítséget. Első megközelítésre már az I. intézményi modell a partnerközpontú működés alkalmasnak tűnt arra, hogy tükrében feltárhatom ezeket a kapcsolódási pontokat. Kíváncsi voltam arra is, vannak-e olyan problémapontok, melyek feloldhatatlan gátakat képeznek ebben a fejlődésben és e problémák hol gyökereznek, mely módon volnának feloldhatóak. A kutatás megkezdése önmagában komoly problémákat vetett fel. Hiába kerestem megfelelő szakirodalmat, nem találtam ilyen gondolatokat az iskolai minőségbiztosítással 5

6 BGF KKFK Elektronikus 6 Könyvtár foglalkozó írásokban. A legtöbb ilyen témában írt anyag az iskolai minőségbiztosítás technikáját vagy feladatait írja le. Nem fogalmaznak meg irányokat, elveket, lehetőségeket. Így más irányba kezdtem el kutatni szeptemberétől Törökbálinton a Bálint Márton Általános és Középiskolában kezdtem el dolgozni. Ez az iskola éppen akkor csatlakozott a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programhoz és pályázat útján az I. intézményi modell megvalósítására nyertük el a lehetőséget csoportos felkészítés keretében az Expanzió Humán Tanácsadó támogatásával. A törökbálinti iskola komoly fejlesztő múlttal rendelkezik óta pedagógiai kísérletek helyszíne, az 1. hullámban csatlakozik az Önfejlesztő Iskolák Társaságába és a minőségi munka iránti igény korán jelentkezik az iskola tantestületében. Kollégáim többsége több diplomával is rendelkezik és gyakoriak a tanári diplomától különböző végzettségek (pl. mérnök, állatorvos, közgazdász stb.). Sok kollégánk szakértő. Az Expanzió Humán Tanácsadó a Soros Alapítvány támogatásával a kezdetektől részt vesz a magyarországi oktatás minőségfejlesztési programjaiban. A programok fejlesztésében komoly szerepet vállal. A projekt előrehaladtával lehetőségem nyílt iskolám vonzáskörzetében lévő más iskolák versenytársaink tanáraival és vezetőivel megismerkedni. A közös munka során folyamatosan kicserélhettük tapasztalatainkat, megismerhettük egymás célkitűzéseit és gondolatait erről a fejlesztő munkáról. Emellett az engem annyira érdeklő témában lehetőségem nyílt olyan szakemberekkel is beszélgetni, akik a kezdetektől fogva részt vettek az iskolákat átalakító munkában. Tapasztalataikkal, meglátásaikkal segítették munkámat. Mindezek után úgy változott meg elképzelésem a szakdolgozat témájára vonatkozóan, hogy nem általánosságban keresem a kapcsolódási pontokat a szolgáltató vállalat és a szolgáltató intézmény között. Néhány esettanulmány és interjú segítségével képet alkotok arról, hogy az általam elérhető információk alapján hol vannak a fent említett kapcsolódási pontok, melyek azok a területek, ahol az intézmény sikeres működésének akár alapvető kritériuma is lehet, hogy vállalatként funkcionáljon. Továbbra is kerestem azokat a problémapontokat, ahol a kollégák és a szakmai munkánkat segítő szakértők leküzdhetetlennek tűnő gátakat azonosítanak és kerestem azon lehetőségeket is, melyek ezeket a problémákat feloldják. Ezúton mondok köszönetet mindenkinek, aki gondolataival, ötleteivel munkámat segítette, gondolataim rendezését és elképzeléseim továbbgondolását motiválta és bíztatott. Akik az intézmények belső működésére vonatkozó dokumentumokat, a Comenius

7 BGF KKFK Elektronikus 7 Könyvtár Közoktatási Minőségfejlesztési Program projektjei során létrejövő adatokat, mérések eredményeit rendelkezésemre bocsátotta. Sok információhoz és adathoz jutottam a következő személyek által: Dr. Német István Budai Éva Turcsai Viktor (a Bálint Márton Általános és Középiskola igazgatója) (a Bálint Márton Általános és Középiskola igazgatóhelyettese, a minőségfejlesztési projekt vezetője) (a Herman Ottó Általános Iskola kommunikációs igazgatója) Palkóné Cs. Gabriella(a Zimándi Ignác Általános Iskola igazgatója) Tóth Lászlóné Kerekes Elek Bertalan Tamás Milovits Ágnes Segítségüket még egyszer köszönöm! (a Gulner Gyula Általános Iskola igazgatója, tanácsadó) (a Gulner Gyula Általános Iskola igazgatóhelyettese, a minőségfejlesztési projekt vezetője, terepgyakorlatok vezetője, szaktanácsadó) (Expanzió Humán Tanácsadó Kft. tanácsadója) (az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. tanácsadója) A TELJESSÉG FELÉ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY, MINT SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT A közoktatás helyzetéről Az 1990-es évek változásait tekintve - azt hiszem - nem túlzás állítani: közoktatásunk történelmi léptékű átalakuláson ment keresztül. Az intézmények fenntartásával kapcsolatos felelősség helyi közösségekhez került, amelyek a szakmai tevékenység meghatározására is kiterjedő jogköröket kaptak. Egyházi és magánintézmények jöttek létre. Alternatív pedagógiai programokat alkalmazó iskolák és szakmai műhelyek alakultak ki. Az intézmények jelentős hányada élte át korábbi profiljának átalakulását, sok iskola indított újabb, korábban kezdődő 7

8 BGF KKFK Elektronikus 8 Könyvtár és a megszokottnál később végződő évfolyamokat. A közép-kelet-európai régióban példátlan mértékben átalakult az oktatás tartalmára irányuló szabályozás rendszere is. A régiónkra jellemző sajátos hazai kihívások és változások mellett figyelemmel kell lennünk Európa és a fejlett világ elvárásaira is. A legnagyobb érdeklődést kétség kívül a gazdasági környezet átalakulása érdemli. Az országok kiszolgáltatottabbá váltak, és elsősorban azok számíthatnak versenyelőnyre, amelyek alkalmazkodóképes és jól képzett munkaerővel, továbbá fejlett közlekedési, kommunikációs és pénzügyi infrastruktúrával rendelkeznek. A fejlett piacgazdaságok egyik leghangsúlyosabb problémája a munkanélküliség magas aránya. A problémakörön belül is a tartósan munkanélkülivé válók nagy száma okoz komoly gondot. A gazdasági növekedés önmagában nem oldja meg ezt a problémát. Új eszközöket kell alkalmazni, és ezek között kitűntetett helyen szerepelnek az oktatáspolitikai eszközök. Ezt a folyamatot leggyakrabban az élethosszig tartó tanulás fogalmával jellemzik, melynek pozitív megítélésével kapcsolatosan a fejlett világ országai között szembetűnően nagy az egyetértés. 1 A munkanélküliség mellett a társadalmi polarizálódás növekedése, a leszakadó rétegekhez tartozók arányának növekedése, a társadalmak növekvő kulturális és etnikai sokszínűsége, a különböző kultúrák közti súrlódások, a média és az elektronikus kommunikáció kultúrateremtő szerepének meghatározóvá válása mind olyan problémakörök, melyek az oktatás számára közvetlen kihívásokat jelentenek. A hagyományos iskolai kultúra korlátozott lehetőségeket biztosít arra, hogy a fiatalok felkészülhessenek az iskolát körülvevő társadalomba való aktív és konstruktív életvezetésre. Magyarország esetében a világbanki hitelek keretében végrehajtott rendszerformáló fejlesztési programok, OECD-taggá válásunk és az e szervezet keretében végzett értékelő vizsgálatok, valamint az Európai Unió oktatási programjaihoz való kapcsolódás jelentették ennek a folyamatnak a fő előkészítő állomásait. 2 Mindezen változásokkal párhuzamosan gyorsan változott az iskolák belső világa is. A pedagógusok, a diákok, a szülők egyre magasabb elvárásokat támasztottak az oktatási intézményekkel szemben. Ezek az artikulált elvárások automatikusan mozdították az intézményeket abba az irányba, hogy ezeknek az elvárásoknak meg is feleljen, folyamatait 1 Lifelong Learning for All (1996): OECD, Paris 2 Halász Gábor Lannert Judit: Jelentés a magyar közoktatásról 2000, Országos Közoktatási Intézet, Budapest,

9 BGF KKFK Elektronikus 9 Könyvtár tudatosan alakítsa át úgy, hogy az elvárásoknak eleget tudjon tenni. Az iskolák minőségirányítását támogató programok ebben a folyamatban nyújtottak segédkezet az úttörő szerepet vállaló intézményeknek. Az iskolai minőségbiztosítás gyakorlatát a szolgáltató vállalatok mintájára dolgozták ki. A Comenius 2000 iskolai minőségfejlesztési programok modelljei egyre mélyebben alakítják át az intézmények működését, vezetését és teszik hasonlatossá az intézmény folyamatait vállalati folyamatokhoz. A pedagógiai program Az iskolákban folyó nevelő- és oktató munka törvényi kereteit az 1993-ban elfogadott, 1996-ban és 2000-ben módosított közoktatásról szóló törvény adja meg. A törvény átfogó módosítása jelen pillanatban is folyamatban van. E törvény értelmében az iskolák a nevelőtestületek által elfogadott pedagógiai program (PP) és az annak részét alkotó helyi tanterv alapján végzik munkájukat. A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeit a közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza. A pedagógiai programnak tartalmaznia kell az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, 9

10 BGF KKFK Elektronikus 10 Könyvtár a helyi tantervet, szakiskola és szakközépiskola esetén a szakmai programot. 3 A pedagógiai program elkészítésével az iskolák a legapróbb részletekig meghatározzák működésüket, tevékenységeiket és folyamataikat. A PP leginkább a vállalatok arculati kézikönyvének (CI) felel meg. Ez azt feltételezi, hogy a pedagógiai program stabilitásának feltétele a tartalom és a forma összhangja. A PP tartalmazza az iskola-vállalat cégfilozófiáját, megfogalmazza küldetését, meghatározza hosszú távú célkitűzéseit és egyben befolyásolja az iskola piaci esélyeit is. A PP határozza meg az oktatási és nevelő munka szolgáltatási minőségét. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott arculatnak kiemelt jelentősége van. Az oktatás, mint szolgáltatás nem tárgyiasul, nem kézzel fogható, nem látható, előzetesen nem kipróbálható. Ennek következtében a minőség érzete is az oktatási folyamatban, az iskolai környezet, a szimbólumok, a látható felszereltség és kommunikációs anyagok hatására jön létre. A szülő és a tanuló ezek alapján választja ki a szolgáltatót, azaz az iskolát, melyben képeztetni szeretné magát (gyermekét). 4 Ebből következően nem véletlen, hogy a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program különböző intézményi modelljei egységesen a pedagógiai program elemeire támaszkodnak és ezt veszik górcső alá mind az I. számú intézményi modell esetében az irányított önértékelés munkaszakaszban, mind a II. és III. számú intézményi modellben az egész projekten keresztül. (Dolgozatomban a továbbiakban az I. sz. modell lehetőségeit vizsgálom, mert az általam bevont intézmények még csak ebben a szakaszában tartanak a fejlesztési munkának.) A pedagógiai program mellett a nevelők munkaköri leírásai szabályozzák az iskolában folyó munkát. Addig, míg a PP bárki számára hozzáférhető és gyakori esetben az iskola kommunikációs eszközként, referenciaként használja fel, addig a munkaköri leírások zárt dokumentumok, tartalmukat a munkáltató fogalmazza meg és a munkavállaló tudomásul vétele mellett betartásuk kötelező. A közoktatási intézmények többségében a munkaköri 3 Önfejlesztő iskolák (Soros oktatási füzetek) Budapest, o. 4 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció Szókratész Külgazdasági Akadémia Budapest,

11 BGF KKFK Elektronikus 11 Könyvtár leírások a kollektív szerződés részei és leginkább az azonos beosztásúak számára fogalmaz meg szabályokat, hasonlóan a vállalati hierarchiákra kidolgozott munkaköri leírások, melyek pedig leggyakrabban a munkaszerződés mellékletét szokták képezni. Törökbálinton a Bálint Márton Általános és Középiskolában a munkaköri leírások tartalma különösen nagy hangsúlyt kap. Az iskolában dolgozó pedagógusok többféle munkaszerepet látnak el, így munkaköri leírásaik is sokszínűek és gyakran változnak, hiszen egy bizonyos munkaszerep meghatározott időn keresztül aktuális. Az azonban nagyon fontos, hogy az azonos munkaszerepekhez, azonos munkaköri leírások társuljanak, illetve hogy az iskola bármely külső partnere számára világos legyen, mely problémával kihez fordulhat. Az iskolában ennek biztosítására a pedagógiai program részévé tették a munkaköri szerepek leírásait. A pedagógusok számára minden tanév elején meghatározzák munkaszerepeiket. pl. szaktanár, osztályfőnök, osztályfőnök-helyettes, mentor, munkacsoport-vezető stb. A pedagógus az adott tanévre vonatkozóan saját munkaköri szerepleírásainak jegyzékét munkáltatójától átveszi és annak egy példányát tudomásulvétele jelzésével, szignálva visszajuttatja munkáltatójához. Ezek az immáron végleges munkaköri leírások kerülnek iktatásra és érvényességi idejük szigorúan egy tanév. Ezzel a módszerrel az iskolában lehetővé tették azt, hogy a pedagógus évről évre átgondolja és változtassa munkaszerepeit és ennek megfelelően változzon munkaköri leírása is. Ez a változás tanári kinevezését vagy munkaszerződését azonban semmilyen formában nem érinti. A munkaköri leírás és az iskola pedagógiai programja tehát minden folyamat és tevékenység szabályait tartalmazza, amelyeket az iskolában fellelhetünk, így már első pillantásra szabályozott szolgáltatási folyamatokat találunk. Érzésem szerint ezek tükrében az oktatás esetében is beszélhetünk standardizált folyamatokról. Maga az intézmény meghatározza saját folyamatait és ezektől való eltérést nem engedi meg. Sokakban él az a kép, hogy magát az oktatásügyet kellene minisztériumi vagy kormányzati szinten standardizálni. Ez lenne a megoldása annak a kérdésnek, miképpen teremthetnénk meg az oktatásban az esélyegyenlőség alapfeltételeit. Véleményem szerint erre semmi szükség. Az 11

12 BGF KKFK Elektronikus 12 Könyvtár azonos szektorban dolgozó szolgáltató vállalatok sem alakítanak ki közös standardokat. Minden vállalat a maga egyediségével személyiségével fordul fogyasztói felé. Csak saját belső folyamataikat standardizálják, biztosítva ezzel a szolgáltatás hosszú távon fenntartható azonos minőségét. A vállalatok egyformán csak a törvényi rendelkezések előírásainak felelnek meg éppen úgy, ahogyan ezt a különböző oktatási intézményektől is elvárják. A vállalat-specifikus tevékenységek, a szolgáltatástípusok színes palettáját senki nem várja el minden vállalat kínálatában. Minden vállalat szakosodik valamely irányba és maga választja tevékenységi köreit. Az iskolák működése is hasonló. Minden intézmény maga választja ki oktató- nevelő munkájának súlypontjai. Ezek köré szervezik az oktatási folyamatot. Minden intézmény a saját tevékenységére vonatkozóan fejleszt standardokat, ügyelve a törvényi keretek betartására. Több gyakorló pedagógussal beszélgettem erről a meglátásomról. Az a tapasztalatom, hogy azok a kollégák, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a közoktatási minőségirányítással, sokkal nyitottabbak a gondolatom felé. Azon kollégák pedig, akik a klasszikus, jól bevált sémák alapján értelmezik az iskolát, már a szolgáltatás vagy szolgálat-e az iskola kérdésnél elzárkóznak. Nem kívánják magukat egy cipőtalpaló vállalkozáshoz hasonlítani. Meglátásom az, hogy ez a döntés pusztán menedzsmenti és munkaszervezési feladatokat indukál. Az esélyegyenlőség nem itt dől el. Iskolát minden személy maga választ érdeklődési körének megfelelően. Ez már a közoktatási szinten is így van. Gondoljunk csak arra, már 1. osztályos gyermekünk beiskolázásakor dönthetünk idegen nyelvi vagy sporttagozatos osztály mellett (az egyéb lehetőségek széles spektrumát most nem is említve), és ez a döntésünk máris szelektálja a szóba jöhető iskolák sorát. De a választott iskolába minden gyermek felvételt nyerhet igazolva megfelelő képességeit. Nem e vonatkozásban merül fel az esélyegyenlőség problematikája. A szolgáltatók között hol? Konzervatív kollégák véleményével ellentétben magam is csatlakozom azon állásponthoz, miszerint az oktatás a szolgáltató üzletágak egyike. Bradley osztályozási rendszere alapján értelmezhetjük egyszerűbben jelen vizsgálódásaim megállapításait. Ezen osztályozás szerint a szolgáltatókat vállalkozói (commercial) és non-business (non- 12

13 BGF KKFK Elektronikus 13 Könyvtár commercial) szférákra osztjuk. Ez a nézőpont elsősorban marketing szempontból alkalmazható sikeresen. Az igénybe vevők attitűdjét a szolgáltató irányában ugyanis meghatározza a szolgáltatás vállalkozói tehát tisztán profitorientált illetve non-business jellege. Utóbbi szolgáltatások nem feltétlenül a költségvetés által finanszírozottak, de ha az igénybe vevőknek fizetni is kell a szolgáltatásért, az mindig költségtérítés jellegű. 5 Vállalkozói és non-business szolgáltatások szolgáltatások vállalkozói szolgáltatások non-business szolgáltatások üzleti szolgáltatások disztribúciós szolgáltatások oktatás kultúrális szolgáltatások személyes szolgáltatások pénzügyi szolgáltatások egészségügy közszolgáltatás 1.ábra A különböző közoktatási intézményekben napjainkban találunk példát részleges vagy teljes körű költségtérítésre is. Általánosságban azért le kell szögeznünk, hogy a közoktatás általunk itt vizsgált szférájában az oktatás ingyenes, az intézmények költségvetés által finanszírozottak és csak részlegesen támaszkodnak saját bevételeikre. Ezek a bevételek pedig nem tandíj jellegűek (kivételt képeznek az alapítványi iskolák, illetve a költségtérítéses magániskolák). Miből is származhat egy iskolának saját bevétele? Működhet az iskolában alapítvány, bérbe adhatja az iskola a termeit, sporthelységeit, rendezhet eseményeket, rendezvényeket ezek belépődíjai is bevételek. A fenti ábra kapcsán azt is megfigyelhetjük, hogy a non-business jellegű szolgáltatások között éppen azokat a szolgáltatókat találjuk meg, amelyek működtetésével és finanszírozásával a politikai rendszerváltozás óta hazánkban súlyos gondok vannak. Komoly befektetések árán próbálják ezeket a szolgáltatási területeket legalább önfinanszírozóvá tenni (nyereségessé csekély számban válnak Magyarországon ezek a szolgáltatók). Országhatárainkon kívül rendre találkozunk sikeresen működő non-business 5 Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing Műszaki Könyvkiadó, Budapest, o. 13

14 BGF KKFK Elektronikus 14 Könyvtár szolgáltatókat. Sikertényezőik után kutatva szembetűnő, hogy minden ilyen intézménynek szakmai menedzsmentje mellett egy kifejezetten gazdasági képzettségű menedzsmentje is van, akik vállalatként, gazdasági szereplőként kezelve az intézményt képesek azt pénzügyi szempontból is sikeressé tenni. Nálunk ez még gyerekcipőben járó munkamegosztási forma. Az egészségügyben már látunk példákat a magánrendelők és magánklinikák világából, ahol a gazdasági vezető felelős pozícióban, menedzsmenti szinten hozza nyereségorientált döntéseit a szakmai vezetéssel szoros együttműködésben. A kulturális szolgáltatók körében is meg-meg jelennek már sikeres szolgáltató intézmények. Az oktatás területén nehézkesebbnek látom ezt az átszerveződést. Kevés intézmény rendelkezik olyan iskolaigazgatóval, aki menedzseli is intézményét, nem csupán igazgatja. Vállalati kultúra vállalati struktúra Kultúra alatt hagyományosan az emberi társadalmak együttélési szabályait szoktuk érteni. A vállalati kultúra fogalma is ebből az alapértelmezésből nőtt ki. A globális verseny körülményei között a vállalatok igyekeznek minden eszközt megragadni, hogy a szervezet érdekében befolyásolják munkatársaik viselkedését. Ehhez felhasználják az ösztönzés különböző módszereit, a kiválasztási rendszert, az előléptetés és fegyelmezés eszközeit. ( ) A vállalati kultúrának négy szintjét különböztetik meg. 6 Ennek a négy szintnek az értékelésével egyszerűen észre vehetjük, hogy az oktatási intézmény, azaz az iskola is rendelkezik a klasszikus értelemben vett vállalati kultúrával. Lássuk, akadnak-e eltérések az értelmezhetőségben. 1. kulturális tartalmú tárgyi elemek : Egy vállalat esetében ide sorolhatóak az irodák elrendezései, vagy hogy külön van-e a parkolási lehetősége a munkatársaknak és a látogatóknak. Az iskola esetében is leírhatóak ilyen elemek. Pl. az iskola dolgozói számára van-e külön fenntartott parkolóhely; az irodák az osztálytermekhez képest hol helyezkednek el; a tanári szobában van-e mindenkinek asztala; a tanári szoba és az igazgató és helyetteseinek irodái mennyire állnak nyitva (előre be kell 14

15 BGF KKFK Elektronikus 15 Könyvtár jelentkezni az igazgatóhoz vagy bármikor fogadja kollégáit kérdéseikkel, problémáikkal, ha éppen nincsen látogatója) Ezen elemek mentén mérhető az iskola nyitottsága, partnerközpontúsága és a szervezet működésére vonatkozóan is gyűjthető tapasztalat. 2. Viselkedési minták, szabályok, normák: A vállalatok esetén olyan elemeket sorolunk ide, mint például az, fontos-e a pontosság, betartandóak-e a határidők, előléptetés csak kor szerint stb. Az iskolák esetében is megfogalmazhatóak ezek az elemek. Pl. fontos-e, hogy pontosan kezdődjenek a tanítási órák a becsengetés pillanatában; üdvözlik-e az iskola épületébe lépő idegent; milyen szempontok alapján választják meg a munkacsoportok vezetőit; kiből lehet igazgatóhelyettes stb. 3. Általánosan elfogadott értékek: A vállalatoknál itt olyan elemeket azonosíthatunk, mint például: nem kell kereskedni olyan országgal, ahol megsértik az emberi jogokat vagy nem kérhetsz semmit a vállalattól, mert még nem vagy vezető beosztásban. Az iskolában olyan elemeket azonosíthatunk ehhez a szinthez, mint például a tanárok megkülönböztetése aszerint, ki mely tagozaton tanít vagy mely osztályokban (aszerint sikeres valaki, mennyire sikeresek a diákjai) ( a fejlesztő pedagógusok???, felzárkóztató pedagógusok???, ); bizonyos szakok tanítóit kiemelten kezeli a szervezet; az intézmény ragaszkodik a hagyományokhoz; tiszteletben tartja az intézmény a szabad véleménynyilvánítás és kritika gyakorlásának jogát; stb. 4. Közös feltételezések, hiedelmek, paradigmák: Olyan elemeket sorolunk ide, mint például ebben az iskolában mindig az igazgatónak van igaza; ha az igazgató a barátod, több jutalmat kapsz stb. Ezek olyan elemek, amelyek létezése nem mindig igaz, leginkább vélelmezésen vagy kortalan történeteken alapulnak. A szervezet tagjai nincsenek is igazán tudatában ennek a szintnek. Az iskolákban kialakuló intézményi kultúra azért is nagyon érdekes, mert a legtöbb munkatárs számára e szinteken rajzolódik ki az az érzet, hogy jól vagy rosszul érzi magát az intézményben. Talán nem túl hirtelen az a kijelentésem, hogy a tantestületekben végzett 6 Marosán György: Stratégiai menedzsment. Műszaki Könyvkiadó o. 15

16 BGF KKFK Elektronikus 16 Könyvtár klímavizsgálatok során elsősorban a szervezeti kultúrára vonatkozóan kapunk információkat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a menedzsment számára, hiszen a stratégiai szintű célkitűzések megvalósításában szükségszerűen segítően vagy hátráltatóan hat a szervezetre jellemző kultúra. A szervezeti kultúra három összefüggése fontos a menedzsment számára: iránya (milyen mértékben támogatja a szervezetet a kitűzött célok elérésében) átható volta (mennyire fogja át az intézmény szervezeti viszonyait) erőssége (mennyire fogadják el a munkatársak) Ma általános az egyetértés abban, hogy a vezetés egyik legfontosabb tevékenysége a hatékony és versenyképes vállalati kultúra kiépítése. 7 Az oktatási intézmények esetében ez éppen ilyen fontosságú. Az iskolákban gyakran okoz gondot, hogy a tantestület bizonyos alapvető kérdésekben nincs azonos állásponton. Ezek az álláspontbeli különbsége ellehetetlenítik intézményi szintű döntések megvalósítását. Ilyen esetekben a tudatosan alakított szervezeti kultúra ad lehetőséget arra, hogy a problémát áthidaljuk. Képzeljük csak el, mi történne egy vállalatnál, ha a felvágottakat csomagoló gépsor mellett dolgozó vegetáriánus munkatársak kijelentenék, húsból készült terméket nem csomagolnak tovább. A menedzsment változtassa meg a vállalat kínálati portfolióját. Hasonlóan furcsa, persze távolról sem ilyen humoros a helyzet egy iskolában, mikor a testület egy része megbocsáthatónak tartja, ha diákjai nem köszönnek. Hiába fogalmazza meg az iskola pedagógiai programja, hogy ebben az iskolában minden gyerek udvarias és ismeri az alapvető udvariassági szabályokat. A stratégiai célkitűzés szempontjából hátráltatóan hat, hogy a szervezeti kultúrában hiányos ez a szint. A szervezeti kultúra tudatos alakításával viszont kiküszöbölhető ez a probléma. Az intézmény működése szempontjából a másik fontos kérdés az intézményi struktúra kérdése. Fentebb már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a vállalatok és az oktatási intézmények eltérő módon építik fel vezetésüket, menedzsmenti vonalukat. A vállalatokra 7 Marosán György: Ezredvégi tűnődések. Villányi úti könyvek o. 16

17 BGF KKFK Elektronikus 17 Könyvtár leginkább az jellemző (és itt most értelem szerűen zárjuk ki az egy kézben lévő kisvállalkozásokat, kisvállalatokat), hogy menedzsmenti szinten ketté választják a vállalat vezetésének és irányításának szerepkörét (kivételt képeznek az elnök-vezérigazgató által vezetett intézmények, mert ilyen esetekben a vállalatot vezető vezérigazgató egy személyben a vállalatot irányító közgyűlés elnöke is). A menedzsment pedig több személyből áll, akik szorosan együttműködve vezetik a vállalatot. A vállalatvezetés szintjei pedig a következőképpen alakulnak: 8 2.ábra Az oktatási intézmény vezetése is hasonlóan tagozódik. A három szintre a következőképpen helyezhetjük el a vezetés tagjait: 8 Marosán György: Stratégiai menedzsment. Műszaki Könyvkiadó o. 17

18 BGF KKFK Elektronikus 18 Könyvtár oktatási intézm ény szervezeti felépítése igazgató gazdasági vezető igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes munkacsoport vezető munkacsoport vezető munkacsoport vezető munkacsoport vezető munkacsoport vezető munkacsoport vezető munkacsoport vezető 3.ábra Az igazgató a gazdasági vezetővel folyamatosan egyeztetve, a tantestület jóváhagyásával hozza meg az intézmény stratégiai szintű döntéseit. Ezek a döntések szerepelnek a pedagógiai programban célkitűzésekként. Az igazgatóhelyettesek a középszintű vezetés tagjai. Ők bontják le a stratégiát tevékenységekre, feladatokra és megszervezik annak végrehajtását. A munkacsoportok vezetői szervezik a feladatok végrehajtását és érvényesítik a stratégiát az operatív döntésekben. Az oktatási intézménynek érdekessége az, hogy pénzügyileg függ fenntartójától. Mivel költségvetési finanszírozású, így a gazdasági évben rendelkezésre álló pénzösszeg több részből tevődik össze. Ezeknek a pénzeknek a felhasználása tematikus rendet követnek és jelenlegi vizsgálódásunk szempontjából ennek részletes tartalmai nem is lényegesek. Annyit azonban mégis szükségesnek tartok elmondani, hogy az iskolák fenntartói (pl. az önkormányzat) döntenek arról, hogy mely tanévben (gazdasági évben) mekkora összeggel gazdálkodik az intézmény önálló gazdasági szervezetként. Így komoly befolyással bírnak az iskolában születő stratégiai döntésekre. A fenntartó vétójoggal bír a stratégiai döntéseket illetően, bár ilyen szintű beavatkozásra ritkán kerül sor. Fontos stratégiai szintű döntéseket azonban saját kézben tart. Ilyen döntés például az iskola vezetőjének megbízása. A pénzügyi függőségből létrejövő helyzet azonban nem vállalatidegen. Hiszen az oktatási intézmények esetében a fenntartó ugyanazon paraméterek mentén gondolja végi döntéseit, mint egy vállalat tulajdonosaiból álló közgyűlés. Az ellenőrzési mechanizmusok pedig mindkét esetben ugyanúgy fellelhetőek. Míg a vállalatot független könyvvizsgáló és felügyelő bizottság ellenőrzi. Addig az oktatási intézmény gazdasági vezetőjének a munkáját is ellenőrzi független könyvvizsgáló, felügyeleti szervei 18

19 BGF KKFK Elektronikus 19 Könyvtár között pedig szerepel a Szülők Tanácsa, az Iskolaszék, bizonyos helyzetekben pedig a Diáktanács. Munkavállalói szempontból is vessünk egy pillantást az oktatási intézményekre. Ezekben az intézményekben kétféle munkavállaló dolgozik: pedagógusok és technikai személyzet (oktatástechnikusok, karbantartók, takarítók stb.). Munkaszerződésüket mindannyian kollektív szerződés alapján kötik. Mégis a pedagógusokat előnyösebb helyzetbe hozza az un. közalkalmazotti jogviszony, amely a nem pedagógus munkavállalókkal szemben bizonyos előnyökkel jár. Ilyen előny pl. a munkaidőre vonatkozó kikötés (a pedagógusnak a heti kötelező óraszáma van megkötve); a 13. havi és 14.havi fizetés lehetősége; a ruhapénz, mint adható juttatás; a munkaviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések stb. Érdekes különbség még a hétköznapi munkavállaló munkaviszonyához hasonlítva, hogy a pedagógusok (közalkalmazottak) közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket. A bértábla a különböző képzettségi szintek és a pályán eltöltött évek alapján állapítja meg a havi járandóságot. A bértábla azonban nem magát a fizetést határozza meg, hanem annak alsó határát. Ennél magasabb bér is kifizethető, ha az intézmény ezt ki tudja gazdálkodni. A munkavállalók viszont a munkabért mindig béralku folyamatában alakítják ki. Mennyit kér a munkavállaló és ezzel áll szemben az az összeg, amit a vállalat ki tud (vagy akar fizetni ezért a munkáért. Szerencsés találkozás esetén létrejön az alku. A 2002/2003 tanév elején végrehajtott egységes közalkalmazotti bérkorrekció éppen azért okozott feszültségeket a közfinanszírozású szférában, mert összetolta a közalkalmazotti bértáblát. Illetve az a tény, hogy a bértábla nem a mindenkor érvényes minimálbérhez viszonyítottan állapítja meg a szorzókat, további feszültségeket eredményez az intézmények dolgozói között. (Pl. problematikus lehet, hogy a kezdő tanár bére alig magasabb, mint az iskola technikai dolgozójaként foglalkoztatott udvari munkás bér) Ezeket a problémákat azonban nem lehet az egyes intézményeken belül megoldani. Magyarországon a munkabér kérdése egyébként is kényes téma, várhatóan az elkövetkezendő években sok változást élhetünk meg az élet minden érintett területén. 19

20 BGF KKFK Elektronikus 20 Könyvtár Backoffice a frontvonalban Az oktatásnak fontos sajátossága az a kettősség, amit az okoz, hogy egyszerre kell eladni magát az oktatási folyamatot és annak eredményét. Az eredmény alatt azonban nem csupán a létrejövő kimenetet (pl. bizonyítványt) értem, hanem a vevő folyamat során összegyűlő érzéseit, elégedettségét vagy elégedetlenségét. Véleményem szerint ezen a ponton ragadható meg leginkább az az elképzelés, hogy az oktatás értékesítéséhez is szükség van körültekintő marketinges munkára. Számomra ez a felmerülő igény is azt sugallja, hogy nem egy öncélú rendszer működtetéséről van szó, hanem egy széleskörű tevékenységeket folytató szolgáltató vállalattal állunk szemben az iskola esetében is. Ennek a marketingalapú tevékenységnek pedig alapvető követelménye a minőség! Tapasztalataim azt mutatják, hogy a vevők, partnerek (legelsősorban a szülők) elégedettsége vagy elégedetlensége mindig minőségi és minősítő fogalmazásokban öltenek testet. A magas szintű oktatás megfogalmazás leginkább a jó minőséget, a minőségi munkát sugallja. A szakmai kompetencia hiánya pedig a nem megfelelő minőséget indukálja. Bárhogyan fogalmazzák meg partnereink elégedettségüket szolgáltatásunkkal kapcsolatban, mindig minőségi kritériumokat fognak megnevezni, majd jellemzik, hogy intézményünk e tekintetben mennyiben felelt meg elvárásaiknak. Mindenki szereti, ha a dolgok rendben mennek, ha jól érezheti magát a környezetében. Sokan hajlandóak is tenni ezért, míg mások csak kritikákat és elvárásokat fogalmaznak meg. Azonban akár egyik, akár másik magatartást választják, a minőség kérdésével foglalkoznak. Egyetlen szülő sem örül annak, amikor gyermeke csütörtök délután szól, hogy ma mondták az iskolában, hogy pénteken nem lesz tanítás. A szülő számára kezdődik a ráérő nagymamák, nagynénik lázas keresgélése, s persze ott kísért a mi lesz, ha senki nem ér rá nyomasztó érzése. Ilyenkor természetesen már nem lehet az ebédet sem lemondani, de van mód arra, hogy csak ebédelni menjen be a gyerek igaz, esetleg a város másik végéből, a nagyszülőktől - vagy elvész a befizetett pénz. Az iskola természetesen többnyire elhárítja a felelősséget, mondván mi is csak az utolsó pillanatban tudtuk meg vagy minden osztályfőnök kihirdette, a gyerek volt figyelmetlen. Csak ritkán merül fel, hogy a szülők tájékoztatását korábban, vagy más, a tanulók életkori sajátosságainak jobban megfelelő módon is el lehetett volna végezni. 20

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 1 Cecei Általános Iskola Cece 7013 Árpád u. 3. Tel: 25-505-140 E-mail: iskolacece@gmail.com A Cecei Általános Iskola Továbbképzési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2015. 09.24-től A szabályzat és az önértékelés jogi alapja 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q I Közvetett partneri elégedettség SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd 2012.01.23. Bertáné Szakálas Andrea - 2 - SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd Minőségirányítási munkánk 2011-2012. tanév

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet Kedves Szülők! Az alábbiakban tájékoztatót olvashatnak a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolai diákok által kötelezően teljesítendő 50 órás közösségi szolgálattal kapcsolatban. A Köznevelési

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. Tanító Közoktatás vezetői szak Közoktatási

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Iskolánk /jelenleg Bíborvég Általános Művelődési Központ Általános Iskola Decs/ 2000-től junioros iskola, ekkor csatlakoztunk a JAM Alapítványhoz. Integrált

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN AZ IFJÚSÁGVÉDELMI KOORDINÁTOR SZEREPE A KÖZÉPISKOLÁKBAN 2011. december 8. Kása Andrea Ifjúságvédelmi koordinátor ÉPTISZK A MÚLT A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 41..(6.) a nevelési-oktatási

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére 10. számú melléklet a 11/1994 (VI.8 ) MKM rendelet alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV 1. PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV Atkár, 2012. június 15. Készítette: Tősér Gyuláné minőségügyi csop. vezető Minőségügyi beszámoló Intézményünkben minden kolléga

Részletesebben

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Telephelyek Székhely ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Pedagógusok létszáma és végzettsége - 1 fő rajztanár - 1 fő drámapedagógus - 5 fő tánctanár Oktatott tantárgyak Összlétszám Csoportok száma

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE . AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM 1.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015

TÁMOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0015 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetősége Tatabánya közoktatási intézményeiben KERTVÁROSI

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA. Selényiné Stier Márta sk. Budapest, 2013.09.30.

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA. Selényiné Stier Márta sk. Budapest, 2013.09.30. KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA GYAKORNOKI SZABÁLYZATA Selényiné Stier Márta sk. Budapest, 2013.09.30. 1 A szabályzat létrehozásának jogalapját a 2011. évi CXC. tv a köznevelésről, a 2013. évi CXXIX.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

Megtartunk! A QALL Végzettséget mindenkinek! projekt hatodik regionális konferenciája Pécsett 2014.március 21. Volt egyszer egy DOBBANTÓ!

Megtartunk! A QALL Végzettséget mindenkinek! projekt hatodik regionális konferenciája Pécsett 2014.március 21. Volt egyszer egy DOBBANTÓ! Megtartunk! A QALL Végzettséget mindenkinek! projekt hatodik regionális konferenciája Pécsett 2014.március 21. Volt egyszer egy DOBBANTÓ! Budai- Városkapu Iskola, Pécs Összetett intézmény: több telephely,több

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Előadó: Petróczi Gábor igazgató, közoktatási szakértő címzetes főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium, 3700 Kazincbarcika Jószerencsét u. 2. Tel: 48-510-050,

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Iktató szám: T/258-40/2010 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT 1 1 4 9 B u d a p e s t, Vá rn a u. 2 1 / B. te l e f o n : + 3 6 1 3 8 3 8 6 0 6 ; +3 6 1 3 8 3 7 7 5 2 ; + 3 6

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07.

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Az Európai Parlament és az Európai

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap 4..sz. MELLÉKLET. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben